Regisztráció  Belépés
vg999.blog.xfree.hu
Az ÉLET a lényeg! xxx xxx
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Aprilia Mini RX 50 Entry/Challenge/Experience
  2014-03-31 14:40:31, hétfő
 
 



Modell: Aprilia Mini RX 50 Entry/Challenge/Experience
Évjárat: 2004
Kategória: Enduro / offroad
Motor típusa: Egyedülálló henger, two-stroke
Teljesítmény: 9.00 LE (6.6 kW))
Üzemanyag rendszer: Porlasztó
Hűtőrendszer: Léghűtés
Váltó: 1 sebességes
Váz típusa: Steel tube
Első fékek: Single disc
Hátsó fékek: Expanding brake (drum brake)
Száraz súly (olaj, benzin és egyebek nélkül): 35.0 kg
Teljesítmény/súly arány: 0.2571 HP/kg
Ülésmagasság: 734 mm
Üzemanyagtartály mérete: 2.80 liter
 
 
0 komment , kategória:  Motorok  
Vegyes viccek
  2014-03-20 21:04:59, csütörtök
 
  Amerika

"Nekem, mint amerikai állampolgárnak, elegem van már abból, hogy mindenhol csak ezt hallom: Amerika a hülyék országa. Az én véleményem márpedig az, hogy Európa a hülyék országa!"


Borbélynál

Egy férfi borotválást kér a borbélynál. A borbély, hogy jobban kifeszüljön a bőr az arcán, ad neki egy fagolyót:
- Vegye ezt a szájába, akkor sokkal szebben tudom borotválni.
- Rendben. - feleli a vendég és berakja a golyót a szájába, majd teli szájjal megkérdezi:
- És mi van akkor, ha véletlenül lenyelem?
- Semmi gond. - feleli a mester - Majd holnap visszahozza, ahogy mások is.


Jancsi és Juliska

Jancsi és Juliska egymás után mendegélnek az erdőben. Juliska a tisztáshoz ért, Jancsi meg a villanyszereléshez úgy-ahogy!


Lelet

A franciák egy ásatáson körülbelül 50 méter mélységben rézdrót maradványokat találnak.
Alapos vizsgálatok után a tudósok arra a következtetésre jutnak, hogy az ősök,vagyis a gallok, földalatti telefonhálózatot csináltak. A hír hallatán a németek is ásni kezdenek, és 70 méter mélységben üvegmaradványokat találnak. Újabb kutatások következnek, a következtetés: a germánok földalatti üvegszál-hálózatot csináltak. Erre a románok is elkezdenek ásatni, ásnak, ásnak, lejutnak 100 méterig, de abszolút semmi. A következtetés: a dákok wireless-t használtak!
 
 
0 komment , kategória:  Vicc, Poén  
Kanázsvár
  2014-03-20 19:55:55, csütörtök
 
 



A XIII. században építettekhettek és feltehetően az Aba nemzettség valamelyik ágának a tulajdonában volt és feltételezhető, hogy ezt a várat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építtette. Ez a kis vár a Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állt. A vár maradványai három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását. Egy 1929-ben közölt alaprajz szerint egy hétoldalú lekótorony állt itt. A torony egyik oldala most is áll, kb. 20 méterre emelkedik a magasba. Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a XIII. század második fele.
A várhoz tartozott Derecske és Recsk, valamint feltehetőleg még más közeli falvak, birtokok is.
A lakótornyot valamivel később, talán a XIII. században, vagy a XIV. század első felében egy várfallal körülvett udvarral bővítették kelet felől, amely fal a hegytető egy részének vonalát követte. Az udvart kerítő várfallal együtt vagy valamivel később épült a lakótorony északkeleti szöglete mellé egy négyzet alaprajzú torony, amelynek északkeleti része még csaknem 15 méter magasságig ma is áll. Az udvaron állhattak a vár épületei, amelyeknek falait, maradványait elfeledte a pusztuló falakról, évről évre lehulló sok kő, törmelék. A kelet felől megközelíthető várat sziklába vésett kettős árokrendszerrel védték az ellenség ellen. Az árok felett, ahol az út vezetett, híd, a kapu előtt felvonóhíd állhatott. Az árok által határolt terület a vár külső udvara volt.









 
 
0 komment , kategória:  Magyar várak, kastélyok  
Ázsiai csajok 06
  2014-03-20 18:35:53, csütörtök
 
  Yui Haruka 158 kép





Link
 
 
0 komment , kategória:  Képtár ajánló  
Zalallövő
  2014-03-20 17:00:07, csütörtök
 
 



Zalalövő (az ókorban latinul Municipium Aelium Salla) Zala megye északnyugati részén, a Zalaegerszegi kistérségben, a Göcsej és az Őrség határán fekvő kisváros.

