Regisztráció  Belépés
joli60.blog.xfree.hu
Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Eldőlt a szívemben, hogy követem Őt. Eldőlt a szívemben, hogy követem Jézust. Nincs vissza út, nincs vissza út. Ha ninc... Pecznyik Jolán
1960.02.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
Világosság és sötétség!
  2014-04-25 20:06:39, péntek
 
  Világosság és sötétség: I. Mózes. 1, 1-5.

A bibliában már Mózes első könyvében olvashatunk a világosságról, és a sötétségről. Pedig Istent úgy ismerjük, mint örök világosságot! Akkor miért olvasunk sötétségről is? Valószínűen az első fejezet első és második verse között, van elrejtve egy mérhetetlen nagy tragédia, és annak nyomán keletkezhetett a sötétség, az univerzumban. De mivel a Biblia erről semmit sem közöl, ezért ez, csak feltevés. A világosságról és sötétségről, a teremtés történetében olvashatunk. Az első fejezet első 5 versében: ,,Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A föld pedig kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött: Akkor ezt mondta Isten: legyen világosság! És lett világosság. Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap" Tehát ez a látható világ, estével kezdődött és nappallal folytatódott. Bizonyára ez a kettőség, eszünkbe juttat valamit, ugye nem nehéz kitalálni? Eszünkbe juttatja a bűnt. Az igazságot és a hazugságot, a jót és a rosszat, az engedelmességet és az engedetlenséget, az örömöt és a bánatot. És lehetne folytatni tovább. A sötétség, azt sejteti velünk, hogy a bűn, még a világ teremtése előtt, létezhetett. Az Édenkertben lévő tiltott fa is, a bűnre emlékeztet minket. A bűn megtestesítője pedig, az ős kígyó a Sátán volt. A bűn tehát sokkal hamarabb létezett, mint az első ártatlan, bűntelen emberpár. Előbb olvastuk, hogy a mélység fölött sötétség volt. Szinte elképzelhetetlen, hogy a világosság Istene, mindig sötétségben élt volna! Így bizonyosra vehető, hogy a világosság: öröktől fogva létezett! A sötétség, később keletkezett. A mi ismeretünk a világosságról és sötétségről, eléggé hézagos, Isten ismeretéhez képest. Mi a Bibliában találkoztunk a világossággal és a sötétséggel. Isten azonban nappalokban és éjszakákban, állítja elénk, a világosságot és sötétséget. Így figyelmeztet minket, tőle elpártolt bűnös életünkre. A világosság: Isten igazságára, a sötétség pedig bűnös életünkre emlékeztet minket. De ha lelki síkra tereljük a világosságot és a sötétséget, akkor nincs rosszabb dolog, mint a világosság és sötétség összekeveredése! Pedig mai világunkban, ez a keveredés egyre jobban terjed, ez által pedig a lelki élet egyre sivárabbá válik. Szomorú azonban, hogy Jézus nevében, Jézus említésével, ma már minden lehetséges. A lélekromboló eszmék, tanítások, az egyházakba is beszivárogtak, Az Úr Jézusról szóló kristálytiszta tanítás pedig, egyre jobban háttérbe szorul. Pedig az Úr Jézus, olyan világosan jelentette ki, János evangéliumában, a 8-ik fejezet, 12-ik versében: ,,Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága" Amilyen élesen elkülönül a világosság, a sötétségtől, olyan élesen különül el a lelki világosság is a lelki sötétségtől. A kettőt, nem szabadna összekeverni egymással! Mégis, ez a keveredés tapasztalható az egyházakban és gyülekezetekben. A sötétség fejedelme a sátán pedig, különféle praktikákkal igyekezik még a hívőket is eltántorítani, az Úr Jézusban való szilárd hittől. Fél igazságokkal, látszólagos csodák által, igyekszik elterelni a figyelmet, a teljes Bibliai igazságról! Egyedül csak az Úr Jézus rendelkezik azzal az erővel és hatalommal, mellyel a sötétség fiait, világosság fiaivá tudja változtatni, Szentlelke által! Pál apostol is, az Úr Jézus csodálatos átformáló munkájára utal, az Efézusi levél 5-ik fejezetében, a 8-ik és 11-ik versben: ,,Mert egykor sötétség voltatok, most pedig világosság vagytok az Úrban: Mint a világosság fiai úgy járjatok. És ne legyen közösségetek a sötétség gyümölcstelen cselekedeteivel" Ezekben a versekben is érezhető, a világosságnak és sötétségnek éles kettéválása! Tehát mind azok, akik a világosságot összemossák a sötétséggel, sohasem fogják meglátni, Isten dicsőséges örök országát! A sötétség, sohasem bírja elviselni a világosságot, a fényt. És mivel a bűn, a sötétségben terjed, csak ott érzi jól magát. Ezért kerüli minden módon a világosságot. A legtöbb ember, azért titkolja, rejtegeti bűneit, mert szégyen volna számára, ha bűnei napfényre kerülnének. Ezért a legtöbb ember, egy életen át rejtegeti szégyenletes bűneit, és végül: a sírba viszi azokat. Csak arra nem gondol, hogy a feltámadás nagy napján, lesz majd elszámoltatás, az igaz Bíró előtt! Ott pedig, a legelrejtettebb bűn is, napfényre kerül! Nem lehet azt letagadni. De akkor már késő lesz a mea culpa, a szánom bánom is. Az ítélet pedig, rettenetes lesz, örök sötétség, kárhozat. Isten nagy kegyelme, hogy amíg a szívünk dobog, van lehetőségünk átlépni, a bűn lelki sötétségéből, a lelki világosságba! Az Úr Jézus, Golgotán bemutatott áldozata által, melyben kifizette, halálos bűnadóságunkat! Bizonyára nem könnyű dolog, az átlépés, de lehetséges! Azonban, aki még nem találkozott az élő Úr Jézus Krisztussal, az nem is veszi észre, hogy lelki sötétségben él. Sokan meg, nem tudnak elszakadni teljességgel a sötétségtől, ezért mindkét irányba fordulva keresik, félelmekkel teljes, zaklatott lelkük, igazi maradandó békességét, boldogságát. Az pedig bizonyos, hagy a világosság és sötétség, soha nem fog megbékélni egymással. Az Úr Jézus, egész életét áldozta fel értünk bűnösökért! Ezért, tőlünk is, egész életet vár! Nem szolgálhatunk félig Istennek, félig a világnak. Istenmindent megtett, értünk sötétség fiaiért, és lehetővé tette, hogy kegyelméből és jóvoltából, világosság fiaivá válhassunk! Rajtunk múlik tehát, hogy élünk - e, ezzel a felkínált ingyen való lehetőséggel, vagy sem.

