Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Erzsébet napra
  2015-11-18 21:30:08, szerda
 
 










ERZSÉBET NAPRA




Kedves Erzsébet, Erzsike!

Nagyon Boldog Névnapot Kívánok Neked! Isten éltessen sokáig!

Névnapod alkalmából, fogadd szeretettel ezt a kis köszöntőt.







Megvirradt egy új nap
csodálatos fénnyel.
Neved napja van ma,
ünneplünk ma Téged.

Szeretnék most néked
szépeket mondani,
gyertyák fénye mellett
ünnepit szólani.

Fénylő nap sugarát
kosárban lehozni,
csillagot az égről
lábad elé rakni.

Angyali szárnyakkal
felhők fölé szállnék,
s a Göncöl szekérrel
előtted megállnék.

Mivel ember vagyok
ilyet én nem tudok.
Mást kell kitalálnom,
mégis mit adhatok.

Tűnődtem hetekig
mégis mit adhatnék
ami illik hozzád,
s értékes .

Parfümöt? Virágot?
Pezsgőt avagy jó bort?
Ötleteim száma
közel száz felé volt.

Mégis elvetettem
minden ötletemet.
Verset írok neked,
ezzel köszöntelek.

Minden megvehető
mi kézzel fogható,
szeretet azonban
pénzért nem kapható.

Úgy gondoltam ezért
olyat kapsz ma tőlem,
mit megvenni nem tudsz,
hiába van pénzed..







Bódai - Soós Judit - ERZSÉBET NAPRA

E versbe szőtt szavak
egy hölgyről vallanak.
Oly zsongító neve
elringató mese,
selymes és lágy lepel,
melegen átölel.
S a név mögött a nő:
nemes, derűs erő.
Őszinte, nyílt szemek,
békés tekintetek.
Az otthon illata,
szellő fuvallata,
ősz esti csend-mosoly:
róla, csak róla szól.

Erzsébet, Erzsike,
Zsóka, Erzsó, Zsike!
Susogva búg neved,
s én így köszöntelek:
Légy boldog és szabad,
mint erdőben a vad,
s legyen mindig veled,
ki úgy súgja neved,
hogy elhidd igazán:
királynő vagy, az ám!







Paluska Jánosné: Erzsébet köszöntő


Erzsébet nap alkalmából versbe szövöm nevedet,
Ragyogjon rád őszi napfény, és megannyi szeretet!
Zúzmarából színezüstöt szór az ősz e reggelen,
Suttog, elhalkul a szél is, el ne fújja kedvedet,
Ég aljára azúrkéket, fehér felhőt festeget,
Böbi, Erzsi, Zsóka, Zsike, így becézünk kedvesen.
Erzsébet van, ezt búgja a gerlice az ághegyen,
Teljességben múljon napod, vidám, boldog ünnepet!







"Legyen egészséged, tudjál boldog lenni
és a szívedet soha ne bántsa meg senki!
A mai napod is legyen örömöknek napja,
kívánom, hogy a sors ezeket megadja!
Könny sose érje csillogó szemed,
Bú sose takarja vidám szívedet!
Legyen az életed boldog és vidám,
Ezt kívánom Neked az év ezen szép napján!"







"Ma csak élvezd az életet,örülj, aminek csak lehet!
Dallal köszöntelek téged, pohár csendül, Isten éltet!"

Virág helyett sok szeretettel:


Erzsébet napra

Link


Erzsébet napra

Link


Sok boldog névnapot... /Németh Tamás/

Link


Boldog névnapot Zene: Grund Bert

Link


Eva Lind - Elisabeth Serenade

Link









  
 
0 komment , kategória:  Névnap- szülinap  
Minden, ami szép - képekben
  2015-11-18 20:45:54, szerda
 
 
















MINDEN, AMI SZÉP - CSAK KÉPEKBEN



Mottó:

"Miért múlik el minden, ami szép, miért fáj a szívünk az elmúlt tegnapért"

Puskin













Kedves Látogatóim!

Mindannyian szeretjük és keressük a szépet. Így én is - többnyire képekben, versekben, zenében. A legjobb általában az, ha egy vershez képet és zenét is tudok társítani. Szeretem, ha megérint egy egy dallam, egy dalszöveg. Imádom a hajnalokat, a nappalokat, az erdő csendjét, a természet és környezetünk szépségeit, mindent ami szép. Új blogkategóriámban majd ezeket gyűjtögetem: MINDEN AMI SZÉP!

Egry József azt írta:
"Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek"

Hasonlót érzek én is, mikor az élet szépségeivel találkozom!

Álmodunk, tervezünk és egyszer valóra válhat minden, ami szép!

Mert nem múlhat az el soha, ami szép!







"Minden ami szép és becses, oly hamar szertefoszlik... és elvész örökre."

Új blogkategóriám kizárólag erről fog szólni - csak képekben!

Szép tájak, virágok, természet, környezetünk és minden ami SZÉP!

Nézzetek be ide is... érdemes lesz...


