Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Endrei Judit: "Remélem, lassan tényleg én következem!"
  2015-02-07 22:56:56, szombat
 
  Szily Nóra interjúja: Endrei Judit: "Remélem, lassan tényleg én következem!"




Február másodikától ismét mikrofon elé ül. Igaz, nem egy tévé-, hanem egy internetes rádió stúdiójában. 17 éve már csak vendégként látjuk a médiában, pedig 20 éven át - talán mondhatom - szinte mindenki "Juditkája" volt. Korhatártalanul gondolkodik, dolgozik és létezik.

Na, csak nem válik a vér vízzé... Annyi év után most újra szólni fogsz hozzánk. Ezek szerint valami még mindig mocorog benned!

Elő is jött a régi effektus! Amikor új műsort kezdtünk csinálni, mindig tele voltam izgalommal. Úgy tűnik, ez nem változott. Írtam is egy levelet Fodor Jánosnak, aki felkért, hogy biztos akarom ezt? Kell ez nekem?

Nevetve kérdezed önmagad, de mi a válasz?

Először is, valahol a lelkem mélyén nagy bizonytalanság van. Nem véletlen, hogy az elmúlt 40 évben, ahogy a médiában, tévézésben megjelentem, nem lettem rádiós. Anno, amikor belekóstoltam, még úgy kellett vágni, hogy tényleg a szalagot ragasztgattuk. Ott meghátráltam. Beszélgetni mindig szerettem, de a technikai része elriasztott. Mint ahogy a tévézésben is inkább a bemondói, aztán műsorvezetői munka volt igazán kedvemre való. A vágószobában nem szerettem ülni. Monotonnak találtam. Haladjunk, csináljuk, történjen, menjünk! - én inkább ez vagyok. A szöszölés nem az én világom. Ez valószínűleg személyiségtípus kérdése is.






De most mégis igent mondtál!

De vágni most sem fogok! Sok-sok évre eltűnt az életemből a stúdió, de közben vendégnek mindig örömmel mentem, mert - ahogy mondtam is - beszélgetni szeretek. Most talán a régi barátság miatt mondtam igent, hiszen ez nem a pénzről szól. Két órám lesz, és azzal beszélgetek, akivel akarok. Nagy izgalmat okoz, hogy milyen lesz megint ott ülni. A kamera előtti lét számomra még mindig teljesen természetes. De milyen lesz a rádióban? Nagyon érdekes, hogy évtizedeken át bizonyos elvárásoknak megfelelve tettem a dolgom. Kezdve attól, hogy eminens tanuló voltam gimiben, főiskolán, egyetemen, bekerültem a tévébe, ott is az mozgatott kezdetben leginkább, hogy mindent úgy csináljak, ahogy mondják. Nem nagyon gondolkoztam el a világ folyásán, csak estem egyik műsorból a másikba. Épp egyik este fogalmaztam meg egy társaságban, hogy az idősödésnek számomra az a jó része, hogy az ember elkezd gondolkozni olyan dolgokról, amikről korábban kevésbé. Az életéről, mindarról, ami körülötte zajlik - és eközben bölcsebbé válik.

Vége a sodródásnak? Az ember körbenéz és maga választja ki az irányt, hogy merre indul?

Igen. Ez nálam felerősödött. Már nem nagyon érdekel az, hogy ki mit gondol rólam. A lányaimnak már most tanítom, hogy ne az legyen fontos, más mit mond, hanem magadban tudd, hogy felkészültél, jól csináltad...Ami persze nem azt jelenti, hogy ne lenne valaki, akivel mindezekről beszélj. Nekem a húgom a külső kontrollom.

Mi az, ami mostanában foglalkoztat? Miről szeretnél beszélgetni majd a rádióban?

Mindarról, ami az idősödéssel jár, ahogy egy bölcsülő ember látja a világot. Isten őrizz, hogy bárki előtt is úgy csinálnék, mintha az én életem teljesen rendben volna. Nincs. Sok olyan pontja van, ami nekem is nehézséget okozott. Az anyagiaktól kezdve a gyerekek kirepülésén át sok minden. Szívesen beszélgetnék olyanokkal, akikkel egy hullámhosszon vagyunk. Egy sajátos hangulat, információcsere, ami másoknak tanulság, élvezet, szórakozás és jó érzést kelthet. Ennyit szeretnék.

Ez a téma itt-ott visszaköszön az életedben, hiszen évek óta csinálod a Korhatártalanul rendezvényeket. Amik erről szólnak. Hogyan létezzen az ember méltóságban a múló időben. Ez kicsit önterápia is? Dolgozol kifelé azon, amin amúgy befelé sem árt?

