|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2015-03-30 16:58:18, hétfő
|
| |
| |
Az évezred lelete Attila király aranyára bukkant, lakást kapott érte
Link
Margit néni édesanyja, Józó Erzsébet 1963 októberében teljesen véletlenül, pulykái legeltetése közben bukkant rá az ezerötszáz éve a föld mélyén nyugvó aranykincsre. A leletet megvizsgáló muzeulógus szerint az ,,arany korának" is nevezett 60-as években ez a solidusegyüttes az évezred leletének számított. A szikáncsi kincs ügye nemcsak előkerülése miatt példátlan, mivel néhány nappal a megtalálása után azt be is jelentették, így a kelet-római császár adóként Attilának küldött aranyérméi a nemzet tulajdonába kerülhettek.
,,Lányom, ránk tekintett a Jóisten! Találtunk egy csomó kincset!" - Margit néni ma is boldogan emlékszik vissza arra a napra mikor édesanyja e szavakkal fogadta őt a Hódmezővásárhelyhez közeli tanyán. Szikáncs 1963. október 21-én beírta magát a történelembe, a kincslelet útja azonban még sok kitérőt tartogatott. Margit néni visszaemlékezése szerint még aznap este összeültek, s megegyeztek abban, hogy felviszik a kincset a Magyar Nemzeti Múzeumba.
Beszolgáltatták az ,,évezred leletét"
A súlyos teher nem csábította el a szikáncsi családot, ahogy Margit néni mondja, az édesanyja nem volt pénzéhes, egy petákot sem tartottak meg a kincsből. Szegények voltak, mégis megvolt mindenük. Margit néni férjével így vonatra szállt s néhány érmet magukkal vittek, hogy bemutassák a szakembereknek. Ahogy mondja, másnap már ,,le is rohantak a régészek" Szikáncsra. Korek József, a múzeum igazgatóhelyettese és Bíróné Sey Katalin muzeulógus volt az első két szakértő, akinek Józó Erzsébet megmutatta az elrejtett kincs helyét. Nincs mit kertelni, Bíróné úgy fogalmaz, nem volt ehhez fogható kincslelet, éppen ezért az évezred leletének tekintették a római pénzeket.
A numizmatikus elmondta, a 430-as években 750 font arany volt a béke ára, 440-ben azonban Attiláék újra emelték a rómaiak adóját, pontosan 2100 fontra. Hogy megértsük a szikáncsi aranylelet súlyát - pontosabban értékét - a Bíróné Sey Katalin elmagyarázza: egy font 72 db solidust tartalmaz. A szikáncsi kincs 1439 aranyérméje jó húsz fontot tesz ki, ami úgy egy százaléka lehetett a hunok által beszedett adónak. Ez az egy százalék mégis tetemes összegnek számított. Tóth Katalin a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum régésze elmondta, akkoriban egy solidusért közel száz napot kellett dolgoznia egy mezőgazdasági munkásnak. A kor embere, ha el szerette volna költeni a kincslelet egyetlen tallérját, azért nagyjából 88 kg marhahúst vagy egy hektoliternyi bort vásárolhatott volna.
Forrás: Link - a cikk a linken tovább is folytatódik! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-30 16:55:20, hétfő
|
| |
| |
Link
Lehet-e agy nélkül élni?
RTL KLUB Online
Egyes elméletek szerint létezik egy "hasüregi agy", mely felelős lehet bizonyos élettani folyamatokért. Talán ez lehet a magyarázata a számtalan esetben leírt, járkáló halottakról szóló mendemondáknak. Meglepő módon az elmélettel maguk az orvosok hozakodtak elő, melyet a halmozott idegszövetekkel magyaráztak.
Tarantino egyik filmjének hősnője rettentően kíváncsi volt arra, vajon egy emberi fej akkor is képes-e a beszédre, ha levágják? Kíváncsisága egészen a tettekig hajszolta a film szereplőjét. A rendező szerint ez nem más, mint kreatív fantázia. Ám valójában mi is történik? Valóban teljesen igaz az a megállapítás, hogy az emberi test életképtelenné válik agy nélkül és az agyhalál bekövetkezte után a test is elpusztul? Azt is tudjuk, hogy a lefejezett csirkék egy ideig még mozognak. Ezt a tényt pedig már nem lehet reflexszerű mozgásokkal megmagyarázni. Talán a csirke feje nem olyan tökéletes, mint az emberé. Mégis megtörténhetnek-e hasonló dolgok az emberekkel? - írja a para-normal.
Bármelyik orvos tudja, mikor a fejet elválasztják az emberi testtől, a szív még egy ideig működik. Ez azt jelenti, hogy a test szervei bizony a lefejezést követően is képesek működni, ám az általánosan elterjedt hiedelem szerint a fej nélküli test nem élhet tovább. Egyszer Szentpéterváron a sajtó hírt adott egy gombászó férfiról, aki egy robbanószerkezetet fedezett fel az erdőben. A férfi felkapta a szerkezetet, mely működésbe lépett és letépte a gombász fejét. A szemtanúk szerint a fej nélküli test valamiképpen még 200 métert megtett, ebből három métert egy patakon átívelő keskeny pallón.
A második világháborút túlélő katonák is meséltek olyan történeteket, melyekben lefejezett parancsnokaik további támadásokat vezényeltek az ellenség ellen, miközben fejük egyetlen izomroston függött, vagy éppen teljesen elszakadt testüktől. A történelem számtalan ilyen esetet említ. Szemtanúk beszámoltak arról is, hogyan figyeltek meg egy hóhért, aki egy guillotine-nal kivégzett asszony fejét tartotta karjaiban. Az áldozat szemei és szája még akkor is nyitva voltak. Mindez igen különös, ám az áldozat agya még egy ideig működött így a szája nyitva volt, mintha a nő még sikoltani akarna.
