|
2015-11-11 11:26:30, szerda
|
| |
| |
Kiszenvedtemm húgomnak a következő választ is... Már a negyedik résszel is majdnem kész vagyok. Szeretném azzal lezártnak tekinteni az állítólagos húgommal történő levelezést.
Rettenetes, hogy ebben az országban még mindig az ÁLDOZATOKNAK kell magyarázkodniuk!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
*
Levél BG-től:
,,Akkor ki indult előnyösebb helyzetből, egyértelmű, TE!"
Válasz BMI-től:
Sajnos, vissza kell térnem erre a mondatodra, mert nem csak a családon belül indultam előnytelen helyzetből, hanem a-miatt a társadalmi méretű politikai negatív MEGKÜLÖNBÖZTETÉS (diszkrimináció) miatt is, amivel az 1956-ban tíz- illetve tizenéves ,,pesti srácokat" büntették.
Még csak két hónapja, hogy osztálytársaimmal ötödikes, fölső tagozatosok lettünk 1956 szeptemberében és kezdtük megszokni azt, hogy minden tantárgyat másik tanár tanítja. 1957 márciusában kiderült, hogy osztályfőnöknőnk is ,,szanatóriumba" került. Addig soha nem látott tanerők tűntek föl, és jöttek be helyettesíteni... A félévi bizonyítványunkat - szénszünet miatt- és osztályzatok hiányában - csak márciusban kaptuk meg. Nem lehetett nem észrevenni, hogy az új tanárok - párunkkal az osztályból - kifejezetten ellenségesek voltak. Olyannyira, hogy nekem pl. az ötödikes félévi bizonyítványomban ott éktelenkedett földrajzból az elégtelen.
Az történt, hogy földrajz tanáruk kihívott ,,felelni a kettesért"! Pedig, még nem is volt jegyem földrajzból. Ott álltam kis Magyarország térképe előtt. Meg kellett (volna) mutatni a három részre szakadt Magyarország területi részeit. Örökkévalóságnak tűnő ideig keresgéltem a térképen Erdélyt és mondanom sem kell, hogy hiába! - Szerencséje apádnak, hogy nem tudod megmutatni! Viszont, téged ez sem ment meg a bukástól! - mondta az újsütetű ,,földrajztanár". http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=451086&aid=267283
És ez így ment évtizedeken keresztül egészen napjainkig.
Tizennégy éves koromban - közvetlen a nyolc általános befejezését követően - valóban továbbtanulhattam- csakis, mint ipari tanuló. Mondván:
- ,,... mit akarsz te a közepeseddel egy gimnáziumban?".
Csakhogy, az 1956-os forradalom leverését követően nem lehettem közepesnél jobb tanuló soha többé! Bizonyítékul szolgáljon a negyedikes év-végi bizonyítványomnak eredménye. Itt jól látható, hogy 1956 júniusában - még a forradalom előtt - több volt a ,,jeles", mint a ,,jó" osztályzat.
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=267280&kid=300105&sort=
1956 júniusában még jutalomkirándulást is szervezett az alsó tagozatos osztályelső negyedikeseknek - a jóságos igazgató ,,bácsi" és az osztályfőnök ,,nénik".
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=300092&aid=267280
Egy másik képen az ,,egy-szem" jó-tanuló fiú látható, akinek akkor még Fa Miklós volt a neve. Mint ahogy írtam már: hozzá sírig tartó barátság kötött.
http://furaila.xfree.hu/267280
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=267280&kid=300096&sort=
*
A SZAKMUNKÁSVIZSGA után vasaló lettem, teljesítmény-bérben, abban a műhelyben, ahol anya is dolgozott, és ahol közben áttértek a két műszakra...
Délutános héten heti három alkalommal hiányoztam a tanórákról. Így, sajnos, hamar elértem azt a hiányzási óraszámot, amivel kizárhattak.
B. J-vel kötött házasságot követően még fél évig ott laktunk nálatok. Ez a fél év maga volt a tömény iszonyat. B.J-nek megígérték, hogy lesz lakás, ha engem kordában tart... Lakás meg sehol... Közben fölmondta az albérletét és odaköltözött hozzátok. Akkor már nem csak engem kellett elviselnetek, hanem azt, akit arra béreltetek, hogy mielőbb elvigyen a háztól!
Fél év elteltével sikerült eltartási szerződéssel - ott Pesterzsébeten az SZTK-hoz közel, egy hét-lakásos házban - hozzájutni egy főbérleti szoba-konyhás lakáshoz. A néni nagyon beteg lett és kórházba került, ahol meghalt...
