Regisztráció  Belépés
gabfe.blog.xfree.hu
Szeretni, bizni, remélni,minden új napnak örülni. Gab-fe edit
1952.12.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/75 oldal   Bejegyzések száma: 744 
Azt hiszem mára, és erre az Évre elköszönök-----
  2015-12-31 16:04:00, csütörtök
 
  Azt hiszem mára, és erre az Évre elköszönök, minden kedves barátomnak blogtársamnak még egyszer köszönöm a sok kedves levelet, képeket, kommenteket,buzdításotokat hogy ne hagyjam itt ezt a kedvenc oldalamat, és mindent...
Komolyan,


de vidáman is,







Buék!!

B orongós napok tűnjetek tova
O kkal szomorú ne legyél soha
L épteid kísérje töretlen szerencse
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő

É vek ha múltok, ha elszálltok napok
V idámságot, örömet számolatlan adjatok
E lfusson most az óévnek a
T öbbé ne legyen senkinek panasza

K erüljön betegség, bánat messzire
Í rmagjuk is vesszen mind a semmibe
V ágyaid sorra valóra váljanak
Á lnok szavak többé ne bántsanak
N övekedjen az igaz barátok tábora
O kosan élj, ne legyél ostoba
K ívánom neked, legyen 365 szép ünneped!






 
 
1 komment , kategória:  Mindenkinek  
Új Évre-----Ildykótól!
  2015-12-31 15:53:58, csütörtök
 
  1vargaildyko (#3) 2015-12-31 13:24:25




















Drága Barátnőm!
Mindent nagyon szépen köszönök!!!
Neked és családod minden tagjának kívánok egészségben, örömben gazdag
Új esztendőt sok-sok szeretettel! Ildykó







 
 
0 komment , kategória:  Ildykó, blogba  
Új Évre--Katikától
  2015-12-31 15:51:32, csütörtök
 
 
Sarkady-Nagy Béláné (#2) 2015-12-31 08:52:31
Ditke drága!

Köszönöm látogatásaidat!







Boldog új esztendőt és jó egészséget kívánok Neked és kis Családodnak!

Kati









 
 
0 komment , kategória:  Katika, blogba  
Új Évre ---Katrintól
  2015-12-31 15:49:20, csütörtök
 
  katrin (#1) 2015-12-30 21:21:11








Dér Ildikó
Szilveszter

Elszállt egy év,
oly gyorsan járt.
szememben öröm
és bánat, de engedem
ússzon csak csendesen.

Szilveszteri láz rohan át,
mint egy múló pillanat
szívemen át.

Lelkemben hamvadó
árnyak vissza hívnak,
de én kapaszkodom beléd
s köszöntelek újév.

Poharak csendülnek,
kezek ölelnek s halk
zenével simogat az éj.

Csillogó szemekben
égnek s gomolygó füsttel
táncoló remények élnek.










Kedves Edit, köszönöm szépen!

Nagyon Boldog Újévet, kívánok Neked és Szeretteidnek!
Szeretettel
Katrin











 
 
0 komment , kategória:  Katrin blogba  
Új Évre..L.Marikától
  2015-12-31 15:46:09, csütörtök
 
 

AZT ÜZENI DECEMBER,

KÖZELEG A SZILVESZTER.

LAZÍTSUNK HÁT EGYSZER

MEG ÉRDEMLI AZ EMBER.

EME VERSBEN MEG ÍROM,

OLVASHATÓ ITT A PAPIRON.

MINDJÁRT VÉGET ÉR AZ ÉV,

KINEK CSÚF VOLT, KINEK SZÉP.

MÉGIS JÓ HOGY VÉGE MÁR,

HISZEN MI RÁNK ÚJ ÉV VÁR.

ÚJ REMÉNYEK ÚJ TERVEK,

KELLENEK AZ EMBERNEK.

ÚJ ÖRÖMÖK, ÚJ VÁGYAK,

ÚJ SZERELMEK MÉG VÁRNAK.

NAGY VARÁZSLÓ EZ A VILÁG,

NYÍLIK MINDENKINEK SOK VIRÁG.