Egy középkori szövegben szintén hasonló tragédiáról olvashatunk, mely egy orosz kolostorban történt 1570-ben. Kornily atya a kolostor főnöke akkoriban rendkívül népszerű volt nemcsak gyógyító képessége, hanem bátorsága miatt is. Egyszer elrendelte, hogy építsenek egy magas falat a kolostor köré, hogy megvédhessék azt az ellenségtől, ám a pap nem kérte a cár beleegyezését. Rettegett Iván azonban értesült az engedély nélküli építkezésről, így haragjában saját maga ment el a kolostorba a büntetést kiszabni. Kornily atya a kapuk mellett, kezében kereszttel találkozott össze az őrjöngő uralkodóval, ám Iván engesztelhetetlen volt. Elrendelte Kornily lenyakazását.
A kivégzést az összes kolostorlakónak végig kellett néznie. Kornily feje legördült, majd hirtelen egy rejtélyes esemény történt: a test felvette a fejet, majd megindult a templom felé. Pontosan az oltár előtt Kornily végül holtan összerogyott. Rettegett Ivánt letaglózta a rejtélyes esemény, azonnal megbánta tettét, majd gazdag ajándékokkal szeretett volna bűnbocsánatot nyerni. Az utat, melyet Kornily fejetlen teste bejárt elnevezték a "véres ösvénynek" és máig virágokkal díszítik. A mártírként számon tartott papot később szentté avatták.
1386-ban I. Ludvig Bajorország királya halálra ítélte a bajkeverő Ditz von Schaunburgot felségárulás vádjával. A nemes és négy társa vérpadra került. Halála előtt a lázadó szokatlan kéréssel fordult a királyhoz, megkérte, kegyelmezzen meg társainak, ha az ítélet végrehajtása után lefejezett teste képes lesz elfutni. A király jót nevetett a kérésen, de megígérte, hogy teljesíti. Az elítélteket ezt követően egymástól nyolc méterre felsorakoztatták. Egy éles kard süvített fel a levegőben, majd Ditz von Schaunburg feje hangos csattanás kíséretében lerepült. Ezt követően ismét furcsa dolog történt: a lefejezett ember teste felpattant és elkezdett rohanni, minél távolabb a vesztőhelytől. A nemes teste 32 lépés után esett össze. A király sokkos állapotba került a rémülettől, de betartotta ígéretét. A hihetetlen balesetet Isten akaratával magyarázták, aki védelmébe vette az elítélt katonákat.
Orvosi esetek
Mindezek olyan dokumentumok voltak, melyek az agy nélküli testek "rövid életét" írják le. 1935-ben New York-ban született egy csecsemő. A baba mindent megtett, amit egy csecsemő tenni szokott: aludt, evett és sírt. Amikor azonban a csecsemő meghalt az orvosok igencsak meglepődtek a boncolás eredményén, ugyanis kiderült, a pici embernek nem volt agya. A hihetetlen esetet tudományos rejtélyként könyvelték el. Az újabb és újabb tények csak további fejtörésre buzdították a kutatókat. Az újabb esetek ráadásul megbízható forrásokból származtak.
A híres, német idegsebész, Haufland professzor is leírt egy esetet, melyben betege megbénult, ám egészen haláláig tiszta volt a tudata. Akkoriban az orvosoknak még nem volt meg a kellő felszereltségük ahhoz, hogy bepillantsanak egy páciens fejébe , és felfedezzék a betegséget kiváltó okokat. Amikor a beteget felboncolták Haufland professzor agy helyett gerincfolyadékot talált a koponyában.
1940-ben egy 14 éves fiút szállítottak a bolíviai Nyikolaj Ortiz kórházba, a diagnózis szerint agynövekedéssel. A beteg heves fejfájásokra panaszkodott, melyek főként az éjszaka folyamán erősödtek. A fiú hamar meghalt, mivel az orvosoknak nem volt elég idejük egy életmentő operációra. A boncoláskor az orvosok olyasmit találtak, mely nemigen hasonlított az emberi agyra. Egy hatalmas tályog töltötte ki majdnem az egész koponyát, mely arra késztette a tudósokat, hogy elgondolkodjanak az orvostudomány alapelméletein.
A vallástól eltérően a tudomány máig nem tudott választ adni az ilyen esetekre. Ám úgy tűnik tényleg át kell gondolni az alapvető orvosi elméleteket. Az összetett mozgások, mint a séta vagy a futás az agyi visszacsatolás eredményeképpen mennek végbe. A "hasüregi agy" lehet az egyetlen hihető elmélet ezekben az esetekben. Amerikai kutatók felhalmozódott idegszövetet találtak a nyelőcső és a gyomor belső felszínén. A kutatók számításai szerint a "harmadik agyközpont" idegsejtjeinek száma akár 100 millióra is tehető, mely több mint a gerincagyé. Elmondásuk szerint nem egyfajta egyedüli idegszövetről van szó, hanem egy olyan formációról, mely képes az információtárolásra és az egészség, illetve az érzelmek befolyásolására.
A kutatók szerint a "hasüregi agy" a hormonkiválasztást vezényli le stresszhelyzetekben, azaz harcra vagy menekülésre biztatja a szervezetet. Bár a jelenséget még nem tanulmányozták alaposan, nem lehet kizárni, hogy ez lehet a felelős a lefejezett testek furcsa "életéért" a halál után. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-03-30 16:53:30, hétfő
|
| |
| |
Az a jó az öregségben, hogy már nem halhatok meg fiatalon.
/V. Fable/
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vicces, pikáns |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2015. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
525 db bejegyzés |
| e év: |
5604 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 423
- e Hét: 2271
- e Hónap: 13285
- e Év: 119429
|
|
|
Offline
