|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2015-01-30 20:38:17, péntek
|
| |
| |
E sorozat megírását Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! c. regénye és verse ihlette
https://www.youtube.com/watch?v=AyForoF8ong
*
A GYÖKEREK fontossága palántaültetés közben és az élet minden területén
Soha nem felejtem el, hogy milyen fontos dolgokat tanultam az ÉLETRŐL azon a kunszentmiklósi tanyán, ahol hat éves koromig felnőttem.
Például, palántaültetés közben föltűnt, hogy nénikém képes volt a legnagyobbat is egyszerűen kidobni, ha nem volt elég erős gyökérzete.
Megkérdeztem, hogy nem sajnálja-e? Azt mondta:
- "Nem tud megeredni, termést hozni gyökerek nélkül. Csak nyújtózkodik világnak, elvéve a fényt a többitől."
Amiért nem értettem egyet nénikém szigorával no meg megsajnáltam a szép nagyra nőtt, de kisgyökerű palántákat és titokban elültettem azokat.
Sajnos, már másnap be kellett látnom, hogy nénikémnek volt igaza, mert hiába gondoztam, öntöztem meg őket - amikor nénikém megöntözte a közben megeredő és már virágzó erős gyökerű palántákat - mert már másnap hervadozni kezdtek...
*
Ó, milyen gyakran jutott ez eszembe, amikor sorra kihaltak mellőlem kortársaim, akik valósággal gyökerestől ki lettek tépve a nemzet testéből.
Ők azok, akik a nagyobb iparvárosokban születtek akkor, amikor már 20 hét szülési szabadság után vinni kellett a bölcsődébe kicsi csecsemőjét, a szülőnőnek meg menni kellett a gyárba, 3 műszakba...
A Ratkó korszakban születettekre gondolok, amikor a "lányoknak dicsőség" volt a szülés az "asszonyoknak meg kötelesség".
Csakhogy, amíg a szülők a gyárban dolgoztak délelőtti- délutáni- és éjszakai 8 órás műszakban, addig kicsi csecsműjüket a vállalati bölcsődébe kellett leadni.
Nagyon nehéz volt ezeknek az akkori csecsemőknek anya nélkül a bölcsiben felnőni már 20 hetes kortól!
Előfordult, hogy etetés után ráültették őket a bilire (takarékoskodván a pelenkával) miközben egy nehéz tárgyhoz kitámasztották sőt, kikötötték a kicsinyeket, nehogy eldőljenek! Hiszen egy átlagos csecsemőnek legalább 9 hónapra van szüksége ahhoz, hogy önállóan fel tudjon ülni. Addig, bizony tilos lett volna őket ültetni!
Mindez 1945 és 1968 közötti 23 évig- a GYES bevezetéséig tartott!
*
Nekem szerencsém volt, mert kisgyermekkoromban az állandóságot és az otthon biztonságát nekem egy - a tassi határban lévő, kunszentmiklósi - tanyai ház és a körülötte lévő gazdaság jelentette. http://furaila.xfree.hu/265085
A családot, pedig egy fekete fejkendős, sudár magas, idős néni és egy ősz hajú, kackiás bajuszú, alacsony, szikár öregember, meg a "nénnye" képviselte. http://furaila.xfree.hu/265085
Nénnyét a két idős ember Piroskának szólította, aki pedig "édősanyámnak" és "édősapámnak" őket.
Piroska nénnye és én: a "kis Marika", olyan elválaszthatatlanok voltunk, "mint a borsó meg a héja", mint Konrád Lorenz és az ő szárnyasai... http://furaila.xfree.hu/265085
Azt hiszem nálam is működött az imrinting. Hogyne működött volna, amikor ott, a tanyán, mindig és mindennek megvolt a felelőse, gazdája. Ott nem maradhatott senki és semmi gondozó nélkül - éppen ezért, feladat nélkül - egyetlen pillanatra sem.
(Folyt.köv.)
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-01-30 18:56:26, péntek
|
| |
| |
HOGYAN IS TÖRTÉNT az agyonhallgatása A "MAGYARSÁG ÖNKÉPE AZ EZREDFORDULÓN" CÍMŰ SZOCIOGRÁFIA több, mint kétezer pályaművének agyonhallgatása?
http://furaila.xfree.hu/55534
Akkoriban 1996-ban, az ős-emdéefes Haza és Haladás Alapítvány (ma Egyesület) http://furaila.xfree.hu/257277 összehívta a Magyarok Házába a világ magyar lányait, asszonyait egy világfórumra. (Egy későbbi meghívót bemásoltam ide is: http://furaila.xfree.hu/241359 )
Ott hallottam először Jókai Anna írót. A női léthez kapcsolódó sorskérdésekről beszélt olyan szuggesztíven, ahogy én írtam erről a témáról - az akkor már a MAGYAR ÍRÓSZÖVETSÉG folyóiratának - a MAGYAR NAPLÓ szerkesztőségében leadott jeligés szociográfiámban.
Amiért szó szerint idézte Jókai Anna az összejövetelünk céljához passzoló szöveget a szociográfiámból, már tudtam, hogy ő is tagja volt a zsűrinek. Legnagyobb meglepetésemre, felállva közbetapsoltak leány- és asszonytársaim. Vajon, ha tudják, hogy én írtam, akkor is tapsoltak volna? Már talán soha nem fogom megtudni, mert Jókai Anna elfelejtette megemlíteni a szerző nevét. Úgy adta elő, mintha az az ő saját gondolata lett volna...
* Az történt, hogy a pályaművekből olyan tragikus "ÖNKÉP" bontakozott ki az Írószövetség előtt, amit azóta sem voltak hajlandók fölvállalni! Bizony, Jókai Anna sem, akit a nemzet írójának tartanak... Elhallgatták és hallgatnak róla azóta is!!! Az IGAZSÁG ELHALLGATÁSA, pedig a LEGALATTOMOSABB HAZUGSÁG, mert az ellen még esélyünk sincs a védekezésre, amiről nem tudunk!
Viszont, előkerestem az 1999-es értékelési listát, amit most ide másolok. Ez alapján lehet érdeklődni a kiválasztott pályamunka iránt. "Az érdeklődők önköltségi áron bármely pályázat másolatát megrendelhetik." http://furaila.xfree.hu/55534
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2015. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
15 db bejegyzés |
| e év: |
163 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1006
- e Hét: 2716
- e Hónap: 11320
- e Év: 47261
|
|
|
Offline