A dolgozók gimnáziumát megszüntették abban a nappali tagozatos gimnáziumban, ahova - munkahelyi javaslat nélkül is - felvett az idős iskola-igazgató. Elkészült közben az új gimnáziumi épület, ahova átirányították a dolgozó tagozatosokat. A második osztályt már ott kezdtem.
Ezzel az új gimnáziummal szemben volt akkoriban az Építők Kultúrháza, pont a villamosmegállóban. A villamosra várva, megláttam a hirdetőtáblán az újonnan indított, önköltséges gyors- és gépíró iskola felhívását.
Később, amikor megkaptam az értesítést, hogy csakis évismétléssel folytathatom a gimnáziumot, eldöntöttem, hogy jelentkezem a gyors- és gépíró tanfolyamra. Valami azt súgta, hogy ezt a tanfolyamot nekem találták ki.
Abban reménykedtem még mindig: hátha könnyebben be tudom fejezni a gimnáziumot, ha nem kell a több műszaktól rettegni.
Amikor már nem bírtam tovább elviselni anyával való egy-helyen dolgozást és a két műszakos megpróbáltatást, kiléptem.
Mielőtt kiléptem volna a KTSZ-től, minden információt begyűjtöttem az új munkahelyről a közeli Fonalkikészítőgyárról. Hamarosan sikerült elhelyezkedni az egyik állandó délelőttös csomagoló részlegében - három-havi próbaidőre.
Csakhogy, ez volt a nagy ÁTVERÉS, mert három hónap után megszüntették a részleget és elosztották az embereket a három műszakban(!) működő üzemrészekben. Közben - már gyanútlanul - elkezdtem a gyorsírás- és gépírás-tanulást... http://furaila.xfree.hu/260500 http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=481721&aid=260500
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=481720&aid=260500
Nem is tudtam volna mikor új munkahely után nézni, ezért maradtam a gyárban. Akkoriban megszűnt volna a JOGFOLYTONOSSÁGOM, ha 24 óra alatt nem tudtam volna az új munkahelyen felvenni a munkát. Nekem meg fontos volt a szabadság miatt is a jogfolytonosság, mert csak az évi két hét szabadság járt és abból is csak hét nappal rendelkezhettem én...
Így aztán maradtam a Fonalkikészítő - három műszakban üzemelő - szárító üzemrészében, ahol csoportnorma volt ráadásul!
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=266077&kid=188139&sort=
Soha nem kerestem olyan jól, mint akkor, mert az éjszakai pótlékkal meg a veszélyességi pótlékkal megduplázódott a fizetésem. Elég rendhagyó módon határozták meg a délutános héten a munkaidő kezdetét és végét: délelőtt 10-től du. 18-ig. Kikönyörögtem a művezetőtől, hogy iskolanapokon elmehessek fél órával előbb, hogy elérjem a 18 órai iskolakezdést. Csakhogy, előfordult, hogy éjszakás héten negyedik napja nem tudtam aludni egy percet sem.
Egy hétvégén, vasárnap éjjelre elkészültem a gyorsíró házi feladattal, ami egy alsó-tagozatos írásfüzetnyi volt, olyan amilyet az orosz nyelvórákon használtunk. A gyorsírást nem lehet úgy tanulni, hogy olvasgatom a szöveget és memorizálom.
A gyorsírástanulás, a gyorsírójelek örökös írásgyakorlásából áll, mert nem elég ismerni a jeleket. A kezünknek, szinte automatikusan kell tudni leírni azokat.
Az iskolában az volt a cél, hogy egy bizonyos sebesség-fokozatra felhozzanak minket. http://furaila.xfree.hu/260500
Amiért én nehéz fizikai munkát végeztem a munkahelyemen, elnehezült kézzel kellett ugyanazt produkálnom, amit társaimnak, akik már rég irodán dolgoztak.
Nálam meg előfordult: délután úgy mentem az iskolába, hogy nem tudtam készülni. Sajnos, két elégtelent szereztem emiatt.
Ilyenkor utáltam az egész világot, de legjobban az életemet! A tanfolyamról egyenesen mentem a gyárba, ahol világvége hangulatban kezdtem meg az éjszakai műszakot.
Reggel ,,hazafelé", bevásárlás és egy kis séta következett. Május volt és olyan bódító akác-illat, hogy eszembe jutatta azt az érzést, amit már évek óta próbáltam elnyomni magamban, mert LE KELLETT MONDANOM A SZERELEMRŐL! Mert nem mehettem férjhez ahhoz, akit igaz szerelemmel szerettem!
