Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Farsang
  2015-02-26 20:30:16, csütörtök
 
 










FARSANG


A farsang úgynevezett mozgó ünnep, vagyis hossza évről évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. A kezdete állandó, mindig vízkereszttől (január 6-a) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, vagyis hamvazószerdáig tart, az idén, 2015-ben február 18-áig.

A farsang, vagyis a 40 napos böjt előtti időszak tömören összefoglalva nem más, mint a bolondozás, a tréfálkozás, a zajos-zenés mulatozás, a karneválok, a lakomák és a párkeresés, udvarlás ideje.

Nem is olyan régen a karnevál szó hallatán Magyarországon nagyon sokan elsősorban a látványos velencei és riói karneválra gondoltak. Szerencsére ma már sok helyen újjáélednek a régi szokások, és itthon is van éppen elég látnivaló - a legismertebb persze a mohácsi busójárás - és megőrzésre méltó hagyomány. Emlékszem, gyermekkoromban mindig izgatottan vártuk a farsangi jelmezbált, amikor ,,álruhába" öltözve lehettünk azok, akik épp szerettünk volna. Ez a hagyomány ma is él, ám a kisiskolások ma már nem egyszerű figurák, kéményseprők vagy katicabogarak akarnak lenni, mint a mi időnkben, hanem Supermanek vagy Harry Potterek.

Szüleink meséiből tudjuk, hogy az ő fiatalkorukban is voltak jelmezbálok, de akkor a fiúknak szigorúan lány-, a lányoknak pedig fiúalakot kellett ,,megszemélyesíteniük". A jelmezbe, illetve álarc mögé bújás a krónikák szerint eredetileg azt szolgálta, hogy a szabályokat felrúgó ember személye titokban maradjon, így büntetlenül keveredhessen verekedésbe, vagy - uram bocsá' - molesztálhassa a nőket.

A bolondozás mellett a farsang másik jellemzője a párválasztás volt. Ma talán megmosolyogjuk, hogy egykor a kapcsolatok kialakításának, az ismerkedésnek ezek a bálok voltak a helyszínei, de ne feledjük: évtizedekkel ezelőtt - főként faluhelyen és a tanyavilágban - nem volt színház és mozi, és nem lehetett hetente diszkóba járni!

A farsangi szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire a farsangvasárnap, a farsanghétfő és a húshagyókedd jelenti az igazi farsangot. A záró három napot farsang farkának is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. ,,Felkötjük a farsang farkát" - mondták még jó ötven éve is az idősebb emberek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek.

A népi kalendáriumban különleges nap a hamvazószerda utáni csütörtök, amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket: ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök. Néhány éve - nagy sikerrel - a hazai éttermek újraélesztették ezt a hagyományt, és jelentős kedvezményekkel várják a vendégeket.

Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A mulatozások húshagyókeddig tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre, a fonóvégzésre került sor, majd az egész falut megmozgató farsangtemetéssel vagy téltemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.

Fonóba már nem járunk, de a téltemetés szokása sok helyen megmaradt, illetve újraéledt. Szüleim lakóhelyén is él és egyre népszerűbb a kiszejárás, amit a helyi hagyományőrző csoport rendez meg minden évben.

A babona szerint a kiszebáb - egy felöltöztetett szalmabáb - égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. A téltemető népszokás valaha igen kedvelt volt a falusi népek körében, és lényege, hogy a gyermekek kiszebabát és zajkeltő szerszámokat készítettek, amellyel végigvonultak a falun. A vonulás közben hangosan zörgették szerszámaikat és télűző rigmusokat kiabáltak. A vonulás a falu főterén felállított máglyánál ér véget, ahol az összegyűlt személyek gondűző cédulákat tűztek fel a kiszebabára, majd bedobták a tűzbe. A papírokra azt írták fel, hogy ki mitől szeretne megszabadulni. Nálunk nem elégetik a kiszebabát, hanem a falu szélén lévő patakba dobják, hogy a víz vele együtt vigyen el minden gondot és bajt. A lányruhába öltöztetett bábut egy férfi viszi a menet elején, az őt követő sereg pedig nem zörög és zajong különböző eszközökkel, hanem ,,végigénekli" a falut, a patakig vezető utat. A pataknál sok érdeklődő gyűlik össze, a hagyományőrző csoport egy tagja tréfás télűző verseket szaval, majd a polgármester úr is beszédet mond, amellyel már a tavaszt is köszönti.










