Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
„A polgári Magyarország marad a programunk”
  2015-03-14 23:02:13, szombat
 
 







Kedves Barátom!

Szeretnénk figyelmedbe ajánlani Kövér László mai Magyar Hírlapban megjelent interjúját!


,,A POLGÁRI MAGYARORSZÁG MARAD A PROGRAMUNK"


Kövér László: Simicska Lajos a magyar közélet betegségének egyik tünete


Minden politológusi okoskodás ellenére folytatjuk a küzdelmet a polgári Magyarországért - szögezte le a lapunknak adott interjúban március 15. kapcsán Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Szerinte Simicska Lajos a magyar közélet betegségének egyik tünete: valós tényanyag nélkül vádaskodik. Kitért arra is, hogy a ,,Magyar Nemzet és a Hír Televízió a mi szempontunkból nem kezelhető másként, mint ellenzéki orgánum, ahonnan támogatást nem, ellenben támadást, indokolatlan bírálatot bármikor kaphatunk".

- Súlyos ügynökvádat fogalmazott meg vasárnapi nyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben Simicska Lajos. Fidesz-alapítóként mit szól a vállalkozó megnyilvánulásaihoz?

- Az Orbán Viktorral együtt folytatott, huszonöt éves parlamenti munkálkodásunkat, harcainkat is tekintve egyre nagyobb elismeréssel és csodálattal figyelem, hogy valakinek olyan tartása és idegrendszere legyen, hogy kibírja mindazt, amit vele szemben elkövettek, illetve elkövetnek. Tiszteletet érdemel ezért a miniszterelnök családja is, amely ráadásul nem is választott közéleti pályát. Simicska Lajos a magyar közélet betegségének egyik tünete. Nem is igazán az az érdekes, miért mondta, amit mondott, illetve hogy erre mit lehet válaszolni. Inkább az, miként lehetséges, hogy negyedszázaddal a rendszerváltozás után magukat mérvadónak tartó ellenzékiek egyáltalán komolyan veszik ezt a megnyilvánulást, sőt, politikai akciókat építenek rá. Csak azért, hogy erkölcsileg diszkreditálják a kormányfőt. Megjegyzem, ésszerű és méltányos álláspontot meglepő módon egyedül talán Fodor Gábor közölt az ügyben arról az oldalról. Összegezve, valós tényanyag nélküli vádaskodásról van szó, amit ráadásul még dokumentumok is cáfolnak.

- Tegyük hozzá, nem ez az első karaktergyilkossági kísérlet Orbán Viktor ellen.

- Valóban sok mindennel próbálkoztak már. Viszont amit Simicska tett, azt normális ember józan állapotában nem teszi. Láthatóan az ,,ott a haza, ahol a haszon" elvét vallja, vagyis addig támogat egy kormányt, amíg az a személyes gazdasági érdekeit nem sérti. Amint ezekkel ütközik a nemzeti elkötelezettségű, a magyar kis- és középvállalkozásokat, a középosztályt támogató politika, akkor egyes nagytőkések, így most ő is, nyilvános harcot hirdetnek. Simicska esetében két eddigi, illetve további egy, éppen függőben lévő intézkedésről beszélhetünk. Az egyik a mezőgazdasági nagyüzemeknek járó támogatások átcsoportosítása a kisebbek javára, a másik a reklámadó bevezetése. Ezt onnan is lehet tudni, hogy még a konfliktus eszkalálódása előtt ezen témák vezető hírként szerepeltek a Magyar Nemzetben és a Hír Tv-ben, a kormánnyal szemben eddig szokatlan nyílt kritikával körítve. A harmadik ügy annak nyomán alakult ki, hogy Brüsszel váratlanul piackorlátozónak talált egy, az útépítéseket érintő szabályt, amely még a Gyurcsány-kormány idején született. Az uniós eljárás még tart, ám a miniszterelnök világossá tette: ha elmarasztalnak bennünket, s akár több tízmilliárd forint visszafizetésére kötelezik hazánkat, a büntetést azoknak kell letenniük az asztalra, akik ennek a szabályozásnak a haszonélvezői voltak.

