|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 20:41:53, hétfő
|
| |
| |
Egyre olcsóbban dolgozik a magyar
2015.04.26 13:46
A válság évei alatt csökkent az euróban kifejezett munkaerőköltség Magyarországon. Ez rajtunk kívül csak Cipruson és Görögországban fordult elő, ám míg ott a bérek esése, addig nálunk elsősorban a forint gyengülése járult hozzá ehhez a folyamathoz.
2008 és 2014 között az egy órára jutó munkaerőköltség (euróban kifejezve) 6%-kal csökkent Magyarországon. Nem vagyunk ezzel utolsók, hiszen a görögök esetében 13%-os esést közölt az Eurostat. Ugyanakkor ezen kívül csak a pénzügyi szektorára mért brutális csapást elszenvedő Ciprus esetében látunk visszaesést, a többi országban emelkedett a munkaerőköltség. A régióból még a csehek mutatnak visszafogottságot a 2%-os növekedéssel, a többi kelet-közép-európai országban legalább 10%-os volt a növekedés.
Egyre olcsóbban dolgozik a magyar
A munkaerőköltség változása elméletileg több okra is visszavezethető. Tipikusan a bérek, illetve a bért terhelő munkáltatói terhek változása, valamint a forint-euró árfolyam befolyásolhatják jelentősen a mutatót. Ez is jelzi, hogy az egy munkaórára eső bérköltség (és különösen annak változása) nem az életszínvonalról ad számot, hanem egyfajta árversenyképességi indikátor. Egy külföldi befektető számára például érdekes lehet, hogy hol olcsóbb a munkaerő foglalkoztatás, és több más paraméter (pl. üzleti környezet, adózás, munkaerő-képzettség, szabályozás, infrastruktúra stb.) egy beruházási döntés alapját képezheti.
Éppen ezért a mutató kétarcú. Egyrészt örülhetünk annak, hogy az árversenyképességünk javul, másrészt viszont nyilván minden nemzet az szeretné, hogy minél magasabb bérköltség mellett legyen versenyképes. (A dánok például a világ legversenyképesebb gazdaságával megengedhetik maguknak, hogy 5,5-szer magasabb legyen a munkaóra költsége, mint Magyarországon. Más lapra tartozik, de nyilván ez nem jelent ugyanennyivel magasabb életszínvonalat, hiszen ott a megélhetési költségek is sokkal magasabbak.)
De miért is csökkent ilyen nagyot a bérköltség? Leginkább a forintárfolyam alakulása miatt. Ha csak a 2008-as és 2014-es éves átlagos árfolyamokat nézzük, 20%-os gyengülést láthatunk. Vagyis változatlan bérek mellett egy euróban gondolkodó befektetőnek 20%-kal lett volna olcsóbb az ország. A bérek azért szerencsére nem stagnáltak, furcsa is lett volna, hiszen az időszak eleji magas infláció mellett a nominális bérek emelkedtek (még ha a reálbérek nem is nagyon). A helyzetet javította még a munkáltatót terhelő, bérre rakódó terhek enyhe mérséklődése is (29%-ról 27%-ra).
Természetesen az ilyen módon javuló relatív versenyképességünknek ára van. A gyengülő árfolyam hatására a devizában eladósodott gazdasági szereplők pénztárcája gyorsabban ürült, illetve például az importőrök is rosszul jártak, amikor azt látták, hogy a gyenge lakossági kereslet mellett nemigen tudják a beszerzési áraik emelkedését teljes egészében tovább hárítani.
Mindenesetre mostanában többen is felfedezték, hogy ebben a versenyképességi dimenzióban előreléptünk. Banki elemzőházak és hitelminősítők is kiemelték kommentárjaikban az árfolyamgyengülésből fakadó bérköltség-csökkenést. Ennek hatására hat év alatt a lengyel és a szlovák szint alá süllyedt egy munkaóra költsége, és a 2008-ban még csaknem teljesen hozzánk hasonlóan álló észtekhez képest bérelőnyünk keletkezett. Persze itt is megállapíthatjuk: béreink a gazdasági fejlettségben megmutatkozó visszaesést követték le. Hiszen a lengyelek és a szlovákok is jobban viselték a válságot, mint a magyar gazdaság, így az egy főre jutó GDP-ben megelőztek minket.
Egyre olcsóbban dolgozik a magyar
www.portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/gazdasag/egyre_olcsobban_dolgozik_a_magyar.213160.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 20:13:33, hétfő
|
| |
| |
Kun-Mediátor Marcsikát már az Interpol is keresi
Propeller ma, 16:51
Most már nemcsak Karcag szeretné nagyon tudni, hova tűnt a kun-mediátoros Marcsikaként elhíresült Dobrai Sándorné, hanem az Interpol is - szúrta ki az Origo.
http://propeller.hu/images/cikk/2015_04/kun_mediator_interpol_2.jpg
Kun-Mediátor Marcsikát már az Interpol is keresiForrás: Interpol
A 61 éves asszonyról legutóbb az derült ki, irodáját az akkoriban még polgármester - ma már agrárminiszter - Fazekas Sándor intézte.
http://propeller.hu/itthon/3095824-mar-interpol-is-korozi-kunmediatoros-marcsikat ?utm_source=mm-2015-04-27&utm_medium=email&utm_campaign=Kun-Medi%C3%A1tor %20Marcsik%C3%A1t%20m%C3%A1r%20az%20Interpol%20is%20keresi
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 19:04:34, hétfő
|
| |
| |
Brüsszelből kormányozzák Ausztriát?
