|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 22:18:49, szerda
|
| |
| |
Egyiküknél volt ugyan egy angol vezetői engedély, a másik mindössze egy Koránt adott át a rendőröknek.
***********
Szíriába tartó terroristákat fogtak el Békés megyében!
Szigorú ellenőrzés alatt álltak, és nem hagyhatták volna el Nagy- Britanniát. Szemfüles magyar rendőrök fogták el őket Lökösházán.
12 órája Szerző: Bel Sándor
A terrorizmust már bizonyítottan támogató brit férfiakat fogtak el a magyar rendőrök a Békés megyei Lőkösházán, egy nemzetközi vonaton - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
"A két brit férfi korábban terrorcselekmény finanszírozása miatt egy alkalommal másfél évet, egy másik alkalommal három és fél évet töltött börtönben. A szabadulásukat követő tíz évben csak hatósági engedéllyel hagyhatták volna el Angliát."
A két férfi a Bukarestbe tartó Ister nemzetközi gyorsvonaton utazott, ám sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét, sem állampolgárságukat nem tudták igazolni.
"Egyiküknél volt ugyan egy angol vezetői engedély, a másik mindössze egy Koránt adott át a rendőröknek."
Kiderült, hogy az angol jogosítvány valódi, tényleg a 44 éves K. Simon Jonathan brit állampolgáré. Útitársát - bemondott személyi adatai alapján - a brit konzuli ügyelet nem tudta angol állampolgárként azonosítani. Mindketten kiutasítást előkészítő őrizetbe kerültek. Az idegenrendészeti eljárás során az addig azonosítatlan férfi közölte valódi nevét: B. Trevor, kiderült, hogy ő is brit állampolgár, és 40 éves - írta az ORFK.
Kedd délután : a schengeni körözési rendszerben megjelent mindkettőjük európai elfogatóparancsa, mivel engedély nélkül hagyták el Nagy-Britanniát.
A értesülése szerint mindketten Szíriába tartottak, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam hadseregéhez.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 22:00:38, szerda
|
| |
| |
Existimator 2014.11.16. 09:49
Hová tűnhetnek az állami tolvajlásból származó milliárdok?
Nézem az RTL klub híradóját és éppen azt közlik, hogy a Fidesz a hazai dohánykereskedelem új átszervezésére és újraszabályozására készül, melynek során elrendelik majd, hogy az egész ország minden trafikja ugyanattól a cégcsoporttól vásárolja meg árukészletét. Mindenki, ugyanattól!!! Na és vajon melyik lesz az a cégcsoport? Melyik cég uralhatja majd monopólium szerűen - iszonyú nyereséget realizálva - ezt a jövedelmező országos iparágat? .... Nehéz kitalálni.... Nem más, mint egy Dohány János érdekeltségébe tartozó vállalkozás. Koppp! Megint egy tipikus Fideszes, tisztességtelen, pofátlan és korrupciótól bűzlő történet .
gazdagok.jpg
Most az jön, hogy végignézzük, ahogyan Lézer Joe kedvéért bevezetik az egészet és évi 5-6 milliárdot tesz zsebre extraprofitként a jelenleg is már milliárdokat összegyűjtött Fideszes alvezér.
Hol van már ezekhez a fickókhoz képest a jó öreg Gyurcsány? Gyenge kezdő csupán. Hol van ehhez Kóka helikoptere, meg a Nokiás dobozok szintjén elkövetett szocialista stiklik tömkelege. Ez itt már kérem szépen a csúcsbűnözők milliárdos világa. Egy teljesen más dimenzió. A Fideszes nagykutyák nagyban űzik! Az ÁFA csalásokból elképzelhetetlen nagyságú pénzek vándorolnak a NAV -on keresztül Fideszes zsebekbe. Száz-, és ezermilliárdokról van itt szó! Gondoljuk csak végig. Micsoda vagyonok landolhatnak az Orbán-klán és közvetlen környezete számláin? A kérdés csupán annyi: ,,Hová tűnhetnek - hol jelennek meg - az állami tolvajlásból származó milliárdok?"
