Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Kohut Katalin: Cziffra György élete és munkássága
  2015-09-24 22:02:26, csütörtök
 
 

Ciffra György önéletrajzi regénye, az Ágyúk és virágok 1983-ban jelent meg.

Angyalföldi Tripolisz

1920-ban Franciaország kitoloncolta a vesztes országok lakosait vissza hazájukba. Így kerültek Ciffra György szülei a párizsi fényűzetésből az angyalföldi nyomortelepre. 1921. november 5-én megszületett a fiú. A családban egyedül Jolán nővérének volt állása, mosogatott egy étteremben. Mikor egyszer franciául énekelt, meghallották, s kiemelték pénztárnoknak. Zongorát vásárolt Jolán. György beteges gyermek volt, de négy évesen már zongorázni kezdett. Kortársai kinézték tehetsége miatt, sokszor meg is verték. Míg nem ismerte a kottát, rögtönzött, improvizációkat játszott.

Pályakezdet

Első cirkuszi porondon történő munkája is saját szerzeményének előadása volt. Dohmányi Ernő meghallgatta, tanácsára felvették a zeneakadémiára 12 évesen 1934-ben. Schubertet játszott.
Keéri Szabó Imre, a kedvenc és Dohmányi Ernő kezei alatt tanult a zenei tehetség. Kész darabokat adott elő, valamint parafrázisokat készített.
Skandináv turnéra ment Gáspár Zsigmond hegedűművésszel, de a kis létszámú közönség az előadásokon majdnem elaludt. A bukás után is folytatta a főiskolai tanulmányait egészen addig, míg Keéri betegsége miatt elhagyta az iskolát.

Hányattatások

1942-ben megismerkedett Soleika, egyiptomi-magyar táncosnővel. Ekkor volt 19 éves Ciffra György. Egybekeltek. A tanúkat az esküvőre az utcáról toborozták, a lakodalmi ebéd 10 dkg lókolbász volt.
Frontra vitték, miközben megszületett fia. Engedetlenségei miatt négyszer volt börtönben a katonaságnál. Utolsó alkalommal a Wernacht katonáknak Lisztet és Wagnert játszott, majd Csajkovszkijt olyan bravúrral, hogy a német katonák elnézték neki az orosz zeneszerzőt. Visszaengedték a kaszárnyába, ahol a társai már azt hitték, hogy ki is végezték.
Lokálokba jelentkezett bárzongoristának leszerelése után. Olyan estéket rendezett, hogy mondjuk este 21 órától Chopint, éjfél után parafrázisokat játszott. Jazz parafrázisokat is írt Gerchwin és Armstrong művei nyomán. Ekkor a zongoristák császárának kiáltották ki, mely címet egyedül Liszt Ferenc viselte addig. Ujjnyi Mozart, uncia Shopin, jó csészényi Ciffra-féle ,,bécsieskedést" nyújtotta.
1950-től a Cafe de Paris zongoristája. Mezey Mária és Puskás Öcsi törzsvendégei voltak. Emigrálásra szánták el magukat, hogy nyugatra szökjenek, de a határnál elfogták őket. A börtönben Ciffra György kőfaragóként dolgozott. Akkor készítették a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem építőköveit. 1953-ban szabadult. Ferenczy György támogatta, a Nemzeti Filmharmónia tagja lett. Koncerteket rendezett: Shumannt, Chopint, Lisztet, Debussyt, Bartókot játszott hatalmas sikerrel. 1956. október 22-én még Bartók estet rendezett, másnap egy motoros segítségével már Bécsben volt.

Györgyből Geroges

Párizsban két hónap múlva a Chatelet Színházban lépett fel. Marcell Duprey, Arthur Honegger kapcsolódnak itt személyéhez.
Mindenki örömmel fogadja a nagy virtuózt, nagy karriert jósolnak neki.
Itt játszotta el Liszt II. rapszódiáját, melyet itt tekinthetnek meg:

https://www.youtube.com/watch?v=R_GAftRMvSI

Chaerles de Gaulle megtudta, hogy menekült státuszban tartózkodott a nagy zeneszerző Franciaországban, francia állampolgárságot adott a családnak két héten belül.
Bernard Gavoty zenekritikus többször meghívta TV műsorába.
Amerikai hangverseny körútra ment, ahol Steumway Baldwin verseng érte.