2015. április 27. hétfő, 11:38
2014-ben az osztrák jogszabályok 55 százalékát azért hozták meg, mert ezt írta elő az Európai Unió vagy más nemzetközi kötelezettségek. Egyesek szerint bárki is van kormányon Bécsben, Ausztriát nem Bécsből kormányozzák. És honnan kormányozzák Magyarországot?
Ti szavatok:
,,Bár Ausztriában a ,,mi vagyunk mi" mentalitás még nagyon is él, az osztrák függetlenségi nyilatkozat 70. évfordulóján elmondhatjuk, hogy a jogi, biztonságpolitikai és gazdasági összefonódások soha nem voltak olyan erősek, mint ma. Brüsszel, illetve nemzetközi megállapodások szabályozna szinte mindent, kezdve attól, hogy milyen legyen a szobánkban a villanykörte, egészen odáig, hogy milyenen legyenek a KRESZ-táblák. ...Egyedül 2014-ben 2362 olyan osztrák jogszabály keletkezett, amelyek mögött valamilyen EU-rendelkezés vagy szabály áll. Ez összes elfogadott osztrák jogszabály 55 százaléka. Az osztrák szövetségi állam csupán 977 jogszabályt kezdeményezett, azaz a jogszabályok 23 százalékát. Az osztrák tartományok 22 százalékkal részesednek. Werner Zögernitz parlamenti szakértő kijelentette: mindegy, hogy milyen koalíció van kormányon, ilyen viszonyok között egyik sem képes szándékait teljesen keresztül vinni."
Forrás: http://derstandard.at/
Brüsszelből kormányozzák Ausztriát?
Mi szavunk:
Ausztria példája is mutatja, hogy az EU-ban a nemzetállamok szuverenitásuknak egy részét eleve átadják az EU közös, nemzetek feletti intézményeinek, amelyek kötelező döntést hoznak az egyes tagállamokra. Az EU-ban a német és a francia tőke érdekei meghatározóak. Az EU közös, nemzetek feletti döntései tehát így vagy úgy döntően a német érdekeket fejezik ki.
http://munkaspart.hu/mi-ti-archiv/38799-2015-04-27-10-42-43 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 19:01:27, hétfő
|
| |
| |
Tényleg megdöbbentő! - Itt is a gazdagok kaszálnak
(agrarszektor.hu) 2015. április 27., hétfő 14:36
Elképesztő mértékű a különbség abban, hogy a magyarországi háztartások mekkora éves jövedelemre tesznek szert a mezőgazdaságból. A legjobban kereső háztartások tagjai fejenként átlagban több mint 90 ezer forinthoz jutnak, míg mindenki más legfeljebb 5-10 ezer forinthoz. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait nehéz értelmezni, a magyarázatot valószínűleg a földtulajdonlásban kell keresni.
Feliratkozom az hírlevélre
Megdöbbentő különbségeket mutatnak a KSH adatai abban, mekkora jövedelemre tehetnek szert a magyarországi háztartások a mezőgazdasági munkából. A statisztikai adatok azt tükrözik, hogy a háztartások felső 10 százaléka teszi zsebre a mezőgazdaság jövedelem zömét, mégpedig évente fejenként átlagosan több mint 90 ezer forintot. Ezután nagy szakadék következik, hiszen az összes többi háztartás tagjai csak 5-10 ezer forintos mezőgazdasági éves jövedelemhez jutnak (lásd az alábbi grafikont).
Fontos tudni, hogy a KSH adatok valamennyi hazai háztartást magukba foglalják. A statisztikák értelmezésekor tehát nem csak a mezőgazdaságból élőkre kell gondolni, akiknél az egy főre eső, 90 ezer forintos éves jövedelem meglehetősen kevés lenne. Bár a KSH adatait önmagukban nehéz értelmezni, nagy a valószínűsége annak, hogy a jelentős különbségek a háztartások földtulajdonlásából származnak, mivel a legtöbb háztartásnak a földek bérbeadásából származhat mezőgazdasági jövedelme.
Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági jövedelmek egyenlőtlen eloszlása mögött az egészségtelen birtokviszonyok állhatnak. Mivel a földbirtoklás és -bérlés szerkezete szélsőségesen torz, az ebből származó jövedelem is ilyen lehet. Egyes statisztikák szerint a földek 90 százalékát a tulajdonosok 8 százaléka birtokolja, míg 92 százalékuk - rendkívül elaprózott méretekben - a maradék 10 százalékon osztozik.
http://www.agrarszektor.hu/foldpiac/egyeb/tenyleg_megdobbento_itt_is_a_gazdagok_k aszalnak.4839.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign= hirlevel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 19:00:01, hétfő
|
| |
| |
Nekünk nem egyet, hanem százat kellene előrelépnünk
2015. április 27. hétfő, 11:51
Nekünk nem egyet, hanem százat kellene előrelépnünk
A miniszterelnök azt mondja, hogy jövőre ,,mindenki léphet egyet előre." Tudják, ez jól hangzik. Csakhogy a valóság az, hogy a gazdagok mérföldes csizmával lépegetnek előre, a szegény viszont szegény marad. Nekünk nem egyet, hanem százat kellene előrelépnünk. Nos, ezért kell a harc, a szolidaritás!
Ti szavatok:
,,Magyarország stabilan gyarapodik, tervezhető a fejlődése, ezért a kormány olyan költségvetésre törekszik, amelyet az a gondolat jellemez, hogy ,,mindenki léphet egyet előre: személyesen is, a családja is, a települése is, a munkahelye is, a vállalkozás, ahol dolgozik és maga az ország is" - mondta a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy minél inkább megérje dolgozni Magyarországon, és 2018-2019 környékén 3 százalék alatt legyen a munkanélküliség, mert az gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ehhez a büdzsé tervezetében is szereplő adócsökkentés szerinte egy eszköz, mert azzal egyre több embert tudnak bevinni a munkaerőpiacra."
Forrás: http://www.kormany.hu/
Nekünk nem egyet, hanem százat kellene előrelépnünk
Mi szavunk:
A miniszterelnök azt mondja, hogy jövőre ,,mindenki léphet egyet előre." Tudják, ez jól hangzik. Csakhogy a valóság az, hogy a gazdagok mérföldes csizmával lépegetnek előre, a szegény viszont szegény marad. Nekünk nem egyet, hanem százat kellene előrelépnünk. Ehhez azonban nem Orbán Viktortól, nem Vona Gábortól, nem Gyurcsány Ferenctől kell ajándékot várni. Be kell lépni a szakszervezetbe! Amíg csak 300 ezren vannak a szervezett dolgozók, addig könnyen legyint a kormány. El kell menni választani és a Munkáspárt jelöltjeire kell szavazni. Amíg nem a dolgozó van a parlamentben, hanem a tőkések, ők osztják el a mi pénzünket. Nos, ezért kell a harc, a szolidaritás!
http://munkaspart.hu/mi-ti-archiv/38801-2015-04-27-10-56-30 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 18:52:31, hétfő
|
| |
| |
Durván megnőtt a lakbére a rezsicsökkentés-kampányba beálló nyugdíjasnak
2015. április 27., hétfő, 10:20
Szerző: hvg.hu
Az eddig 21 ezerről 64 ezer forintra emelte fel az önkormányzat annak a nyugdíjas férfinak a lakbérét, aki Németh Szilárddal a rezsicsökkentés mellett kampányolt tavaly februárban. Még az újpalotai lakásába is beengedte az újságírókat - emlékeztet a Bors. Otrok Mátyás lakbére az indoklás szerint azért emelkedett, mert hozzájuk költözött a veje, így megnőtt a lakásban élők egy főre eső jövedelme.
Otrok Mátyás tavaly februárban, még a parlamenti választás előtt mondta el a nappalijában újságíróknak, hogy nagyon örül a rezsicsökkentésnek, amivel egy év alatt 61 ezer forintot spórolt neki az Orbán-kormány.
Most azonban bajban van, mert az önkormányzat havi 21 ezer forintról 64 ezerre emelte a lakbérét. Hozzájuk költözött ugyanis a veje, így megnőtt a lakásban élők egy főre eső jövedelme. Matyi bácsi nyugdíja havi 133 ezer forint, vele élő lánya 170 ezret keres. Az építőiparban elhelyezkedő veje viszont csak 40 ezret kap - olvasható a cikkben.
Bár Újpalotának tavaly október óta nem fideszes, hanem DK-s polgármestere van, Otrok Mátyás azt mondja, hogy nem haragszik rá. Hajdu Lászlóval tegező viszonyban, templomba is együtt járnak. Sőt, ha a kerületet rendben tartja, legközelebb annak ellenére is szavazna Hajdura, hogy nem fideszes - mondta.
Németh Szilárd tavaly februárban
Fotó: MTI / Lendvai Péter
Az elmúlt egy évből semmi olyat sem tudott mondani a nyugdíjas férfi, ami miatt megorrolt volna a Fideszre. Elmondása szerint ma is erre a pártra szavazna.