A válasz azért is kérdéses, mert a százmilliárdok szintjén gazdagodó vezetők - nagyjából a Fidesz legfelső 10-15 embere - nem teheti az ablakba azt mesebeli vagyont, amit az intézményesített sikkasztás neki juttat. Persze néha-néha lebukik valaki, mint nem rég Szijjártó, akiről kiderült: 36 éves kora ellenére 200 milliós vityillója van Dunakeszin. Biztos a havi 1 milliós államtitkári fizujából spórolta össze. (Minisztert csak mostanában csináltak belőle.) De mindez nem nagyon érdekli a magyarokat. Még akkor sem, ha a világon már mindenhol tudják: Szomália után Magyarország a legkorruptabb ország a földgolyón. Jó így nekünk. Hiszen mi is a Fidesz szavazótábor egyik mantrája? A következő: ... ,,amazok még többet lopnak". Puff neki! (Ez olyan, hogy: azért nem pofozod fel gyermeked, ha ellopja osztálytársa biciklijét, mert a szomszéd kölke még többet lop.) De hát ez már csak így megy ma Magyarországon.
Azért a nagykutyák nem hivalkodhatnak milliárdjaikkal korlátlanul, mert esetleg megírja valaki, és akkor éghetnek, pironkodhatnak, sűrű nyakkendő igazgatások és torokköszörülgetések közepette. De azért mi sem vagyunk hülyék. Azt mondjuk, kevesen tudják: valójában mi lesz ezekkel a pénzekkel? De érdemes rajta elgondolkodni, és nem is nehéz kitalálni: ... hát persze, hogy külföldre menekítik. Egyes pletykák szerint Dohányos Jani már megszerezte Dél-Franciaország jelentékeny részét, számtalan ingatlannal, földdel és még ki tudja mennyi firlefranccal együtt. És az ürge még 40 sincs. Ami meg Orbánt illeti: épp fél éve annak, hogy Ferenczi Krisztina megírta a Narancsbőrt. Változott valami? Igen. Orbán Viktor magánvagyona meghaladta az 500 milliárdot. Bár, hogy pontosan mennyi, azt senki nem tudja. (Talán már ő maga sem.) Elmondható: még többet, még pofátlanabbul és még nyilvánvalóbban lopnak tőlünk!
Meg ott van persze a többi nyakkendős tolvaj is, a Fidesz színe - virága. Vajon Európa hány szegletében díszeleghetnek Fideszes luxusvillák, nyaralók, földterületek? És persze nem a fizetéseikből, hanem a mi pénzünkből. Például Erdélyben, Székelyföldön, határainkon túl és a legszebb, legdrágább nyugat-európai luxus-övezetekben. Hány nyugati számlán pihenhetnek magyar közpénzekből ellopott milliárdok? Hány külföldi nagyvállalat tulajdonosi körébe kerültek magyar közpénzek és azok révén Fidesz-vezetők? Hány méregdrága nyugati egyetem diákjai közt tanulhatnak magyar politikus-palánták adóforintokból? És tegyük hozzá azt is, hogy a nagy nyugat-ellenes és szabadságharcos Fidesz vezetők még véletlenül sem török, azeri, orosz, belorusz vagy kínai magániskolákat illetve ipari-pénzügyi konzorciumokat választanak, hanem "hanyatló" nyugatiakat! De nyugalom! Ne is törődjünk ezzel az egésszel, hiszen ,,amazok biztosan többet lopnának". :-)))))
http://kritikusok.blog.hu/2014/11/16/hova_tunhetnek_az_allami_tolvajlasbol_szarma zo_milliardok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 21:54:02, szerda
|
| |
| |
Én elhiszem. Mocsok gazdag lett a birkák hátán.
A yachton szürcsölgetve a koktélt ki nem szarja le azt plusz egy millát ide vagy oda.
Hajrá!
****
Giró-Szász András nem tudja, mennyit keres Orbán főtanácsadójaként, de nem is érdekli
Horváth Bence
POLITIKA
ma 21:16
A nol.hu írta meg, hogy Giró-Szász András lett Orbán Viktor főtanácsadója. Az egykori századvéges tanácsadó legutóbb még kormányzati kommunikációért felelős államtitkár volt, de azután, hogy Rogán Antalból propagandaminiszter lett, benyújtotta lemondását.
Nem sokáig volt kormányközeli megbízatás nélkül, pár napja már hivatalosan is ő Orbán Viktor politikai főtanácsadója, az Origó pedig megkérdezte a részletekről.
Arra a kérdésre, hogy ő is bruttó egymillió körül fog-e keresni, mint a miniszterelnök többi tanácsadója, Giró-Szász azt mondta:
"Fogalmam sincs. Higgye el, ez nem is foglalkoztat."
Elmondta azt is, hogy tisztségéhez nem jár sem autó, se iroda.