Földrajza

Zalalövő a Zala folyó mentén, Zala megye északnyugati részén fekvő település. Délről és keletről a Göcsej, északról és nyugatról az Őrség dombjai határolják, amelyek nem emelkednek 300 méter tengerszint feletti magasság felé.

A település szerkezete kettős, halmaz- és szeres településrészekből áll. Központja egy, a Zalától északra fekvő mag, amelyhez szervesen csatlakozik nyugatról a zalamindszenti, illetve keletről zalapatakaljai településrész, amelytől keletre Budafa található. A Zala folyó déli oldalán található Pörgölin városrész, ahonnan tovább, délre haladva Nagyfernekág, majd Irsapuszta, végül Szűcsmajor településrész érhető el. Nagyfernekágtól keletre található a csak földúton elérhető, gyér lakosságú, érintetlen Kisfernekág. Ezek a városrészek már szeres elrendezésűek, azaz dombtetőre épült, apró képződmények. A göcseji erdőségben még több mára már lakatlanná vált településrész (mint Nagyhegy, Bárómajor, Kövespartimajor) is található.

A város határában a Zalába folyó Szőce-patakon egy 1986-ra elkészült, észak-déli irányban elnyúló mintegy 1600 méter hosszú, de mindössze 120 méter széles mesterséges tó is található, a Borostyán-tó. Korábban, a tavaszi hóolvadáskor és őszi esőzésekkor fokozottan árvízveszélyes területnek számított a Zala folyó környéke, ám 1960-ban a folyó szabályozásával, a vízzáró agyagréteg több helyen történő átvágásával, azonban ezt a veszélyt sikerült elhárítani.
A terület éghajlatára az Alpok és az Atlanti-óceán hatása a legmarkánsabb, amely folytán rendkívül csapadékos nyarak jellemzik a város környékét. Az ősszel és télen megerősödő mediterrán hatás csak növeli a csapadék mennyiségét. Országos viszonylatban a nyarai hűvösek, telei enyhék, kicsi a hőingadozás.




Salla régészeti feltárása

Története

A kelta időkből származó leletek egy település kezdeményt mutatnak, ám nincs bizonyíték, hogy állandó település létesült volna itt. A rómaiak idejében Zalalövő hamar fontos településsé alakult az itt húzódó Borostyánút és a Zala folyó kereszteződésében. A megjelenő római légiók az 1. század elején létesítettek tábort a Zala folyó északi partján, amely mellett falusias település alakult ki. 124-ben Hadrianus császár városi rangot adományozott a településnek, melynek neve Municipium Aelium Salla lett. Ezzel gyors fejlődés kezdődött a településen, amelyet a megjelenő kőépületek is bizonyítanak. A 2. század közepén, azonban a betörő germán törzsek felszámolták a települést.
A 4. században rövid időre ismét életre kapott Salla, új kőépületeket építettek, köztük egy vendégházat, ám az 5. században a római légiók kivonulását követően ismét elnéptelenedett. A korábban nagy jelentőséggel bíró település helyén komolyabb emberi alkotás egy jó ideig nem jelent meg.
A római-kori településnyomok régészeti feltárására az 1980-90-es években került sor. A leletek jelentős része a zalaegerszegi Göcseji Múzeum reprezentatív kiállításán tanulmányozható.




A Villa Publica maradványai a Municipium aelium Salla régészeti lelőhely és kiállítás romjai közt