FARSANG




Elmúlt a karácsony és jött a január.
Farsangra készülünk,itt a február.
Tánccal temetjük a telet,
jönnek a vidám napok hetek.
Maskarát készítünk a családban,
arcunkat elrejtjük a bálban.
Előkerült papír, olló és ragasztó
A mackómaszk igen kacagtató.
A dobot, a sípot is elővettük már,
Hamarosan indulhat a jelmezbál.
Nagy mulatság lesz e napon,
A szoknya libbenjem, a láb dobbanjon!
Minden gyerek pördül-fordul-integet,
Ezzel búcsúztatják a telet...







FARSANGOLÓ


Elegünk van már a télből,
Hóból, fagyból, hideg szélből,
Jöttünk vígan maskarában,
Tél bosszantó maszkabálba.

Szóljon zene síppal,dobbal,
Fusson a tél vándorbottal!


Jöjjön tavasz hívó szóra,
Házunk előtt nyíljon rózsa!
Aki itt van, mind erre vár,
Kezdődjék már a karnevál!







Szuhanics Albert: ITT A HÍRES KARNEVÁL


Éjjel-nappal áll a bál,
itt a híres karnevál!
Nem vagyok én fajankó,
maszkabálba menni jó!

Most kandúrnak öltözöm,
egerekhez nincs közöm.
Csizmát húzok, fényeset,
a lovagod én leszek!

Te álarcos lánymacska...
ráléptél a lábamra!
De nem fáj az énnekem,
mert csókjaid élvezem!

Míg a csizmám elkopik,
táncolok én reggelig!


Nézd, hogy ropja a bolha,
tangóra van hangolva...

Az ő párja a tetű,
hatalmas nagy fenekű.
Ezért kissé lassúcska,
orcája is be` csúnya...!

Kóvályog a víziló,
azt ne hidd, hogy vízivó!
Elárulta a titkát,
szereti a pálinkát.

Megivott egy vödörrel,
csárdást jár az ökörrel.
Döng a padló alattunk,
jaj, csak le ne szakadjunk!

Most futott be egy sólyom-
maskarában anyósom!
Jön, s leveszi a fejem,
...de e cicus a nejem...!







Hankó Krisztina Éva: FARSANG


Ez egy más világ,
Furcsa szerzetek lakják.
Egyszer egy évben a telet elűzve
Álarcot veszünk fel.
Nem tudni, kit rejt az álarc mögött,
Elrejti a maszk az embert, ki így döntött.
Vidámság és játék ezen a napon,
Majd egyszer lehull az álarc valamikor.
Sok játék, sok szórakozás,
Még téli idő van, de lassan elolvad a hó.
Hűvös éghajlat, de még jön a jövő, mi bohó.
Tavasz eljötte előtt még téli az időjárás,
A tél az utolsó napjait rúgja most már.


Sok vidámság ezen a napon,
Boldogsággal telik el az ünnepi vadon.
Tavasz előtt a táj még néhol havas,
De már múlik a tél, és közel a tavasz.
Néha hideg a levegő, de jön már egy új kezdet,
Egy új évszak, mit most fogadni kell.
Elűzni a telet hamarosan,
Lassan elmúlik a tél, és ezt elűzi a farsang.
Újdonság vár még ránk a jövőben,
Tavasz előtt még enyhébb idő a télben!







Lupsánné Kovács Eta: FARSANG! FARSANG!


Táncot jár a kalóz az éjkirálynővel,
felkéri a sellőt, s járja mindkettővel!
Belibeg egy csontváz, zörög minden csontja,
legóból kirakva, megtartja a botja.

