|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 13:27:43, kedd
|
| |
| |
A görögországi választások mindenki számára egyértelművé kell, hogy tegyék: az államok feletti érdekérvényesítés (föderáció) visszavonhatatlanul megbukott, Európa egyetemes érdeke, hogy az államok érdekérvényesítésének összehangolását jelentő konföderatív gondolkodási mód minta (paradigma vagy korszellem) mielőbb felváltsa azt, mint egyetlen lehetséges alternatíva.
Ha ezt nem tesszük, az államok és az emberek kiszolgáltatottsága valós veszélyként fenyegeti teljes összeomlással a társadalmi, politikai és gazdasági rendszert, ami káoszba sodorja Európát.
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékrenddel közvetített társadalomszervezési rendszerének alapja a konföderatív paradigma.
Aki felelősséget érez önmaga, családja, nemzete életéért, annak most kell időt és lelki, szellemi nyitottságot szánnia a Szent Korona Értékrend (http://szkertekrend.hu/) megismerésére.
Nagyon kérek minden mesélőt, megmondó-, leleplező embert, most azonnal szűntesse be a nemzetet kómában tartó tevékenységét!
Nagyon kérek minden magyar embert, most ne hallgassa a mesélőket, megmondókat és leleplezőket, minden erejét Magyarország megmentésére fordítsa, megtalálva saját feladatát a Gondoskodó Magyarország újjáteremtésére, ami mintát ad az emberiségnek az emberi életre, a válság minden okának és következménynek felszámolásával.
,,Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona" c. könyv (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf)
,,Európai Konföderációról szóló szerződéstervezete" az Isteni Iránymutatást vetíti ki minden államra:
Az Európai Konföderáció alapelvei
(1) Minden állam politikai, társadalmi, közigazgatási, gazdasági és területi szabadsága örök és sérthetetlen.
(2) Minden embernek a jogok és kötelezettségek összhangjában egy és ugyanazon szabadsága van.
(3) Minden állam lelki, szellemi és természeti vagyona az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség örök és elidegeníthetetlen tulajdona.
(4) Az állam vagyonával létrehozott minden érték az állam államalapító és államalkotó nemzetei által alkotott egyetemes közösség érdekeit szolgálja.
(5) Azzal szemben, aki az állam vagy az állampolgárok szabadságát veszélyezteti, minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.
Mintegy felkészülve a görög választások eredményére, tegnap frissítettem az EU-no-EK-yes honlapot (http://eu-no-ek-yes.com/).
Ezen minden EU-tagországnak és az országok minden hivatalos nyelvének külön honlapja van.
Az anyag még nem teljes, hiszen a nyelvek adta megosztottság feloldásához olyan emberekre van szükség, akik fordítani tudnak.
A Lisszaboni Szerződés viszont minden hivatalos nyelven elérhető a honlapról, tehát a munka elkezdhető, azzal a megjegyzéssel, hogy a pontosítást folyamatosan végezni kell.
Egy hetes felkészülés után Áldás havának 18. napján Szegeden, a rendhagyó könyvbemutatón (https://www.facebook.com/events/852009334886695/) kezdjük el a szabadság korlátainak lebontását azokkal az emberekkel, akik cselekvő szabadságban akarnak élni, és felelősséget éreznek önmaguk, családjuk és nemzetük életéért.
Az ősi civilizáció Szent Korona Értékenddel közvetített útja az egyetlen, amelyet végigjárva az emberiség újjáteremtheti azt a világot, ahol minden ember, minden család, minden nemzet szeretetben, méltóságban, egymással összehangolt érdekek szerinti teljes szabadságban él.
Kelt Szegeden, 2015. Áldás havának 6. napján.
Halász József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 13:14:47, kedd
|
| |
| |
Az Országgyűlés tavaly december 17-én fogadta el kormánypárti szavazatokkal a népszavazásokról szóló törvényt, és úgy rendelkezett, hogy az (a helyi népszavazási eljárás kivételével, amely október 1-jén lép hatályba) a 2014-es parlamenti választás kitűzésének napján lép hatályba.