- Sokan egyelőre csak az egyre nyíltabb konfliktust látják. Kinek árt a mostani helyzet?


- Elsősorban talán éppen Si-micskának, aki visszavonhatatlan minősítést vívott ki magának. Ha arra vágyott, hogy a baloldal ünnepelt sztárja legyen, akkor ezt kipipálhatja. Amúgy meg mindenkinek árt a konfliktus, de minden rosszban van valami jó, hiszen ez a történet alapjaiban ingatta meg az ellenzék ,,oligarcházásának" hitelességét. Megerősítést nyert, hogy ha az ország érdeke azt kívánja, a Fidesz-kormány mindig kész erős érdekcsoportokkal is szembemenni. Érdekes amúgy, hogy korábban a bankvezetők sem lelkesedtek bizonyos intézkedésekért, ám ha rossz szájízzel is, de alkalmazkodtak a helyzethez.

- És mi lesz a polgári táborral a Simicska-botrány következtében?

- A jobboldal médiából tájékozódó része is kárt szenvedett, hiszen egyelőre, még egy rövid ideig orientációs zavarban lesznek, mivel a megszokott orgánumaik más üzeneteket és magyarázatokat közvetítenek, mint eddig. Fontos tanulság, hogy a sajtószabadság ma a tulajdonos szabadságát jelenti, ez Simicska nyilatkozataiból egyértelműen kiderül. S ha ez így van, akkor a Magyar Nemzet és a Hír Televízió a mi szempontunkból nem kezelhető másként, mint ellenzéki orgánumként, ahonnan támogatást nem, ellenben támadást, indokolatlan bírálatot bármikor kaphatunk. Erre a saját híveinket is fel kell készítenünk, de a mi munkánk is nehezebb lesz. Új csatornákat kell találnunk, hogy üzeneteinket, érveinket eljuttassuk a választóinkhoz. Mindenesetre egyre gyakrabban hallom a saját ismerőseim köréből, hogy lemondják a Magyar Nemzet előfizetését, és nem nézik a Hír Televíziót.

- Eközben az újabb brókerbotrányok sokkolják az országot. Mi vezethetett ide?

- Ez az egész világ a virtuális gazdaság része, sok szerencsétlen kisembert sikerült megtéveszteni hangzatos szlogenekkel a haszon reményében, ám ezen talán nincs mit csodálkozni. Ezek a cégek részben a szegénység vámszedői. Megjegyzem, a magyar pénzügyi rendszer biztonsági hálója a kisembereket felfogja, a betétesek kártérítése jórészt teljes lesz. Akik azonban nagyban játszottak, nem értem, mit gondoltak. Összességében a brókervilág logikája, erkölcsi viszonyulása kvázi jelképezi mindazt, aminek mi 2010-ben véget akartunk vetni. Felelőtlen spekulálás, hazardírozás történt.

- Miért tartott akkor mostanáig, hogy napvilágra kerüljenek a visszásságok?

- Mondhatnám, ennyire volt képes a pénzügyi rendszer, ugyanakkor ránk senki sem háríthatja a felelősséget. A szabályozáson 2010 előtt lazítottak, a Buda-Cash-sel szemben pedig a kormányváltás előtt egyetlen nappal zárták le a helyszíni vizsgálatot. Nem ok nélkül, és nem is véletlenül. A tipikus balliberális szélhámosságra és felelőtlenségre utal ez az egész ügy. Mindenesetre ez egy újabb, drága tanulópénz az állam és a keményen dolgozó emberek számára is. Megjegyzem, az önkormányzatok esetében a kártalanítás már korántsem egyszerű, ami aláhúzza azt a 2010 óta élő törekvésünket, hogy a települések az államkincstárnál vezessék a számlájukat, ne bankoknál gazdálkodjanak.

- Egyes vélemények szerint ez nem megoldható.

