|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 21:54:00, szerda
|
| |
| |
Nagy lépést tettek magyar kutatók a cukorbetegség gyógyítása felé
2015. június 10., szerda, 20:15 Utolsó frissítés: 2 órája
Szerző: Stemler Miklós
Csak Magyarországon több mint félmillió cukorbetegségben szenvedőn segíthet az a kísérleti fázisban lévő hatóanyag, amely az érrendszeri és veseszövődmények megelőzése és kezelése terén hozhat áttörést. A Pécsi Tudományegyetem fejlesztése nemrég kapta meg a szabadalmi jogokat, most a kritikus fontosságú klinikai szakasz következik.
Teljesen átalakíthatja az egyik legalattomosabb és leggyorsabban terjedő kór, a cukorbetegség kezelését az a magyar szabadalom, amelyet a cukorbetegség természetes következményének számító érszűkület és veseelégtelenség ellenében fejlesztettek ki. A Pécsi Tudományegyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáján 10 éve folynak a kutatások és a kísérletek, a klinikai fázis sikeressége esetén fél évtizeden belül kerülhet a kész gyógyszer a betegekhez.
A történet az oxidatív stressz kutatásával kezdődött - idézi fel Dr. Wittmann István, a klinika igazgatója a kezdeteket. A sejtek működését veszélyeztető jelenség néhány évtizede ismert az orvostudományban, a molekuláris egyensúly felborulásával járó folyamatot elsősorban az érrendszeri és daganatos betegségek kialakulásával hozzák összefüggésbe.
Az aminosavak a ludasok?
Wittmann István csapatával az aminosavak viselkedését vizsgálta, ezek ugyanis az oxidatív stressz hatására átalakuláson mennek keresztül. A kiinduló teória az volt, hogy ezek a ,,kóros" aminosavak a fehérjékbe épülve átalakítják azok működését és szerkezetét, a károsodott fehérjék pedig sejt- és szövetroncsolódást okoznak. A feltevést sikerült igazolni a laboratóriumi kísérletek során, ami után már ,,csak" az volt hátra, hogy a folyamat visszafordítása és megállítása révén konkrét gyógymódot is találjanak. Hosszú kutatás után végül 2011-ben került benyújtásra a kifejlesztett hatóanyagra vonatkozó uniós szabadalmi kérelem, amely néhány hónapja került elfogadásra.
Vércukorszintmérő egy budapesti kórházban
Fotó: Horváth Szabolcs
Mindez döntő jelentőségű fejlemény, hiszen innentől kezdve nem feltevésekről és izolált környezetben történő kísérletezésről van szó, hanem egy konkrét gyógyszer kifejlesztéséről. Ennek első állomása, a klinikai vizsgálatok során használandó vizsgálati szer előállítása, már megtörtént, a szer ,,élesben" történő kipróbálása pedig a közeljövőben kezdődhet meg a pécsi Klinikai Központban, első körben a rövid távú hatékonyság vizsgálatával.
A kóros aminosavak túlsúlya elsősorban a kettes típusú cukorbetegségben szenvedőkre jellemző, míg a vesebetegségek egy része annak az aminosavnak a hiánya miatt alakul ki, amely az egészséges szervezetben a vesében termelődik - magyarázza Wittmann István. A hatásmechanizmus felismerés után a cél az egyensúlyi állapot helyreállítása és ennek révén a további sejtkárosodás megelőzése; a klinikai fázis remélhetőleg igazolja, hogy a kísérleti szer hatékony mindkét esetben. A cukorbetegség ettől nem múlik el mágikus módon, ám a szövődmények kialakulásának megelőzése és kezelése jelen esetben jóval több lenne, mint fél siker.
Az ezerfejű betegség
A cukorbetegség nagy paradoxona ugyanis, hogy bár a vezető halálokok egyike, magába a betegségbe kevesen halnak bele. Teljesen más a helyzet a szövődményekkel: míg a cukorkóma az egészségügy fejlődésének hála egyre ritkább, addig a cukorbetegség következtében szinte törvényszerűen kialakuló érrendszeri elváltozások, daganatos megbetegedések és veseelégtelenség egyre több ember életét követelik. A helyzetet súlyosbítja, hogy miután a cukorbetegségnek rengeteg kiváltó oka van, átfogó gyógymód sem létezik; az ideális megoldás a teljes életmódváltás lenne a betegségben szenvedők részéről, ám a professzor három évtizedes tapasztalata szerint erre kevesen hajlandóak vagy képesek.
,,Azokról a betegekről sem szabad lemondanunk, akik képtelenek az életmódváltozásra" - mondja ezzel kapcsolatban Wittmann István, már csak azért sem, mert sokaknak nincs is lehetőségük egészséges ételeket venni és sportolni. Magyarországon ma óvatos becslések szerint is mintegy egy-másfél millió cukorbeteg él, akik 40 százalékának esetében alakult ki, illetve várható vesekárosodás.
Az új szer így alaphangon is hatszázezer beteg életén segíthet, és akkor még nem is esett szó a másik felhasználási területről, a szív- és érrendszeri elváltozások megelőzéséről. Ez az egészségügyi kasszára rótt terhet is csökkentheti, hiszen a cukorbetegség miatt kialakuló krónikus betegségek kezelése, különösen is a művesekezelés a legköltségesebbek közé tartozik.
Százból egyből lesz valami
A szabadalmi bejegyzés most védelmet jelent a pécsi gyógyszerfejlesztésnek, amely azért is fontos, mert egyre több helyen indultak el az elmúlt években hasonló irányú kutatások. Ám a siker még nem garantált, a rövid távú klinikai fázis után elengedhetetlen lesz egy hosszú, több évre kiterjedő szakasz betegkövetéssel. Ennek költségei az egymilliárd forintot közelítik, amit önerőből már nem képesek előteremteni a pécsiek, akik reményei szerint az első szakasz remélhető sikere a gyógyszeripari cégek figyelmét is felkeltheti.
Bár még újabb négy-öt év kell ahhoz, hogy kész gyógyszerről beszélhessünk, és rengeteg buktató rejlik még a történetben, a cukorbetegség lehetséges okait és gyógymódjait több mint 30 éve kutató Wittmann István azt sem gondolta volna, hogy eddig eljutnak. ,,Százból talán egy teóriából lesz valami" - mondja a professzor, aki már elméletek tucatjait dobta ki, és kezdett mindent elölről, miután az eredmények nem igazolták a feltevést. Persze mind neki, mind a betegeknek bőven elég egy siker.
http://hvg.hu/instant_tudomany/20150610_cukorbetegseg_gyogyitasa_magyar_hatoanyag |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 21:24:46, szerda
|
| |
| |
Napi sokk: A németek 58 százaléka nem segítene a NATO-tagokon, ha azokat megtámadnák az oroszok
külföld
ma 20:19
Megdöbbentő felmérési eredményeket közölt a Pew Research Center a NATO-beli összetartásról. Néhány főbb európai NATO-tagországban, valamint az USA-ban és Kanadában nézték meg, mi a lakosok véleménye az ukrán konfliktusról és az Oroszországgal szembeni katonai összefogásról. A közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy
Németországban, Franciaországban és Olaszországban a többség ellenzi, hogy országa segítsen NATO-szövetségesein, ha azokat megtámadják az oroszok.