Nem Giró-Szász András az egyetlen, aki eljutott a szakmai tökéletesedés azon csúcsára, ahol már ennyire nem érdeklik az anyagiak. Steve Jobs például, amikor visszament az Apple élére, évi egydolláros fizetésért tette mindezt.
http://444.hu/2015/11/18/giro-szasz-andras-nem-tudja-mennyit-keres-orban-fotanacs adojakent-de-nem-is-erdekli |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 21:42:10, szerda
|
| |
| |
33% lesz az élelmiszerek ÁFÁ-ja januártól Magyarországon
Gyakorlatilag 33% lesz az ÁFA januártól abban az esetben, ha multi cégek nagyáruházaiban vásárolunk.
Az igaz, hogy a 27% feletti 6%-ot nem ÁFA-nak, hanem élelmiszerlánc-felügyeleti díjnak nevezik, de az adóteher 33% lesz.
Már a 27% is szégyenszemre a legnagyobb áfa volt a világon, ezt most sikerül űberelni a Fideszes kormánynak.
A legsúlyosabban a probléma az olcsó termékeket érinti majd, mert különböző termékdíjak fix összege még jobban érzékelhető lesz, mint a drágább termékeknél.
A kormány megint a mélyszegénységben élőket sújtja a legjobban.
A 6%-ot elkerülhetjük, ha kisboltban vásárolunk, mert az adó a nagy multikat sújtja a legjobban, de értelemszerűen a kis üzletek drágábban szerzik és adják is a termékeiket, tehát ott sem nyerhetünk sajnos semmit.
Olyan termék is lesz a piacon, melyet az új adók és az áfa összesen 40% feletti adóval sújtja majd!
http://hir.ma/belfold/33-lesz-az-elelmiszerek-afa-ja-januartol-magyarorszagon/450 794 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 21:28:51, szerda
|
| |
| |
Két gondolat:
1
Az EU kvótarendszere olyasmi, mint amikor valaki lemegy a térre, elkezd kiabálni, hogy gyertek fel hozzám, házibuli van, mindenkit várunk. Fel is mennek, majd a buli vége felé megkérdik: na jó, de hol fogunk aludni? Hát majd a szomszédoknál. Aki nem felelős a mostani helyzetért, mint pl. Magyarország sem, nem kér a nyakára bizonytalan hátterű, identitású és célú migránsokat.
Aki behívta őket, nem telepítheti rá olyanok nyakára, akiknek semmi köze a jelenlegi helyzet kialakulásához.
2
A Merkeli kvótarendszer magával, az EU alapszabályával is ellentétes. E szerint ugyanis az EU egyik alapelve a személyek szabad áramlása. Ehhezképest a kvóta azt jelenti, hogy téged ide küldünk és neked ott kell maradni. Ha nincs határ és van szabad áramlás, akkor ez hogyan lehetséges?Ez teljesen abszurd. A bevándorlás és a terrorizmus kéz a kézben jár. Nem minden vevándorló terrorista, de minden terrorista bevándorló, ezért mi egyet sem akarunk látni az országban.
Mondta mai beszédében a migráció és terrorizmus ellenes tüntetésen Vona gábor és milyen igaza volt! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 21:21:50, szerda
|
| |
| |
A magánnyugdíjpénzek nyomában - Feloszt, kiró, elvesz
szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2015/45. (11. 05.)
A 2011-ben államosított 3000 milliárd forintnyi nyugdíjvagyon utolsó részleteit a múlt héten verte el az állam. A GDP tíz százalékát kitevő összeg a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz került, ám az elmúlt négy évben az alap kiürült, az adósság alig csökkent, nyugdíjreformról pedig már nem is beszél senki.
A 2010-es választások után az Orbán-kormány politikai okokból nem folytathatta a korábbi évek megszorító intézkedéseit, a hiánycélok elengedéséhez pedig Brüsszel engedélyére lett volna szükség. Azért, hogy a költségvetés hiánya és az államadósság mértéke magasabb lehessen a korábban vállaltnál, és így nagyobb mozgástere legyen a kormánynak, Orbán Viktor a nyár elején Brüsszelbe utazott. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke azonban világossá tette, hogy az EU nem enged a korábbi megállapodásokból, így a kormánynak sürgősen pénz után kellett néznie. Így merült fel már júniusban, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az állami kasszába irányítsák. Orbán Viktor 2010 októberében jelentette be hivatalosan, hogy egy átmeneti, 14 hónapos időszakra felfüggesztik az átutalásokat. A 2011 végéig tartó felfüggesztés során hárommillió magyar havonta átlagosan tízezer forintnyi magán-nyugdíjbefizetése nem a pénztárakba, hanem az állami kasszába vándorolt. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint ezzel nem ért volna kár senkit, hiszen az elvont összeget utólag jóváírták volna a számlákon. Azt, hogy majd vissza lehet térni az állami rendszerbe, már ekkor elkezdték pedzegetni, a helyzet komolyságát demonstrálandó ki is nevezték nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottnak Selmeczi Gabriellát. Az összesen 420 milliárd forintos elvonást a 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél miatti kényszerrel indokolták.