A népszavazások legfontosabb szabályait az alaptörvény tartalmazza: legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés elrendeli az országos népszavazást; a köztársasági elnök, a kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti. Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem lehet országos népszavazást tartani többi között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés és képviselő-testület feloszlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről, illetve közkegyelem gyakorlásáról.
EU ból kilépés módjai
A nemzetközi közjog szabályai szerint négyféle módon szűnhet meg a tagság egy nemzetközi szervezetben. A két alapeset a kilépés és a kizárás. A kettő között az a lényeges különbség, hogy míg az előbbiről a kilépő egyedül határoz, a kizárásnál a többi tag dönt így. Nagyon ritkán fordul elő, de nyilvánvalóan akkor is megszűnik a tagság, ha maga az állam, vagy a nemzetközi szervezet szűnik meg. Fontos, hogy a kiválásnak mindenképp a vonatkozó jogszabályok szerint kell történnie, különben az nem lesz érvényes.
A folyamatot szabályozhatja a szervezet alapszerződése, vagy ennek hiányában a nemzetközi jog. Az Európai Unió jogában a kilépésre csak a Lisszaboni Reformszerződés 2009-ben történő hatályba lépése óta található konkrét formula. Ez azt jelenti, hogy mindössze három évvel ezelőtt még az sem volt egyértelmű, hogy egyáltalán van-e joga kilépni egy tagállamnak.
A kilépés konkrét szabályozása mellett voksolók érvei szerint az uniós jogban egyrészt érvényesülnie kell a nemzetközi jog egyik meghatározó alapelvének, az ún. clausula rebus stic stantibusnak. Ez azt jelenti, hogy egy szerződés felmondható, illetve módosítható abban az esetben, ha megkötése óta olyan lényeges változások álltak be a szerződő fél körülményeiben, hogy többé nem várható el tőle a tagság. A másik fő érv szerint pedig a szabad kilépés lehetősége nem más, mint a tagállami szuverenitás biztosításának egyik alapfeltétele.
Az Európai Unióról szóló Szerződés új, 50. cikkét ugyanakkor sok támadás is éri, főleg azzal kapcsolatban, hogy szöges ellentétben áll az egyik legfontosabb uniós célkitűzéssel: az integráció fejlődésével.
Jelen helyzetben ez a kritika nagyon is megállja a helyét. A krízishelyzetből ugyanis kétféle kiút van: vagy elmélyül az együttműködés, akár egy föderális berendezkedés irányába, vagy az ellentétes forgatókönyv szerint sorra kiválnak majd a tagok.
A sokat vitatott 50. cikk alapján elvileg egyszerűen zajlana le a kilépési eljárás. A tagállamnak legelőször is az Európai Tanáccsal kellene közölnie a szándékát. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján tárgyalásokat folytatnának és megállapodást kötnének, amelyben az érintett államnak az Európai Unióval való jövőbeli kapcsolatara tekintettel meghatároznák a kilépés részletes szabályait. A megállapodást az Unió nevében a Tanács kötné meg minősített többséggel, a Parlament egyetértését követően.
Nem az EU lenne az első példa
Az ENSZ-ből 1965-ben Indonézia vált ki, a Malajziával kapcsolatos konfrontációja miatt. A 2009 előtti uniós alapszerződésekhez hasonlóan az ENSZ Alapokmánya sem rendezte, és máig sem tartalmaz semmilyen konkrét szabályozást a kilépésre, így egy sajátos jogértelmezési módszerrel, az ún. történeti elemzéssel állapították meg, hogy kiléphet Indonézia. A távollét egyébként nem tartott túlságosan hosszú ideig. Az ország 1966. október elsején jelentette be, hogy újból tag kíván lenni. Az ENSZ pedig mindenféle formális felvételi eljárás nélkül fogadta vissza.
