2015-05-22 10:23:41, péntek
|
|
|
Tegnap a Duna World-on láttam egy filmet, mely az uruguay-i magyarokról szólt.
Kicsit utána keresve, érdemesnek tartom írni róla:
A film egy sorozat harmadik része volt. A másik kettő a brazíliai és az argentínai magyarokról készült, méghozzá a Debreceni Városi Televízió készítette. ( Forrás: http://mecenatura.mediatanacs.hu/adatlap/187/Hungaro)
A port.hu így ír a filmhez: 1880-tól kezdve az elmúlt 160 évben magyarok százezrei vándoroltak a jobb megélhetés reményében Dél-Amerika országaiba. Közülük hármat mutat be. A földbőség és az ottani kormányok biztatása vonzotta a magyar földnélkülieket. Brazíliában, már a 19. században 10-12000 magyart regisztrálták. 1929-ben számuk már meghaladta a nyolcvanezret. A második világháború előtt pedig már 180 000 magyar élt Dél-Amerikában. Emléküket magyar nevű falvak ma is őrzik: Rákóczifalva, Boldogasszonyfalva, Szentistvánfalva, Mátyáskirályfalva.
A http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/magyarok_latin_amerikaban/ oldalról pedig még idemásolom az alábbiakat:
Az '56-os magyar forradalom visszhangja
A latin-amerikai kormányok, a közvélemény és a magyar emigráció lelkesen fogadták a forradalom hírét, s döbbent felháborodással a szovjet beavatkozás híreit. Szovjetellenes akciók és a magyarok melletti tüntetések öntötték el a régió országait. A sajtóban hónapokon keresztül a fő téma ez volt.
A magyar kolóniák és egyesületek ebben a lázas periódusban a tüntetések mellett segélybizottságokat létrehozva pénzt, vérplazmát, ruhát, élelmiszert gyűjtöttek a forradalmi Magyarországnak, tájékoztatták a helyi sajtót, a kormányokat pedig a magyarok ügye melletti állásfoglalásra biztatták. Több országban magyar önkéntesek toborzása is elkezdődött . Szembetűnő azonban, hogy Nagy Imre személye helyett a központi figurává Mindszenty József bíboros vált e magyar szolidaritási mozgalomban..
A forradalom leverése után a menekültek befogadására került a hangsúly. Ebben persze különösen a latin-amerikai diktátorok versenyeztek. Trujillo, Dominika véres diktátora 20 000, Brazília és Argentína 3-3000, Venezuela 1500, Peru, Chile, Kolumbia 1000-1000 fő menekült befogadását vállalta. Mexikó nem óhajtott befogadni menekülteket.
Végül egész Latin-Amerikában csupán 4000 magyar befogadására került sor. A filmsorozatban szereplő országokban: Brazíliába alig 1001 magyar érkezett. Venezuelában 694 fő telepedett meg, Uruguayba pedig csak 42 fő érkezett.
(56-os menekülteket befogadó országok - 1957. szeptemberi adatok.
Forrás: Délamerikai Magyarság, 1958. december 4., 6. oldal)
1957-től az ENSZ-ben a magyar kérdés vitájában vállalt igen aktív szerepet Kuba, Peru, Kolumbia és Uruguay kormánya. A magyar közösségek figyelmét ezek a viták kötötték le, s mozgósították. A 60-as évek közepére e téma azonban elcsendesedett, a magyar forradalomról és Magyarországról szóló könyvek kiadása viszont ennek hatására ugrásszerűen megnőtt Latin-Amerikában.
Megj.: A három film közül a brazilt, és az uruguay-t megtaláltam a You Tube-n, az argentint nem.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|