Ó, hogy mekkora ellenérzéssel gondoltam a katonaságra, mert elvette tőlem szerelmemet... Háborús özvegynek éreztem magamat... Olyannak, akinek még siratni sem volt szabad szerelmesét. Elhaladva egy kertes ház előtt, megéreztem a virágzó orgona illatát, ami egy vidám dal szövegrészletét juttatta eszembe:
,,...májusban szép a világ, nyílnak az orgonák..." http://furaila.xfree.hu/260500
Istenem! Lesz még olyan az életemben, amikor én is szépnek láthatom májusban a világot? - Kérdeztem inkább csak magamtól...
Olyan erővel tört rám a vágy a boldogság után, hogy éreztem a végigcsorgó könnyet az arcomon. Úgy folyt, mint két kicsi búvópatak, ami végre utat talál magának. Nem tudtam letörölni, mert mindkét kezem tele volt.
Közben, ,,hazavitt" a lábam.
Te és szüleid minderről azért nem tudtatok semmit, mert az alatt az öt év alatt, míg ott laktam B. J-vel soha nem látogattatok meg. Most vagy azért, mert nem voltatok rám kíváncsiak, vagy azért, mert rossz volt a lelkiismeretetek.
B. J-ről kiderült hamarosan, hogy alkoholista - a szadista fajtából. Öt évig próbáltam őt szép-szóval meggyőzni, hogy hagyjon fel az ivással, de minden alkalommal verést kaptam cserébe. Tehette, hiszen tudván-tudta, hogy úgysem fordulhatok senkihez segítségért!!! Egy nap, amint megjött részegen erőszakoskodni kezdett velem, majd fölkapta a gyorsíró füzetemet a kész házi feladattal és kettőbe hasította. Dulakodtunk, mert próbáltam megakadályozni. Ez annyira fölbőszítette, hogy megütött többször is ököllel.
Végül kirugdosott a lakásból. Tél volt, mínusz tíz fok legalább. Csak egy hálóing volt rajtam. Bemenekültem az udvari WC-be és ott talált rám Boros bácsi. Náluk melengettek, amikor megérkeztél egy teherautóval. Mondtad, hogy értem jöttél, de nem csak... Bementünk B-J-hez és elkezdtél nagyon határozottan egyezkedni vele, hogy mi az, amit elvihetünk. Nem nagyon emlékszem az egészből semmire. Azt hiszem, hogy idegösszeomlásom volt. Még a halva született magzatomat sem hevertem ki...
*
Újra ,,otthon" voltam! Hiába volt az öt év saját háztartás-vezetés és dolgozás pénzbeosztás, tanulás... ismét úgy bántatok velem, mint egy felesleges cseléddel, akinek nem tudjátok hasznát venni.
Akkoriban már udvarolt neked az a fiú, akivel tervezgettétek az eljegyzést. Minden este haza kísért, majd mindig ott maradt még átnézni apa újságjait... Te meg elmentél lefeküdni, mondván, hogy fáradt vagy, mert te nem a micsodádat mereszted egész nap az irodán... Ez célzás volt nekem a gyors- és gépírás miatt...
A vőlegényed, viszont örökösen megjegyzéseket tett a továbbtanulásomra. Már nem bírtam idegekkel a zaklatását és elpanaszoltam anyának. Ő meg csak annyit mondott: - ,,Bolond vagy te csak nem keringélsz!"
Tényleg nem vettetek emberszámba! Közben B.J meg beadta a válókeresetet...
*
Levél BG-től:
Nem emlékszel jól, mert az eljegyzésemen 18 éves voltam. Esküvőmön 21 éves.
Válasz BMI-től:
Akkor, amikor visszaköltöztettél, még csak 18 éves voltál. De elég határozott ahhoz, hogy bármit elvegyél, vagy elvitass tőlem, amiért én dolgoztam- vagy szenvedtem meg. Téged erre biztattak a szüleid, akikről akkor még én is azt hittem, hogy az én szüleim is... Csak én nem érdemlem meg a szeretetüket.
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=208579&aid=250958
Az öt év azonban megkeményített és ragaszkodtam ahhoz, amit viszont el akartatok tőlem venni. Közben sikerült a gyors- és gépírói vizsgám és egy hét házalás után el is helyezkedtem.
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=250958&kid=208582&sort=
Az igaz, hogy ha akkor nem fuvarozol el B.J-től, nem sikerült volna...
