Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
http://1956.ujbuda.hu/
  2015-05-14 03:04:04, csütörtök
 
  Újbuda Önkormányzata - Az 1956-os forradalom és szabadságharc XI. kerületi emlékművének megtervezéséhez pályázatot írt ki. A pályázati dokumentáció letölthető a http://1956.ujbuda.hu/ weboldalról. A kiírás preambulumát idemásolom. Érdemes elolvasni:
I. PREAMBULUM

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata emlékművet kíván állítani a Móricz Zsigmond körtéren az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc XI. kerületi eseményeinek 60. évfordulójára, melynek előkészítéséül nyílt pályázatot ír ki az emlékmű megtervezésére.
Újbuda Önkormányzata az alábbiakban leírtakkal kívánja segíteni a pályázókat az alkotó gondolkodásban. A kiíró nem kívánja meghatározni, milyen műfajú, léptékű, üzenetű művek szülessenek. A jelen preambulummal azokat a kereteket vázoljuk föl, melyek segítségül szolgálhatnak egy, az '56-os forradalom és szabadságharc eszmeiségét hűen kifejező, ám a 21. századi elvárásoknak megfelelő, a fiatalabb generációkkal (is) párbeszédbe lépő Emlékmű elkészítéséhez.

A következő szempontokat érdemes figyelembe venni:
1. Az Emlékműnek kapcsolódnia kell a XI. kerületben történt eseményekhez, és azok legfőbb helyszínéhez, a Móricz Zsigmond körtérhez. Ehhez segítséget nyújt a pályázat 5. sz. melléklete, mely dr. Horváth Miklós DSc hadtörténész, egyetemi tanár tanulmánya az 1956-os kerületi eseményekre fókuszálva.
2. Az Emlékműnek kapcsolódnia és integrálódnia kell a helyéül kijelölt térhez és térbe, mely a tágabb értelemben vett Móricz Zsigmond körtér. Ennek helyszínrajzát a pályázat melléklete tartalmazza. A bejelölt helyszínrajzi területen belül az emlékmű bárhol állhat, a helyszín kiválasztása tervezői döntés. A mellékletek sora kiegészül továbbá a Gomba alaprajzával, hiszen az épülethez (is) kapcsolódhat az Emlékmű, ez azonban nem feltétel.
3. Az Emlékművel szemben nem elvárás sem a monumentalitás, sem a heroizáló jelleg. Szempont azonban az, hogy Emlékmű gondolkodásra késztesse közönségét, képes legyen "párbeszédbe lépni" az arra járókkal, miközben a tervezésnek figyelembe kell vennie a körtér jelentős áthaladó gyalogos forgalmát és közlekedését is, azaz a Körtér mindennapjait.
4. Az Emlékmű reflektálhat arra, hogy a XI. kerületben is egyszerű, hétköznapi emberek fogtak össze az autoriter hatalom elnyomásával szemben.
5. A kerületben a legnagyobb harcok a Körtéren és annak környékén folytak. Az ezen a helyen tevékenykedő felkelők létszáma 200-300 fő között ingadozott, de a civil fegyveresek tevékenységét az egyik Budapestre felrendelt magyar alakulatban szolgáló katonák is támogatták. A csoportok fegyverzete elsősorban gyalogsági fegyverekből állt. Lőszer- és fegyverraktárként a Körtér közepén álló épületet, a "Gombát" használták. Egy géppuskás csoport - parancsnoka: Albert Aladár - települt a Körtéren lévő Népbüfé tetejére, egy-egy alcsoport volt a Móricz Zsigmond körtér 9-10. és a 16. számú házakban. Ennek a részlegnek a parancsnoka Mikes József volt. Volt továbbá egy csoport a Bartók Béla út sarkán lévő bankfiókban. Ez a csoport Vida József irányítása alatt egy szovjet harckocsit felgyújtott, és a menekülő szovjet katonákra tüzet nyitott. Egyes források szerint Peer László vezetésével a Móricz Zsigmond körtér 7. szám alatt is több fegyveres tevékenykedett. Október 24-én a tatai Dózsa Tiszti Iskola Budapestre rendelt növendékei a Lakihegyi rádióadóhoz tartva, a Móricz Zsigmond körtéren, a felkelőkkel harcba keveredtek. Október 25-én több ezer tüntető gyülekezett a Bartók Béla úti Zalka Máté