|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 20:16:08, péntek
|
| |
| |
hidfo.ru 2015.09.11. 17:58 Térségi hírek
Kilépne az eurozónából a görög Népi Egységpárt
Görögország Népi Egységpártja bejelentette, hogy referendumot akar kiírni az eurozónából kilépésről, és megválasztása esetén leállítaná a jelenleg zajló privatizációs programot.
A párt a közelgő előrehozott választások előtt tudatosan folytat olyan kampányt, melyben fő témaként az euróövezet elhagyását jeleníti meg; kormányra jutásuk esetén újra visszaállnának a drachma használatára. Kosztasz Lapavicasz, a párt képviselőjelöltje szerint Görögországnak egy új iparosításra, a nemzeti gazdaság újjáépítésére van szüksége, és ehhez elengedhetetlen a nemzeti pénz használata.
A párt jelenleg azzal kampányol, hogy kormányra jutása esetén bejelentené az államcsődöt, és leállítaná a nemzetközi hitelek fizetését. Elmondása szerint a gazdaság újjáépítése az eurozónán belül nem lehetséges, mert a folyamat szükséges eleme, hogy Athén ellenőrizni és befolyásolni tudja a fizetőeszköz értékét - ez a tényező azonban az euró esetén nem adott, mert az euró értékének befolyásolásában más európai országok érdekei nagyobb szerepet játszanak, Görögország csak elszenvedője a közös pénz éppen aktuális értékének.
Alekszisz Ciprasz volt görög kormányfő augusztus 20-án jelentette be, hogy a közeljövőben előrehozott választásokat tartanak. A szavazást szeptember 20-ára írták ki, és a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a korábban már megbukott Új Demokrácia párt támogatottsága erősödött a Sziriza ellenében, miközben a bizonytalanok mindinkább hajlandóságot mutatnak arra, hogy valamelyik kis pártra szavazzanak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 20:11:30, péntek
|
| |
| |
hidfo.ru 2015.09.11. 15:35
Svéd Demokraták: géppuskaállással kezelnék az illegális bevándorlást
A Svéd Demokrata Párt képviselője szerint csak az oldhatja meg a migrációs válságot, ha géppuskaállást telepítenek a dán határra.
Gunilla Schmidt, a Svéd Demokrata Párt politikusa saját Facebook-oldalán keresztül közölte, mit kellene kezdeni az országba irányuló migránsáradattal. A képviselő kijelentette, hogy ebben a helyzetben már semmi nem segít, csak ha géppuskaállást telepítenek a Svédországot Dániával összekötő Øresund hídra.
A két ország fővárosait összekötő híd az egyik elsődleges útvonal, ahol Svédországba a migránsok abszolút többsége érkezik. Az elmúlt napokban dán napilapok beszámoltak arról, hogy az állami vasúti társaság leállította a vonatközlekedést Németország felől, mert a vonatokkal több százas csoportokban érkeznek a migránsok. Dánia azonban csak tranzitország; a bevándorlók többsége továbbutazik Svédországba, amely eddig híres volt arról, hogy Európa legtoleránsabb politikusai lakják, Malmö külvárosai emiatt évek leforgása alatt afrikai nyomortelepekké váltak, ahol kiemelkedő kriminalitás tapasztalható és sokszorosára nőtt a nemi erőszakok száma.
Az utóbbi napok során Dánia több alkalommal leállította, majd újraindította a vasúti közlekedést Németország irányából, a rendőrök folyamatos ellenőrzést folytatnak a főváros közlekedési csomópontjain. A Life News jelentése szerint a Svéd Demokrata Párt nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a Dánián át Svédországba áramló migránsáradatot, és a pártok állami szervektől függetlenül is próbálnak nyomást gyakorolni Dániára, hogy korlátozza a bevándorlók átutazását Malmőbe.
“Csak az Øresund hídon elhelyezett géppuskaállás segít."
Schmidt szerint amiatt az ő országába utazik a migránsok nagy része, mert Svédország nem csökkentette a bevándorlóknak adott segélyek összegét. Dánia viszont egyszerű tranzitország, mert az utóbbi hónapokban a kormány felére csökkentette a segélyek összegét, és arab nyelvű hirdetésekkel tájékoztatja a bevándorlókat arról, hogy Dániában csak öt évi várakozás után tudnak családdal együtt letelepedni.