Egy 13. századi oklevél szerint királyi nyilasok - nyíllövők - laktak itt. Valószínűleg innen a település Lövő neve. A török időkben a környék településeiről elmenekülők elsősorban az ekkor mezővárosi jogokkal bíró Zalalövőre menekültek, amelyet nem túl jelentős palánkvár védett. 1780-ban járási székhellyé vált, ám ezt a kiváltságát 1848 után elvesztette, Zalaegerszeg fennhatósága alá kerül a környék. A kiegyezést követően komoly fejlődés volt tapasztalható a településen, melynek egyik fontos lépése a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése volt.
Az első világháborút követő időszak további fejlődést hozott a településnek: az 1925-ben Zalapataka, Zalamindszent, Nagyfernekág, Irsapuszta, Pusztaszentpéter és Lövő egyesülésével létrejött Zalalövő 1927-ben új plébániatemplomot, 1929-ben új állami elemi iskolát, 1937-ben mozit kapott.
A második világháború a települést érintő kétszáz főnyi polgári áldozata elsősorban Zalalövő zsidó 122 fős lakosságából tevődött ki, akiket koncentrációs táborba vittek. A környék náci megszállás alól való felszabadítására végül 1945. március 29-én került sor.
A háborút követően Zalalövő egy jó darabig semmilyen fejlődést nem mutatott, egészen a jelenlegi Zala-híd 1968-as megépítéséig. 1977-ben bővítették az általános iskolát, majd 1985-86-ban, határában kialakították a Borostyán-tavat.
A rendszerváltás után Zalalövő gazdasága visszaesett, nagyarányú munkanélküliség jellemezte a települést egészen a Zalalövőt Őrihodossal összekötő vasútvonal építésének 1999-es kezdetéig. 2000. július 1-jével Göncz Árpád köztársasági elnök városi címet adományozott Zalalövőnek, majd az év decemberében megindult a közlekedés a régi-új vasútvonalon. Azóta a település nagy ívű fejlődésbe kezdett.
2011-ben az utolsó lakó elhunytával Pusztaszentpéter elnéptelenedett.

Közlekedés

Zalalövő mára vasúti csomóponttá vált, amelyet az egyszer már felszedett, majd nagyjából a régi nyomvonalán újra megépített, és 2000. december 17-én átadott Zalalövő és Őrihodos (Szlovénia) közötti vasútvonal megépültének köszönhet, amely azóta része az egyetlen Magyarország és Szlovénia között közvetlen kapcsolatot teremtő nemzetközi vasútvonalnak. A vonalon elővárosi szerelvények közlekednek Zalaegerszeg felől, illetve egyesek tovább közlekednek Őriszentpéterig, vagy egészen Őrihodosig. A város modern vasútállomását 2013 nyaráig napi egy nemzetközi InterCity járat is érintette, amely Ljubljana felől érkezve haladt Budapestig. Zalalövőnél csatlakozik a jelenleg szünetelő forgalmú Körmend-Zalalövő-vasútvonal a fővonalhoz.

A várost észak-déli irányban szeli át a 86-os számú (Mosonmagyaróvár és Rédics között húzódó) másodrendű főút (E65-ös európai útvonal), amely elsősorban nemzetközi jelentőséggel bír, mivel itt halad a költséges Ausztriát elkerülő Adria és Észak-Európa között bonyolódó elsősorban horvát, szlovén, szlovák, lengyel és cseh áru- és személyforgalom. A településen kelet-nyugati irányban halad egy Zalaegerszeget Őriszentpéterrel összekötő, jóval mérsékeltebb forgalmú mellékút is. Zalalövő a fent említetteken felül csak egy Keménfa felé haladó mellékúttal rendelkezik.
A térségben nem Zalalövő, hanem Zalaegerszeg jelenti az autóbuszos közlekedés központját, ennek következtében a környező településekről leginkább csak átszállással érhető el, az amúgy Zalaegerszegről sűrű járatokkal ellátott város.

Nevezetességek

Nepomuki Szent János szobra
Municipium aelium Salla régészeti lelőhely és kiállítás
Tájház - Petőfi u. 20.
Szent László templom (neogótikus) - Szabadság tér 5.
Mindenszentek templom (középkori) - Petőfi u. 100.
Szent Anna templom (1747-1749) - Kossuth u. 62.
Borostyán-tó
Borosán-völgy (szentkút)
I. világháborús hősi emlékmű a Mindenszentek templom előtt (alkotó: Pataky Andor)
A második világháború helybéli áldozatainak emlékműve. Szabolcs Péter szobrászművész alkotását 1989. augusztus 6-án avatták fel.
A települést érinti a Szent Márton európai kulturális útvonal





Nevezetes személyek

Itt született 1910. március 12-én Dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek.
 
