|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 20:29:24, vasárnap
|
| |
| |
A zsidók, akik Hitler oldalán harcoltak
2014. március 11. 10:37
Meghasonlott állapotba kerültek a finnországi zsidók a második világháborúban: mialatt önvédelmi harcot folytattak a Szovjetunió ellen, azzal a náci Németországgal kerültek egy térfélre, amelynek politikai-katonai vezetése a zsidóság teljes megsemmisítésére törekedett. Az élet azonban furcsa forgatókönyvíró: három finn zsidó is Vaskeresztet kapott, miközben sebesült német katonák vallottak szerelmet zsidó nővéreknek, egy zsidó orvos pedig halált megvető bátorsággal mentette övéit és az SS-tisztek életét.
Zsidók a németek oldalán
1941 szeptemberében különleges megtiszteltetés érte Leo Skurnikot. A bátor katonaorvos, miután életét kockáztatva a szovjet ágyútűz zajában sikeresen megszervezte a finn-orosz határon álló egyik tábori kórház evakuálását, több mint hatszáz ember - köztük SS-tisztek- életét mentette meg, s megkapta a német Vaskeresztet.
Bár az eredetileg koncertzongoristának készülő, később orvosi pályát választó, rákkutatóként dolgozó férfi számára az elismerés nem volt magától értetődő, a Harmadik Birodalom nem bizonyult szűkmarkúnak a Vaskereszttel: a második világháborúban összesen 4 millióan részesültek az eredetileg 1813-ban, a Napóleon elleni felszabadító háborúban küzdő katonák számára létrehozott, később többször rehabilitált kitüntetésben. Egy valami azonban kiemelte sorstársai közül Skurnikot: zsidó származása. A zenész-orvos helyzete abból a szempontból persze korántsem egyedülálló, hogy mintegy háromszáz finnországi zsidó harcolt a németek oldalán a második világháborúban.
A németek és a finnországi zsidók kapcsolata a második világégés egyik kevéssé ismert epizódja, olyannyira, hogy sok finn egyáltalán nem hallott róla. A később árulással vádolt, egy 1946-os tel-avivi veterántalálkozón gyakorlatilag megbélyegzett finn veteránok közül ráadásul ma már alig élnek, ám ők egybehangzóan állítják: bármit tettek, azt a hazájukért tették, így semmi szégyellnivalójuk nincs.
Aron Livson egy viborgi divatkereskedő fia volt, a Finnország ellen megindított szovjet offenzíva (1939. november 30.) során sorozták be 23 éves korában. Zsidó társaival egyetemben az ő szeme előtt is csak egy valami lebegett: hazáját akár az élete árán is megvédeni az orosz agresszióval szemben. Finnország maroknyi zsidósága különleges helyzetben volt, hiszen szinte kivétel nélkül mindannyian az egykoron a katonai szolgálatukat a skandináv országban töltő orosz zsidók leszármazottjai voltak, így a többségi társadalom ferde szemmel tekintett rájuk (az orosz törvények értelmében a zsidók tízéves korukban kerültek az orosz hadsereg kötelékébe, s 25 éven át szolgáltak.)
A haza mindenekelőtt
Oroszország 1809-ben annektálta Finnországot, amely 1917-ig a cári orosz birodalom autonóm nagyhercegsége volt. A finnek az orosz forradalmat követően, 1917. december 6-án kiáltották ki a függetlenséget, s 1919. július 17-én fogadták el a köztársasági alkotmányt. Az ország függetlenségét és határait az 1920-as tartui finn-orosz békeszerződés erősítette meg. Bár Finnország 1932-ben megnemtámadási szerződést kötött Moszkvával, a Szovjetunió területi követelésekkel lépett fel, ami 1939 novemberében háborúhoz vezetett.
Leo Skurnik és Salomon Klass
A háború kivételes alkalmat kínált a maroknyi finnországi zsidóságnak, hogy egyszer és mindenkorra kinyilvánítsa lojalitását Finnország felé. Livson az Oroszországot és Finnországot összekötő Karéliai-földszoroson harcolt, s bár a finn hadsereg az orosz támadást követően visszavonulót fújt, a férfit harci érdemei elismeréseként őrmesterré léptették elő. A nagyobb létszámú és jobban felszerelt Vörös Hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett a téli háborúban, de a harcokban kimerült Finnország 1940. március 12-én kénytelen volt aláírni a békét: területének 10 százalékáról, mintegy 40 000 km²-ről kellett lemondania.