Eleinte nem mondták ki, hogy a cél a második pillér teljes beszántása, az erre utaló jelek azonban egyre sűrűsödtek. Megszüntették az újonnan munkába állók kötelező tagságát, kiderült, hogy a pénztáraknál maradókat mégsem kompenzálják, leállították a Pénztárak Garanciaalapjának kölcsönfelvételi lehetőségét a Magyar Nemzeti Banktól, és eltörölték az állami készfizető kezességet. Novemberben jött a fenyegetés, hogy aki nem lép vissza az állami rendszerbe, az nem kap majd állami nyugdíjat, viszont a visszatérőket örökölhető egyéni számla várja majd a ,,szabad pénztárválasztás" jegyében. 2011 elején végül automatikusan átléptettek mindenkit az állami rendszerbe, aki nem kérte az ellenkezőjét: a tagok mindössze 3 százaléka, 102 ezer fő tartott ki ekkor valamelyik pénztár mellett. A visszalépők korábban befizetett teljes vagyona az Államadósság Kezelő Központ működtette Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz került. A kivéreztetés indoka az volt, hogy a pénztárak tipikus példái a magánérdeknek a közérdek kárára való térnyerésére: Orbán szerint ugyanis arra kötelezték az embereket, hogy a kasszákban kockáztassák és a rulettasztallal egy lapon említhető tőzsdére vigyék a pénzüket, pedig a nyugdíjak értékét csak az állam tudja garantálni. Selmeczi a pénztárak ,,luxusprofitjáról" és drága működésükről beszélt: a miniszterelnöki megbízott szerint a pénztárak a befizetések 5,8 százalékát költötték saját magukra, ám a PSZÁF beszámolója szerint ez mindössze egy százalék körüli összeget tett ki.
Elszállt a hat és fél négyes metró
2011 júniusában kezdték el a pénztárak átutalni volt tagjaik befizetéseit az államnak, a teljes vagyon 3000 milliárd forintot tett ki. A pénz elköltésének azonnal neki is látott a kormány. A mintegy 1400 milliárd forint értékű állampapír azonnal megsemmisült, hiszen visszakerült a kibocsátóhoz, 233 milliárdot pedig hozamként megkaptak a korábbi pénztártagok. A központi költségvetésnek 459 milliárd jutott, a különböző értékpapírok eladásán 18 milliárdot, az árfolyam gyengülésén pedig 200 milliárdot bukott az állam - fél év elteltével kevesebb mint 690 milliárdnyi vagyon maradt az alapnál. A következő évek is hasonlóan teltek: jutott pár százmilliárd az államadósság csökkentésére (közte az IMF-hitel visszafizetésére), az önkormányzatok adósságának törlesztésére. Évről évre kisegítették a költségvetést is, ha kellett, hol a tb, hol a nyugdíjkassza hiányát pótolták ki, de jutott a Mol-felvásárlásra, a gáztározók megvételére és egyéb folyó kiadások finanszírozására is a nyugdíjvagyonból. 2012 végén egy törvénymódosítással lehetővé tették, hogy az alap az eszközeit térítésmentesen átadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV). E lehetőséggel azonnal éltek is, év végén több mint 136 milliárd forintnyi papírt - főleg részvényeket - kapott meg ingyen az MNV. 2012 végén 316 milliárd forint volt az alap vagyona (úgy, hogy új átlépők további 51 milliárdot vittek magukkal), 2013 végére viszont már csak 200 millió forint maradt az alapnál, mely egy év alatt megfeleződött, és idénre valószínűleg teljesen el is fogyott. A rosszkor eladott részvényeken és befektetési jegyeken összesen 110 milliárd forint, az átvett ingatlanokon pedig 300 milliárd volt a veszteség az elmúlt négy évben. Az MNV a megkapott részvényeket hol beépítette az egyre növekvő állami tulajdonba (Rába, Mol), hol pedig eladta azokat. Október végén a teljes OTP-pakettet sikerült értékesíteni, 74,5 milliárd forintért (ez 6 százalékkal alacsonyabb ár, mint az eladást megelőző napi tőzsdei érték, igaz, 15 százalékkal magasabb, mint a részvények nyilvántartási értéke volt). Nem lehet tudni azonban, mi lett a sorsa azoknak a külföldi részvényeknek és ingatlanalapoknak, melyeket (mivel a kincstár nem kezelheti) pályázat útján az ING kezelésébe adtak.