Lépj be és néz körül!







Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

A vágytól részegen ébredő erő,
Tavaszi indulat, mélyről tör elő
Belőlem,
Női kéz nyoma a testemen remeg,
A nyár forró szavát veled együtt értem meg.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Támadni kezd a szél,
Nincs több hír, nincs levél.
Alacsony alkonyat hűti le
Magas lázamat.
A Nap még felragyog,
De fagyot hoznak a hajnalok.
De félni nem szabad, amíg csak élsz...

A télre várni kell.
Ó, a télre várni kell,
Hogy hóval fedjen el,
És ne ébresszen fel
Örök álmomból,
Örök álmunkból...

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.







Ákos - Minden ami szép volt

Link












  
 
0 komment , kategória:  Minden, ami szép  
Majthényi Flóra
  2015-11-18 18:00:24, szerda
 
 




MAJTHÉNYI FLÓRA


"A viszontlátás oly nehéz,
A kézben nyugszik már a kéz,"







Majthényi Flóra (Novák, 1837. július 28. - Budapest, 1915. május 18.) költőnő. Kiváló zenetehetség, több zeneszerzeménye is fennmaradt.

Majthényi Flóra, kit Flóra néven ismert és ünnepelt mint híres szépasszonyt az ezernyolcszázhatvanas évek "Pest"-je, fiatalon lett ünnepelt költőnő és a pesti szalonok közismert tagjaként élete minden téren sikeres volt mindaddig, míg a szakítást, a válást nem választotta. Majthényi Flóra költőnő 100 éve /1915. május 18-án/ hunyt el.







DALVÁGY


Tudnék úgy zengeni,
Mint a bérci patak,
Mely a rengetegnek
Szirtkebléből fakad.

Tudnék úgy zengeni,
Miként a fa susog,
Midőn levelein
A holdsugár ragyog.

Tudnék úgy zengeni,
Mint a kis csalogány,
Melynek bús dalától
Felzendül a magány.



Tudnék úgy zengeni,
Miként esti harang,
Midőn szél szárnyain
Lebeg felénk a hang.

Tudnék úgy zengeni,
Mint az esőcsepp szól,
Midőn lassan folyik
Alá a magasból -

Oh, addig zengeném
Bűbájos dalomat,
Míg elszenderíteném
Vele fájdalmamat.







ELHAGYOTT, SZENT BERKEM...


Elhagyott, szent berkem!
Újra visszatérek
Hozzád, szent költészet,
Csendes hattyúének.

Látom már a fákat,
Látom már az árnyat,
Mely adott ábrándot,
Lengő, fehér szárnyat.

Látom már az angyalt
Szép, fürtös fejével,
Mely vezetett engem
E berekben széjjel.

Kezét nyújtja immár,
S mosolyogva néz rám:
"Szebb vidék lesz még ott,
Túl a hegyek ormán!"

Oh, megyek, megyek már,


Nem hagylak el többé,
Virágokon járok
Veled itt örökké.

Oh, de szívem úgy fáj,
Ajkam szomja éget,
Oly mélyen megsebzett
Engemet az élet.

Szép angyal, egy csöppet
E forrásból nékem,
Léthe folyamába
Leheljem emlékem.

Most vigy, vigy magaddal,
Követlek az égig,
Egy szebb, új életet
Bolygok veled végig!







EMLÉK ITTEN MINDEN FŰSZÁL...


Emlék itten minden fűszál,
Emlék itten minden kő;
Csak a múltakon merengek,
...Mert itt nincsen már jövő.

Nincs jövő, mely szebb lehetne,
Mint a múltnak képe volt;
Kedves énnekem az emlék,
Habár elmúlt, habár holt.

Sőt, a jelent is csak halkan,
Észrevétlen engedem
Átvonulni, mint az árnyat,
E nekem szent helyeken,



Hogy röptével el ne fújja
A varázsló álmokat,
Mint madárszárny, a homokról
A kedvet, szent nyomokat.

S magam is oly csendes vagyok,
Le-lezárom szememet,
Hogy a fátylon át ne lássak,
Mely beborít engemet.

Mert jól tudom azt, hogy szívem
Megfájulna végtelen,
ha látnám, hogy min merengek,
Már csak múlt, - s nem lesz jelen!

(1857.)







LETAROLT KERT...


Letarolt kert,
Elhervadt virágok,
Hulló levél,
Őszi selyem szálak.

Hallgató dal,
Hallgató madárdal,
Mely a tájon


Csak emlékben szárnyal.

Csörgés zúgás
Hervadásnak hangja,
Őszi szellő,
Mely önmagát futja.

S egy sóhajtás,
Mely még visszaadja,
Mi tavaszkor
Lelkünk elragadja.










MI A HAZA?


"Édes anya, édes apa!
Mondjátok csak, mi a haza?
Tán e ház, amelyben vagyunk?
Amelyben mindnyájan lakunk:
Ez a haza ?"

