Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
Hadak és hadak, hadak egymás hátán...
  2015-11-30 20:02:07, hétfő
 
  1697.08.05. A felkelők egy csoportja leteszi a fegyvert a császári csapatok előtt. Árulás révén fogságba esik az egyik vezérük, Tokaji Ferenc, Thököly bizalmas haditisztje
1697.08.10. Vaudemont altábornagy csapatait visszarendelik a török elleni hadszíntérre
1697.08.19. A szultán vezette török had Pancsovánál megkezdi a dunai átkelést
1697.08.26. A Szabadkától délre táborozó császári had létszáma Vaudemont egységeinek csatlakozásával növekszik
1697.08.28. A szultáni sereg elfoglalja Titelt és megkezdi az átkelést a Tiszán, hogy Péterváradot megtámadja
1697.09.01. Csatlakozik a fősereghez az erdélyi császári hadtest is, s így az összlétszám eléri a 60 000 főt
1697.09.03. Savoyai Jenő Szent-Tamásnál visszaveri a török előcsapatokat
1697.09.06. A császári had bevonul Pétervárad sáncai és mocsarai mögé
1697.09.07. A szultán nem kísérli meg Pétervárad megtámadását, hanem Zenta felé indul, hogy a Tiszán átkelve Erdélybe nyomuljon
1697.09.11. A zentai, döntő jelentőségű csata, amelyben a szultáni sereg súlyos vereséget szenved
1697.09.11. Savoyai Eugén győzelme Zentánál II. Musztafa szultán csapatai felett.
1697.09.11. Savoyai Jenő hg. Zentánál csatára kényszeríti a Tiszán átkelő török sereget, és vereséget mér rá.
1697.09.20. XIV. Lajos és I. Lipót biztosai Ryswickben aláírják a békét
1697.10. Savoyai Jenő diadalmas boszniai hadjárata, amelynek során császári kézre kerül Szarajevó is
1697.11.06. Rabutin altábornagy elfoglalja a Bács megyei Újpalánkát
1697.11.08. Rabutin csapatai beveszik Pancsovát
1698 Kolozsvárott megjelenik Tótfalusi Kis Miklós Mentsége.
1698. I. Lipót szabályozza az adófizetés módját (nemesek, főurak, egyháziak is fizetnek).
1698.09.08. I. Lipót császár és magyar király elrendeli az 1690-ben Magyarországra menekült szerbek katonai egységbe történő szervezését
1698.09.18. Savoyai Jenő a császári sereggel Temesvár alá vonul, ahol Deák Pál ezredes huszárai heves harcot folytatnak a temesvári pasa katonáival; Savoyai Jenő, hogy az időközben megkezdett tárgyalásokat ne hátráltassa, Becskerekre vonul vissza
1698.10.08. A tatár csapatok Becskereknél veszteségeket okoznak a Pálffy huszárezrednek, de a fősereg közeledtére elmenekül. Savoyai Jenő Aradhoz vonja a császári sereget
1698.10.18. Savoyai Jenő főparancsnok fegyverszünetet köt a szultán megbízottaival
1698.11.13. Karlócán béketárgyalások kezdődnek a Szent Liga képviselői és a szultán biztosai között angol és holland közvetítéssel
1699. Karlócán aláírják a békét a Szent Liga és a Porta képviselői. A török a Temesköz kivételével átadja Magyarországot Erdéllyel együtt I. Lipótnak. I. Lipót oklevélben ismeri el a görög katolikus egyház megalakulását.
1699. Az 1696-ban az Udvari Kamara által átengedett területet a város tanácsa gazdálkodásra kijelöli. Mintha csak Szent Istvánnak, fiához intézett intelmeit valósítaná meg: jó szívvel fogadja az idegeneket, a nagyrészt német, de más letelepedőket is. Így veszi kezdetét a folyamatosan kialakuló városrész benépesedése.
1699.01. A karlócai béke. Magyarország felszabadul a 150 éves megszállás alól.
1699.01.24/26. A karlócai béke a Szent Liga és török Porta között; Magyarország - a Temesköz kivételével - százötven esztendő után felszabadult a török uralom alól.
1699.01.26. A Karlócán aláírt békeokmány véget vet a több mint másfél évtizedig elhúzódó háborúnak
1699.01.26. Karlócán 25 évre szóló békét írnak alá a Szent Liga és a Porta képviselői.
1699.02.05. A magyar végvári katonaság elbocsátása.
1699.02.16. I. Lipót császár és magyar király megerősíti a békeokmányt
1700 -as évek eleje a perzsa Nadir sah elhódította a területet a moguloktól.
1700. Az Udvari Kamara rendelkezése alapján megkezdődik a szlavóniai és a tiszamarosi szerb határőrvidék szervezése. 1701 II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajoshoz írt levele a bécsi udvarhoz kerül. Ezért I. Lipót elrendeli Rákóczi letartóztatását hűtlenség vádjával. Bécsújhelyről Rákóczi felesége segítségével megszökik, Varsóban találkozik Bercsényi Miklós gróffal.
1700. Pest város lélekszáma egyre növekedik. Miután túl vagyunk Savoyai Jenő 1697.09.01-jei zentai hatalmas győzelmén, a herceg csapatában szolgáló német zsoldosok nagy része szétszéled, s hazánkban marad. A karlócai béke megkötésével egyidejűleg a bécsi haditanács több magyar ezredet feloszlat, és a végvári katonaságot elbocsátatja. Ezek részszint a Délvidéken telepednek le, részben megindulnak az ország belső területe felé. A Pestre érkezőknek lakás, föld, munka kell. Az előrelátó városi vezetés igyekszik mindezekről gondoskodni, sőt új temető létesítéséről is határoz.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Belső-Ázsia legnagyobb hun sírja : Mongólia
  2015-11-29 11:49:51, vasárnap
 
  "Mongólia szívében, az Arhangáj megye Öndör Ulaan járásában lévő Gol Mod nevű helyen tárták fel a belső-ázsiai térség eddigi legnagyobb hun temetkező helyét. Az idei ásatási szezon végén, novemberben szenzációs leletekről adtak hírt a mongol hírforrások. Az ásatást az Ulánbátor Egyetem professzora, Dijmádzsav Erdenebátor vezette, aki az elmúlt évtized egyik legismertebb szaktekintélyévé vált.