Egészen pontosan ezek az eredmények jöttek ki:
Forrás: Pew
Ebből az is látszik, hogy az amerikaiak, a kanadaiak és a britek jóval komolyabban veszik a NATO alapszerződés 5. paragrafusa által előírt segítségnyújtási kötelezettséget, mint az európai szövetségeseik. Rajtuk kívül Lengyelországban is többen segítenének a bajba jutott NATO-tagoknak, mint ahányan nem.
Ez eredmények már csak azért is meglepőek, mert az ukrán válság értékelésében már nincsenek ilyen nagy különbségek. A NATO-tagországok lakói közül a legtöbben Oroszországot tartják az ukrán konfliktus okozójának, összesen a lakosság 38 százaléka vélekedik így. Ehhez képest csak 18 százalék állítja, hogy elsősorban a kelet-ukrajnai szeparatisták felelősek a helyzetért.
Emellett Olaszországot leszámítva a felmérésben résztvevő államok mindegyikében úgy gondolja a többség, hogy Ukrajnának gazdasági segítséget kellene nyújtani, katonai támogatást viszont jóval kevesebben adnának. A lengyel, a spanyol, a brit, a kanadai, az amerikai és a francia többség szívesen látná Ukrajnát a NATO-ban is, Németország és Olaszország viszont inkább nem. Ukrajna EU-tagságát Lengyelországban és Spanyolországban nagy többség támogatja, Nagy-Britanniában enyhe többség. Máshol inkább az ellenzők vannak többen.
Pew
Forrás: Pew
A helyzetet árnyalja, hogy Lengyelországot leszámítva a felmérésben résztvevő országok mindegyikében úgy gondolja a többség, hogy az USA az Oroszország által megtámadott NATO-tagok segítségére sietne. Ez magyarázza azt is, hogy a lengyelek miért hajlanak inkább arra, hogy maguk segítsenek a bajba jutott szövetségeseiken.
http://444.hu/2015/06/10/napi-sokk-a-nemetek-58-szazaleka-nem-segitene-a-nato-tag okon-ha-azokat-megtamadnak-az-oroszok/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 21:08:46, szerda
|
| |
| |
2015. június 8. hétfő
Magasfeszültség: az MVM még Simicskának tejel?
mvm-simicska
Mintha nem is lenne Simicska-Orbán háború, legalábbis az állami energiaipari óriás MVM Magyar Villamos Művek Zrt. támogatási politikája olyan, mint a békeidőben: Mahir, Hung-Ister, MKB Veszprém a kedvezményezett csapatban, legalábbis az első negyedéves közzététel szerint. Több százmilliós bedolgozó a tanácsadó Boston Consulting Group, de csurran-cseppen a Zeneakadémia rektora, Vígh Andrea családja érdekeltségében álló koncertszervezőnek is. A Székelyföldön létesített törpe vízerőmű finanszírozási háttere zavaros.
Közműszolgáltatók nem törekedhetnek extraprofitra - adta ki az ukázt rezsicsökkentő lendületében a kormányzat. A jelek szerint az állami energiakereskedő óriáscég, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. komolyan vette a parancsot: veszteséges adózott eredményt produkált.
A napokban megjelent 2014-es pénzügyi beszámoló az egy évvel korábbinál magasabb, 1194 milliárd forint árbevétel mellett - az egy évvel korábbi 32 milliárdos nyereség után - 7,7 milliárdos veszteséget mutat. A mérleg elfogadásáról döntő közgyűlésen jelen lévő Napi.hu tudósítása szerint a Dunamenti Erőművön és a Déli Áramlaton buktak.
A romló produkciót, ha szerényebb formában is, május elején megjósoló Népszabadság azzal hozta összefüggésbe a lejtmenetet, hogy a gyengülő eredmény az MVM Simicska-közeliségének az ára. Erre utal, hogy a Simicska Lajos, évtizedes fidesz-közeli főoligarchát zárójelbe tevő elitcsere hevében is a helyén maradhatott az a Baji Csaba, aki az első Orbán-kormány idején teret nyerő úgynevezett szolnoki fidesz-közeli üzleti körrel - Nyerges Zsolt ügyvéd, Közgép-elnök csapatával - érkezett az állami topmenedzserkörbe, akkor a Paksi Atomerőmű vezetőjeként.
Jelentős utóvédharcokra enged következtetni, hogy a nemzeti közműcéget végül nem az MVM bázisán, hanem a Lázár János vezette Miniszterelnökség égisze alatt hozták létre - igaz, van személyi átjárás a két cég között. A közműcég tulajdonosa az állami Magyar Fejlesztési Bank, kormányzati felelőse a rendre Simicska-bizalmasként aposztrofált Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszter, miniszterelnökségi államtitkár.
Az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, Horváth Péter János sem áll távol a Simicska-Nyerges körtől: valaha a Fidesz szolnoki alapszervezetében elnökölt, utóbb, az első Orbán-kormány idején az energiahivatalt, később, tavalyig az MVM gázüzletágát vezette.
Piaci pletykák szerint az MVM-es Baji és csapata bizalmat kapott a feltörekvő kormány-közeli üzletember Garancsi Istvántól - aligha függetlenül attól, hogy az MVM-mel 2011 óta furcsa szerződésben álló MET tulajdonosai között ott találni Garancsit is.
Nagy György és Garancsi István is részesülnek az offshore gázbizniszből
Az angolai elnök családjával is üzletelhet a titokzatos MET Holding
A zavaros érdekviszonyokat tükrözi az MVM szerződési gyakorlata is. Az MVM honlapján közzétett legfrissebb, 2015 első negyed éves szerződéses adatlista tanúsága szerint a legnagyobb tételt tanácsadásra szánja az energiacég: január 16.-április 10. között hatályos, ,,igény szerint meghosszabbítható" együttműködésre a Boston Consulting Group Kft.-vel (BCG) ,,max. 239,3 millió forintot".
A BCG a müncheni bejegyzésű The Boston Consulting Group GmbH tulajdona, a jelek szerint a magyar leány szépen muzsikál, legalábbis ami az árbevételt illeti: 4,5 milliárdos forgalmat bonyolítottak tavaly. Csakhogy meglehetősen költségigényesen tevékenykednek, csak ,,igénybe vett szolgáltatások" címen kétmilliárdot kellett kiadniuk tavaly - a mérleg kiegészítő melléklete szerint a legtöbb, egymilliárd forintnál is több pénzt tanácsadásra fizették ki a tanácsadók. Így az eredményük 677,5 milliós veszteség lett, ami az egy évvel korábbinak durván a duplája.
Korábbi cikkeink az MVM-ügyekről
Itt vannak az MVM-vezér 43 milliós tanulmányai
Felverte a gaz, lepusztult, elhagyott az MVM tengerparti szállodája
Baji Csaba támogatta az MVM offshore projektjeit
Halott helyettesével takarózott Kocsis István a bíróság előtt
Az MVM is havi 1 millióval honorálta Baji Csabát a szocialista panamák idején
MVM: Baji Csabát is pénzelte Kocsis és Kapolyi offshore-mágusa
A BCG angol nyelvű honlapja diszkréten nem említi a megbízóit, csupán annyit, hogy Magyarország legnagyobb cégeiről van szó, s dolgoznak Romániában, Szerbiában és Szlovákiában is, míg a mérleg kiegészítő melléklete szerint exportárbevételük zöme az Egyesült Államokból származik.