Pályájának csúcsa

Valamit tenni kívánt az országért, amelyik befogadta, Senlis garázsként használt gótikus kápolnát vásárolta meg, majd felújíttatta adakozásból és saját koncertjeinek bevételéből. Ez lett a Saint Franbourg kápolna 1977-ben, ahol Chopin ettitüdöket adott elő.
Magyarországra ekkor tért haza hangversenyt adni fiával, aki mint karmester kísérte. Számot lemezt készítettek közösen. Ifjabb Ciffra az apja improvizációit lejegyezte. 1981-ben lakástűz következtében meghalt.

Liszt Ferenc Magyar fantázia a művész előadásában:

https://www.youtube.com/watch?v=OjcgQHjfTws

Végjáték

1983-ban Kőszeg díszpolgára lett. Játszott hatalmas sikerrel, ráadásként Shumann ciklust játszott. Fondantion Ciffra ösztöndíjat alapított a hátrányos helyzetű muzsikusoknak.

1990-ben egészsége megromlott, tüdeje, szíve gyengélkedett. 1993-ben a Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét kapta meg, majd a francia Becsületrendet. 1993-ben adta utolsó riportját. 1994-ben elhalálozott.
Liszt Ferenc nevével összefonódott emléke.

Tanítványai Michel Sogny, Cyprien Katsaris, akik mai napig híres muzsikusok.
Magyarországon Balázs János ,,Hommage a Ciffra néven minden éven emlék hangversenyt tart a művész munkásságát fenntartva.

Liszt Grand Calop virtouz videóját itt tekinthetik meg:

https://www.youtube.com/watch?v=KyzzAV9GhHQ

Az interneten a keresőben megkereshetik zongorajátékait, a vele készült riportokat. Önéletrajzi kötetét megvásárolhatják, vagy megtalálják a könyvtárakban is.

2015. szeptember 24.



  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Az egészségügy tovább áldoz
  2015-09-24 19:17:00, csütörtök
 
  Most ment el Erika, az asszisztensnő, amelyik születésem óta belőlem él és tanul, dolgozik elismerten...Családjának Miskolcon ezer éves állandó apokaliptikus karmikusként saját kiadott könyve volt, amit rajtam hajtott a Ii-es elméje a média-Miskolcnak végre. Skizopren refrénként ismételték villámgyorsan a könyveket 1998. óta ismét. Erika nagyon talpraesett lett, kitámadott, hogy elhagyom magam, miért nincsen önbizalmam és a hangomat is én tettem tönkre, meg mindenről én tehetek. Egyébként nagyon segítőkész, kivéve ha a "lelki állapotomról" és a kövérségről van szó. Nekem van lelkiismeretfurdalásom, mert szembe nézek a várossal, a fekete megyével, a médiával, politikusokkal, amelyik mindegyik tagja ember áldozásból van.

Erika azért jön ide egyszer egy hónapban, hogy a skizoprenek injekcióját beadja. Ha nem veszem be a Xanaxukat, hatalmasra dagadok egy pillanat alatt. Az egészségügy hallgat mélyen börtön védelemben az emberek megáldozásáról. Mondtam neki most, hogy nem tudja, mi történt velem, ne emelje fel a hangját. De úgy érzem, 1958. óta, még ha meg is tudják azok, akik helyett megáldoztak, hogy belőlem éltek szép életet, semmi sem történik, attól az én állapotom nem lesz jobb, nincsen segítség.
Félek is, mert az egészségügy nyomorba döntése majdnem itt létem óta történik, sőt születésem óta, bármikor ismét koldultathat a Rákóczi tere helyett. Négy éve jártam pszichológushoz, azt állapította meg, hogy semmi bajom nincsen, nem értette, miért nem dolgozom. Hogyan mondtam volna el neki, hogy engem cipelnek, mint egy állatot Király Linda helyett és bennem nő az elmeosztálya, hogy az összes politikus és egész média belőlem állt elő? Hogy a város világ könyvtárat hajtott végre rajtunk?!
Hogyan mondjam el, hogy minden részemben eleven rontások vannak, mint a bal szememben, ami időnként teljesen oldalra megy az Időjelek Szelep becenevű testenyészetéé, folyamatosan ismétlik a sorsát a többi Időjelek rajzból lett testenyészetével együtt, mint az angyaléval, s hogy valamennyi elmebeteg sorsát végrehajtották, folyamatosan kapom az elmétől a város betegségeinek és lakosainak csapását, betegségeit. A májam a sok gyógyszertől már teljesen tönkre van, s a megváltottak, ha szembesülnek az ember áldozással, nevetnek azon, hogy puffadok, csúfolnak a kövérség miatt az egészségügyi dolgozók is. A csontsorvadás a számban 1986 óta tart, Gór Nagy Mária sorsaként, így kezdték azzal az értelmetlen dolgokat, hogy én összeverekedtem egy asszonykával. Hatalmas erővel keltem fel pár éve, így megyek az utcára, mert csendben lefeküdtem meghalni, de a börtön áldozásának soha nem lesz vége, rengeteg a könyvszereplő.		  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kohut Katalin: Három kívánság
  2015-09-24 18:07:17, csütörtök
 