A Borsnak beszélt még arról, hogy a vasárnapi zárva tartással sincs baja. A másik lánya CBA-üzletben dolgozik, aki annak ellenére is örül a szabad vasárnapnak, hogy emiatt naponta két órával többet kell dolgoznia - tette hozzá.
http://hvg.hu/itthon/20150427_durvan_megnott_a_lakbere_rezsicsokkentes#utm_source =hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2015_04_27&type-id =HvgDaily&user-id=572662BE&utm_content=normal |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 12:42:48, hétfő
|
| |
| |
Boltzár és gigaáfa: egyre jobban megéri a határon túl vásárolni
2015. április 27., hétfő
Szerző: hvg.hu
Lassan feledésbe merülő tömegsportot éleszthet újjá a magyar kiskereskedelem módszeres kormányzati szétcincálása: minden feltétel adott a határmenti bevásárlóturizmus felfutásához. A vasárnapi lakossági beszerzés kilövése eleve divatossá tette a heti pihenőnap eltöltését román, szlovák vagy szerb bevásárlóközpontokban. Erre csak ráerősítenek a szomszédos országokban megszámított alacsonyabb áfakulcsok, a forint hetek óta tartó stabil izmosodása, valamint az örök magánimport slágertermék, a benzin árának itthon tapasztalható emelkedése. Júniustól pedig még inkább megéri Romániába menni vásárolni.
A szomszédos országok határközeli kereskedői feltehetően lélegzetvisszafojtva figyelték a magyar kormányzat abbéli erőfeszítéseit, hogy a vásárlókat a külföldi üzletek felé tereljék vasárnaponta. Abban ugyanis egészen biztosak lehettek, hogy amennyiben Orbánék kinyírják a vasárnapi nyitva tartást, az lehet a végső impulzus ahhoz, hogy a határtól nem túl távol lakó magyar vásárlók rázúduljanak a túloldali üzletekre, bevásárlóközpontokra. És Orbánék megtették nekik ezt a szívességet.
A bevásárlóturizmus amúgy a déli városokban - Szegeden vagy Debrecenben - élőknek a határ közelsége miatt adott, eddig azonban inkább a szerb és román családok jöttek Magyarországra egy vásárlással egybekötött hétvégi kirándulásra. Hogy ez megszűnik-e, egyelőre nem tudni, ám mind valószínűbb, hogy ezentúl inkább a vasárnap zárt boltajtókba ütköző magyar családok lépik át a határt, hogy az itthoni Tesco helyett a nagyváradi vagy aradi Carrefourból, Kauflandból töltsék fel az éléskamrát.
Fotó: Túry Gergely
Más kérdés, hogy nemcsak a vasárnapi háztartási biznisztúrák kaphatnak új lendületet, hanem lassan szinte mindig, mindenért érdemes a szomszédba utazni. Rá is ugrottak a helyzetre a szomszédos országok kereskedői, az Index egy olvasója például a Romániában működő Carrefour hipermarketlánc nagyváradi áruházainak alacsony árakat hirdető szórólapját fotózta le Debrecenben.
Tankolni most Szerbiában és Ukrajnában érdemes
A benzin itthoni és a szomszédos országokban kikalkulált árát folyamatosan kiemelt érdeklődés övezi, a bevásárlóturizmus külön szekcióját képezik a benzinturisták - még emlékszünk az utasteret is megtöltő kannás fuvarokra vagy a duplára, háromszorosra buherált üzemanyagtankkal felspécizett személy- és teherautókra. Ausztria kivételével már minden szomszédunk tudott célország lenni, most éppen Ukrajnában és Szerbiában éri meg nagyon tankolni a magyar sofőröknek.
A keleti határ túloldalán hozzávetőleg 300 forintba kerül egy liter 95-ös benzin, Szerbiában literjéért átszámítva 346, a gázolajért pedig 364 forintot kérnek. Romániában a 95-öst 383, a dízelt 378 forintért mérik - ezért önmagában már nem érné meg átmenni -, Szlovákiában pedig 361, illetve 330 forint a benzinkúti jegyzés. Magyarországon a 95-ös benzin átlagára 373-374, a dízelé pedig 377-378 forint.
A bevásárlásaik során az áron kívül szinte semmi másra nem figyelő magyaroknak az igazán vonzó - az általánosan is alacsonyabb árszínvonal mellett - a termékeket terhelő általános forgalmi adó szintjében látható jelentős különbségek számítanak. Az Európa-, és kis híján világbajnok magyar áfaszinthez (a normál kulcs 27 százalékos, igaz, a tej, tejtermékek, kenyér és pékáruk áfája 18 százalék) képest ugyanis körülöttünk legkevesebb 2, de van, ahol 7 százalékpontos áfaelőnyben vannak a kereskedők. Erre adott esetben már önmagában is megéri rámozdulni, hiszen Szerbiában például 20 százalékos az általános áfaszint, de Ausztriában vagy Szlovákiában sem magasabb. A román kormányfő pedig a napokban jelentette be, hogy jövőre 20 százalékra vágják a jelenleg 24 százalékos áfaszintet, de ami talán ennél is lényegesebb, most júniustól 9 százalékra az élelmiszerek áfakulcsát. Ezzel lehetetlen versenyezni egy 18-27 százalékos magyar áfakombóval.
