Regisztráció  Belépés
babumargareta.blog.xfree.hu
SZABADSAG Nem vagy az, ki szereti, ha bezárják. Szabad vagy, repülsz mihelyt alkalmad nyílik rá, Csak elszédülsz a magasban, nem bírod soká. Elveszel a kék ... Vilhelem Margareta
1910.06.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Kiengesztelõ nyugalom...............Wilhelem Margareta
  2015-12-27 15:15:01, vasárnap
 
  A világosság ritka fényein
áramként fut az éj ,
csöndes szavaim reszketnek
mint haldokló gerlicék ,
kósza szél sepri a fagyos utakat
szomorún szórják szavaimat ,
akarva akaratlanul türelmesen.

Nehéz árnyékok rám nehezednek
a fagyos csöndben
s hosszú puszta kietlenségben
senki nem véd meg,
hangtalan, merev csöndben
kezeim némán tördelem
egy ködös álom kép tükrében.


Hogyan tépjem ki magamból
a gyökereket
hogy örült fájdalmam kínja
elviselhető legyen ?
Bánatom gyötrelmes piros rögeit
húsomból kivájom ,
testemben megkövült földi igéket
összekötöm hogy el ne szálljon.

És imádkozok, áldva szent Istenem ,
hogy megeddze testem
alázatom kérges átkából szabadulva
magam meglelem ,
megkeresem rózsa illatú szirmokban
kiengesztelődött nyugalmam
a jóságnak aranyba öntött ábrándjában.....W.B.
















 
 
1 komment , kategória:  verseim  
A jelkép------------Vilhelem Margareta
  2015-12-19 20:09:58, szombat
 
  Vesztettem heves csatákat eleget
testemben kongtak győzelmek
kérges markomból cafatokban
hulltak a sárba kiszűrt keservek.

Szédítő álompor szállt felettem
tűzpiros arcom betemette,
s míg kemény szelek kergetőztek,
erőm hol fent ,hol lent egyre ment.

Most már repdesek mint a gerle,
kit kalitkából vadász űzte
utat feszít magának nyílegyenesen
a győztesnek járó babér koszorúért.

Egy láthatatlan űr marad utánam
a ködös homály burkolatában
tollaimat hullatom szándékkal
utat jelzek hatalmamban akarattal. {W.B.}


 
 
2 komment , kategória:  verseim  
Tebenned-------Vilhelem Margareta
  2015-12-15 22:00:24, kedd
 
  Ha tenger vagyok s átevezel
hullámaimon könnyedén
puha homokban megpihensz
mit terítettem az éj neszén .

Mert nincs megállás csókjainkban
hol itt ,hol ott csattan ,
felezzük az időt magunkban
osztozunk minden ajándékban.


Mert oly rövid az élet
és fáj a mulandóság kincse
bágyadtan kerülgeti testünk
könnyelműen illan a perce.

Bennem némán suttog a kérdés
és benned férfiasan a válasz
bennem tárul a szerelmes ölelés
te benned férfiasan a kívánat .

S gyönge női karjaim ölelése
tebenned talál feleletet ,
vágyam záporában álmom vagy
s szemedben lelem tükrömet.

Mert áldott az asszonyi szerelmem
mi férfias kebleden megterem
és áldott a csókos pihegésem
amivel magam beléd fészkelem.[W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Elveszett váram------Vilhelem Margaret
  2015-12-12 21:57:37, szombat
 
  Boldogságban nevelkedtem ,erőben
torkomat nem szorította ellenség
hangom pacsirta dalához mérten
kimérten énekelte himnuszom :szelíden .


Mérföldes tanyák birodalmában
néha kongtak üresen lépteim
de vidám ajkamon láztól kipirultan
daloltam ,daloltam éltem szüntelen .


Képzeletemben csatámat vívtam
árnyékommal, de talán hasztalan
hol előttem ,hol utánam lépett
és nyitottan szerepet játszottunk .


Hercegnö voltam birodalmamban
kardommal vívtam regés csatáim
szembesültem galád ellenséggel
nem volt mesterségem az alázat .

Ma már csak a létemért küzdők
színes váram porba süllyedt régen
új kastélyom üres ,győzött végzetem
s a királyné nem én vagyok:restellem

restellem ,hogy legyőztek árnyékok
féltett kincseim korhadnak a porban
dalom már nem száll tündéri felhőkön
és testem megtelik rideg szavakkal .[ W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
In secretum-------Vilhelem Margareta
  2015-12-11 20:24:37, péntek
 
  Fojtogató szavakban burkoltan
megcsípve dértől jegesen ,
kipirult arcom hevessége
lázadozni merészel vérmesen

bár csuklik a dadogó nyomor
kiömölnek bűzös szenvedélyek ,
kérges tenyerem tapsolja magát
de fagytól űzve,lassan megdermed.

Nehezék omlik felém sugárban
térden állva üldözöm magamban
elfújt szélnek halvány árnyékán
megrezzenő halkuló mosolyom ,

mert kergettem illúziót merészen
hordtam ezüst koronát fejemen
térdepeltek előttem dali férfiak
szerelmet vallani mertek merészen.

Most fáj a dértől hegedt magány
befagy az ezüst jégnek görcsébe ,
már csak kiégett csillagom porában
találom fanyar tündér talányom. [W.B.]



