|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2015-06-13 23:34:43, szombat
|
| |
| |
Szily Nóra interjúja: Rózsa Gyuri: ,,Az elsők között kerestek meg és elképesztő összegű ajánlatot tettek"
Sokszor összefutok vele egy kávézóban, ahol egy baráti társasággal üldögél, és láthatóan jókedvűen tárgyalják ki a világ dolgait. Az M3 csatornán naponta ismétlik a műsorait, de azok a múlt termékei... Milyen a jelen? Jövőre lesz 50 éve, hogy elkezdett televíziózni. Ötven esztendő! Szinte felfoghatatlan...
Milyen kimondani a számot?
Gyönyörűséges és borzasztó...
De mosolyogsz mellé!
Mert a mai világban szinte példa nélküli, hogy valaki ugyanazokon a közszolgálati csatornákon ugyanazt a szakmát űzi fél évszázadon át. Néha magam is elcsodálkozom, hogy ennyi év után is milyen lelkes vagyok, ha egy új műsort készíthetek szerkesztőként, műsorvezetőként vagy producerként. És ne is 50 évről beszéljünk csak, hiszen én már tízéves korom óta tévés akartam lenni. Pontosabban szerepelni akartam a tévében. Akkor azt hittem, hogy aki a képernyőn megjelenik, mind színész. Később persze rájöttem, hogy más módon is be lehet kerülni a "csodadobozba". Érettségi után már nyáron elkezdhettem a TV-ben külsősként dolgozni, hamarabb, mint az egyetemi évnyitó.
Az egész onnan indult, hogy a nagyapádéknak elsőként volt tévéjük a bérházban, ahol laktak. Mindenki odagyűlt, és te kiskölyökként azt láttad, hogy akiket a dobozban látnak, azokat mindenki szereti... És a rajongásból neked jó nagy adag jutott, szerintem egészen más volt akkor tévésztárnak lenni, mint mostanság!
A televízió épületén kívül bármerre jártunk az országban, valódi szeretet, és gyakran mára elképzelhetetlen rajongás fogadott néhányunkat. Gondold meg, akkor csak egyetlen tévé volt, és alig tucatnyi sztár! Ám ha beléptünk a tévé kapuján, "kishivatalnokok" lettünk, a főosztályvezetők, igazgatók beosztottjai. Azt a szót, hogy "sztár", egy szocialista ország televíziójában ki sem lehetett ejteni. Óriási kettősség volt!
Akkor a tévén belül mi voltál?
Egy érthetetlen, fura jelenség. Sok főnök nem tudta hova tenni, hogy mitől lettem szinte egy pillanat alatt olyan népszerű. "Az ország Rózsa Gyurija"! Azt a fajta felfokozott népszerűséget, amit az egyszerű emberek körében a Kapcsoltam indulása után átéltem, előtte szinte elképzelni sem lehetett. A televíziós ismertséghez korábban nem volt fogható a színészek, énekesek ismertsége. Előbb a bemondók lettek napi vendégek a családi otthonokban. Olyan hitelük volt, mint senki másnak. Ha valamit Takács Marika, Tamási Eszti vagy Varga Jóska mondott, az úgy volt. Az egész ország elfogadta. Aztán a műsorvezetők, a játékmesterek lettek a szuperkedvencek.
De azt sem tudhattátok, hogy mi lesz, ha egyszer csak vége lesz....
Tönkre is mentek ebbe jó néhányan. A hazai televíziózás első két évtizedének leghíresebb műsorvezetői közül mára már csak hárman-négyen készítünk műsorokat. A többiek már abbahagyták, vagy sajnálatosan fiatalon meghaltak. Persze a mai gyerekek, fiatalok számára már én sem vagyok közismert. Nem szalad utánam sikoltozva egy gimnazista lányosztály, mint anno. Ha én is összeroppantam volna attól, hogy úristen, már nem én vagyok a legnagyobb közönségkedvenc, akkor valószínűleg én is abbahagytam volna. Csak hát én szerelmes voltam és vagyok a televíziózásba, a sztárságon, a műsorvezetésen kívül szenvedélyesen szeretek szerkeszteni, forgatókönyvet írni, producerkedni.
Amikor a kereskedelmi tévék elindultak, sok ismert képernyőst elhívtak. De te nem tűntél fel másutt, pedig azt gondolnám, hogy az ország Rózsa Gyurijával a nézők is menetek volna.
Lehet, hogy nehéz lesz elhinni, amit most mondok. Mindenki azt gondolta 1997-ben, hogy a legelső én leszek, aki átmegy valamelyik kereskedelmi televízióba, hisz nekem voltak bulváros műsoraim - a LEG...LEG...LEG..., a TOP-SHOW, a Zsákbamacska, a szilveszteri show-műsorok... Most már elmondhatom - az elsők között kerestek meg, és elképesztő összegű ajánlatot tettek. Leültünk, és elmondtam, hogy a Magyar Televízióban épp öt sorozatom fut, és abból már kettő olyan, ami átvezet egy komolyabb, az életkoromnak jobban megfelelő imázshoz.
Mit tudtok kínálni helyette? Kétéves szerződést mesés összeggel - válaszolták, másrészt hétfőtől-péntekig mindennap egy Zsákbamacskát.