Egy csoport érkezik, a hétfejű sárkány,
mennydörög a hangja: "Hol van a királylány!?"
- Leszek én a párod - súgja a hét törpe, -
jobban összeillünk, nézz csak a tükörbe!

Bebéget egy bari, apró racka bárány,
sompolyog a farkas: "Tudom, engem vártál!
Hogy kedvelsz, azt látom a szép mosolyodon,
hívjál majd fel bátran az új mobilomon!"

Egy háromkerekűn befordul a csiga,
kis teknős csodálja: micsoda technika!
- A biciklid talán magától fékező?
- Csak radarom jelzett - mondja az érkező.

Most egy zöldségeskert gurul be rolleron,
miközben megcsörren a répatelefon!
"Várjatok rám, jövök" - ó jaj, itt nincs vita,
zöld kabátban száguld a csípős paprika!

Glóriás angyalkát kéményseprő várja,
kedvesen meghajol, felkéri egy táncra.
Farsang van! A juhász furulyáját fújja,
megpihen egy csöppet, majd rákezdi újra...

Forrás Poet.hu







Szabó Zoltán: ÁLARC MÖGÖTT...


Farsangi bál, jelmezek,
senkit fel nem ismerek,
álarc mögé bújt a nép,
mulatunk ma mindenképp.

Találékony, ötletes
a sok fura jelmezes:
"Itt táncol a szerzetes,
vele mulat az ezredes."

Eszünk, iszunk, vigadunk,
minden rosszat kihagyunk,
ma éjszaka mindent szabad,
lényeg, hogy jól érezd magad.

Így temetjük a telet,
jöhet már szép kikelet,
rügyet hozó március,
ébredező kis cicus.







Szuhanics Albert: HA MÁR A NYÁRRA VÁRNI KELL


Ha már a nyárra várni kell,
ne gyötrődjék a bús kebel,
jöjjön a farsang, télűző,
örvendjél, ne légy könnyező!

Ha már a nyárra várni kell,
a maskarádat vedd te fel,
indul a híres karnevál,
víg zene szól, míg áll a bál!

Ha már a nyárra várni kell,
előbb a tavasz jöjjön el!


Űzzük el innen a telet,
elég volt, tűrtük eleget!

Vigadjunk, nevessen a nap,
zenitre szálljon hamarabb,
látni a híres karnevált,
a színes, tarka maszkabált.

Ha már a nyárra várni kell,
olvadjon a hó végre el,
jégcsapból folyjon a hólé,
mint a pohárba a bólé!







Legyen ez egy örült karnevál

Link



Cote d Azur tavaszköszöntő karnevál

Link



Karnevál,jelmezek, álarcok /Velence/

Link



Itt a farsang

Link



CARNEVALE DI VENEZIA - VELENCEI KARNEVAL

Link



Farsangi dal

Link





























 
 
1 komment , kategória:  Nőnapra & Farsang  
Vitamindus és meleg ételek télen
  2015-02-26 20:10:03, csütörtök
 
 




VITAMINDÚS ÉS MELEGÍTŐ ÉTELEK TÉLEN


Télen, amikor lehűl a szervezetünk, a kórokozók könnyebben ledöntenek minket a lábunkról. Ilyenkor fokozottan oda kell figyelnünk immunrendszerünk erősítésére, ebben segíthet a helyes étrend. Tévhit azonban, hogy nehezebb ételekre van szükségünk. Amennyiben szervezetünket nem terheljük meg zsíros ételekkel, amelyeknek megemésztése több energiát igényel, akkor a hőtermelésre tud koncentrálni. Ha nagy tápértékű, melegítő hatású ételeket eszünk, akkor nagyobb
az esélyünk arra, hogy megfázás és pluszkilók nélkül vészeljük át a hidegebb hónapokat.

Több C-vitamint!