A régész elmondása szerint a hun királysír feltárásán tíz éve, 2001 óta szinte folyamatosan dolgoznak. A lelőhely Gol Mod 2 néven vált ismertté. Még 2000-ben a közelben, a Hunuj-folyó partján, szintén egy Gol Mod nevű helyen francia-amerikai-mongol expedíció végzett feltárást, ahonnan páratlan hun királysírra leltek. A jelenlegi temető, vagyis a Gol Mod 2 attól nem túl messze, a Hanuj-folyó mellett van, Öndör Ulaan járásban és az onnan előkerült leletek még a fenti leleteket is túlszárnyalták.

A kutatók a sírokat i.sz. 80-100 körülire datálták, az északi hun állam idejére, amikor már külön északi és déli főkirály (sanjü) uralkodott a kettévált hun birodalmi területeken. A régészek - a sír mérete alapján - úgy vélik, hogy az királyi temetkező hely lehetett, hiszen a környéken eddig 200 sírt azonosítottak be, köztük volt egy nagyon gazdag előkelő sír és mellette 27 kis sír sorakozott.

A sírból előkerült leletekből a régészek arra következtettek, hogy valóban egy hun királyt temettek oda, a sztyeppei birodalmi központba. A sírból ugyanis sok hintó maradvány, nemesfémből készült ékszer, valamint a túlvilági élethez szükséges állatcsontok kerültek elő, de az elhunyt mellé temetett szolgák sírjai is azt erősítik meg, hogy királlyal állunk szemben. Erdenebátor elmondta: még várni kell a pontos eredményekre, hogy egyes tárgyról többet tudjanak meg.

A hun sírból míves üvegpoharak is előkerültek, melyek a római birodalomban készültek. Korábban más tárgyak is utaltak arra, hogy a mai Mongólia területére is eljutottak a Földközi-tenger medencéjének termékei. Ez azt valószínűsíti, hogy fejlett kereskedelem volt az eurázsiai térségben.

Erdenebátor azt is elmondta, hogy ilyen nagyméretű sírokat eddig még sem Mongóliában, sem Oroszországban sem találtak, sőt egész Belső-Ázsiában nem ismert ilyen méretű hun sír. Az elmúlt húsz évben az egész ország területén tártak fel hun temetőket és áldozati központokat. Még egyetlenegy sírból sem került elő épen 6-7 hintó. A régészek úgy vélik, hogy összesen 12-14 kocsi lehetett a sírban, de sajnos nem mindegyik maradt teljes épségben. Sajnos az elhunyt holtteste csak részben maradt meg, mivel a talajvíz tönkretette a csontvázat, de néhány áldozati szertartásra utaló jel is eltűnt az idő során."
[Obrusánszky Borbála]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 159.
  2015-11-28 12:19:49, szombat
 
  Deviáns viselkedése - melynek oldalhajtása volt csak a fegyelmezetlenség, a gyakori bűnözés és a brutalitás - a szexuális életében csúcsosodott ki. Nőkkel való kapcsolatai általában veréssel, nemi erőszakkal indultak. Nem egyszer előfordult, hogy alkalmi nőismerőseit Szegeden lecsalta a Tisza partra, vagy a várost övező erdőkbe, elhagyott lakásokba csábította őket, ahol akadálytalanul erőszakoskodhatott velük. Ahogy utólag a nyomozás kiderítette, első feleségét már megismerkedésük alkalmával megverte és megerőszakolta és második feleségét is gyakran verte. Ő maga vallomásában a következőképpen beszélt erről:
,,A nőket, a pénzt szerettem. Akiket erőszakkal közösülésre kényszerítettem, tovább is fenntartották velem a kapcsolatot, de a homoszexuális viszonyt sem vetettem meg. Lobbanékony, erőszakos voltam, nem bírtam el azt, hogy ha valakit kiszemeltem, ne kapjam meg."

1961. április 25. - A végzetes nap
A Paprika utca az akkori Szeged külterületén feküdt, a környék inkább falusias jellegű volt, az utcákban szinte mindenhol kertes házak álltak. Az 58. szám alatt a Rozsi család öt tagja lakott. Rozsi János, 21 éves segédmunkás és szintén 21 éves felesége, 2 éves fiúk, Jánoska, valamint a férfi anyósa, Forró Mária és annak nevelt lánya, Buborék Gizella. A 41 éves nagymama nem volt ismeretlen a szegedi éjszakai életben, számos férfival tartott fenn kapcsolatot, állandó vendége volt a szórakozóhelyeknek, ahova magával vitte Gizellát is. A fiatal lány - bár szűz volt - szintén nagy előszeretettel vette körbe magát férfiakkal és a városban őt is ,,erkölcstelen magatartásúnak" ismerték.

