Regisztráció  Belépés
illike.blog.xfree.hu
Az ember minden jel szerint arra lett teremtve, hogy gondolkodjék. Ebben rejlik minden méltósága és minden érdeme. Egyetlen kötelessége, hogy helyesen gondolkod... K. I.
1960.08.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Hogyan szedi össze életre az Isten egyszer a halottakat ?
  2015-11-26 18:41:59, csütörtök
 
 



Tőlem még olyan szellemes válasz sem telik, mint Newtontól, a nagy
tudóstól, aki mélyen hívő ember volt. Valaki gúnyosan kérdezte tőle:
"Aztán hogyan szedi össze életre az Isten egyszer a halottakat?"
A nagy
tudós benyúlt egy fiókba, kivett egy dobozt, abból egy marék vasreszeléket és szétszórta az asztalon. - Szedje össze - mondta az idegennek. - Nem tudom - felelte az. Erre
a tudós kivett a zsebéből egy mágnest, és a vasreszelék fölé tartotta. Mind hozzácsapódott. Egy szempillantás alatt, az utolsó szemig. - Nos, valahogy így! - felelte szerényen a tudós. - Engem máris magához vonzott.

Gyökössy Endre nyomán.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A nagy dolgok álruhában érkeznek
  2015-11-20 19:43:25, péntek
 
 



A nagy dolgok álruhában érkeznek

Volt egy időszak az életemben, úgy húsz évvel ezelőtt, amikor taxisofőrként kerestem a kenyerem, New Yorkban. Igazi cowboy-élet volt, nem volt főnököm. És mint a szerencsejátékos, annyira élveztem, hogy minden egyes új utas más és más, előre megjósolhatatlan élményt tartogatott: pont, mint amikor kockát dobsz a játékteremben. Amire nem számítottam, hogy az autóm elkezdett amolyan gyóntatófülkeként is üzemelni. Éjszaka vezettem, nem láttam az utast, csak mentünk, mindig két idegen az éjszakában, és hallgattam, ahogy alkalmi útitársam az életéről mesél. Olyan bensőséges dolgokat osztottak meg velem, amelyekről fényes nappal, szemtől szemben biztosan nem beszéltek volna.

Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok. De aztán mégis inkább kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem. Egy pillanat - válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Hallottam, hogy valamit vonszolnak a padlón.
Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot, kalaptűvel. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki.
Mellette egy kis bőrönd pihent. Ahogy benéztem a lakásba, olyan volt, mintha évek óta senki sem lakna benne. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. Nem voltak órák a falakon, egyetlen kép vagy dísztárgy sem a polcokon. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenféle fotókkal és vázákkal teletömve.
Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék néhány percre egyedül maradni. Aztán, ha Ön is úgy gondolja, visszajöhetne értem, hogy lekísérjen az autójáig. Nem vagyok valami jó erőben. Miután beraktam a bőröndöt a csomagtartóba és visszaértem, belém karolt. Lassan, nagyon lassan odasétáltunk a taximhoz. Közben végig a kedvességemért hálálkodott. Semmiség - feleltem. Minden utasommal úgy bánok, ahogyan mástól is elvárnám, hogy az édesanyámmal bánjon.
Milyen jó fiú maga! - mondta, ahogy beült a hátsó ülésre. Odaadta a címet, aztán megkérdezte: Mehetnénk esetleg a belvároson keresztül?
- Nem az a legrövidebb út. - vágtam rá gyorsan.
- Ó, azt egyáltalán nem bánom. - mondta. Egy hospice-házba tartok.
Belenéztem a visszapillantó tükörbe. A szemeiben könnycseppek csillogtak.
- Nincs már családom. Mindenki meghalt. Nagyon csendesen beszélt. A doktor úr szerint nekem sincs túl sok hátra. Csendben a műszerfalhoz nyúltam és kikapcsoltam az órát.
- Mit szeretne, merre menjünk?