Télen nagyobb mennyiségű C-vitaminra van szükségünk: karbantartja a keringést és erősíti az ellenálló képességet. Hiányában vérellátási zavarok léphetnek fel, emiatt könnyebben elkezdünk fázni. Ha keveset fogyasztunk belőle, akkor csökken egyes immunsejtek aktivitása, így könnyebben megbetegszünk. C-vitaminban gazdagok például a citrusfélék (citrom, narancs, grépfrút), a kivi, a zöldpaprika, a fejes saláta, a káposztafélék. Fogyasszuk őket frissen és nyersen, mert fagyasztás, főzés, sütés közben veszítenek vitamintartalmukból.

Nem kell a zsíros

Azoknak, akik egész nap fizikai munkát végeznek kint a hidegben, valóban több kalóriára van szükségük ahhoz, hogy felfűtsék a szervezetüket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pluszenergiát zsíros, a szükségesnél nagyobb mennyiségű ételekből kellene elfogyasztani. Nagy tápértékű, nagyobb energiatartalmú ételeket készíthetünk káposztából (pl. burgonyás káposztasaláta, töltött káposzta, rakott káposzta), de ilyen a rakott burgonya, a lencseleves és -főzelék, Egészségünk illetve a bableves és -főzelék. Az irodai dolgozóknak is szüksége van energiára, de nem túlzott mennyiségű pluszkalóriákra, mert csak hízás lesz a végeredmény. Aki pedig síeléskor zsírban gazdag, kiadós menüt választ a pálya menti hüttékben, minden nap alkoholt (például forralt bort) iszik, sőt, este jól bevacsorázik, ne csodálkozzon, hogy súlyfelesleggel tér vissza az aktív pihenésből. Nem mozog ugyanis annyit, hogy ezt a tetemes többletkalóriát el is égesse. A teljes kiőrlésű gabona félékből (kenyerek, rizs, kuszkusz, bulgur, köles, quinoa), burgonyából, hüvelyesekből, sovány húsfélékből, halakból, növényi olajokból, olajos magvakból készült ételek viszont nagy energiatartalmúak és egyben magas tápértékűek.

Jöhetnek a fűszerek

A csípős fűszerektől ugyanúgy kimelegszünk, mint a pálinkától. Ezért használjuk bátrabban a fűszereket: a chili, a cayenne bors, a fokhagyma vagy a fahéj kellemesen fűtenek és még az immunrendszert is erősítik. Alkoholt csak mértékkel A tömény alkoholos italok egy-két percnyi melegségérzet után növelik a hőleadást, elősegítik a kihűlést. Napi egy pohár jó minőségű vörös bor megengedett, de ez ne forralt bor legyen, hiszen az tele van cukorral, ráadásul hajlamosak vagyunk üdítőként kezelni és nem megállni egy pohárkánál.

Fontos a folyadékpótlás

A hidegben kevésbé érezzük magunkat szomjasnak, ezért tudatosan figyeljünk arra, mennyit iszunk. Azok, akik a szabadban dolgoznak vagy sportolnak, még napi két liternél is többet igyanak, mivel a test folyadékot veszít a mélyebb légzés, az izzadás és a fizikai megterhelés következtében. Az ásványvíz és a gyümölcslevek mellett válasszuk a meleg teát, lehetőleg cukor hozzáadása nélkül. A tea gazdag antioxidáns-forrás, így amellett, hogy felmelegít, még az immunrendszerre is jótékony hatással van. Ha nem iszunk eleget, a bőrünk sokkal hamarabb kiszárad.

Figyeljünk a kicsikre!

Ne engedjük a gyereket havat enni! Még a tiszta fehér hóban is vannak szennyezőanyagok a levegőből. Sőt, egy maroknyi hó nem tartalmaz túl sok vizet, míg a szervezetnek sok kalóriára van szüksége, hogy felolvassza azt.








 
 
0 komment , kategória:  Évszakok  
Karneválok világszerte
  2015-02-26 19:00:10, csütörtök
 
 







KARNEVÁLOK VILÁGSZERTE


A világon mindenhol létezik a farsang hagyománya, és rendeznek karneválokat, egyes országokban azonban élénkebben élnek a szokások és hagyományok, - amelyek igazi turistacsalogatónak számítanak, - másutt kevésbé. Szerencsére az emberek kiváncsisága és a turizmus csak gerjeszti a hagyományok őrzését, ápolását. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban épp oly divatos szokás karneválra menni, mint ahogyan a múlt évszázadokban is az volt.