Az EU-ban egyelőre még az esetleges kilépés körülményeit is sűrű homály veszi körül. Hogy mi történne abban az esetben, ha egy tag később mégis úgy döntene, hogy ismét részt kíván venni az integrációban - mint az ENSZ esetében Malajzia - egyelőre találgatni sem lehet. Nem lehet tudni, hogy lenne-e reális esélye a visszalépésnek. (Bár az 50. cikk 5. bekezdése ezt a lehetőséget is megemlíti.)
Kizárásra is került már sor a nemzetközi szervezetek történetében. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetből a Dél-afrikai Köztársaságot zárták ki 1966-ban, s majd csak az apartheid sikeres leküzdésével, 1994-ben csatlakozhatott újra.
1962-ben pedig Kubát akarták kívül tudni az Amerikai Államok Szervezetének tagjai a Castro-rezsim megerősödése miatt. Tagsági jogviszonyát azonban végül ő is visszanyerte 2009-ben.
Kizárásra egyébként az Európai Unió joga szerint nincs lehetőség. Egy állam csak úgy szűnhet meg tag lenni, ha saját elhatározásából elindítja az 50. cikk szerinti eljárást.
Fontos elhatárolni továbbá az egész unióból, illetve csak a monetáris unióból való kiválást. Ez utóbbiból sem lehet csak úgy távozásra bírni egy tagot, bármennyire is sokan szeretnék ezt most megtenni Görögországgal. Ebben az esetben legfeljebb egy új nemzetközi szerződés megkötése jöhetne szóba megoldásként, amit természetesen a helléneknek is alá kellene írnuk.
Néhány korábbi, a kilépés szempontjából releváns konfliktushelyzet
Az európai integráció történetének egyik legnagyobb konfliktusa volt az ún. üres székek politikája 1965-ben. A franciák, főként Charles de Gaulle hatására nem voltak hajlandók részt venni a Tanács ülésein. Így ellehetetlenítették a döntéshozatalt, végederményben pedig az egész rendszer működését bénították meg. Ezzel a magatartásukkal - a szuverenitásukat féltve - az ellen tiltakoztak, hogy ne vezessék be az egyhangú döntéshozatal rovására a többségi döntéshozatalt, vagyis hagyják meg a tagállami vétójogot. A konfliktust végül a Luxemburgi Kompromisszum rendezte 1966-ban. E szerint bevezették a többségi döntéshozatalt, ugyankkor, a tagállamok valamilyen lényeges, elemi érdekükre hivatkozva ragaszkodhattak továbbra is a teljes konszenzushoz.
Kevesen tudják, hogy egy kormányváltás következtében Nagy-Britannia is közel állt már a kilépéshez, rögtön az 1972-ben történt csatlakozása után 3 hónappal. A csatlakozási szerződést a konzervatívok írták alá, az őket leváltó munkáspárt azonban vissza akarta fordítani a folyamatot, gazdasági nehézségekre hivatkozva. A brit Labour Party 16:9 arányban még népszavazásra is bocsátotta az ügyet. A referendumban azonban a nép a bennmaradás mellett döntött 67,2 százalékkal.
A munkáspárt ezzel még nem adta fel véglegesen a terveit. 1981-ben hozott egy nyilatkozatot (Statement by the National Executive Committee of the Labour Party), melynek értelmében, ha győztek volna a választásokon, mindenféle népszavazás nélkül kezdeményezték volna a kilépést. Erre sem került sor, a nyilatkozat azonban meglepő részletességgel írta le a kilépési eljárás menetét.
Görögország is állt már a szakadék szélén, szintén csatlakozásának évében, 1981-ben. Ekkor a szocialista párt (PASOK) kezdeményezett népszavazást a kilépésről. Törkvéseikből végül azért nem lett semmi, mert az újonnan megválasztott elnök, Konsztantinosz Karamanlisz pártjával ellentétben az integráció híve volt.
