Regisztráció  Belépés
szabomihalyf.blog.xfree.hu
"Minden ember élete egy regény, de erre csak akkor döbbenünk rá, amikor életünk eseményei már múlttá, emlékké váltak. S ezek a regények mindig tanulságosa... Szabó Mihály
1928.12.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
F. Szabó Mihály: FÉLTŐ SZERETET....
  2014-03-16 22:14:27, vasárnap
 
  F. Szabó Mihály:
FÉLTŐ SZERETET

Én nem félve, de féltve szeretlek
És óvlak, hogy el ne veszítselek.
Több vagy nekem, mint a szemem fénye,
Te vagy életem legnagyobb kincse.
Ezért tartom egyetlen célomnak,
Hogy amíg élünk, megtarthassalak.

Nem titkolod, örülsz e féltésnek,
S nem mulasztod el, hogy megköszönjed.
Nem hízelkedő nagy szavakkal,
Csak a szívedből kelt mosolyoddal,
Ami mindig elér a szívemig,
És azt felvidítva boldogít.

Boldogságom arra figyelmeztet,
Hogy örüljek nagyon az életnek,
Ezt az örömet veled megosszam,
S együtt éljünk sokáig boldogan.
Szeresselek féltve, úgy, mint eddig,
S boldogságunk maradjon holtunkig.

 
 
1 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály: NE ADJUK FEL!....
  2014-03-16 22:04:13, vasárnap
 
  F. Szabó Mihály:
NE ADJUK FEL!

Induljuk el bátran, ha tudjuk, mi a cél.
Ne álljunk meg azonnal, ha nehéz az út,
Ne adjuk fel gyáván az első akadálynál,
A gyáva feladás, soha nem megoldás.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F.Szabó Mihály: EGY KIS IBOLYA TÖRTÉNETE ( Igaz történet...)
  2014-03-15 18:08:43, szombat
 
  F.Szabó Mihály:
EGY KIS IBOLYA TÖRTÉNETE
( Igaz történet...)

Hatalmas és ápolt szép díszkertben
Élt egy kicsi ibolya, szerényen.
Őt, ide talán egy madár hozta.
Vagy egy erős szélvihar sodorta
A büszke nagyvirágok földjére,
Ahol senki nem törődött vele.
Fájt is neki, amikor azt látta,
Hogy azoknak milyen jól megy sora.

Azokat gondozzák és ápolják,
A kedvükre etetik, itatják.
Sokszor megriadt, és félt magában,
Óriások jöttek-mentek gyakran,
Nagy szerkezeteket húztak-vontak,
Ha kellett, ha nem: takarítottak.
Attól félt, hogy egyszer eltapossák,
Vagy netán gyökerestől kihúzzák.

De mindig megbújt, életben maradt.
Átélt sok telet, megért sok tavaszt.
Kedvelte már a meglévő helyét,
És élvezte ottani életét.
Megfürdött a hajnali harmatban,
Megtörülközött a napsugárban.
Megcsodálta az ég mély kékségét,
És kért is belőle egy kevéskét.

Ámde, egyszer szörnyű dolog történt.
Talán megirigyelték szépségét?
Mikor két ember sétált fölötte,
Egyik véletlenül észrevette.
Milyen szép! - mutatta a másiknak,
És le is szakította magának.
Csodálta, szemével simogatta,
Két puha ujja között forgatta.

Kérlek, add nekem! - mondta a másik,
Hadd gyönyörködjek benne egy kicsit.
Látom, hogy neked is tetszik nagyon.
Tessék! A Tied. Én, neked adom.
Valóban tetszik, de nagyon hervad,
Fáj neki, hogy te leszakítottad.
Odaadom én is valakinek,
Hogy neki is örömet szerezzek.

Harmadik emberé lett az ibolya.
Kicsi vendégét már az csodálta.
Örült neki, mégis tovább küldte.
Sajnálta, de elbúcsúzott tőle.
Kézből-kézbe ment a kis teremtmény,
Közben nagyon elhervadt már szegény.
Negyedik csodálója ezt látva,
Betette egy vízzel telt pohárba.

Az ibolya azonnal feléledt.
És, valami különöset érzett:
Hogy őt sokan csodálják, szeretik,
És ezért ő hálával tartozik.
Hálából két új virágot hozott,
Majd három új, zöld levelet hajtott.
S amivel nagy ámulatot keltett,
Két aprócska gyökeret eresztett.

Az ámulatot most tett követte,
Elültették egy kicsike kertbe,
Hogy ott még évekig megcsodálják,
Az új helyén fakadó virágát.
Mikor ő azt örömmel kibontja,
S a tavaszérkezést hírül adja.
De nem kell erre évekig várni,
Lehet min ámulni, csodálkozni.

Amikor nézem a kis ibolyát,
Látom a természet nagy csodáját.
Nekem ez a kedves kis történet
Mutatja, mire képes a szeretet:
Szeretetből adták át egymásnak,
A kis ajándékot, amit kaptak.
És csak a szeretet mentette meg,
A kis kék ibolyát a jövőnek.


