Adventi várakozásunk… Imre atya írása - újra olvasva,Remény…,A mese csodája,Adventi gondolatok 2015 minden adventi napra , - suzymama Blogja - Hit és vallás- versek,idézete, novellák, gondolatok, versek,1-tál étel,A természet gyógyszertárából,Advent,Advent,Adventi gondolatok 2015 minden,Alkohol és likör stb...,Anyák napjára,Apró tea sütik,Barátoknak,Betegekért ima,Böjtös ételek (húsmente),Bölcsességek,csibehúsos és más szárnyasok,Cukrosoknak diétás étrend,Diétásak,Dinus és Regi ,Ecetekről,Egészség,életmód,Egészségünkről ,EGYASSZONY az én történetem(fe,EGYSZERŰ ÉTKEK-NAGYSZERŰ ÍZE,Elgondolkodtató,Élsz,Barackvirág!,Érdekes,Finom husik,Forever,Főzé,

Továbbiak »

Belépés

			suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!!			Suzy Mama 1901.01.01 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 4

Adventi várakozásunk… Imre atya írása - újra olvasva

2015-12-12 16:54:10, szombat

	Soha nem láttam azelőtt. Magam sem tudom, miért szólítottam meg a pályaudvaron. Talán azért, mert - Köln felé indulva - még volt elég időm a vonat indulásáig. Vagy inkább azért, mert vak volt, s láttam, hogy nem tudja, merre kell mennie a nagy tumultusban. Fehér botját ide-oda lengette a földön, nehogy valamibe belebotoljon, és lépése bizonytalan volt. Megkérdeztem hát, hogy hova akar menni? Azt válaszolta, hogy Mannheimba menne, de nem tudja, merre van a menetjegyiroda... Félreállítottam egy védett sarokba. Elkértem tőle a pénzt, és elmentem, hogy vegyek neki egy jegyet, és megkérdezzem a vonat indulásának pontos idejét. Visszajövet szemem csak őt fürkészte a rohanó, tolakodó tömegben. Már messziről megláttam, amint ott állt nagy nyugalommal a védett sarokban, miközben az emberek tovaigyekeztek mellette... Egy gyermek odaállt elé és megbámulta... Egy csomaghordó nagy ívben kikerülte... Egy újságárus figyelmetlenül neki is felajánlott egy képes magazint, majd mikor észrevette, hogy vak, röstelkedve továbbállt... Ő viszont csak csendesen állott. Nekem is meg kellett állnom, annyira megfogott a kép. Tekintetem minduntalan az arcára siklott. Szívemet valami belül egyre szorongatta. Istenem, mit érezhet odabent? És egyszerre megértettem őt. Ő vár. Valakit vár. Valakit, akit azelőtt soha nem ,,látott". Valakit, akit nem ismer. A lépések zaja körülötte, az ismeretlen hangok kavalkádja, a forgalom sietős, ijesztő zaja számára mind jelentéktelenné töpörödik. Mert ő vár. Várása türelmes, bizakodó és összeszedett várás volt. Arcán nyoma sem volt a kételynek, hogy nem jövök vissza. Ugyanakkor a várakozás örömének fátyla is belebegte vonásait. Tudta, hogy egyszer csak majd megfogom a kezét... Várása mély benyomást tett rám. Alig tudtam elszakadni a látványtól. És akkor belém villant: ilyennek kellene lennie a mi adventi várakozásunknak is! Csendesnek, türelmesnek, befelé fordulónak, összeszedettnek, örömteljesnek és bizakodónak. Bár csak ilyen lenne! Ezt kívánja minden kedves Olvasójának Imre atya