laktanya előtt. A tisztek először rábeszéléssel, majd riasztólövésekkel akadályozták meg a kapu betörését. A tömeg csak az esti órákban oszlott szét. Október 26-án a Kertészeti Főiskolán a kerületi rendőrkapitányság támogatásával nemzetőr alegység alakult. A nemzetőrök a Főiskola épületeit védték, és a Vöröskereszt szállítmányait biztosították. Október 27-én a Híradó ezred egyik alegysége elfoglalta a Szabadság hidat, és ellenőrzése alá vonta a Móricz Zsigmond körteret is. A csoportok vezetői közül Oláh Jenő, Finta Ottó, Mály Imre és Kiss Amadé neve vált ismertté, illetve a források parancsnokokat, egy matrózt és egy katonatisztet is megemlítenek. Az egymástól függetlenül tevékenykedő csoportok harcát november 4-én Oláh Jenő a Körtér 10. szám alatt lévő csoport parancsnoka igyekezett összehangolni. A november 5-ről 6-ra virradó éjszakáig folytatott harcokban a szovjet parancsnokság által megküldött hivatalos jelentés szerint ebben a körzetben 140 szovjet katona halt meg, vagy sebesült meg. November 6-án reggel a szovjet csapatok a Körtéren és a környékén folyó ellenállást felszámolták, a csoportokat szétverték.
6. Forradalomról és szabadságharcról egyként beszélhetünk, ez 1956 alapvető dichotómiája.
7. Ebből következően az Emlékmű szellemisége kifejezheti azt, hogy a forradalom a jövő felé irányult, eszméje tovább élt és a mai korunkra, nemzedékekre, évtizedekre kihatott. Ugyanakkor ismertek a körtéri harcokban elhunyt áldozatok adatai is, az emlékmű nekik is emléket kíván állítani.
8. A tervezett helyszín közelében már több, az 56-os eseményekhez kapcsolódó emléktábla található, valamint a Szent Imre szobor, mely az egykori sérülései miatt az 56-os megemlékezések helyszínévé vált:
- A Móricz Zsigmond körtéren a Kisfaludi Stróbl Zsigmond által alkotott, 1930-ban felállított Szent Imre szobor hagyományos helyszíne minden évben a megemlékezéseknek, mivel a szobor tanúja volt az egykori eseményeknek, és nagyon sokáig magán viselte a golyónyomokat, valamint az 56-ban szerzett egyéb kisebb sérüléseket.
- A körtér 3. számú házon található az 56-os körtéri harcok hőseinek domborműves emléktáblája, amelyet Czinder Antal készített 2001-ben az MDF megrendelésére.
- Schwéger Tamás, az egyik 56-os körtéri csoport vezetője 2006-ban kapott emléktáblát egykori bajtársa, Lamos József kezdeményezésére, a Bartók Béla út 76. számú házon, ahol annakidején lakott. Ennek a csoportnak a még életben lévő tagjai, akik a Villányi úti ÁVH-s autógarázsba, majd a Váli utcai iskola épületébe vették be magukat a harcok idején, máig minden évben eljönnek még külföldről is a közös emlékezésre.
- Az Október huszonharmadika utca utcajelző emléktáblája 1992-ben került a Kőrösy utca sarkához.
- A Szent Imre Kórház udvarán 1991. óta emlékeztet tábla az 56-os harcokban szolgálatot teljesítő orvosokra és ápolókra.
- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budafoki út 4. számú bejáratánál 1989-ben állította fel az MDF az 1956-os műegyetemista forradalmárok domborműves emléktábláját, melyet Klicsu Lajos tervezett.
- Szintén a Gellért tér közelében (Műegyetem rkp. 3.) 2006-ban avatták fel Csíkszentmihályi Róbert Műegyetemi 56-os emlékművét.

Minden további információ megtalálható a jelzett weboldalon illetve lehet írni 1956@ujbuda.hu e-mail címre is.



 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2015.04 2015. Május 2015.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 27 db bejegyzés
e év: 373 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 140
  • e Hét: 222
  • e Hónap: 3086
  • e Év: 20906
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.