Miután Hitler 1941. június 22-én megindította a Barbarossa-hadműveletet a Szovjetunió ellen, Finnország előtt felcsillant a remény, hogy a németek oldalán visszaszerezze a téli háborúban elveszített területeit. Livson tudott a németországi zsidók elleni náci pogromokról, s a több mint hatmillió európai zsidó halálához vezető zsidóüldözés kezdetét jelentő Kristályéjszakáról is hallott, ám amikor megkapta behívóját, nem sokat tétlenkedett. "Tettem a kötelességemet, ahogy mindenki" - emlékszik vissza a ma 97 éves férfi. "Nem a finn hadseregben harcoló zsidók voltunk, hanem finnek, finn katonák, akik a hazánkért küzdöttünk" - teszi hozzá.
A finn veteránok azóta sokszor és sok helyütt elmondták már, hogy Finnország és Németország két különböző háborút vívott: az egyik önvédelmit, a másik hódítót. "Semmi közöm a németekhez. Egyetlen némettel sem szolgáltam együtt, a németek kétszáz kilométerre északra voltak az ezredemtől" - hangsúlyozta Livson.
Persze nem minden finn zsidó volt ilyen szerencsés. A ma az Oroszországi Föderációhoz tartozó Karéliában a finnek és a németek együtt harcoltak, így a zsidók egyszerre két ellenséggel néztek farkasszemet: egyrészt a szovjetekkel, másfelől a német katonákkal. A származásuk lelepleződése miatti állandó félelem erősen rányomta kapcsolatukra a bélyeget, ám ha ez ki is derült olykor, a németeket gyakorlatilag hidegen hagyta: ők ott akkor finn katonák voltak.
Rebellis finnek
A finn kormány nem hajolt meg Heinrich Himmlernek a zsidók deportálására felszólító parancsa előtt sem. Mikor a "végső megoldás" (Endlösung) kidolgozója 1942 augusztusában személyesen érdeklődött Jukka Rangell finn kormányfőnél a zsidókérdésről, a finn politikus ellentmondást nem tűrően kijelentette: "Nálunk nincs zsidókérdés". Igaz, Helsinki érzékenysége már nem terjedt ki a külföldi zsidó menekültekre, illetve a hadifoglyokra, akik közül sokat kényszermunkatáborokba küldtek, 1942 novemberében pedig nyolc zsidó menekültet adtak át a Harmadik Birodalomnak, amiért 2000-ben Paavo Lipponen akkori finn miniszterelnök hivatalosan is bocsánatot kért.
Az egyik tábornok, Hjalmar Siilasvuo különösen büszke volt katonái származására. Egy másik finn zsidó, a téli háborúban az egyik szemét elveszítő, a szintén Vaskeresztre érdemesített Salomon Klass memoárjában jegyezte fel, hogy a tábornok - "aki nagyon is tudatában volt származásomnak" - német tiszteknek mutatta be Klasst, "az egyik legjobb századparancsnokomat", ám a németek semmit nem szóltak.
A Steinbock-album
Legalább ilyen érdekes az a képes album, amit Chaje Steinbock, a Botteni-öböl partján található oului kórház zsidó nővére hagyott hátra, s amely számos, sebesült német katonák által írt őszinte vallomást tartalmaz. "Kedvesem, amit te jelentesz nekem, már elmondtam" - kezdi levelét a magát Rudynak nevező katona. "Hogy mit jelentek én neked, még soha nem kérdeztem. Nem akarom tudni, nem akarom hallani, mivel ha túl sokat megtudok, az tönkreteszi a boldogságomat. Csak egy valamit mondok: mindent megadok, amit a szíved kíván. Te vagy az a nő, akit mindennél jobban szeretek. Nem hittem volna, hogy létezik ilyen (érzés)".
Ha hinni lehet a visszaemlékezéseknek, a német katonák azokat a zsinagógákat is felkeresték, amelyeket a zsidók a front közelében emeltek. "Hihetetlen volt" - fogalmazott Rony Smolar, az egyik zsinagóga alapító, Isak Smolar fia még 2008-ban egy amerikai konferencián. "A német tisztek ott ültek uniformisban, s együtt imádkoztak a zsidókkal. Néhány zsidó ekkor észrevette, hogy egyesek közülük tiszteletet tanúsítottak a zsidó szertartás iránt".
