|
2015-02-01 21:55:17, vasárnap
|
| |
| |
A búza, a búzalisztből készített élelmiszerek képezik az európai ember étrendjének alapját. Száz emberből kettőnek viszont ez az alapélelmiszer életveszélyes méreg, ugyanis lisztérzékeny. De vajon honnan tudhatja, hogy fennáll ez a betegség?
A lisztben lévő fehérje, a glutén egyik frakciója, a gliadin olyan káros autoimmun folyamatokat indít el a genetikusan arra érzékeny emberekben, melyek végül a vékonybél, a nyirokrendszer daganatos megbetegedését, cukorbetegséget, magas vérnyomást, mikroelemhiányt, súlyos emésztési panaszokat s akár életveszélyes állapotot eredményezhetnek. A gluténfogyasztás hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Gyakran jelentkezik vashiány a nem diagnosztizált lisztérzékenyeknél. A lisztérzékenységben, a cöliákiában a legnagyobb gond az, hogy tíz betegből ma még csak kettő jut el a helyes diagnózishoz, a többiek akár évekig tünetmentesek, vagy változatos tüneteket mutatnak, amiből sajnos nem derül ki az alapbetegség. A lisztérzékenység örökletes, így ha egy gyermeknél kimutatják a lisztérzékenységet, akkor a családot is célszerű letesztelni. A cöliákia diagnózisához a tünetek értékelése mellett vérből ki kell mutatni a cöliákiára jellemző gliadin elleni antitesteket. Az IgA és IgG szint mellett a transzglutamináz (TTG) szint jelzi a betegséget. A gasztroenterológus vékonybél-biopsziával, szövetminta vételével mutatja ki a bélbolyhok sérülését, a gyulladásban levő sejtek arányát, s ez a döntő a diagnózis kimondásában.
Szinte minden lisztérzékeny saját, egyedi történetet mesél arról, hogy hogyan derült ki a betegsége. Van, aki szédülésre panaszkodott, ami egyre gyakrabban ismétlődött, majd annyira súlyosan állandósult, hogy teljes kivizsgálás vált szükségessé, ami szerencsére felfedte az alapokot, a lisztérzékenységet. Másoknál a serdülőkorban derül ki, hogy a növekedés leállásáért, a menzesz elmaradásáért, a változatos emésztési zavarokért a lisztérzékenység a felelős. A betegeknél pszichés zavarok, csontritkulás, aftás fekélyek, izomgörcsök, száraz bőr, a könyökön, vállon, fenéken kiütések alakulnak ki. Csecsemőknél hasmenés, felpuffadt has, ,,pókhas", zsíros széklet, vagy éppen székrekedés jelentkezik.
Hogyan kezelhető a lisztérzékenység? A terápia egyszerű, de kíméletlen: élethosszig tartó, teljes gluténmentes diéta. A diétának szigorúnak kell lennie. Már a legkisebb mennyiségű glutén elfogyasztása is fenntarthatja a tüneteket. Glutén a búzán kívül a rozsban és az árpában fordul elő, de a zab is gyakran szennyezett ezekkel a gabonákkal, bár önmagában nem tartalmaz glutént.
Mit ehet a lisztérzékeny beteg?
A kukorica, a rizs, a cirok, a köles és az etióp eredetű teff a legfontosabb gluténmentes gabonák. Ezekkel jól lehet helyettesíteni a búzalisztet, és ezekre lehet alapozni a gluténmentes étrendet. Legnagyobb kihívás a kenyér elkészítése, de ma már egészen jó kenyereket készíthetünk burgonyakeményítő, rizsliszt, cirokliszt és kukoricakeményítő felhasználásával, de egy jó recept még mindig igazi kincset ér. A hajdina, guarmag, szentjánoskenyérmag, tápióka, tökmag, szezámmag, napraforgó, sárgaborsó, szója, rizs, kukorica, cirok, köles és már a teff is elérhető alapanyag nálunk is, ízletesek, a legtöbb ételben, süteményben, rántásban, habarásban, rántott ételekben még finomabbak is a búzánál.
Fontos lenne, hogy minden tizenéves fiatalt, aki később serdül, alacsonyabb növésű, és minden hasfájós, emésztési gondokkal küzdő kisgyereket időben szűrjenek lisztérzékenységre, mert egyetlen vérvétellel évek szenvedését lehet megelőzni. A diagnosztizált betegek és a családjuk számára nagyon nagy szükség van olyan receptekre, amelyekből finom gluténmentes ételek készíthetők. Az USA-ban egyre többen állnak át gluténmentes étrendre a nem cöliákiások közül is. A tapasztalatok az mutatják, hogy a gluténmentes diéta a cukorbetegeknek kifejezetten előnyös.
Forrás: WEBBeteg - Dr. Prokisch József, vegyész, egyetemi docens |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Glutén(lisztérzékenység) |
|
|
|
|
|
Online
