Regisztráció  Belépés
babi610805.blog.xfree.hu
Ki viszi át a szerelmet.... Dezső Andrea
1961.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Advent
  2015-11-30 06:11:16, hétfő
 
  Advent
Mikor eljő decembernek hava
szárnyal a szeretet fényes magja,
örömteli s édes várakozás
lobban a láng, vár a gyertyagyújtás.

Ajtóban csüngő színes koszorúk
jelzik hagyd el a bút s a szomorút,
eltelt egy év, hát lelkesedjetek
szeressétek egymást emberek!

Lehet fagyos a föld és a virág
mosolyogj, hisz ünnepel a világ,
melegítse szíved a gyertyaláng
Advent, nekem te vagy a boldogság.

Hol zajos az élet, csituljon el
hősi halált ne haljon senki sem,
szeretni jöttünk e szép világra
hiszem, nem születtünk mi hiába.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Válaszút
  2015-11-30 06:10:02, hétfő
 
  Válaszút
Válaszút elé állítottak
fel sem fogtam tettüknek súlyát,
hát bolond a világ, kérdem én
gyötör szüntelen, miért mar belém?

Döntenem kell, s szemem fátyolos
Uram nézd! azok a pillantások,
mintha ruhám szaggatnák rólam
úgy fáj, hallgassak vagy szóljak?

Talán eltűnnék, s nem kell a szó
ne kérje senki , mi választható,
az akarat gyenge lábakon áll
Istenem, a szívem úgy kalapál.

Nincs válaszút, romokban hever
nem adom meg, nem leszek tetem,
inkább jöjjön a megváltó halál
az út beomlott, a szakadék vár.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Névnapodra
  2015-11-25 09:13:30, szerda
 
  Névnapodra
Katalin, Katica, Katinka, Kató
Anyám! látod-e most szépen
csengő neved?
Névnapod van, s én köszöntelek.
Vajon odafönt kik állnak melletted,
veled van az én drága nagyim, s a
szép szemű apám, ki az égi virágos
réten vár reád? Tőle megkapod
kedvenc csokrod, miről én csak
réges-rég álmodok.
Hiányzol, s már nem ölelhetlek,
fönt szaladnak veled az angyali
szekerek.
Érzem illatod, tudom látod gyermeked
anyám, simogat engem, hogy van
élet a halál után.
Te már békében oda fent, s a te
gyermeked békétlenségben ide lent.
Megébredtem ma oly korán, az első
gondolatom te voltál, hogy talán
mégis vársz reám.
Most a neved napján kérlek küldj
egy jelet, hogy vetted az én szomorú
üzenetemet.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Halálos éj
  2015-11-21 19:58:02, szombat
 
  Halálos éj
Árva vagyok, így születtem én
takaros kis szoba szegletén,
felsírtam, anyám rám pillantott
majd végleg engem itt hagyott.

Teste melegében, édes szeretetben
mikor még vér pezsdült az erekben,
de immár leállt a gyors zubogás
fáj, mert megöltem az édesanyám.

Ordítottam, Ő pedig örökre elment
belőlem szomorú árva gyerek lett,
fiatal zsenge teste halni kívánt
hiányzik, lelkem megbocsátásért kiállt.

Bárcsak akkor haltam volna én
halálos szenvedések éjjelén,
itt vagyok, engem választott az Úr
számomra örök fájdalom az életút.

Rég volt, szinte hallom a jajveszékelést
sírtam, csüngtem volna anyám csecsén,
apám követte anyám, a szíve megszakadt
köszönöm az életet, mit tőlük elragadtam.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Égi háború
  2015-11-18 05:33:23, szerda
 
  Égi háború
Égi háború volt, rettenetes
meggyötört embert s állatot,
felnyögtek a fák a falevelek,
dühödten cikáztak a villámok.
Halálra ítélve a leggyengébbet
reszkető bokrokat, fák gyümölcseit,
vissza fojtott halk ziháló lélegzet
feledném a mai nap gyötrelmeit.
Végre vége, itt ülök magamban
padon pihenve kedvenc helyemen,
keresem az égen a hangos bűnöst
fáradt testem s a vihar utáni csend,
a felejtés mámora még mindig üvölt.
Rám telepedett végre a nyugalom
megvívtuk rettenetes harcunkat,
kezem remeg a felkavaró látványtól
már tudom újra hallatni hangomat.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Fájdalom
  2015-11-18 05:31:45, szerda
 