Némi személyi mozgás akad az érintett társaságok között: az MVM stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója, Tokai Magdolna például korábban stratégiai elemző volt a BCG-nél. Ugyanott jelenleg munkaügyesként dolgozik Erős Zita, aki Linkedin profilja szerint azelőtt egy éven át a MET személyzetise volt.
A MET-es szálon kívül is Garancsi-kapcsolat sejlik föl az MVM és Győri ETO női kézilabdásainak szponzorálása hátterében (a csapat nem keverendő a Quaestor-tulajdonú győri labdarúgással). Az állami energiacég június végi hatályú szerződéssel 46 millió forintot juttat a sportolóknak, akiknek kiemelt támogatója a Garancsi nevével fémjelzett Duna Takarék Bank is.
A másik MVM-es sportszponzoráció Simicska-irányt mutat: 2018 júniusáig tartó, 344 milliós szponzori szerződése van a villamos művekkel az MKB Veszprém Kézilabda Zrt.-nek, amely nem csak, hogy Nyerges és Simicska kedvenc csapata, de ahol igazgatósági tag és klubelnök az exoligarchával üzleti partner Fonyó Károly is.
Ráadásul a Simicska-érdekeltség Mahir-csoport két cége is szerepel a beszállítók között: a Hung-Ister Zrt. kreatív anyagokat gyárt, a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. rendezvényeket szervez és a cateringet adja. Mindkét cég szerződése határozatlan időtartamra szól, az első 62,8 millióról, a második 91,3 millióról, a közzétételből azonban nem egyértelmű, hogy mennyi időre vonatkozóan.
,,Kiket és miért támogat az MVM?" - kérdezte május elején a T. Házban Varga László (MSZP) miskolci országgyűlési képviselő Seszták Miklós fejlesztési minisztert. Vargának különösen fájt, hogy Miskolcon, ahol több fűtőművet is működtet, s ebből tízmilliárdos nagyságrendű árbevételt kasszíroz az MVM, a képviselő megítélése szerint csak baksis jut a helyi sport és kultúra megsegítésére.
A Seszták helyett válaszoló Fónagy János (Fidesz) államtitkár - aki hangsúlyozta az MVM függetlenségét ez ügyben, mondván, a hirdetési és támogatási keretösszegről a közgyűlés dönt - a támogatott értékek között kiemelte a Zeneakadémiát és a Művészetek Palotáját, ahol elmondása szerint több mint negyven zongorahangverseny jut támogatáshoz.
Csakhogy a Zeneakadémiát biztosan nem támogatja az MVM, ezt magától a Zeneakadémiától tudjuk. Amit támogat - az idén 16 millió, tavaly 36 millió forinttal -, az ,,A Zongora" koncertsorozatot szervező Jakobi Koncert Kft. A cég történetesen Vígh Andreának, a Zeneakadémia rektorának családjáé: a férjéjé, a koncertszervező Jakobi Lászlóé és fiuké - maga Vígh a 2013-as rektori kinevezése előtti napokban szállt ki a koncertbeszállító kft-ből.
,,A Zeneakadémia egyetlen esetben sem bír tudomással az adott szponzori megállapodások részleteit illetően, azokhoz semmi köze; nem részesül a szponzorációból semmilyen formában" - írta az intézmény sajtóirodája az Átlátszó kérdésére. Válaszukból az is kiderül, hogy a Jakobi koncert bérli a Zeneakadémia termét - tájékoztatásuk szerint a többi bérlővel azonos feltételek mellett.
Az államtitkár parlamenti válaszában mintegy mellékesen ismeri el a filmtámogatást, pedig - különösen a komolyzenére adott summával összevetve - tekintélyes, egymilliárdos összeget tett ki tavaly. Igaz, ezt nem az MVM, hanem az MVM-tulajdonú Paksi Atomerőmű Zrt. adta a Magyar Nemzeti Filmalapnak.
A mérlegben az ,,egyéb ráfordítások" rovatban számon tartott összeg 2013-ben még ennél is lényegesen több: ötmilliárd forint volt - ezt a Napi.hu szúrta ki tavaly nyári cikkében, emlékeztetve arra, hogy a filmalapba így az EU-s tilalom ellenére közvetetten állami pénz került.
Vizesblokk a Hargitán
,,Kiemelten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az átlagosan 860 kW beépített teljesítményű kiserőművek átlagos körülmények között a hobby kategóriába tartoznak" - egyebek mellett ilyen megállapításokat tartalmaz információink szerint az MVM Zrt. szakemberei által a cégvezetés számára készített ,,Észrevételek az Úz-völgyi kisvízierőművek ismertetéséhez" című dokumentum.
Az MTI idén februárban adta hírül az erdélyi Krónika című napilapra hivatkozva, hogy az MVM bukaresti leányvállalata, az MVM Partner Bucharest SRL ,,mintegy 30 millió euróért" 90 százalékos üzletrészt vásárolt a Hivatalos SRL-ben, a 7,48 megawattos, 7 gátból és 15 turbinából álló erőműrendszer tulajdonosában.
Az ügylet belső kritikusai szerint a törpe vízerőmű ,,semmilyen hozam elvárást vagy megtérülést nem fog biztosítani", elsősorban az alacsony román áramárak miatt. Terve nem új keletű, úgy tudjuk, a Hivatalos SRL már projektötletként is házalt az MVM-nél a 2010-es évek elején, de akkor lekerült a napirendről az ügylet.
A beruházó Hivatalosnak úgy fest, utóbb sikerült hitelt szereznie. Az Átlátszó által megismert, az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) által jegyzett indikatív finanszírozási ajánlat ,,legfeljebb 19,4 millió euróról", a beruházás becsült összegének 80 százalékáról szólt. Arról, hogy volt-e hiteltartozása a cégnek a vásárláskor, s azt ki törleszti tovább, beleszámít-e a médiában közölt vételárba, az MVM-et kérdeztük, válaszukat várjuk.
A Hivatalos SRL az Eximbankos hitelígérvény kibocsájtásakor 90 százalékban Lénárd András székelyföldi vállalkozóé volt - ő az, aki most a Heinekennel hadakozik a Csíki sör névhasználatán. Z. Nagy István székelyföldi újságíró posztjára hivatkozó helyi blogbejegyzés egyébként drámai természetkárosításra emlékezik az építés kapcsán, illetve arra: Lénárd környezetéből a beruházással fenntartásokkal élő helyiek számos fenyegetést kaptak.
Később Lénárd magyarországi cége, a HydroEnergy Tanácsadó Zrt. lett a 40 százalékos tulajdonos, 10 százalék a romániai református egyház nyugdíjpénztáráé lett. Fő, 50 százalékos tulajdonosként beszállt a Hargita megyei erőmű-üzemeltetőbe a ciprusi Winsland Holdings Ltd., amelyet nem cáfolt sajtóhírek Világi Oszkár szlovákiai magyar nagyvállalkozó érdekeltségeként mutattak be - a cégnyilvántartás szerint két ciprusi igazgató vezeti az off-shore céget.
