|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2014-12-19 18:13:11, péntek
|
|
|
Haluszka M. Rózsa
Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót
hosszú estéken remegve lestem.
Vártam nyílását azon a sok-sok
felejthetetlen
szép, gyermekkori karácsonyesten.
Kipirult arccal, dobogó szívvel,
úgy vártam, mikor fordul a zárja,
mikor tárul fel, mikor ragyog fel
a titkok fája.
Ó, hogy csábított minden kis ága!
Rég volt ... azóta évek repültek,
és messziről int már az öregség,
s azt veszem észre, felnőtt, vén gyerek,
- ez már nem emlék, -
a karácsonyi ajtót lesem még!
Ó, de már többet tudok azóta!
Gazdagabb titkok hívnak és várnak!
Ragyogóbb minden karácsonyfánál,
mit a szem nem láthat
országában a dicső Királynak!
|
|
|
0 komment
, kategória: KARÁCSONY II |
|
|
|
|
|
2014-12-19 16:02:25, péntek
|
|
|
Puszta Sándor
Betlehemi éj
A hold beszűrt a kunyhórepedésen,
Ezüst halmot hintett szerte szépen.
A glória már fényes messze zengett.
Elaludtak. Szendergett a Gyermek.
Mária édesen, a bölcsőre hajolva,
József, az ács, s fejénél a szalma.
Aludt a csacsi és a hű ökör.
Ez éjjel nem riadt egy kutya se föl.
Bogrács alatt a tűz, csuporban a tej,
A fák, a bokrok, mind. És száz virágkehely.
Aludt a jószág. A tágas gádorok.
A mindig virrasztó csordapásztorok.
Egy kis bari, tán álmán, bégetett.
Sóhaja gyapjak tavába veszett.
Aludt a ház. A csend. A kis patak.
Háztető a nád. S a ház előtti pad.
Aludt a szerszám, a szíj, ostoron a nyél.
Gyalogúton, állva, elaludt a szél.
Gyöngyháztollú szárnnyal mind, a madarak.
Aludt az éj is, egy nagy fa alatt...
A glória már csak szinte zümmögött,
Mint a hold zenéje alvó fű között.
A Hűség virraszt csak
Léptét hallani,
Hogy ébren legyen itt
Mindig valaki...
|
|
|
0 komment
, kategória: Karácsony SZENTESTE |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2014. December
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
588 db bejegyzés |
e év: |
5415 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2324
- e Hét: 10292
- e Hónap: 29265
- e Év: 258202
|
|
|