0 komment , kategória: Adventi gondolatok 2015 minden

Remény…

2015-12-12 08:42:59, szombat

	Sohasem gondoltam volna, hogy ez velem is előfordulhat, velem is megtörténhet! Ez nem lehet igaz, észre sem vettem! Mikor történt? Miért történt? Bezártam a szívem, felkeményedtem, megkeményedtem. Bezártam a szívem, mert annyira fájt, azt éreztem már nem bírom tovább. Felgyülemlett sok minden és ezt a sok mindent most bezártam magamba. Bezártam, mert nem tudtam hogyan éljem túl nyitottan. Több sebből vérezve úgy éreztem máshogy nem megy, máshogy nem tudom túlélni. Furcsa érzés volt ezt, szürkévé vált a világ, gondolatok pörögtek érzések nélkül. A gondolatok egyre hangosabbá váltak, egyre kuszábbak lettek. Már szinte féltem a saját gondolataimtól. Nem értettem mi történik, eddig nem volt ilyen, eddig volt valami, ami hangosabb volt a gondolataimnál, eddig voltak érzések! Hova lettek? Hova tűntek? Aztán észre vettem, hogy mi történt. Hibáztatni kezdtem magam! Önostorozás, durva bánásmód, megvetés az, amit magam felé éreztem. Büntettem magam. Erővel utasítottam magam, hogy legyen már ennek vége. Erővel bántottam most már magam, és azt érzékeltem, hogy egyre gyengébb vagyok. Van egy részem, ami nem ezért jött a Földre, nem ezt akarja és már nem bírja tovább. Vele csak finoman lehet beszélni. Odafordulóan, törődően, lágyan és simogatóan. Ezt a részemet erővel nem tudtam elérni. Itt csak a szeretet segített. Felismertem, megértettem! És most újra remény lett a szívemben. Önmagamat oldozom fel és ezzel adok magamnak reményt a folytatáshoz. Megnyitom a szívem, de most nem elvárásból, amit magam felé ébresztettem, hanem igaz hittel, szeretettel. Most már csak hagyom, engedem, hogy történjen, úgy és akkor, ahogy én magam készen állok rá. Engedem, megengedem és a remény erejével a szívemben hátradőlök és élvezem az utazást, mely út önmagamhoz vezet. Így megbékélve a sorsommal most megyek és élek. Most már tudom, hogy a reményt nem kívül kell keresni, nem valaki mástól kell várnom. A remény ott él bennem, ott él a szívemben, melyhez akkor tudok hozzáférni, ha megnyitom magam, ha hagyom, hogy fájjon akkor, amikor fájnia kell és tudom, hogy a szívem ereje meggyógyítja a sebeket. Igazán nagy fájdalom az, amikor megfosztom magamat az érzéseimtől, bezárva a szívemet, csak a gondolataim mentén élem az életem! Dömötör Aletta Talentumok