A képviselő kijelentéséből a sajtó nemzetközi botrányt kovácsolt, emiatt Schmidt később eltávolította a bejegyzést, majd “hirtelen felindulásból mondott őrültségnek" nevezte a saját maga által mondottakat. A képviselő azonban amiatt engedhette meg magának a kijelentést, mert a választók tekintélyes része igényt tart a bevándorlás elleni radikális fellépésre, miközben a kormány továbbra is kitart a tolerancia mellett - amit a választók egy része egyszerű naivitásnak tart, a radikálisabbak viszont hazaárulásként értékelik.
http://hidfo.ru/2015/09/sved-demokratak-geppuskaallassal-kezelnek-az-illegalis-be vandorlast/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 19:57:26, péntek
|
| |
| |
Németország és volt kommunista agitpropos múltú vezetője, az egykori kari KISZ-titkár, NDK-beli Angela Merkel kancellár úgy döntött, neki kell utat mutatnia az önpusztításra, végleges kártérítést vállalva a történelmi múltért, de egyben a földrész országaira kényszerítve egy olyan életet, amely már látható az unió nem egy országának úgynevezett ,,tiltott zónáiban". Ahová még a rendőrség sem meri betenni a lábát. Arról az Európai Unióról van szó, amelynek központjában, Brüsszelben, 2008 óta a legnépszerűbb keresztnév nem a Jacques vagy az André, hanem a Mohamed.
http://magyarhirlap.hu/cikk/34870/Robotika_es_bevandorlas
Éljen! Éljen! Küszöbön áll a Világforradalom elsöprő, végső győzelme, ha a PÁRT már a faszista németek feletti uralmat is megszerezte!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 19:55:39, péntek
|
| |
| |
Azér a másik dojcs, aza sulcmartin nevezetű sem kispályás, azon kívül, hogy szociÁLdemokrata. Nem jól megmondta a fasisztarasszistanáciknak, hogy a most érkező migráncsok azér jönnek ejrópába, mert maguknak érzik az ejrópúnó értékeit. Úgy vannak vele, mint miFerink, hogy csak a böszmék javát akarta, akarja. Csakhát azok a fránya böszmék nem igen akarták odaadni neki, és a migráncsok is úgy járhatnak, hogy a zönző ejrópai emberek nem adják át az értékeiket önszántukból.
Ez mind rengyén is vóna. A probléma a következő elvtársaim az úrban: az öntudatos menekült elvtársak már Németországban is tüntetnek, hogy Dániába meg Svédországba akarnak menni. Na mármost a kérdés az, hogy ha engedve a követeléseknek Angéla elvtársnő kiengedi őket, oszt kiderül, hogy ott sincs tejjel-mézzel folyó Kánaán, akkor mihez kezdünk velük: hova küldjük még el őket, hogy verjék szét a rendszert? Az USA-ba drága a hajójegy, Afrikát már szétverettük velük sikeresen, már ojrópa sem sokáig húzza, de utána mit csináljunk velük? Valami ötlet?
Üdvözlettel
Timurlenk elvtárs eredeti és meghatalmazott idegologijaji szagtanácsadó |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 19:32:40, péntek
|
| |
| |
2015. 09. 11. 14:15
Nógrádi György: a lakosság ellenében nem lehet kormányozni
Nógrádi György külpolitikai szakértő szerint az Ausztriában kialakult migránshelyzet hatással lesz az októberben tartandó két tartományi választásra.
A szakértő az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában elmondta, Felső-Ausztriában és Bécsben lesznek helyhatósági választások, és az előrejelzések szerint valamelyest teret fog veszíteni a néppárt, a szocialisták mélyrepülésbe kezdenek, és "a szélsőjobboldal szélén lévő liberális párt" erősödni fog.
Hozzátette, az osztrák választásoknak az lesz a tanulsága, hogy a lakosság nagy mértékben - a felmérések szerint kétharmad részben - a migránsok és azok befogadása ellen van. És ha ezt a választások alátámasztják, akkor az osztrákoknak el kell gondolkodnia a "hogyan továbbról", mert a lakosság ellenében nem lehet kormányozni.
Vita alakult ki Ausztriában arról is, hogy kinek a feladata a migránsok ellátása - tette hozzá.
Az esetleges Ukrajnából érkező menekültekről Nógrádi György azt mondta, az onnan útnak indulók célja jellemzően a V4-ek országai lesznek, és ezek az emberek nem politikai menedéket kérnek, ők egyszerűen gazdasági bevándorlók, hiszen Ukrajnában a gázár a háromszorosára ugrott, 50 százalékos infláció van és megállíthatatlan a munkanélküliség.
A hatalmat tavaly átvevők reformintézkedéseiből nem lett semmi - mondta a szakértő.