Pontosan. Szoktam mondani: ki örül annak, hogy plusz kilói meg ráncai vannak, ki örül annak, hogy anyagi gondjai vannak? Hatvanon túl már nem ugyanazok a lehetőségei, mint a fiatalabbaknak. Más ez az időszak, és ezt az ember valahogy, ha nem is szívesen, de elfogadja. Tudomásul veszem, hogy anno a naptáram sok pénzes munkával volt tele, most pedig ritkábban jön felkérés.






Nincs benned düh?

Nem dühös vagyok, inkább folyamatosan keresem, mi az, amit szívesen csinálok, és amiért még pénzt is tudok kapni. Ezért jött be a coach tevékenység, a mediáció, ami most fel van függesztve, mert pénzügyi mediátort ma Magyarországon nem használnak, nincs meg a kultúrája. Ezért keresek állandóan új kapcsolatokat, mindent megragadok, felcsippentek, ami valamiért tetszik és akár még valami pénz is lehet belőle. A húgommal egyébként van egy hihetetlen jó játékunk - mi lenne, ha...? Milyen boltot nyitnánk? Hova költöznénk el a világban? Merre utaznánk?

Miért nem nyittok boltot és miért nem mentek el?

Még nem tudom eladni a házat és kitelepülni valahova, mert nincs meg a kellő bátorságom, mert Endrei Judit csak Magyarországon az, aki. De azért jó eljátszani a gondolattal.

Azt mondtad, hogy még nincs bátorságom. Min múlik, hogy megjöjjön? Talán ha már a gyerekek a saját lábukra állnak?

Igen, sok teendőm van még a lányaim okán. Meglátjuk, kit hova visz a sorsa. No meg állandóan rimánkodnak, hogy mama, ezt a házat ne adjuk el! Imádják, mint ahogy én is. Ennek is meg kell érnie, hogy lelkileg el tudjak szakadni. Nagyon szeretek itt lakni, olyan lelki erőt ad a kisugárzása ennek a környéknek. És ami a másik, amire már utaltam is - az Endrei Juditság - szerencsére még létezik. Felkérnek egy-egy szép feladatra. Néha figyelmeztetni kell magam, hogy azért én már elmúltam annyi, amennyi, de közben mégis megtalálnak. Tavaly például egy csokis céget képviselhettem.

Az jutott eszembe, hogy ha én ott lennék a tévés döntéshozók között, biztosan képernyőre hívnám a régi nagyokat. Ott ülnél például Horvát Jánossal... Rájátszanék arra, amit az M3 csinál.

Biztos imádnák a nézők, de az utat nem keresem. Valahogy az is megérett bennem, hogy ha valami csoda folytán megkeresnének, és azt mondanák - Judit, nagyon szeretnénk, de fogyj le 10 kilót, legyen más a hajad... -, én ezt már nem szeretném. Ha én kellek, hát én kelljek!

Ez ugyanaz a gondolatkör, amiről már szót ejtettünk. Megfelelési kényszer nélkül az lehess, aki vagy.

Igen, így hajszálpontos. Engem így szeressenek, amilyen vagyok, vagy nem én kellek nekik. Hiú ábránd azt gondolni, hogy minket, téged is meg engem is, mindenki szeret. Nem is lenne jó. Ez nagyon érdekes. Amikor képernyőre kerültem, bennem volt a vágy, hogy mindenki Juditkája legyek. Aki odakerül, annál szerintem ez teljesen természetes. Pláne, hogy nekem a kellő naivitásom is megvolt ehhez. Az első meglepetés akkor ért, amikor még elég kezdő voltam, de kaptam néhány olyan levelet, amiben a nemtetszésüket fejezték ki. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy hiszen én sem szeretek mindenkit, akivel a sorsom összehoz! Akkor miért is várnám el? Volt még egy nagyon érdekes tapasztalásom a '90-es évek elején. Nagyon jól ment, rengeteg műsorom volt. Paraván, Átállás, Tízórai, Napközi, Leporello és sorolhatnám... Zokszó nem hagyhatta el a számat. Képzeld el, hogy egyszer csak azt írta valaki, miért veszem én el a fiataloktól a helyet? Miért kell nekem ennyi műsort behabzsolni?

Voltál vagy negyvenéves...

Igen. Ugye, milyen érdekes? A nagy szeretettség is át tud fordulni. Most meg úgy vagyok vele, hogy nem számolgatom, ki szeret, ki nem. Nyilván ha elmegyek egy könyvtárba vagy közönségtalálkozóra, oda az jön el, aki kedvel vagy tisztel. Mondom, ez az idősödésnek a nagy pozitívuma, hogy már nem azon gondolkodsz, hogyan felelj meg másoknak. Bár sokkal nehezebb, de szabadságot ad.