Azt a műsort én épp '96-ban fejeztem be. Tudod, ez olyan volt, mint amikor egy színész minden áldott nap csak és kizárólag az Operaház fantomjában énekelhet évekig. Egy idő után abba belebolondul az ember... Úgyhogy maradtam. Egy év múlva újra megkerestek, de akkor meg épp arról volt szó, hogy én leszek a Magyar Televízió szórakoztató műsorainak főnöke. Ki is dolgoztattak velem egy új koncepciót. Nagy lelkesedéssel ráugrottam, mert izgatott, hogyan lehet a közszolgálati televíziós szórakoztatást úgy megújítani, hogy az induló kereskedelmi tévékkel fel tudja venni a versenyt. Hát ez nem sikerült - mint ahogy az látszik is. Az utolsó pillanatban leváltották azt az alelnököt, aki ezt pártolta volna. Vagyis megint maradtam - hiába. Aztán még két évig ott voltam a Magyar Televízióban - egyre fogyó műsorokkal, finoman szólva nem énmiattam. Aztán elköszöntem...
A kereskedelmi tévék hajója elment már...
Szinte ugyanabban az időben, amikor eljöttem a Magyar Televíziótól, fiatalon és váratlanul meghalt a feleségem. "Fejbe lőtt mének szédületével" éltem - ahogy Nagy László írja - jó pár hónapon keresztül. Be is akartam fejezni a tévézést, Éva felfoghatatlan távozása megbénított. Attól álltam újra talpra, mert nem akartam, hogy Csilla, a lányunk és a szüleim egy lerobbant, szánni való, keserű embert lássanak, aki feladta. Kamaszlányunknak példa kellett a tragédia elviselhetőbbé tételéhez. Az igazi barátaim is sokat segítettek. Azt mondták:
Gyuri, te most magadat sem tudod elszórakoztatni, nemhogy másokat! Ilyenkor egy nagy váltás kell! Legyél producer! Hisz a 90-es évek elején a produceri irodád, a Rózsa Produkció kiemelkedően sikeres volt!"
Hát, jó, vágjunk bele újra! És elindítottam a Magyar elsők című sorozatot. Eddig 116 (!) filmet készítettünk el, és mindegyiket már legalább 10-szer ismételték. Persze azóta több más sorozatot is forgattunk. Amióta az m3 csatorna elindult, folyamatosan ismétlik a régi műsoraimat is. Tavaly például több mint 450 adásban. Egyébként televíziós pályafutásom során eddig 49-féle sorozat készítésében vettem részt. Ez azért már valami!
De azt érzem, hogy a hangsúlyok már másutt vannak az életedben...
Igen... Nem szép dolog, de én sok éven át a legtöbb időt, figyelmet a televízióra fordítottam. Nagyon sok változást hozott az életembe a feleségem hirtelen elvesztése, és az életemben most első helyen leginkább a lányom és az édesanyám vannak. Tudod, nekem egészen Éva haláláig patakzó, gyönyörű életem volt. Olyan család, olyan munka, olyan élet, amilyet csak álmodik magának az ember. És amikor ez megszakadt, akkor csak a családom szeretet- és gondoskodásburka mentett meg...
Vajon sok éven át igazán jó apa voltál?
Túl engedékeny voltam. Amikor Évi elment, Csilla kamasz volt, 16 éves. Nagyon nehéz időszak volt. Próbáltam segíteni neki. Nem mondom, hogy megpróbáltam helyettesíteni az édesanyját, mert az lehetetlen, de akkor azt éreztem, nem keménykedhetek vele. Volt elég baja. Akkor talán ez könnyített is az életén, de később hiányzott Évi szerető szigora, ami korábban megvolt. Csilla azt mondja, hogy én vagyok a legjobb apa a világon, de a barátaim szerint túlkényeztetem, túl közel megyek a dolgaihoz. Amikor hazajött Düsseldorfból, ahol az Operaház balett-táncosa volt, nem nagyon találta a helyét. De az utóbbi években igen. Egyrészt balettmester a BTS Táncművészeti Szakközépiskolában, és megcsinálta az Artpole Buda nevű balett-, rúdtánc- és légkarika-stúdióját is. Most meg attól féltem, hogy túl sokat dolgozik. Nehéz dolog ez, mert azt látom, hogy szinte nincs magánélete.
Neked sem volt jó pár éven át, aztán azt olvastam, hogy párra leltél. Egy darabig.
Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült. Amikor találkoztunk, akkor szerintem mind a ketten nagyon éhesek voltunk egy párkapcsolatra. Ne egyedül vagy barátokkal kelljen nyaralni, színházba, moziba menni. Az elején csodás volt! Jöttünk-mentünk, utazgattunk, de aztán... 66 éves korában az ember nem tudja kicserélni az összes sejtjét. Néhány dologban persze lehet alkalmazkodni, de...
...talán egy olyan találkozás lenne jó, ahol kellemesen, lazán lehet az örömökben osztozni.
Igen, csak ilyen életkorban és ennyi évnyi agglegényélet után ez nem megy olyan könnyen. Meg aztán az egyedül élésnek vannak jó oldalai is. Olyan későn mész haza, amilyen későn csak akarsz, és nem néz rád csúnyán senki! Vagy például ha éjjel 2-kor olyan kedvem van, beteszem a Turandot DVD-t, és teljes hangerővel hallgathatom Marton Évát és Placido Domingót! Vagy a barátaimmal kiabálva, sörözve BL-meccset nézhetek, és nem zavarunk senkit. De mondok egy másik példát: a balatonfenyvesi nyaralónkba levittem édesanyámat, majd délután visszaindultam Pestre. A sztrádafelhajtónál meggondoltam magam, Bécs felé fordultam, és meglátogattam két barátomat. Reggel eszembe jutott, hogy milyen régóta szeretnék végighajtani a Moldva folyó mellett úgy, hogy közben Smetana Moldváját hallgatom. És lőn! Aztán - ha már arra jártam - végre megnéztem a Krumlov páratlanul szép városát, átugrottam Ceske Budejovicébe, a Budvar (Budweiser) sör szülővárosába, elkortyolgattam a főtéren, a gyári sörözőben egy korsócskával, majd hazaindultam. De közben még megnéztem egy-két várat, mert útba estek. Szóval szabad voltam, és felelőtlen, mint kamaszkoromban, és senkivel nem kellett egyeztetnem, mit csinálok három napon át! Bár, ahogy most belegondolok, jó lett volna valakivel megosztani az élményeket...
Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szily Nóra riportjai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-13 23:26:09, szombat
|
| |
| |
Szily Nóra interjúja: "Az éhes tekintetek, ahogy a szájukat nyalták..."
Pirner Alma első gyermekét várja, de ezzel együtt sem mondott le arról, hogy nőies legyen. Szerinte ugyanis egy kismama is lehet szexi és vonzó. A rúdtánc nagyasszonya azt is elmondta, ugyanúgy odafigyel az étkezésre és a mozgásra, mint terhessége előtt.
A rúdtánc-világbajnok kismamával Szily Nóra éppen fél évvel ezelőtt készített interjút. Akkor már tett egy apró említést egy várva-várt bébiről. Az interjút alább olvashatod.
36 órás út után Ausztráliából szinte a kávézóban landolt. Azt gondoltam, megérkezik egy elgyötört, nyúzott nő, ehelyett belépett tökéletes külsővel, és naná, minden szem rá szegeződött. Na, de nézzünk a külcsín mögé!
Elcsíphetnélek valaha macinaciban, smink nélkül, picit slamposan?
Maximum otthon, a négy fal között, vagy hétköznap, amikor tanítok és sportos cuccban lótok-futok. De szerintem a külsőre kötelező ügyelni annak, aki ennyire kint van a kirakatban. A stúdióimban példakép vagyok a nők számára. Hitelesnek kell lennem. Persze néha fárasztó a topon lenni, és jólesik elengedni magam egyedül, csendben. Ebből a szempontból kettős a személyiségem. 16 éve vagyok már színpadon, 12 éve foglalkozom tanítással. Hét közben órák, hétvégén utazás, fellépés - elképesztő iramot diktáltam.
Munkamániás vagy, sodródtál, vagy nem tudsz nemet mondani?
Nagyon tudatos volt minden döntés, amit hoztam, hogy eljussak oda, ahol most vagyok. Arra törekszem, hogy amit csinálok, abban a legjobb legyek. A siker fontosabb, mint a gazdagság. Az csak következmény lehet. Szerintem fordítva nem működik. Sokan azt gondolják, ha majd sikeres leszek a szakmában, a kapcsolatomban, bármiben, akkor majd boldog leszek. Tévedés.
Ha ezt a tudatosságot vizsgáljuk, szinte minden kislány magára cibálja az anyja cipőjét, ruháit, de kevesen lyukadnak ki oda, hogy egyszer csak elkezdik ledobálni magukról a textilt.
Már kicsi koromban a revü vonzott. A díszes kosztümök, a nagy tollak, a gyönyörű strasszok. Néztem a filmeket, Josephine Bakert, a burleszk világát, és odaképzeltem magam. Nem arra vágytam, hogy egy férfival legyek a színpadon. A tánc számomra önálló önkifejezési formát jelentett. Az ars poeticám az, hogy akkor tud egy előadóművész jó lenni, ha elsősorban magát szórakoztatja a színpadon. Tehát az első, hogy én élvezzem, amit csinálok. Amíg meg tudok újulni, kitalálok egy show-t, megtervezek egy kosztümöt - ezzel leginkább magamat szórakoztatom. Nem válik külön a zene és én, hanem egy vagyok a ritmussal, a karakterrel - mint egy színész - és iszonyatosan élvezem minden egyes pillanatát annak, hogy kilépek a színpadra, szórakoztatom az embereket, és azt csinálhatok velük, amit akarok. Úgy szoktam fogalmazni, hogy én egy álmot adok el a közönségnek. A férfiak arra vágynak, hogy megkapjanak, a nők többsége pedig hasonlítani szeretne rám, vagy legalábbis olyan önbizalmat szeretne, mint amit én sugárzok.
Na, de mégis - hogy kezdődött?
8-10 éves lehettem, amikor kitaláltam otthon, hogy csinálok magamnak egy rádiót. Volt egy diktafonom, és interjúkat készítettem úgy, hogy minden szerepet én játszottam. ,,Apple Radio-nak" hívtam, tudod, angoltagozatra jártam.
Ha ezt Steve Jobs tudta volna!
Járna a jogdíj! Az a játék is arról szólt, hogy azzal magamat szórakoztattam, hogy különféle karakterekbe bújtam. Azt éltem meg, hogy bárki lehetek, amíg elhiszem magamról. És ez onnantól kezdve belengte az egész karrieremet.
De miért nem lettél színésznő? Miért lettél sztriptíztáncosnő, amit sokan ma is összekevernek egy prostituálttal! Előítéletekkel teli terepre léptél.
Azért, mert engem a revü érdekelt, annak a női szépségnek a megmutatása, amihez hozzátartozik a meztelenség. Lehet, hogy nehezen érthető, de én másként tekintek a meztelenségre, mint a többség. Most itt ülünk ebben a kávézóban, és ha mindenki ruha nélkül ülne, és mi is úgy beszélgetnénk, akkor én ugyanúgy érezném magam, mint ruhában.
Hát, én nem. Már kuncogsz is!