Világi tagja volt a Magyar Közösség Pártja országos tanácsának, a Mol Nyrt. igazgatósági tagja, a Mol-érdekeltség Slovnaft elnök-vezérigazgatója. A két nagytulajdonos adta el a Hivatalos SRL-beli üzletrészét az MVM-leánynak, a református nyugdíjpénztár jelenleg is 10 százalékos erőműtulajdonos.
Rádi Antónia
http://atlatszo.hu/2015/06/08/magasfeszultseg-az-mvm-meg-simicskanak-tejel/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 19:31:12, szerda
|
| |
| |
Ma a MOB megszavazta a 2024-es budapesti olimpia rendezést és a pályázati szándéknyilatkozat beadását. Szerintük a budapesti olimpia megvalósítható és megtérülő vállalkozás. Szerintem meg ez megint egy igazi Orbán-féle eszement pazarlás, aminek a cehjét a magyar emberek állják. Felsoroltam néhány érvet, hogy miért nem szabad ma egy 4 millió szegénnyel küzdő országnak egy ilyen őrült vállalkozásba fogni.
Miért ne rendezzünk olimpiát!
olimpiafoto.jpg
A magyar közéleti viták egyik visszatérő témája a ,,rendezzen-e Magyarország olimpiát" kérdése. A MOB mai közgyűlésen úgy döntött, hogy támogatja a 2024-es olimpiai és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását.
Nem kell fejszámoló-művésznek vagy költségvetési sorokat élből vágó ,,szakértőnek" lenni ahhoz, hogy látva egy-egy olimpiai rendezés (társadalmi) költségeit, továbbá szétnézve a magyarországi újratermelődő és mélyülő szociális válságon, a négy millió létminimum alatt élő emberen, úgy nyugodt lelkiismerettel kijelenthessük: ne!
Általában a fenti érvek az olimpiarendezési láng csiholóit nem szokták meghatni, és kevésbé arra fókuszálnak, hogy egy rendezésnek milyen gazdasági és társadalmi előfeltételei, és nem utolsósorban következményei vannak. Bármennyire szeretem is a sportot, nézem szívesen az olimpiai tévéközvetítéseket, Magyarország belátható időn belül akkor se rendezzen olimpiát! Erre elég nyomos érvek sorakoznak:
Amikor példátlan méreteket öltött hazánkban a nincstelenség, amikor fiatalok százezrei költöznek külföldre, amikor a kórházak a számláikat sem tudják fizetni, és amikor az oktatás romokban, akkor nem hazudhatjuk azt, hogy a sportnak kiemelt jelentősége van. Nincs. Nem csak ellenzéki szavazók elvárása, hogy abszolút prioritás kellene, hogy legyen a szociális kiadások, az egészségügy és az oktatás költségvetésének drasztikus megemelése. Ha elértük a jóléti állam szintjét, akkor esetleg lehet olimpián gondolkodni (én akkor is pazarlásnak tartanám, mondjuk). Nekünk ma nem a sportpályán kell megküzdenünk más nemzetekkel, hanem tudásban, képzettségben, a szegénység leküzdésében - erre kell fordítani az ország forrásait.
Abban nincs vita, hogy Magyarország már olimpiarendezés nélkül is belesétált abba a fideszes csapdába, amelyhez más, hasonlóan szerencsétlen sorsú országoknak egy olimpia vagy legalább egy labdarúgó világbajnokság kellett: hemzseg az ország a pazarló, kihasználatlan, pénzügyileg fenntarthatatlan, pusztulásra ítélt sportlétesítményektől. Ki hiszi el például, hogy Orbán felcsúti vagy Tállai mezőkövesdi stadionja túléli majd az Orbán-rendszer bukását? Már most növi be ezeket a gaz, hiszen nézők már most sincsenek.
A magyar állami nagyberuházásoknak két atombiztos jellemzője van: nem készülnek el időben, és sokkal többe kerülnek a tervezettnél (iskolapéldák: 4-es metró, Margit híd). Egyik sem predesztinál bennünket az olimpiarendezésre, az egész világ rajtunk röhögne, amikor az olimpiai láng meggyújtását egy építési területről, munkagépek és vendégmunkások gyűrűjéből közvetítenék.
Ismerjük annyira Magyarországot, hogy nyugodt szívvel kijelenthetjük: az ország közlekedési infrastruktúrája nem bírna el egy olimpiát. A közlekedés fejlesztésre szorul, de elsősorban nem Budapesten és a nagyvárosokban (a leendő olimpiai helyszíneken). Vidéki úthálózatra és a vasúti közlekedés modernizálására kellene a jelenleginél sokkal többet költeni.
A túlzsúfolt, zöldterületek nélküli Budapest számára egy olimpia környezeti katasztrófát jelentene.
Végül nem annyira halkan jegyzem meg, hogy Orbánék éppen most pozícionálják át Magyarországot vendégszeretőből idegengyűlölővé - ehhez kérdésesen illeszkedne egy olyan nemzetközi, multikulturális rendezvény, mint az olimpia.
Ma első a szociális válság kezelésének és az óriási egyenlőtlenségek drasztikus csökkentésének ügye, és csak nagyon sokadik kérdés az olimpiarendezés. És véleményem szerint ennek sokáig így is kell maradnia.
http://szabotimea.blog.hu/2015/06/10/miert_ne_rendezzunk_olimpiat?utm_source=blog hu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 19:26:28, szerda
|
| |
| |
Hoffmann: A bevándorlók a kép alapján is érthetik a plakátot
2015. június 9. 11:50
A plakát nem csak a szövegé, hanem a kép alapján is érthető - mondta Hoffmann Rózsa, mikor arról kérdezték, miért magyarul üzennek a bevándorlóknak.
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=XNK16dWnHOM
Míg Turi-Kovács Béla szerint a kormány által kihelyezett plakátok egyértelműen a magyaroknak szólnak, Pócs János úgy véli, Magyarországon az ideiglenesen itt tartózkodóknak is kell érteniük magyarul. Hoffmann Rózsa is úgy gondolja, hogy a bevándorlóknak érteniük kell a plakátok üzenetét, mert azt a kép is egyértelművé teszi. Láthatóan meglepődött, mikor megtudta: az óriásplakátokon csak szöveg van.
http://mandiner.hu/cikk/20150609_hoffmann_a_bevandorlok_a_kep_alapjan_is_erthetik _a_plakatot |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 19:21:20, szerda
|
| |
| |
Papcsák Ferenc öt év alatt félmilliárdot vett ki osztalékként a tulajdonában álló ügyvédi irodából. Nos, az ehhez hasonló információk a jövőben nem lesznek nyilvánosak.
...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....
- Az ügyvédi irodák pénzügyi beszámolói újra rejtve maradnának
szerző
Böszörményi Jenő
publikálva
2015. jún. 10., 16:06
Papcsák Ferenc öt év alatt félmilliárdot vett ki osztalékként a tulajdonában álló ügyvédi irodából. Nos, az ehhez hasonló információk a jövőben nem lesznek nyilvánosak.