Írta: Pecznyík Pál 2014-ben.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Szegény király koronázása!
  2014-04-25 20:05:50, péntek
 
  Szegény király koronázása: János. 19, 1-3 és 5.

Amióta nemzetek élnek a földön, nagyon sok királyi koronázás ment végbe. Ámde olyan királyi koronázás, amilyen az Úr Jézusé volt, csak egyszer történt a világon! A királyi koronázás, mindig díszes és fényes pompával történt. És minden királyi koronázást, nagy előkészület előzte meg. Mindennek, ékesen és jó rendben kellett végbemennie. Az előkelőségek díszes ruhái ékszerei, mindig kiváltották a szemlélők nagy ámulatát. Azonban a legpompásabb öltözet és dísz, a királyé volt. De mennyire más volt az a koronázás, melynek hiteles leírását, János evangéliumának. 19-ik részében az első 3 és 5-ik versében találjuk följegyezve: amilyen koronázás, sem az előtt, sem az óta nem volt. Így hangzik a tudósítás: ,,Akkor tehát Pilátus elővezetette Jézust és megkorbácsoltatta. És a katonák tövisből koszorút fontak a fejére tették, és bíbor ruhát adtak reá. Majd odajárulva hozzá azt mondogatták: üdvözlégy, zsidók királya! És arcul verték őt. Kijött azért Jézus, töviskoronásan, bíbor ruhában, Pilátus így szólt! Íme, az ember!" Valóban, ilyen szegény királykoronázás, csak egyszer volt, mégpedig Jeruzsálemben. A Sátán minden gonoszságát bevetette, hogy dicsőséges ellenfelét, minél jobban megszégyeníthesse, a zsidók előtt. Itt is volt előkészület, miként a földi királyok esetében. De az előkészület, a mennyben ment végbe. A koronázás sorrendjét, a mennyben állapították meg. A földön pedig, mindennek, a szerint kellett végbemennie! Mivel a próféciáknak, szóról - szóra, be kellett teljesedniük. A Sátán, diadal ünnepét ülte. A kopott bíborpalást, mint nevetséges öltözék került, a megkorbácsolt vérző testű, szelíd Királyra. A töviskorona pedig, melyet Jézus fejére nyomtak, még két fillért sem ért. Ezek a kivégző katonák, jól ismerték és fel is használták ezeket a kínzó eszközöket, melyekkel az áldozatokat megkínozták. Ennél a szegényes királyi koronázásnál, nem volt fényes pompa, a szégyen trónra ültetett király előtt, hajbókoltak a katonák, és királyi jogar helyett, egy nádpálcát adtak Jézus kezébe, mellyel előbb még, megverdesték a fejét. Arcul verték, leköpdösték, és amennyire csak lehetett, csúffá tették Jézust, a zsidók Királyát, az összegyűlt sokaság előtt. Díszes, fényes korona helyett, töviskorona díszítette, vérző fejét. Később: Pilátus kivezetette Jézust, a nép elé. És így szólt: ,,Íme, az ember" Elgondolhatjuk, hogy nézhetett ki, ez az összevert, vérző testű drága Fő! Isten ártatlan és bűntelen Fia! Vajon megrendít-e minket, ez a borzalmas látvány? Hiszen a mi méltó büntetésünket szenvedte el önként, a mi drága Megváltó Urunk, mivel irántunk való mérhetetlen szeretete, felülmúlta minden fájdalmát és kínszenvedését! Vajon eszünkbe jut-e, hogy a mi könnyelműen elkövetett bűneink, milyen kimondhatatlan fájdalmat és szenvedést okoztak, drága Megváltó Urunknak! A Sátán azt gondolta: megnyerte a véres csatát. De nem gondolt arra, hogy a teremtmény, soha nem győzhet, a Teremtő felett! Bár olyan nagy kínt okozott, Jézusnak, hogy azt tol, le nem írhatja! De az Úr Jézus kereszthalála, olyan győzelmes volt, hogy egyszerre legyőzte a sátánt, a bűnt és a halált! A Golgota halmán végbement halálos ütközet, a Sátán teljes bukásával ért véget. Ha bár nagy hatalma már megtört, de még nem teljesen. Mert még most is, báránybőrbe bújt farkasként jár, szerte a földön. És mivel ő láthatatlan, ezért a néki engedelmeskedő rabszolgái által végzi, kárhozatos aknamunkáját, az emberek között. Az Úr Jézus hűséges követőit igyekszik megkörnyékezni, és álszent viselkedésével, sokakat el is csábít, a megváltottak közül. Dicsőség legyen istennek, hogy a Pilátus előtt álló töviskoronás Királyban, a Fiú Isten rejtőzött! Aki egy pillanat alatt, meg tudta volna változtatni, ezt a kilátástalannak tűnő szomorú állapotot! De így, egyetlen napon, Nagypénteken, nagyon sok prófécia teljesült! És mégis, ennek ellenére is, még mindig sokan kétségbe vonják, Isten igaz szavait! Ez a szomorú szégyenkoronázás azonban, még most is, folyamatban van. Ezt pedig a bűnös emberiség újítja meg! Mert minden elkövetett bűn, egy- egy szúró tövis, mely Megváltó Urunk homlokába mélyed. Mi talán nem is gondolunk arra, hogy bűneink elkövetésével, mennyi fájdalmat és szomorúságot okozunk, drága Megváltó Urunknak! Szeretetlenségünk, gőgünk, indulatosságunk, irigységünk, nyelvünk bűnei mind: egy - egy szúró tövis, Urunk homlokában. Hála, hogy Jézus fájdalmas koronázásának, áldott következményei is vannak! Mert minden megbánt bűn, minden legyőzött haragos indulat, megújult szeretet, és lángra lobbant hitélet, egy - egy tövist húz ki, Megváltónk homlokából! Ezért a mérhetetlen földi szenvedés, dicsőséges örömre változik a mennyben. És kiderül, hogy Jézus szenvedése és kínhalála, nem volt hiábavaló! Az elmúlt hosszú évszázadok során, bűnös emberek milliói döbbenhettek rá, bűnös, kárhozatos mivoltukra, és látták meg, hogy az ártatlan és bűntelen Jézus, minden bűnüket magára vállalta, mivel a rájuk kiszabott halálos büntetést, csak Ő tudta elviselni! Mert neki hatalmában állt, letenni és újra felvenni az életét! Ámulj és bámulj, Jézust gyűlöl bűnös embervilág! Mert az a szegényes kinézésű töviskoronás Király, akit a Golgotán keresztre szögeztek, harmadnapon, feltámadt a halálból! És jelenleg, a mennyben tartózkodik, hogy helyet készítsen az övéinek! De nemsokára, királyok Királyaként és uraknak Uraként fog megjelenni, káprázatos dicsőségben, az Ég felhőin, hogy hűséges követőit, a feltámadáskor, egyetlen pillanat alatt, magához emelje a levegőégbe! És velük: valamint fényes angyalseregével együtt, Atyja dicsőséges trónusához vonuljon, a levegőégben tartózkodó démoni sereg szemeláttára, és megszégyenülésére. Jézus megváltottai pedig, az ő menyasszonyi gyülekezetét képezik. Ezért boldogok mind azok, akik ehhez a menyasszonyi gyülekezethez tartoznak. És a földön szerzett képességeik alapján, kapnak osztályrészt, az új földön. Ruházatuk miatt pedig, nem lesz szívükben irigység, hiszen valamennyien egységes hófehér köntösben, állhatnak majd, Isten dicső trónja előtt! Íme, a lenézett és megcsúfolt töviskoronás Király, az értünk elviselt nagy áldozatáért, Istentől olyan nevet kapott, mely minden név fölött való. Hogy minden térd meghajoljon előtte, mennyeieké, földiek és földalattiaké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr, az Atya Isten dicsőségére!