Nekem azért elszorul a szívem. Én méltatlannak gondolom, hogy ha valaki - és ezt általában is gondolom, de rád különösen igaznak érzem - sok-sok éven át úgy végezte a dolgát és annyi örömöt szerzett, mégis beszűkülnek a lehetőségei.

Volt, aki jó pillanatban kilépett a televíziózásból és nagyon céltudatosan elkezdett felépíteni valami mást. Bennem akkor még nem volt meg ez a céltudatosság, tudod...

Lehet, hogy bele is kényelmesedtél abba, hogy mindig jöttek a feladatok egymás után?

Igen. Én azért képviselem most, ha fiatalokkal is beszélgetek, hogy nem lehet és nem is szabad az életben egy lapra feltenni mindent. Tanulj új dolgokat! Legyen ott az életedben második, harmadik lehetőségként valami! Ez nekem óriási tanulság a nagyon aktív életemből. Ha időben kezdek el ezzel az önismeret- és személyiségfejlesztéssel foglalkozni, ma már jól menő vállalkozásom lehetne. De aki szeret valamit és csinálja, mint mi a televíziózást, annak egyszerűen csőlátása alakul ki, nem? Nekem az volt. És a lehetőségekért anno nem is kellett semmit tenni. Ma már más. Amióta a tévéből eljöttem, egyfolytában el kell adnom magam és azt, amit képviselek. El kell hitetnem, hogy jó döntés, ha engem választanak.






Te már nem vársz arra, hogy megszólaljon a telefonod.

Nem is lehet, mert nem olyan a világ. Ha neked fontos valami, akkor neked kell lépni!

Akkor nagyon át kellett az agyadat programozni ahhoz képest, ahogy tévésként éltél.

Nézd, amikor a tévéből eljöttem, akár maradhattam is volna, hiszen a Kincsestár című műsor még ment, és ki tudja, lehet, hogy adódott volna még más is. Csak a lelkem nem akart már ilyen bizonytalan létet.

Pedig az igazi bizonytalanság utána jött el. Offenzívvá válni komoly személyiségfejlődés.

Egyszer beszélgettem egy pszichológussal, aki arra kért, hogy rajzoljam le egy vonással a személyiségemet. Én egyértelműen egy emelkedő vonalat rajzoltam. Amióta eszesedni kezdtem, vagy öntudatra ébredni - ami egyértelműen a tévézés utáni élet -, azóta nagyon sokat fejlődtem. Sokkal empatikusabb, tanulékonyabb, nyitottabb, kitartóbb lettem. Ha azt kéne papírra vetnem, hogy miként alakult az életpályám vagy a karrierem...

Biztosan egy hullámvonalat rajzolnál.

Így van. Ha azt tartjuk a karrier csúcsának, hogy mennyi ember néz, akkor azon már túl vagyok. De ha valaki most azt mondja, hogy azért keresett meg, mert hiteles vagyok, az sokkal fontosabb, minthogy anno 5-8 millióan ültek a képernyő előtt.

Úristen, őrületes szám! Ma már elképzelhetetlen...

Egyik nap elcsíptem egy mondatot, hogy valamelyik adást 100 ezer ember nézte... Elmosolyodtam.

Neked bizony még megadatott, ami ma már nincs. De ne hátra nézzünk, hanem körbe. Milyen most az életed a gondolatjátékok mellett?

Nagyobbik lányom, Nóra sokat volt külföldön, de most épp velem él. Még keresi a helyét a világban. A kisebbik, Laura pedig Hollandiában tanul, és mellette dolgozik egy ír kocsmában. Itthon volt most karácsonyra. Csupa mosoly, látom, hogy jó irányba halad. A hangsúly még az ő életükön van.






Belegondoltál már, hogy egyszer mégis csak egyedül maradsz a szentendrei fészekben? Amikor már mindkét lányod kirepül...

Igen. Vannak pillanatok, mikor már megfogalmazom magamnak, hogy "akkor majd én következem"! Jó lenne többet utazni, mert imádok szokatlan világokat felfedezni. Itthon tudom hagyni a gondokat, átadom magam annak, hogy gyönyörűségeket látok, annyira kisimulok már egy pár napos úttól is!

A húgoddal utazol, dolgozol, osztod meg a mindennapok gondjait. Egy ragyogó nő vagy, aki mellé gondolnék egy férfit...

