|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
|
|
2015-09-09 19:00:18, szerda
|
| |
| |
Egy ember egy éjszaka azt álmodta, hogy az Úrral sétál a tengerparton. Jelenetek villantak fel az életéből.
Minden egyes jelenetnél két, párhuzamos lábnyomot látott a homokban: az egyik az övé volt, a másik az Úré.
Amikor élete utolsó jelenete is véget ért, visszafordult, és szemügyre vette a homokban látható lábnyomokat. Meglepődve vette észre, hogy élete során több alkalommal csak egy sor lábnyomot lát. Arra is rájött, hogy ezek éppen élete legnehezebb és legszomorúbb időszakaira esnek. Nem hagyta nyugodni a dolog, s megkérdezte az Urat:
- Uram! Azt ígérted, ha úgy döntök, hogy követlek, akkor mindig velem leszel.
De íme, épp a legnehezebb időkben csak egyetlen sor lábnyom látható. Nem értem, miért hagytál el épp akkor, amikor a legnagyobb szükségem lett volna Rád?
Az Úr így felelt:
- Drága gyermekem! Szeretlek, és soha el nem hagynálak. Azért látsz néhol csak egyetlen sor lábnyomot, mert amikor a legnehezebb időszakokat élted át, amikor igazán szenvedtél, akkor a karjaimban vittelek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HIT- Vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-09 18:48:44, szerda
|
| |
| |
Hozzávalók:
1 kg burgonya
10 dkg sajt
2 tojás
friss kapor
rozmaring
só, bors
olaj
Elkészítése:
A burgonyát megmossuk és héjában megfőzzük, majd meghámozzuk és összetörjük, mintha burgonyapürét készítenénk. Amikor langyos, hozzáadjuk a reszelt sajtot, a tojásokat és fűszerezzük. Keverünk hozzá 2 evőkanál olajat, majd vizes kézzel kisebb tenyérnyi labdákat formázunk a masszából. Kiolajozott tepsibe, szorosan egymás mellé tesszük őket. A tetejét is átkenjük olajjal és 180 fokos sütőben, nagyjából fél óra alatt aranybarnára sütjük. Hagyjuk kicsit hűlni és tálalhatjuk. Mellé fűszeres paradicsomszószt, vagy fokhagymaszószt is kínálhatunk, de anélkül is nagyon finom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ételek-italok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-09 16:39:47, szerda
|
| |
| |
Komáromi János / Gyermekek vagyunk....
gyermekek vagyunk
és mosolyunk még
gondtalan, mint
ahogy tova suhan
a felhőket hajszoló
könnyű nyári szellő
gyermekek vagyunk
és szemünk még
úgy csillog, mint
kristály-levegőjű éjszakákon
a téli csillagok
amikor mindent
fehér szikrák borítanak
és hallani véljük
amint a Hold fénye
a hólepelhez ér
gyermekek vagyunk
és könnyeink még
úgy csordulnak, mint
harmat halványzöld
levél nyelén, míg
végül a hegyéhez ér
és zuhanni kezd
gyermekek vagyunk
és lelkünk még
oly ártatlan, mint
cseresznye virág szirma,
mint érintetlen
tó, ha felszínéhez
gondolat sem ér, vagy
mint a csend,
mint az időtlen,
a mindent átfogó tudat,
amikor az örökkévalóság
mindent átitat
gyermekek vagyunk
és hitünk valósága
meséink ábrándjaival
keveredve alkot
egy szép, egy új világot
és elhisszük, hogy
jó lesz a rossz, ha
megszagol egy
szép virágot.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyermekvilág |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-09 16:10:14, szerda
|
| |
| |
Ellobbant
Kertemben ellobbant az utolsó virág,
szirma az őszi szélre szállt, elrepült.
Vele szállt a nyár tarkasága, az ágak
gyümölcsöt álmodó néma vágya,
A csűrben polcra halmozott sárga tök
szeretne lámpás lenni majd az ünnepen,
s nem vályú vizében , korpába keverve
úszkálni, mint laktató disznóeledel.
Az apró ágyások mind kifosztva,
üvegben érik az apró, zöld uborka,
homok-ágyában békésen szuszogva
fohászkodik: füstölt sonkára vár a torma.
A vén fáról már az érett dió lehullt,
a szőlő vörös vére a hordókba bújt,
csuklik a részeg pince, beleborzong
testes gerendák kemény gerince.
Déltájban a bágyadt Nap még itt ekéz.
vénasszonyok szemén át visszanéz.
üres szájában lassú mosolyt öblöget,
kabátunk alá búcsú-meleget töltöget.
Kertemben ellobbant az utolsó virág,
szirma az őszi szélre szállt, elrepült.
Vele szállt a nyár tarkasága, az ágak
gyümölcsöt álmodó néma vágya Sógor Béla
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-09 13:02:26, szerda
|
| |
| |
Petőfi Sándor: Ősz elején
Üres már a fecskefészek
Itt az eszterhéj alatt,
Üres már a gólyafészek
Tetejében a kéménynek...
Vándor népe ott halad.
Ott a messzeség homályin,
Ott az égnek magasán.
Látom még, mint kis felhőket,
Vagy már nem is látom őket?
Csak úgy képzelem talán.
Elröpűlnek, elröpűlnek,
Tavasz s nyár vendégei,
És őket már nemsokára
A kertek s mezők virága
S a fák lombja követi.
Mint szeszélyes hölgy, a mennybolt
Majd borul, majd kiderűl.
Ajka még mosolyog, s szemébe
Könny tolúl... ennek sincs vége,
S ajkán ujra mosoly űl.
Bús mosolygás és vidám könny!
Csodálatos keverék.
Észrevétlen karon fogja
És egy más világba vonja
A merengés emberét.
Órahosszat elmerengek,
És ha egy elejtett tárgy
Vagy harang, amely megkondul,
Fölriasztott álmaimbul:
Elmém, nem tudom, hol járt?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-09-09 12:57:36, szerda
|
| |
| |
Oravecz Imre: Örömóda
Már csak az egyszerű, világos dolgoknak akarok örülni,
a fénynek, mely reggel beárad a házba,
az ablaknak, melyen át kinézek,
a levegőnek, melyet belélegzek,
az ételnek, melyet magamhoz veszek,
a víznek, mellyel szomjam oltom,
a tűznek, melynél melegszem,
a ruhának, mely befedi testem,
az ajtónak, melyen át a szobába lépek,
a földnek, melyen járok,
az útnak, melyen sétálok,
a kavicsnak, melyet hazaviszek a zsebemben,
a falevélnek, mely elém hull,
a fűnek, melyet nyírok,
a magnak, melyet elültetek,
a zöldségnek, melyet magam termesztek,
a hegynek, melyet képzeletben naponta megmászok,
az erdőnek, melybe vágyom,
a papírnak, melyre írok,
a ceruzának, melyet közben fogok,
a terasznak, hova munka után kiülök,
a szomszédnak, ki néha átugrik hozzám egy italra,
a széknek, melyben helyet foglalok,
az estének, mely felváltja a nappalt,
a kutyának, mely a lábamhoz telepszik,
a tücsökcirpelésnek, melyet sokáig hallgatok,
már csak elkerülhetetlen, szükségszerű örömök éltessenek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2015. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
501 db bejegyzés |
| e év: |
7211 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2117
- e Hét: 18865
- e Hónap: 37838
- e Év: 266775
|
|
|
Offline