Írta: Pecznyík Pál 2014-ben.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Mi az élet!
  2014-04-25 20:04:57, péntek
 
  Mi az élet: János. 11, 25 - 26.

Az Isten képmására alkotott emberiség, az emberi tudomány előrehaladásával, egyre többet tud, egyre okosabb lesz. Mégis, az örökkévaló életről, alig tud valamit. ,,Mi az élet?" De inkább úgy mondanám: ,,Ki az élet!" János evangéliumában, a 11-ik fejezet, 25-26 verseiben, Az Úr Jézus maga mondja meg: ,,Én vagyok a feltámadás és az ÉLET: aki hisz énbennem, ha meghal is él: És aki csak él és hisz énbennem, soha meg nem hal" Nagyon sokan még mindig nem tudják, hogy az ÉLET, örökkévaló. Annak pedig van egy látható és egy láthatatlan része. Így az életet, egy fekete vonal, a halál választja ketté. Mi emberek: abban is különbözünk alkotónktól, hogy életünknek van kezdete, de soha nem lesz vége! Földhöz való kötöttségünk, azzal magyarázható, hogy mi, az ÉLET látható részében születtünk meg. És amíg az ember, Istentől nem nyer világosságot, nem is tudja elfogadni, az ÉLET láthatatlan oldalát. Ebbe az elmúló testbe zárt rövid életünk, testi szemei, képtelenek, át törni, a látható és láthatatlan élet között fennálló falat. Mely elválaszt bennünket, a láthatatlan örökkévaló élettől! A testileg gondolkodó ember, annyira kötődik, ehhez az elmúló látható élethez, hogy ezen kívül, nem is tud elképzelni más életet. Mivel az ember, már ott Édenben, bűnbeesése miatt, egyszerre elveszítette, lelki látását! Azóta pedig azt hiszi, hogy csak a testi szemmel látható világ létezik. Ős ellenségünk a Sátán pedig, mindent elkövet azért, hogy az általa elcsábított emberiség, csak ehhez a látható és elmúló világhoz kötődjön, egyre erősebben. Mivel pedig létezik a látható és láthatatlan ÉLET, ezért, az emberiség is, két nagy táborra oszlik. A kisebb tábor hisz a túlvilági életben, a nagyobb tábor pedig, nem hisz. Istené legyen a hála, hogy az emberiség életét, ilyen rövidre szabta, ebben a látható életben. Hiszen ebben, sokkal több a fáradság, a bánat, a fájdalom, a könny, mint az öröm és a boldogság. Ezért bölcsen, a halál fekete vonalával választotta ketté, az örökkévaló életet! Hála legyen mennyei Atyánknak, hogy a halál, még nem jelenti az emberi élet végét. Az csupán küszöb, melyen az ember átlép egy pillanat alatt. A küszöbön innen, lezárulnak testi szemei, a küszöbön túl pedig megnyílnak lelki szemei. Élete pedig folytatódik tovább, az örökkévalóságban! Minden embernek kétféle látása van. Egy testi és egy lelki. Szomorú tény azonban, hogy a legtöbb ember, nem is tudja, hogy ő, kétféle látással rendelkezik. Egy testi és egy lelki látással. Azt gondolja: csak testi látása van. Ezért nem is lát messzebb, a sírpartnál. Szerinte: az élet, születéssel kezdődik és halállal végződik. Nos, ezért folyik mérhetetlen harc és küzdelem a látható földi élet minden területén, minél több jót, több élvezetet, vagyont és hírnevet kicsikarni, ebből a rövid földi életből. Ámde, az a döbbenetes, hogy ezek a testi szemmel látó emberek, nem is gondolnak arra, hogy lelki látással is bírnak? De testi szemeikkel elzárják, lelki szemeiknek útját. Ezért csak testi haláluk pillanatában nyílnak meg, lelki szemeik! De már későn döbbennek rá, hogy létezik a láthatatlan élet! Hiszen lelki szemük elé tárul! De mivel testi életük folyamán, nem hittek a láthatatlan életben, ezért - hitetlenségük miatt - örök életük, az örök sötétségben fog folytatódni. A kevés földi