El kell hinned, hogy ha látok egy korombeli férfit és egy nőt, akiknek a testbeszéde elárulja, hogy összetartoznak, akkor bennem nem az irigység munkál, hanem az öröm, hogy ez másnak sikerülhetett. A minap azt is megfogalmaztam, hogy az erős nők - de fogalmazhatok keményebben is magamról -, az akaratos, olykor makacs nők nagyon nehezen tudják a párkapcsolatukat úgy alakítani, amire kívülről azt mondják, na, ezek szépen együtt vannak. Ezt az ajtót bezártam. Persze bármikor történhet valami, de nem keresem, nem érzem hiányát.

"Akkor majd én következem!" - mondtad. Ez azt is jelenti, hogy azzal, akihez kedvem van, és oda, ahova akarok...

Igen, azt a munkát, azt a könyvet, azt az utazást, azt a láblógatást... A szabadságot! Nyilván nem létezik az életben az a fajta szabadság, hogy senki és semmi nem létezik, hanem minden én vagyok, hisz a gyerekek, aztán meg az unokák mindig fontosak lesznek. De már nem szeretnék rohanni az életemmel. 50-60 évesen kezdheti az ember picit keresgélni a válaszokat arra, hogyan éltem eddig és hogy akarok élni eztán. Szeretném mindazt begyűjtögetni, amit eddig félresöpörtem, mert nem volt rá időm. Bele fogom ásni magam a művészettörténetbe. És ez csak az egyik. Remélem, lassan tényleg én következem!






http://www.life.hu/sztarszerzok
 
 
0 komment , kategória:  Szily Nóra riportjai  
Baukó Éva: "Rossz volt látni az emberek arcán az utálatot"
  2015-02-07 22:46:27, szombat
 
  Szily Nóra interjúja: Baukó Éva: "Rossz volt látni az emberek arcán az utálatot"




Ki szeretne lépni VV Évi árnyékából és megmutatni másik - szerinte valódi - oldalát. Baukó Éva, akit 4 éve a ValóVilág 4-ben láthattunk, és azóta is több valóságshow-ban szerepelt, ma már a Belevaló műsorvezetője. Maga mögött hagyhatja a múltat? Ha a vágyain és az akaratán múlik - úgy tűnik, hogy a válasz: igen.

Kicsit aggódtam, hogy késni fogsz... Nem tudom, miért, de azt hittem, szétszórt vagy. Máris bocsánat!

Nem volt ez mindig így. Én pontossá váltam. Sőt, ma már általában 10 perccel hamarabb érek oda mindenhová. Régen nemcsak hogy nem voltam pontos, hanem sokszor ki is kapcsoltam a telefonomat, nem mentem el találkozókra - annyira megbízhatatlan voltam.






Mióta változtál meg?

19 hónapja. Amikor úgy döntöttem, hogy az alkoholt kizárom az életemből. Elég sokat változtam azóta. Nyilván a vehemenciám megmaradt, de teljesen másképp látom a dolgokat. Már tudom, hogy mi fontos és mi nem.

A vehemencia honnan ered? Az a kiscsaj voltál, aki már a suliban is legyalogolta a többieket?

Kitűnő tanuló voltam sokáig, de a magatartásjegyemért mindig könyörögnöm kellett. A fiúkkal jöttem ki jobban, a lányokkal általában konfliktusaim voltak. Nagyhangú voltam, de ez azért is lehet, mert nagyon hangos családban nőttem fel. Mindent azonnal kimondtunk, és én annyira megszoktam ezt a zajos életet, hogy amikor kiskoromban átmentem a barátaimhoz, nagyon furcsálltam, hogy másoknál milyen csend van. Én folyamatosan pörögtem.

A ValóVilág 4-ben és tavaly, a Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorban is a "hangos" Évát láttuk. Pár hónapja már műsort vezetsz, ami egészen más szerep. Szerinted mit gondolnak rólad általában az emberek?

Mindig is megosztó voltam, de amit a dzsungelben képviseltem, az túl sok lett. A nézők közül akkor sokan bántottak, rengeteg negatív kommentet kaptam. Nehezen kezeltem, nem gondoltam, hogy annyira fájni fog. Rossz volt látni az emberek arcán az utálatot. De ahogy telnek a hetek, szerencsére már ez is változik, hiszen műsorvezetőként nem úgy viselkedem. Alapvetően én egy vicces, életvidám, akaratos lány vagyok, akinek vannak hisztirohamai, de ahogy múlik az idő, érzem, amint lassan lecsillapodom. Már nem akarok mindenáron győzni.






Mit gondolsz, hogy lehet azon a benyomáson változtatni, ami az évek alatt kialakult rólad?

