|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2015-02-02 20:07:54, hétfő
|
|
|
Meggyesi Éva
"Ne dobd el azt, ki felnevelt,
s rosszat ne mondj reá,
szeresd, mint szíved mélyében
a néma dobbanást.
Ne bántsd meg szóval, nem tudod
egy szó mennyire fáj,
akár egy tőr, mely fúródva
a szívedben megáll.
Ne dobd el azt, ki felnevelt,
hisz annyi éjszakán,
teérted sírt, és ontotta
a könnyek záporát.
Ne dobd el! Hisz éjjelente
te érted mond imát,
s minden könnycsepp, mit érted ejt,
egy néma vallomás.
Minden öröme, mosolya,
mely látszik ajakán,
hozzád száll, s tiéd szívében
tán minden dobbanás.
Ne dobd el! Hiszen panaszod
ő érti! Senki más!
S ő lesz talán az egyetlen,
ki érted majd kiáll.
Ne dobd el! Hiszen lesz idő,
hogy nem lesz semmi más,
csak puszta föld, ahol térdre hullsz,
s tán néhány szál virág"
|
|
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
|
|
2015-02-02 20:02:27, hétfő
|
|
|
Biro Melinda
Szivárványom (Lányom születésnapjára)
Virágos méhemben,
megfogantál
Anyává tettél kincsem,
megszülettél
Jövendő gyermeke.
Anyahálót szőttem köréd
Hittem.
Leszek neked majd a fény
Mely világít utadon.
S te leszel, mint szivárvány
eső után, az égbolton.
Lettél szívem ablakában,
Mosolygó virágszál.
Szemed csillogása,
Mint fényes márvány.
Köszönöm nagy Isten,
Hogy téged nekem adott.
Naponta szedett virágodból
Érintsd meg az arcom.
Hozzám, ha hazatérsz,
Mint elfáradt gyermek
Hajtsd fejedet szívemre.
Édesanyád vagyok
S maradok, mindörökre!
2015.1.26.
|
|
|
0 komment
, kategória: Szülinap |
|
|
|
|
|
2015-02-02 19:50:28, hétfő
|
|
|
A csodájára jár a világ a 200 éves erdélyi parasztháznak
Az erdélyi Szilágy megyei Hosszúrév településen van egy ház, ahol szinte minden nap megáll egy-egy turista megcsodálni a falu kuriózumát - azt a 200 éves parasztházat, ahol Julika néni lakik.
|
|
|
0 komment
, kategória: Múlt emlékei |
|
|
|
|
|
2015-02-02 15:09:28, hétfő
|
|
|
Őszülő hajú Édesanyám!
Szememben kedves minden őszinte szó,
De az igazság ha fáj is, kimondva jó.
Bántó szónak vetted néha azt,
Amivel fiad nyújtani akart egy kis vigaszt.
Talán, ha hazug álarcban mondtam volna el,
Nem bántana, de nékem fájna a teher.
Mi szívemet nyomta mindig felszínre került,
Hogy mit gondolsz róla, azonnal kiderült.
Ősz hajszálaid gyorsan szaporodtak,
Ezt én betudom néhány el nem csattant pofonnak.
Ha pár hajszáladat a vers újra festené,
Verselve járnék otthon, alá s felfelé.
Őszülő hajú Édesanyám, téged,
Ki megszültél, pont én ne szeretnélek?
Gondjaidat tudom az idő szaporítja,
De a boldogulásnak, őszinteség a nyitja.
Ha alkalom nyílik ne emeld fel hangod,
Akármilyen halk is minden őszinte szót hallok.
A sors bármit is hozzon, lakjak akár tanyán...
Örökké szeretni foglak, őszülő hajú Édesanyám.
|
|
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2015. Február
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
490 db bejegyzés |
e év: |
7211 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 421
- e Hét: 5719
- e Hónap: 31598
- e Év: 221233
|
|
|