örömért, gyönyörért, elveszítik, az örökkévaló örömöt, és gyönyörűséget, Isten dicsőséges országában! Fájdalmasan szomorú dolog, hogy az emberiség túlnyomó része, csak a testi szemmel látható és elmúló világ, szépségében tud hinni és gyönyörködni. De mivel nem törődött, hallhatatlan lelke helyzetével, halála után, nem az örök fény hona várja őt, hanem az örök sötétség hona, és abban Isten jelenlétének hiánya, fogja gyötörni lelkiismeretét örökké. Hála legyen Istennek, hogy Fia, Jézus Krisztus által, láthatóvá tette, és bemutatta, hogy van halál előtti és halál utáni élet! Bár az Úr Jézus is, átlépett a halál küszöbén, a Golgotán, de a halálból való feltámadása után, Ő volt az egyedüli személy, aki visszajött a láthatatlan életből, a látható földi életbe! Megdicsőült testben jelent meg, a tanítványok előtt, melyre már nem voltak hatással, a földi élet vas törvényei. Zárt ajtókon át is, tudott közlekedni, és 40 napig élt és evett, a tanítványokkal, és megjelent, több mint ötszáz embernek egyszerre. Csodálatos az, hogy feltámadása után, csak azoknak jelent meg, akik hittek benne és követték őt! Így erősítette meg, azoknak a hitét, akik még ebben a látható testi életben éltek. Milyen nagy öröm, hogy a hívő ember tudhatja, Az ÉLET végtelen, és csak a bűn miatti halál, választotta kétfelé. Isten, a Bibliában, világosan tárja elénk, az ÉLET örökkévaló létezését! De Jézus Krisztus második eljövetelének közeledtével, egyre nagyobb teret hódít, az a téves eszme, mely igyekszik elterelni az emberek figyelmét, a halál utáni, örök életről! Az örök élet után vágyódókat pedig, azzal téveszti meg, hogy Isten, olyan jóságos, hogy elnézi a kisebb bűnöket, botlásokat, a hitéletet pedig, nem kell olyan szigorúan és komolyan venni. Temetéseken pedig, a legtöbb embert, igyekeznek mennybe juttatni. De ne felejtsük el, hogy Isten, nem csak szerető Atya, hanem bűnt gyűlölő igazságos Isten is! És örök igazsága, a Golgotai véres áldozatban nyert elégtételt! Ez a mérhetetlen nagy áldozat és szeretet, bárcsak minél több embert döbbentene arra, hogy milyen mérhetetlen drága, sőt, megfizethetetlen, a mennyei belépő jegy! És mivel megfizethetetlen, ezért Isten ingyen kínálja fel mind azoknak, akik már újjászülettek, és ezt a mennyei belépőjegyet, hit által, készek elfogadni! Az ÉLET pedig, maga Jézus Krisztus! Aki főpapi imájában, olyan csodálatos módon fejti ki, hogy a benne bízó lelkek őbenne és az Atyában vannak elrejtve, ebben a szemmel látható életben. A hívő emberek, abban különböznek a többi embertől, hogy az ő életvitelük más, mint azoké, akik nem hiszik a láthatatlan életet. Az ő céljuk, sokkal messzebbre mutat, a temetőnél! Tudják: ,,Nincs itt maradandó városuk, ezért lelki szemeik, az örök fény honára tekintenek! A mennyei dicsőséges, és örök alapokkal bíró új városra, Jeruzsálemre! Urunk kegyelméből, már most is, kicsit beletekinthetünk abba, hogy mi az ÉLET! Születésünkkel kezdődik és földi létünk után, a láthatatlanban fog folytatódni, örökké! Azonban nem közömbös, hogy az örök fényben - e, vagy az örök sötétségben! A halál útjáról, az élet útjára való átlépés lehetősége pedig, adva van, minden embernek. Ámde az átlépés lehetősége, csak ebben a látható földi életben lehetséges! Aki ezt, nem teszi meg, elkésik, örökre elkésik! Pedig Isten, ,,Nem akarja a bűnös ember halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen" Vegyük hát nagyon komolyan, a megtérés lehetőségét, mert egy örökkévalóságról van szó!