- Kétségtelen, nem születhet erre azonnali megoldás, de kérdezem: miért kellett ezzel húsz évig várni, miért nem ez volt a kiindulópont korábban? Talán azért, mert az első pillanattól azok hangja, befolyása, illetve szándékai érvényesültek, akik le akarták bontani az államot, pontosabban nem akarták, hogy a kommunizmus után demokratikus, ám erős állam épüljön fel. Ők azok, akik a zavarosban szeretnek halászni.

- Már-már általános társadalmi kifogás, hogy az ügyek nagyságrendje dacára mégsem kattantak, kattannak rögtön a bilincsek. Mit gondol erről?

- Ez a független igazságszolgáltatás illetékessége. Az elszámoltatást firtató kérdések amúgy végigkísérték az elmúlt négy-öt évet, vegyük csak a 2006-os rendőrterror felelőseinek az ügyét. Felmerülhet, hogy az igazságszolgáltatás sokszor a vártnál lassabban vagy a közvélekedéssel szemben hoz döntéseket. Lehetne más a gyakorlat, ám ez törvénymódosítást igényel. Amikor azonban eddig, élve társadalmi felhatalmazásunkkal, ilyesmibe fogtunk, mindig heves kritika volt a reakció. Szóval rendkívül érzékeny területről van szó, amelynek fontos megőrizni a függetlenségét, ugyanakkor szemléletváltásra van szükség. Talán a posztkommunizmus következménye, vagy a liberalizmus szabadosságának lecsapódása, hogy a bírák ritkán számolnak a közérdekkel az ítélethozatalok során. Persze nem az emberek kollektív igazságérzetének kell megfelelniük, de a verdiktnek valahol mégiscsak azt kellene tükröznie, amit egy nemzet vagy egy közösség magáról gondol.

- Rátérve az Országgyűlésre, a februári veszprémi időközi választás eredményeként megszűnt a fideszes parlamenti kétharmad. Csalódott?

- Vége van a kényelmes időszaknak. Amúgy már a tavalyi választások előtt is erre számítottam. Ám mivel már megalkottuk az alaptörvényt, illetve a sarkalatos jogszabályokat, ez nem okoz fennakadást a biztos kormányzásban. Jelenleg is vannak olyan indítványok a Ház előtt, amelyek kétharmados többséget igényelnek, például a rendvédelmi életpályamodell részleteiről szóló javaslat. Egyeztetni kell az ellenzékkel, s ha ők úgy döntenek, csak azért, hogy az erejüket fitogtassák, megakasztják a törvényalkotó munkát, miközben annak sokan lennének a haszonélvezői, akkor ezért nekik kell majd viselniük a politikai felelősséget.

- Feldolgozta már, hogy Veszprémben ennyire kikapott a Fidesz jelöltje?

- Bíztam benne, hogy nyerünk, meg is tettünk érte mindent, mégis az adott politikai konstellációban ez volt a realitás. Elfogadom, hogy a veszprémi választópolgárok büntetni akarták a Fideszt és a KDNP-t. Azt azonban nem értem, magukat miért büntették azzal, hogy éppen Kész Zoltánt választották be az Országgyűlésbe.

- Mire számít Tapolcán?

- Ott a helyzet részben hasonló, azért is, mert az erőviszonyok április 12-ig nem változnak meg. Ezért a mozgósítás képessége alapján dől majd el, ki nyeri a Lasztovicza Jenő sajnálatos halála miatt megüresedett parlamenti helyet. A 2012-es dunaföldvári időközi polgármester-választás óta amúgy egyre nyilvánvalóbb, hogy az önkormányzatok szintjén jellemzően együttműködik az egymást nyílt színen ócsároló MSZP és a Jobbik. Akkor a szocialisták megyei alelnöke függetlenként próbálkozott, a Jobbik pedig rejtélyes módon nem indított ellene aspiránst. Emlékezzünk arra is, hogy a radikális jobboldalisággal nem vádolható Török Gábor politológus, miután kilátásba helyezte, hogy indulna Veszprémben, a Jobbik közölte, támogatnák ezt a remek, független jelöltet. Aztán Török visszalépése után az egyébként Kész Zoltánnál nagyságrendekkel tiszteletreméltóbb jelöltjüknek nem is kampányoltak annyira, nehogy csökkentsék Kész esélyeit. Ami a mostani megmérettetést illeti, ezúttal talán a Jobbik és az MSZP is győzni akar.