A következő két órában bebarangoltuk a várost. Megmutatta nekem azt az épületet, ahol réges-régen liftes kisasszonyként dolgozott. Aztán elmentünk abba a városrészbe, ahová új házasként a férjével költöztek. Egy picit megálltunk egy bútorraktár előtt. Azt mondta, lány korában az még bálterem volt, és a többiekkel odajártak táncolni.
Néha megkért, hogy álljak meg egy-egy sarkon vagy egy épület előtt. Nem mondott semmit, csak maga elé révedt.
Ahogy a hajnal első sugarai megjelentek a horizonton azt monda: Most már mehetünk. Elfáradtam. Szótlanul haladtunk a megadott címig. Alacsony épület volt, a feljáró az előtetővel fedett főbejáratig vitt.
Két egyenruhás alkalmazott jelent meg, ahogy megérkeztünk az ajtó elé. Profi udvariassággal segítettek, figyelték az asszony minden mozdulatát.
Kinyitottam a csomagtartót, és elvittem a bőröndöt az ajtóig. Az utasomat már beültették egy kerekesszékbe.
- Mennyivel tartozom? - kérdezte és benyúlt a retiküljébe a pénztárcájáért.
- Semmivel. - feleltem.
- Magának is meg kell élnie valamiből. - mondta.
- 'Vannak más utasaim is. - szereltem le.
Aztán, egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajoltam és megöleltem. Meglepő erővel szorított magához.
- Nagy örömöt okozott egy kis öregasszonynak. - mondta végül: Köszönöm.
Megszorítottam mindkét kezét és visszasétáltam a kocsihoz. Hallottam, ahogy mögöttem becsukódik a ház ajtaja. Egy életre zárták rá az ajtót.

Aznap csak vezettem, céltalanul. Nem vittem utasokat. Nem volt kedvem beszélni. Egyre csak az járt az eszemben, mi lett volna, ha az asszony egy dühös sofőrt fog ki? Vagy valakit, aki türelmetlen? Vagy mi lett volna, ha én magam vagyok türelmetlen és elhajtok kopogás nélkül?
Lassan megértettem, hogy egész életemben nem tettem még fontosabb dolgot, mint előző éjszaka.
Egész életünkben a nagy dolgokra várunk. És a nagy dolgok néha meglepő álruhában érkeznek: úgy vannak csomagolva, hogy aki nem figyel, az észre sem veszi, mennyire fontos lehetőséget mulasztott el.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az életben 10% az, ami történik veled
  2015-11-16 21:41:49, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Állj ellen !
  2015-11-02 21:23:49, hétfő
 
  ÁLLJ ELLEN AZ ELLENSÉG ERŐINEK !

"Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak." (Efézus 6:12)





Amikor Pál leírását olvassuk a gonosz erőkről, lehetséges, hogy túlzottan is tudatosítjuk magunkban a jelenlétüket. Tetszik nekem az az egészséges megközelítés, ahogyan Neil T. Anderson ír róluk a Szabadító című művében. "Némely hívőnek enyhe üldözési mániája van. Azt hiszik, hogy minden bokor mögött démonok ólálkodnak, és pont őket akarják megszállni. Ez alaptalan félelem. Szellemi téren a démoni erőkhöz való viszonyunk nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan az anyagi világban a baktériumok körülvesznek bennünket. Tudjuk, hogy körül vagyunk véve velük: tele van baktériumokkal a levegő, a víz, az ételünk, a körülöttünk élő emberekben, sőt, önmagunkban is megtalálhatók. Ugyanakkor mégsem élünk állandó rettegésben, hogy elkapunk valamilyen betegséget, hacsak nem vagyunk hipochonderek... Ugyanúgy van ez a szellemiek területén is.
A démonok olyanok, mint a kis, láthatatlan baktériumok, amelyek mindig meg akarnak fertőzni valakit.
A Szentírás soha nem beszél arról, hogy félnünk kellene tőlük. Egyszerűen tudunk a létezésükről, és tőlük függetlenül oda kell szánnunk magunkat a becsületes és tiszta életre.
Érhet támadás. Bánjunk el vele, aztán tovább léphetünk. Ne felejtsd el: a démonoknak csak a szájuk nagy. Megátalkodott hazudozók. Jézus Krisztusban, aki az igazság, minden szükséges hatalom és védelem rendelkezésedre áll ahhoz, hogy elbánj bármivel, amivel vádolnak."

A Szentlélek képessé tesz minden keresztényt, hogy erős legyen az Úrban és az Ő hatalmas erejében (Efézus 6:10). Ez akkor sikerülhet, ha felöltjük magunkra "az Isten minden fegyverét", amire Pál kétszer is figyelmeztet. Egyetlen démoni kórokozó sem juthat át azon a védőpáncélon, amit a Lélek szabott személyre minden hívő számára. A menny fegyverei nem óvnak meg az ellenség támadásaitól, sőt, erőteljes hadműveleteket is provokálhat részéről, de abban biztos lehetsz, hogy ha teljes a fegyverzeted, győztesen megállsz vele szemben. Énekelj dicsőítő éneket az Úrnak! A Szentlélek szuperhatalma áll rendelkezésedre!

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2015.10 2015. November 2015.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 4 db bejegyzés
e év: 113 db bejegyzés
Összes: 1825 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 370
  • e Hét: 971
  • e Hónap: 9310
  • e Év: 123550
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.