Nógrádi György szerint a majd Ukrajnából érkezők jelentős része lengyel, Kárpátaljáról pedig magyarok fognak jönni, és ez mindenképpen új helyzetet teremt a térségben, új kihívások lesznek, amelyekre új válaszokat kell adni.
http://alfahir.hu/nogradi_gyorgy_a_lakossag_elleneben_nem_lehet_kormanyozni
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 19:28:59, péntek
|
| |
| |
Corvinus: mondatról mondatra cáfolják az államtitkárt a dékánok
2015-09-11 11:59:00
Sz.A.A.
NOL
A Corvinus Budai Campusának dékánjai tételesen cáfolják Palkovics László közleményét, amelyben a diákok és a dolgozók szándékos félrevezetése mellett azzal vádolja őket, hogy egyéni vezetői érdekeik miatt ,,folyamatos nyomás alatt tartják a budai campus hallgatóit".
hirdetés
Az államtitkári közlemény azokat is meglephette, akik kezdetektől figyelemmel kísérik az eseményeket. A dékánok ugyanis az első összedolgozói értekezlet óta az észérvek erejében bíztak és türelemre intettek minden heveskedőt. Az államtitkári sajtótájékoztató után, amelyre őket egyébként nem hívták meg, szintén kijelentették, hogy ők dékánként semmilyen demonstráció szervezésében nem vehetnek részt.
Ezzel szemben óriási munkával dolgozták ki a hálózatos együttműködés lehetséges megvalósulási formáit. Munkájukat spontán tapssal köszönték meg a Corvinus szenátusi ülése előtt a Fővám téren egybegyűlt hallgatók és dolgozók.
Az alábbiakban közreadott nyílt levelükben tételesen cáfolják a felsőoktatásért felelős államtitkár vádjait.
hirdetés
VÁLASZ
A Kormányportál 2015. szeptember 8-i Felsőoktatási Államtitkársági közleményére:
,,Szándékos félrevezetés zajlik a Corvinus Budai campusán"
,,Az államtitkárság elfogadhatatlannak tartja, hogy egyéni vezetői érdekek folyamatos nyomás alatt tartják a budai campus hallgatóit, továbbá hogy a budai karok dékánjai valótlan információkat közölve az átalakítást a budai campusra és hallgatóira nézve is előnytelennek próbálják beállítani."
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a budai karok dékánjaival a témában folytatott első megbeszélése alkalmával (mely valóban éjjel 11 és fél egy között zajlott) az érintett karok vezetőit biztosította arról, hogy továbbra is dékánként számít a munkájukra a Szent István Egyetembe történő beolvasztást követően. A dékánok egyöntetűen kifejezték, hogy az integráció elutasítása vagy megvalósulása szempontjából jövőbeli kari vezetői szerepük semmilyen szerepet nem játszhat. Túl azon, hogy az egyetemi szervezeti rend és autonómia értelmében az Államtitkár sem a szervezeti rendre, sem a dékánok személyére nem tehet ígéretet, a budai dékánok már ezen az első megbeszélésen kifejezték súlyos aggályaikat, amelyekre az államtitkárság azóta sem reagált érdemben.
hirdetés
Ezt követően az érintett karok augusztus 10-én kari tanácsülésen nyilvánították ki véleményüket a SZIE-be történő integrációval kapcsolatban. Mindhárom kari tanács egyhangú határozatban utasította el a SZIE-integráció megvalósítását. Mindezek alapján jól látszik, hogy ha egyéni vezetői érdekek motiválnák a kari vezetőket, az államtitkárság által erőltetett forgatókönyv elfogadásával személyes kilátásaik nyilvánvalóan kedvezőbbek lettek volna. Ezzel szemben szakmai meggyőződésük alapján az általuk képviselt közösség érveinek próbáltak mindvégig érvényt szerezni, ami az első pillanattól kezdve azzal járt, hogy konfliktusokat kellett felvállalniuk az államtitkársággal szemben.
Államtitkár úr olyan kijelentéseket tett, hogy a hallgatók a SZIE keretein belül értékesebb diplomát fognak kapni. E mögött azonban nincsenek tények, érvek, hogy valójában mitől lesz értékesebb ez a diploma. Az évnyitón az elsősök ,,Én is Corvinusos hallgató vagyok" táblákat tartottak fel tiltakozásképpen, amire a dékánok nem biztatták őket, akciójukról nem is értesültek előzetesen. Ez is azt mutatja, hogy nem értenek egyet Államtitkár Úr döntésével, és nem gondolják úgy, hogy a magasabb ponthatár teljesítésével a Corvinusra történő bejutásuk nem jelent többet, mintha a Szent István Egyetem hallgatói lennének. Mindhárom dékán a leghatározottabban visszautasítja, hogy valótlan információkat terjesszenek róluk, a közvéleményt ily módon is manipulatálva.