Anya hamarosan benyújtotta a számlát, kérve, hogy segítsek neki elhelyezkedni, mert közben ő is otthagyta a varrodát. Kérvényezte a leszázalékoltatását, de nem volt meg hozzá a 10 év munkaviszonya. Már csak pár hónap hiányzott hozzá. Amikor sikerült neki helyet csinálni az új munkahelyemen, akkor arra használta azt a pár hónapot, hogy rosszhíremet keltse. Tette ezt akkor, amikor még bennem volt az öt év testi-lelki terror élménye és bajban voltam az önbizalommal. Állandó kisebbrendűségi érzésem volt, hiszen nem volt semmiféle irodai gyakorlatom. Fizikai állományból kerültem irodára úgy, hogy ezt sehol, senki nem támogatta!
Volt egy jogász kolléga a munkaügyön, ahol gyors- és gépíró lettem. Őt kérdezgettem a leszázalékolással kapcsolatban. Olyan nagyon rendes volt, hogy elvállalta a kérvényezés megszövegezését. Anyától begyűjtöttem az összes szükséges iratot, ami kellett hozzá és a kollégám mindent szépen elintézett...
*
Tudom, hogy az esküvődön 21 éves voltál, hiszen még most is megvan a meghívód...
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=463741&aid=268641
*
Levél BG-től:
*
Miért kértem tőled pénzt, volt nekem takarékbetétem, megvolt a pénzünk a házra, amit meg is vettünk. Abban az időben nagyon sokat dolgoztam iparművészeknek, nagyon jól fizetett.
Nem emlékszel, mennyi jó ruhát adtam Neked, így feltudtál öltözni rendese.
*
Úgy állítasz be ebben a förmedvényben, mint egy gátlástalan gonosz embert, milyen jól ismered ezt a karaktert, szerintem én értem miért.
*
Válasz BMI-től:
*
Közben megvolt a tárgyalás és elváltunk - közös beleegyezéssel. Itt látható a jegyzőkönyv másolata, mind a 3 oldal:
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=450560&aid=268641
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=450561&aid=268641
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=268641&kid=450562&sort
Hamarosan megkaptam az értesítést a házasság felbontásáról... és arról, hogy kifejezett kérésemre visszavettem a saját ,,lánykori" nevemet.
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=268641&kid=450563&sort=
Közben, BJ kifizette azt a 15.000,- Ft-ot, amit a lakáslelépésért ítélt meg a bíróság.
http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=268641&kid=450564&sort=
Lemásoltam a teljes tárgyalási szöveget, mert ez a régi ékezet nélküli betűs írógéppel írt, indigós másolat szinte olvashatatlanná vált az évtizedek során.
,,Az alperes feleség a felperes férj nevét nem viseli." ,,..."
,,Kimondja a biróság, hogy a Budapest, XX.ker. Pe. Ady Endre út 44.fdsz.7.sz. alatti társadalmi tulajdonban lévő szoba,konyhás bérleti lakás kizárólagos használati joga, - amennyiben a felperes a fent jelzett részletekben a 15.000 Ft-ot alperesnek 1969. december hó 31.-ig megfizeti,-a felperest, ha pedig a felperes részéről a 15.000 Ft-nak a megfizetése 1969. december 31-ig nem történik meg, az alperest illeti."
*
Ekkor kezdődtek a bajok csak igazán! Amiért még mindig arról álmodoztam, hogy mégiscsak tanító leszek, szerettem volna a középiskolát is elvégezni.
A munkahelyem azonban nem támogatta a gimnáziumi továbbtanulásomat... Helyette a vegyipari, vagy a közgazdasági szakközepet javasolta. Semmiképpen nem akartam vegyész lenni, ezért a közgazdasági mellett döntöttem. Sikeres felvételi után meg is kezdtem a közeli Mester utcai iskolában a közgazd. szakközépben, ipari tagozaton a továbbtanulást..
Az általános iskolai bizonyítványomban ennek is nyoma van. Az előzőekben már bemásoltam ezt az oldalt... Most, ismét ide másolom, könnyebb elérhetőség kedcvéért.
http://xfree.hu/kep_show.tvn?kid=457905&aid=268641
*
Összejöttek ismét a kellemetlenségek, mert B.J. is zaklatott a munkahelyemen. Anya is kilépett, mert közben sikerült leszázalékoltatni magát. Előtte viszont elhintett 1-2 lejáratós hazugságot rólam. A szakközépben megismertem az új osztálytársaimat - közöttük egy lányt, aki felajánlotta, hogy beajánl oda dolgozni, ahol ő dolgozott akkoriban.
*
Így kezdtem egy teljesen új munkahelyen 1970. január 3-án...
