|
2015-04-05 00:19:46, vasárnap
|
| |
| |
A húsvét
Húsvét vasárnap a húsvét első napja. Reformátusoknál a Feltámadott Krisztus megtapasztalása.
Legnagyobb ünnepünk jelképei, szokásai közül
- a zászlós bárány, a magyar református egyház címerképe.
Ő, mint ,,Isten báránya", magára vette a világ bűneit. A bárány által tartott keresztes zászló, a golgotai győzelmét jelenti.
Ezen a vasárnapon tyúkhúsleves, kalács, béles fordul elő leggyakrabban, - a katolikusok ekkor inkább disznóhúst esznek. A sonkát megszentelik és még az ünnepeken meg is eszik.
A húsvéti bárány fogyasztása csak újabban terjedt el.
Több templomunk tornyán ott a kakas, hirdetve:
,,Meg ne tagadjuk Jézust!".
A pelikán erdélyi szószékek dísze, amelyről a régiek azt tartották, hogy éhínség idején szíve vérével táplálja fiait.
A húsvéti tojás általában az élet és a termékenység jelképe, a benne rejtező életcsíra, amely a maga idejében kitör a tojás mészburkából, jelképezi a sziklasírból új életre támadó Jézust.
Azért piros többnyire, mert vérével áldozott a győzelme előtt.
Szokás: locsolóknak adni.
A húsvéti nyúl szintén a termékenység szimbóluma, valamint az örök éberségre, (örök életre) utal; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy húsvét reggelén Péter és János versenyt szaladtak az üres sírhoz.
Szokás ajándékba adni, vagy a húsvéti ajándékozást neki tulajdonítani.
Húsvét hétfő az ünnep második napja.
A húsvéti locsolás a katekhumenusok keresztelésének emlékére elmaradhatatlan népszokássá vált.
Régebben vederrel a kútnál történt. A lányok, ha nem mentek maguk, akkor a legények erőszakkal odacipelték őket.
Ez a szokás termékenységvarázsláshoz is kapcsolódik.
A locsolók később ,,szagosvízzel" öntöztek, de éppen úgy kaptak színes és díszített tojást, mint korábban.
Elterjedtek a korszakonként és tájanként változó locsolóversek.
Például:
"Vízbevető hetfű nekünk is ugy tetszik:
Látjuk az utcákon, hogy egymást öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával;
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni."
(Kézdimárkosfalva, Háromszék megye)
A húsvétot követő un fehérvasárnapon, küldik a komatálat (bor, néhány piros tojás és perec) színes kendővel letakarva, a keresztszülők keresztgyermekeiknek; a kisebb leányok annak, akit barátnőnek akarnak fogadni.
A következő versikét mondják:
"Komatálat kaptam,
Fel is aranyoztam.
Koma küldi komának,
Koma váltsa magának." (Somogy m.)
Áldozócsütörtök, Jézus mennybemenetelének napja.
Ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás időszaka, a húsvéti ünnepkör záró alkalma.
A határban lévő keresztekhez zarándokolnak a hívek, miközben azért könyörögnek, hogy az elemi csapások kerüljék el őket.
Szerk. Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