Nem tudom. Tisztában vagyok vele, hogy úgy vagyok eladható termék, egy csomag, amilyennek az emberek megismertek. A "nagyszájú, nagyhangú, negatív csaj". Ha túlságosan visszavennék, akkor a karakterem veszne el. Épp az, amit megjegyeztek az emberek. De egy dolog, hogy hogyan viselkedtem a valóságshow-kban, és egész más, amit a Belevalóban mutatok magamból. Ott konszolidáltabb, visszafogottabb viselkedést tanúsítok, és már ezt képviselem otthon is. Boldog lennék, ha azt látnák, hogy szórakoztató, vicces, kicsit pikírt vagyok, de nem egy őrjöngő, kiabáló idegbeteg. És képzeld, mostanában kapok olyan kommenteket, hogy "Évi, ha így viselkedtél volna a dzsungelben, mint amilyen műsorvezető vagy, akkor szerettelek volna". Ez tök jó érzés, mert ezek szerint látják már, hogy van normálisabb énem is.

Anno nem tudhattad, mit jelent, hogy milliók látnak, megítélnek. Amikor 2010-ben a ValóVilág 4-be jelentkeztél, mit gondoltál? Mit képzeltél?

Ha most kerülnék be, minden más lenne. Amikor jelentkeztem, nem tudtam róla, hogy komoly pánikbetegségem volt. Azért fogyasztottam annyi alkoholt, mert oldotta a szorongásomat. De ezzel nem voltam tisztában. Nem tudtam, mi miért van. Nem értették a viselkedésemet, talán én magam sem értettem. Pedig amikor bementem, azt szerettem volna, hogy kitűnjek, és majd a médiában érvényesüljek. Mindannyian erre vágytunk. Ma már persze tudom, hogy ez nem megy csak úgy... Ahhoz nagyon sokat kell tanulni.

Ugródeszkának tekintettétek a műsort?

Igen. A VV 4-et rengetegen nézték, amikor kijöttünk, azzal szembesültünk, hogy szinte mindenhol felismernek minket. Sokunkkal elszaladt a ló. Velem is. Nagyképűek lettünk, dorbézoltunk, haknizgattunk, és azt hittük, a pénz, amit keresünk, sosem fogy el. Aztán persze nem így lett. Tényleg igaz, hogy a könnyen jött pénz könnyen megy el. Elvertem, amit kerestem, lassan csúsztam lefelé, egyre többet ittam, a párkapcsolatom is tönkrement. Nem nullára kerültem, hanem mínuszba. Minden tekintetben.






Valamit nem értek. Hova lett a kitűnő tanuló gimis lány? Mi történt vele? Hiányzik nekem egy puzzle-darab.

17 éves koromig voltam rendben. A gimi utolsó évét már végiglógtam, elkezdtem fiúzni, bulizni, belekerültem egy rossz, drogos társaságba, és be sem fejeztem a középiskolát. 21 évesen szereztem meg az érettségit, akkor ültem vissza az iskolapadba. Feljöttem Budapestre, mert ez volt az álmom, felvételiztem a Corvinus Egyetemre, fel is vettek, tele voltam célokkal... aztán megint megbolondultam, elkezdtem szórakozni járni, a hév megint rossz irányba vitt. Apuék már nem tudtak támogatni, hoszteszként nagyon kevés pénzt kerestem, és akkor jött a ValóVilág. Van bennem egy kettősség, amit még ma sem értek. A pszichiáteremtől is kérdeztem, miért van az, hogy valami nagyon érdekel, aztán pedig egyszer csak feladom, és rossz irányba fordulok. Nem szeretném, hogy megint megtörténjen.

Sok víz folyt le a Dunán úgy, hogy te voltál a problémás csaj.

Nem szégyellem a múltamat. Azt tanultam meg és tanulom is, hogy nagyon mélyről is lehet építkezni. Mindazt, ami történt, el kell tenni. Igen, ez volt, de többet ilyet nem akarok. Saját magam nehezítettem meg az életemet, de most már csak feljebb és feljebb megyek. Lett új célom. A televíziózásban szeretnék dolgozni, mint műsorvezető vagy szerkesztő. Erre vágyom, és bizonyítani is akarok.

Mi vonz a televíziózásban?

Nem csak a szereplés. Nyilván szeretem azt is, hiszen sokáig éltem a kamerák kereszttüzében, de az egész tetszik. Jól érzem magam, pozitív energiát ad, szeretek a tévések között forogni, a szerkesztők, műsorvezetők és a celebek között, és én nem akarok mást csinálni. Képtelen lennék egy irodában papírmunkát végezni napi 8 órában. Tudom, hogy alkalmatlan vagyok rá, és nem is végezném jól.

