|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2015-08-22 19:36:52, szombat
|
| |
| |
Pihenő
Jöjj, itt megpihenünk
e fodros felhő lépcsős
szélére ülve. Fejed
fektesd vállam gödrébe,
s hallgassuk mit mesél
a csend. Furcsa fényeivel,
mint színes szappanbuborék,
körénk feszül az éj.
Akár fában az évgyűrűk,
homlokodon a barázdák
mutatják: sok dolgos éven
hámoztad át magad, s most
megdobban a Hold szarva,
ahogy az ellágyult mosolyt
hajnalra ajkadról felszedi.
(2015. 08. 22.)
Sógor Gyula
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-08-22 19:22:15, szombat
|
| |
| |
Petri György: Mosoly
Meg fogok halni. Nem is oly sokára.
S ez olyan könnyű szédülettel tölt el,
mint ifjúkoromban - kezdő dohányost -
az erkélyen reggelente leszívott
első néhány slukk. Ez azóta elmúlt,
persze, ahogyan elmúlt annyi minden.
Hovatovább csak egy maradt velem,
de az igen, Istennek hála érte!
A szem mohó, éhes kíváncsisága,
a nézés gyönyöre, hogy minden látvány
a maga más-más módján színöröm:
egyforma szép a szurok és a csurgatott méz,
és egy kazánház tekergő csövei
burkolva üveggyapottal és sztaniollal.
Vagy egy tengerszem türkizcsöndje kék fenyők közt
és a levegő üveghidege. Egy eldobott
üres cigarettásdoboz céltalan zörgő
összevissza szálldosása az út betonján
a változó szél szeszélye szerint. A mosoly
egy besüppedt ínyű fakó banyácska arcán,
a szemzugában sárga gyantacseppként megülő könny,
valamint a feszes húsú ifjú leány
csöppnyi tokája, fogainak kimutatott fehérje,
miből, bár csak egy kissé, túl sokat mutat,
ám ez nem baj: a szépség
fűszere és forrása - a hiba.
De nemkülönben a munkásasszonyok visszeres lába,
és a piacon a halárusnő pontyvértől és harcsanyáktól
iszamos, félig elfagyott, szederjes, lilás keze -
Mert az angyal a részletekben lakik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-08-22 17:17:17, szombat
|
| |
| |
Szent István király imája
A mélységből kiáltok Hozzád , hallgass meg Uram!
Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben, s hogyan
kell örülni a megérdemelt könnyben.
Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam, s az alázatosság
színtelenségét okosan csillogtassam.
Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni , s hogyan kell féktelen erővel
egyenesen állni.
Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam
a léleknek.
Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dícsérnek.
Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak, s fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak.
Taníts meg lendülni, ha Rád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam.
Ne add meg mindíg, amit nagyon kérek. Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek.
Engedd a világot megvetve szeretni, csak magadat ne hagyd soha elfeledni.
Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék,
nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád,
hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aug.20 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2015. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
535 db bejegyzés |
| e év: |
7211 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 731
- e Hét: 17479
- e Hónap: 36452
- e Év: 265389
|
|
|
Offline
