|
2015-11-08 18:00:25, vasárnap
|
| |
| |
BÁBEL TORNYA
Rejtély, misztika
Az egyik legismertebb könyv a Biblia. Ám nem eldöntött, hogy a leírt események valósak-e, vagy eltúlzott történeteket olvashatunk benne. Bizonyos régészeti leletek, arra engednek következtetni, hogy történeteinek egy része nagyon is valóságos volt. Bár hihetetlen, így van ez a Bábel tornyával is, melyet maga Isten zúzott szét.
Bábel tornyát a Biblia szerint a Tigris és Eufrátesz közötti területen kezdték el építeni, Nimród király parancsára. Az uralkodó kapcsolatot akart teremteni az égben lakó istenekkel, leghőbb vágya volt, hogy társalogjon ezekkel a természetfeletti lényekkel. A történetnek sokáig nem voltak régészeti alapjai, egészen addig, amíg az 1800-as évek vége felé a mostani Irak területén rá nem bukkantak egy addig mitikusnak hitt birodalom, Sinear romjaira, amelyre több ősi írás is hivatkozik. Ez a birodalom - a korabeli visszaemlékezések szerint - egykoron hatalmas vállalkozásba kezdett: Egy égig érő tornyot építettek, amely révén kapcsolatba kerülhettek az istenekkel. A kézzelfogható fizikai bizonyítékok adottak: A bábeli torony romjai itt valóban megtalálhatóak, egy lépcsőzetes, égetett téglából épült piramisszerű épület alapjait a régészek már régóta tanulmányozzák. Érdekes tény, hogy a világhódító Nagy Sándor szintén beszámolt arról, hogy a Közel-Keleten maga is látta a biblikus épület romjait, és meg volt győződve arról, hogy az tényleg a bábeli torony volt. De mint tudjuk, nem csak Nagy Sándor volt az, aki szembesülhetett a bizonyítékokkal.
A Bábel tornya építése id. Pieter Brueghel németalföldi festő három festményének volt témája. Az első festményt, amely egy elefántcsontra festett miniatúra volt, Rómában őrizték, mára elveszett. A két fennmaradt festmény Bábel tornya építését ábrázolja, amely a Biblia egy ószövetségi leírásában szerepelő építmény. A Teremtés könyve szerint a tornyot Noé utódai kezdték építeni, akik akkor még mind egy nyelvet beszéltek: És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
"Az özönvíz utáni ötödik nemzedékben, amikor ismét elszaporodott az emberiség, ,,mind az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. És amikor kelet felől elindultak, Sineár (= Babilónia) földjén egy síkságot találtak, és ott letelepedtek. És mondták egymásnak:
- Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. És mondták: építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.
Az Úr pedig leszállt, hogy lássa a várost és a tornyot, amelyet építettek az emberek fiai. És mondta:
- Íme, e nép egy, és az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak magukban. Ezért szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
És elszélesztette őket onnan az Úr az egész föld színére; és megszűntek építeni a várost. Ezért nevezték annak nevét Bábelnek; mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette el őket az egész föld színére" (I.Móz. 11:1-9). (Bábel, Babilon jelentése akkád nyelven: ‘Isten kapuja', héber nyelven viszont: ‘zűrzavar')
Az emberiség elszaporodott, és ismét az önzés, az önfelmagasztalás, az Istennel való szembehelyezkedés útjára lépett. Az Úr parancsával ellentétben nem széledtek szét a földön, hogy betöltsék, megműveljék azt. Összetömörültek egy helyre. Isten ígéretét sem hitték el, hogy nem bocsát többé özönvizet a földre. Égig érő toronyban véltek menedéket találni. ,,Nevet" akartak szerezni maguknak. Öndicsőítésük, önfelmagasztalásuk az emberi gőg jelképe azóta is:
,,Nincs nevetségesebb az embernél,
Oly kevélységben, olyan gőgben él!
A világot fitymálják ajkai,
S minth' az eget akarná szántani
Orrával, oly magasra tartja fel.
Kevély ember, miben kevélykedel? ...
Dicsőséged, neved maradjon! Hol?
A nép is elvesz, melyhez tartozol.
Az ország, melyben most él nemzeted,
Tenger volt egykor, s újra az lehet,
S e föld is semmiségbe oszlik el.
Kevély ember, miben kevélykedel?"
(Petőfi Sándor: Az ember, részletek)
Isten kegyelmesen közbeavatkozott, hogy ne valósíthassák meg mindazt, amit ,,magukban" a szeretet törvénye ellen ,,elgondoltak". Beavatkozott, hogy lassítsa a bűn terjedését. Közbelépésének eszköze a nyelvek létrehozása volt. Ez kényszerítette az immár különböző nyelvet beszélőket a saját nyelvcsoportjaik szerinti széttelepülésre (vö. I.Móz. 1:28 felszólításával)."
Forrás
Ószövetség a művészetekben
Link
A bábeli torony
Link
id. Pieter Brueghel: Bábel tornya. 1563. Bécs, Kunsthistorisches Museum
id. Pieter Brueghel (kb. 1563) Rotterdam Museum Boijmans
Bábel tornyának építése (Hendrick Van Cleve festménye
Gustave Doré műve
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Művészet |
|
|
|
|
|
Offline