Írta: Pecznyík Pál 2014-ben.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Kik lehetnek Isten gyermekei!
  2014-04-25 20:04:06, péntek
 
  Kik lehetnek Isten gyermekei!

Áldott kis csecsemő, Isten csodás terve,
újjászülettél, mert, meg vagy keresztelve.
Évek múlásával, majd iskolás leszel,
konfirmációdon, Úrvacsorát veszel.
Aztán, búcsút intesz, az istenházának,
mivel engedned kell, hústested vágyának.
Később te is belépsz, a szép ifjúkorba,
néha tán láthatunk téged, a templomba.
Majd szívedbe fogadsz, szép ifjú barátot,
s azt gondolod: vele, teljesül az álmod.
Templomi esküvőt, ti nem is kívántok,
egyszerűbbnek tűnik, ha csak összeálltok.
Így öröm lesz élni - balgán - azt vélitek,
Isten áldásait, ti nem is kéritek.
egyre többen mondják: így is lehet élni,
de ha baj jő: segélyt, kitől fogtok kérni?
És ha tán hirtelen, távozni kell innen,
akkor kiáltotok: óh, segíts meg Isten!
Kinek jelenlétét, mindig kerültétek,
Ő végső órán is, szánva néz felétek.
Mert örök lelketek, néki nagyon drága,
mivel szent Fiának vére, volt az ára!
Utolsó percben is, kész adni kegyelmet,
mert keblére várja, a bűnbánó lelket!
Isten gyermekei, csak azok a lelkek,
kik tőle születve, új életet nyernek!
Bár megkereszteltek, de nem elég néked,
ám Jézusba rejtve: vár rád, örök élet!