Mit csináltatok a pénzünkkel?
Mit csináltatok a pénzünkkel?
Fotó: Marjai János / MTI
Nyugdíjreform és államadósság
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyona tehát elfogyott, de lett-e nyugdíjreform vagy csökkent-e az adósság? A 3000 milliárd forint a magyar GDP tíz százalékával csökkenthette volna az államadósságot, ám ez - amint a fentiek nyomán gyanítható - nem történt meg. A pénz nagyobb része (az NGM szerint 2500 milliárd) valóban az államadósság csökkentésére ment el, és részben ennek eredményeként a 2010 végén még 81,8 százalékon álló GDP-arányos mutató 2014 végére 77,3 százalékra csökkent. A változás tehát nem éri el a GDP 10 százalékát, sőt, ha nem a gazdaság bővülése miatt is egyre alacsonyabb GDP-arányos százalékot, hanem a bruttó összeget nézzük, akkor az államadósság nőtt is, nagyjából 2700 milliárd forinttal. Az adósságpálya valóban csökkenő, ám az utóbbi években ezt többször is csak kis rásegítéssel sikerült elérni. Mivel az államadósság értékelésekor a befektetők és az intézmények a december 31-i állapotot nézik, be lehet vetni apróbb trükköket. Ilyen például az állami vállalatoknál lévő államkötvények ideiglenes visszavásárlása, de 2013 végén feltehetően az MNB is beavatkozott a forintárfolyamba, hogy a devizában denominált adósság értéke kedvező legyen (erre utal legalábbis, hogy december végén pont annyi volt a forint-euró árfolyam, amennyivel a korábban elfogadott költségvetés számolt).
Ami a nyugdíjreformot illeti, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmaradt. A nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik (férfiak esetében már vészesen közelíti a várható élettartamot), és több lépést nemigen tett a kormány a rendszer fenntarthatóságáért. Az egyéni számlák ígéretéből mindössze annyi valósult meg, hogy a nyugdíjfolyósító honlapján elérhető, mennyi járulékot vontak le tőlünk eddig (csak 2013-tól és 40 ezer főnek él egyelőre a szolgáltatás). Ez azonban nem valódi számla, mert a nyugdíjrendszer nem tőkefedezeti: a mutatott összeg virtuális érték, ami alapján valamikor, valahogyan kiszámolják a nyugdíjunkat. Maradt tehát a magától hamarosan összeomló felosztó-kirovó rendszer, amit a tehetősek önkéntesen kiegészíthetnek (lásd keretes írásunkat). A pénztárak és tagjaik száma pedig folyamatosan csökken. 2012 elejétől újra át lehetett lépni az állami rendszerbe, így idén év elejére már csak kevesebb mint 60 ezren maradtak tagok.
Az új rendszernek 10 pénztár vágott neki négy évvel ezelőtt, mára mindössze négy tartja a frontot. Pedig a kormány mindent megtett, hogy elmeszelje a pénztárakat. A csökkenő taglétszám és a csökkentett bevételek miatt (korábban a díjak 4,5 százalékát lehetett működési költségre fordítani, aztán már csak 0,9 százalékot, ezt emelték vissza idén januártól 2,5 százalékra) azonnal megszűnt az Erste, az Aegon, és később feladta az OTP, a Pannónia, az Aranykor és az ING is. 2011 elején még törvényt is módosítottak annak érdekében, hogy a Kehi vizsgálódhasson (mondván, közpénzekről van szó) a pénztáraknál. A szervezet kapott is extra 240 millió forintot a vizsgálódásra, amelynek a vége három pénztár elleni kilenc büntetőfeljelentés lett sikkasztás és hűtlen kezelés gyanújával. Ezek aztán ennyiben is maradtak, az ügyeket ugyanis a Nemzeti Nyomozó Iroda részben bűncselekmény hiányában, részben bizonyítottság hiányában megszüntette. De legalább a PSZÁF ki tudott osztani néhány millió forintos bírságot a pénztáraknak, jellemzően adminisztratív hibákra hivatkozva.
Azt talán már felesleges is megjegyezni, hogy a kormányzati retorikával szemben a kasszák kifejezetten jól gazdálkodtak a rájuk bízott pénzzel. A válság után már 2010-ben megindult a korrekció, és már akkor is jóval az inflációt meghaladó hozamokkal dolgoztak, amikor Orbánék ,,rulettezésről" beszéltek. Az elmúlt évekre a 9-12 százalékos infláció feletti reálhozam volt a jellemző, így a pénztárak kezelésében lévő vagyon folyamatosan nő, szemben az állami kézbe került nyugdíjvagyonnal.