Szegedi és környékbeli lakosok szerint teljesen természetes, hogy amit nagy tételben vásárolnak - tartós élelmiszerek, háztartási cikkek vagy akár pelenka - azért érdemes átutazni a határ másik oldalára. ,,A vasárnapi zárva tartás miatt az amúgy eddig is népszerű szabadkai piac és az ottani nagyáruházak most még több embert vonzanak, ez egyértelműen látszik a határátkelőnél megnövekedett autósoron" - mesélte a hvg.hu-nak egy rendszeresen átjáró magyar.
"Ezentúl Szabadkára járunk vasárnap bevásárolni"
Szerbiában a palicsi és szabadkai nagyobb bevásárlóközpontokban lehet vásárolni vasárnap, a határhoz legközelebb eső kistelepülések üzletei a hét utolsó napján ugyanis dél körül zárnak. A legnagyobb vajdasági megamarket, az újvidéki székhelyű Roda azonban este 8-ig nyitva tart, amelytől néhány száz méterre Palics felé egy Metro Áruház is található. ,,Nekünk eddig mindig csak vasárnap maradt időnk a nagybevásárlásra. Sajnáljuk, hogy ezt a lehetőséget elvették tőlünk Magyarországon, innentől kezdve Szabadkára fogunk átugrani ezeken a napokon. Mivel innen származunk, így duplán megéri majd nekünk. Az édességek, az alkohol, a gyümölcs, a konzervek és a fagyasztott áruk sokkal olcsóbbak itt, mint Szegeden" - nyilatkozta egy Szegeden élő vajdasági család még korábban a Délhírnek.
A szerbiai vásárlást az eleve alacsonyabb árszint és a 7 százalékos áfaelőny mellett kifejezetten vonzóvá teszi egy a magyarok által az uniós csatlakozás előtt nagyban űzött sport, az áfa visszaigénylésének lehetősége. A Szerbiában megvásárolt és az országból kihozott termékek után ugyanis - bizonyos korlátok között - vissza lehet kérni és kapni is a forgalmi adót, így adott esetben további 20 százalékot lehet nyerni.
Fotó: AFP / Andrej Isakovic
,,Átlagosan elmondható, hogy 10-20 százalékkal szinte a legtöbb élelmiszer olcsóbb Szerbiában, de vannak olyanok, főleg a Magyarországon drágább halkonzervek, vagy a jobb, különlegesebb tejtermékek, amelyek akár 30 százalékkal is olcsóbbak" - mondta a hvg.hu-nak Tünde, aki Szegeden lakik, és rendszeresen Szerbiában végzi a nagybevásárlásokat. Mivel nincs magyar állandó lakcíme, így ő az áfa-visszaigényléssel nem tud élni, de még így is megéri neki átjárni vásárolni. Szerbiában az alapvető élelmiszerek árát 10 százalékos áfa terheli, így extrém esetben és a visszaigényléssel élve, akár 40-50 százalékot is spórolhatnak egyes termékeken a kajaturisták.
Forgalmi adószintek a régióban (százalék)
Általános forgalmi adó (áfa)
Élelmiszeráfa
Ausztria
20
10 (alapvető élelmiszer)
Horvátország
25
10 (nem teljes körűen)
Magyarország
27
5 (sertéstőkehús a tervek szerint 2016 elejétől)
18 (alapvető élelmiszer)
Románia
24 (januártól 20 lesz)
9 (kenyér, de júniustól minden élelmiszer)
Szerbia
20
10 (alapvető élelmiszer)
Szlovákia
20
Szlovénia
22
9,5
forrás: hvg.hu gyűjtés
Élelmiszert itthon venni kész pénzszórás
A legnagyobb vonzerőt azonban az élelmiszerek jelentik a bevásárló turisták számára. Az általános ár- és áfaszintek közötti - amúgy sem kicsi - eltérést alaposan megdobja, hogy az élelmiszerek - Szlovákia kivételével - minden szomszédos országban lényegesen kedvezőbb áfaelbírálás alá esnek: sehol sem terhelik 10 százaléknál nagyobb teherrel. Így magyar boltban élelmiszert vásárolni már-már a luxuskategóriába tartozó pénzszórásnak számít.
A magyar kormány sok év alatt is csak addig jutott ebben a kérdésben, hogy az alapvető élelmiszernek számító áruk forgalmi adóját 18 százalékra mérsékelte, illetve a sertéstőkehús áfáját 5 százalékra csökkentené 2016. január elsejétől - ennek nyomán az árnak pedig, ha a kereskedők nem nyelnének le belőle semmit, önmagában 17 százalékkal kellene esnie.