,,Nem igaz, hogy a fenntartó zárt ajtók mögött egyeztetett az egyetem képviselőivel, hiszen Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a budai karok dékánjaival 5 alkalommal külön egyeztetésen is találkozott."
Igaz, hogy a budai kartok négy alkalommal találkoztak az államtitkárral, és ezek közül 3 alkalommal a közép-magyarországi agrárcentrum kialakítása volt a tárgyalás témája. Egyeztetésre azonban legnagyobb sajnálatunkra sem került sor. A tárgyalások minden esetben úgy zajlottak, hogy Államtitkár Úr ismertette elképzelését, majd az ellenérvek artikulálását követően változatlan formában megismételte azt. Egyetlen találkozónk után sem kerültek közelebb az álláspontok. Részünkről számos szakmai felvetés született, amire a válasz rendre az volt, hogy az integráció a legjobb megoldás. A koncepciók közül is csak a mi anyagunk tartalmaz szakmai felvetéseket, a Szent István Egyetem ehhez nem tett hozzá egyetlen érdemi javaslatot sem. Viszont kifejezte ugyanazt, amit az államtitkárság: integrációt akar. Szakmai elképzelés nélküli beolvasztást! Bármiféle szakmai indok, szervezeti és működési koncepció nélkül!
,,Továbbá Gyetvai Árpád miniszteri biztos augusztus 5-én a BCE hallgatói választmányával - ahol a budai campus HÖK tisztségviselői voltak többségben - is tárgyalt a tervezett átalakításról, amelynek során számos félreértés tisztázódott, és a hallgatók szóban is megerősítették, hogy bizonyos feltételek mellett nyitottak a SZIE-vel történő integrációra."
Államtitkár úr Kossuth Rádióban 2015. szeptember 15-én adott interjújában kijelentette, hogy az államtitkárság nem kérte a hallgatói önkormányzattól feltételek megfogalmazását. A budai kari HÖK-elnökök azonban éppen erről számoltak be, nevezetesen Gyetvai úr világossá tette számukra, hogy az integráció elkerülhetetlen, és írják le, milyen feltételek között tudják azt elfogadni. Gyetvai úr ezen kijelentése akkor hangzott el, amikor a budai dékánok, a budai karok javában az államtitkárságtól kapott feladaton, az együttműködési koncepción dolgoztak.
A budai HÖK vezetők, szembesülve az elmúlt hetek, napok ellentmondásos híreivel, visszavonták nyilatkozatukat, és most az államtitkár azzal vádolja a kari vezetőket, hogy ez az ő kezdeményezésükre történt meg:
,,Úgy véljük, a hallgatók folyamatos félretájékoztatása, manipulálása és nyomás alatt tartása a budai campus vezetői által nem intézményi, nem szakmai, hanem egyéni érdekeket szolgálnak, éppen ezért elfogadhatatlanok."
Ismételten visszautasítjuk a vélelmezést és az alaptalan vádaskodást. A budai hallgatók szeptember 3-án fórumot szerveztek, ahol több százan jelentek meg, és számon kérték a HÖK vezetőktől, hogy milyen felhatalmazással állították össze az integrációra vonatkozó feltételrendszerüket. A hallgatók világossá tették, hogy azt egyetlen elemében sem tartják véleményükkel egyezőnek, és kérték demokratikusan megválasztott vezetőiket, hogy azonnal vonják vissza az állásfoglalást.
A SZIE integrációra vonatkozó hatástanulmányok máig nem nyilvánosak. Soha, egyetlen tárgyaláson nem volt mód megismerni a SZIE gazdálkodási mutatóit, a gazdasági tervet, ami a budai karok beolvasztása, továbbá az Állatorvosi Kar kiválása esetén a valós költségvetési helyzetet mutatná.
hirdetés
Továbbra is fenntartjuk azon állításunkat, hogy a fenntartó sajnálatos módon autoriter döntést hozott a SZIE integráció erőltetésével, hiszen sem a Corvinus július 13-i szenátusa, sem a budai karok augusztus 10-i kari tanácsa nem támogatta a SZIE integrációt. A szenátus ugyan nem az integráció kérdését tárgyalta, tehát nem közvetlenül erről szavazott. De a határozati javaslat a BCE és a SZIE között együttműködéses alapú felsőoktatás-fejlesztés mellett tette le a voksot, mégpedig 100%-os támogatással. Ez pedig a hat kar közös döntése, a közös jövőjéről! a három budai kar kari tanácsa pedig már az integrációról döntött, mégpedig egyhangúlag elutasítva azt. És letette a voksot a részletesen kimunkált, a felsőoktatás dinamikus és harmonikus fejlesztését szolgáló agrár-felsőoktatási hálózat létrehozása mellett, ami az autonóm egyetemek és karok együttműködésével hozza létre a kívánatos központi régiós ,,agrárcentrumot".