Vass Gyulát mindkét nő jól ismerte az éjszakából és a férfi úgy gondolta, hogy ismét jelentkező szexuális étvágyát valamelyikükkel csillapítani tudja majd. A házban Forró Márián kívül, akinek nem volt rendes munkája és ,,háztartásbeliként" a nappali órákban általában megtalálható volt otthon, Rozsi Jánosné és kisfia tartózkodott. Vass Gyula úgy gondolta, hogy Forró Máriával fog közösülni és kapóra jött neki, hogy Rozsi Jánosné orvosi vizsgálatra indult az SZTK-ba. Miután egyedül maradtak a házban (a kisfiú a díványon aludt), Vass Gyula megpróbált szexuális kapcsolatot létesíteni a nővel, de miután az vonakodni kezdett, bántalmazni kezdte. Forró Mária ellenállására a férfiben elszabadult a vadállat, felkapta a konyhai tűzhely mellé támasztott kisbaltát és teljes erejével fejbe ütötte vele a nőt.
A férfinak nem volt elég, hogy egyszer lesújtott a baltával Forró Máriára. További 12 ütés következett, majd áthúzta a nőt a belső szobába és többé-kevésbé rendet rakott, hogy a majdan hazatérő Rozsi Jánosné ne vegyen észre semmit. Szerencsétlenségére az asszony nemsokára meg is érkezett. Amikor belépett a házba, a férfi a baltával az ajtó mögül rátámadt és 21 ütést mért rá. A mészárlás hangjaira az addig alvó kisfiú felébredt és sírni kezdett, ezért Vass Gyula felöltöztette, kabátot, sálat adott rá és egy gumijátékkal kivitte a kertbe játszani. Ezt követően visszament a házba, ahol addigra már két nő feküdt vértócsában (!), kenyeret, szalonnát vett elő a háziak kamrájából, megmosta a kezeit és megreggelizett. Ekkor vette észre csak, hogy Rozsi Jánosné még nem halt meg és megpróbál felkapaszkodni az ágyra, ezért a hosszú pengéjű konyhakéssel szíven szúrta. Ekkor lehetett nagyjából 12 óra.

Vass Gyula később a beismerő vallomásában úgy fogalmazott, hogy ,,az első gyilkosság után elhatároztam, ha így elmenekülök a tett helyszínéről hamar elfognak... Ha viszont kiirtom az egész családot, senki nem fogja tudni, ki járt ott."

Akárhogy is indokolta, tettei ép ésszel nem magyarázhatóak. Főként az nem, hogy a két nő megölését követően miért döntött úgy, hogy a kisfiút is megöli. Miután ismét rendet rakott a házban, a ház padlására vitte a gyermeket és a baltával fejbe ütötte. Mivel azonban a kisfiú nem halt meg azonnal, egy ácskapoccsal többször mellbe szúrta, majd egy kötéllel megfojtotta. A holttestet a padlás egyik félreeső rejtekében hagyta és visszament a konyhába, hogy megvárja a család többi tagját. Képes volt több órán keresztül üldögélni az általa megölt nők között, míg végül negyed öt körül Buborék Gizella megérkezett. A lányt nemcsak megölte, de haláltusája közepette megerőszakolta és egy borotvával megmetszette a combját, a melleit és a csuklóját is. Miután végzett, egy takaróval letakarta a testet és megvárta a családfőt, Rozsi Jánost is. A férfi délután öt óra körül érkezett haza. Vass Gyula a baltával és a konyhakéssel támadt rá és összesen 17-szer ütötte és szúrta meg. A csapások őrjöngő vehemenciáját mutatja, hogy közben a baltával saját magát is fejbe ütötte. Az utolsó gyilkosság után felírta a tűzhely feletti naptárra, hogy ,,Itt voltam 1961. április 25.-én". Vértől szennyezett ruháit a helyszínen hagyta, Rozsi János ingét, kabátját és kalapját felvéve, eltette a férfi Pobeda és Buborék Gizella UMF márkájú óráját, valamint Forró Mária nylon sálját és a házból kisurranva, feltűnés nélkül távozott.

A nyomozás

A gyilkosságokra egy hétig nem derült fény, de a szomszédoknak ezen idő alatt feltűnt, hogy a ház körül nagy a csend, az öttagú család a szokásostól eltérően, meg sem jelenik. A bejelentés alapján a körzeti megbízott május 2-án 16.40-kor tájékoztatta a szegedi rendőrkapitányság bűnügyi osztályát, akik bizottságot küldtek a helyszínre. A kiérkező rendőrök elé iszonytató kép tárult, ahogy beléptek a házba. A bomlásnak indult tetemek és a mészárlás nyomai az erősebb idegzetűeket is megviselték, szinte tapintható kegyetlenség áradt a helyszínből. A nyomozás azonnal nagy erőkkel kezdetét vette és hamarosan el is jutottak Vass Gyulához, azonban - ahogy mindig - ezúttal is számos buktató és figyelmetlenség szegélyezte a rendőrség útját.