Nagyon jó árakkal csábítanak
A Debrecenben elcsípett szórólap "kibocsátója", a nagyváradi Carrefour 12,99 lejes - 884 forintos - sertéslapockával csábítja a vásárlókat, köztük a magyarokat is. Csak tájékozódásképpen: Magyarországon a Tesco és a Spar akciós újságjában a sertéslapocka kilóját 999 forintért, az Auchanéban viszont 1299 forintért kínálják.
A nagyváradi Carrefour 4625 forintos, 9 kilogrammos kiszerelésű - azaz kilónként 514 forintos - Ariel mosóporral csalogatja a vevőket, míg idehaza kilenckilós Ariel sehol sincs, de a 3 kilós ára is informatív: ezt a Tesco 1999 forintért adja, a Spar a 3 kilós Persilt, az Aldi pedig a 3 kilós Tomit ugyanennyiért - ez így egy kilóra 666 forint -, a Tesco a 4,9 kilós Arielt 3699 forintért (kilója 755 forint).
A Carrefour honlapján található akciós termékek listája ugyan csak román nyelven elérhető, de az illusztrációk elég segítséget nyújtanak az eligazodáshoz: egy 450 grammos kenyér középárfolyamon számolva mindössze 67 forint, egy akciós, a kép alapján fetához hasonlító sajt kilója 1065 forint. Ezt egyébként az aradi Kaufland oldalán még kedvezőbb, kilogrammonkénti 905 forintos áron találtunk meg. (E-mailban megkerestük a nagyváradi Carrefour igazgatóját, Andrei Filliomont is, hogy a cég marketingakciójáról és a vasárnapi magyar ingázókhoz fűzött reményeiről többet is megtudjunk, de eddig nem kaptunk választ.)
Magyarországon az alapkenyér kilóját a Tesco 139 forintért adja, a Sparban a félbarna félkilós alapkenyér ára 149, a Lidlben 119 forint.
A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Makói Képviseleti Irodájának munkatársa - aki helyi lakos - is hallott az áruházlánc akciójáról. Rozsnyai Éva egyelőre nem érzékeli, hogy tömegesen inkább Romániában vásárolnának a környékbeliek, de azt is hozzáteszi, hogy nagyon friss a törvény, és az elmúlt néhány vasárnap alapján még nem alakult ki új szokások. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a határmenti lakosok nem térnek el a vasárnapi bevásárlástól, csak azt éppen nem a drágább, nyitva lévő magyar kisboltokban, hanem a román hipermarketekben ejtik meg.
Ukrajnában jellemzően mindent megéri vásárolni a magyaroknak, de gyorsan és nagyokat tud változni a hrivnya-forint árfolyam: tavaly tavasszal 37 hvrinyát adtak ezer forintért, most 97-et. Emellett - a jegyzéstől nem teljesen függetlenül - az árak is nagyokat tudnak lengeni. Jellemző példa a cukor, amelynek ára tavaly tavasszal 5,8 hrivnya volt, most 11,2, viszont az árfolyam is gyengébb. Így egy kiló kristálycukor jelenleg 112 forintba kerül odaát, egy éve viszont 156 forint volt. A 15 kilogrammos Ariel mosóport tavaly 8050 forintért lehetett megkapni - ami 537 forintos kilónkénti ár -, most ennek alig több, mint fele, 4350 forint az ára. A határ mentén kurrens termék a száraztészta, az üdítő, az alkohol, ezek közül azok nagyon olcsók, amelyeket helyben állítanak elő, a nálunk is ismert márkák - mint például a Nutella - ára nagyjából ugyanaz.
http://hvg.hu/gazdasag/20150427_Ezentul_Szabadkara_jarunk_vasarolni
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 12:30:02, hétfő
|
| |
| |
Tíz darab csodazongorát rendelt az állam! Több, mint 700 millió forintért! Hogy minek az államnak csodazongora? Igen, már ez is eléggé szürreális, de megnyugtatunk mindenkit, van benne logika! A cégnek ugyanis, amelyik a zongorákat gyártja, ügyvezetője az NGM volt államtitkára, Komoróczki István, de kapcsolatban van a céggel feleségén keresztül Járai Zsigmond is, az MNB volt elnöke.
Ennyike!
Tíz csodazongorát rendelt a magyar kormány
április 24., péntek 20:47
Tíz darab Bogányi-zongora megvásárlásáról döntött a kormány. A hangszerek magyarországi és külföldi közintézményekbe kerülnek, számolt be az MTI, az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg.
A tíz zongoráért 764 millió 54 ezer forintot fognak fizetni az adófizetők, legalábbis ekkora összeget kell félretennie erre a célra az Emberi Erőforrások Minisztériumának július 15-ig.
Tekintve, hogy a csodazongora kifejlesztése is már az adófizetők pénzéből ment, tulajdonképpen teljesen jó befektetésnek tűnik, hogy ők is veszik meg a hangszereket.