Persze, mert megértelek. De nekem a meztelenség nem valami perverz, pejoratív, közönséges dolog, hanem természetes jelenség, amit az emberek túlgondolnak. De az az ő fantáziájukról szól, nem az enyémről.
De azt olvastam, hogy az első fellépésed mégiscsak kínosra sikerült. Hogy az elején még nem lubickoltál abban a szerepben. Egyébként is, egy revütáncosnőn van ruha. Ha nem is sok...
Ott mindig marad a bugyi... Nekem a revü volt a cél, nagy kellékekkel, nagy jelmezekkel. De 17 évesen nem volt erre lehetőségem. Magyarországról beszélünk és nem Las Vegasról. Ugyan hol lehettem volna revütáncosnő? Nincsen ilyen iskola, és ehhez iszonyatosan sok pénz kell. Ha 10 egységet keresel, akkor 12-t kell elkölteni jelmezre. A legolcsóbb kosztümöm 4-500 ezer forint, annyi strassz van rajta, és ma már van 30-40 belőlük. Ez egy nagyon drága műfaj. A szüleim elváltak, anyukámmal egyedül maradtam, neki nem volt lehetősége arra, hogy támogasson engem.
De fejben támogatta az ötletet? Hogy elkezdesz vetkőzni annak érdekében, hogy majd egyszer csillogó kosztümökbe öltözhess?
Megláttam egy Expressz újsághirdetést, amelyben Table Dance Bárba kerestek táncosnőket. Mondtam anyunak, hogy elmegyek az interjúra. És bár a leves kevergetése közben nem volt annyira őszinte a mosolya, nem azt vágta rá rögtön, hogy kislányom, te sehova nem mész! Hanem azt mondta, hogy próbáld meg, és meglátjuk, mi lesz ebből. Bízott bennem. És igazából ennek köszönhetem, hogy soha nem siklottam félre, mint oly sokan. Ott lebegett a szemem előtt az álom, pénz kellett, és azt gondoltam, megnézem, milyen egy ilyen közegben az éjszakában dolgozni.
Leszállt az este, mentél az első fellépésre...
A munka úgy kezdődik, hogy egy csinos ruhácskában folyamatosan táncolni kell a színpadon. Azt nagyon élveztem. Mindenki néz, tapsol, dobják föl a pénzt. Aztán egyszer csak kiválasztottak. Akkor lesokkolódtam, hogy most már nincs visszaút, ez a vízválasztó, oda kell menni, és föl kell állni az asztalra. Az első számnál még nem volt baj. A fölsőt csak-csak ledobtam valahogy, mert még takarni tudtam magam a nagy hajammal, de aztán... Jött a második, és a DJ egyre hevesebben integetett, hogy vetkőzni kell! Én az utolsó pillanatban térdig letoltam a bugyimat, majd kirohantam az öltözőbe. Úristen, hogy fogom én ezt bírni?! De telt-múlt az idő, és egy hónap múlva már olyan természetes volt, mintha futni mennék a szigetre.
Vagyis neked is voltak gátlásaid. Akkor mégsem olyan könnyű a meztelenség.
A meztelenséggel természetes volt a viszonyom, sokat jártam a szüleimmel nudista strandra. Nem az zavart, hanem a férfiak reakciója. Az éhes tekintetek, ahogy a szájukat nyalták... Aztán úgy döntöttem, hogy nem veszem magamra, ha beszólnak, fölkiabálnak. Azok ők, én pedig én vagyok. Ha valaki bejön egy ilyen bárba, akkor úgy érzi, bármit megtehet a pénzéért. Olyat is, amit a hétköznapi életben soha, mert anyutól olyan pofont kapna, hogy a fal adja a másikat. Az éjszakában olyan lányok ülnek oda hozzá beszélgetni, táncolni, akik egyébként rá sem néznének. Megveszi, hogy pár órára legyen valaki. El kellett jutnom oda, hogy a vendég viselkedése őt minősíti, nem engem. És az, hogy én hogyan reagálok, csak rajtam múlik.
Hogy úsztad meg, hogy egy jelentősebb pénzösszeg felajánlásánál is az öltözőbe menj vissza? Bocsánat, de meg kell kérdeznem - hogyan nem lettél luxuskurva?
Ha igent mondok, és megvesz valaki, mindegy, hogy egy órára vagy egy életre - onnantól kezdve már nem én irányítok. Szerintem kitartottként élni is ugyanolyan prostitúció. Csak akkor egy embernek vagyok a kiszolgáltatottja. Nincsenek ugyanolyan jogaim, elveszítem a tartásom - én azt nem bírnám elviselni.
Nem lett nagyon rossz véleményed a férfiakról?
Nem, de nagyon jól ismerem őket. Ha most körbenéznék, meg tudnám mondani, hogy melyik milyen típus, ki szokta megcsalni az asszonyt, milyen perverziója van...
Miből?
A kisugárzásukból. A világ minden táján mindenféle pasival találkoztam, és a férfiak ezeket a helyeket nemcsak arra használják, hogy táncoltassák a lányokat, hanem hogy kisírják a bánatukat. Az üzleti, családi problémáikat.
Mint egy pszichológusnál.
Igen. Csak én úgy hallgattam meg őket, hogy bikini volt rajtam, nem kosztüm. De nem utáltam meg a férfiakat, mert a nők ugyanolyanok tudnak lenni, csak ők érzelmi alapon működnek. De egy picivel több figyelemtől ők is elszédülnek.
És te hogy működsz? A 9 évig tartó házasságod tavaly ért véget, de idén újra oltár elé álltál. Kapcsolatfüggő vagy?