- A gyilkosság elkövetésének idejét a nyomozók április 25. napjára tették, figyelemmel arra, hogy a mosdó feletti felirat (ami valószínűleg a gyilkostól származott) is ezt a napot jelölte meg, valamint arra, hogy a helyi védőnő és Buborék Gizella egyik munkatársa is járt a családnál április 26-án, amikor is senki nem nyitott ajtót. Azonban óriási zavart okozott, hogy a szomszédban lakó Katona család szerint Rozsiék április 25-én este 18 órakor még együtt voltak a házuk kertjében. A beszerzett adatok alapján a rendőrség többé-kevésbé rekonstruálni tudta az áldozatok idővonalát, azonban Katonáék (a négytagú család mindegyike) állítása keresztbe húzta a gyilkosságok feltételezett idejét. A rendőrség egész nyomozócsoportot állított a szavahihető Katonáék vallomásának ellenőrzésére, míg végül 4 nappal a gyilkosság felfedezését követően az eltelt időre hivatkozva, bocsánatkérések mellett Katonáék közölték, hogy tévedtek és 24-én este látták együtt Rózsiékat!

- A május 02-án kiérkező rendőrök azonnal hozzálátták a helyszín biztosításához és a szemle lefolytatásához, azonban hamar kiütközött, hogy a magyar rendőrség már akkor több bolygónyi távolságra volt a mostanában a tévében látott Helyszínelőktől. A Paprika utca 58. szám alatt elvégzett és éjszakába nyúló helyszínelésnek ugyanis nem volt felelős vezetője, a végén az Életvédelmi Osztály előadójára bízták ezt a feladatot, de ő sem és a későbbi jegyzőkönyvet aláírók egyike sem volt jelen a szemlén elejétől a végéig. A vizsgálatot tovább rontotta, hogy miután besötétedett, nem cserélték ki a házban található 25 wattos izzókat és gyakorlatilag félhomályban végezték el a szemlét. Ennek eredményeképpen a készült fényképek sem voltak elfogadható minőségűek és a helyszín rekonstruálása (a rendőrség által elmozdított, mozgatott bútorok tologatása, eredeti helyük rögzítésének hiánya) sem sikerült. Ezek után nem meglepő, hogy ifjabb Rozsi János holttestét is csak másnap találták meg a padláson.

- A felállított nyomozócsoport egyik kiemelt feladata volt, hogy ellenőrizze az adott időszakban öngyilkosságot elkövetők/megkísérlők személyét, tekintve, hogy a gyilkosságok brutális kegyetlensége labilis idegállapotú személyt feltételezett. A kórházaktól kapott információk szerint már a nyomozás ezen kezdeti szakaszában felmerült Vass Gyula neve, aki börtönbüntetését követően 1961 áprilisában ténylegesen öngyilkosságot kísérelt meg (!), de az ellenőrzést végző nyomozó megelégedett a kórház jelentésével, mely szerint Vass munkahelyi cikizés miatt próbált meg magával végezni és nem folytatta le a férfi teljes körű ellenőrzését (lakóhely vizsgálat, környezettanulmány).

- Ugyanez volt a helyzet a Vass Gyula által eltulajdonított órák vonatkozásában is. A Rozsi család hozzátartozóinak vallomása alapján ugyanis azonosíthatóvá vált a Pobeda és az UMF márkájú karóra, amit Vass elhozott a házból és a nyomozók a zálogházak és áruházak megkeresésével próbálták ellenőrizni, hogy valaki nem akarta-e eladni azokat a gyilkosságokat követően. Vass ugyan beadta az órákat a helyi bizományi áruházba, hogy anyagi haszonra is szert tegyen, de a nyomozók nem ellenőrizték személyesen a vételi jegyeket, megelégedtek a dolgozók jelentésével, akik figyelme elsiklott a kérdéses iratok fölött. A nyomozás később derítette fel, hogy a BÁV dolgozói összejátszottak néhány órással, akiknek alacsony áron eladták az ilyen holmikat és valószínűleg ezért nem szóltak ezekről a vételi jegyekről sem először a rendőrségnek.

A nehézségek ellenére a rendőrség látókörébe több személy került (B. Béla, 42 éves borbély, aki Forró Mária egyik szeretője volt, P. Péter csavargó, aki egy fiatalkorú sérelmére követett el erőszakot, Zs. Mihály zavarodott boncmester, valamint a Paprika utcai ház volt tulajdonosa, akinek Forró Mária pénzzel tartozott, sőt képbe került egy Tódor nevezetű jugoszláv férfi is, akit Forró Mária vallomása alapján ítéltek el 15 évre 1945-ben), de mindegyiküket sikerült tisztázni. Az áttörést végül Szaszkó Ferencné vallomása jelentette, aki a gyilkosságokról és a nyomozásról terjedő városi pletykák hatására május 14-án jelentkezett a kapitányságon és elmondta, hogy április 25-én este Vass Gyula nevű ismerősével a szegedi Nemzeti Színházban a kubai balett táncműsorát nézték meg, a férfi fején seb volt és egy nylon sálat ajándékozott neki, melyet átadott a nyomozóknak.
Gondoljunk bele, Vass aznap megölt öt embert, közöttük egy 2 éves gyermeket, majd alig pár órával az utolsó gyilkosság után képes volt egy varieté műsorra tapsolni a randevúján!

A Rozsi család rokonai azonosították Forró Mária sálját és a rendőrök már tudták, hogy jó nyomon járnak. Kihallgatták Vass Gyulánét, aki először alibit igazolt a férjének, de később elmondta, hogy férje április 25-én este sebbel a fején idegen ruhákban érkezett haza, melyek zsebében egy Pobeda márkájú óra volt. Sőt, az asszony bevallotta, hogy férje ezt követően egy este elmondta neki, hogy megölt néhány embert és emiatt bajba kerülhet.