  Kohut Katalin: Három kívánság

Álmomban történt eset,
a vízi világ apostola
kukacra fanyalodott
- valóságban aranybúza étke -.
Horgom pehely könnyű volt,
s megsebzett szájjal
segítségért tátogott
az aranyhalacska.
Mivel álom volt,
s ilyenkor a jóság, észérv a győztes,
ujjaimmal simogatón becéztem,
csodáltam arany pikkelyeit.
Lágy hang szállt fülembe:
- Add vissza szabadságom,
három kívánságod állom!
Elvarázsolva súgtam
testem, szívem vágyait:
gyógyulás, munka és gyerekek.

Ha egészségem ép lenne,
gazdagabb lennék a királyoknál,
a világot magamhoz ölelném,
szabadságom ujjongva élvezném.
Nemessé emelne a szorgalmas munka,
melyet hobbiként végeznék,
ember-szolgálat e hivatás,
szívem a világhoz felemelném.
Gyerekek, gyümölcsei méhemnek,
gondoskodni rólatok
soha el nem felejtek.
Erős bástya a két karom,
aggódásom hatalom.

Szép álom, kis aranyhal,
teremts békét,
vigyázz engem utamon!

2015. szeptember 24.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Kohut Katalin: Búcsú vacsora
  2015-09-24 09:55:33, csütörtök
 
  Kohut Katalin: Búcsú vacsora

Drága aranyhal, a kívánságom
búcsú vacsora a szerelmemmel,
de estebédünk öröknek szánom,
nektár-poharunk teljen kellemmel.

Őrzi a jövőnk fényes holdvilág,
a halál hűvös csendjében szunnyad,
s míg bárkánk pihen, Noés olajág
békét integet, az erőnk duzzad.

2015. szeptember 24.		  
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Márai Sándor: Gyász
  2015-09-24 08:55:17, csütörtök
 
 

A gyász nem ünnepély, fellengző, fekete-ezüst kárpitokkal, zenével és tömjénnel, s hűvösen szabályos részvétnyilatkozatokkal. A gyász robbanás: a legnagyobb robbanás az életben. Minden gyászoló Jób kissé, a szemétdombon, vagyon és gyermekek nélkül, törmelékek között, az élet cserepei közepette, rühösen, s feltartja arcát a rongyos, fekete felhőkkel teleaggatott ég felé. Mélyen él az ember a gyászban, mosdatlanul, büdösen, valamilyen avas és ocsmány magányban. Ennyi a gyász. Minden más csak gyakorlat.

  
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: Műhely, szerkezet
  2015-09-24 08:54:20, csütörtök
 
 

Aki nem látott szülést, nem tud az életről valamit, nem tud valami biztosat és ,,alapvetőt", mint az iskolában mondanak - bizonyos, hogy aki nem látott szülést, nem látott bele a szerkezetbe, nem ismeri a műhelyt, azt a rejtélyes és félelmes műhelyt, ahol az élet készül. Az erők, amelyek szülés közben megmozdulnak, az élet és halál erői: az anya és a gyermek állandóan élet és halál között tapogatódznak ez órákban, vak sötétben, süket ösztönnel. Olyan erők mozdulnak meg e pillanatokban, olyan erők feszítik az anyatestet, mint földrengéskor. A néző nem csodálkozna, ha a vér és placenta helyett láva és hamu ömlene ki füstölögve az anyaméhből. Igen, láttam a szerkezetet. Az ember csendes lesz, egészen csendes. Később, mikor a gyerek sírni kezd, a néző kisompolyog a szobából, s úgy érzi, Michelangelo kontár volt és Newton, minden számításával, műkedvelő.		  
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Szerb Antal Utas és holdvilág – részlet
  2015-09-24 07:48:10, csütörtök
 
 