Fél évig nem volt senkim, ami fontos időszak volt a személyiségfejlődésem szempontjából. Az a 9 év húsznak számít, ha belegondolsz, hogy mi 24 órát együtt voltunk. Mindent együtt csináltunk. Egyébként nem én akartam, hogy vége legyen, bárki bármit feltételez. Én hiszek a házasságban.
Elvált szülők gyereke vagy, aki az elmúlt másfél évtizedben csak azt látta, hogy az emberek elvágynak, kikacsingatnak egy kapcsolatból.
Én mintatagadó vagyok, aki be akarja bizonyítani, hogy lehet jól csinálni. Azt gondolom, hogy ha két ember őszintén kötődik egymáshoz, akkor egy házasságban nem nagyon tud olyan dolog történni, ami miatt el kéne válni. Az őszinteség a kulcs. De ha a másik nem akarja megoldani a dolgokat, akkor nincs mit tenni. Soha többet nem szeretnék olyan kapcsolatot, ahol együtt dolgozom valakivel, mert megöli a magánéletet. Beindul a rivalizálás. Ha egy pasi folyamatosan a nő árnyékában él, akkor az ego ki akar törni egy idő után. Nem beszélve arról, hogy én már anya szerettem volna lenni, és ezt nehéz megoldani, ha ugyanazt a szakmát csináljátok. Ha kiszállsz, a másik is munka nélkül marad, és ez már gazdasági kérdés. Egy gyerek vállalásánál ezt is végig kell gondolni. Akkor miből fogunk élni?
De a válás után nem húzódtál vissza, nem lettél óvatos. Hamar igent tudtál mondani egy következőre.
Én hallgatok a hetedik érzékemre és spirituális vagyok. Szerelmes vagyok és boldog attól, hogy annyi megaláztatás után mégis kinyílt a szívem. Nem gyanakvó lettem, hanem átadtam magam, mert azt is tudtam, hogy a jelent nem büntethetem a múltamért. És igazam lett!
Abban a szakmában dolgozol, ahol a test uralkodik. Hogy jön ide a spiritualitás? Oshót olvasol, meditálsz... Fura.
Amiben én dolgoztam, rengeteg megpróbáltatással jár. Volt, hogy féltem. Talán érdemes lenne könyvet írnom a történetekből. Na, ilyenkor nyúl az ember alkoholhoz vagy droghoz. Valamihez, ami tompít, segít abban, hogy továbbcsinálja. Azért siklanak sokan félre az éjszakában, mert józanul nem tudnák folytatni. De van egy másik út, ami sokkal nehezebb. Ha az ember a spiritualitáshoz fordul segítségért. Én ezt választottam. Apukám alkoholista volt, abba is halt bele. Agresszív volt, anyukámat többször is bántotta. Tudtam, hogy én ezt nem akarom. Ebben is mintatagadó vagyok, mint ahogy a droggal is. Annyi rémes sorsot láttam, hogy eldöntöttem, soha semmit nem próbálok ki. Pedig az öltözőben ott volt. Én voltam a rosszarc.
Nem rekesztettek ki?
Dehogynem. De nem bántam, mert nem barátkozni mentem oda. És most végleg kiléptem. Ez volt az utolsó turném. Eljön a pont, amikor azt kell mondani, hogy elég. És nem akkor, amikor már nem kellek, amikor már nem hívnak. Arra vágytam, hogy akkor mondjak nemet, amikor én akarom. Nem utazom többet a száz kiló jelmezzel, nem éjszakázom annyit máshol. A múltam egy kerek egész, most pedig berakom egy dobozba, felrakom a polcra, és büszke vagyok rá, hogy megcsináltam. Többé nem akarok uralkodni magamon, nem akarok szolgálni, szolgáltatni. Csak olyat akarok csinálni, amit élvezek. Ha a materiális dolgokat nézzük - mindenem megvan. Ház, kocsi, cég, a privát iskolák. Nincs bennük más tőkéje, hitel - mindent én hoztam össze. Nem szeretnék másik autót, nagyobb házat, még 10 darab drága táskát, nincs olyan vágyam, ami miatt ne mondhatnám, hogy vége.
Szabad vagy.
Ez a lényege az egésznek. Nem függök semmitől és senkitől. Ez nem azt jelenti, hogy nem tartozom valakihez, vagy ne éreznék felelősséget mások iránt, de már nincs kényszer. Fellépek, ha ahhoz van kedvem, és oktatni szeretnék, átadni minden tapasztalatot, amit összegyűjtöttem. Arra szeretnék fókuszálni, ami boldoggá tesz. A családomra, férjemre és előbb-utóbb egy bébire.
Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szily Nóra riportjai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-13 23:13:36, szombat
|
| |
| |
Heti útravaló Müller Pétertől - 182. rész
Müller Péter: "A boldogtalanság irreális állapot!"
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is.
Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el, és hagyd magadban megérni.
"Ha szomorú vagy, és depressziós, egyedül akarsz maradni. De az örömödet meg akarod osztani!... Világgá kiáltod azonnal, és ha egyedül vagy, azonnal keresed a többieket! Mások nélkül nem igazi az öröm!..."
Miért van ez, mit gondolsz? Miért ,,nem férsz a bőrödbe", ha öröm ér? És miért vonulsz el, mint egy sebzett állat, ha bánatos vagy?
Sokan gondolkoztak ezen, nem tudták az okát. Végül Karinthy Frigyes megfejtette. Azt mondta, hogy a deprimált ember nem a valóságba jár. Nem él igazán. Saját szomorú gödrébe esik, és lelkét kizárja a valóságos életből. Nincs ott a gödörben senkije. Sem társa, sem barátja, sem igazi vigasztalója. Hiszen nem hall meg senkit. Egy borús és sötét álvilágba húzza össze magát.