1992-ben Dánia okozot néhány válságos pillanatot. Ebben az évben került sor a Maartrichti Szerződés aláírására. A Maastrichti Szerződés, vagyis az Európai Unióról szóló szerződés mérföldkő volt az integráció történetében, mert megalapta a mai formájában létező Európai Uniót. Dániában azonban egy népszavazás következtében 82,9 százalékkal meghiúsult a ratifikáció. Mivel a reformszerződéseket minden tagállamnak alá kell írnia, felmerült az a lehetőség, hogy a tárgyalásokat csak 11 tagállammal folytassák tovább. Sőt, sokan eljátszadoztak azzal a gondolattal, hogy lépjen ki az összes tag egyszerre, és szervezzék meg az egész uniót teljesen új alapokon. Ilyen drasztikus lépésekre (szerencsére) nem került sor, Dánia végül aláírta az Európai Unióról szóló szerződést.
A következmények
A kilépés nem jelent teljes elszakadást. A tagsággal együtt járó jogok és kötelezettségek kétségtelenül megszűnnek ugyan, ám a tagság alatt az Unió áltak ratifikált nemzetközi szerződések továbbra is kötik a kiváló tagot. A kilépés időpontjában esetlegesen fenálló pénzügyi kötelezettségek és tartozások szintén megmaradnak a nemzetközi szerzvezettel szemben.
Más kérdés, hogy az előbb említett jogi következmények mellett ténylegesen mit vonna maga után egy tagállam kilépése. Ez nem mindegy sem a kilépő, sem a maradó tagok, végső soron pedig az Unió szempontjából sem. Egyértelmű következtetéseket szinte lehetetlen levonni, és az eddigi vélemények is nagyon szélsőségesek ezzel kapcsolatban. Vannak, akik szerint már csak a kérdés felvetése is felelőtlenség, mások viszont nem látnak más megoldást a problémákra.
EU-ból csak egy van
Az Európai Uniónak van néhány olyan tulajdonsága, amely minden más nemzetközi jogalanytól megkülönbözteti. Ez a szupranacionalitás. Más szóval nemzetek felettiség, a nemzetek akaratából, melynek legfontosabb alapkövei a politikai önállóság, az uniós jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben, valamint a pénzügyi önállóság.
Továbbá a tagállamok és maga az EU között olyan különleges és szerves kapcsolat van, amelyre nincs máshol példa a világon. A tagállamok korlátozták szuverenitásuk egy részét az Unió javára, ugyanakkor az Uniónak is számos kötelezettsége van a tagállamokkal szemben.
Lüder Gertner, az Európai Politikáért Felelős Centrum vezetőjének szavait idézve: "A tagállamok törvényeinek 84 százaléka jön ma Brüsszelből".
Egy ilyen szoros kötelékből való kiszakadás rengeteg kockázattal járhat, és több benne az ismeretlen tényező, mint a föderáció felé való elmozdulásban. Mert az integrációs folyamat elmélyülése eddig végső soron mindig sikerrel járt, kilépésre azonban még nem volt példa.
Az Európai Unióból való kilépés lehetőségét sokféle szemszögből meg lehet közelíteni. Lehet róla gondolkodni hideg fejjel, higgadtan, vagy kétségbeesetten, indulatokkal, ahogy a görög demonstrálók is teszik ezt napjainkban.
Jogi szempontból azonban mindenképp egy egyedülálló, és állandóan fejlődő folyamat feladását jelentené. Ezért lehetetlen lehetőség az EU-ból való kilépés.
...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... ...... .........
Copy of Az Alapszerződések módosítésa és felülvizsgálata... elsődleges jogalkotás az Euban. átirata
Alapszerződések módosítása, felülvizsgálati eljárások.
Lisszaboni szerződés:
4 válfaja van:
-Rendes felülvizsgálat
-Egyszerűsített módosítási eljárások
-Átvezető passerelle eljárások
-Csatlakozási szerződések
Rendes felülvizsgálati eljárás
Bármely tagállam kormánya, az Európai Parlament vagy a Bizottság javaslatot nyújthat be a Tanácsnak a szerződések módosítására.
- hatáskörök bővítése, szűkítése
A Tanács továbbítja az Európai Tanácsnak, és arról értesíti a nemzeti parlamenteket.
