Regisztráció  Belépés
babumargareta.blog.xfree.hu
SZABADSAG Nem vagy az, ki szereti, ha bezárják. Szabad vagy, repülsz mihelyt alkalmad nyílik rá, Csak elszédülsz a magasban, nem bírod soká. Elveszel a kék ... Vilhelem Margareta
1910.06.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
Rainy spring---Vilhelem Margareta
  2014-05-31 22:01:20, szombat
 
  It whispers of love,
what comes to mind,
this spring,
is full of them,
sparkle on the water,
the flower and petals
honey on your forehead
and downy flake.

puzzled summer
is in arrears,
mysterious rain
cool covers
our whispers whispered,
kisses forgotten
although it is spring
miss you summer
dear forgotten.

And when it's cold tonight
and waters flowing stripes
on your hair dear
miss sparkle
dear lips
are peony roses
and my heart big
's raining miss.[W.B.

]

 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Gyengeségemben---Vilhelem Margareta
  2014-05-31 20:46:10, szombat
 
  A törött,bágyadó örömök szelén,
átfúj egy gondolat
oly halk ,kéretlen gyökértelen,
valamire emlékeztet
sietek, kapkodom lépteim esztelen
arcomon rezzenet
redőkbe borzad, öröm és iszonyat
fuldoklik bennem
és a hang,mi bentről némán zeng:
magamra lettem
törekvő láz marcangol meredten;
hol tévedtem?
És hirtelen hasit a mennydörgés
sorssal ellenkeztem,
mert éltem az ártatlan élhetetlent
oktondin,büszkén,
csalfán buzgalmam hevében öleltem
örült szerelmet ,
s most roncsok halmát tördelem
a holt ölelést
és kacagásba fuldokló csókokat ,
s a kibuggyanó vért
és most kapaszkodok a szellő zenébe
és cipelem
a gyengülő örökre kimúlt érzéseket
gyöngeségemben ,
mert testem is bomlik a szél fuvallatban
és szállnak emlékeim
rohanok esztelen,hogy elfogjam töredékeit [W.B.].




 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Nem bánom----Vilhelem Margareta
  2014-05-29 21:25:39, csütörtök
 
  Nem bánom,hogy nem vagy enyém,
bár voltam tiéd,és elvesztettél,
nem bánom ,hogy csüngtem rajtad,
bár voltak percek diadalban,
de kísért egy álom,mi valónak tűnik,
mint ibolya a tavaszban
és kísért a végtelen hatalom vágya ,
mit elvesztettem hatalmamban

De az a bánat, mit fogni nem lehet,
csak imádságban foglalt szeretet ,
bánat az ,hogy hangod már néma,
és tested fából faragott szobor
és csókod a gyönyörnek édes titka ,
és szenvedélyben elvesz múltam
dalolok csak ,magányos sötétben
és zsebkendőm sarkát tépdesem
.
De nem vesztettem el vágyaim
bánatomban sírok,nevetek,
álmomban csodáknak vagy a titka
és elédbe önteném szerelmem
és ha behunynád vakító szemed
nem lenne bánatom csak ámítás,
úgy kapkodnék elédbe kincseket
hiszen bánom ,hogy elvesztettelek . [W.B.]


 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Éj a nyárban---Vilhelem Margareta
  2014-05-29 16:50:12, csütörtök
 
  A nyár elején zöld dombok falán
tűzpiros rózsák az éjben suttognak ,
a hold gyengéden átkarolja,
fényei ádáz köröket bolyongnak .

Gyönyörű selymes szirmokon
a csendes fuvallat is éli az életet ,
s a fák ringva altatják leveleik
míg a lombok összeölelkeznek.

Homályon át csillagok ragyognak,
oly nyárias kitárása az ablakoknak
a kék felhők elszálltak alkonyban,
részegen és rongyosan csüngnek .

Fátyolként őrzik az égnek sötétjét
és szellő sóhajt a lombok alatt
a hold fényével versenyt szalad
oly nyárias csend úszkál kertekben .

Csak csillagok szikráznak a tó vizeken..
s a nyárnak örök arany lámpásai
körbe karimázzák a forró árnyakat .
a tücskök zenéje is halkan nyekereg .


Hirtelen megrezzen egy kapu kilincse,
a kakas már ordítva kukorékol
a csillagok nyoma füstbe meredeznek
a tűzpiros rózsás kertek vörösségében .[W.B.]





 
 
0 komment , kategória:  verseim  
A büszke hegy----Vilhelem Margareta
  2014-05-28 21:58:16, szerda
 
  Magas hegyeken vadul zendül,
a kacagó szél otromba szájjal,
próbálja letörni hegyek csucsait
és uralkodni a csillagok horizontján
.
Ádáz harc folyik a borongós légben
szél esőt hoz,kegyetlen orkánt
és hegyek mélyében megrendül
a lobbanó, tüzet okádó vulkán.

Már rezdül a testben a morgás,
és gurulnak apró kövek csillogva
és víz szakad fel a rejtett résekből
hajladoznak fa ágak lecsorgatva,

a rájuk hullott harcnak mocskát,
de a hegy büszkén áll.
bár hallani véled a közelgő rengést
oly félelmetes lángok sorozatát,

vörös bíborban habzsoló szájakat,
a szélnek hatalmas ordító diadalát.
a lángok tüze, csupa füst enyészet ,
s a föld alól gomolyognak rémek

kékes ködben érzed a keserveket
mi körül fogja a ormos köveket,
de a hegy büszkén áll.