A csodazongora építői nyilatkozataik szerint szintén jó befektetésnek tartják a hangszert, állami intézmények mellett pl. gazdag sejkek is megvásárolhatják.
A zongorát a Kossuth-díjas Bogányi Gergely inspirációi alapján fejlesztették ki, bár több alkatrésze nem Magyarországon készült, sőt eléggé hasonlít a Peugeot zongorájára. A fejlesztés a névadó zongoraművész mellett Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember nevéhez fűződik.
A zeneakadémián mutatták be januárban a már elkészült hangszert, amelyen Orbán Viktor elmondta, reméli, ez a zongora a magyar kultúra nagykövete lesz a világ koncerttermeiben (Hogy oda hogyan fog elkerülni, egyelőre rejtély, a mostani tíz darab állami háttérintézményeknek van szánva).
“Az új hangversenyzongora erőteljes, tiszta, egyenes hangon szólal meg, Bogányi Gergely szerint hangzása barátságosabb, mint a mai modern zongoráké"
- írta a zongora hangjáról az MTI.
Államtitkári zongora
A világhírre törő márka mögött álló cég (Zengafons Kft.) háttere azonban egy kissé szokatlan a zongorapiacon:
“Egy 2012-ben alapított, zongoragyártással foglalkozó apró nógrádi cég, a Zengafons Kft. kapott tavaly egy 217 millió forintos támogatást az államtól az Új Széchenyi Terv keretében" - írtuk róluk tavaly.
Ehhez mindössze 60 millió forint önrészt kellett volna kifizetni, de azt meg odaadta a Magyar Nemzeti Bank.
Budapest, 2015. január 21. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a magyar kultúra napja előestéjén tartott gálakoncerten, az új magyar fejlesztésû Bogányi-zongora bemutatóján a Zeneakadémián 2015. január 21-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapest, 2015. január 21.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a magyar kultúra napja előestéjén tartott gálakoncerten, az új magyar fejlesztésû Bogányi-zongora bemutatóján a Zeneakadémián 2015. január 21-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
220volt.hu - Nikon Pro Dealer partner vagyok
A céget és a zongorát nem nagyon ismerik a szakmában, de hogy jó kapcsolatban lehet a kormányzattal, arra ékes bizonyíték, hogy az ügyvezetője az NGM volt államtitkára, Komoróczki István, de kapcsolatban van a céggel feleségén keresztül Járai Zsigmond is, az MNB volt elnöke.
A csodazongora bemutatóján az Index forgatott videót.
http://444.hu/2015/04/24/tiz-csodazongorat-rendelt-a-magyar-kormany/
Csoda zongora? Csoda, hogy nem kell senkinek? Jó, akkor megvesszük az adófizetők pénzén, az adófizetők pénzén épült stadionokba. Ha meccsre nem járnak, koncertre hátha elmennek a zemberek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 12:21:57, hétfő
|
| |
| |
2015-04-25
Írta radiantonia
Fidesz-közeli vizes mutyi erdélyi kapcsolattal
Tovább bővül az Erdély-szerte fidesz-közeli üzletember-párosnak tartott Csigi Levente és Nagy Szabolcs magyar és uniós közpénzekkel tömött vállalkozásbirodalma.
Tovább bővül az Erdély-szerte fidesz-közeli üzletember-párosnak tartott Csigi Levente és Nagy Szabolcs magyar és uniós közpénzekkel tömött vállalkozásbirodalma.
Tovább bővül az Erdély-szerte fidesz-közeli üzletember-párosnak tartott Csigi Levente és Nagy Szabolcs magyar és uniós közpénzekkel tömött vállalkozásbirodalma.
NGWS Vízügyi Zrt. néven gépgyártással foglalkozó céget alapított Csigi Levente erdélyi üzletember, a Tőkés László nevével fémjelzett, Fidesz-közeli Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt Kolozs megyei elnöke, illetve Csigi több másik cégben is üzlettársa, Nagy Szabolcs. Ő Németh Zsolt korábbi külügyi államtitkár egykori bizalmas kollégája. Legfőbb közös érdekeltségük az egykori magyar állami tőkealap-kezelő Carpathia Zrt., amelynek jelenleg Nagy a vezérigazgatója, Csigi, valamint az általa vezetett kolozsvári Lorin S.r.l. pedig a részvényese.
A 2013-ban 128 millió forint árbevétel mellett 16,3 millió forint adózott eredményt elért Carpathia az idén februárban 24,5 millió forintos pályázatot nyert a Fővárosi Vízművek tenderén pénzügyi tanácsadásra, tavaly pedig 20 milliós szerződést köthetett Budafok-Budatétény fideszes önkormányzatával, amelynek pályázati tanácsokat adhat.
A Carpathia és Nagy is tulajdonos a 2013-ban alakult Carpathia Vízierőmű Kft.-ben, amely még az év novemberében 190,8 milliós EU-támogatást nyert el a szentgotthárdi törpe vízmű megépítésére. Nagy ezen kívül számos kisebb magyarországi vállalkozást futtat, köztük egy trafikcégben is kültag - történetesen abban a XXII. kerületben, amellyel a Carpathia tanácsadásra szerződött, és amely kerület vagyonkezelő cégében 2008-ig ő maga is az igazgatóság tagja volt.