F. Szabó Mihály

2014-03-15
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F.Szabó Mihály: MEGETTEM MÁR A KENYEREM JAVÁT...
  2014-03-10 22:41:50, hétfő
 
 
F.Szabó Mihály:
MEGETTEM MÁR A KENYEREM JAVÁT...

Megettem már a kenyerem javát,
Felvertem hosszú életút porát.
Megtehetném, hogy tovább ne menjek,
Reggeltől estig, már csak pihenjek.
És, hogy az unalmat elkerüljem,
Válogassak az emlékeimben.
Hiszen amilyen sok az emlékem,
Időtlen-időkig rendezhetem.

Ha sok lefolyt már homokórámon,
Legyen elég csak a múltat látnom.
Mondhatnám azt, hogy az én koromban
Jövőtervnek nem sok értelme van.
Csakhogy az élet, azt bizonyítja,
A cselekvésnek nincs korhatára.
Megyek hát életutamon tovább,
S fáradt lábbal is rúgom a porát.

Bár a múltba gyakran visszanézek,
Ám, csak szép emlékeket keresek.
Örömmel nézek vissza ezekre,
De nekem több az alkotás öröme,
S ha látom, hogy valamit csináltam.
Kérem, hát az Istent imáimban,
Adjon még nekem egy kis jutalmat,
Hogy még sokáig dolgozni tudjak.
 
 
1 komment , kategória:  Általános  
F.Szabó Mihály: „EMBER KÜZDJ, ÉS BÍZVA BÍZZÁL”.
  2014-03-10 22:25:44, hétfő
 
  F.Szabó Mihály:

,,EMBER KÜZDJ, ÉS BÍZVA BÍZZÁL"

Minden embert lelkesítő nagy gondolat,
De egyformán szólhat-e ez a bölcs tanács
Az ismeretlenségben küzdő apróknak,
És a már fényesen ünnepelt nagyoknak?
Egyformán szól-e a költői üzenet
Szerencséseknek, és kisemmizetteknek?

Szakadt tarisznyában, kevéske kenyérrel,
Hideg aluljáróban kevés reménnyel,
Ökölbe szorított kezű elesettnek,
Nehéz megérteni, miért szenved többet.
Nehéz az elesettet lelkesíteni,
Hogy tudjon még bízni, és tudjon küzdeni.

Bizonyára könnyebben bízik és küzd az,
Akinek az élet eleve többet ad.
Hiszen, neki már csak azért kell küzdeni,
Hogy amit megkapott, meg tudja tartani.
Őt, talán arra is kérni, bíztatni lehet,
Hogy segítse küzdeni az elesetteket.

Bp. 2014-02-07
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály: SZÉPSÉGES NŐNAPOT ÉS TAVASZT KÍVÁNOK MINDEN
  2014-03-08 23:18:41, szombat
 
  F.Szabó Mihály:

A nő: Szépség, Szív, Szeretet, Áldozat, együtt.
Noha ezt legtöbbször észre sem vesszük.
Beismerjük vagy sem, - mégis az igazság:
Ezekkel határozzák meg a világ sorsát...

SZÉPSÉGES NŐNAPOT ÉS TAVASZT KÍVÁNOK MINDEN NŐNEK!
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály: KESERÉDES ÁLOM…
  2014-03-06 22:33:30, csütörtök
 
  F. Szabó Mihály: KESERÉDES ÁLOM...

Csendben kinyílik szobám ajtaja,
S Te, mint egy szellem, észrevétlenül,
Titokban és halkan belépsz rajta,
Kacéran, csábító meztelenül.
Istenem! Mi ez? Ezt nem akarom!
De mosolyod bátorítva csábít,
Lassan átfog remegő karom,
Melyre a tiéd is ráfonódik.

Kinyílt ajkadnak mézét ízlelem
És kéjre nyíló ölednek
Perzselő, tüzes melegét érzem,
Mely átjárja az egész testemet.
Felébredek. Remegve, kábultan.
Egyedül vagyok mégis? Lehet?!
De újra megjelensz, csendben. Halkan.
Felém nyújtod bársonypuha kezed.

És két kóbor kéz egymásba téved,
S észrevétlenül egymást szorítja.
Erős tiéd a gyenge enyémet,
Mely e szorítást régóta várja.
Puha selyemhálót borít ránk az éj,
Hogy szebbet álmodhassunk alatta,
De most már ketten, Te is, nemcsak én,
Kábult boldogan összeborulva.

Kh. 2012 júl. 11
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
F. Szabó Mihály: BÚJÓCSKA...
  2014-03-06 22:02:17, csütörtök
 
  F. Szabó Mihály: BÚJÓCSKA...

Két kicsi gyerek bújócskázik,
Egyik bújik, keresi a másik.
Majd egy idő után váltanak,
Egyik keresi a másikat.

Bújócskázik az egész világ,
Mindig keresünk valaki mást,
Valami újat, valami mást.
Az egész élet, bújócskázás.

Állandóan folyik a játék,
Melyben hol kicsi, hol nagy a tét.
De mi erre nem is gondolunk,
Csak játszunk, tovább bújócskázunk.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2014.02 2014. Március 2014.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 43 db bejegyzés
Összes: 306 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 29
  • e Hét: 262
  • e Hónap: 745
  • e Év: 15401
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.