- Bevált az új parlamenti struktúra, rendezettebb lett a törvényalkotás?

- Alapvetően javuló tendenciát látok, persze méltatlan viselkedésre most is van példa. Készíttettem egy jegyzőkönyvi statisztikát, s kiderült, hogy az ellenzéki képviselők arányosan hatszor olyan mértékben vesznek részt a verbális rendbontásban, így a bekiabálásokban, mint a kormánypártiak. És akkor a stílusról még nem is beszéltem. Nyilván frusztráltak, amit meg is értek, mi is voltunk ellenzékben négy cikluson át, ráadásul nyolc évig úgy, hogy a szemünk láttára tették tönkre az országot Gyurcsány és tettestársai. Megjegyzem, az Antall-kormány idején még nem is volt olyan keserű az ellenzékiség kenyere, akkor nem éreztem, hogy nemzetvesztők, országrontók vezetik az államot. Egy biztos, ma kevesebb képviselő kisebb ricsajt csinál, s mivel így a tömegben is nehezebb elveszni, kicsit jobban is igyekeznek fegyelmezni magukat. Valójában mindössze nyolc-tíz képviselő az, aki nehezen bír magával. Fontosnak tartom a törvényalkotási bizottság munkáját is. Kicsit higgadtabb lett a hangulat a Házban.

- Mit jelent ma, milyen üzenetet hordoz március tizenötödike?

- Augusztus huszadika nemes és felemelő, ám üzenete távoli. Akkor a keresztény magyar állam megalapítását ünnepeljük, ez egy lezárt teljesítményként él tovább az emberek tudatában, nem nagyon vált ki politikai érzelmeket. Október huszonharmadikához kapcsolódóan általában az merül fel, hogy ki, illetve kinek az elődei álltak a forradalom vagy annak eltiprói oldalán. De az idő múltával ezek a viták is lecsendesednek. Talán meglepő, de a legizgalmasabb ünnep éppen március tizenötödike. Bár deklaráltan konszenzus övezi - a Kossuth-pártiak nem csapnak össze a Széchenyi-pártiakkal, Görgei szerepének értelmezése sem rendezi el a politikai táborok felállását -, mégis szinte mindenki más-más aktuálpolitikai üzenetet akaszt rá ugyanarra a történelmi eseményre. Ez ugyanis a polgári Magyarországért folytatott, azóta is tartó, be nem fejezett társadalmi vállalkozás kezdőpontja. Még a tizenkét pontot is be lehet helyettesíteni. Például nemzeti bankot már nem, de pénzügyi függetlenséget ma is követelünk, az úrbéri viszonyok kapcsán pedig az adósrabszolgaság elleni küzdelem juthat eszünkbe. Felmerülhet az is, hogy csak az állam tudja-e megsérteni nyílt vagy burkolt cenzúrával a sajtószabadságot, vagy mint említettem, a tulajdonosok újságírók fölött gyakorolt terrorja is alkalmas erre. A mi értelmezésünk szerint a posztkommunisták a polgári Magyarország ellen voltak 1990 után is. Mi pedig, minden politológusi okoskodás ellenére, folytatjuk a küzdelmet a polgári Magyarországért. Tudom, sok minden hiányzik még a polgári Magyarországból, leginkább az emberek jóléte, amely lehetővé tenné egy széles, stabil, önbizalommal és önazonossággal bíró középosztály meghatározó erejét. Ezért amíg ezt nem érjük el, a polgári Magyarország programja aktuális marad, és a mi programunk marad.

Forrás: Magyar Hírlap







  
 
1 komment , kategória:  Média  
Március 15
  2015-03-14 20:00:06, szombat
 
 










MÁRCIUS 15


Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki.







Történelmi előzmények



Az 1848 március 15.-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák- Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József - akit a magyarok "kalapos királynak hívtak", mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket.