 
0 komment , kategória:  Magyarország  
APRILIA MINI RX 50 ENTRY
  2014-03-20 15:11:51, csütörtök
 
 



Modell: Aprilia Mini RX 50 Entry
Évjárat: 2005
Kategória: Minibike, cross

MOTOR ÉS SEBESSÉGVÁLTÓ
Motor típusa: Egyedülálló henger, two-stroke
Teljesítmény: 2.00 LE (1.5 kW))
Üzemanyag rendszer: Porlasztó. Dell’Orto PHBN 14 MS
Motor kenés: Separate mixing with variable displacement pump
Hűtőrendszer: Léghűtés
Váltó: 1 sebességes
Kuplung Multiple disk in oil bath
Váz típusa: Steel tube
Első kerékgumi méretei: 10-2.5
Hátső kerékgumi méretei: 10-2.5
Első fékek: Expanding brake (drum brake)
Hátsó fékek: Expanding brake (drum brake)
Száraz súly (olaj, benzin és egyebek nélkül): 35.0 kg
Teljesítmény/súly arány: 0.0571 HP/kg
Ülésmagasság: 615 mm
Alváz magassága: 230 mm

EGYÉB JELLEMZŐK
Indítás: Berugás



 
 
0 komment , kategória:  Motorok  
Zakopane
  2014-03-20 14:33:19, csütörtök
 
  Lengyelország déli részén, Szlovákiától egy urgásnyira, a Magas-Tátra lábánál található Zakopane városa. Télen a síelők veszik birtokukban, nyáron a hegyi túrázók, akik a Morskie Oko vagy a Czarny Staw tavak érintésével indulnek el Rysy vagy a Mieguszoviecki Szczyt csúcsa felé. Előbbi 2499 méterével az ország legmagasabb hegye. A hegyekről nagyon szép kilátás nyílik a környező hegyekre.




















tajkep.postr.hu
 
 
0 komment , kategória:  Országok, Városok  
Kreatív képek
  2014-03-19 21:48:39, szerda
 
 













 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kidobott csodák
  2014-03-15 16:16:29, szombat
 
 













 
 
0 komment , kategória:  Autók  
Luna–1
  2014-03-06 20:34:27, csütörtök
 
  A Luna-1 szovjet űrszonda. Az E-1 típusú holdszonda negyedik és egyben a Luna-program részeként első sikeresen indított példánya. Az első mesterséges bolygóvá vált űreszköz.





Küldetés
A Hold megközelítése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata. Valószínű, hogy az eredeti tervek a holdba való becsapódást tartalmazták.

Jellemzői
Az OKB-1 tervezőirodában kifejlesztett és épített E-1 típusú űrszonda.
Az 1959. január 2-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy párhuzamos elrendezésű, háromlépcsős R-7 Szemjorka típusú interkontinentális rakétából továbbfejlesztet, Vosztok-2 (8K72) típusú hordozórakétával indították pályára. Közvetlen felemelkedéssel érték el a szökési sebességet. Az első ember készítette tárgy, amely elérte a második kozmikus sebességet, végleg elhagyva a Föld körzetét. Január 2-án 119 500 kilométerre a Földtől egy patron segítségével nátriumpára felhőt bocsátott ki a röppálya vizuális mérésének segítésére. A keletkezett felhőt 3 percen keresztül lehetett megfigyelni. Január 4-én, másfél nap, 34 óra alatt közelítette meg a Holdat. Mintegy 15 995 kilométerrel elrepült a Hold mellett. Mivel a sebessége kisebb volt a harmadik kozmikus sebességnél (8900 kilométer/óra), ezért a Nap első mesterséges bolygója lett 450 napos keringési idővel. A hírkapcsolatot 62 órán keresztül, a Földtől 597 000 kilométerig sikerült fenntartani. A kémiai akkumulátorok kimerülésével az aktív kapcsolat január 5-én megszűnt.
A stabilizált, nagyjából gömb alakú űrszonda, hasznos tömege 362 kilogramm. Átmérője 90 centiméter, burkolata alumínium és magnézium ötvözete. Külső felületén volt elhelyezve a magnetométer és hat rúdantenna. A gömb belsejében nitrogéngáz segítségével 20 °C-ot biztosítottak. Belsejében helyezték el a rádióadót, az akkumulátorokat, a műszerek elektronikus egységeit. Műszerei: belső- és külső hőmérséklet mérő,- kozmikus sugárdetektor,- mikrometeorit-érzékelők,- négy töltöttrészecske-csapda,- magnetométer és Geiger-számláló.

Eredmények
A Luna-1 lett az első mesterséges bolygó.
Új adatot szolgáltatott a Föld magnetoszférájáról, és a bolygóközi térről.
Megmutatta, hogy a holdnak nincs magnetoszférája.
Új adatokat szolgáltatott a napszélről.



 
 
0 komment , kategória:  Űrkutatás, Csillagászat  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2014.02 2014. Március 2014.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 13 db bejegyzés
e év: 37 db bejegyzés
Összes: 1801 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 370
  • e Hét: 4661
  • e Hónap: 22909
  • e Év: 117516
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.