Szeretnél kiválni a tömegből?

Igen. A horoszkópom Vízöntő. Nagyon hiszek ebben - a Vízöntő mindig különc, és ezt magamon is érzem.






Szereted ezt az Évát?

Azt, aki most vagyok - igen. Ki vagyok békülve önmagammal, a családommal is rendeződött a viszonyom, nem veszekszem, nem vagyok indulatos. Mondom is mindenkinek, hogy meg lehet csinálni. Igenis lehet változtatni. Tudok úgy szórakozni és jól érezni magam, hogy nem piálok, és olyan furcsa, hogy már nem is tudok sokáig kimaradni és végignézni, ahogy mások leisszák magukat. Már undorodom ettől. Tudok úgy örülni, ahogy régen, szebb az arcom, a bőröm, mosolygok, nincs pánikrohamom - kell ennél több?

Egy ideje nagyon véded a magánéletedet ahhoz képest, hogy régen minden a címlapokon volt. Olvastam egy kapcsolatodról, ami másfél évig tartott, de aztán nem oly régen azt is, hogy a párod "kidobott".

Igen, annak vége. Nem akarok nagyon beszélni róla. Az utolsó félévben megváltozott valami. Megroppant a bizalom. Voltak olyanok is, akik kívülről ártottak nekünk. Biztos az is benne van, hogy az életem kifordult a sarkából. Elkezdtem magam építeni, elindultam a saját utamon. Nem tudom, de nem is akarok ezen rágódni. Arra kell koncentrálnom, ami előttem áll. Úgy látszik, a sors azt akarja, hogy teljesen tiszta lapot nyissak.

És a szívedet is nyitod újra?

Most eléggé zárkózottan élek. Tudod, azzal is szembesülnöm kellett, hogy ismert emberként nem könnyű eldönteni - valaki a VV Évát szeretné skalpnak, vagy a Baukó Évára kíváncsi. Én arra az emberre várok, aki engem lát, megért, akivel sokat lehet nevetni és elfogad mindazzal együtt, aki vagyok és aki lenni szeretnék. De nem akarok ezen görcsölni, most jó, hogy beletemetkezhetek a munkába. Végre pénzt keresek, nem kell függnöm senkitől, tudok segíteni anyuéknak, nem vagyok kiszolgáltatva. Jó ez így, le is kopogom! Most gyűjtögetek, azt szeretném, ha majd lenne egy saját kis otthonom...






Mekkorát változott minden! Ha belegondolok, mi lett volna, ha két éve futunk össze!

Hát, szerintem lehet, hogy el sem jöttem volna, már bocs! De olyan állapotban voltam...

És két év múlva?

Hát, akkor remélem, hogy velem lesz már a gyerekem is. Szeretnék 33 éves koromig szülni. Azt látom, hogy lehet karriert csinálni úgy is, ha valaki anyuka. Tulajdonképpen csupa olyan dologra vágyom, amire minden normális ember. Biztonságra, családra... Soha többet nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, amiben lejáratom magam. Persze az egyediségemet nem akarom elveszíteni. Azt szeretném, ha az emberek számára a humorommal, a stílusommal és a jófejségemmel tűnnék fel. Ugye, sikerülni fog? Sikerülnie kell.






Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok
 
 
0 komment , kategória:  Szily Nóra riportjai  
Heti útravaló Müller Pétertől - 164. rész
  2015-02-07 22:36:47, szombat
 
  Heti útravaló Müller Pétertől - 164. rész

Müller Péter: "Az élet kalandtúra"

Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is.

Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el, és hagyd magadban megérni.

"A hernyónak nehéz küzdelem pillangóvá lenni."






És a magnak nehéz küzdelem búzává érni. Az embernek nehéz embrióból a világra megszületni. És a gyereknek nehéz kamasszá érni, és a kamasznak nehéz elveszteni lázadó szabadságát és gondokkal teli felnőtté válni. És a felnőttnek nehéz küzdelem megöregedni, és az öregnek nehéz meghalni...





Az él jól és bölcsen, aki tudja, hogy a küzdelem az élet értelme. És élvezi. Minél nehezebb, annál inkább. És küzd vidáman, játékosan, hittel és önbizalommal. Élvezni kell az átváltozásokat! Az újjászületéseket.

Aki bölcs, tudja, hogy mindig úton van. És minden megérkezés egy másik út kezdete. És nem fél a változásoktól.

Légy erős! És higgyél magadban! És tartsd a nehezet könnyűnek. És a küzdelmet gyönyörűnek. Az élet: kalandtúra.

Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok
 
 
0 komment , kategória:  Heti útravaló - Müller Péter  
Heti útravaló Müller Pétertől - 163. rész
  2015-02-07 22:32:09, szombat
 
  Heti útravaló Müller Pétertől - 163. rész

Müller Péter: "Amikor meglátod a másik rácsait - ha nincs is -, akkor érted meg őt igazán"

Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is.

Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el, és hagyd magadban megérni.

"Nagy áldozat figyelni egy másik emberre. De még nagyobb áldozat megérteni őt."






Önmagunk körül pörgünk. Saját egónk varázsvilágában. S miközben beszél a másik, magunkban fogalmazzuk a saját gondolatainkat. Nem vágunk a szavába, ránézünk, arcunkra mosolyt kényszerítünk, úgy tűnik, mintha figyelnénk rá... a szavait értjük is... de hogy valójában ki ő, s mi fáj neki, nem halljuk, nem látjuk, nem érezzük.





Legyen az a másik a férjem, a feleségem, a gyerekem, megérteni csak azokban a ritka pillanatokban tudom, amikor én nem vagyok, csak ő van. Amikor odaadom magam neki. Amikor befogadom. Amikor szeretem.

Amikor elkezd fájni, ami a másiknak fáj, amikor elszomorodsz azért, amiért ő szomorú, amikor örülsz annak, aminek ő őrül, amikor féled a félelmeit, aggódod az aggodalmait, s hirtelen belülről látod lelkének börtönrácsát, amelybe önmagát zárta, s nem kívülről gondolod, hogy "nincs is ott semmiféle rács", mert tudod, hogy neki van...

Akkor kezded megérteni őt.

Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzo
 
 
0 komment , kategória:  Heti útravaló - Müller Péter  
Leskelődő Február
  2015-02-07 22:25:40, szombat
 
  Leskelődő Február


Leskelődő február;

Nagyon távol van a Nyár.


Tavalyi Nyár? Idei?

Ezt is, azt is köd fedi.


Talán volt vagy lesz a Nyár,

Volt, s lesz között: Február.


Leskelődő Február,

Szkepszistől ég a határ.


A tél hóra, jégre vár,

Duzzogva hallgat a sár.


Halvány minden buborék,

Hallgatag a szürke Ég.


Leskelődő Február

Reményt fagy-börtönbe zár.


Csüggedünk-e végre már -

Ezt kutatja Február.


Azt, aki már nem remél,

Könnyen elnyeli a Tél.


Leskelődő Február

Vízöntő-fölénnyel vár.


Múlt, s Jövő Tél rejtekén,

Vízöntő a közepén.


Múlt és Jövő-vízsugár;

Talányos, vén Február.


Leskelődő Február

Agya dupla srófra jár.


Múlt és Jövő odafenn,

Villanás csak a Jelen.


Régen tudja Február:

Átjáró csak a halál.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net/
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Etűdök kezdő időzenekaroknak
  2015-02-07 22:23:01, szombat
 
  Etűdök kezdő időzenekaroknak


Szürke tél,

Fürge szél,

Idő apó hazatér,

Rongyos múltat

Használt jelen-koporsóra

Nem cserél.


Egyterű

Kényszerű,

Liberális, rossz derű;

Világbajra nem használ a

Fukuyama-keserű.


Posztmodern zenekar

Agyag-ideát akar;

Egyszemélyes rút világok

Zaja

Meddő

Sárt kavar.


Dollár-mennyországban

Globalizált

Kiéhezett

Eszmehad

Oson.

Posztmodern leventék

Szálldogálnak

Kétütemű

Fa-pegazuson.


Egy művi világ magán álmai

Ostromolják a szilikon eget,

S a valóság már emigrált a Múltba.


Repedeznek az Idő ráncai.

Foszladozik a hártyaszerű Múlt,

S a telefont piszkálgató jelen

Drótos fülével önmagát se hallja.

Hogyan lesz itt tisztességes Jövő?


Nem jártam nyugaton,

Nem ültem repülőn,

Nyaralni sem voltam

Sohasem;

Ami fontos,

Azt Isten mind megadta nekem.


A posztmodern hullámverés sodrában

Nyikorognak a robot istenek,

És néha félve tekint fel az égre

A liberális piacgazdaság.


Kis hazában,

Derűs kedvvel,

Talpig bársony Szeretetben

Teremt szebb jövőt

Az Ember.


Szürke tél,

Fürge szél,

Szegény Magyar hazatér.

Hagyományt és felmenőket

Globalizált

Műanyagra

Nem cserél.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net/
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Megváltó Mezőkövesden
  2015-02-07 22:20:45, szombat
 
  Megváltó Mezőkövesden

Annak idején Úrnapján szokás volt Magyarországon a passiójáték. Nagy megtiszteltetésnek számított, ha valaki a Megváltót alakíthatta.