"Nem, gyermekem, ez csak házunk,
De amit itt körül látunk,
Merre földeink terülnek,
Merre kertjeink feküsznek:
Ez a haza !

Minden, amit a szem belát,
Itt e föld, mely kenyeret ád,
E folyók tele halakkal,
E szőlőhegyek falvakkal:
Ez a haza !

Amerre a hegylánc kéklik,
Merre a berek sötétlik,
Merre a róna kanyarul,


Melyre a kék ég leborul:
Ez a haza !

Hol egykor őseink laktak,
Itt csatáztak, itt mulattak,
Ahol a határt ők szabták
S örökségül reánk hagyták:
Ez a haza !

Ahol csontjaik porladnak
S mindig a földben maradnak,
Ahová bennünket tesznek,
Midőn egyszer eltemetnek:
Ez a haza !

Ez a föld, mely drága nekünk,
Melyet legjobban szeretünk,
Ahová, bármerre járunk,
Mindig vissza-visszavágyunk :
Ez a haza!"


Majthényi Flóra: Mi a haza?

Link







MIDŐN SZÜRKÉN BORONG AZ ŐSZ...


Midőn szürkén borong az ősz
Mind itt ülünk csendesen
A kandalló tüze mellett
Csak egy szék áll üresen
Nem töltöd bé sohasem
Többé soha - sohasem!

Körülnézünk, itt vagyunk-e
Mindnyájan már, ideben?
Kint a szél zúg - mind bejöttek
Csak egy szék áll üresen
Nem töltöd bé sohasem
Többé soha - sohasem!

Elbeszéljük, hogy ki mit tett,


És mit remél szüntelen:
Csak te nem szólsz mindezekhez
Csak egy szék áll üresen
Nem töltöd bé sohasem
Többé soha - sohasem!

Néma csend lett, elhallgattunk:
Könnyünk ragyog csendesen,
A kandalló piros fényt vet,
Hol egy szék áll üresen,
Nem töltöd bé sohasem,
Többé soha - sohasem!
S nem lesz mégsem üresen
Mert emléked velünk marad
És el nem hágy sohasem,
Soha, soha - sohasem!







PILLIKE


Picike
Pillike
Mi ragyog
Oly nagyon
Átlátszó
Szárnyadon?

Por, por, por,
Aranyos por!
Mi van ott
Fejeden
Feketén
Fényesen?

Szem, szem, szem,
Ragyogó szem!

Picike
Pillike
De mi van
Ajkadon?
Szereted
Oly nagyon?

Méz, méz, méz,
Illatos méz.

Picike
Pillike
Hát belül
Kebledben


Mi van ott,
Mondd nekem?

Szív, szív, szív,
Dobogó szív!

Picike
Pillike
De én nem
Érthetem
Mi a szív,
Mondd nekem.

Várj, várj, várj,
Egy kicsit várj.

Picike
Gyermek te,
Ami bent
Úgy dobog
Ha anyád
Csókolod;

Ott, ott, ott,
Az a szív ott.

/Jó gyermekek könyve/







SZEGFŰ


Ismét érzem a virág illatát,
Mely kiskertünkben nyílott egykoron.
Ah, nem az már, csak annak rokona,
De az illat még az a szirmokon.

S míg érzem: ismét gondolok reád,


Még most is hallom halk rezgő szavad...
- Ki hinné el, hogy ilyen kis virág
Egy egész múltat visszaad!







SZÉP VOLT A KIS GYERMEK ...


Szép volt a kis gyermek
A terítő ágyon
Halványan s mosolygva
Feküdt a párnákon.

Kicsi kezecskéje
Fonva volt imára,
Úgy látszott a test is
Felszáll már utána.



És mintha borulna
Rá az ártatlanság.
Simult homlokára
Sok szép fehér virág.

A gyertyák oly búsan
Állottak sorjában,
Emésztve önmagok
Fájdalom lángjában!"







A VÁLÁS PERCE


A válás perce oly nehéz,
A kézben nyugszik még a kéz,
A szembe olvad még a szem
Mint mindörökre, végtelen;
S a lélek már csak félig itt,
Félig követi útjait
S jobb része mégis ezalatt
A búcsúzónál itt marad.



A viszontlátás oly nehéz,
A kézben nyugszik már a kéz,
A szembe olvad már a szem,
Mint mindörökre, végtelen.
S a lélek mégis fél, remeg,
Hogy őt csak álom csalja meg
S nem mer örülni igazán,
Hogy fel ne ébredjen talán...







Majthényi Flóra arcképe balra fent a Hölgyfutár 1855-ben megjelent arcképalbumában, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, Kempelen Riza és Ferenczy Teréz társaságában (Barabás Miklós rajza)




  
 
0 komment , kategória:  Majthényi Flóra  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2015.10 2015. November 2015.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 40 db bejegyzés
e év: 469 db bejegyzés
Összes: 4840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 101
  • e Hét: 11179
  • e Hónap: 33667
  • e Év: 211542
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.