Tisztázni kívánjuk Államtitkár úr azon vádját, miszerint a SZIE-ből 2003-ban a három budai kar politikai okokból vált volna ki. Ez az állítás tényszerűen nem igaz, a kiválás az alábbi főbb okok miatt következett be:
1.) a SZIE gazdálkodása a 2000-2003 között átláthatatlan volt, a fejlesztési források a gödöllői campust szolgálták, Budán nem volt pénz az infrastruktúra fejlesztésére.
2.) már 2001-ben felvetette a SZIE szenátusa a Somlói úti ingatlan eladását, majd egy évvel később a Budai Campusét is. Ennek eladását a hallgatók és oktatók közös élőlánca akadályozta meg.
3.) az akkori felsőoktatási tárca a konfliktus elsimítása érdekében engedélyezte a kiválást, és az universitas koncepció jegyében a budai karok a szintén partnert kereső Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel való egyesülést eredményezte.
Az integrációt több előzetes egyeztető tárgyalás előzte meg, és a Corvinusra végig a konszenzusos döntéshozatali légkör volt a jellemző. Ezt a 2008. évi MAB intézményi akkreditáció elismerte és pozitívan értékelte, mint ahogy az ötéves együttműködés integráltságát is eredményesnek tartotta. A gazdaság- és társadalomtudományok, valamint a budai karok agrár, illetve műszaki képzései megtalálták azokat a kapcsolódási pontokat, amik mentén közös szakok és átoktatások, ill. közös kutatások indultak.
A SZIE integrációval létrejövő agrárcentrum színvonal növekedését sajnos a fenntartó biztosítani nem tudja, ám egy módon hatékonyan tudná segíteni: az agrárképzések finanszírozásának rendezésével, a mérnökképzés színvonalán való önköltségi támogatással. Erre azonban többszöri kérés, javaslat, tárgyalás ellenére sem volt soha semmilyen ,,ígéret". Most sem.
A Budai Campus az utóbbi pár évben valóban keresztfinanszírozásra szorult, épp az aránytalan, a valós költségeket figyelembe nem vevő önköltség alapú finanszírozás miatt. A jelenlegi 250 000 Ft/félév BSc önköltség helyett a műszaki terület mérnökképzésére meghatározott 325 000 Ft/félév önköltség fedezné a működési költségeket, és nem szorulnánk kereszttámogatásra.
Ugyanakkor kérdés, hogy az államtitkárság által erőltetett integráció esetén honnan pótolható a BCE Gazdálkodástudományi Karának támogatása. A G Kar dékánja a július 13.i szenátuson elfogadta a keresztfinanszírozási rendszert, mint szükséglépést a kisebb bevételi kapacitással rendelkező, ám fontos szakterületeket reprezentáló szakok karok számára. sőt, további támogatásáról biztosította a képzéseket a kar jelentős bevételi többletéből származó átfinanszírozás formájában. Kérdés, hogy honnan lesz forrás ennek a keresztfinanszírozásnak a pótlására? Vajon a SZIE, az ÁOTK kilépésével honnan tudná a szükséges forrástámogatást megadni, amikor az agrárkarai ugyanúgy jelenleg is forráshiányosak, és az egyetem az Állatorvosi Kar nélkül bizonytalan anyagi helyzetbe kerül.
A Budai Karok a Közép-magyarországi Agrár-felsőoktatási Hálózat koncepciójának kidolgozását a képzések minőségi javításának részletes programját írták le. A három budai kar a szakterületük prominens képviselői, kimagasló oktatási és kutatási eredményeiket az oktatók és kutatók elkötelezett munkájának köszönhetik. Az integrációt és azzal járó szervezeti átalakulást pont azért utasította el a három kar, mert nem kívánja felesleges és soha meg nem térülő strukturális változtatásokra fordítani a drága emberi erőforrást és munkaidőt.
A három kar eddig is a konszenzusos és demokratikus irányítás híve volt, és ennek szellemében hozta létre az agrár-felsőoktatás hálózati koncepcióját, amelyek alkalmas, sőt, egyedül alkalmas arra, hogy az agrárképzések, kutatások dinamikus fejlődési trendjei tovább tudjanak erősödni, hogy egy erős, komplex ,,agrárcentrum" jöjjön létre a központi régióban, a nemzeti stratégiai tervek és a felsőoktatási koncepció megvalósítása érdekében.