Mezőkövesden egyszer egy molnárra esett Jézus szerepe. Az illető büszke volt, megmosdott, felöltözött rendesen. Ünnepi ruhában kötözték fel a keresztre.

Ezt a felkötözést nem kell szó szerint venni. A kereszt száraira erős kabátujjakat erősítették, a Megváltót alakító ember abba dugta a karjait. A szöget imitáló fadarabok arra voltak rávarrva, a szereplő lába pedig a kereszt szárába szögelt deszkafokon nyugodott. Nem volt hát megfeszítve, kezét-lábát tudta mozgatni, nehogy rosszul legyen, vagy fuldokolni kezdjen.

Kényelmesnek nem volt kényelmes szerep, de el lehetett viselni.

A molnár felkerült hát a keresztre.

Egy ideig békén tűrte a sorsát.

De aztán jöttek a farizeusok. Benne voltak a forgatókönyvben, durván sértegetniük kellett a megfeszített Jézust. A molnár türelmesen hallgatta.

De aztán...

A farizeusok előzetesen felöntöttek a garatra. Egyikükbe, a helybeli vargába, belébújt az ördög...

Amíg a farizeusok csak az előírt sértéseket vaggdosták Krisztus fejéhez, hogy “hamis próféta", “zsidók királya", “szegények pártfogója", a molnár jól alakította a szerepét.

Ekkor jött a varga:

- Liszttolvaj!

A molnár összerándult a kereszten.

A varga nem hagyta abba:

- Aljas liszttolvaj.

Erre már elfogyott a molnár krisztusi türelme:

- Az anyád istenit, varga! Csak szálljak le a keresztről, megemlegeted még ezt az Úrnapját!

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net/
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Élni – Veled
  2015-02-07 22:19:14, szombat
 
  Élni - Veled



Sok éve már, hogy fogom

A Kezed;

Azért vagyok, hogy boldog perceket

Adjak

Neked;

Minden dolognak neve van

Veled;

És arra gondolni sem érdemes,

Hogy milyen sivár volna a világ,

Nélküled.

Forrás: http://lnpeters.sfblogs.net/
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Zöldfűszeres camembert-torta
  2015-02-07 22:14:12, szombat
 
  Zöldfűszeres camembert-torta

Hozzávalók:

25 dkg vaj
10 dkg dióbél
4 db kör alakú camembert sajt
15 fél diószem
1 csokor petrezselyem
1 csokor kapor
1 csokor bazsalikom
1 csokor snidling
őrölt fehérbors


Elkészítés:

A zöldfűszereket megmossuk, szárazra rázzuk és apróra vágjuk. A 10 dkg dióbelet durvára vágjuk. A vajat elkeverjk a vágott dióval és a zöldfűszerekkel, majd sóval és borssal ízesítjük.

A sajtokat vízszintesen kettévágjuk, az alsó felét mindegyiknek egyenletesen megkenjük a fűszeres vajjal, és rátesszük a sajt másik felét. A tetejét fél diószemekkel díszítjük, és kb. 20 percre a hűtőbe tesszük, majd tálaljuk.

Megjegyzés:

A receptet Aniko888 küldte. Köszönjük!

Forrás: Mindmebegge.hu
 
 
0 komment , kategória:  Receptek-húsmentes ételek  
Baconös virsli sajttal sütve
  2015-02-07 22:12:39, szombat
 
  Baconös virsli sajttal sütve

Hozzávalók:

4 pár virsli
8 szelet bacon
45-50 dkg tejföl
30 dkg trappista sajt
kevés vaj

Elkészítés:

A virsliket hosszában bevágom, a barázdába egy hosszú sajtcsíkot teszek, majd betekerem a virsliket a baconbe. Ezután kivajazott tűzálló tálba vagy tepsibe teszem őket,





nyakon öntöm a tejföllel, majd gazdagon megszórom a reszelt sajttal.

200 fokon sütöm, amíg a sajt megpirul, kb. 25 percig.





Megjegyzés:

Nagyon egyszerűen és gyorsan elkészíthető, rendkívül finom vacsora. A barátaink imádják. Friss kenyérrel tálald!

A receptet Pcsillike, a fotót Hriazikc küldte. Köszönjük!

Forrás: Mindmegette.hu


 
 
0 komment , kategória:  Receptek-húsos   
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2015.01 2015. Február 2015.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
232425262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 278 db bejegyzés
e év: 4135 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2236
  • e Hét: 6817
  • e Hónap: 20722
  • e Év: 150429
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.