A parlament tegnap egy salátatörvénybe csempészve olyan módosítást fogadott el, amely megszünteti az ügyvédi irodák épp csak bevezetett kötelezettségét pénzügyi beszámolóik közzétételére. A módosítót az az Igazságügyi Bizottság nyomta át, amelynek elnöke Rubovszky György, alelnöke Papcsák Ferenc. A törvénymódosítás jelenleg Áder János köztársasági elnök aláírására vár. Az egyelőre még elérhető beszámolók szerint Papcsák ügyvédi irodája a tavalyi, mindössze 237 milliós árbevételének több mint 60%-át, 150 millió forintot fizetette ki osztalékként egyedüli tulajdonosának, Papcsák Ferencnek.
false
Fotó: MTI
Az ügyvédi törvény 2013-as módosítása vezette be az ügyvédi irodák azon kötelezettségét, hogy pénzügyi beszámolóikat - hasonlóan a gazdasági társaságokhoz és a civil szervezetekhez - nyilvánosságra kell hozni. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében pontosította a rendelkezéseket, s a beszámolókat első ízben idén május 31-ig kellett az irodáknak eljuttatni a területi ügyvédi kamarákhoz, amelyeknek törvényi kötelezettsége, hogy azokat haladéktalanul elérhetővé tegyék honlapjukon. A rendelkezés célja az ügyvédi irodák nagyobb transzparenciájának megteremtése volt, amit a jelentős állami megbízásokkal kipárnázott ügyvédi irodák tevékenységének korlátozott megismerhetősége, illetve egyes kormányközeliként elkönyvelt irodák véletlenszerűen napvilágot látó busás jövedelmezősége indokolttá is tett.
A módosítás a Tisztelt Ház ,,legnemesebb" hagyományait követve, igazi salátatörvényhez méltóan ment át; feltehetően alig volt valaki - akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon -, aki észrevette volna, mi készül. Az igazságügyi miniszter által alig egy hónapja, május 5-én beterjesztett 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról címet viselő törvényjavaslat (T/4648) ugyan hozzá kívánt nyúlni az ügyvédi törvényhez, de még nem tartalmazta az ügyvédi irodák közzétételi kötelezettségének eltörlését, s e kérdéskör nem jött elő sem Répássy Róbert igazságügyi államtitkár expozéjában, sem a plenáris vitában.
Rubovszky akcióban
A téma a részletes vitára kijelölt Igazságügyi Bizottságnak a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatában tűnik fel először, a bizottsági jegyzőkönyv szerint készült egy bizottsági módosító indítvány, amelyet az ülésen jelen lévő Répássy a tárca álláspontját képviselve támogatott. A május 19-én kelt, Rubovszky György bizottsági elnök által jegyzett bizottsági javaslat 23. pontja indítványozza egyrészt a közzétételi kötelezettség törlését, másrészt - értelemszerűen - az ahhoz kapcsolódó kamarai feladatokat is kiveszi a törvényből. A javaslathoz fűzött indoklás azonban nem túl bőbeszédű, rejtelmesen mindössze a következőt hozza az érdeklődő, s majdan szavazó többi képviselő, no meg a közvélemény tudomására: ,,A javaslat 23. pontja az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek az ügyvédi irodák beszámolóra vonatkozó közzétételi kötelezettségével kapcsolatos módosítást tartalmaz." Azt azonban már egy szóval sem említi, hogy a módosítás éppen a közzétételi kötelezettség megszüntetését, a nyilvánosság felszámolását célozza.
Rubovszky, a bizottság KDNP-s elnöke külön is megszavaztatta a 23. pontot, s a jelen lévő képviselők egyhangúan támogatták azt annak ellenére, hogy érdemben ekkor sem vált világossá, miről is van szó, s kétséges, hogy valamennyien tisztában voltak-e a módosító súlyával. A javaslatot tárgyaló bizottsági ülésen az ellenzék részéről az MSZP-s Teleki László és két jobbikos képviselő, Apáti István és Staudt Gábor is megszavazták; Bárándy Gergely szocialista és Kész Zoltán független képviselők, bizottsági tagok nem voltak jelen. A törvényjavaslatot szintén tárgyaló Törvényalkotási Bizottság ülésének jegyzőkönyve ugyan egyelőre még nem elérhető, a módosító mindenesetre változtatás nélkül ment át a Gulyás Gergely vezette testületen, s június 9-én ebben a formában szavazta meg a Ház is. A Fidesz-KDNP-frakció egységesen igennel szavazott, így Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, de persze a Fidesz-KDNP-frakció volt ügyvéd képviselői - például Papcsák Ferenc, Rubovszky György, Tuzson Bence és Vitányi István - is. Az LMP-frakció igennel, az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik pedig tartózkodott.
A kormánypárti frakciók magatartása azért is érdekes, mert a beszámolók közzétételi kötelezettségét az akkor még kétharmadtól duzzadó Fidesz-KDNP szavazataival vezették be 2013-ban. Ezért is feltételezhető, hogy nemcsak az ellenzék figyelmét kerülte el Rubovszkyék akciója, hanem talán a kormánypárti képviselők sem tudták - persze ez nem először fordul velük elő -, hogy mihez is adják támogató szavazataikat.
Az sem valószínű, hogy a kezdeményezés az ügyvédi társadalom részéről érkezett volna, még akkor sem, ha közülük sokan gondolják fölösleges bürokratikus plusztehernek a nyakukba sózott kötelezettséget. A területi ügyvédi kamarák többsége ugyanis a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően elkezdte nyilvánosságra hozni a beküldött pénzügyi beszámolókat. A beszámolók (többsége) a kamarák (többségének) honlapján el is érhetők. Kérdés persze, hogy meddig, hiszen a törvény hatálybalépésével e dokumentumok a honlapokról eltávolíthatóvá válnak. Amivel az a különleges helyzet állna elő, hogy a törvényhozás mindössze néhány hétre engedett a nyilvánosságnak betekintést az ügyvédi irodák eddig ismeretlen pénzügyeinek világába.
Nem mindenki sietett persze a törvényi előírások betartásával: a kamarai adatokban böngészve nyilvánvaló, hogy jó néhány iroda mulasztotta el - szándákosan vagy sem - beszámolóját beküldeni, s azok is, amelyek időben eleget tettek kötelezettségüknek, olykor hiányosan, egy-egy dokumentumot lehagyva tették azt. Ami többé-kevésbé büntetlenül is maradhat, hiszen a törvény semmilyen szankciót nem fűz a mulasztáshoz, bár etikai-összeférhetetlenségi eljárást a kamara azért indíthat. A Pest Megyei és a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara honlapján viszont egyáltalán nincsenek még adatok, bár azt ígérik, a technikai problémákat egy-két napon belül leküzdik. Ugyanígy a Vas Megyei Ügyvédi Kamara is adós még a beszámolókkal: dr. Tóth László kamarai elnök ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta a Narancsot, hogy a beszámolók ,,a most készülő új honlapon fognak megjelenni. Előreláthatólag egy-két héten belül." Nos, akkor talán már késő lesz.