Bízunk a Felsőoktatási Államtitkárság megfontolt és konszenzuskereső döntésében, abban, hogy egy erőltetett integrációval nem hoz létre feszültségekkel terhes, forráshiányos és nehézkesen fenntartható egyetemi struktúrát.
M. Szilágyi Kinga, dékán, Tájépítészeti és Településtervezési Kar
Hegyesné Vecseri Beáta, dékán, Élelmiszertudományi Kar
Hegedűs Attila, dékán, Kertészettudományi Kar
http://nol.hu/belfold/corvinus-mondatrol-mondatra-cafoljak-az-allamtitkart-a-deka nok-1562551
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 19:20:45, péntek
|
| |
| |
Az élősködők nagy titka
2015. szeptember 11. 14:36
Hunhír.info (Tudósítónktól)
Németországban a menekültek kapnak szállást, élelmezést és ruházatot, emellett havonta 143 euró (mintegy 45 ezer forint) zsebpénznek nevezett pénzbeli juttatást. (Bár ennek csökkentéséről már folyik a vita.) Ausztriában ezzel szemben csak 40 euró (12 600 forint) a zsebpénz havonta. Nem is akar ottmaradni egyetlen élősködő sem.
Az újrakezdés feltételei is jobbak Németországban, ahol a munkanélküliségi ráta 6 százalékra esett, évtizedek óta nem látott alacsony szintre. Ausztriában viszont 9,2 százalékra nőtt. (Az Eurostat 4,7, illetve 5,8 százalékos munkanélküliséget jelez a két országban. Ez módszertani különbségek miatt van, az európai statisztikai hivatal például nem tekinti munkanélkülieknek az átképzés alatt levőket.)
De az is szerepet játszhat, hogy korábban sokan még csak nem is hallottak Ausztriáról, azt sem tudták, hogy létezik.
Az osztrák Kurier májusban azt boncolgatta, hogy a menekültek Ausztriában akár évekig is tétlenségre vannak kárhoztatva, mert amíg a menekültkérelmüket el nem bírálják, addig nem szabad dolgozniuk. Ezek szerint nem őrölnek valami fittül az osztrák bürokrácia malmai.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=86521 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 19:18:05, péntek
|
| |
| |
Afrikai országok költségvetése átláthatóbb, mint Magyarországé
2015.09.09. 15:46
A magyar kormány is elismeri, hogy ez a helyzet
Az International Budget Partnership nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét. A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. A 140 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat véleményezi legalább egy másik független civil szakértő, de észrevételezheti a kormány is. A magyar kormányzatot képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium ezt megtette és az eredményeket elfogadta.
Uniós szinten sereghajtók vagyunk abból a szempontból, hogy az átlagpolgár mennyire könnyen tud kiigazodni azon a költségvetésen, amit a kormány részben az ő pénzéből rak össze - ez derült ki a International Budget Partnership nevű költségvetési átláthatósággal foglalkozó nemzetközi szervezet 2014-re vonatkozó felméréséből, aminek a Magyarországra vonatkozó részét a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) készítette.
De mit jelent az hogy sereghajtók?
Azt, hogy abból a 15 uniós tagállamból, ahol elkészítették a felmérést, mi szerepeltünk a legrosszabbul. A felmérésből pedig olyan országok maradtak ki, mint a Benelux-, vagy a balti államok, illetve Finnország vagy Íroroszág, amik jó eséllyel megelőznek minket. A felmérést bemutató Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője szerint egyedül Görögországban lehet rosszabb a költségvetés átláthatósága, mint nálunk. Romhányi egyébként azt is hozzátette még ehhez, hogy 2014 óta a számításaik alapján romlott a helyzet, így a korábbi 49-hez képest most már nagyjából csak 44 pontot kapna Magyarország.
Nemcsak az EU-n belül nem szerepeltünk jól: a világ gazdag országait tömörítő OECD országain belül egyedül Törökországban rosszabb a költségvetés átláthatóságának helyzete, és például Oroszországban is könnyebben látja át az ország átlagpolgára a büdzsét, mint nálunk.
forrás: KFIB
forrás: KFIB
Regionális összevetésben pedig csak a Balkán irányában vannak olyan országok, amiknél jobban állunk, miközben öt afrikai ország is megelőz bennünket: például Uganda 62, Malawi 65 és Dél-Afrika a maga 88 pontjával is sokkal átláthatóbb, mint mi. A 102 vizsgált ország közül így 49 ponttal csak a 45. helyet szereztük meg.
forrás: KFIB
forrás: KFIB
Miért ennyire átláthatatlan a magyar költségvetés?