Csakhogy, ,,otthon" megtudták, hogy ismét tanulok, méghozzá középiskolában és akkora harc kezdődött el emiatt, hogy majdnem belepusztultam.
*
Egy-emberként el akartátok venni tőlem azt a tizenötezer forintot, amit B.J. megküldött postán, és amit betettem az OTP-nél nyitott - 3, egyenként 5.000,- Ft-os - gépkocsi takarékbetétkönyvbe. Apa felpofozott, amikor nem hatódtam attól sem meg, hogy anya ájulást színlelt, hátha meglágyulok tőle. Apa addig nyüstölt, addig, míg a végén az egyik gk-betétkönyvet fölbontottam, hogy tudjon egy akkor akciós Socol táskarádiót venni magának...
*
Ti már akkor akartatok egy kis kertes házat venni a vőlegényeddel. Azért kellett volna már akkor az a pénz, hogy le tudjátok foglalózni... Én meg hajthatatlan voltam, mert biztos voltam benne, hogy nem fogjátok soha megadni! Az igaz, hogy 1972 után valóban vettetek egy kis kertes házrészt... Addig, viszont a vőlegényed családjánál laktatok.
.
Közben, az új munkahelyen nem kaptam semmiféle kedvezményt a továbbtanulásomhoz, mert nem ők iskoláztak be! Iszonyatosan nehéz volt elszabadulni a vizsgaidőszakokban, mert a vizsgák délelőtt kezdődtek és engem nem engedtek el, csak ha mindennel megvagyok előző nap. Örökösen túlóráztam, vagy az iskolában voltam késő estig. Egyik ilyen esti túlmunka során megszólított a KISZ bizottság akkori titkára és elmeséltette velem, hogy miért dolgozom minden másnap késő estig? Elmondtam, hogy miért. Nem szólt semmit, de másnap kölcsönkért az ülésre jegyzőkönyvezni. Akkor még nem sejtettem, hogy ez amolyan felmérése volt a tudásomnak. Hamarosan megkérdezte nincs-e kedvem átmenni a kisz-irodára dolgozni. Megígérte, hogy eljárhatok a vizsgákra és nem kell túlórázni előtte.
*
Amint átmentem, máris nagy aktivitás kezdődött a kisz-ben. Csoportos utat szervezett az egyik vb-titkár és nálam fizették be a részleteket az útra, amire én is jelentkeztem.
Amikor átadtad a meghívódat az esküvődre, bizony én már nem léphettem vissza, mert már megkérték a csoportos útlevelet benne az én nevemmel. Így aztán megvolt az örök-harag, meg mindenféle kitaláció, hogy én azért nem mentem el az esküvődre, mert féltékeny voltam a vőlegényedre, meg irigyeltem tőled azt, hogy férjhez mész...
Szegénykém, ha tudnád, hogy mennyire élt még bennem az az öt évig tartó szenvedés és miatta a házasságtól való irtózás, hát akkor nem hittél volna ilyen baromságokat rólam! Egyszerűen csak azt akartam, hogy hagyjatok végre békességben dolgozni és tanulni.
*
Valóban szép ruhákban jártál és amiért te voltál a nagyobb 10 éves korodtól, a te levetett ruháidban jártam. Ez még ipari tanuló koromban is így volt. Az én ösztöndíjamból vettek neked kabátot, közben, nekem anya átalakíttatta Feri bátyával a kopott lóden kabátját.
Csakhogy, attól fogva, hogy megtanultam szabni-varrni, éjszakánként kiszabtam és megvarrtam magamnak az akkor legdivatosabb ruhákat. Igaz, hogy mindenből csak egy volt, és az anyagot meg a kellékeket a RÖLTEX nevű leértékelt- maradék szöveteket árusító textilboltban vásároltam.
Sajnos, ezzel is idegesítettem anyát, meg apát, mert éjszakánként zörögtem a varrógéppel. Tudod, azon a lengyel Lucznik márkájún varrtam, amit még B.J.-né koromban vettem és amit te hoztál el B.J-től, amikor fölpakoltál vele együtt a teherautóra.
Gyors- és gépíróskodásom idején még vállaltam is varrást a kolléganőimnek... Kár, hogy anyáék ezt sem nézték jó-szemmel! Persze, őket is meg kellett értenem, hiszen idős-beteg emberek voltak akkor már és vágytak a pihenésre, nyugalomra.
Ezért is akartam a lehető legsürgősebben elköltözni tőlük/tőletek.
Ezért sem adhattam oda neked/nektek azt a pénzt, amit B.J. fizetett nekem lakáslelépésre.
(Folyt.köv.)
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