A boldogtalanság irreális állapot!
De az öröm a való világba repíti. Egyszerre kisüt a napja, és észreveszi, mennyi társa van a fényben. Még az idegeneket is megszereti. ,,Halljátok emberek, milyen öröm ért!... Apa lettem!... Megdicsértek!... Sikerült!... Beteljesedett!... Nyertem!... Mindenki az én vendégem!..."
Vidáman élni és boldogan meghalni annyi, mint elrontani az ördög számítását.
Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-13 23:10:16, szombat
|
| |
| |
Heti útravaló Müller Pétertől - 181. rész
Müller Péter: "Aki a szerelemben óvatos, lehet, hogy sohasem lesz igazán boldog"
Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is.
Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el, és hagyd magadban megérni.
"Jó az óvatosság, de aki a szerelemben óvatos, lehet, hogy sohasem lesz igazán boldog."
Veszélyes mondat, vigyázz! És nemcsak a szerelemre - a szeretetre is vonatkozik. Bizony, ez halálugrás, háló nélkül, a magasban! És lehet, hogy nem kapnak el. Vagy elkapnak, de nem elég erősen. Vagy a te kezed nem szorít eléggé, és lezuhansz. És összetöröd magad. De ugrani kell, nincs mese! Mert a távolság nagy, és közöttetek ott a tátongó űr és a mélység...
Bizony ez veszedelmes mutatvány!
De másképp nem megy!... Nincs biztonságos átkelés!... Hiába nyúlkáltok egymás felé, ha nem vagytok bátrak, sohasem találkozhattok!...
Esztelenség ugrani? Az!... Őrültség ugrani? Az!... Veszélyes ugrani? Az! De másképp nem megy...
Ha biztosítótársaság lennék, könnyebben vállalnám egy kilencvenöt éves ember életbiztosítását, mint egy szerelmesét, hogy végleg megtalálja élete párját!... Nagy csoda.... De mégis... kockáztatni kell... ott kell hagyni az önvédelmi láncokat... Kiakasztani a biztosítókötelet. És ugrani kell! Repülni kell, kitárt karokkal, mintha szárnyad volna, holott nincs - és hogy mi lesz veled, nem csak rajtad, a másikon is múlik... De nincs mese, át kell szállni a szakadékon!... Szeretni veszélyes! Kérdezd meg Rómeót vagy Jézus Krisztust!... Kérdezd meg, lehet-e szeretni úgy, hogy az ember magához szorítja önmagát, és óvatos?
Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Heti útravaló - Müller Péter |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-13 22:57:34, szombat
|
| |
| |
Csiperkegombás kosárkák
Hozzávalók:
12 darabhoz:
1 csomag friss leveles tészta (27,5 dkg)
30 dkg apró szemű csiperke
1 kis fej vöröshagyma
1 evőkanál olívaolaj
1 kis csokor apróra vágott petrezselyemzöld
1 kávéskanálnyi őrölt kakukkfű
1 kávéskanálnyi apróra vágott rozmaring
1 egész tojás
1 dl tejföl (tejszínnel is helyettesíthető)
só
bors
Elkészítés:
A hagymát apró kockákra vágom, a gombát megtisztítom, kb. 1-15,cm-es kockákra darabolom. A petrezselyemzöldet felaprítom.
Egy serpenyőben az olajon megdinsztelem a hagymát, hozzáadom a felaprított gombát, sózom, fűszerezem, erős tűzön nagyjából 10 perc megpirítom.
A tojást kissé felverem, a felét elkeverem a tejföllel, a másik felét félreteszem a kosárkák megkenéséhez. A tojásos keveréket, valamint az aprított petrezselyemzöldet elegyítem a langyosra hűlt gombával.
A leveles tésztából 6 cm átmérőjű kerek formával kis körlapokat szúrok ki, melyeket teflonbevonatú aprósüteményformába ültetek. A maradék tésztából kis rudakat vágok, ezek lesz a kosárka fülei. Minden kosárkába kb. 2 teáskanálnyi csiperkés tölteléket kanalazok.
Előmelegítem a sütőt 180 fokra. A kosrákákra rábiggyesztem a füleket, tetejüket megkenem a maradék tojással, megszórom kevés őrölt borssal. 18-20 perc alatt aranyszínűre sütöm.
Megjegyzés:
Langyosan a legfinomabb, de ha előző nap készülnek, a sütőben néhány perc alatt felfrissíthetők. Előételnek, kirándulásokra, borozgatásokhoz is nagyszerűek!
A receptet és a fotót Habliliom küldte. Köszönjük!
Forrás: Mindmegette.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Receptek-húsmentes ételek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-13 22:55:05, szombat
|
| |
| |
Káposztás kenyérlángos
Hozzávalók:
2 tepsihez:
60 dkg liszt
3 dkg élesztő
fél dl tej
pici cukor az élesztő kelesztéséhez
3 dl kézmeleg víz
1 lapos evőkanál só
2 evőkanál ét Vénusz olaj
A feltéthez:
fél dl ét Vénusz olaj
80 dkg - 1 kg káposzta gyalulva
20 dkg bacon
1 db közepes fej hagyma
1 dl tejföl
1 db tojás
só
bors
kb. 20 cm füstölt kolbász
Elkészítés:
Az élesztőt a langyos tejben felfuttatjuk. Mikor feljött az élesztő, a liszthez adjuk, amibe a hozzávalókat is beletettük, és jól kidagasztjuk. 30-40 percig meleg helyen kelesztjük.