Pecznyík Pál Celldömölk 2014. IV. 16.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Hol van öröm, béke?
  2014-04-25 20:03:18, péntek
 
  Hol van öröm, béke?

Örömöt és békét áhító emberek,
azt ne bűnborított földön, keressétek,
mert nem rejti se föld, se zúgó tengerek,
Jézusban lelhető, csak őt szeressétek.


Igazi békét és igazi örömöt,
ez a bűnfertőzött világ, sosem adhat,
ámde el nem múló királyi örököt,
Krisztus követője: egykor ingyen kaphat!

Ez a múló világ, csábos örömével,
sok kutató embert, vezetett már félre,
bár kereste egyre, reménykedő hévvel,
legtöbbször hiába, fáradozott érte.

Az igazi öröm, az igazi béke,
mivel mennyei kincs, nem lelhető itten,
a drágagyöngynél is nagyobb, az értéke,
kegyelemből: mégis, ingyen adja Isten!

Örömöt és békét, ne itt keressetek,
mert itt gyűlölet van, s harag tüze lángol,
öröm, béke Ura, trónol fölöttetek.
így örömöt, békét, benne leltek bárhol.

Égi szeretet és béke, csak ott virul,
ahol a szívben, házban, Jézusnak van tere,
ahol a bűnbánó, bűne miatt pirul,
így szíve: örömmel és békével tele.

Pecznyík Pál Celldömölk 2014. IV. 22.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Föld vándorai!
  2014-04-25 20:02:31, péntek
 
