|
2015-03-16 14:08:57, hétfő
|
| |
| |
Szomorúfűz:
Tábortűz
A Hold sápadtan világít... Csillagok sokasága fénylik az égbolton... A tücskök szerenádja, ciripelése hallatszik mindenfelől... A szomszéd ház felől kellemes zene szól... A következő napokra esőt, rossz időt jósoltak. Ezért - de talán nem véglegesen - úgy gondoltuk, még összejövünk egy kellemes estére.
A nyársalónál tüzet gyújtottunk, ami bevilágítja a kertet... A rőzsékből rakott máglya lángcsóvákat szór a magasba... A nyársalót körbeülték a gyerekek... Van, aki sütöget, van, aki csak ül és nézi a lángot... Kacagásuk messzire hallatszik. Arcukra fénylő pírt éget a tűz... A felnőttek kicsit arrébb, az asztalnál beszélgetnek az élet dolgairól - a családról, a gyerekekről, a hamarosan kezdődő iskolaévről, a tanszervásárlásról, a mai gazdasági helyzetről... Hajnika, a szomszéd idősebbik tinilánya kedvesét hiányolja, róla beszél, hogy mennyire hiányzik neki... Telefonja sűrűn jelez, hogy sms-e érkezett... Kedvese küldi a nyaralásából... A bokor mögül előbukkan kicsi kutyusuk... Mindenki szeretettel simogatja meg kis buksiját... Olyan ő is, mint a gyerekek... Vonzódik a társasághoz...
Arcomat lágy szellő simogatja... Kellemes az este... Olyan sokan vannak körülöttem, és mégis olyan magányosnak érzem magam... Bár már sötétedik is, de az égre felnézve, gyönyörű térkép az égbolt... A bodros felhők elborítják az eget, a csillagok sokasága pislákol... Rád gondolok... Az ölelésedre gondolok, a csókjaidra... Minden gondolatommal Téged ölellek, minden szavammal Hozzád szólok... Mindig velem vagy - a szívemben - mint ezen az estén is...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