Leginkább azért, mert a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat - a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését - el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a balkáni országokat is magába foglaló régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Példa erre, hogy
nem derül ki egyértelműen, hogy milyen funkciókra (pl. oktatásra, egészségyre) mennyit költ a költségvetés,
a magyarázatok nagy része nem tartalmi (tehát például csak annyit árul el, hogy valamilyen költés hány százalékkal növekszik),
az elfogadott költségvetésben pedig nem frissülnek az indoklások (példa erre az internetadó, amit végül már nem is tudtak igazán mivel indokolni),
a tartalékokkal, maradványpénzekkel és az átcsoportosított pénzekkel a kormány azt csinál, amit akar: ez pedig a parlament költségvetési jogköreit csorbítja,
a havi jelentésekben pedig túlságosan összefolyik az államadósság szerkezetének bemutatása, tehát túl összevontan közlik a kiadásokat és az adósság összetételét.
Az egyetlen kivétel a számvevőszéki jelentés, amelynek tartalma valamivel jobb színvonalú még a fejlett országok átlagánál is. A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Jó példa arra, hogy ez hogyan nem teljesül, hogy gazdasági tárca oldalán nincs olyan oldal, ahol az összes költségvetéssel kapcsolatos dokumentumot egy helyen el lehetne érni.
Mire ment a pénz? Nem kötjük az orrodra!
Az alábbi ábrán látszik, hogy átláthatóság, a nyilvánosság bevonása, és a parlamenti felügyelet szempontjából elég siralmas a helyzet, miközben a számvevőszéki felügyelet teljesít egyedül elfogadhatóan.
Aminek az a következménye, hogy
összességében korlátozott információt bocsát a magyar kormány a magyar állampolgár rendelkezésére arról, hogy mire költi az adójából összejött pénzt.
És miért lenne fontos, hogy a költségvetés átláthatóbb legyen? Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben, és ha a befektetők kevésbé látják át, hogy mit vesznek a pénzükért, akkor az állampapírokat is csak drágábban lesznek hajlandóak megvenni.
Viszont Romhányi szerint az az afrikai országok példáján is látszik, hogy
a javulás nem pénz, hanem politikai akarat kérdése.
Az International Budget Partnership és magyar partner-szervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet ezért azt ajánlja a kormánynak, hogy első lépésként hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, végül pedig bővítse annyira a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól. Az átláthatóságot biztosító szabályokat pedig intézményesítse.
http://index.hu/gazdasag/ado_es_koltsegvetes/2015/09/09/koltsegvetesi_atlathatosa g_kfib/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 19:12:20, péntek
|
| |
| |
Öt bizonyíték, hogy csődközelben a magyar költségvetés
2015. szeptember 02. 15:10
Az Orbán-kormány mindig nagy mestere volt annak a mutatványnak, hogyan palástolja, ha üres a házi kassza. Most is megy a rongyrázás, mintha volna mit a tejbe aprítani, de több jel is arra utal, hogy komoly pénzhiánnyal küszködik a kormány.
cimlap-montazs.png
1. Húzza-halasztja a kormány a brókerbotrányok károsultjainak kártalanítását. Ez komoly hitelvesztést jelent, hiszen márciusban fűt-fát megígértek az ügyfeleknek. Most arra hivatkoznak, hogy a bankok megtámadták az Alkotmánybíróságon azt a döntést, miszerint nekik kell feltölteniük a kártalanítási kasszát.
Orbánék inkább kockáztatják, hogy ismét szószegőnek bélyegezzék őket. Az év elején megígérték, hogy nem terhelik a bankszférát újabb adókkal, sőt azt is, hogy fokozatosan csökkenteni fogják a különadókat. Ha a kormánynak (vagy a nemzeti banknak) lenne elegendő forrása erre a célra, valószínűleg nem cimbalmozna a bankok és a károsultak idegein.
A Questor-károsultaknak már kifizettek 41 milliárd forintot, amit mintegy 15 ezer károsult vett fel, de ők csak a 6 millió forintos értékhatáron aluli értéket vehették fel. Akik ennél nagyobb összeget buktak a brókercégnél, azok továbbra is tüntetnek, petíciókat írnak, és természetesen már nem hiszik el a kormány egyetlen ígéretét sem.
2. Hirtelen nagyon sürgető lett az állami földek privatizációja, amiből akár 500 milliárd forint is befolyhat az állami büdzsébe. Bitay Márton szakállamtitkár szerint mintegy 350 ezer hektárnyi az értékesítendő állami földterület, ami az összes magyarországi mezőgazdasági művelési ágú termőföld 5 százaléka. Ha a parlament megszavazza az ügyletet, arra is választ kapnánk, mi volt az a rejtélyes tétel a költségvetés tervezetében, amely az állami vagyon eladásából számolt több száz milliárdos bevétellel.