Különleges eset a Budapesti Ügyvédi Kamaráé, amely csak tegnap tette hozzáférhetővé a már beküldött beszámolókat, bár a feltöltés május közepe óta folyamatos volt. A kamaránál lapunk hétfőn írásban érdeklődött a dokumentumok elérhetőségéről, mire az elnökségi titkárságról először azt a választ kaptuk, hogy a közzététel rendjéről szóló szabályzatot még az igazságügyi miniszternek kell kihirdetni. Ez azonban hamar tévedésnek bizonyult (nincs ugyanis olyan jogszabály, amely ilyen kötelezettséget írna elő), s tegnap a beszámolók elérhetővé váltak.
Kiemelkedő profitráták
Senki ne várja persze, hogy a beszámolókból sokkal többet megtud majd a Fidesz- és kormányközeli ügyvédi irodák állami megrendeléseiről, vagy a brutális osztalékokat fizető irodák üzleti partnereiről. De azért vannak érdekességek: ha eddig csak egy-egy vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy osztalékkifizetéséről értesülhettünk, immár teljesebb képet kaphatunk az iroda pénzügyi helyzetéről is. Papcsák Ferenc fideszes képviselő vagyonnyilatkozata példának okáért évről évre kérdéseket vet fel: 2010-ben 40, 2011-ben 65, 2012-ben 90, 2013-ban 144,5 millió forint osztalékot vett fel a kizárólagos tulajdonában álló Papcsák Ügyvédi Irodától. 2015 márciusában Papcsák ezt megfejelte egy 150 milliós osztalékkifizetéssel, ráadásul úgy, hogy a 170 milliós üzemi eredményt ,,mindössze" 237 milliós nettó árbevétel mellett érte el, ami kimagaslóan jónak számít. Vagyonnyilatkozata és az iroda eredménykimutatása között van eltérés is: míg az előbbiben 144,5 millió, az utóbbiban 150 millió szerepel (ami felthetően abból adódik, hogy az osztalékelőleg összege nem azonos a végül megállapított osztalék összegével). Akárhogy is, Papcsák öt év alatt majdnem kereken félmilliárd forintot tudott kivenni az irodából.
Hasonlóan kiemelkedő jövedelmezőségi adatokkal büszkélkedhet a többek közt Giró-Szász András kormányzati főkommunikátor volt cégügyeit intéző Giró Szász és Társa Ügyvédi Iroda is, amely 113 milliós árbevétel és 77 milliós üzemi eredmény mellett 70 millió forint osztalékot fizetett a tulajdonosoknak. Az egyik legnagyobb magyarországi iroda, az Oppenheim Ügyvédi Iroda is kiváló eredményességgel büszkélkedhet: 2,1 milliárdos bevételének több mint a felét (1,064 milliárd) fizette osztalékként. A pécsi vízmű visszavételénél a fideszes vezetésű helyi önkormányzatot képviselő, a végül Simicska Lajos cégei által elnyert közbeszerzési kiírásoknál is közreműködő Szabó Iván ügyvédi irodája 561 milliós árbevétel és 183 millós üzemi eredmény mellett csak 50 milliós osztalékot fizetett (2013-ban viszont 100 milliót). Martonyi János volt külügyminiszter cége, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, amely tavaly 352 milliós megrendelést nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy az Erzsébet utalvány ügyében a magyar államot nemzetközi választottbírósági eljárásban védje, szerényebb jövedelmezőség mellett, 1,89 milliárdos árbevétellel ,,mindössze" 328 milliós osztalékot fizetett. Az Antall József volt miniszterelnök idősebb fiát, Antall Györgyöt sorai között tudó Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda szintén szolidabb eredményt produkált: közel 1,1 milliárdos bevétel mellett 234 millió forint osztalékot fizetett.
Trócsányi László igazságügyi miniszter volt irodája, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, amely a kormányt a paksi atomerőmű hatástanulmányaival kapcsolatos perben is képviselte, csak ma délelőtt tette közzé beszámolóját, igaz, kizárólag a 2014-es adatokat adta közre, a megelőző év rubrikáit nullákkal töltötte fel (és az eredményfelosztásra vonatkozó határozat is hiányzik): 1,72 milliárdos árbevétel és 813 milliós üzemi eredmény mellett 600 milliós osztalékot hagytak jóvá a tulajdonosok.
Számos ügyvédi iroda beszámolója azonban továbbra sem nem érhető el. Ami azért is visszás, hiszen a jogkövető magatartás különösen elvárható lenne a jog asztalánál ügyködő polgártársaktól, s persze hatványozottan az állami vezetőktől (és érdekeltségeiktől).
Áderra vár
Itt tartunk most. A törvény hamarosan Áder János köztársasági elnök asztalára kerül. Hatálybalépését jelen fázisban egyedül az államfő tudja megakadályozni, aki visszaküldheti a parlamentnek megfontolásra. Ám kérdés, hogy a lépést megteszi-e, vagy ellenkezőleg, Rubovszkyék partizánakciója újra bezár egy kaput a nyilvánosság előtt.
http://magyarnarancs.hu/belpol/rubovszky-meghekkelte-a-torvenyhozast-az-ugyvedi-i rodak-penzugyi-beszamoloi-ujra-rejtve-maradnanak-95309 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 19:18:28, szerda
|
| |
| |
Saját magát buktathatta le Gömöri: mégis törvénytelenül kapott milliókat?
2015. június 10., szerda, 12:13 Utolsó frissítés: 3 órája
Szerző: Gergely Zsófia
Hetek óta hajtogatja Gömöri Zsolt, a paralimpiai bizottság elnöke és Deutsch Tamás alelnök, hogy szabályos volt a szervezet körüli botránysorozatot elindító végtörlesztési támogatás. Még akkor is ezt mondta, amikor visszafizette a pénzt. Csakhogy a hvg.hu birtokába került egy dokumentum, amit maga Gömöri írt alá, és eszerint arra hivatkozva rúgja ki egykori gazdasági igazgatóját: ő tehet arról, hogy a neki és több kollégájának adott többmilliós támogatás szabálytalan volt. A bizottság ezt azzal magyarázta: a pénz banki átutalásának módja volt szabálytalan, és erről ez a gazdasági vezető tehet. De a hiteltörlesztéshez nyújtott támogatásról továbbra is azt állítják, hogy teljesen szabályos volt.
Mióta hetekkel ezelőtt kiderült, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) többmilliós vissza nem térítendő támogatást adott több vezetőnek, munkatársnak devizahiteleik végtörlesztésére, Gömöri Zsolt elnök folyamatosan arra hivatkozik, hogy ez teljesen szabályosan történt. Amikor bejelentette, hogy visszafizeti a végtörlesztésére kapott hárommillió forintot a szervezetnek, akkor is elmondta, hogy nem azért tette, mert ne lett volna a támogatás törvényes. Sőt, az MPB alelnöke, a támogatásra javaslatot tevő Deutsch Tamás is megvédte Gömörit és társait kifejezetten arra hivatkozva, hogy csak éltek a törvényes lehetőséggel, amit munkáltatóként a bizottság lehetővé tett számukra. ,,Hihetetlenül keveset keresnek, nehéz munkát végeznek, a döntés szabályszerűségét pedig könyvvizsgáló és felügyelőbizottság is ellenőrizte" - magyarázta.
