Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Márai Sándor: Közben
  2015-12-18 19:49:37, péntek
 
 

Ha villámgyorsan felelnem kellene, mit is tanultam meg közben, amíg múlt az élet, negyven év alatt, tehát messze túl ,,az emberélet útjának felén", miféle tapasztalásokkal vagyok gazdagabb, milyen igazságokkal vagyok terheltebb, milyen bölcsességgel vagyok tudósabb, kapkodva és lihegve felelnék. Ezt felelném, tele szájjal: ,,Ne igyák sok folyadékot, mert árt a szívnek, sózzad kevéssé az ételedet, de paprikás, egy kevés borsot fogyaszthatsz, hetenként egyszer-kétszer egyél bőségesen, s mindent, amihez kedved van, de máskülönben napjában egyszer egyél csak húst, lehetőleg délben, s érd be egy tál étellel: sok főzelék, alma és más, nem puffasztó gyümölcs hasznodra lesz, igyál sok citromlevet, érd be napi húsz könnyű cigarettával, szeress valakit, s szeresd egész testeddel és szíveddel, félelem és bűntudat nélkül, sőt program nélkül, úgy, ahogy lélegzik az ember, az első gyanús jelre rohanj orvoshoz, mégpedig olyan orvoshoz, akit nem a címtárból, hanem titkos ösztönöd szerint választottál, s aztán megvizsgáltad és orvosnak találtad, hallgass, mert az emberek aljasak, dolgozz rendszeresen, s amikor csak teheted, utazz el egy-két napra munkahelyedről, mert az ilyen kis utak változtatják meg az eszméket, mint a franciák mondják, akarj egészséges és hazugságmentes lenni... Ez minden, s még millió egyéb tapasztalás, amit megtanultam, negyven év alatt, közben."
S egy másik hang, ugyanolyan kapkodva és lihegve, ezt mondja még: ,,Igyál rendszeresen és kedved szerint alkoholt, mert szükséged van a feledkezésre és mámorra, egyél disznótort és Esterházy-rostélyost, ha kívánod, mert vágyaid részben i teljesülése fontosabb, mint az unalmas és steril egészség, fussák szoknyák után, mert úgysem tehetsz mást, fütyülj az orvosokra, mert úgysem tudnak segíteni, ha egyszer komolyra fordul a betegség, szívjál annyi cigarettát, amennyi jólesik, mert egészen mindegy, tíz évvel tovább élsz-e, utazni utálatos és büdös, kényelmetlen dolog, inkább érezd otthon jól magad, locsogj az emberekkel, akármilyen életveszélyes, mert nem lehet egyedül élni, érted már? ... Ezt tanultam, amíg múlt az élet, közben."		  
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Jókai Mór: A koldus gyermek
  2015-12-18 19:12:16, péntek
 
  Az apját leütötte a hajókötél, a vízbe fulladt. Az anyja mosóné volt; éjszakai munkában meghűtötte magát, forrólázt kapott, meghalt. A kisfiú egyedül maradt, és még alig volt négy esztendős. Mikor kivitték az anyját is a temetőbe, a kisfiú elgondolta magában: ,,mármost ki fogja nékem mondani: kedves kisfiam? ki fog énnekem kenyeret adni reggel, este? ki vet nekem már ezután ágyat, ki ad rám tisztát, ha elszennyesedem, ki vesz az ölébe, ki csókolgat meg, hogyha valamim fáj?"