HA TÉTLEN VAGY AZ ROSSZ,

BOLDOGULJ ÉS GYARAPODJ.

IGYUNK PEZSGŐT ÁLDOMÁST,

ÚGY LÁTUNK SOK ÚJ LÁTOMÁST.


B Ú É K : 2016.
























BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK AZ EGÉSZ CSALÁDNAK.







 
 
0 komment , kategória:  Hoxán, és levélben, barátoktól  
Új Évre --Esztertől 2
  2015-12-31 15:30:12, csütörtök
 
 









Kedveseim!

Mindenkinek szerencsében, egészségben gazdag

boldog új esztendőt kívánok.

Ma este érezzétek jól magatokat, kellemes szórakozást!







Komáromi János: ünnep


ha ünnep jár a világban
minden milyen furcsa lesz
azt hisszük most minden bánat
egykettőre semmi lesz

ünnep jön és ünnep múlik
azután elér a "rend"
végleg semmi nem változik
sem kívül sem "odabent"

nem értjük már a lényeget
nem érezzük a csodát
nem éljük át többé soha
Ünnep igaz "mivoltát"

szemünk mered úgy bámulunk
kezünkkel tapogatunk
hallgatunk és hallgatózunk
de semmire nem jutunk

hol az Ünnep? - kérdezgetjük
választ sehol nem lelünk
mind örökre elveszett hát
az Igazi Ünnepünk?

talán mégis van még remény
ha jó helyen keresünk
néhány percre csendben vagyunk
és nyugodtan leülünk

másként dobban ekkor a szív
felébred a Lélek is
egy perc nyugalom kell csupán
felébred az Ünnep is

gondolatban kezet nyújtunk
így egymáshoz elérünk
rájövünk hogy csak "Egymásban"
lehet Igaz Ünnepünk







Köszönöm a pofonokat. . amiket soha sem vártam. .

Mert ettől álltam talpra. . s elmondhatom bátran

Hogy szép mosollyal felelek, ha újra próbálnak bántani

Már nem fogok sírni. . nem tudnak olyan könnyen ártani

Köszönöm azoknak, akik elhagytak. . pedig Szerettem őket

Így tanultam meg. . milyen sokat jelent az őszinte Szeretet

Kik cserben hagytak. . mikor elvesztem s nem láttam a kiutat

De így jöttem rá. . kik is azok. . akiket hívhatok barátoknak. .

Köszönöm azoknak. . akik ezernyi darabra törték össze a szívem

Már tudom. . hogy nem minden igaz. . ki az aki csak játszik velem

Ki az aki miatt soha nem szabad sírnom. . erősnek kell lennem. .

Hiszen aki igazán Szeret. . nem hagy el. . szorítja a két kezem

Köszönöm a sorsnak, hogy annyiszor padlóra küldött

Mert mikor sikerült felállnom. . felfedeztem rengeteg örömöt

Akár egy ölelésben. . egy mosolyban. . egy rég nem hallott dalban

De láttam. . . hogy a boldogság igenis. . mindenfelé ott van.

Hiszek a szeretetben,
harmóniában és a szépben és,
hogy a Világegyetemben
egyenlő minden lélek."








 
 
0 komment , kategória:  Hoxán, és levélben, barátoktól  
Gottfried August Bürger Bürger epigrammjaiból
  2015-12-31 15:09:20, csütörtök
 
 



Gottfried August Bürger

Bürger epigrammjaiból

1.

Ha rágalom megcsipdesett,
Szolgáljon vígaszul tenéked:
Az a gyümölcs legízesebb,
Melyen darázsok csipkedének.

2.

Van a világon sok szamár, ki
A csalogányt ohajtja látni,
A mint lisztes zsákot czipel.
Mi joggal, nem tudom, mivel
Csalogány nem kivánja egy sem,
Hogy a szamár is énekeljen.

3.

Panasz kel így meg úgy gyakorta
Fenhéjázó, gőgös nagyokra.
Alábbszállítnák ők e büszkeséget,
Mihelyt ti nem csúsznátok, mint a féreg.

4.