1. lépés:
2. lépés:
Ha az Európai Tanács a Bizottsággal és a Parlamennel folytatott konzultációt követően egyszerű többséggel a javasolt módosítások megvitatása mellett dönt az Európai Tanács elnöke a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam illetve kormányfőinek ,valamint az Európai Parlamentnek és Bizottságnak a képviselőiből álló konventet hív össze. A monetáris területet érintő intézményi változtatásoka esetében az Európai Központi Bankkal is konzultálni kell. A konvent vizsgálja a módosításokra vonatkozó javaslatokat és konszeznussal ajánlásokat fogad el a tagállamok képviselőinek a meghatározott konferenciája számáára.
Amennyiben a javasolt módosítások terjedelme nem indokolja az Európai Tanács az Európai Parlament egyetértését követően egyszerű többséggel a konvent összehívásának mellőzésével dönthet . Ebben az esetben az Európai Tanács meghatározza egy a tagállamok kormányai képviselőinek részvételével tartandó konferencia mandátumát.
3. lépés:
A tagállamok kormányai képviselőinek konferenciáját a tanács elnöke hívja össze abból a célból hogy közös megeggyezéssel meghatározzák a szerződés módosításait. A módosítások azt követően lépnek hatályba hogy azokat alkotmányos követelményeiknek megfelelően valamennyi tagállam megerősítette.
Ha a Szerződések módosításáról szóló bármely szerződés aláírásától számított két év elteltével az említett szerződést a tagállamok 4/5-e már megerősítette, egy vagy több tagállam azomban a megerősítési folyamat során nehézségekkel szembesül, az ügyet az Európai Tanács elé kell utalni.
Miben tér el a nemzetközi szerződések módosításától?
- Nem elég a tagállamok akarategysége, az Unió szupranacionális szervei is érdemi, kihagyhatatlan részesei az eljárásnak.
- A tagállamok nem csak a konferencia hagyományos formációjában, de a Tanács és az Európai Tanács keretein belül is szerephez jutnak.
-Továbbra is egyhangú döntés szükséges. Tehát jelen vannak a klasszikus nemzetközi szerződés módosítás elemei.
Nagy hangsúly van az EP és a nemzeti parlamentek munkáján. A konvent a demokratikus legitimációt segíti.
- Egyes tagállamokban elakadhat a megerősítés ilyenkor az Európai Tanács jelentős konfliktuskezelő kompromisszumkereső eljárásai lévén találnak kiutat.
Egyszerűsített módosítási eljárások
1. lépés:
Bármely tagállam kormánya az Európai Parlament vagy a Bizottság javaslatokat nyújthat be az Európai Tanácsnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének az Unió belső politikáira, és tevékenységére vonatkozó rendelkezései teljes vagy részleges felülvizsgálata érdekében.
2. lépés:
Az Európai Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részében foglalt rendelkezéseket határozattal egészben vagy részben módosíthatja. Az Európai Tanács az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal valamint a monetáris területet érintő intézményi módosítások esetében az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz. Ez a határozat csak azt követően lép hatályba hogy a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyják.
A határozat a Szerződésekben az Unióra ruházott hatásköröket nem bővítheti.
Indokok
- A gazdasági és társadalmi élet gyors változásaira való reagálás.
- A tagállamok szuverenitássát éritő hatáskörbővítésre nincs lehetőség
- Továbbra is követelmény marad az egyhangú döntés
- A tagállamoknak megmarad a kettős vétója.
- Csak az EUMSz 3. részében foglalt rendelkezésekre alkalmazható.
Átvezető Passerelle eljárások
1. lépés:
A szerződések a Tanács számára egyhangú határozathozatalt írnak elő az Európai Tanács határozatban felhatalmazhatja a tanácsot hogy minősített többséggel határozzon. Ez nem alkalmazható katonai vagy védelmi vonatkozású döntések esetén.