Azonban a hvg.hu birtokába került az MPB ügyeiről kitálaló Kovács Brigittának, a szervezet volt gazdasági vezetőjének azonnali hatályú felmondása, amelyben ennek az ellentéte szerepel. A dokumentumban, amiben több okra hivatkozva azonnali hatállyal kirúgják Kovácsot, az szerepel: ,,A Felügyelő Bizottság megállapította, hogy a végtörlesztések kifizetése nem a jogszabályoknak megfelelően történt. Az ezzel kapcsolatos összes feladatot Ön látta el". Vagyis a kifejezetten arra hivatkoznak, hogy valami nem volt szabályos a végtörlesztésnél, és többek közt ezért rúgják ki Kovácsot. A dokumentumon Gömöri Zsolt elnök aláírása szerepel.
Gömöri Zsolt egyik sajtótájékoztatója 2015 májusában
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Valódi a hvg.hu birtokába került dokumentum - erősítette meg Kovács Brigitta, volt gazdasági igazgató, miután összehasonlította a saját példányával, amelyet nemrég vett át. Felháborítónak tartja, hogy még őt vádolja Gömöri Zsolt a szabálytalan végtörlesztések miatt, mert ,,nem is volt aláírási joga". ,,Ráadásul, ahogy a rendőrségen is elmondtam, én utasításra cselekedtem gazdasági vezetőként" - tette hozzá.
A felmondásból kitűnő ellentmondás miatt megkerestük az MPB sajtószóvivőjét, de nem kívánta kommentálni a felmondásban szereplő hivatkozást, Gömöri Zsolt elnökhöz irányított bennünket. Gömöri Zsoltot és Deutsch Tamást hiába kerestük, végül mégis az MPB reagált egy közleményben. E szerint Kovács Brigitta maga juttatta el a médiának a felmondását, amit nem adhatnak ki, de megerősítették, hogy ez "megegyezik az MPB Irodájában fellehető iktatott, irattári példánnyal". A felmondásnak ,,több oka volt, ezek együtt tették meglapozottá, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság azonnali hatályú felmondással váljon meg" tőle.
,,A felügyelő bizottság célvizsgálati jelentésben világosan látszik, hogy amit Ön ellentmondásnak lát, az nem az" - közölték a hvg.hu kérdésére. Szerintük ugyanis ,,az elnöksége által a végtörlesztéssel és a munkáltató kölcsönnel kapcsolatos döntése jogszerű volt", ezt Kovács Brigitta feladata volt végrehajtani gazdasági vezetőként. Csakhogy ezt ő Gömöri Zsoltnak ,,rossz helyre, magánszámlájára utalta, mely hibát, szabálytalanságot az MPB elnöke késedelem nélkül korrigálta azzal, hogy a megfelelő számlaszámra, a megfelelő céllal továbbutalta az összeget. Az erről szóló banki igazolást az MPB FB megvizsgálta és rendben találta".
Megkérdeztük erről Kovács Brigittát, aki állítja: azért Gömöri Zsolt privát számlájára utalt, mert az elnök kifejezetten ezt kérte tőle, mikor jelezte felé, hogy a végtörlesztést a banknak kellene továbbítania. "Erre azt a magyarázatot adta, hogy ő már rendezte a törlesztést, ezért neki menjen a pénz" - mondta a hvg.hu-nak. Szerinte mindezt nagyon egyszerűen lehetne ellenőrizni, ugyanis Gömöri és egy másik vezetőnek volt aláírási joga, így az átutalást is nekik kellett engedélyezniük.
Gömöri tegnap még dicsérte
Az azonnali hatályú kirúgás további indokai közt még azt is felhozzák Kovács Brigittával szemben, hogy megszegte kötelezettségét, amikor a rábízott iratokat elvitte a munkahelyéről és kiszolgáltatta a sajtónak, nem kezelte bizalmasan az MPB-vel kapcsolatos "üzleti és szakmai információkat", illetve olyan magatartást tanúsított, amely "lehetetlenné teszi munkaviszonyának fenntartását", és nem vett részt a költségvetés előkészítésében.
Gömöri Zsolt interjút adott a Mandinernek, amiben szóba került Kovács Brigitta is. Arra a kérdésre, hogy a volt gazdasági vezető állítása szerint az elnök több jutalékot vett fel, mint amennyi járt volna, Gömöri azt mondta: csak azt számlázta le, amire Kovács Brigitta azt mondta, hogy rendezni lehet, a jutalékrendszerről pedig az elnökség hozott egy ,,szerinte jó" döntést. Válaszában az is szerepelt: ,,Kovács Brigittával 8-9 évet dolgoztunk együtt, és meggyőződésem, hogy szakmailag rendben volt a munkája".
Fotó: hvg.hu
Az azonnali hatályú felmondás keltezése május 29-e, egy nappal azután született, hogy a felügyelőbizottság bejelentette: mindent rendben talált a nyilvánosságban megjelent ügyekkel kapcsolatban, de rögtön közölte lemondását is. Az MTI beszámolója szerint a felügyelőbizottság öt vizsgálatot folytatott le: a munkavállalók részére folyósított lakáscélú munkáltatói támogatások körülményeit, a Gömörinek a 2012-es paralimpia után kifizetett 17,5 millió forintos állami jutalmat, a Balaton Reál Kft. és az MPB között létrejött szerződés szerinti gépjármű-kártérítés ügyét, a mexikói sportszakmai látogatást és a Coca-Cola cég által nyújtott támogatás felhasználását vizsgálta, és az ,,MPB működését rendben találta".
A testület az MPB elnökségéhez hasonlóan rendkívüli közgyűlés összehívását javasolta, és tájékoztatta a bizottságot, hogy a tagjai lemondtak tisztségükről. A jelentésüket az elnökség egy héttel később fogja tárgyalni, vagyis Kovács felmondása még ez előtt készült el. Gömöri már pár nappal korábban is a volt gazdasági vezetőt vádolta azzal, hogy résztvevő az MPB elleni lejáratási kísérletben, akárcsak Nagy Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója, Tamás Henriette Brigitta, az MPB korábbi munkatársa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkárságnak szakértője, Zachár Attila, az MPB közelmúltban megszüntetett erőemelő szakbizottságának korábbi vezetője, valamint Sas Sándor fekvenyomó parasportoló.
A "jó hírnevük megvédése" érdekében jogi lépéseket tesznek
A Magyar Paralimpiai Bizottságj egyébként pont ma adott ki újabb közleményt, amelyben arról tájékoztatnak: ,,megtették a szükséges intézkedéseket az elmúlt hetekben megjelent, valótlanságokat tartalmazó cikkeket megjelentető" médiumokkal szemben. Minden valótlanságokat közlő médium a napokba ,,megkapja a paralimpiai bizottság által megbízott ügyvédi irodától a felszólítást a helyreigazításra", a ,,média túlkapásokkal szemben további jogi eljárások is indulnak - közlik - az MPB jó hírnevének megvédése érdekében".