A nyomozók ezek után házkutatást tartottak Vass Gyula lakásában, ahol a vérnyomok alapján egyértelműen bizonyítást nyert a férfi bűnössége, akit időközben őrizetbe is vettek. Először mindent tagadott, de később részletes beismerő vallomást tett és azt is elmondta, hogy a gyilkosságok után a feleségét is meg akarta ölni és arra is gondolt, hogy megvakítja, végül azonban csak az asszony bútorait és ruháit öntötte le savval pár nappal az elfogása előtt. (Érthetetlen, hogy a nő ezek után hajlandó volt még alibit biztosítani a vele brutálisan viselkedő, erőszakos férfinak!)

Vass Gyula szadisztikus vonásokat mutató kegyetlensége megdöbbentette a nyomozókat. Beismerő vallomásakor ugyanis semmilyen sajnálatot vagy érzelmi reakciót nem lehetett felfedezni szavaiban. Teljesen közönyösen ismertette a rendőrséggel az eseményeket. Egyedül a kisgyermek kapcsán keletkezett nála némi zavar, de akkor sem megbánás vagy sajnálat, hanem szégyenérzet, amiért ilyen fiatal embert ölt. A lelketlen gyilkos valószínűleg pszichopata volt, akit a gyermekkorában ért megpróbáltatások teljesen eltorzítottak. A Magyar Pszichológiai Szemle egyik 1965-ös számában Vargha Miklós professzor a következőket írta Vass Gyuláról: ,,a hiperszexuális Vasst érzelmi sivárság, kötődés- és kapcsolódási képtelenség jellemezte. Cselekménye és kóros magatartás módjainak egész sorozata ezzel magyarázható. Az első gyilkosságot kétségtelenül indulatból követte el, míg a többi áldozat elpusztítása előre kigondolt, tervszerű, a menekülés érdekeit szolgáló, a vádlott szempontjából célszerű cselekményként értékelhető. Mindezek alapján Vass Gyula nem elmebeteg, teljes mértékben felelősségre vonható."

A szörnyeteget a másodfokú bíróság is bűnösnek találta 1961 augusztusában és kötél általi halálra ítélte. Vass Gyulát a kivégzés után jeltelen sírba temették.
Szegeden az Alsóvárosi temetőben, melyet Juhász Gyula nyomán Őskertnek is neveznek, nyugszik a Rozsi család. Az öt fejfa mára megkopott, egyik-másikat moha is lepi, a sírokat zöld növények nőtték be. Az ember úgy találja, mintha a levegő is tisztább lenne itt és mintha a madarak is halkabban trilláznának erre. Már 54 év telt el, mióta egy szörnyeget szadista módszerekkel elvette az életüket. Azóta itt találtak békére.

[/vass_gyula_a_paprika_utcai_hoher]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
kuruc felkelések...
  2015-11-27 14:38:18, péntek
 
  1696.09.20. Esze Tamás és Kis Albert kétszázad magával Bereg megyében folytatja a kuruc szervezkedést
1696.11.01. Az uralkodó a katonai ellátás megszervezésére Magyarországon országos biztosokat nevez ki
1697. Tokaji Ferenc és Szalontai György vezetésével kuruc felkelés robban ki a Hegyalján. I. Lipót Savoyai Jenőt nevezi ki a magyarországi hadak főparancsnokává, aki Zentánál súlyos vereséget mér az ellentámadásra készülő törökökre. Erdélyben ,,uniós" mozgalom indul meg a görögkeleti románok görögkatolikus hitre térítésére.
1697. Nagy Péter orosz cár inkognitóban bejárja Nyugat-Európát, hogy országát elindítsa a korszerűsítés útján.
1697. Első tabáni görög-keleti templom. A templomot Ćarnojević pátriárka a mindenkori pátriárka fennhatósága alá rendelte.
1697. I. Frigyes Ágostot II. Ágost néven lengyel királlyá választják (-1733 )
1697. Savoyai Jenő vezette császári csapatok döntő győzelmet aratnak a törökök felett Zentánál
1697. kuruc felkelések
1697. XII. Károly kerül a svéd trónra
1697. tavasza Esze Tamást és társait, a Hegyalján szervezkedő parasztok vezetőit, Károlyi Sándor főispán elfogatja
1697.05.09. A hollandiai Ryswickben béketárgyalások kezdődnek a francia király, valamint a szövetséges Habsburg-angol-holland hatalmak megbízottai között
1697.05.31. Pest város tanácsa elrendeli a szalmával és náddal fedett tetők lebontását.
1697.06 - 08. Hegyaljai felkelés Thököly Imre támogatására.
1697.06.17. II. Musztafa szultán az elvesztett magyarországi török hódítások visszaszerzésére indul hadai élén
1697.06.21. Auersperg altábornagy és Batthyány Ádám megkezdik a boszniai Bihács vár ostromát, de 8 nap múlva, a török felmentő csapatok közeledtének hírére elvonulnak a vár alól
1697.06.27. A lengyel rendek királyukká választják Frigyes Ágost szász választófejedelmet, s így a császár számára lehetségessé válik alkalmasabb fővezér kinevezése
1697.06.30. Kuruc szegénylegények a sátoraljaújhelyi vásáron megtámadják a császári katonákat
1697.06.30. A hegyaljai felkelés kitörése.
1697.07. eleje Rákóczi Ferenc visszautasítja a felkelők azon kérését, hogy álljon a mozgalom élére, s Bécsbe menekül. Az Udvari Haditanács a felkelés leverésére három lovas és egy- gyalogezredet rendel fel a török határról. A Vág mellől ellenük indul ötezer vértes katona és fegyverbe hívják a magyar nemesi felkelést is
1697.07.01. A hegyaljai kuruc felkelők beveszik Tokajt és Sárospatakot és a német őrséget kardélre hányják
Az Esze Tamás tarpai jobbágy és Kiss Albert volt kuruc hadnagy által szervezett parasztfelkelés résztvevői bevették Tokaj és Sárospatak várát. A felkelők később vereséget szenvedtek és letették a fegyvert vagy elmenekültek.
1697.07.01. A hegyaljai felkelők beveszik Tokaj és Sárospatak várát.
1697.07.05. I. Lipót császár és magyar király Savoyai Jenőt nevezi ki a magyarországi hadak főparancsnokává
1697.07.06. A kurucok veresége az első harangodi ütközetben
1697.07.06. Böcs falunál Adam Ritschan generális megveri a hegyaljai kuruc felkelőket.
1697.07.11. A kurucok a második harangodi csatában is vereséget szenvednek
1697.07.12. I. Lipót kegyelmi pátense, amely bűnbocsánatot hirdet a hűségére visszatérőknek és ezer tallér jutalmat ígér azoknak, akik a fölkelés vezéreit kézre adják
1697.07.13. Savoyai Jenő átveszi a 45 000 főnyi császári had főparancsnokságát
1697.07.16. A felkelők ellen vonuló Vaudemont altábornagy katonái feldúlják és kirabolják Tarcal városát
1697.07.20. Vaudemont altábornagy katonái átveszik a felkelők által elhagyott Tokaj várát
1697.07.23. A kurucok föladják Sárospatakot. Egy részük a környező hegyekben bujkál, mások a temesvári pasához menekülnek
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Spanyolok és az inka temetők
  2015-11-26 18:55:02, csütörtök
 