  Föld vándorai: Ezékiel. 12, 3-4.
A mindentudó és mindent előkészítő Isten, aki teremtette ezt a látható földet, de amely a bűnt elkövető ember miatt, lelki sivataggá változott, azon utat készített, hívő vándorainak, a most még láthatatlan új Föld felé. Nos, erről a sivatagi vándorútról szóló üzenetet, Ezékiel próféta könyvében találjuk följegyezve, a 12-ik fejezet, 3-4-ik versében. ,,És te embernek fia, készíts magadnak vándorútra való eszközöket, és vándorolj ki úgy, ahogy a vándorok szoktak" Isten gyermekei, valóban csak vándorok, akik átvonulnak ezen a földi, lelki sivatagon. Ha látunk koldust vándorolni az országúton, akinek egész vagyona, a vándorbotja, és vándortarisznyája, jusson eszünkbe, hogy mi is, ilyen semmi nélkül való koldus vándorok vagyunk. Eszközeink pedig a hit botja, és vándortarisznyánkban az Ige, áldott napi kenyere. Vándorutunk hossza pedig, földi életünk. Mely rövid megszakítás után, beletorkollik, az örökkévalóságba. A hívő emberek lelki útja, keskeny út, mely csak ritkán sima, inkább göröngyös, kövecses, bozótos út, mely veszélyeket is rejteget. De hitünk botjára támaszkodhatunk, ha fáradtak vagyunk, ha veszélyes útszakaszhoz érünk. Ha bozótot kell elhárítani az útból. Vagy ha kétségeink támadnak, hitben mindig erőt, bátorságot nyerhetünk. A vándortarisznyára is, igen nagy szükségünk van, hiszen abban van a mindennapi kenyerünk, lelkünk egyetlen tápláléka, Isten áldott igéje. Mellyel naponta táplálhatjuk, hallhatatlan lelkünket. Miképpen Izrael fiai táplálkoztak a mennyei mannával, 40 éven át, a Sínai sivatagban. A Bibliából ismeretes kis fiúcska tarisznyájában lévő 5 kenyérrel és 2 hallal, az Úr Jézus, 5 ezer embert vendégelt meg, a kenyértelen pusztában! A mi áldott kenyerünk, Isten igéje, mellyel táplálhatjuk hallhatatlan lelkünket, amíg vonulunk ezen a földi, lelki sivatagon át, mennyei dicsőséges hazánk felé! Szomorú azonban, hogy sok lelki vándor, csak ritkán veszi elő tarisznyájából a Bibliát, és abból lelke táplálékát, Isten igéjét. Ezért sokszor csak szédelegve araszol előre, a vándorúton. De aki naponta, hűségesen táplálja lelkét, mennyei kenyérrel, az boldogan vonul, dicsőséges mennyei célja felé! Hite botjára nem csak támaszkodhat, hanem - ha kell - védekezhet is vele, és átsegíti őt, a veszélyes buktatókon is. De nem csak próbák, hanem olykor, örömök is adódnak a hívő sivatagi vándoroknak. És ezek a lelki örömök, szinte szárnyakat adnak nekik az úton. Mégis, legnagyobb örömük a lelki vándoroknak, hogy a sivatagi úton, nem egyedül vándorolnak. Ugyanis, az Úr Jézus, megígérte nekik, hogy Szentlelke által, velük lesz a vándorúton mindennap, a világ végezetéig! Ó milyen csodálatos erősítés ez, a föld minden lelki vándorának! Hiszen a vándorúton rejtett csapdák, nehezítik az előbbre jutást. De ilyenkor, a Szentlélek Isten siet segítségükre, hiszen ő világosan látja, ezeket az elrejtett veszélyeket, és elhárítja útjukból azokat. Azonban, ős ellenségük a Sátán is lesben áll, s mivel láthatatlan, szemükön, fülükön keresztül igyekszik megkísérteni őket. Sajnos, sok lelki vándort, sikerül is letérítenie a keskeny útról. Azonban a föld lelki vándorának, a saját ó emberével van a legtöbb baja. Mivel az ó ember, igen csak megköveteli a magáét? Sok lelki vándor élete, azért szenved hajótörést, mert nem tudja megfékezni, teste sokféle kívánságát. Ha térképet tudnánk készíteni, lelki sivatagi vándorutunkról, akkor arra igen csak furcsa útvonalak kerülnének. És nem minden életút, végződne a mennyei célnál! Nagyon sok lelki vándor, nem veszi igénybe, a Szentlélek segítségét, és sok lelki vándor, a lelkét sem táplálja rendesen az élet kenyerével, így lelke elsorvad, elfárad, és nem az ÉLET vizét veszi igénybe, lelke szomjának enyhítésére, hanem világi forrásokhoz folyamodik, melyeknek szennyes vize, csak teste szomjúságát elégíti ki. Pedig lelki kenyere és itala, ott lapul vándortarisznyájában. Ám ha nem él velük, soha nem éri el az égi célt! Ez a lelki sivatagon való átvonulás, nem egy napsütéses virágos mezőn való vidám kirándulás? Hanem egy élethosszig tartó, kemény harc! Hiszen ez a lelki keskenyút, ellenséges területen vezet át. Itt a vándornak, ébernek és józannak kell lennie. Mivel az ellenség, legtöbbször nem szembe, hanem észrevétlenül orvul támad, de a hívő vándor, mindig számíthat a Szentlélek segítségére! A Szentlélek által jelen lévő Jézus, látja a rejtőzködő ellenséget, és közbelépése nyomán, az ellenségnek, inába száll a bátorsága, és gyáván megfutamodik, a helyszínről. Áldott Urunk, nem csak gondoskodott, vándorutunk eszközeiről, de arra is biztat minket, hogy használjuk azokat. Mert nélkülük, lehetetlen a célba jutás! A koldus-név, nagyon is illik reánk. hiszen semmi nélkül valók vagyunk. Lelkünk, testünk, életünk, Isten ajándéka! Nem kérkedhetünk velük, mintha azok, a sajátunkéi volnának. Áldott Urunk, feladatot is bízott ránk vándorlásunk folyamán. Olyan embereket is hívogassunk erre a lelki sivatagi keskeny útra, akik most még kételkednek ennek az útnak létezésében. Akik csak azt a széles utat ismerik, melyen elindultak, születésük napján. De ők, nem is gondolnak arra, hogy testi haláluk után, hallhatatlan lelkük, tovább vonul majd a kárhozatba. Hála legyen Istennek, Ő adott lehetőséget minden embernek a széles útról, a keskeny útra való átlépésre! Azonban, ennek az átlépésnek, még testi halála előtt kell, megtörténnie. Mert halála után már, senki sem változtathat, kárhozatos állapotán! Mivel pedig egy örökkévalóságról van szó, ezért az átlépésnek, mérhetetlen nagy súlya van! Hiszen a tét: vagy örök üdvösség, vagy örök kárhozat. vagy örök fény, vagy örök sötétség. Ezért, aki még időben nem lép át, a kárhozat útjáról, az üdvösség útjára, örökké tépni fogja őt, vádoló lelkiismerete. Mivel elmulasztotta a drága lehetőséget! Urunk segíts minket, szegény lelki koldusokat, hogy megérkezhessünk hozzád, és átvehessük, a királyi gyermekek, hófehér öltözékét, mely áldott Megváltó Urunkéhoz lesz hasonló. És láthassuk örökké, káprázatos dicsőségedet.
Írta: Pecznyík Pál 2014-ben.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Áhitatai  
Egy nép lesz!
  2014-04-25 20:01:40, péntek
 
  Egy nép lesz!