A mig van egy ép tagja, mellyel
Megszerzi kenyerét, a tisztes ember
Az alamizsnát addig vesse meg.
S ha ezt is elveszíti végre:
Legyen rá mersze, büszkesége
S éhezze át az életet.

Reviczky Gyula fordítása




 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
Gottfried August Bürger Lilla búcsúzálogjai
  2015-12-31 15:08:08, csütörtök
 
 





Gottfried August Bürger

Lilla búcsúzálogjai


Vigasságnak, fájdalomnak,
Szerelemnek embere,
Isten hozzád! Bánatomnak
Súlya engem levere.

Isten hozzád!ah, szívedben
Zengjen búcsúvételem,
Akkor is, ha hív öledben
Többé nyugtom nem lelem.

Arany helyett légyen híved
Emlékeztető jele
Mindaz, a mit szemed, szíved
Lillában édest lele.

Vedd e fürtöt hajfodromból,
Melyet nem cirólgatsz már,
Melyet selyemből, bársonyból
Mondtál lenni, csapodár!

Vedd orcámnak, mely ágyául
Csókodnak választatott,
Képzeltető zálogáúl
Ez árnyékrajzolatot.

Légyen szemem példázatja
Ez a kötés nefelejts,
Melyen könnyem gyöngy harmatja
Kérlel, hogy el ne felejts!

Fogd e fátyolt, mely keblemnek
Őrzötte szent titkait,
S csókodra olvadt szívemnek
Itta párázatjait.

S ha még ennyi hitjegyemből
Győzedelmed nem hiszed:
Végy mindenből! Végy szívemből ─
Jaj de ─ szívem nem viszed.



Csokonai Vitéz Mihály fordítása




 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
Gottfried August Bürger Lenóra
  2015-12-31 15:06:50, csütörtök
 
 




Gottfried August Bürger Lenóra
(Bürgerből)

Lenóra virradat felé
Nehéz álombul ébredt:
"Holt vagy-e Vilmos, hűtlen-é?
Meddig remegjek érted?"
Frigyes király hadához állt
És Prágában táborba szállt
S bár irni elfogadta,
Hogy él, jelét sem adta.

Elúnva császárné s király
Hadat viselni, végre
Lecsillapult a dacz, viszály
És helyreállt a béke.
S harsány zenére dob pereg
S vidáman a dalos sereg,
Galyt tűzve fövegére,
Családi körbe tére.

És vége-hossza nem szakad
A tóduló tömegnek
S gyerek, szülő, mind ott szalad,
Egymásnak integetnek.
"Ó végre!" mond gyerek s anya,
"Üdvöz!" sok örvendő ara.
Csak a szegény Lenóra
Vár h'jába kézfogóra.

A csapaton végigfutos
Kérdezve sürgetősen;
De róla, rossz hirt, jót se hoz
Egyik jövő-menő sem.
S midőn átment a víg sereg,
S tét haját tépdeste meg
S őrülten hadonászva
A földet üti, rázza.

Éd's anyja is hozzászalad:
»Uram, segíts! mi lelte?
Jó gyermekem, türtesd magad!"
S remegve átölelte.
"Anyám! elveszve mindenem!
Egész föld semmi már nekem!
Szánalma nincs az égnek,
Óh, jaj, nekem szegénynek!"

"Jézus segíts, óh légy velünk!
Mondj lány egy miatyánkot!
Majd megsegít jó istenünk,
Megkönyörül atyánk ott!"
"Anyám, anyám, hiú remény!
Ne hidd, az isten is kemény!
Ez haszna hát imámnak?
Mér' nem maradt magának."

"Jaj, óh! imádjad az atyát,
Ki gyermekét segíti.
Szentségben adja vigaszát,
Bősz lángodat lehűti."
"Anyám, anyám, keservemet
Szentség se gyógyithatja meg!
Szentség olyat nem éltet,
Ki megveti az éltet."

"Halld lányom, hátha elfeledt
Magyar hazába' távol
S felvéve ottan új hitet,
Bünös szerelmet ápol?
Hagyd el, felejtsd, a hithagyott
Megbánja még, hogy elhagyott;
Gaz lelke más világon
Nyugalmat sose várjon."