 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Te vagy nekem-------------Vilhelem Margareta
  2015-12-09 17:11:41, szerda
 
  Hogy látod vagy nem látod
hallod vagy nem hallod
a hegedű neked zeng
hozzád száll egy végben.

Mert te vagy a reggelem
mely kinyitja szemem,
te vagy az éjjelem ,
mit szemem nem unt meg.

Mert te vagy az átkom
mit büszkén hordok
a szó mi feloldja nyelvem
a tett mit hibázok.

Te vagy a lángoló nyaram
a fagynak idején
te vagy útirányom
ha tévedek minduntalan.

És gyémántom vagy
a sok arany virág között
lepke szárnyon hiúságom
a süppedő ingoványon.

Te vagy a törvényem
mely megvétózza lelkem
hegedűmön csillog a vonó
s neked húzza énekem.. [W.B.]




 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Újra itt a tél----------Vilhelem Margareta
  2015-12-09 16:15:12, szerda
 
  Elmúlt egy nyár oly hirtelen ,
bár forró lángjától óvakodtunk
csillámlott nap- pora bőrünkön
balerina kontyot fonott hajunkba ,
s izzadt testünk vizet termelt
míg arcunk ragyogott napfényben ,


s most oly nyugalom köszöntött,
mély csend honol a zavart égen
borús hó felhőkkel mintázott
korai esték néma nyugalmában ,
átsiklottunk könnyen a télnek
súlyos ,kegyetlen mulatságába .

Várva a dús fürtös hó puhaságát
kattannak a zárak ajtókon befagyva
csupasz fák dér gyöngybe mintázva,
búsan integetnek karjukat lóbálva
a szürke ég alatt széllel hancúroznak
szürkés jég csapokkal összegabalyodva .{W.B.]


 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Álnokság hatalma-------Vilhelem Margareta
  2015-12-05 19:21:01, szombat
 
  S ha majd a tüzes lángoló napon
diadalt ül álnok verességed
fals eszmék korhadt mélységében
poshadt nyomor vastag rétegben ,

pellengérezi keserű veszted
hazugon szóló eskük zenéjén
csak kongani fog szavad beszéde
kővé meredve riadtan hebegve .

És csak némán állsz kissé lihegve
arcod előtt piros fátyol menet
értelmes szándéktól felhevülten
keresed irigyen az elvesztettet.

Keresed holdad kék felhőkön
csak zavaros tengered a léted ,
suhogva csattan az ostor feletted
céltalanul tévelyegsz őrülten.

Táncolva bátorságod elveszted
az alkony fátylában mint Salomé ,
kemény szándékod halandó lett
sötét lobogásod jajongó kísértet .

S a kósza álmok magányán lépkedve
bíborosan simul éneked feletted
színes hullámok vonulnak fellegen
a tiszta barátság s a pajzán szerelem.




 
 
0 komment , kategória:  verseim  
Enyém vagy------Vilhelem Margareta
  2015-12-03 21:27:16, csütörtök
 
  Arcom és arcod összeér
az esti béke melegében
egymást kutatjuk édesen
és szemeink kereszteződnek .

Akár szerelmem kezdetén,
mikor megismertelek,rég ,
úgy csüngök rajtad éberen
és némán simítom szívedet .

A ködös esti hold fényében
csókjaink szállnak csipkésen
szívünk dobogása egybeforr
egyszerre pulzál testünkkel.

Lehet eggyé válunk békében
tudom enyém vagy és leszel
birtokollak azúrkék fényekben
mert én a te asszonyod leszek.

És felvállalom,érted kereszted
mint alázatos szolga istenek előtt
összekulcsolt kezeink kérelmek ,
én némán térdelek előtted.[W.B.]





 
 
1 komment , kategória:  verseim  
A világ bénitása----------Vilhelem Margareta
  2015-12-02 19:38:25, szerda
 
  Még tündökölt a nyár csillag porban
még lubickoltunk a tenger hullámában
sejtelmesen baráti szívek harcával
összefonódott karokkal védtük magunkat

miközben a vergődő világunk hálójában
megakadt a zűrzavaros háborgások harca
titkos egyezmények szülötte tervekkel
kontinensunk népeit bűvösen körbe fogta


az árulás, ámító varázzsal testünkön
mint ostoba nyomorult susogó őslények
otromba erőkből támadt kegyetlenséggel
visszaszorította minden moccanásunk,

s tetten értek hiányos védelemtől óvva
nyomorból szabadult őrült szörnyek
keresztjeinket porba tiporva lesnek
meddig szüli erejét bennünk a félsz.


Ugye nem lehet mindig álmot jósolni
az emberek áhított vallás peremén
játszadozni, mohón halára ítélkezni
megkötött eszméket valóra váltani ,

miközben a vezérek zsebüket dagasztják
fals eszméket csalnak fekete csuhában
s körös körül harci évtizedek forognak
a holtra dermedt perceink valós világában. [W.B.]


 
 
0 komment , kategória:  verseim  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2015.11 2015. December 2016.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 172 db bejegyzés
Összes: 3080 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 42
  • e Hét: 952
  • e Hónap: 3242
  • e Év: 66707
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.