Finn zsidók a zsinagóga előtt
A különleges német-finn kapcsolatok talán legszebb példáját Skurnik esete mutatja. A katonaorvos olyan helyen látott el szolgálatot, ahol ezrede, az 53. gyalogezred és a német SS-hadosztály is komoly emberveszteséget szenvedett. Skurnik áldozatos munkáját megnehezítette, hogy nem állt rendelkezésre elegendő orvosság, de így is megtett minden tőle telhetőt, sőt egyszer egy egész tábori kórház evakuálását is megszervezte egy több kilométeres mocsaras szakaszon át. A katonaorvos eme bátor tettéért kapta meg a Vaskeresztet, ám két másik zsidó társához hasonlóan ő is visszautasította a kitüntetést.
http://mult-kor.hu/20140311_a_zsidok_akik_hitler_oldalan_harcoltak?pIdx=3
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 20:13:45, vasárnap
|
| |
| |
A német gazdák több mint 600 millió eurót veszítettek a szankciók miatt
Posted on April 11, 2015 by hidfo
Több mint 600 millió eurót vesztettek 2014 óta a német gazdák, köszönhetően annak, hogy az Európai Unió követi Washington szankciós politikáját. A Deutsche Welle lapnak nyilatkozva Joachim Rukvid, a Német Gazdaszövetség elnöke elmondta, hogy a szankcióháború kezdete óta az orosz válaszlépések jelentős áresést okoztak, mivel a korábban exportra gyártott termékek bent rekedtek a német piacon, és most a példátlanul alacsony felvásárlói árak miatt a gazdák csődbe mennek.
Németországban 2014 tavasza óta a gyümölcsök, tejtermékek és hústermékek árában következett be zuhanás, ami az exportban érdekelt termelők további működését ellehetetleníti.
Ugyan Németország korábban nem sok gyümölcsöt exportált Oroszország területére, Lengyelország viszont igen, és a lengyelekkel szemben kivetett behozatali tilalom miatt a lengyel gyümölcsök az európai piacon maradnak, ami mostanra olyan méreteket öltött, hogy a hazai termelőket fenyegeti Németországban.
https://hidfo2015.wordpress.com/2015/04/11/a-lengyel-gazdak-tobb-mint-600-millio- eurot-veszitettek-a-szankciok-miatt/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 20:10:34, vasárnap
|
| |
| |
2015. április 10. 17:21
"A metrón szoktunk lopni. Napi ezer eurót is keresünk. Miért kellene szégyenkeznünk?"
Az egyik olasz tévécsatorna riportere meginterjúvolt egy 13 és egy 15 éves cigánylányt. Arról kérdezték őket, miből élnek. Egyikőjük a következőképpen válaszolt: ,,A római metrón szoktunk lopni. Egy nap ezer eurót is megkeresünk. Miért kellene szégyenkeznünk? Mi csak keressük a jót magunknak... Ha meghalunk, úgyse számít. Ez az élet". A tinédzser korú rejtett erőforrás szavait az Il Giornale című lap internetes változata is leközölte. Zoom Pillanatkép a tévéműsorból Az egyik cigánylány azt is elárulja, hogy ,,munka közben" gyakran felveszik a napszemüvegüket, mivel úgy ,,szexisebben néznek ki". A polkorrektnek legkevésbé sem nevezhető - vagyis teljesen hiteles - tudósításból kiderül, hogy a Boszniából érkezett lányok mindenfajta ,,gátlás nélkül" ismerik be: lopásból élnek, mellyel kapcsolatban a legcsekélyebb aggályuk nincs. Amikor a riporter megkérdezi tőlük, hogy nem sajnálják-e azt az idős hölgyet, akit korábban megloptak, az egyik rejtett erőforrás azt válaszolja: ,,Jól vagyok, elviszem a pénzt, és minden oké". A lányok elmondják, hogy időnként ugyan elviszi őket a rendőrség, ilyenkor ujjlenyomatot vesznek tőlük, de mivel gyerekek, azonnal el is engedik őket. Sem iskolába járni, sem dogozni nem akarnak. A napi ezer eurós zsákmányt pedig vásárlásra, ruhákra költik, ezen kívül járnak moziba, szórakoznak, fiúznak, sőt a pénzből még a ,,fűre" is futja. Zoom Nekik mindenhol édes az élet A lap arról is tájékoztatja az olvasókat, hogy hozzávetőleg 180 ezer ,,roma és szinti" keseríti meg az olaszok életét. Közülük állítólag 40 ezren élnek úgynevezett ,,nomád táborokban", civilizált emberek számára elviselhetetlen körülmények között. A lap utal arra is, hogy a hatóságok korábban ,,nemzeti szükséghelyzetnek" nyilvánították a több tízezer vándorló cigány megjelenését. Csakhogy - olvasható a meglepően őszinte cikkben - a ,,baloldal sohasem akarta megoldani ezt a szükséghelyzetet". Mi több, ,,amikor az ügy vitatémává válik, akkor a rasszizmus és idegengyűlölet vádjával illetik mindazokat, akik megoldást javasolnak" - vázolja az idehaza is olyannyira ismerős állapotokat a lap tudósítása.
Perge Ottó - Il Giornale nyomán
Forrás: https://kuruc.info/r/35/141828/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 20:08:46, vasárnap
|
| |
| |
Hét év=11-ről 15 százalékra nőtt az arány!