A kormánynak azonban a négy megmaradt pénztár (Budapest Bank, Horizont, MKB, Szövetség) 200 milliárdos vagyonára is fáj a foga, ezért idéntől törvény mondja ki: meg kell szüntetni azt a pénztárat, ahol a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a tagok kevesebb mint 70 százaléka fizette be a kötelező havi tagdíjat. Ezt a lécet eddig mind a négy talpon maradt pénztár megugrotta. Hiába maradt valaki azonban a pénztárnál, és menne nyugdíjba, nem fér hozzá a pénzéhez. Az egyösszegű kifizetési forma január elsejével megszűnt, a járadékszolgáltatást a törvény nehezíti meg. Annak a pénztárnak ugyanis, amely nyugdíjat fizetne, 100 millió forintos saját tartalékkal kell rendelkeznie, és szükséges az MNB engedélye is. Ezek nélkül csak biztosítón keresztül lehet kifizetni a nyugdíjakat, ez pedig szintén a pénztárak költségeit növeli. Mivel a részletszabályok nem egyértelműek, kifizetésekről még egyik pénztár sem állapodott meg biztosítóval, így azok tisztázásáig a kifizetések biztosan állnak.
Emlékeztető
A hagyományos felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív keresők járulékaiból fizetik ki a jelenlegi nyugdíjasokat. Ha egy társadalomban a keresők és a nyugdíjasok aránya állandó és a fiatalok vannak többen,
a rendszer elvileg stabil hosszú távon is, bár ekkor is problémás lehet, hogy a majdani nyugdíj mértékét nem lehet előre tudni. Ám ahogy a legtöbb modern társadalom, a magyar is rohamosan öregszik: pár évtized múlva olyan sok nyugdíjas és olyan kevés fiatal lesz, hogy külső beavatkozás nélkül a rendszer összeomlik. Ezt a nem túl bonyolult összefüggést ismerte fel 1997-ben a Horn-kormány, amikor részben lehetővé, felmenő rendszerben pedig kötelezővé tette a magán-nyugdíjpénztári tagságot, létrehozva ezzel a nyugdíjrendszer második pillérét. A tagok a nyugdíjjárulékuk egy részét tehát nem az államnak utalták el, hanem az általuk választott pénztárnak, amely azt különböző értékpapírokba fektetve igyekezett évről évre nagyobb hozamot elérni. A tagok az állami nyugdíj 75 százalékára lettek volna jogosultak, amit a magánnyugdíjként befizetett pénzük és azok hozamai egészítettek volna ki. Ezzel hosszú távon jól jár az állam (hiszen kevesebb nyugdíjat kell kifizetnie, és öngondoskodásra neveli polgárait) és a nyugdíjas is, hiszen kiszámíthatóbb ellátást kap, az egyéni nyugdíjszámlák értékét ugyanis folyamatosan követni lehetett. Harmadik pillérként pedig megjelentek az önkéntes nyugdíjpénztárak is, melyek igénybevételét az állam adókedvezményekkel ösztönzi.
http://magyarnarancs.hu/belpol/feloszt-kiro-elvesz-97070 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 21:12:11, szerda
|
| |
| |
Lúzer banda erőltette a fingást, aztán beszrt. Nem értenek semmihez. Pózolnak, hogy nemzeti, meg megmentik a magyarságot, pedig az egész csürhe egy ingyen élő, megélhetési bünöző. Összecsapott, hasra ütésszerű intézkedés csakis csődhöz vezet. Leverném rajtuk azt a 620 milliót. Harrach a saját nyugdíjával felelne.
***************************
Hatalmasat bukott a KDNP ötlete
personPropeller access_timema, 15:17
Bár 620 millió forintot ölt bele három minisztérium, hatalmasat bukott a KDNP kezdeményezése, a családi csődvédelem - értesült a Magyar Nemzet.
Az oldal az Igazságügyi Minisztériumtól megtudta: mindössze 51 adós kezdeményezett magáncsődeljárást, noha korábban a Magyar Nemzeti Bank több tízezerre becsülte a potenciális jelentkezők számát.