1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809 májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat.

1815-ben Waterloo-nál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette.

1825-ben összeült az Országgyűlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel című műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg.

1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amelyből értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erősödő reformmozgalmat az uralkodó -ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezetőt börtönbe záratott.

A reformmozgalom erősödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált.

Franciaországban 1848 februárjában, Bécsben 1848 március 13.-án kitört a forradalom.












Mi történt 1848 március 15.-én?



A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15.-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.







A nagy nap krónikája



Link

Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt.

Erről Petőfi így ír a naplójában: "Én Nemzeti dalomat szavaltam el; s mind a kettő riadó tetszéssel fogadtatott."

Innen indultak szakadó esőben 10-15-en, az orvosi egyetem elé, ahol Petőfi újra elszavalja versét, Jókai pedig a proklamációt olvassa fel a medikusoknak, akik közül jó néhányan csatlakoznak hozzájuk. Az Egyetem utcán végigvonuló, 3-400 főre duzzadt tömeghez folyamatosan csatlakoznak az emberek. Az Egyetem térre érkezve, az összegyűlt tömeg miatt jogászok és a politechnikusok berekesztik óráikat. Itt a menetrend ugyanaz: Petőfi a versét szavalja, Jókai felolvassa a proklamációt. A hallgatók csatlakoznak a felvonulókhoz, s az immáron kb. 5000 fős tömeg 11.30 körül érkezik a Szép és a Hatvani utcák sarkán álló Horváth házhoz, amelyben a Landerer és Heckenast nyomda működik. Petőfi, Jókai, Irínyi József, Degré Alajos, és Vidats János bemennek, és Landerer Lajostól, az egyik tulajdonostól a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását követelik. Landerer némi ellenállás, s a fiataloknak odasúgott segítő instrukciók után beleegyezik ebbe, majd bezáratja magát a főnöki irodába. Míg folyik a két mű folyamatos szedése és nyomtatása, a zuhogó esőben kint várakozó tömeget alkalmi szónokok buzdítják. Mikor végre elkészülnek az első példányok, Petőfi a Nemzeti dalt, Irínyi a 12 pontot olvassa fel az izgatottan várakozó tömegnek, majd a többi nyomtatványt a nép közé szórják.

Dél körül a vezérszónokok feloszlatják a tömeget azzal, hogy ebéd után 15 órára gyűljenek össze a Nemzeti Múzeumhoz népgyűlésre.

Délután a múzeumnál már kb. tízezer ember gyűlik össze, ahol Vasvári és Irínyi szónokol - a közhiedelemmel ellentétben Petőfi itt nem szaval -, csak egy kisebb beszédet mond. Elhatározzák Táncsics Mihály kiszabadítását a budai vár helytartótanácsi börtönéből, majd hatfős bizottságot választanak (Petőfi, Jókai, Irínyi, Vasvári, Irányi Dániel és Bulyovszky) a Pest Város Tanácsával való tárgyalásra.

A városházához igyekvő tömeghez ekkor csatlakozik Klauzál Gábor és Nyáry Pál, hogy lecsillapítsa a radikalizálódó tömeget és átvegye a mozgalom irányítását.

A később "márciusi ifjaknak" nevezett fiatalok átengedték a vezetést a mérsékelt liberálisok vezéregyéniségeinek, akik ismertebbek és elfogadhatóbbak voltak a polgárok számára.

A városházán a két liberális politikus és a fiatalok bizottsága a tanáccsal a 12 pontról vitatkozik, melyet nagy nehezen el is fogadnak, mivel a tanácsterembe tóduló 300 fő, valamint az épület előtt várakozó 10-15 000 ember annyira megrémítette a városi tanács vagyonos polgárait, hogy nem csak hogy a 12 pontot írták alá és csatlakoztak a követelésekhez, hanem a forradalom itt létrejött választmányának vezető bizottságába is jelölték képviselőiket.