Posted on 2015/04/12 Szerző: Admin
Érdemi romaintegrációs programot sürgetnek a szakemberek. Borsodban és Nógrádban ma már minden harmadik általános iskolás gyermek cigány származású, a főváros nyolcadik kerületében pedig több mint 40 százalék ez az arány. Az országban jelenleg tizenöt iskola alkalmazza a Hejőkeresztúron sikeresnek bizonyult oktatási programot, és a módszert hamarosan további tíz intézmény vezeti be.
Szendrőládon - ahogy a Borsod számos más kistelepülésén is - folyamatosan nő a roma lakosság aránya, itt már több mint 90 százalék. A polgármester úgy fogalmaz, hogy a fél település a testvére; Lakatos Gábor büszke származására. Azt mondja, nem könnyű a települést vezetni, a fő munkáltató ugyanis az önkormányzat, így szinte teljesen az állami támogatástól és a pályázatoktól függnek. A faluban minden ötödik ember munkanélküli. ,,Próbálom őket arra vezetni, hogy minél kevesebb gyereket vállaljanak, hisz nagyon-nagyon nehéz a mai világban gyermeket vállalni és nevelni. Biztosan azon leszek, hogy a fiatalokat meggyőzzem, elsősorban vállaljanak munkát" - mondta Lakatos Gábor.
A Magyar Tudományos Akadémia kisebbségkutató intézetének igazgatója szerint országosan hét év alatt 11-ről 15 százalékra nőtt a roma kisiskolások aránya. Több megyében minden harmadik kisiskolás cigány, és ez a helyzet a főváros nyolcadik kerületében is. Az érdemi integráció a szakember szerint még várat magára. ,,A fő kérdés az, hogy ezekhez a kihívásokhoz hogyan viszonyulunk, léteznek-e azok az oktatáspolitikai és szociálpolitikai eszközök, amelyekkel a roma népesség integrációját elő tudjuk segíteni" - jelentette ki Papp Z. Attila, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója.
A hejőkeresztúri iskolában a 250 diák 70 százaléka hátrányos helyzetű, minden második gyermek roma. Az igazgató szerint tíz éve a diákok többségét még semmi sem ösztönözte tanulásra, és a fegyelmezéssel is gondok voltak, ezért vezették be amerikai mintára az úgynevezett komplex instrukciós programot. A diákok csoportokban dolgoznak, együttműködni tanítják őket. A módszer eddig sikeresnek bizonyult. ,,A viselkedésben a változás már fél év múlva bekövetkezik, a tanulásban az eredményre három-négy évet kell várni, de úgy tűnik, a figyelem miatt már az első évben jobban teljesítenek. Megszűnnek az igazolatlan hiányzások, tovább tudnak menni tanulni" - mondta Kovácsné Nagy Emese intézményvezető.
Az országban egyelőre tizenöt iskolában tanítanak ezzel a módszerrel, s hamarosan tíz újabb intézmény vezeti be.
(mno)
Bal-Rad komm: “...hét év alatt 11-ről 15 százalékra nőtt a roma kisiskolások aránya..."
-Lehet matekozni! (Akinek van hozzá kedve!) Nekünk már nincs hozzá kedvünk!
https://balrad.wordpress.com/2015/04/12/32660/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 19:42:12, vasárnap
|
| |
| |
2015.04.11.
Szarkavarás megy Quaestor-ügyben
Szárnyathy Géza
Igazi trutymógyártás zajlik a Quaestor-károsultak megmentésének ügyében. Az nyilvánvaló, hogy a hatályos szabályok szerint nem lehetett kártalanítást nyújtani - hiszen a kötvénykibocsátás világosan és egyértelműen kívül esett a Befektetővédelmi Alap hatáskörén. Már az roppant álságos, hogy Tarsolyostul, Szijjártóstul és ETO Parkosutol az egész sztori annyira kényes, hogy muszáj valahogy betömni a milliókat bukó nyugdíjasok és más befektetők zsebét, illetve száját. A Buda-Cash károsultak magasról le vannak szarva, azok csak spekulánsok voltak, örüljenek a max hatmillának, a Quaestor ügyfelei viszont a kisemberek, akiket meg kell menteni. Hát a franc tudja, nem tűnik túl fairnek, mindkét botrány abból fakadt végső soron, hogy a górék átkúrtak mindenkit és ellopták a pénzt, s tették ezt a felügyelet szeme láttára.
A Quaestor-kötvényekre vonatkozó kártalanítást végül sikerült lenyomni a Beva-tagok torkán, bár őszintén szólva nem tudom, mit ígértek nekik, hogy belemenjenek: jelenlegi vagyonuk tízszeresét csengessék ki. Valamit biztos kaptak cserébe, vagy a jegybank fű alatt minden tagot egyenként meggyőzött arról, hogy jobb velük nem baszakodni, vagy a Bankszövetésg szerint a seggnyalás a legjobb megoldás.