  "Amerikai antropológusok összesen 258, tizenöt évesnél idősebb inka csontvázát vizsgálták meg, akik két, néhány éve feltárt temetőben aludták örök álmukat. A kutatások eredményeit az American Journal of Physical Anthropology című szaklapban hozták nyilvánosságra. Az egyik temetőben a holttesteket a jelek szerint sietősen temették el a sekély sírgödrökben. Az itt feltárt 120 halott negyedének csontvázán fedeztek fel fej- és törzssérüléseket. A sebesülések a halál pillanatában keletkeztek, ugyanis teljes mértékben hiányoztak a csont gyógyulására utaló jelek.

Steve Wernke, a nashville-i Vanderbilt Egyetem régésze megdöbbentőnek nevezte azt a kegyetlenséget, amellyel kivégezték az áldozatokat. Némelyek koponyáját egyszerűen szétzúzták, mások fején szúrt sebek látszanak, s akad olyan áldozat, akinek lőfegyverrel lőtték át a fejét. Egy férfikoponyán két lyuk látható, amelyek körül sugárirányú törésvonalak láthatók - ilyen sebesüléseket a korai lőfegyverek okoztak, amelyek alacsony sebességgel lőtték ki a golyót. Egy másik férfiáldozat tarkóján három apró derékszögű nyílás látható - ilyeneket a középkori, acéltüskékkel ellátott fegyverek okozták.

A tudósok meggyőződése szerint a temetőben nyugvók az inkák 1563-ban kitört spanyolellenes felkelésének résztvevői lehettek. Családtagjaik temethették el sietve az áldozatokat. "A kivégzések brutalitása nemcsak a felkelők megbüntetését, hanem az élők megfélemlítését is célozta" - vélekedett Steve Wernke. A kutatók meglepetésére viszont nem sikerült a csontvázakon felfedezni kard által okozott vágott sebeket, holott a XVI. századi spanyol iratok a kardot említik a legelterjedtebb katonai fegyverként.

A vizsgálatokat irányító Melissa Murphy, a Wyomingi Egyetem antropológusa szerint ez azzal magyarázható, hogy Francisco Pizarro seregében jócskán akadtak szerencselovagok, akik nemigen értettek a kardforgatáshoz. Egy másik - másfél kilométerre lévő - temetőben feltárt 138 csontváz közül 18-on észlelték az erőszakos halál jeleit, ám az összes sebesülés inka fegyverektől származott. Mint Melissa Murphy rámutat, ez a tény igazolja a korabeli dokumentumok állítását, miszerint a spanyolok a mai Peru területére érkezve egy polgárháború kellős közepén találták magukat."
[MTI]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Fontanelle temető : Nápoly
  2015-11-25 17:01:30, szerda
 
  A Fontanelle temető egy csontkamra Nápolyban, a város Materdei negyedében. A városi folklór egyik figyelemreméltó fejezete. Még a spanyol uralom előtt a nápolyiak számára problémát jelentettek a temetkezési helyek. Már abban az időben áthelyezték a temetőket a falakon kívülre, sok nápolyi lakos azonban ragaszkodott ahhoz, hogy helyi templomukban temessék el őket. Ennek következtében a templomokban már elhelyezett maradványokat fokozatosan áthelyezték a Fontanelle temetőbe. Ugyancsak ide temették az 1656-os év pestisjárványának ezernyi áldozatát.
Andrea DeJorio feljegyzéseiből tudni, hogy 17. században az árvizek kimosták a sekélyen elásott maradványokat, melyek hátborzongató látványt keltettek a város utcáin szétszóródva. Az ismeretlen maradványokat visszahelyezték a temetőbe, amely ekkor vált a rászorulók végső nyughelyévé. Hivatalosan a francia uralom alatt nyilvánították temetővé. Az utolsó nagy tömegtemetés az 1837-es kolerajárvány idején volt.
1872-ben Gaetano Barbati apát kiásatta és katalogizálta, majd felszíni kriptákban helyezte el a maradványokat. Ennek következtében a városban kialakult az ismeretlen halottak iránti kultusz. Hívei azokat tisztelték, akiknek még temetésre sem jutott pénzük. A hívek gyakran látogatták a kriptákat, tisztogatták, sőt nevekkel is illették a koponyákat, virágot vittek. A Maria Santissima del Carmine templom a temető bejáratánál épült a 19. század végén neoklasszicista stílusban. A templom napjainkban is működik, de itt található a a temető jegypénztára is.
A kultusz hivatalosan 1969-ig tartott, amikor Ursi nápolyi bíboros kijelentette, hogy a halottkultusz fetisizmussá degradálódott, és bezáratta a temetőt. Nemrég felújították és ismét látogatható.
[Wikipédia]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Még mindig a török-magyar történelem...
  2015-11-24 11:39:31, kedd
 
