|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2015-08-17 12:16:08, hétfő
|
| |
| |
Sóhaj
SÓHAJ
Én Istenem, az idő hogy szalad!
Ma még vagyunk, holnap már nem leszünk,
múlt és emlék: minden elmarad.
Nyomunkat rendre belepi
rőt lombjával az őszi szél.
S hogy kik voltunk:
maholnap az sem tudja,
aki rólunk beszél.
Zölden remeg a nyírfa lombja,
a bajor erdőn szellő támad.
Lópor-szagú ködök lepik
a jövendőt és a hazámat.
Fehér itt is a nyírfa kérge,
pillangó jár a gyöngyvirághoz.
S mégis:
minden virágharanggal,
illattal, színnel, fénnyel, hanggal
a régi erdő húz magához.
Bajor erdőkön vándorok haladnak.
A bánathoz már egynek sincs szava.
De sóhajaik ég felé röpülnek,
kendőnyi kis fehér felhőkké gyűlnek
s jó szél szárnyán elszállnak haza.
Bajorerdő, 1946.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2015. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
626 db bejegyzés |
| e év: |
7547 db bejegyzés |
| Összes: |
70103 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2406
- e Hét: 13618
- e Hónap: 30018
- e Év: 151891
|
|
|
Offline