Trócsányi László minisztériuma nem is adta ki szívesen az adatokat: a Magyar Nemzet hiába fordult közérdekű adatigényléssel hozzájuk, a tárca a törvényben meghatározott határidő után csaknem két hónapig titkolta a jelentkezők számát. Végül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beavatkozása kellett ahhoz, hogy kiadják azt az újságnak.
http://propeller.hu/itthon/3172184-hatalmasat-bukott-kdnp-otlete
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 21:01:01, szerda
|
| |
| |
Az új évszázad legnagyobb bombázását hajtották végre az oroszok Szíriában
2015. november 18., szerda, 19:13
Szerző: hvg.hu/MTI
A modernkori történelem egyik legnagyobb és legbonyolultabb, nehézbombázókkal végrehajtott támadásaként értékelték amerikai szakértők az orosz légierő keddi szíriai akcióját. Moszkva hadászati bombázókat küldött az Iszlám Állam egyes szíriai állásainak megsemmisítésére, részben megtorlásként az orosz utasszállító felrobbantásáért.
Kedden összesen 25 darab Tu-22-es Backfire, Tu-95-ös Bear és Tu-160-as Blackjack hadászati bombázó vett részt a koordinált, nagy hatótávolságú akcióban - írja az amerikai The Daily Beast. Az egykor atomfegyverek szállítására kifejlesztett gépek Oszétiából szálltak fel. Az akció a szíriai orosz légicsapások fokozódását jelenti, demonstrálva azt is, hogy az orosz hadászati légierő immár magához tért és nem küszködik finanszírozási nehézségekkel.
Valerij Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök szerint 34 manőverező robotrepülőgéppel az IÁ 14 fontos célpontját sikerült megsemmisíteni, így parancsnoki központokat Idlíb és Aleppo tartományokban, valamint hadianyag-raktárakat Szíria északnyugati részén. A 14 Backfire-t, 6 Beart és 5 Blackjacket útjuk során Szu-27-es orosz vadászgépek kísérték.
A washingtoni védelmi minisztérium, a Pentagon szóvivője szerint az oroszok - az elmúlt hetekben megszokottak szerint - előre tájékoztatták amerikai partnereiket az akcióról. Mindhárom repülőtípus több ezer kilométert tud repülni, a fedélzetén húsztonnányi fegyverzettel. Ehhez hasonló nehézbombázói csak az Egyesült Államoknak és Kínának vannak. Az, hogy egyszerre 25 ilyen bombázót vetettek be, komoly erődemonstrációnak számít. Az orosz légierőnek összesen 70 Backfire, 58 Bear és 13 Blackjack típusú gépe van.
http://hvg.hu/vilag/20151118_A_uj_evszazad_legnagyobb_bombazasat_hajto
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 20:54:21, szerda
|
| |
| |
Putyin: ,,Isten dolga, hogy megbocsásson a terroristáknak, az enyém pedig, hogy elküldjem hozzá őket"
2015. november 18. 16:26
Hunhír.info
Isten dolga, hogy megbocsásson a terroristáknak, az enyém pedig, hogy elküldjem hozzá őket - jelentette ki a Foxnews szerint Vladimir Putyin. Az orosz elnök azután közölte mindezt, hogy kiadta a parancsot, bombázó repülők támadják az Iszlám Állam állásait Szíriában.
Magyar Menedék - Pogány Biblia
Most, hogy hivatalos jelentés készült arról, hogy valóban terroristák robbantottak fel Egyiptom felett egy orosz utasszállító gépet, fedélzetén orosz turistákkal, Putyin azzal fenyegette meg az Iszlám Állam gyilkosait, nem marad el a bosszú, valamennyiüket - így vagy úgy - kivégezteti.
Immár nem csak a franciák, hanem az oroszok is nekiálltak szétbombázni az egész világot veszélyeztető gyilkos szervezetet.
Hunhír.info - Blikk
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=88565 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-18 20:50:39, szerda
|
| |
| |
A bankok legyőzték a kormányt: elkaszálta a Quaestor-törvényt az Ab
2015. november 17., kedd, 10:10
Szerző: hvg.hu
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Quaestor-ügyfelek kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit, mert túlságosan szűken határozták meg a kárrendezésre jogosultak körét, és a bankokra sem kellett volna rátolni az egész cechet. A törvényhozóknak lehetőségük van a jogszabály újraírására.
Kedden kikerült az Alkotmánybíróság honlapjára az a határozat, amelyben - mint arról hétfőn a VS.hu értesülése nyomán beszámoltunk - elkaszálták a Questor-törvényt. A testület keddi határozatában megállapította, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. Emellett a jogszabály alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is.
Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette. Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására.
A Fidesz nevében Halász János frakciószóvivő reagált. Mint mondta, a bankok akasztották meg a kártalanítási folyamatot azzal, hogy az Ab-hoz fordultak, és el is érték céljukat. Szerinte a határozat alapján kérdés, hogy egyáltalán bármilyen kamatot ki lehet-e fizetni a kártalanítás során. Mindettől függetlenül a Fidesz tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését.