Az viszont már alapból is kérdéses, miért kellett hirtelen előállni azzal is, hogy a Beva kártalanítási plafonja húsz helyett százezer euró legyen. Ezt benyomhatták volna ősszel valami salátatörvénybe, elvégre lehet abban ráció, hogy ezt a szintet érdemes kissé emelni. Hogy épp az OBA szintjére, az más kérdés, de ez nem is fontos. Nyilvánvaló volt, hogy a 30 millás határ valódi indoka nem szakmai, hanem a mostani eseményeknek szól. Nem is szólhat másnak, hiszen a korábbi években - tíz évben kábé - a csődbe ment brókercégek ügyfeleinek mindösszesen nem fizettek ki annyi kártalanítást, mint most a Buda-Cash ügyfeleknek, és akkor még a Quaestorról nem is beszéltünk. A 30 milla valójában arról szól, hogy ezt most kell valahogy kifizetni.
Fogalmam sincs, minek. Lehet, hogy Szijjártó Péter apukája a következő házra való családi hozzájárulást Quaestor-számlán tartotta és azt most ő nagyon nem szeretné elbukni. Vagy akarnak valami nagyot mondani, hogy a hőbörgők befogják a szájukat, ezért kell a hatmilliós határt feljebb tolni. Vagy mindkettő. Mindenesetre tény, hogy hiába módosítják a szabályt, ettől még a mostani botrány érintettjei nem nyernek ebből semmit. Más megoldás kellett: megemelik a határt, de a folyó ügyekre kitalálnak egy spéci szabályt. Hogy melyik a fontosabb, abból látszik, hogy a spéci szabály már benn van a Parlament előtt, az általánost pedig pár hét múlva nyújtják majd be.
A helyzet pedig úgy áll majd, hogy az OBA és a Beva mellett lesz egy Quaestor Szipacsok Alap, ahova mindenfajta jogcímen fognak pénzeket betolni. A Beva benyomja a zsét hatmilláig, aztán meg még egy adagot, amit viszont vissza is szerezhetnek abból, amit a felszámoló az eljárásból össze tudott szedni. Van egy tippem, hogy az állítólagos 160 milliárd forint vagyon, amit a vállalatcsoportnál találtak, az rohadtul nem 160, arról nem is beszélve, hogy ami ebből ténylegesen pénzzé is tehető, az még kevesebb. Vagyis a befektetési szolgáltatók betolják majd a pénzt ebbe az alapba, abban a reményben, hogy majd a felszámolás után valamit vissza fognak kapni. Hát nem tennék nagy fogadásokat arra, hogy ki fog itt jól járni.
S mi végre ez a kacifántos ügyeskedés? Hogy a felelősséget el lehessen hárítani és a szart másra lehessen kenegetni. Valójában az állam azzal járt volna a legjobban, ha kiáll Ovi és ahelyett, hogy baromságokat beszél zsinórban, azt mondja: az állam felelőssége, hogy olyan szabályozórendszer működött az elmúlt 25 évben, amely nem buktatta le a súlyos visszaéléseket, ezért az államnak kötelessége részt vállalni a kártalanításban. Ehhez kétharmados felhatalmazás kell, ehhez kérjük az ellenzék támogatását. De vajon ez miért nem volt járható út?
És egyébként Rogán Tonyó honnan a picsából tudja, hogy a Quaestornál 73 ügyfél rendelkezik 30 millió forintnál nagyobb megtakarítással? Milyen minőségében és kitől tudott ő meg ilyen információkat? Ő csak egy szaros frakcióvezető, nem kormánytag. Vagy egy ripacsnak a jegybank minden elmond hellóra?
http://mentalisdeficit.blog.hu/2015/04/11/szarkavaras_megy_quaestor-ugyben |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 19:21:31, vasárnap
|
| |
| |
Farkas Flóriánék feljelentést tesznek az ő becsületüket sértők ellen
bűnügy
április 9., csütörtök 21:40
Az Országos Roma Önkormányzat szerint "alaptalan és nemtelen támadások" érték őket egy "nem létező, magukat alternatív vizsgálóbizottságnak nevező" emberek részéről, ezért beperelnek mindenkit, mi más, mint becsületsértés, rágalmazás tovább jó hírnév megsértése miatt. A “sérelem díjat" mi másra, mint közérdekű célokra kívánják felajánlani. Az ORÖ elnöke, Farkas Flórián egyébként nem számolt el jó 290 millió forinttal, az ORÖ költségvetésének tizedével. Az alternatív vizsgálóbizottság szerint elég primitív lepapírozós trükkökkel nyúlták le a pénzt. (MTI)
http://444.hu/2015/04/09/farkas-florianek-feljelentest-tesznek-az-o-becsuletuket- sertok-ellen/
Az anno eljárási kegyelemben részesített sikkasztónak elég vastag bőr van a pofáján. Nyilván, mert fideszes.