  1694.05.01. I. Lipót császár és magyar király elrendeli a Szlavóniában a Szerémségben és a Dél-Baranyában élő szerbeknek a Duna-Tisza közére való telepítését
1694.08. vége A nagyvezér személyesen táborba száll, hogy megtámadja a Caprara tábornagy parancsnoksága alatt Péterváradnál gyülekező, mintegy 26 000 főnyi császári hadat
1694.09.14. A törökök közvetlen támadása a császári tábor ellen
1694.09.24. Segélyerők érkeznek a császári táborba
1694.10.03. A nagyvezér abbahagyja az ostromot, majd téli szállásra vonul
1695. I. Lipót postapátense: a postautakról, a postaállomásokról és a postakürtökről.
1695. Asanti állam alapítása
1695. Ez évből Adat a baranyai zsellérekről.
1695.01.12. Veterani elfoglalja a töröktől Gyula várát, s ezzel a magyarországi oszmán hódítás a Tisza-Maros közére szorul vissza
1695.02.06. Meghal II. Ahmed szultán és utóda II. Musztafa személyes hadjáratra készül a magyarországi hadszíntéren
1695.07.14. A király Kollonich Lipót gr. bíboros kalocsai érseket esztergomi érsekké nevezi ki.
1695.08. eleje A császári haderő, mintegy 50 000 fővel Péterváradnál gyülekezik; fővezér a tehetségtelen Frigyes Ágost szász választófejedelem
1695.08.09. II. Musztafa szultán mintegy 50-60 000 fővel Nándorfehérvárhoz érkezik, s miután a császári tábort túl erősnek találja, Erdély felé akar támadni
1695.08.25. A török had Pancsovánál átkel a Dunán
1695.08.30. A császári fősereg késlekedve átkel a Tiszán
1695.09.. Esze Tamás tarpai jobbágy és Kis Albert kuruc hadnagy Thököly hűségére esketik a Nagybánya környéki parasztságot
1695.09.07. A török hadak rohammal elfoglalják Lippa várát
1695.09.21. A többszörös túlerőben levő török had Lugosnál megsemmisíti az Erdély védelmére rendelt Veterani tábor nagy seregét; Veterani hősi halált hal, török kézre kerül Lugos és az üresen hagyott Karánsebes
1695.09.21. Az utolsó török győzelem Lugosnál Friedrich Veterani serege felett.
1695.10. A szultán a lugosi győzelem ellenére visszatér Nándorfehérvárra
1695-96. összeírás szerint Pest-Budán és Óbudán az utcák neve mind német. Pestnek 228 háza volt.
1696. Az Udvari Kamara a várostól számított negyedórányi járásra fekvő romos területet és környékét Pest városának hasznosítás céljából átengedi. Ebben az évben Pesten 192 polgárházat számoltak össze. Az adómentes nemesi és katonai házak száma 35, a családfőké ?42. Ennyiből állt Pest.
1696. I. Péter elfoglalja Azovot
1696. meghal Sobieski János
1696.04.29. A császár Rabutin tábornokot nevezi ki Erdély főparancsnokává
1696.05.22. a tanács meghagyta a céheknek, hogy a céhmestereket felváltva a németek és magyarok közül válassza.
1696.06. vége A császári had mintegy 60 000 fővel Szegedhez érkezik. Cél: Temesvár elfoglalása. A török sereg ebben az időben Nisnél táborozik
1696.07. közepe A császári had megkezdi Temesvár ostromát
1696.08. A Magyar kamarát hivatalosan is a bécsi Udvari Kamara alá helyezik.
1696.08.18. Arra a hírre, hogy II. Musztafa szultán serege Pancsovánál átkelőben van a Dunán, Frigyes Ágost fővezér fölhagy Temesvár ostromával és a szultán elé indul
1696.08.26. A császári és a török had a Béga folyó mellett döntetlen ütközetet vív. Az éjszaka folyamán a császári sereg Pétervárad, a török had pedig Pancsova felé elvonul
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Temetkezés : Vietnam
  2015-11-23 16:57:40, hétfő
 
  "A temetés az ősök tiszteletét legfőbb értékként kezelő vietnamiak szemében olyan esemény, melyet sok család esetében a házasságnál és a születésnél is alaposabban szerveznek meg. Korábban, évszázadokon át az a hagyomány élt, hogy az elhunytat szépen felöltöztetve, szájába rizst és szerencsehozó érméket helyezve fehér lepelben helyezték koporsóba, melyhez 50 napon át vittek rendszeresen rizst a rokonok és hozzátartozók. Mára ez a szokás is ritkábban fordul elő, ugyanakkor napjainkban is él az a tradíció, mely szerint a halottat fehér turbánban vagy fejükön fekete gyászszalaggal kísérik utolsó útjára. Emellett évente megemlékeznek az elhunytról annak halálának napján és a Tet, vagyis a vietnami holdújév során is. Az, hogy mennyire él ez a tisztelet, jól mutatja, hogy nemcsak a halott rokonai, de az egykori szomszédok, közösségének minden tagja is segít a sír ápolásában és a majdnem minden családnál jelen levő oltár díszítésében."
[Olti Máté]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 158.
  2015-11-22 11:22:48, vasárnap
 