Nagy ezen felül közvetett társtulajdonos a legnagyobb erdélyi könyvkiadóban, a Kriterionban. Utóbbi szegedi testvércégében, a szegedi Kriterion Bt.-ben Csigi érdekelt.
A Csigi-Nagy párosról régi szóbeszéd, hogy ők a Fidesz gazdasági kijáróemberei Erdélyben - ez azonban, föltéve, hogy a hír megalapozott volt, alapjaiban megváltozhat. Részben Németh Zsolt politikai háttérbe szorulása okán, de főképp azért, mert a Fidesz időközben kiegyezett a reprezentatív romániai magyar párttal, az RMDSZ-szel, amellyel évekig kifejezetten hűvös volt a viszonya, s így kevésbé égető a szüksége az EMNP-s kapcsolatokra.
Rádi Antónia
http://blog.atlatszo.hu/2015/04/fidesz-kozeli-vizes-mutyi-erdelyi-kapcsolattal/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-27 12:19:14, hétfő
|
| |
| |
2015.04.27. 09:12
Kövér: vissza a jövőbe!
Morcos Bajusz főideológus és házmester úr bevetésen volt a hétvégén. Nincs abban semmi meglepő, ha a közhangulat kutatások eredményeit látva A Párt beveti az Ideológiai Atomfegyvert, hátha lendít valamit előre. Az meg csak beszél és beszél, mint akinek klaffogó automatát műtöttek a szája helyére, és csuda dolgokat mond.
Nekem például Marosán György emlékezetes kirohanásai jutottak eszembe róla.
- " Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!" vs "ne a sajtó mondja meg ki követ el hibát".
- "A párt- és állami vezetőknek most nemcsak úrrá kell lenniük a helyzeten, de magukhoz kell ragadniuk a kezdeményezést." vs "az emberek fejében lévő képzetek alakítása még hátra van".
- "Nem sikerült az elmúlt 20 évben az oktatási rendszer problémáit úgy kezelni, hogy versenyképes tudáshoz jussanak a fiatalok." vs "Elvileg egyetértek, de vigyázni kell, nehogy az egyetemi stricik hangulata átmenjen kommunista és szovjetellenes támadássá."
De a legszebb vetítés dagilaci párhuzamos valóságából mégis ez:
"a politika abban az értelemben ma már nem korlátja az ambiciózus emberek felemelkedésének, mint volt 1990 előtt, hiszen akkor a tehetséges emberek is úgy érezték, ha el akarnak jutni olyan beosztásokba, ami a képességeiknek megfelel, akkor jobb, ha a lojalitásukat párttagsággal is kifejezik."
Mer'hogy a mai magyar rögvaló a gyakorlatban úgy néz ki, közmunkás szinttől felfelé bizony elvárt dolog az a lojális párttagság, különben a közmunkást aki nincs velünk kirúgjuk a picsába. A nem annyira lojális, inkább szakmai alapon szavazó értelmiséget nem csak az állami tisztségéből, de a civil munkahelyéről is kirúgatjuk. Szóval nem tudom melyik az az értelem, amiben a Fidesz nem korlátja a lojalitást és párttagságot nélkülöző kádékák felemelkedésének, de hátha Morcos Bajusz elmagyarázza ha szépen megkérjük.
Meg amúgy a privatizációt is olyan igazságosan sikerült megoldani anno, ahogy a közbeszerzéseket sikerül most.
Emmeg' námjó, mondta házmester úr, mert egyenlőtlenségek vannak. Például vannak bizonyos fideszesek, akiknek hogy, hogy nem fiatal kora ellenére lett vagyona. A honnant az ne firtassuk, de engedje meg a világ, hogy a rendszerváltás eredményének tekintsük a vagyonosodás lehetőségét. Ne kritizálunk hát senkit hedonista életmódjáért, ne irigykedjünk, mert értelmetlennek látszik akkor minden amit házmester úrék a rendszerváltással csináltak. Teccikéteni?
kover2.jpg
Tessék a saját táborban is óvatosan birizgálódni az ilyesmitől, a néha különös, néha megmagyarázhatatlan, néha szarul magyarázott vagyonosodás miatt kirúgni senkit nem fognak, ahhoz politikai hibát kell elkövetni. Vagyis Szijjártónak ezek szerint a parasztbarokk villa miatt nem kell aggódni, a külügyérként elkövetett égései, az elhiteltelenedése, a közpénzzel brókerkedése meg nem számít politikai hibának.
http://varanus.blog.hu/2015/04/27/kover_vissza_a_jovobe |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2015. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
564 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3789
- e Hét: 9521
- e Hónap: 20632
- e Év: 174128
|
|
|
Offline
