|
2015-04-03 19:02:06, péntek
|
| |
| |
A bírósági eseményekről a Magyar Katolikus Lexikon így folytatja: a pénteki nap Annásnál kezdődött, ő volt gyakorlatilag a Kajafás főpap előtti ,,szűrő" a procedúrában, nem mellékesen Kajafás apósa volt. A prekoncepció megvolt: Jézus veszélyezteti a közrendet, ezt különösebben nem is szándékozott bizonyítani. Az ügy ,,továbbpasszolása" után Kajafásnak - a hivatalos eljárásban - már valami konkrétumot is fel kellett volna mutatnia, de nem tudtak két olyan tanúvallomást összerakni, ami alapjául szolgálhatott volna Jézus elítéléséhez. Az ügy folytatódásának az volt a kulcsa, hogy magától Jézustól kérdezte meg, ő-e az élő Isten fia. Igen válaszáért Jézus elítélhető volt, ezt Márk evangéliuma részletesen leírja.
A legitim döntés meghozatalához Jézus ügye mehetett tovább Poncius Pilátushoz, pedig akár meg is kövezhették vagy fel is akaszthatták volna, ahogy erre kisebb horderejű eseteknél volt is példa. Az istenkáromlás vádját közben kiegészítették a lázításéval is. Pilátus helytartó előtt aztán egy kicsit kínos jogászkodásba torkollottak a dolgok; mivel maga a helytartó nem látta bizonyítottnak Jézus bűnösségét, a ,,zsidó szintre" akarta visszaküldeni a ,,peranyagot". De hátha látnak valami csodát Jézustól, bevonatott még egy ítész, egy negyedes fejedelem rangban álló potentát, Heródes Antipász, aki viszont nem kapott csodajelet Jézustól - a csodák sosem szolgálták a kíváncsiság kielégítését. Miután megint Pilátus előtt találta magát Krisztus, az továbbra is próbált kibújni a halálbüntetés kiszabása alól. A jánosi beszámolóban olvasható, hogy mi ,,szorította végül sarokba" Pilátust: ,,Ha ezt elbocsátod, nem vagy a császár barátja."
Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt
Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt
Ahogy kezdődött
Az első keresztények Jézus halála (péntek) és sírban pihenése (szombat) napját egész napos, szigorú böjtölésben töltötték Jézus - Máté evangelistától fennmaradt - szavainak szellemében (Mt 9,14). A szent három nap második napjának szertartásrendje később (IV. század) rögzült, de eucharisztikus ünneplés nem volt.
A nagypénteki nagy szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig Jézus halálának órájához igazodott, amikor viszont később már délelőtt is engedélyezték az ekkorra eső imaórát (nona), a nagypénteki szertartás délelőttre is átjöhetett. A nagycsütörtöki liturgikus rendrakáshoz hasonlóan XII. Piusz pápa a XX. század közepén visszaállította a délutáni ünneplést, illetve ekkortól van szentáldozás a nagypénteki ünnepen.
A halálbüntetést végül kiszabták, és a kor legkegyetlenebb formájában hajtották végre rajta: kínzás utáni kereszthalál - ezt annak idején csak gyilkosokon és rabszolgákon alkalmazták. Ami ezek után politikai szinten századokon át történik (keresztényüldözés), arról Máté és János evangélista előre írásban ,,biztosítja" az utókort.
Mise nincs nagypénteken
A nagypénteki napon nincsen katolikus szentmise, csak szertartás (ez az egyetlen ilyen nap az évben), mert az áldozatot maga Krisztus mutatja be. A nagy szertartásnak három fő része van: igeliturgia (olvasmányok, könyörgések), hódolat a szent kereszt előtt (adoratio crucis) és áldozati rész.
A szertartáson kívül azonban szokás - ettől elkülönülten - keresztutat járni, nagyböjt más péntekjeihez hasonlóan. (Hazai katolikusok között egyre népszerűbb a Sík Sándor által írt verses keresztút.)
Nagypéntek és más elnevezések
A zsidó naptárból eredően a görög paraszkeué és a latin parasceve elnevezés terjedt el, jelentése: készületi nap (hisz a húsvét a zsidó pészahnak a krisztusi kereszthalállal beteljesített ünnepe). A készület nyomait az Újszövetségben Máté evangéliumának 27., Lukács evangéliumának 23., János evangéliumának 19. fejezeténél találjuk. A keleti egyházban ,,hé hagia kai megalé paraszkeué", vagyis ,,a szent és nagy készületi nap" ez a péntek, ebből rögzült a szláv nyelvekben és a magyarban is a Nagypéntek kifejezés. Mai hivatalos egyházi neve: ,,feria sexta in passione et morte Domini", ,,az Úr szenvedésének és halálának péntekje", angol nyelvterületen ,,hosszú péntek", ,,jó péntek".
Nagypénteken - és a húsvéti előesti (vígilia) szentmiséig - nincs orgonaszó és más zenei kíséret sem, mivel ,,a harangok Rómába mentek". A Passió eléneklésével idézik fel a szertartás során a fent leírt történéseket.
Más felekezetek
A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek. A protestáns hívők közül azok is, akik év közben nem vettek úrvacsorát (általában minden hónap első vasárnapján lehet ezt megtenni a protestáns liturgia szerint), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort.
Ferenc pápa nagypéntek este a Colosseumnál jár keresztutat, ennek előkészített szövege itt olvasható. Nagyszombaton este 18 órakor kezdődik Erdő Péter húsvéti vigília-szertartása a budapesti bazilikában. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hit és vallás- versek,idézete |
|
|
|
|
|
Online
