2015-10-25 09:13:12, vasárnap
|
|
|
Részlet, a Nehéz-sorsúak... c. tényfeltáró sorozatból
2.) Az 1956-os népfölkelésben és szabadságharcban elesettek, bebörtönzöttek, kivégzettek és üldözöttek, valamint utódaik sorsa egy nagyon fájó sajgó seb a nemzet testén, lelkén...
2.1. Hiszen, a túlélőknek és utódaiknak ,,halálraítélt"- belső-emigránsként kellett meghalniuk, mint számkivetetteknek!
2.2. Utódaik nehéz-sorsát sajátlagos megfigyelők kísérték figyelemmel 1990-ig, amit kiterjesztettek az un. 1990 utáni rendszerváltozás éveire is - ami a mai napig tart.
2.3 Az 1956-os népfölkelésben érintett magyar családok és családtagok is belső emigránsként kellett, hogy tengessék az életüket, mert a szocialistának hazudott politikai diktatúra kidolgozta és "sikerrel" alkalmazta velük szemben a negatív megkülönböztetés (diszkriminációs kontraszelekció) minden formáját.
Ezen NEHÉZ-SORSÚAKNAK és utódaiknak még a rendszerváltozás nevezetű felfordulásban is el kellett szenvedni az élet minden területén a szocializmus nevezetűből átörökölt negatív megkülönböztetést (diszkriminációt); ami miatt nem tanulhattak tovább sem nappali tagozatú középiskolában, sem fölsőfokún, sem a dolgozók esti iskoláiban.
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn...
_cim=Egy zárkában Göncz Árpáddal
Bóna Mária Ilona
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|