A káposztát vékony csíkokra vágjuk vagy gyaluljuk. Meghintjük sóval, majd 5-10 percig állni hagyjuk. Ez alatt az idő alatt fél dl olajat beleteszünk egy lábasba, 2-3 cm széles csíkokra vágunk a bacon felét. A hagymát apróra kockázzuk, majd az olajba tesszük a baconcsíkokkal együtt, és megdinszteljük. Mikor a hagyma kész, beletesszük a káposztát, és fedő nélkül megpároljuk. Közben meghintjük borssal is.(Tegyünk bele bőven, mikor kész van, a bors érezhető legyen a káposztán.) A tejfölt és az egész tojást összekeverjük, és ráöntjük a káposztára (amikor már kikapcsoltuk alatta az égőt).
A megkelt tésztát táblára borítjuk, kettévesszük, kinyújtjuk, majd a tepsibe helyezzük. A tepsit nem kell megkenni semmivel. A káposztát is megfelezzük, és elegyengetjük a tészta tetején. A maradék bacon-ból 3 cm-es kockákat vágunk, a kolbászt felkarikázzuk, és ezt a káposzta tetejére tesszük.
Sütés előtt 15 percet pihentetjük az elkészített kenyérlángost, majd előmelegített sütőben megsütjük.
Megjegyzés:
A receptet és a fotót Jabaki2 küldte. Köszönjük!
Forrás: Mindmegette.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Receptek-tésztafélék,szendvics |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-13 22:51:57, szombat
|
| |
| |
Pavlova-torta
Hozzávalók:
4 tojásfehérje
23 dkg porcukor
2 teáskanál ecet
fél kávéskanál porcukor
Töltelék:
4 dl tejszín
friss vagy mirelit gyümölcs tetszőleges mennyiségben
Elkészítés:
A tojásfehérjéket egy mély tálba tesszük, és elektromos habverővel kemény habbá verjük. A porcukrot lassan, kis adagokban keverjük a tojáshabhoz, miközben folyamatosan keverjük a robotgéppel. Óvatosan hozzáadjuk a vaníliás cukrot és az ecetet is, majd addig verjük a habot, amíg megáll. Előveszünk egy tepsit, kibéleljük sütőpapírral. A papíron kijelölünk egy 20 cm átmérőjű kört (mondjuk egy fedővel), és a kört kissé megolajozzuk. A kör alapra egy kanál segítségével átlapátoljuk a habot. Próbáljunk korona-formát kialakítani, azaz a kör belseje legyen lapos (de viszonylag vastag, mert majd ezt kell kikaparnunk a későbbiekben), az oldalai pedig minél magasabbak, ugyanis a belsejébe kerül majd a töltelék. Takaréklángon 1,5 óra alatt keményre szárítjuk. (Nekünk picit mindig megbarnul a hab, nem tudom, hogy ez mitől van, de ettől még nagyon finom. Persze az a jó, ha a hab hófehér marad!) A sütési idő lejártát követően nem vesszük ki a tortát a sütőből, hanem otthagyjuk kihűlni. Amikor kihűlt, egy késsel kikaparjuk a belsejét, hogy elférjen majd a töltelékünk. A tejszínt porcukorral felverjük, a mélyedésbe kanalazzuk, majd megszórjuk apró (vagy apróra vágott gyümölcsökkel). Használhatunk bármit: meggyet, málnát, ribizlit, erdei gyümölcsöket, barackot, stb. A rétegezést így folytatjuk, amíg a peremig érünk. A torta tetejére és oldalaira szintén tejszínhabot teszünk, végül gyümölcsökkel díszítjük az egészet.
Megjegyzés:
A receptet Mirza (Morzsálós) küldte. Köszönjük!
Forrás: Mindmegette.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Receptek-sütemények-desszertek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-06-13 22:50:13, szombat
|
| |
| |
Harcsapaprikás bakonyi módon, kapros-juhtúrós galuskával
Hozzávalók:
60 dkg afrikai harcsafilé felkockázva
2 teáskanál citromlé
só
1 teáskanál őrölt fehérbors
1-1 tv paprika és paradicsom felszeletelve, vagy házi lecsóalap
1 közepes vöröshagyma finoma vágva
1 bő teáskanál pirospaprika
2 gerezd fokhagyma zúzva, aprítva
5 dkg füstölt szalonna kis kockára vágva
15 dkg gomba felszeletelve
1 teáskanál liszt
2 dl tejföl
A galuskához:
40 dkg liszt (fele fehér tönköly volt)
3 felvert tojás
20 dkg juhtúró (villával összetörve)
1 evőkanál kapor finomra vágva
1 evőkanál puha vaj
pici só (a juhtúró elég sós)
víz
Elkészítés:
A halat kb. 1,5 órára a citromlével, sóval, borssal fűszerezve és jól átforgatva a hűtőben pihentetem, közben megcsinálom az alapszaftot. A szalonnát kisütöm (nem szedem ki a kisült szalonnát), ha szükséges, kevés olajjal pótolva a zsiradékot megdinsztelem rajta a vöröshagymát, majd a fokhagymát. Meghintem a pirospaprikával, ráteszem a lecsóalapot, kicsit átpirítom, majd kevés vízzel lassan párolom kb. fél óráig. A gombát ráteszem, picit sózom megvárom ameddig összeesik, és ráteszem a harcsakockákat is. Ha szükséges, utána ízesítem sóval, borssal. A tejföllel és a liszttel habarást készítek és óvatos mozdulatokkal hozzáadom. Kb.15 perc főzési idő elég a harcsának és a gombának.