,,- A halálvágy a legfontosabb mítosztermelő erők egyike - magyarázta tovább Waldheim, most már inkább magának és izgatottan. - Ha jól olvassuk az Odysseiát, hát másról sem szól az egész. Ott vannak a halál-hetairák, Kirke, Kalypso, akik barlangjukba csalogatják az utast a boldog halott-szigeten és nem akarják továbbengedni; egész halottbirodalmak, a lotophagok, a phaiakok földje és ki tudja, nem halottország maga Ithaké is? ... Messze nyugaton, a halottak a nappal mindig nyugatra hajóznak... és Odysseius nosztalgiája és visszatérése Ithakébe talán a nemlétezés utáni noszgalgiát, a visszaszületést jelenti... Lehet, hogy Pénelopé annyit jelent, mint kacsa és eredetileg lélekmadár volt, de ezt egyelőre még nem tudom bizonyítani. Látod, ez olyan téma, amivel feltétlenül és sürgősen foglalkozni kellene;neked is... Kidolgozhatnál egy részletet, hogy belejöjj a vallástudományi módszerbe. Például nagyon érdekes volna, ha írnál valamit Pénelopéról, mint lélekkacsáról.
Mihály köszönettel elhárította a megbízatást, pillanatnyilag ez kevésbé érdekelte.
-Miért csak az archaikus görögség érezte ennyire a halál jelenvalóságát? - kérdezte.
- Mert a civilizáció természete mindenütt az, a görögöknél is az volt, hogy eltereli az emberek figyelmét a halál realitásáról és ellensúlyozza a halálvágyat, ugyanakkor, amikor az élet nyers megkívánását is csökkenti. A keresztény civilizáciuó is ezt tette. Pedig azok a népek, amelyeket a kereszténységnek kellett megszelídítenie, még sokkal nagyobb halál-kultuszt hoztak magukkal, mint amilyen a görögöké volt. A görögök tulajdonképp nem voltak nagyon halálos nép, csak éppen, hogy ők mindent jobban ki tudtak fejezni, mint mások. Igazán halálosak az északi népek voltak, a germánok, erdeik mély éjfelében és a kelták, legkivált a kelták. A kelta legendák tele vannak halott-szigetekkel; ezeket a szigeteket a későbbi keresztény feljegyzők jellegzetes módon a boldogok szigetévé alakították át és a hülye folklor-kutatók általában be szoktak ugrani nekik. De mondd kérlek, hát a boldogok szigete az, amely ellenállhatatlan kényszer gyanánt küldi követét, a tündért Brán királyfihoz? Vagy a boldogságból visszatérő ember válik egyszerre porrá és hamuvá, amint elhagyja a szigetet, mondd kérlek és mit gondolsz, miért nevetnek azok a nevető emberek a szigeten, a másik szigeten? A boldogságtól; azért nevetnek, mert halottak és nevetésük az a szörnyű hulla-vigyor, amit indián maszkokon látni és a perui múmiák arcán. De ez, sajnos, nem szakmám, a kelták. Hanem te foglalkozhatnál velük. Meg kellene tanulnod, gyorsan és okvetlenül, írül és kymriül, úgy sincs más dolgod. És el kellene menned Dublinbe.
- Jó - mondta Mihály -, de beszélj kérlek, tovább, nem is hiszed, mennyire érdekel. Hogyan szűnt meg az emberiség vágyódni a halott-szigetek után, vagy talán most is vágyódik: Szóval mi a történet vége?
- Csak egy kis saját gyártmányú spengelerei-jel tudok felelni. Hogy az északi népek beléptek a keresztény népszövetségbe, az európai civilizációba, annak, ha emlékszel, az volt az egyik következménye, hogy két évszázadon keresztül nem volt szó másról, mint halálról: a X. és XI. században, a clunyi szerzetesi reform századaiban. A kora-román korban a kereszténységet az a veszedelem fenyegette, hogy a legsötétebb halálvallás lesz belőle, valami olyasmi, mint a mexikói indiánoké volt. De azután mégis előtört eredeti mediterrán és humánus jellege. Mi történt? A halálvágyat a mediterránoknak sikerült szublimálni és racionalizálni, vagyis magyarul, a halálvágyat túlvilági utáni vággyá hígították, átalakították a halál-szirén szörnyű sexeppealjét a mennyei karok és rendek angyali zenéjű hívószavává. Most már nyugodtan vágyódhatott a hívő szép halál után; nem a meghalás pogány örömei után vágyódott, hanem a mennyország civilizált és tisztes örömei után. A nyers, ősi, pogány halálvágy pedig száműzetésbe ment, a vallás alatti rétegekbe, a babona, boszorkányság, sátánosság elemei közé. Minél erősebb lesz a civilizáció, annál jobban tudat alá kerül a halál szerelme."		  
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2015.08 2015. Szeptember 2015.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 93 db bejegyzés
e év: 656 db bejegyzés
Összes: 7246 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 860
  • e Hét: 2009
  • e Hónap: 8250
  • e Év: 60516
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.