Amennyiben a Szerződések úgy rendelkeznek hogy a Tanácsnak egyes különleges jogalkotási aktusokat, különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadnia, az Európai Tanács határozatban úgy rendelkezhet, hogy az ilyen jogalkotási aktusok rendes jogalkotási eljárás keretében is elfogadhatók.
2. lépés:
Az Európai Tanácsak az első és a második albekezdés alapján tett minden kezdeményezéséről értesítenie kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az értesítés időpontjától számított 6 hónapon belül kifogást emel a javaslattal szemben, az első vagy a második albekezdésben elmített határozatot nem lehet elfogadni. Kifogás hiányában az Európai Tanács elfogadhatja a határozatot. Ezt az Európai Tanács egyhangúlag, a Parlament tagjainak többségével elfogadott egyetértését követően fogadja el.
Hozzáfűzhető:
-Egyszerűsíti a döntéshozatali eljárásokat. Igyekszik rövidíteni, és kiiktatni az integrációt lassítani képes szűk keresztmetszeteket.
- A tagállami egyetértés nincs feláldozva.
- EUMSz különleges átvezető záradék. néhány területen családjog munkajog környezetvédelem, a Tanács egyhangú döntésével lehetővéteszik a z egyhangú döntést igénylő különleges döntéshozatalról a rendes jogalkotási eljárásra való áttérést. A parlamentel is csak konzultálni kell nem szükséges az egyetértése. A nemzeti parlamentek nem vesznek részt.
Csatlakozási szerződések és kilépés szabályozása
Csatlakozási szerződések:
EUSz. 49. cikk: Bármely európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket és elkötelezett azok érvényesítése mellett, a kérelemről értesíteni kell az Európai Parlamentet és na nemzeti parlamenteket, a kérelmező államnak a kérelmet a Tanácshoz kell benyújtania amely a Bizottsággal folyatott konzultációt és az Európai Parlament tagjainak abszolút többségével elfogadott egyetértését követően arról tagjainak többségével határoz. Az Európai Tanács által megállapított feltételeket figyelembe kell venni.
A felvétel feltételeit és az Unió alapját képező szerződéseknek a felvétel miatt szükségessé váló kiigazításait a tagállamok és a felvételét kérő állam közötti megállapodás rendezi, ezt a megállapodást alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi szerződő államnak meg kell erősítenie.
Csatlakozási szerződés II.
- Országspecifikus feltételek
Az Európai Tanács meghatározhat országspecifikus feltételeket amelyekkel kiegészítik a csatlakozási szerződést.
- Gyakorlatilag az alapító szerződések módosítása
- Mind uniós mind nemzetközi jogi keretek vannak.
Elég homályosan intézményesített
A szerződések időtartama
- ESZAK - 50 évre köttetett a Nizzai szerződés a felbomlásából fakadó pénzügyi és egyéb következményeket redezi. Az Európai Közösségre száltak.
,
A KILÉPÉS KONKRÉT MÓDJA:
AZ EGK szerződést határozatlan időre kötötték, majd Lisszaboni szerződést is.
-Lisszabon előtt nem rendezték a szerződésből való kilépés lehetőségét, bár a nemzetközi jog szabályai szerint ez adott volt.
Lisszabon az EUSz. 50. cikkében szabályozza a kilépés lehetőségét.
EUSz. 50. cikk:
A saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat hogy kilép az Unióból.
A kilépést elhatározó tagállam szándékát jelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel a tagállammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeni kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke 3. bekezdése alapján kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többségge leljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.
A kilpésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjáról illetve ennek hiányában a 2. bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével, a Szerződések az érintett tagállamra többé nem alkalmazhatóak, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
A Tanácsnak illetve az Európai Tanácsnak, a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács illetve a Tanács ráv onatkozó tanácskozásain és rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt. A minősített többséget az EUMSz 238. cike 3. bekezdése b. pontjának megfelelően kell meghatározni.
Amennyiben az állam amely kilépett az Unióból később újra felvételét kéri kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.