Probléma: csak egy cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét fizetnék meg
Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók részben kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek, részben a bankok voltak.
Quaestor-károsultak tüntetése
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A most elmeszelt, áprilisban elfogadott törvény lehetővé tette, hogy a Befektető Védelmi Alap (BEVA) által kifizetett 6 millió forinton túl 30 millió forintig kártalanítsa a kötvényeseket, akár valódi, akár fiktív kötvényt vettek. Ezzel a károsultak szinte kivétel nélkül visszakapták volna a tőkéjüket, csak a Quaestor által ígért magas kamatról kellett volna lemondaniuk. Ezt az összeget egyelőre mégsem kapják meg. A törvénnyel a kormány szinte az összes Quaestor-kötvényes kárát megtérítette volna, és levette a vállukról a felelősséget, hogy felelőtlenül bántak a pénzükkel (a magas hozam ígérete mellett nem törődtek a kockázatokkal).
A lépés politikailag érthető volt: a 32 ezer, kötvényekkel átvert károsult jóval egységesebben és hangosabban méltatlankodott, mint például a Buda-Cash vagy a Hungária Értékpapír károsultjai. És a kormány is sáros volt, ugyanis a Quaestor összedőlése előtt a legnagyobb állami pénzt (a Külügyminisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárdját) még kirántotta a cégből.
Az Alkotmánybíróság az indítványoknak részben helyt adott, a törvény ugyanis a testület szerint diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét. A jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív ,,saját kötvények" forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek.
A Quaestor-károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító rendelkezéseket. Vagyis, ha a kormány például minden más károsultat is bevenne a törvénybe, azzal ezt a pontot kijavítaná. Ez azonban jóval nagyobb kártalanítási összeget igényelne.
Az még nagy kérdés, hogyan reagál a kormány az Ab-határozatra, a Quaestor-károsultak pedig a kormány lépésére. Meglehetősen érzékenyek, a hétfőn este kiszivárgott Ab-döntés láttán azonnal hívták az Alkotmánybíróságot, és tudakolták, helytálló-e az értesülés. Az egyik több ezer tagot számláló Facebook-csoportjukban azt írják, az új törvénnyel biztosan rosszabbul járnak, az is lehet, hogy mindent így hagy a kormány, ahogyan most van (magyarán bukják a kártalanítást). Egy másik bejegyzés arról szól, hogy azoknak volt igaza, akik előre megmondták, hogy a "Quaestor-törvény egy időhúzó gesztus a Fidesz részéről, és ez nagy szemétség".
A kormány egyik forgatókönyve az lehetne most, hogy nem csinál semmit. Az Alkotmánybíróság ugyanis most ürügyet adott arra, hogy a testületre mutogatva azt mondja, megpróbálta a Quaestor-kötvényesek kártalanítását, de hát nem lehet.
Aránytalan tulajdonkorlátozás a Beva-tagoknál
A másik nagy igazságtalanságot a Befektető Védelmi Alapba befizető bankokkal szemben követte volna el a törvény, ugyanis ők állták volna a kártalanítás több mint 200 milliárdos cechjét. A pótbefizetések a jegyzett tőkéjük arányában sújtották volna őket, magyarán a veszteséget a legnagyobb kereskedelmi bankok fizették volna ki. Magától értetődő volt, hogy megtámadták a törvényt az Alkotmánybíróságon.
Az Alkotmánybíróság nem bújhatott ki a helyzetből. A most megjelent határozat alapján alaptörvény-ellenesnek találta a törvénynek azt a részét, amely a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásáról rendelkezik. Ennek oka egyrészt az, hogy a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt, másrészt - egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában - rájuk nézve a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne.
Ezért az Alkotmánybíróság a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit szintén megsemmisítette. A törvénynek ezek a hiányosságai a törvényhozó által ugyancsak pótolhatók - olvasható a határozatban.
Újraírhatják a törvényt
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására. Ennek során a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének a meghatározása - gondos és körültekintő mérlegelés után - a törvényhozó döntési kompetenciájába tartozik.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt, Kiss László, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak. A határozat teljes szövegét itt lehet elolvasni.
http://hvg.hu/gazdasag/20151117_A_bankok_legyoztek_a_kormanyt_elkaszalta#utm_sour ce=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2015_11_18&type -id=HvgWeekly&user-id=572662BE&utm_content=normal
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2015. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
544 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 649
- e Hét: 4413
- e Hónap: 8158
- e Év: 161654
|
|
|
Online