0 komment , kategória: Általános

A mese csodája

2015-12-12 08:37:45, szombat

	A mese csodája.... Amikor szeretném meghatározni mi a mese, sok a fogalom, és mégis minden meghatározás sántít. Szerintem a mese a lélek tápláléka, olyan, mint az álom. Nincs lehetetlen, a vágyak teljesülnek, a lehetetlen lehetségessé válik. Álmainkat, vágyainkat, félelmeinket megtestesítjük, így alakul ki a mese. A felnőttek mese világa sajnos nem olyan gazdag, mint a gyerekeké, mert ők már a pénz rabjai, az igazán sikeres könyvek, filmek a kasszasikerre hajtanak. És milyen a gyermek mesevilága? Csodálatos! Mikor nyílik az értelmük, és kezdik felfedezni a körülöttük lévő világot, az ismeretlen dolgokat nem mindig úgy értelmezik, ahogy mi szeretnénk. Amikor a fiam kicsi volt, évekig tartottak a "Nyuszi Gyuszi meséi". A fiam volt Nyuszi Gyuszi, és a mesén keresztül dolgoztuk fel félelmeit, örömét, bánatát. A mese fantázia világa és nyelvezete tette még gazdagabbá gondolatait. Egy-egy témát sokszor körbemeséltünk, mindaddig, míg nem érezte, hogy biztonságos ismeretei vannak. Történt egyszer, hogy megkérdezte, mi az igazság a Mikulással? És kíváncsi volt, hogy vajon hazugságon kaphat-e. Elmeséltem neki Szent Miklós történetét, majd azzal folytattam, hogy mikor Szent Miklós meghalt, összeültek a város okos emberei, hogy mitévők legyenek. A gyerekek már várják az ajándékot, jó cselekedetekkel igyekeztek egymást megelőzni. Végül arra jutottak, hogy Szent Miklós ruhájába öltözve ajándékokat tettek az ablakokba. Aztán a gyerekek lassan felnőttek, majd ők vették át az ajándékozó szerepét. Nagypapa korukban pedig unokáik mellett figyelték fiaikat a Mikulás szerepében. A fiam soha többé nem kérdezett rá a Mikulás napra. Ma is nagyon szeretek mesét olvasni, idegen kultúrák meséit. Minden mesében megjelenik a jó és a rossz harca, a kicsi és védtelen győzelme a nagy és gonosz felett. Nincsenek rossz mesék, csak rossz emberek.Olyan emberek, akiknek sekélyes fantázia világa, gyenge szókincse, középszerű ismerete, valami megmondhatatlan küldetés tudattól vezérelve irányítani akarják az embereket. Ők rontják el meséinket, ők lopják el álmainkat. És a lélek betegségét a legnehezebb gyógyítani. Nyuszi Gyuszi karácsonya Nyuszi Gyuszi már nagyon készült a karácsonyra, mert nagyon szereti a meglepetéseket, az ajándékokat. De azt is tudta, sokat kell segíteni anyukájának az ünnep előkészítésében. Nővére, Nyúl Piroska vállalta a nagytakarítást, Gyuszi az ablak tisztítást, Karcsi a portörlést. Aztán Nyúl Apó segítséget kért a dió töréshez, a fa hordáshoz, mivel fa fűtéses kályhájuk van. A gyerekek szorgalmasan serénykedtek, mikor Nyúl Anyó kétségbeesett sírását hallották meg. Gyuszi ért oda a leghamarabb, és rögtön megpillantotta mi a baj. Nyúl Anyó megbotlott, és a sok tojás, amelyet a kezében tartott, leesett a földre, és mind egy szálig összetörött. Piroska gyorsan szaladt a felmosó vödörért, segített a rendrakásban. Gyuszi elővette a megtakarított pénzét, megfogta a legnagyobb kosarat, azt a nagyot, amellyel a húsvéti ajándékokat hordták szét, és elindult a Kukori farmra, hogy pótolja a tojásokat. Vele tartott Jancsi kisöccse, hogy ne unatkozzon az úton. Sietniük kellett, hiszen télen hamar sötétedik, és ne szálljon le az éji sötét, mire hazaérnek. A farmon Jancsi nagyon sok érdekeset látott, kis csibéket, kis kacsákat, kislibákat. Addig játszott velük, míg kezdett besötétedni. Akkor aztán megijedt, hogyan jutnak haza. Ijedten csúsztatta kezét Gyuszi kezébe, és sietősen elköszöntek, majd haza indultak. Út közben egyre sötétebb lett, fura fények villantak fel, és felerősödtek az éjszaka hangjai. Jancsi már nagyon félt, mikor egy imbolygó fényt pillantott meg, amely pont feléjük tartott. Nagyra nyitotta a száját, hogy sikítson egy jó nagyot, de nem jött ki hang a torkán. Még jó, hogy csendben maradt, mert a következő pillanatban Nyúl Apót pillantotta meg lámpával a kezében. A vissza út már gyorsan eltelt, és mikor Nyúl Anyó megpillantotta a sok tojást, örömében körbecsókolta mindkét fiát. Jancsi hősnek érezte magát, aki legyőzte a sötétséget, nem sírt, nem kiabált. Másnap reggel korán keltek, mert a sok süteményt meg kellett sütni, a diósat, a mandulásat és a sárgarépást is. Délután a kellemes sütemény illatban hamar elaludtak. Amikor felébredtek furcsa fényeket pillantottak meg, a szobában egy gyönyörű karácsonyfa állt. Alatta titokzatos ajándékok becsomagolva. Ekkor Nyúl Apó elővette hegedűjét és gyönyörűen megszólalt a család karácsonyi dala, amit együtt énekeltek. A fáradtság egy pillanat alatt szerte foszlott, és a helyét átvette a kíváncsiság, vajon mi lehet az ajándékdobozokban? Ilyen volt a Nyúl család idei karácsonya... Zita Stodoláné Erky írta