Az Orbán-kormány nem kezeli következetesen az állami vagyont: míg az egészségügy és az oktatás területén az államosítást szorgalmazza, addig a termőföld egy részét dobra veri. Az persze világos, hogy ismét a rokonok, haverok, Fidesz-közeli oligarchák járnak jól, hiszen elővásárlási joguk van azoknak, akik vitatható körülmények között jutottak az állami földek bérleti jogához. Jó fideszes szokás szerint így két legyet csapnak agyon egy lendülettel, hiszen pénz is jut az állami kasszába, és a haverokat is bebetonozzák a saját birtokaikon.
3. Az év közepére a 100 milliárdos költségvetési tartalékot szinte teljesen felélte a kormány. Csak júliusban 50,6 milliárd forintot költöttek el a tartalékból. Egyetlen projektre - történetesen a déli határzárra - még soha nem vettek ki ennyi pénzt a tartalékból, de egyetlen hónap alatt sem tapsolt el ekkora összeget a kormány soha ezelőtt. Pedig nagy szükség lenne még tartalékra, hiszen a menekültkrízis még biztosan elvisz újabb milliárdokat, ugyanakkor jöhetnek még természeti csapások, váratlan események, melyek következtében újabb forrásokat után kell néznie a költségvetésnek.
4. Amikor tavasszal leállították az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építését, mindenki arra gondolt, hogy ez csak Simicska Lajos kigolyózásáról szól, ám ettől a fordulattól is dupla hasznot remélt a kormány. Egyrészt megregulázta a lázadó oligarchát, másrészt pénzt spórolt a költségvetésnek. A kormány biztos volt abban, hogy az állami pénzből elindított beruházásba be tudja majd csatornázni az EU forrásait, ám ezúttal rendkívül következetesek voltak az unió bürokratái, ugyanis nem látták indokoltnak az építkezést, ezért fityiszt mutattak a kérésre. Az M4-es így olyan pénznyelővé vált, mint a stadionok: közpénzből épülnek, és teljesen reménytelen, hogy valaha megtérül az áruk.
5. És ha már az EU-nál tartunk, érdemes felidézni Lázár János bejelentését, miszerint a mostani hétéves költségvetési ciklus valamennyi uniós pályázatát ki kell írni 2017 júniusáig. Ez a gyorsítás annak a jele, hogy a kormány gyakorlatilag mindenét feltette az EU-s forrásokra. Így ha beválik a terv, a kormányzati ciklus végére ismét sok pénz juthat a központi költségvetésbe, ám a következő kormány (legyen az bármilyen összetételű) igen jelentős forráshiánnyal fog küzdeni, hiszen az évtized végére az összeg döntő hányadát felhasználják majd.
A kormány alig épít saját forrásokra, a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is az EU-s pénzek lehívásának hatékonyságától függ. Miközben Orbán ádáz szabadságharcot vív a Nyugattal, és nincs az az alpáriság, amit a fideszesek ne engednének meg az Európai Unió intézményeivel és döntéshozóival szemben, a kormány valójában az uniós forrásoknak köszönheti, hogy nem szakadt még rá a mennyezet a korrupt és pazarló magyar költségvetésre.
http://nyugatifeny.blog.hu/2015/09/02/ot_bizonyitek_hogy_csodkozelben_a_magyar_ko ltsegvetes |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-11 18:58:18, péntek
|
| |
| |
Mennyi is a száz százalék? Ennyi:
70 százalék analfabéta semmire se használható
20 százalék gyerek
10 százalék fegyelmezéssel, betanítással esetleg hadra fogható.
Ezek jönnek Európába, vérfrissítésként.
A bajoroknak is megtelt velük a hócipője, a németeknek is, az osztrákoknak is. Magyarországon a liberálisok védik és dédelgetik még őket.
Újabban 22 óra után jönnek be a zöldhatáron, TÖRVÉNYTELENÜL, IRATOK NÉLKÜL! Hazudoznak a személyazonosságukat illetően. Nem hajlandók regisztrálni. 23 óra után általában beindulnak a hosszú utazás alatt elgyötört, szegény vándorok, és elkezdenek fogócskázni a magyar rendőrökkel!
Kell ez nekünk magyarok?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2015. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
453 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 529
- e Hét: 6261
- e Hónap: 17372
- e Év: 170868
|
|
|
Offline