"A veszteség csak veszteség!
Anyám, de árva lettem!
Reményt nem ád se föld, sem ég,
Jaj, minek is születtem!
Aludj' ki, húnyj el, életem,
Fogadj be, mély, sötét verem!
Szánalma nincs az égnek,
Óh, jaj nekem szegénynek!"

"Jaj, magzatoddal, szent egek!
Ne menj biród elébe!
Uram, magán kivül fecseg,
Ne tudd be bűn helyébe!
Felejtsd a bajt, mi földön ért,
Imádkozz' lelki üdvödért
És lelked igazában,
Nem lesz jegyes hijában."

"Anyám! mi nékem már az üdv?
Anyám! mi a pokolkín?
Ő nála, nála van csak üdv
S Vilmos hiján pokolkín!
Aludj' ki, húnyj el, életem,
Fogadj be, mély, sötét verem!
Ő nélküle se földön
Se túl ne leljem üdvöm!"

Igy készté vad kétségb'esés
Egész testén remegni
És vakmerően istennel és
Irgalmával perelni.
Keblét vérig roncsolta szét
És törte, törte két kezét,
A míg a néma égbolt
Csillagborítva nem volt.

És hallga! kün nagy trapraprap!
És mintha ló kaparna;
S csörögve egy lovas lecsap.
Lépcső van ott s a karfa.
És hallga! ki csöndíte kint?
Halkal, kicsit, csiling! csiling!
S majd érthetőn e szózat
A bolthajtáson áthat:

"Hamar, hej! Nyiss kaput, babám!
Alszol-e, vagy virasztasz?
Hogyan vagy és gondolsz-e rám?
Nevetsz-e vagy siratgatsz?"
"Te vagy?... Ily késő éjjelen?...
Zokogtam érted szüntelen,
Mit kelle elviselnem!...
De hogy' jövél, szerelmem?"

"Nem nyergelünk csak éjszakán,
Csehországból ügettem.
Érted jövék, kedves babám,
Megyünk ma mind a ketten!«
»Ah Vilmos, elsőbb jer be csak!
Sövényt zúgó szél szárnya csap,
Szelet, fagyot, szerelmem,
Feledni fogsz ölemben!"

"Hagyd zúgni, csapni, jer hamar
Hadd zúgjon a sövényen!
Sarkantyu csörg, lovam kapar,
Nincs késni engedélyem.
Siess, ugorj', kösd fel ruhád',
Hamar mögém s karolj csak át!
Száz mérföldet befutni,
Ma kell nászágyba jutni."

"Ah, száz mérföldön át ma még
A nászi ágyba vinnél?
Halld! a harang zúg, hallga még...
S az óra tizenegynél."
"Imitt, imott! a hold velünk,
Mi és a holt gyorsan megyünk.
Fogadj, ma czélt találunk
S ketten nászágyba' hálunk". -

»Vaj' merre van hálószobád
És nászi ágyad ebbe'?«
"Távol... kicsiny... hűs, nyugtot ád!...
Hat deszka két kisebbel!« -
"S van ott helyem?" - "Neked s nekem:
Hamar, lovamra, kedvesem!
A násznép vár arámra
Nyitott kis kamarámba'!"

A lány egyet ugorva hát
Szökött a paripára;
Füzvén két líliomkarát
Lovagjának nyakába.
S port rúgva mint a szélroham
Futnak, velük föld, ég rohan,
Hogy ló, lovas zihálnak,
Kő-kova szikrát hánynak.

És jobbra-balra és körül
A tárgyak jönnek, tünnek,
Hegy-völgy, erdő, mező röpül,
A hídak dübörögnek.
»A hold világa, nézd, mi szép...
Igy száguld a halotti nép.
Félsz rózsám a halottul?« -
- "Nem, nem; de hagyd halottul."

Mi cseng? mi kong? ki énekel?...
Várjuk mit röpkedének?...
"A testet hadd temessük el"
Szól a halottas ének.
S közelg egy éji gyászsereg,
Koporsó, gyászpad van velek.
A dal olyan valóban,
Mint brekegés a tóban.