A hvg.hu is kapott már levelet Gömöriék ügyvédjétől, miután kikértük a szervezet bíróságnál nyilvántartott aktáját, és beszámoltunk többek közt arról, hogy a bizottság több mint egymillióért bérelte ki egyetlen napra az Iparművészeti Múzeumot, hogy közgyűlést tartson a díszteremben, majd 150 fős gálavacsorát adjon az Üvegcsarnokban.
http://hvg.hu/itthon/20150610_sajat_magat_buktatta_le_gomori_zsolt#utm_source=hvg _daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2015_06_10&type-id=Hvg Daily&user-id=572662BE&utm_content=normal
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 18:49:29, szerda
|
| |
| |
A sánta bemegy a cukrászdába
- Jó napot kívánok. Van rétes?
- Sajnos nincs.
A sánta elindul az ajtó felé.
Közben bejön egy kis fiú, kér egy rétest, kifizeti és kimegy.
A sánta visszamegy és megkérdezi
- Nekem mért nem adott rétest?
- Hát tudja: Aki nem lép egyszerre... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 18:35:41, szerda
|
| |
| |
2015. június 9., kedd 12:13 Papp Zsolt
Éves csúcsra ugrott az államadósság - itt a friss adat
A múlt héten újabb 147,1 milliárd forinttal nőtt a költségvetés adóssága - így az elérte a 24 847,4 milliárd forintot - ami éves csúcs. Az elmúlt egy hónapban folyamatosan nőtt az adósság, míg január óta 966 milliárd forinttal nőtt a mutató.
Emelkedésbe váltott a költségvetési adóssága: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. adatai szerint az elmúlt egy hónapban folyamatosan nőtt az adósság, összesen 327,8 milliárd forinttal - ami megközelíti az idei évre várt GDP egy százalékát. A bruttó hazai termékben (GDP) mért adósság 76,2 százalékra emelkedett, ennél azonban volt már magasabb, hiszen 77,3 százalékkal idén februárban volt a csúcs - mivel akkor még alacsonyabb bruttó hazai termékkel számoltak. (A 2015-ös adatoknál a várható GDP-re az ÁKK saját becslést alkalmaz, a költségvetési törvényhez tartozó makropályában szereplő GDP növekedésre alapozva.)
A decemberi évfordulóra az ÁKK 23 881,1 milliárd forintra szorította le az adósságot, annak érdekében hogy az a gazdasági stabilitási törvénynek megfelelően csökkenő pályán maradhasson. Az év első két hónapjában azonban megnyomták a az államkötvény-kibocsátásokat, annak érdekében, hogy a februárban lejáró 2 milliárd eurós Európai Bizottsági hitelt legyen miből visszafizetni. A hiteltörlesztés nyomán az adósság csökkent is, azóta viszont fokozatos növekszik a mutató - így a múlt év utolsó napjához mérten a központi költségvetés adóssága már 966,3 milliárd forinttal magasabban áll.
Forrás: ÁKK
Az ÁKK rövid - hétről, hétre ismétlődő - indoklása szerint 2015-ben az adósság a hiányt finanszírozó nettó kibocsátás és a deviza keresztárfolyamok változása miatt az ÁKK-nál elhelyezett betétek növekedése következtében emelkedett, amely hatást mérsékelte a forint euróval szembeni felértékelődése a tavaly év végéhez képest.
Dől a pénz az ÁKK-hoz
Az ÁKK rendkívül kényelmes helyzetben van, hisz a majdnem zéró kamatkörnyezetben a lakosság az állampapírok felé fordult. Ezt a folyamatot fogja erősíteni a jegybank legutóbb döntése - amellyel részben megszünteti, illetve korlátozza a hozzáférést a bankok számára fenntartott kéthetes jegybanki betéthez, így az abban fekvő 5000 milliárd forint új helyet fog keresni a pénzpiacon - ez pedig az állampapírpiac lesz.
Csak májusban 112 milliárd forinttal nőtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány, így az első öt hónapról 345,8 milliárd forintos növekedésről számolt be az adósságkezelő. Az ÁKK adatai szerint a lakosság kezén lévő kötvény értéke elérte a 2765 milliárd forintot. A növekmény jelentősen meghaladja az ÁKK terveit - így akár az is előfordulhat, hogy az idei teljes nettó finanszírozási igényt a lakossági vásárlások finanszírozzák - vagyis csökkenhet az adósság külföldi kitettsége 2015-ben.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/eves_csucsra_ugrott_az_allamadossag_itt_a_fris s_adat.598888.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-10 18:29:48, szerda
|
| |
| |
Mit keresett az ukrán repülőgép a pápai katonai reptéren?
By 06 szerk • június 10, 2015
A tegnapi napon, két érdekes repülőgép szállt fel a Pápai reptérről. Az első gépet a megfigyelő még messziről látta, de gyanús volt, hogy a gép jóval nagyobb, mint az ott le és felszálló NATO gépek. Emiatt motorra ült, és közelebb hajtott a főúton a reptérhez, hogy szemügyre vehesse, ha egy hasonló gép szállna fel. Nagyjából fél órával később valóban a levegőbe emelkedett egy hatalmas gép. A repülő szerkezete és felépítése jellemző, eltéveszthetetlen, egy IL-78 as szállítórepülő volt.
il-78c
Az Il-78 jellegzetes formája alapján nehezen téveszthető össze más repülőkkel (a képen egy pakisztáni gép látható)
Felvetődik a kérdés, egyetlen NATO országnak sincs ilyen repülőgépe, akkor mit keres egy ilyen katonai gép egy NATO légibázison? Ezt a típus összesen három ország tartja üzemben Oroszországon kívül. Egy orosz katonai szállítógép magyar-USA légibázisra érkezése sajtó téma lett volna, így ezt kizárhatjuk. Ezen kívül marad három ország, India, Pakisztán, és Ukrajna. Indiai szállítógépnek szintén semmi keresnivalója itt, már csak a távolság miatt sem, különben sem NATO gép, vagyis egy NATO katonai bázison megint semmi keresnivalója. Más szempontól, milyen katonai feladatot hajtana errefelé végre egy indiai katonai gép? Nagyjából semmifélét. Pakisztán pontosan hasonló helyzet, mit keresne egy nem NATO gép egy NATO bázison? Miután a pápai reptér katonai reptér, oda baráti látogatásra, vagy konzervekért nem száll le repülőgép, hacsak nem fegyvert szállít. Ezek az országok azonban pillanatnyilag nem vásároltak USA fegyvereket, India áll éppen egy rakéta tárgyalásban az USA-val, de a vásárlás akár több év is lehet. Marad Ukrajna, egy olyan ország, amely háborúban áll saját népével.
Miután tegnap megjelent egy cikk a Kárpáthír oldalon, hogy láthatóan amerikai katonai konvoj haladt át a határon letakart szállítmányokkal, sokkal érdekesebb a kérdés, mit keresett egy (minden valószínűség szerint) ukrán Il-78 szállító repülőgép a pápai katonai reptéren? Erre a kérdésre illene a magyar kormány megfelelő minisztériumának reagálni, mielőtt belekeveredne hazánk valami olyan helyzetbe, amibe nem kellene.
Vári Roland - NemzetiArcvonal.net
http://nemzetiarcvonal.net/2015/06/10/mit-keresett-a-papai-repteren/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 26
|
|
|
|
2015. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
671 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 649
- e Hét: 4413
- e Hónap: 8158
- e Év: 161654
|
|
|
Offline