  Haynau hóhérja a morvaországi Brno városi hóhérja, Franz Bott volt, aki a szokásos fizetésért vállalta két sintérlegényével, hogy a hadsereghez csatlakozik - olvasható abban a 2001-es, az Aradi vértanúkról szóló kiadványban, amelynek előszavát Katona Tamás írta. A történész kifejti: "Magyarországon azonban a háborús idők miatt minden élelmiszer nagyon drága volt, és Bott embereivel nem tudott megélni az illetményéből. Attól is félt, hogy hosszas távolléte miatt elveszti a városi hóhéri állását, és szeptember végén felmondott. A felmondólevél annak rendje-módja szerint végigjárta az osztrák katonai bürokrácia előírt állomásait. Október 1-én hozták meg a határozatot Bott ügyében. A felmondást elfogadták, de kötelezték a hóhért, hogy töltse le két hét felmondási idejét, és ez alatt az idő alatt végezze el a rá váró munkát. Ez a munka a tizenhárom október 6-i aradi vértanú közül kilencnek, az akasztásra ítélteknek a kivégzése volt."
[inforadio]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Az Angol Bank megalapítása...
  2015-11-21 11:15:04, szombat
 
  1691.08.02. Thököly csatlakozik a Nándorfehérvárnál táborozó Köprülü Musztafa nagyvezérhez
1691.08.19. Badeni Lajos nagy győzelme a törökön Szalánkemén (Szerém vármegye) mellett: az évszázad ,,legvéresebb csatája"
1691.09.12. Veterani tábornok ismét elfoglalja a töröktől Lippa várát
1691.10.12. Badeni Lajos hadaival körülzárja Váradot és megkezdi annak ostromát
1691.11.05. Badeni Lajos a váradi ostromzárat fenntartva serege nagy részét téli szállásra vezeti
1692. Budán nagy járvány dühöngött.
1692.01.13. A Váradot körülzáró Auersperg tábornok katonái sikertelenül próbálkoznak Gyula várának elfoglalásával
1692.01.20. A kuruc fogoly Heissler tábornokért kicserélt Zrínyi Ilona Bécsből férjéhez indul
1692.04.25. Pest város tanácsa megtiltotta a szemét utcára szórását.
1692.05.02. A ,,Veterani-barlang" elfoglalása
1692.05.07. A fogságból szabadult Heissler tábornok megkezdi Várad ostromműveleteit
1692.05.30. Aknarobbanás folytán leomlik az ostromlott váradi bástya, ami megrendíti a török védők ellenállását
1692.06.05. Nagyvárad visszavétele.
1692.06.6. Várad erődítményét a török védők feladják a császári csapatoknak.
1692.08.22. Badeni Lajos az Eszéknél állomásozó császári sereghez érkezik
1692.09. Thököly Imrét a török magyar uralkodónak nyilvánítja.
1692.09.10. A császári sereg Péterváradhoz vonul; a táborban kitört tífuszjárvány miatt harccselekményeket nem kezdeményez; a hasonló helyzetben levő török sereg szintén tétlenül áll Nándorfehérvárnál; a tífuszban megbetegedett Badeni Lajos elhagyja a magyarországi hadszínteret
1693.05.14. I. Lipót elrendeli a Magyar Kancelláriától független Erdélyi Udvari Kancellária felállítását Bécsben.
1693.05.27. Heissler császári tábornok csapatai - nagy részben magyar egységek - elfoglalják Jenő és Világos várakat
1693.06.30. A Croy tábornagy parancsnoksága alatt működő császári fősereg - mintegy 35 000 fővel - Nándorfehérvár alá érkezik
1693.08.03. A császári sereg Nándorfehérvárnál megkezdi az ostromműveleteket
1693.08.06. A nándorfehérvári török őrség kirohanása, ami jelentékeny veszteséget okozott az ostromlóknak
1693.08.12. A császári csapatok megkezdik Nándorfehérvár lövetését
1693.09.10. Croy tábornagy, fővezér, visszavonja a Nándorfehérvárt ostromló hadakat, mert nem mer megütközni a felmentő török sereggel
1693.09.22. A császári had Futaknál téli szállásra vonul
1693.10.07. Hofkirchen tábornok Gyulánál vereséget mér a Tiszántúl pusztítására küldött tatár hadoszlopra. Más tatár csapatok Várad és Debrecen környékét dúlják
1694. Az Angol Bank megalapítása.
1694. A schönbrunni kastély építésének kezdete.
1694. Esterházy Pál nádor szeződést köt a Udvari Kamarával erdélyi só magyarországi árusítására 250 000 Ft fejében (a pénzt Samuel Oppenheimer bécsi bankár biztosítja)
1694.05. Ali pasa nagyvezér megindítja hadait és kétszer sikertelenül támadja Titelt
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
2015.10 2015. November 2015.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 30 db bejegyzés
e év: 311 db bejegyzés
Összes: 1058 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 110
  • e Hét: 110
  • e Hónap: 10653
  • e Év: 49894
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.