  Fájdalom
Sikolt a fájdalom, sikolt az értelem
Ó, Uram mondd, miért adtál életet?
Jöttek, jönnek meg nem állnak
teret adnak a halálnak,
Ó, Uram mondd, hol raboskodik
az érzelem, miért ragad a vér,
hisz rég születtem én?
Tisztátalan lettem újra, jöttek,
lőttek, nem kérdeztek, bűnösök
lettek halódó testükben,
csukódik a szem, vajon túl éled?
Földön fekvő katonák, mert hősök
azok remegő testükben, csak
jöttek, lőttek, hullanak mint fáról
a levél s szemükben örökre kihuny
a fény.Üzenem a világnak, anyák
s gyermekek bosszúért kiálltnak,
a bűnös bűnhődjön, az ártatlan
kulcsolja kezét imára, Ó, Uram,
add áldásod, vértől csepegő világra.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
A nagy változás
  2015-11-18 05:30:31, szerda
 
  A nagy változás
Ha a világ ablakot nyitna felénk
lágy hangjaival s nyöszörgéseivel,
vadul ölelkező ritmusokkal, csókokkal,
fénytelen nappalok s fénytelen éjszakák
után, jól esne a csillogás e sápadt
aszfalt szürke porán.
Oly sejtelmes minden, nem sziporkáznak
kacajok, fáradt emberek hurcolják
létük terhét, mi egykoron virágzott,
már keresik az utat s ledobnák
sorsuk minden keservét.
De míg az ablakon lakat, s a segítség
megreked a múlt sötét bugyrában,
ördögi kacaj hallik, vajon mi vár ránk?
Hasukat növesztő földesurak szipolyozzák
vérünk, vagy szembe szállunk a gonosszal,
hogy a jót végre mi is megéljük?
Régóta várjuk a nagy változást, tán egyszer
feleszmélünk, gőzölgő babérjainkat
magunk mögött hagyjuk, s lesöpörjük az
út szürke porát, s meglátjuk benne végre,
győzedelmes magunk.
Békének fehér madara, hozd el a fényt,
szállj, mutasd az utat, kell mint a falat
kenyér, a remény.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Ki érti meg?
  2015-11-11 13:31:06, szerda
 
  Ki érti meg?
Ki érti meg haragom s bánatom
nincs levegőm, fuldoklom, fáj nagyon,
apró szilánkok keresnek utat
gyenge testem miért nincs burokban?

Gázolok én sokszor pocsolyában
hadakozom rég a kövér sárral,
testem gőzölög, torkomban szívem
nehéz a járás, hát ki érti meg?

Rongyos ruhában, rongyos lélekkel
oly nagy bánatom, Istenem vigyél el,
belém hasít a csend, mely végtelen
érzem elbukom, hát ki érti meg?

Kiterített testem, fagyott könnyem
a föld legyen nekem már könnyebb,
simuló ráncok, már nem öregszem
elvesztem oly korán, ki érti meg?
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Takaróm
  2015-11-09 07:32:20, hétfő
 
  Takaróm
Széllel bélelt kabátom
s nem aranyló köntösöm,
halotti lepelként takaróm
az lesz végleg börtönöm.
Nem számoltam éveim,
sorsom űzött vadként rohant
hazám völgyein, s bércein.
Oly kevés mi édes gyönyört
fakasztott szívemben,
veszejteni nem akartam,
hát szorítottam görcsösen.
Szárnyaszegett madárként,
örök, fájó sebekkel, tudtam
utam egyszer véget ér,
s átadom testem a földnek.
Takaróm lesz széllel bélelt
kabátom, kiáltom majd anyám
nevét, s békémet tudom
megtalálom.
Nem leszek már űzött vad, sem
életért könyörgő rab,kérészéletem
ha látja a fényt, megadom magam.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Képzeletem
  2015-11-04 19:12:23, szerda
 
  Képzeletem
Szeretném megmozgatni a hegyeket
hasalni s ölelni a szép zöld gyepet,
de beszáradt a tinta a tollhegyen
már leírni nem tudom képzeletem.

Szomját oltja a virág s erőre kap
tán én is megmárthatom tollamat,
csobogjon a patak, csobogjon a szó
papírra vetem én, mi kimondható.

Élő s holt lelkek vezetik kezemet
tán a túlvilágon költő lehetek?
együtt megmozgatjuk majd a hegyeket
ragyogó elmék, fent adjatok helyet.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2015.10 2015. November 2015.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 11 db bejegyzés
e év: 280 db bejegyzés
Összes: 687 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 13
  • e Hét: 279
  • e Hónap: 2593
  • e Év: 9197
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.