Ha felejthetetlen időutazásra vágyik mindenképpen látogasson el valamelyik karneválra. A karneváli forgatag, a felvonulás mindenki számára felejthetetlen élmény. Ehhez párosulnak a karnevál idején megrendezett mulatságok, és a kihagyhatatlan éjszakai élet, amelyet csak egy karnevál tud igazán vidámmá és szórakoztatóvá tenni.

A carnevale a carne, vagyis hús szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom a húshagyókeddet jelölte.

A ,,carne vale" jelentése: ég veled, hús. Az ókori Görögországban is volt egy olyan Dionüszosz-ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esett egybe, ez az ún. kis Dionüszia, az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték.

Viareggio (február 1-28.)

1873-ban rendeztek először karnevált ebben az olasz városban. A közel 2 kilométeres Viale Regina Margherita sétányon oda-vissza vonul a menet, öszszesen 12 maskarás csoport öltözik be. A karneválnak hivatalos himnusza is van. A felvonulás nélkülözhetetlen figurái a hatalmas papírmasé szobrok, amelyek folyamatosan készülnek az év folyamán az erre kijelölt hangárokban.

Velence (február 7-17.)

A 18. században elnyerte a karneválok városa címet, de amikor a köztársaság megbukott, a város fejlődése alábbhagyott, a karneválról is megfeledkeztek. 1979-ben, kétszáz év téli nyugalom után újították fel a velencei karnevált, amelynek központja a Szent Márk tér, ahol álarcos látogatók serege hömpölyög. Hozzávetőleg félmillió turista keresi föl ilyenkor a várost.

Köln (február 12-18.)

Minden évben a karnevál három főszereplője: a herceg, a paraszt és a szűz nyitja meg a régi piacon, az ún. Altmarkt-on. A helybéliek az ötödik évszaknak nevezik a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepét.
A Rózsák Hétfője a karnevál csúcspontja. Kedden, az egész napos szórakozás után éjfélkor a hagyományoknak megfelelően egy életnagyságú szalmafigurát égetnek el, megsemmisítve ezzel az őrült napok bűneit. Másnap, hamvazószerdán véget ér a kölni karnevál és az élet visszatér a rendes kerékvágásba.

Rio de Janeiro (február 13-17.)

A farsangi szezon alatt Rio néhány napra a világ fővárosává válik. A parádén a látványos jelmezek mellett a szambáé a főszerep, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több, mint másfél kilométeres Sambadronon. Minden szambaiskola évente választ egy bizonyos témát, és annak megfelelően dekorálja a kocsiját és a fellépők jelmezeit. Ugyanez a téma határozza meg a koreográfiát és a táncokat. Iskolánként nagyjából 3-5000 résztvevő vonul fel, a parádé napi 10-12 órán át tart.

Az Egyesült Államokban a legnagyobb karneváli felvonulásának New Orleans ad otthont. Ez a karnevál a Mardi Gras, amelyet hagyományosan a város francia negyedében tartják. Az eseményre évente több százezer ember látogat el. Ez a karnevál hasonlít a Riói karneválra, hiszen itt is a félig, vagy egészen meztelen táncosoké a főszerep.







Cote d Azur tavaszköszöntő karnevál
A Francia Riviéra egyik kis városában, Mentonban,minden évben színpompás karnevállal,
citromból és narancsból készített óriási kompozíciókkal köszöntik a tavaszt

Link



KARNEVAL VIAREGGIO

Link



Velencei Karnevál

Link





Köln

Link



Riói karnevál

Link



Karnevál, jelmezek, álarcok /Velence/

Link



Velence







Köln




Rio















 
 
1 komment , kategória:  Világjárók  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2015.01 2015. Február 2015.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 41 db bejegyzés
e év: 469 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1333
  • e Hét: 15658
  • e Hónap: 38146
  • e Év: 216021
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.