Az egyik nyomtatott példányt aláírják és lepecsételik, majd fél öt körül megválasztják a 13 tagú Rendre Ügyelő (Közbátorsági) Választmányt: Irínyi, Petőfi, Vasvári, a radikálisok közül, Nyáry, Klauzál és Egressy Sámuel a liberális nemesek képviseletében, s végül a liberális városi polgárságból Rottenbiller Lipót alpolgármester (ő lesz a megbízott elnök, noha az igazi vezéregyéniség Nyáry volt), Kacskovics Lajos főjegyző, Staffenberger István szószóló, Molnár György gombkötőmester, Tóth Gáspár szabómester (Petőfi egyik mecénása) és Gyurkovics Máté szűcsmester.

Ezután a városháza tanácstermét és az egész épületet is Petőfiék rendelkezésére bocsátották.

A nép és a bizottmány tagjai a hajóhídon átmennek a budai várba, s az Úri utcában álló Helytartótanács elé terjeszti Nyáry, Klauzál és Rottenbiller a 12 pontot, ismertetik az eddigi történéseket. A bécsi forradalomtól és a majdnem húszezres kavargó sokaságtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél hat körül mindenbe beleegyezik: eltörlik a cenzúrát, a sajtó ellenőrzését a sajtótörvényig egy bizottság látja el, s nem vetik be a katonaságot a rend helyreállítására, amelyet ezentúl az 1500 főre szaporítandó pesti polgárőrség fogja ellátni.

Délután hat órakor kiszabadul börtönéből Táncsics (eredetileg Stancsics Mihály, aki a nap emlékére változtatta Táncsicsra a nevét), akit feleségével együtt diadalmenetben, polgárok által önként húzott hintóban visznek a pesti Váci utcában álló "A Nádorhoz" címzett fogadóhoz, ahol a tulajdonostól ingyenszállást kap.

Este kivilágítják a várost, 19 órakor a nép által már előzetesen kívánt Bánk bán előadását szakítja meg a Nemzeti Színházba betóduló sokaság. Eléneklik a Himnuszt, a Szózatot, s számos egyéb dalt, Egressy Gábor a Nemzeti dal elszavalása után más verseket ad elő. Ugyanekkor a Rendre Ügyelő Választmány 22.30-ig a városházán ülésezik, s két határozatot szerkesztenek, melyek másnap reggel már kinyomtatva láthatók szerte a városban (a polgárőrség bővítése, illetve a helytartótanácsnál elért eredmények).







A Kokárda



Március 15.-én minden megemlékező kokárdát tűz a ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot.







Kormorán - Nemzeti dal

Link


1848. március 15

Link


Emeld fel fejedet Magyarország! /Ébredj Magyarország/

Link


Kossuth Lajos azt üzente

Link


Szeleczky Zita - Föl a Szent háborúra

Link

Ez a videó már nem érhető el - Sajnálom!
Helyette az alábbi Link:

Link


AHOL JÓ MAGYARNAK LENNI

Link


Ez az ország a te hazád...

Link


Wass A. üzenete márc 15-re

Link


Kossuth Lajos hangja fonográffelvételen /1890/
/Igaz egy kicsit rossz minőségű, de eredeti, 1890-ben készített fonográffelvétel Kossuth Lajossal/

Link

Link


Boross Ida - Honvágydal // Egy dal a történelemből...
/A dalt 1956. október 23-án délelőtt (!!!) vette fel Budapest 1. (Kossuth Rádió). Nemcsak a SZER, hanem RLx (Radio Luxemburg) és a Deutsche Welle (továbbá Radio Canada, Voice of America, Ausztrál Magyar Rádió, Radio of Canada Toronto, stb. is játszotta rendszeresen). És a Magyar Rádió is, még Boross Ida emigrálása után is: ezzel akarták hazacsábítani az emigránsokat. Elég csekély sikerrel.../


Link

















 
 
0 komment , kategória:  Nemzeti ünnep  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2015.02 2015. Március 2015.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 31 db bejegyzés
e év: 469 db bejegyzés
Összes: 4843 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2175
  • e Hét: 7397
  • e Hónap: 47218
  • e Év: 225093
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.