Farkas Flórián nevét és a becsület és a jó hirnév szavat egy cikkben leírni?
szokásos dzsipó mentalitás.
ha megvádolnak valamivel, akkor még hangosabban vádold vissza a másikat.
g. viktornak és bandájának is a kedvenc kommunikációs trükkje. (vajon hol tanulták?)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 19:12:58, vasárnap
|
| |
| |
Már a felsőoktatási képzés előtt sokan elmennek az országból
Propeller április 8., 10:03
Tavaly minimum 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben - írta a Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján.
2013-ban az adatok alapján 21580-an döntöttek úgy, hogy külföldre távoznak és ott élnek. Ehhez képest nőtt 2014-ben 46 százalékkal, 31500-ra az emigránsok száma.
A hazai nyilvántartások adatait egyébként a külföldi országoké minden esetben meghaladja, aminek a bejelentések elmulasztása lehet a magyarázata.
A magyarok 44 százaléka 30 év alatt dönt úgy, hogy elhagyja az országot, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves. A legvonzóbb célországok pedig Németország, az Egyesült Királyság, illetve Ausztria.
Hárs Ágnes, a Kopint-TÁRKI vezető kutatója szerint felgyorsulhatott azoknak a kivándorlása is, akik még felsőoktatási képzés előtt állnak.
http://propeller.hu/itthon/3087149-vg-felgyorsult-magyarok-elvandorlasa#v1309158
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 10:10:12, vasárnap
|
| |
| |
100 méteres hatásterület nukleáris létesítményeknél? Hülyék ezek?
2015. április 11. - BerkeczBalazs
A fideszes többségű törvényhozás szerint mindössze 100 (!) azaz EGYSZÁZ méteres távolságon belüli terület az, amit egy nukleáris létesítmény telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban vizsgálni kell: vagyis a környékbeli településeknek köze és beleszólása sem lehet ahhoz, ha valaki a szomszédságukban atomreaktort vagy atomtemetőt akar létesíteni. A fideszesek szerint egy csernobili vagy a fukusimai nukleáris katasztrófa hatása valóban elfér egy 100 méteres körben???
kepernyofoto_2015-04-11_8_42_37.png
Valószínűleg nemzetközi egyezményt sért az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (rövidítve: Atv.), amelynek módosítását az Országgyűlés alig öt hete, 2015. március 3-án fogadta el. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel jött módosítás szerint az Atv. a következő bekezdéssel egészült ki: ,,A radioaktívhulladék-tároló telephelyének vizsgálatára és értékelésére, valamint telepítésére vonatkozó hatósági eljárásban a hatásterület a létesítmény jogszabályban meghatározottak szerint tervezett ellenőrzött területe, valamint az annak határától számított száz méteres távolságon belüli terület."
Ügyfélnek pedig csak a hatásterületen levő ingatlanok tulajdonosai számítanak, tehát, aki nem tulajdonos a tervezett atomtemető legközvetlenebb, száz méteres környezetében, annak nincs beleszólása a folyamatokba. Sőt, ügyféli jogait a tervezett atomtemető kapujában tulajdonnal rendelkező polgár is majd csak akkor gyakorolhatja, ha az eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.
Nehogy már csak úgy belepofázhasson a polgár a Fidesz "polgári Magyarországán", ugye?
Hozzáteszem, hogy 2013-ban ugyanezt a szabályt vezették be a nukleáris reaktorok és egyéb létesítmények telephelyének vizsgálatára és értékelésére vonatkozóan is, miközben a Paksi Atomerőmű Zrt. 2006-os környezetvédelmi jelentésében az szerepel, hogy a "tervezési üzemzavarokhoz köthető radiológiai hatásterület a számításaink szerint a blokkok középpontjától számított 6,3 km-es körzeten belül az aktuális széliránynak megfelelő körcikkek összessége, ami így körként ábrázolható". Vagyis a hatásterület nem 100 méter, hanem alsó hangon is több, mint 6 kilométer.
És már csak azért sem lehet 100 méteres körben rögzíteni azt a hatásterületet, mert az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló espoo-i egyezmény (amelyet hazánk is ratifikált és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendeletben rögzített) alapján nemzetközi környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárást is le kell folytatni, hiszen a nemzetközi egyezmény I. függeléke a tevékenységek felsorolásánál világosan fogalmaz: a kizárólag nukleáris fűtőanyag termelésére vagy dúsítására, kiégett nukleáris fűtőanyag reprocesszálására vagy radioaktív hulladék tárolására, elhelyezésére és feldolgozására szolgáló létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások is az egyezmény hatálya alá tartoznak.