A szomszédok is elköltöztek, ki ide, ki oda, idegenek jöttek a régiek helyébe, akiknél, ha megjelent a kisfiú, ha bekérezkedett ajtaikon, azt kérdezték tőle: ,,mit akarsz? mit keressz itt? takarodjál innen!"
El is takarodott szegény, kiment az utcára, ahol senkit sem ismert, megállt egy szögletnél szépen, s úgy nézett a jövőmenő emberek szemébe: nem hasonlít-e valaki az ő apjához, anyjához? hogy azt megszólíthatná.
Hiába nézte azokat, az embereknek más dolguk van, mint az őgyelgő gyerekekre ügyelni. Aki mai világban akar valamit kapni, annak ki kell nyitni a száját. Az igazi koldusgyerek jobban érti a mesterségét; az utánaszalad a cifra uraknak, hozzájok keni-feni magát piszkos condráival; azok aztán csakhogy megszabaduljanak tőle, vetnek neki valamit. Az olyan koldus, aki csak sírni tud, meghalhat éhen.
Meg is halt volna éhen a kis poronty mindjárt az első két napon, ha egy jámbor, öreg gyümölcsárus-asszony nem árult volna ott azon a szögleten, amelyikhez ő szegődött. Ez csak elnézte, mit ácsorog az a kisfiú ottan olyan sokáig. Talán bizony lopni akar? Mikor aztán látta, hogy estig nem mozdul onnan, megszánta.
Kiválasztott számára egy ütődött almát: nesze, fogjad, hanem aztán mármost eredj haza!
A kisfiú hozzá volt szoktatva a szófogadáshoz, s ahogy mondták neki, hogy menjen haza, szépen elindult haza.
Akkor pedig már este volt, és este nagyvárosban minden ház ajtaja be van zárva. A kis árva fiú úgy elsírdogált magában, amikor elgondolta, hogy neki sehova sem lehet bemenni; őreá sehol sem vártak, az ő számára sehol sem vetettek ágyat.
Azután összehúzta magát egy kapu szögletében, s ott nagy sírtában elaludt, álmában megölelgeté azt a követ, ami olyan jó volt, hogy gyenge tagjait a szél ellen védelmezte, s azt mondta neki: ,,édesanyám".
Éjszaka is sokszor felébredt, mikor úgy fújt a hideg szél! s nyögve fordult másik oldalára, mikor olyan kemény volt az ágya!
Másnap megint felkereste a jó kofaasszonyt, aki látva, hogy olyan bús szegényke, ismét nekiadta ételmaradékát. Harmadnap, negyednap megint ott találta a jó öregasszonyt.
Ötödnap pedig hiába várt reá a szegleten, sokan jöttek, mentek az utcán, még többen, mint egyébkor, csak az öreg nem jött ezúttal.
A kis árva fiú végre megkérdezé egy féllábú koldustól (nagyobb urat nem mert megszólítni):
- Hol van most a jó néne?
- Ma nem fog itt árulni, fiam, - felelt neki a koldus - mert ma ünnep van.
- De hát miért van ünnep?
- Mert ma született a Jézus, látod, kisfiam, hogy mennek az emberek a templomba.
Ahová annyian mennek, oda tán neki is szabad bemenni, gondolá a kis árva, s hogyan örült, midőn látta, hogy ebből a nagy-nagy házból, aminél szebb háza senkinek sincsen, nem utasítják ki, nem kergetik el, nem kérdik tőle: mit akar itten? hanem engedik ott gyönyörködni abban a sok szép énekben, s ellenni a sok ékes öltözetű úr között.
Valami nagy tiszteletreméltó ember azután sokat beszélt a népnek, elmondá, hogy született a kis Jézus jászolban, pásztorok között, hogy élt szegénységben, nyomorúságban, s hogy szerette azután is a gyermekeket mindig.
Úgy elhallgatta volna napestig, amit ez a tiszteletreméltó férfi beszélt.
Egész estig mindig talált templomot nyitva; este azután azokat is becsukták, s ő ismét az utcán maradt. Annyi ablak ki volt világítva, az utcákon fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus.
A kis árva úgy el tudta azokat nézni.
Mosolygó asszonyságok jöttek a boltokba, vásároltak azokból a tündéri szépségekből, ki-ki vitte haza, kisfiának, kisleányának - amit a kis Jézus küldött nekik.
Olyan szép a kis Jézus születésnapja!
Csak olyan hideg ne volna ezen a napon! Jó azoknak, akik meleg kályha mellett édesanyjuk keblén hallgathatják a szél süvöltését; de aki nem tudja, hogy hová menjen haza ilyen zord időben!
Ismét csak visszatért a templom ajtajához, ott letérdelt kis kezeit összetéve:
- Édes Jézuska, aki úgy szereted a gyermekeket, ha volna szükséged olyan kis szolgára, amilyen én vagyok, vennél engemet magadhoz...
S a nagy Megváltó meghallá kis szolgája kérését és elvette őt magához, akit senki sem tartott magáénak a földön. Ott elaludt a kisgyermek és felébredt - a mennyországban...

Ti, kik vigadtok s örültök szent karácson napján, emlékezzetek meg azokról, akik éheznek és szomorkodnak!...

1854


  
 
0 komment , kategória:  Lélekemelő írások  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2015.11 2015. December 2016.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 93 db bejegyzés
e év: 656 db bejegyzés
Összes: 7245 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 956
  • e Hét: 2843
  • e Hónap: 5202
  • e Év: 57468
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.