0 komment , kategória: Általános

Adventi gondolatok 2015 minden adventi napra

2015-12-12 08:35:11, szombat

	Adventi gondolatok, 2015. december 12. szombat Illés prófétának mindig ott volt egy üres szék, hátha ma jön el; az én lelkem vajon kire vár? A mai evangélium a színeváltozás történetéhez, pontosabban az azt követő párbeszédhez kalauzol el bennünket. Tudjuk, hogy Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és fölvitte őket egy magas hegyre. Ott színében elváltozott, megjelent nekik Mózes és Illés, s beszélgettek vele. Ekkor mondta Péter Jézusnak: ,,Uram, jó nekünk itt lenni!" Majd egy hang szólt a felhőből: ,,Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok." E megrendítő Isten-tapasztalat élménye után vagyunk most. Valami rendkívülit, valami fontosat éltek meg együtt: közösségben Jézussal és közösségben egymással. Illés megjelenése eszükbe juttatta a régi jövendöléseket, ezért kérdeznek róla. Malakiás által így szólt az Úr: ,,Íme, én elküldöm nektek Illés prófétát, mielőtt eljönne az Úrnak nagy és rettenetes napja, hogy visszatérítse az atyák szívét fiaikhoz, s a fiúk szívét atyáikhoz..." (Mal 3,23-24) Erre a próféciára mondja Jézus, hogy beteljesedett már Keresztelő Jánosban. De mint Előhírnököt, nem ismerte fel a nép, és nem lesz ez másként a Megváltóval sem. Mi kik közé tartozunk? Azok közé, akik valóban felismerték az Üdvözítőt? Ha ez így van, akkor úgy is élünk, hogy ez meglátszódik rajtunk? Olyan őszinte és olyan szép, ahogy Péterből előtörnek ezek a szavak: ,,Uram, jó nekünk itt lenni!" Mert az Úr jelenlétében valóban jó lenni. Adventi készületünk hátralévő részében, teendőink forgatagában törekedhetünk arra, hogy keressük azokat az alkalmakat (akár a templom csöndjében, akár szobánk rejtekében vagy egy esti séta keretében), amikor egyszerűen csak az Úrral vagyunk, az Ő jelenlétében. Ez segíthet bennünket abban, hogy meghittebbé tegyük az Ünnepet szeretteink körében, s az ünnepi asztalnál belőlünk is feltörhessen majd: Olyan jó nekünk itt lenni! Nagy Sándor diakónus Zoltán atya gondolatai: - Illés prófétának mindig ott volt egy üres szék, hátha ma jön, az én lelkem kire vár? A zsidóknál volt, van egy szokás, hogy a széder estén húsvétkor egy üres széket is hagynak. Hátha Illés próféta ismét eljön, és pont az ő otthonukat választja. Ma is sok helyén a világnak, ha egy lakodalom van, bárki betérő, ott levő hivatalos. Néhány évvel ezelőtt Lóréven voltunk augusztus végén, ahol szerbek laknak a Csepel szigeten. Nagy forgatag volt a Duna-parton. Sokféle finomság főtt, folyt a sör, a bor. De nem láttam pénztárat, hol kell fizetni. Végül nagy merészségben oda mentem egy kondérhoz, hogyan lehetne ebből vételezni egy kicsit. És akkor a szakács felemelt ujjal az ég felé mutatott: ma mindenki az Úr vendége, mondta. Az ortodox naptár szerint 13 nappal később ünnepelték Szűz Mária mennybevételét, a falu búcsúját. Mindenki a vendég volt. ,,Boldogok, aki meglátnak téged és barátságoddal dicsekednek." Így tanít a Sirák fia könyve a mai olvasmányban. Ott, Lóréven, ha egy napra is felismerték és megvalósították azt az utat, melyet Jézus hozott el. Sajnos azóta sem sikerült visszamennem Lórévre, és nem sikerült meggyőznöm híveimet, hogy templombúcsúnk alkalmával mindenki az Úr vendége, az is, akit máskor nem láttak a közelben. Vajon az én hozzáállásomból, viselkedésemből fel lehet ismerni, hogy Illés, Keresztelő János, Jézus nyomdokain járok? Himnusz Keresztelő Jánosról Az ég kegyének hírnöke, igazság bátor bajnoka, Krisztus fáklyája: tündököl örömről, fényről hírt hozón. Miről prófétalelke szól, mit ajka hirdet s élete: pecséttel azt a szent halál meggyőző jelként zárja le. Az eljövendő Úr előtt jön küldöttként a földre ő, s mikor kereszttel felfedi igaz keresztvíz Kútfejét. Ki értünk meghalt bűntelen, s a földre életet hozott, őt jelzi most, mint hű tanú, vérével a Keresztelő. Add meg, kegyelmes jó Atyánk, járhassunk János útjain, s örökségként hadd nyerjük el Krisztus mennybéli kincseit. Ámen. Horváth Zoltán plébános

0 komment , kategória: Adventi gondolatok 2015 minden

1/1 oldal

Bejegyzések száma: 4

2015. December

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


	1	2	3	4	5	6

7	8	9	10	11	12	13

14	15	16	17	18	19	20

21	22	23	24	25	26	27

28	29	30	31

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	169 db bejegyzés
e év:	1028 db bejegyzés
Összes:	8743 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 330
e Hét: 2546
e Hónap: 4441
e Év: 55232

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.