|
2015-04-19 08:26:02, vasárnap
|
| |
| |
Kohut Katalin: Új Idők új dalai
Az operettekkel kezdeném a bemutatását az ária utáni könnyebb műfajok dal-történetének.
A operett daljáték jellegű mű, jelentése lényegében operácska lenne, mivel színpadi dramaturgiás elemekkel, párbeszédekkel előadott táncos, daljátékos darabok romantikus, szórakoztató történetekkel.
Első operettnek Hervé Don Quijote és Sancho Panza című művét tekintik. Az első nagy operett író Offenbach volt pariodisztikus darabjaival.
Az első igazi nagy operettje az Orfeusz az alvilágban, melyből mai napig sikert arat különösen a franciáknál a kánkános jelenet, melyet ezen a videón be is mutatok:
http://www.youtube.com/watch?v=U8CtYyBnqvcLink
Az operett központja Bécs volt, melynek fénykorát elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre operettjei jelentettek. Kálmán Imre első műve a Tatárjárás volt budapesti bemutatóval. Említésre méltó operett műfajtól kissé eltérve a Csárdáskirálynő, melyből itt láthatnak részletet Honthy Hanna előadásában:
http://www.youtube.com/watch?v=Bh_bv_jo_6kLink
Lehár Víg özvegy című operettje Amerikában a Brodwayn is fogalom lett. Házy Erzsébet előadásában Udvardy Tiborral választottam a híres Kettőst:
http://www.youtube.com/watch?v=QapQeOhZPUoLink
Második témának a musicalt választottam, melynek őse a daljáték és az operett. A musical egyesíti magában a zene, a tánc és a színpadi dramaturgiai elemeket, akár az operett, de népszerűségét a szívhez szóló dallamok titkában kell keresni. A musicalt gyakran az modern kor operájának nevezik. Ízig-vérig amerikai műfaj, egyenesen a Brodwayról.
Gershwin megalkotta az első igazi jazz musicaleket. Ilyen volt a Porgy & Bett.
Leanord Bernstein és Stephen Sondheim West Side Storyja 1957-ben újabb hatalmas sikert jelentett musical műfajban. Ez számított az első igazi modern musicalnek. A vad zenére épülő táncos darabok igazán csak a film rendezőjének és alkotóinak, szereplőinek hozták meg a sikert, Bernstein neve alig hangzott el. Az America videót osztom meg Önökkel:
http://www.youtube.com/watch?v=Qy6wo2wpT2kLink
Andrew Llioyd Webber Evitája hozta meg a sikert ezt követően 1976-ban a latin elemekkel ötvözött Evitával, melyből egy részletet megosztok Önökkel:
http://www.youtube.com/watch?v=r8orWom8RxQ
https://www.youtube.com/watch?v=IOYOOK49sp4Link
Korszakalkotó Webber mű a Jézus utolsó napjait bemutató Jézus Krisztus szupersztár rockmusical. Ezt felülmúlni a szerző az Operaház fantomjával tudta 1986-ban. Ez a jelenleg legtöbbet játszott musical szerte a világon.
Egyik híres betétdalát mutatom be Önöknek:
https://www.youtube.com/watch?v=Ej1zMxbhOO0&list=FL_Ux26X42jDY3WWhhVyIuAQ& ;index=6
Link
Filmzene harmadik témaköröm még a némafilmek idején kezdődött. Kezdetben zongoraszó kísérte a filmeket. A zene az érzékszervekre hat, nélküle élvezhetetlen lenne a film.
Warner Bross forradalmasította elsőként Amerikában a filmzenét, fonográfon rögzítette a filmzenét. Az 1920-as évek végére az amerikai mozik fele részben majdnem már hangos filmeket vetítettek. Néhány filmzeneszerző: Charlie Chaplin, Irving Berlin, George Gershwin, Cole Porter, Richard Rodgers, Wolfgand Korngold, az egyik legnagyobb hatalmas érzelmi kihatással.
A Némafilm című film zenéjét hoztam el Önöknek a nyolcvanas évekből, mert a régi zongora kezdetet sajnos nem leltem meg:
https://www.youtube.com/watch?v=rLCqvyhYmHs[
Az utolsó új idők új dala a jazz, másképpen dzsessz műfaját öleli át. Bluesként is emlegetik kicsit borongós lelkivilágú zeneként. Amerikában kialakult műfaj, gyakran improvizálnak, kérdés-feleletnek nevezték el az ilyen dalokat. A valóság ábrázolásától kezdve a lélek benső bemutatásáig minden megtalálható a dzsesszben. Híres zenetudósok szerint ez az a műfaj, amit a négerek találtak ki közlési módként. Átgyűrűzött ide a negyvenes, ötvenes években a jazz, majd elterjedt hazánkban is, de igazi otthona mindig Amerika lesz, bár itt is fellelhetőek a blues zene kedvelői. Aki igazi kikapcsolódásra vágyik, kellemes estét szeretne eltölteni relaxációs, megnyugtató zenével, hallgasson dzsesszt! Gerswin Kék rapszódiáját itt hallhatják:
http://www.kultura-muveszet.hu/zene/jazz-ragtime-es-hasonlok/george-gershwin-kek-rapszodia-budapest-saxophone-quartet.htmlLink
Remélem, hogy a pár videóval és korszakalkotó zeneszerzőkkel készített rövid bemutatóm elnyerte tetszésüket és szívesen visszatérnek ide olvasgatni!
Nagyon jó szórakozást kívánok!
2014. június 5. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kohut Katalin |
|
|
|
|
|
Offline