Népem: téged Isten, hozott e szép tájra,
ezerszáz év óta, hódolatod várja.
Ám hódolat helyett, acsarkodást lát itt,
pártok sokasága, győzelemre áhít.
Isten nem tűrhette, szíved sok vétségét,
nyolc részre szabdalták, szép hazád egységét!
Láttán: mégsem okulsz, csonka hazám népe?
Téped, marod egymást, meg is lakolsz érte.
Bárcsak feleszmélnél, s megértenéd ésszel,
szeretet lenne ott, hol gyűlölet fészkel.
Szíved betöltené öröm, béke, hála,
s megnyílna az ajkad, hódoló imára.
Jézus előtt porba, ereszkedne térded,
keresztjéhez tennéd, életrontó vétked.
Boldogan állnál fel, üdvösségre mentve,
Őt dicsérné ajkad, a menny felé menve!
Hidd el: földi hazád, bármi szép is, véges!
sokkal szebb hon vár rád, örök, dicsőséges!
E ragyogó honnak, sehol nincsen párja,
hallhatatlan lelked, Atyád abba várja!
Itt, sokféle nép van, ott fenn, csak egy nép lesz,
angyal millióknak, örömében részt vesz.
Lelki feltámadás, csodásan megy végbe,
Jézussal mennybe száll, menyasszonyi népe!
Te is köztük lehetsz hit által, hű népem.
Hófehér köntösben, földöntúli fényben!

Pecznyík Pál Celldömölk 2014. II. 26.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Rövid bizonyságtételek!
  2014-04-15 19:54:18, kedd
 
  Rövid bizonyságtételek

Ha bűneid szívből bánod,
szebb hazádat úgy meglátod.
Jobb lesz mennyben forgolódni
mint a földön, morgolódni.
Atyád rég vár rád a mennybe,
ne tétováz, hanem menj be!
Sátán bántani merészel?
Te csak Megváltódra néz fel!
Égi bárka most még nyitva,
meddig? Az jó Atyánk titka!
Ám ha váratlan bezárul,
szemed zárt ajtóra bámul.
Jézus kereszten halt érted,
hajts előtte fejet, térdet.
Ha könnyed: bűnbánat könnye,
mennyben válik gyémánt gyöngyre.
Ha Jézusért szenvedsz itt lent,
üdv - korona vár rád ott fent.
Egyre többen mondják - bután -
nincs élet, a halál után.
Pedig múló a síri hely,
minden halott, életre kel!
Halál nem arathat többé,
élni fogunk mind, örökké!
Krisztushívők, örök fényben,
hitetlenek, örök éjben.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2014. IV. 14.
 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Ott a Viadolorózán!
  2014-04-15 19:52:57, kedd
 
  Ott a Viadolorózán!

Ott a Viadolorózán,
nagy hősről regél a múlt,
lármás népnek gyűrűjében,
elítélt ember vonult.

Ott a Viadolorózán,
kereszttel városon át,
kísérik a vesztőhelyre,
Isten egyszülött Fiát!

Ott a Viadoloróán,
vére pereg földre le,
őt kísérő asszonyoknak,
szeme könnyel van tele.

Ott a Viadolorózán,
a tűző napnak hevén,
jézus viszi keresztünket,
hogy el ne vessz te meg én,

Ott a Viadolorózán,
Jézusról regél a múlt,
hogy a bűnös el ne vessze,
drága vére, érte hullt!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2005. V. 4.

 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
Nincs a sírban Ő!
  2014-04-15 19:52:06, kedd
 
  Nincs a sírban Ő!

Elmúlt a mély gyász, szívbe markoló,
új hajnal virradt, csodás, ragyogó.
Megváltónk sírján nincsen már a kő,
síri ágyán is csak egy keszkenő.
Ujjongj hát, szívem, nincs a sírban Ő!

Asszonyok látták, beszéltek Vele,
átjárta szívük, szíve melege.
Olyanok voltak, mint az álmodók,
a legcsodásabb örömhírt hozók.
Néktek, kesergők, könnyes gyászolók.

Halál völgyében nincs többé sötét,
Jézus nappalra váltotta az éjt.
Felhőtlen égen ragyog már napunk,
haláltól félni nincs többé okunk.
Nem tarthat fogva, Jézusé vagyunk!

Pecznyík Pál
1987.

 
 
0 komment , kategória:  Pecznyik Pál Versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2014.03 2014. április 2014.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 18 db bejegyzés
e év: 302 db bejegyzés
Összes: 4309 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 499
  • e Hét: 499
  • e Hónap: 8141
  • e Év: 50685
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.