Széjjel tépődött a szélnek ,
kegyetlenül indult minden élvezete
hangos nevetéssel tovább robogva,
visszanéz a büszke hegyekre. .[W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
A pirkadat----Vilhelem Margareta
  2014-05-27 16:16:27, kedd
 
  És ha a hajnali pirkadatban,
lángolni fog majd szívem
és a napnak arany sugara
a lobogó jelen helyett,
már a holnapot ígéri nekem,
tudni fogom nem volt hiába,
türelmetlen szívem vágya.

Mert, féltem a teljest, mi van,
a forróságot miben úsznak
megszentelt kéjes öröklétek
és féltem szelíd gerjedelmem,
mi csók és könyörtelen ölelés,
csupa kék eret lüktető futam.

Remegve suttognám kéjesen,
voltak rám mért szerelmek,
boldogságom céltudatos csók
volt,karjaimban deleltek szelíden
testek,,mert féltettem erőm mi
apadott,de mindig napra értem.

S ha majd a csöndnek zugában,
melegtől himbálózik majd testem,
sóhajom szorongatom örömben ,
nincs könny ,mitől vérezne szívem,
csak összekulcsolt kezek imája
köszöni álmát a zúgó Világban.[W.B]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Várakozás----Vilhelem Margareta
  2014-05-25 21:16:24, vasárnap
 
  Bomlik az estnek bíboros alkonya,
sötét árnyak suhannak nyomodba.

Vágyódva lesed a kigyúlt csillagokat,
pihésen széjjel terítik gondolataidat.

Pihenni szállnak madarak fészkükbe ,
te is megpihennél szerelmed ölében.

Kis árvácska örömöd szüzesen őrized,
de csak gyötri magát búsan a kedved.

Úgy rezeg a sóhajod, mi lelkednek titka,,
mint a síró szél, mi gallyat himbálgatna.

És várod szerelmed epedve kábán ,
de hasztalan, némán állsz sötét éjszakán.

Sürü homályban nem látszik könnyed,
s mi lecsorog beissza édes üdvösséged.

Nehezen jön szemedre az álmod dala
bársonyos éjeknek tündérét várja .

És hajnalban ugyanott állsz, színes díszben
az út elágazódásának ismert szerelmében.

Szemedben csillog vágyadnak szőkesége ,
de megtartod csillagod, áldva-kérve.[W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Maradni-------Vilhelem Margareta
  2014-05-25 12:38:36, vasárnap
 
  A magányos szent napjaidban,
hited ütést szenved
magasztaló ragyogó időkben
kitart hűséged.

Mentsd meg büszke mosolyod
a szűkös percekre,
küld messzebb füstös bánatod
ne lássa magányod

Mert kell az emberséges tartásod
vállalni sorsod,
daccal szerzett szívósságod
és elszántságod.

Ne szégyelld csapongó emléked
mert tiéd
s a messze széthullott dicsekvések
csak töredékek

és ne átkozd szenvedő múltad
csak füstje marad
magányodban minden könnyebb
csak lelked vacog

miben régen beletörődött szíved
tiéd volt daccal
ne szégyelld a bő megalkuvásod
lángoljon arcod

és megelégedetten töröld homlokodról
a csepegő vizet.[W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
De kár----Vilhelem Margareta
  2014-05-24 21:32:49, szombat
 
  Ha vihar üldöz , állj egy percet,
vesd fel fejed
nézz szembe vele,,
s ha szivárványban tükröződöl
legyél boldog,
csatát nyertél .
S,ha tenger zúg a fejed mögött
dobd el egy percre
ellenérved ,
mert dombok felett ember lettél
nagyobb hegyeket is nyertél,
öklödet sújtsd
kegyetlenül napnak arcába ,
a szelet tépd ki
óriás zöld lombjával
legyél úr a félelmetes világban ,
mert embernek születtél.

Csak szerelemben nem vagy győztes,
idegeid remegnek
merészségedben, beletörődsz
törvénytelenségedbe ,
nem uralod szárnyalását lelkednek ,
ázott madár tollaidat keresed
nincs menekvés, csalfán legyőznek
kalitkába zárod
kicsinységed-hiába
legyőzött vagy
az örök mindenségedben
mert vihar lesz, mit nem te nyersz
elüldöznek felhőtlen világba.,
Nem leszel nélkülözhetetlen
elkergetnek,
de kár-de kár,átka leszel
emberségednek . [W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Álmodozva-----Vilhelem Margareta
  2014-05-23 22:20:15, péntek
 
  Mert álmodozva jár ki boldog,
lágy lüktetéssel ,halk ritmusban
és fojtogató illatokba dalolja
zengéseit a nagy forgó malomban ,
őrök boldogságban.

Szemeivel napot lop,arca ragyog
fényes haja szerte- szét bomol
körötte bátor szent akaratok
és fehér karok, mik férfit karoltak ,
szent akaratok.

Mert álmodozik, ki szeretve volt
vérük csókokkal kéjjel kergetőzik
arcukra gyönge pírt üdvözítenek
a gőgös ,szemérmes beszédek
mik titkot lehelnek.

Lábaiknál piros tűz rózsák hevernek
győztesek az átkos szerelemben ,
mert erősebb volt a csók hatalma
az izzó láng nyelvek forróságánál
az ábrándnak bús csalódásánál .

Mert amit akarsz, az mindig szép
fény után kiáltó merészebbnél ,
bár,tikkadt, repedt száraz ajakkal
dicsőséget zengnek öröm kiáltások ,
és fehér hattyú dalként elszállnak,
a tiszta szerelem titkos otthonába. [W.B.]




 
 
0 komment , kategória:  verseim  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 28 
2014.04 2014. Május 2014.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 28 db bejegyzés
e év: 317 db bejegyzés
Összes: 3008 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 90
  • e Hét: 568
  • e Hónap: 10204
  • e Év: 44160
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.