Legutóbb egyébként a paksi atomerőmű 2006-os üzemidő-hosszabbításához szükséges környezetvédelmi engedély kiadásakor kellett alkalmazni nukleáris létesítményhez kapcsolódóan az espoo-i egyezmény előírásait, akkor hatósági, ill. önkormányzati szervezésű közmeghallgatás történt Pakson és Kalocsán. A nemzetközi eljárásban Ausztria, Románia és Horvátország kívánt részt venni. Így közmeghallgatásra és hatósági konzultációra került sor Mattersburg, Oradea (Nagyvárad) és Osijek (Eszék) helyszínekkel.
A fentiek tükrében különösen érthetetlen, hogy Orbán és emberei ez idáig sem a pécsiekkel, sem a Pécs környékén élőkkel nem konzultáltak a Pécstől mindössze 8 kilométerre folyó bodai nagy aktivitású hulladék-elhelyezési programról, miközben a paksi bővítéssel kapcsolatos dokumentumokat is 30 évre titkosították.
Veszélyes és végtelenül hosszú üzem
Végezetül a Mecsekbe tervezett nukleáris hulladék tároló kapcsán idézném az Energia Klub "Melyik kert végébe? Radioaktív hulladékok és környezetünk" című tájékoztató egyik ide vágó bekezdését: "Minden radioaktív hulladéktároló tervezésekor az a cél, hogy minimalizálják, illetve lehetetlenné tegyék a hulladék bioszférával, illetve vízzel való érintkezésének lehetőségét. Az előbbire nyilvánvalóan azért van szükség, hogy a sugárzás ne okozzon kárt az élő környezetben, a víztől pedig azért kell távol tartani, hogy a sugárzó anyagok a vízben oldódva ne váljanak mobilissá, és a felszín alatti vízzel együtt áramolva ne kerüljenek be az ivóvizekbe, esetleg a felszíni vizekbe. Ezt egyrészt műszaki gátakkal (a hulladék csomagolásával, a tároló szigetelésével, hézagainak térkitöltésével), másrészt természetes gátakkal (így felszín alatti víztől való nagyobb távolsággal, a tároló vizet kevésbé vezető rétegben, illetve tektonikailag inaktív, vagyis földrengésmentes területen való kialakításával) próbálják kiküszöbölni. Ezeknek a feltételeknek elméletileg három típusú kőzet felel meg: a kristályos kőzetek (pl. gránit), az agyagos formációk és a só kőzetek. (...) Habár jelenleg ez a legelfogadottabb módszer, a geológiai képződményekbe való temetéssel több probléma is adódik, elsősorban abból a két tényből kifolyólag, hogy a nagy aktivitású hulladékok rendkívüli mértékben és hosszú ideig sugároznak. Így nemcsak a megfelelő elszigetelés problémáját kell megoldani, hanem azt is, hogy ez a szigetelés elég hosszú ideig kitartson. Márpedig ez szinte lehetetlen, hiszen a nagy aktivitású hulladékok esetében nem tíz vagy száz, esetleg ezer évekről beszélünk, hanem több százezerről. Ilyen távlatokban igen nehéz tervezni. Nem tudjuk, hogy a tárolóedény, annak anyaga, szerkezete menynyire áll ellen az idő vasfogának, a fűtőelemekből érkező folyamatos erős sugárzásnak és az idők során keletkező egyéb külső hatásoknak. Nem tudjuk, hogy a felszín alatti víz szintje hogyan fog változni az évek során: valóban olyan mélységben marad-e, mint a tároló létesítésekor volt (valószínűleg nem). És nem tudjuk azt sem, hogy az a geológiai formáció, amibe a hulladékot temették, mennyire marad stabil ennyi idő alatt (hiszen az, hogy eddig stabil volt, nem jelenti azt, hogy a jövőben is az marad). Ha a tároló helyét egy folyamatosan kiemelkedő területre tervezik - mint ahogy a Mecsek is az -, akkor a fokozott erózió miatt, ami a kiemelkedő területekre jellemző, a tároló könnyen a felszín közelébe kerül. Képzeljük csak el, hogy ha a kiemelkedés mértéke 1 cm/év, akkor a terület 100.000 év alatt 1 kilométerrel lesz magasabb! (...) A mélygeológiai formációba való temetés azt is jelenti, hogy a hulladék a tároló lezárása után már nem hozzáférhető (ha esetleg valami probléma adódik vele, nem lehet máshová helyezni), valamint azt is, hogy igen nehéz a környezetre gyakorolt hatásait monitorozni, figyelemmel kísérni. És végül említettük már az információátadás problémáját: ki tudja, meddig tudjuk megőrizni az utódok tudatában azt, hogy pontosan hova és milyen mélyre ástuk szemetünket?"