"Éjfél után hantoljatok
Gyászhang, harang szavára!
Ifjú arámmal vágtatok
A nászi lakomára!...
Egyházfi, hozd a kart; jövel
S a nászi dalt dörmögjed el!
Pap, jöszte, ágyba vágyunk
S csak áldásodra várunk!"

Csitt dal, dana... Pad eltünik...
Engedt parancs szavának
És lótva-futva követik
Nyomát a paripának.
S port rúgva mint a szélroham
Futnak, velük föld, ég rohan,
Hogy ló, lovas zihálnak,
Kő-kova szikrát hánynak.

És jobbra tünt és balra tünt
Fa, róna hegytetővel.
És balra, jobb- s meg' balra tünt
Falú, város mezővel.
"A hold világa, nézd, mi szép...
Igy száguld a halotti nép.
Félsz rózsám a halottul?«
- »Nem, nem; de hagyd halottul."

Ni ott; ni a vesztőhelyen,
Kerék körül forogva,
A félhomályba' megjelen
Egy nép, mint árny inogva.
"Csak ide, ide! lenge nép!
Kövesd lovam', te csőcselék!
S alunni ha ledültünk,
Tánczolj vigan körültünk."

S az éji nép, huss! nyöszörög
Suhogva, zúgva hátul,
Mint száraz, sárga galy zörög
Bokron, ha vált a fátul.
S port rúgva mint a szélroham
Futnak, velük föld, ég rohan,
Hogy ló, lovas zihálnak,
Kő-kova szikrát hánynak.

Hogy' fut a holdsütötte tér,
Hegy, róna hogy' tünék el!
Repül mit csak a szem beér,
A csillagok az éggel!
"A hold világa, nézd, mi szép...
Igy száguld a halotti nép.
Félsz rózsám a halottul?«
- »Nem, nem; de hagyd halottul."

"Pej! hallom a kakas szavát...
A homok is fogyóban...
Hajnalt orontok, éj lejárt,
Szaladj pej vágtatóbban!
Czélunkat értük... végezénk!
Az ágy kitárul már felénk!
Lám, gyors a holt futása!
Czélunk ez, bárki lássa!«

Eresztett gyeplővel legott
Vasrács elébe futnak.
Vesszősuhintás felnyitott
Reteszt, zárt; ott bejutnak.
S az ajtószárny nyikorgva nyil
Sirhantokon megy, mint a nyil,
Útjok s a hold sugára
Sírkőre süt s fejfára.

Nini! egy pillanat se múl,
S jujh! rémesen, csudásan
Lovas ruhája szertehúll,
Mint tapló korhadásban;
S üstöktelen, czibaktalan
Lesz koponyája hajtalan;
Csontváz porond órával,
Vigyorgó váz kaszával.

Pej fú, ágaskodik vadúl,
Tüz, szikra jön belűle;
S alattok, pillanat se múl,
Eltűnt, alámerűle.
Üvöltés a magasba' fent,
Nyöszörgés a sirokba' lent.
Lenóra borzadozva
Küzd, halni még habozva.

Holdfénybe' most a szellemek
Egymást körülkarolva
Sebes körtánczba' lejtenek,
Suhogva és dalolva.
»Halálig tűrd keservedet!
Úristen ellen nincs pered!
Már túladál a testen,
Irgassa lelked isten!"

Reviczky Gyula fordítása





 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
Gottfried August Bürger, Holnap
  2015-12-31 15:05:11, csütörtök
 
 



Gottfried August Bürger, Holnap


Holnap égjen, a ki még nem
Érze titkos lángokat,
A ki már is érze, holnap,
Holnap égjen újólag.

fordító: Kazinczy Ferenc





 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
     1/75 oldal   Bejegyzések száma: 744 
2015.11 2015. December 2016.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 744 db bejegyzés
e év: 6365 db bejegyzés
Összes: 34838 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1639
  • e Hét: 20406
  • e Hónap: 75135
  • e Év: 1077137
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.