Vélemények: Friel: rendezetlen viszonyok a bejelentés és az unió elhagyása között. A nagy tagállamok aránytalanul erős pozicióba kerülnek a kilépésnél és az azzal való fenyegetésénál.
Valamint problematikus a "tagállamok alkotmányos követeléseivel összhanban kitétel." EZt a bíróság hatáskörébe tartozik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-07-07 13:11:32, kedd
|
| |
| |
A sorsdöntő görög népszavazás - percről percre
http://hvg.hu/gazdasag/20150703_Gorog_nepszavazas__percrol_percre
A görögök vasárnap népszavazáson döntöttek arról, hogy elfogadják-e az EU megszorítócsomagját vagy elutasítják azt, s ezzel nagy lépést tesznek az eurózónából való távozásukra. Kövesse velünk az urnazárás utáni eseményeket.
2015. július 05., vasárnap, 20:58
A fiatalok még jobban utálják a nemzetközi hitelezők javaslatait
A fiatalabb szavazók körében még nagyobb az elutasítása a nemzetközi hitelezők javaslatcsomagjának. 67 százalékuk nemmel szavazott a Guardian egyik bejegyzése szerint. Érthető, világít rá a brit újság, a fiatalok körében 50 százalékot is meghaladja a munkanélküliségi ráta.
Érdekesség, hogy az idősek - a nyugdíjuk és megtakarításaik védelme miatt - inkább az igenre szavaztak, és csak 37 százalékuk voksolt nemmel.
2015. július 05., vasárnap, 20:56
Egyre többet beszélnek az euró elhagyásáról
Német banki vezetők szerint Görögországnak ki kell lépnie az eurózónából. Egy befektetési elemzőt is idéz a Guardian, ő 75 százalékos esélyt ad annak, hogy ez be is következik.
2015. július 05., vasárnap, 20:51
Félidőben 61 %
A leadott szavazatok felének összeszámlálása után 61 százalékos a nemek aránya. A görög kormány máris bizakodó nyilatkozatokat tesz. Panos Skourletis munkaügyi miniszter szerint az edmény a demokrácia győzelme. A kormány ezzel erős felhatalmazást kapott a tárgyalások folytatására. 2015. július 05., vasárnap, 20:44
Nem lesz rendkívüli ülés
Eurózóna pénzügyminiszterei nem tervezik, hogy rendkívüli ülést tartanának holnap. Egyik tisztviselő azt mondta a Reutersnek, hogy a miniszterek nem is tudnának miről tárgyalni.
2015. július 05., vasárnap, 20:40
Eközben Izraelben
Nikosz Kociasz görög külügyminiszter vasárnap Izraelbe érkezett háromnapos látogatására. Este Eugene Kandellel, Izrael nemzeti gazdasági tanácsának elnökével vacsorázik, hétfőn pedig Benjámin Netanjahu kormányfővel, majd palesztin tisztviselőkkel találkozik.
A látogatást ugyanakkor már több mint egy hónapja megtervezték izraeli tájékoztatás szerint. A referendumot június 27-én írta ki a görög miniszterelnök, amit a parlament egy nappal később jóváhagyott.
2015. július 05., vasárnap, 20:31
40 százalékos feldolgozottsági adatok
A görög választási bizottság honlapján található adatok szerint a szavazatok 39,37 százalékának feldolgozása után a nemmel szavazók aránya 61,06 százalékot tett ki, míg az igennel voksolók aránya 38,94 százalék volt.
2015. július 05., vasárnap, 20:26
A szavazatok több mint egyharmadának összeszámlálása után az állás:
Nem: 61 százalék. Igen: 39 százalék. 2015. július 05., vasárnap, 20:23
Boldog "nem"-szavazók
Több képet is közöl a Guardian azokról, akik nagyon örülnek, hogy a "nem"-ek nyernek a népszavazáson. Ez könnyen lehet, hogy az eurózóna elhagyását is jelenti egyben...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2015. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
23 db bejegyzés |
| e év: |
163 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 547
- e Hét: 2257
- e Hónap: 10861
- e Év: 46802
|
|
|
Offline