Mi nem hagyhatjuk, hogy a Fidesz ilyen felelőtlenül babráljon ki bárkivel!
Nem hagyhatjuk, hogy Magyarország területén a helyi és környékbeli lakosok beleegyezése nélkül tárolhassanak nukleáris hulladékot!
Az április 19-én zajló országos tüntetéssorozat részeként Pécsett nem csak a korrupció kormánya, de a dilettantizmus kormánya ellen is tüntetünk!
http://berkeczbalazs.blog.hu/2015/04/11/100_meteres_hatasterulet_nuklearis_letesi tmenyeknel_hulyek_ezek
***************
a megfelelő helyre kinevezett fideszes káderek baj esetén ezen a vonalon belül vannak, és mintegy magukba koncentrálják majd az esetleg kilépő sugárzást. az ólomtéglákból rakott fal bakfitty ezekhez képest.
ó, hogy rohadnának meg :(
az értelem mindenesetre már sugárzik belőlük. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 09:56:19, vasárnap
|
| |
| |
Államtitkári hirdetés: “...és minden köztünk marad..."
Posted on 2015/04/11 Szerző: Admin
https://balrad.files.wordpress.com/2015/04/simipa.jpg?w=640&h=555
L. Simon László államtitkár panziója, a Simonpanzió a legenybucsu.lap.hu állandó hirdetője. A panzió legutóbb azért került be a hírekbe, mert Európai Uniós pénzből újítják meg a valóban rossz állapotú utat Agárd és Zichyújfalu között, amelyen keresztül L. Simon László családi panziója és borászata is megközelíthető.
A Simon Panzió az egyetlen nem csöccsel-seggel hirdető cég a honlapon, válogatás a többiek kínálatából:
Erotikus lányok - csak valódi képek
Szexpartner és masszázs - Ne komplikáld túl!
Unod a fizetős szexet?
Megdugnád? Zsanett (20) alig várja, hogy valaki végre jól megkefélje!
MÉG TÖBB PUNCI ITT!!!!
Erről eszünkbe jutottak egy József Attila-díjas költőnk szavai:
“...iskolát alapítottam
és egy röhögő törpét követtem
akivel szétbaszott zsidó kurvák seggéről készítettünk
gipszlenyomatokat..."
(444)
Bal-Rad komm: Ugyan a reklám nem bizonyít semmit-hiszen rossz az aki rosszra gondol-ám az idézett versrészlet a kultúrális államtitkár “úrtól" már inkább!
Magyarország lezüllését, erkölcsi és morális válságát. Ahol egy ilyen ember államtitkár lehet-abban az országban bármi megeshet! És lássunk csodát: MEG IS ESIK!
De hát a bűn itt már nem számít csodának!
https://balrad.wordpress.com/2015/04/11/allamtitkari-hirdetes-es-minden-koztunk-m arad/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-12 09:53:48, vasárnap
|
| |
| |
2014. június 12.
Gyomorforgató: Hoppál nem büntethető, mert parancsra cselekedett
Nem perelheti Bajnai Gordon Hoppál Péter Fidesz-szóvivőt azért, mert valótlanságokat állított róla. Ezt most már jogerősen is kimondta a a Pécsi Ítélőtábla csütörtökön - írja az Index.
Bajnai Gordon a Fidesz-szóvivő két megszólalása miatt perelt.
1. Az ingatlanadó-fizetésről Hoppál azt állította, hogy Bajnai bevezetné.
2. A Lendvay utcai Fidesz-székház elfoglalásáról pedig, hogy: ,,Bajnai Gordon erőszakos cselekményekre buzdította, bátorította azokat a fiatalokat, akik törtek-zúztak a Fidesz-székházban márciusban."
A vádakra semmilyen bizonyíték nem volt, ezért Bajnai személyiségi jogi pert indított.
A táblabíróság megalapozottnak találta az ügyben korábban eljáró Pécsi Törvényszék döntését, amely szerint Hoppál Péter csak a Fidesz álláspontját közvetítette, azaz parancsra cselekedett. Hatáskörét nem lépte túl, ezért a felperes nem érvényesítheti igényét vele szemben.
http://www.168ora.hu/itthon/gyomorforgato-hoppal-nem-buntetheto-mert-parancsra-cs elekedett-127975.html
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2015. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
564 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1393
- e Hét: 2880
- e Hónap: 13991
- e Év: 167487
|
|
|
Offline