A galuskához a juhtúróhoz hozzáadom a vajat, a tojásokat, a kaprot, majd a lisztet. A vizet fokozatosan hozzáadagolva kemény galuskatésztát keverek (ha szükségesnek érezzük, picit sózzuk), és forrásban lévő sós vízbe szaggatom szaggató segítségével, több részletben kifőzöm. Meleg vízzel leöblítem, jól lecsöpögtetem, vajra szedem.
A gombás harcsapaprikást a juhtúrós galuskával tálalom.
Megjegyzés:
A receptet és a fotót Gaby53 küldte. Köszönjük!
Forrás: Mindmegette.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Receptek-halas |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2015. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
281 db bejegyzés |
| e év: |
4135 db bejegyzés |
| Összes: |
32631 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Általános (1199)
- Belső kör (5)
- Család (0)
- Munka (0)
- Haverok (0)
- Iskola (0)
- Advent,Karácsony, Újév, Húsvét (1166)
- Áldások, imák, Istenes versek (347)
- Állatok (44)
- Angelisz Irini (80)
- Angyal,Isten vers,videó,idézet (132)
- Angyali üzenet Pusztai Orsitól (892)
- Angyali üzenetek (1041)
- Angyali üzenetek 2 (4)
- Angyalok, angyalos történetek (140)
- Anyák napja (35)
- Anyák napja (167)
- Ara Rauch írásai, versei (20)
- Aranyosi Ervin versei (30)
- Athéna görögországi élményei (2)
- Athéna versei, gondolatai (32)
- Atya, Jézus és Mária üzenetei (20)
- Az Élet Kiskönyve (19)
- Bagi László /Hezekiah versei (20)
- Bálint gazda (5)
- Barátság (272)
- Benmar - Szabó Balázs versei (20)
- Blogtársaktól kaptam 1 (134)
- Blogtársaktól kaptam 2 (41)
- Bodré Anikó versei (8)
- Bölcsességek - gondolatok (69)
- Ch-ás szerzők versei (37)
- Csabai Lajos versei (15)
- Egészség (590)
- Égi jelenségek, érdekességek (3)
- Égi üzenetek (24)
- Egyéb ünnepek, jeles napok (870)
- Ehető virágok és receptek (21)
- Emlékezés (82)
- Ezoterikus (284)
- Fényörvény: üzenetek-tanítások (31)
- Filmek (17)
- Francoise versei (12)
- Fullos szerzők versei, írásai (124)
- Gitka(Szomorúfűz) (11)
- Gyógyító kövek, kristályok (50)
- Haiku, Zen versek (52)
- Hetet (414)
- Heti útravaló - Müller Péter (339)
- Hétvégét (393)
- Hónapok, hónapokról versek (1248)
- Horoszkópok (19)
- Humoros, vicces (21)
- Idézetek (948)
- Írások (310)
- Jó éjszakát! (809)
- Jó reggelt! (7)
- Jókívánság (40)
- Kamarás Klára versei (50)
- Kedvenc énekesek (12)
- Kellemes délutánt! (11)
- Komáromi János (Koma) versei (74)
- Kormányos Sándor versei (15)
- Krancz Béla versei (9)
- Kryon (55)
- Kun Magdolna versei (23)
- Könyvek (38)
- Lengyel Jolán versei (13)
- Másik világ, Hathorok üzenetei (6)
- Meditációk (38)
- Nagy Krisztina, Krancz Béla (27)
- Nemzeti ünnep (161)
- Pps-ek (3)
- Puskás Kolozsvári F. versei (2)
- Receptek - befőzés, mélyhűtés (74)
- Receptek - görög és balkáni (13)
- Receptek - savanyúság eltevése (20)
- Receptek, írások - vegyes (792)
- Receptek-főzelékek, lecsók, (192)
- Receptek-halas (184)
- Receptek-húsmentes ételek (1202)
- Receptek-húsos (1394)
- Receptek-ital,szörp,gyümölcs (129)
- Receptek-levesek (1399)
- Receptek-menük (388)
- Receptek-sütemények-desszertek (1309)
- Receptek-tésztafélék,szendvics (1048)
- Receptek:saláta,hidegtál,egyéb (514)
- Reiki (5)
- Saját készítésű videók (88)
- Seherezádé (152)
- Seneca (32)
- Szapphó (47)
- Szép estét! (154)
- Szép képek (34)
- Szép napot, vasárnapot! (142)
- Szerelem, boldogság (926)
- Szeretet (404)
- Szeretet írások (220)
- Szily Nóra riportjai (121)
- Táltos témák (24)
- Táncok története (24)
- Tanítások-Üzenetek-Írások (195)
- Tatiosz (280)
- Tokaji Márton versei (52)
- Tóth Juli versei (36)
- Tóth Tiborné-Hajnalka versei (3)
- Vegyes receptek (22)
- Vén Muskétás versek, írások (474)
- Vénusz Kódex (12)
- Versek (3006)
- Versek videókon (6)
- Versek, képek reggeltől-estig (121)
- Versek, képek tavasztól-télig (1079)
- Verses képeslapok (779)
- Videók (279)
- Virágok, gyümölcsök, termések (569)
- Virágos versek, idézetek (370)
- Vujity Tvrtko írásai (11)
- Üdvözlés, köszöntés,köszönés (760)
- Zene,-dalszövegek videókkal is (294)
|
|
|
| |
- Ma: 3181
- e Hét: 7762
- e Hónap: 21667
- e Év: 151374
|
|
|
Offline
