|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 23:50:53, kedd
|
| |
| |
Nagy a baj: hét magyar cégből hat nem venne fel új dolgozókat
2015. 12. 8. 14:50|Utolsó módosítás: 2015. 12. 8. 15:08
Mik ezek?
Nem változott érdemben a magyarországi munkaadók munkaerő-felvételi kedve, mivel hasonlóan 2015 negyedik negyedévéhez, 2016 első három hónapjában is a megkérdezett vállalatok 14 százaléka tervez létszámbővítést a Manpower legfrissebb előrejelzése szerint.
A munkáltatók 5 százaléka elbocsátásokkal számol, döntő többségük azonban nem tervez változást a dolgozók létszámában 2016 első negyedévében. Dalányi László, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: a felvételi szándék nem változott az előző negyedévhez képest, viszont 4 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A felvételt és elbocsátást tervezők arányának különbségéből számított Manpower munkaerő-piaci mutató értéke, szezonálisan kiigazítva, 11 százalék. A felmérés kezdete, 2009 harmadik negyedéve óta már két egymást követő negyedévben a legerősebb a mutató értéke - mondta az ügyvezető igazgató.
Dalányi László hangsúlyozta: Magyarországon egyre nagyobb problémát jelent a szakemberhiány és az alacsony bérek miatt egyre többen külföldön vállalnak munkát. Míg az olcsó munkaerő egy pontig vonzóvá tehet egy országot a befektetők számára, bizonyos szinten túl olyan munkaerőhiányt okoz, amely már a versenyképességet is veszélyezteti - fejtette ki.
Az előrejelzés szerint a kilenc vizsgált ágazatban a munkaadók a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban, a legerősebb felvételi kedvet a vendéglátóiparból jelentették, a mutató értéke plusz 21 százalék. A köz- és szociális szférában és a kereskedelemben 7 százalékos növekedéssel számolnak, a leggyengébb, plusz 4 százalékos mutatót pedig a közüzemi szolgáltatások munkaadói jelentették.
Éves összehasonlításban a legnagyobb mértékben, plusz 17 százalékponttal a vendéglátás erősödött, az építőipar munkaadói azonban 5 százalékpontos csökkenést jelentettek az előző év azonos időszakához képest - tette hozzá Dalányi László.
A következő negyedévben mind a nyolc régió munkaadói növekvő felvételi kedvvel számolnak. A legnagyobb mértékű bővülést az észak-magyarországi munkaadók várják: itt plusz 21 százalékon áll a mutató. Komoly felvételi kedvről számoltak be a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli munkáltatók is, előbbi mutatója 18, utóbbié pedig 12 százalék - ismertette az ügyvezető igazgató.
A Manpower kutatása reprezentatív minta alapján, 750 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült. A felmérést világszerte 42 ország 59 ezer munkáltatójának bevonásával is elkészítették. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország Szingapúrral és Kolumbiával áll egy szinten. A legmagasabb, plusz 42 százalékos értéket Indiában, a legalacsonyabbat, mínusz 13 százalékot Brazíliában mérték.
Szerző: MTI
http://www.vg.hu/gazdasag/nagy-a-baj-het-magyar-cegbol-hat-nem-venne-fel-uj-dolgo zokat-462208?utm_source=hirlevel&utm_medium=hirlevel&utm_campaign=gazdasa gi |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 23:18:23, kedd
|
| |
| |
Igazuk lesz a chemtrail-hívőknek? Már tudósoknak is gyanúsak egyes felhők...
Mérgekből készülnek a mesterséges felhők! - állítják az úgynevezett "chemtrail-hívők", akiket lenéztek a kétkedők. Egészen mostanáig...?
tegnap 18:02 Szerző: Makkos Szabina
Egyre több cikk jelenik meg a nemzetközi sajtóban, melyekben kutatók mesélnek a "geoengineering" (kb. a Földet kutató mérnöki tudomány) elméleteiről és kísérleteiről.
Utóbbiak nagyban hasonlítanak a "chemtrail-hívők" által terjesztett jelenségekre...
A chemtrail-elmélet szerint "valakik" repülőgépekről vegyi anyagokkal permetezik a Földet és ezzel mérgezik az emberiséget. Az okok homályosak és vad találgatásokra épülnek, a jelenséget pedig a hívők a furcsa felhők formájából és a repülőgépek sokáig megmaradó kondenzcsíkjából vélik felismerni. Az elmélet tagadói szerint a hívek egyszerűen tájékozatlanok és buták, alapvető fizikai jelenségeket magyaráznak félre.
chemtrail_profimedia2.jpg
A geoengineering-kutatások a globális felmelegedés problémájára szeretnének megoldást találni, méghozzá fizikai eszközökkel, nem pedig a káros anyagok kibocsájtásának mérséklésével vagy a folyamatok lehetséges visszafordításával.
A legtöbb nyilvánosságot kapott elméletek közé tartozik például az, hogy a levegő felesleges és káros szén-dioxid tartalmát a Föld felszíne alá kell valahogy pumpálni, vagy az, hogy telepítsünk óriási tükröket az űrbe, amelyek visszaverik majd a káros sugarakat.
chemtrail_profimedia1.jpg
forrás: Profimedia
Ugyanerre a logikára épül az a lehetséges megoldás is, hogy különböző anyagokat permeteznek szét a sztratoszférában, és így a légkörben keringő részecskék apró diszkógömbökként viselkedve szintén szétszórják, eloszlatják a Nap sugarait. A Föld ettől árnyékba borul és hűlni fog - így gyorsan megfékezhető a globális felmelegedés.
Bizonyos kísérletek valóban elindultak: kis méretekben ugyan, de már vizsgálnák, hogy milyen hatással lehetnek például a kén-dioxidot tartalmazó felhők az éghajlatra.Ez pedig máris kínosan egybecseng a chemtrail-hívők állításaival, miszerint a levegőből mérgekkel permetezik az emberiséget.
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia, az NAS (National Academies of Sciences, Engineerin, and Medicine) először adott ki nyilvános jelentést ezeknek a koncepcióknak a vizsgálatáról. Azt állítják: még túlságosan kockázatos lenne ezek bevezetése, de kicsiben el lehetne kezdeni az ezekkel kapcsolatos kísérleteket, hogy vizsgálhassák az eredményeket.
A tudóstársadalom másik része azonnal felháborodottan reagált a hírre: azt állítják, hogy 1000 évre visszamenőleg kellene először vizsgálni a légkör változásainak hatásait, és az egész kérdéskörnek túlságosan veszélyes vonatkozásai lehetnek.
A sajtó nyilvánossága előtt folyó tudományos vitába beszállt a Science folyóirat szerkesztője, Marcia McNutt, aki korábban a US Geological Survey igazgatója volt, megszólalt Waleed Abdalati, a University of Colorado tudósa és a NASA egykori vezető kutatója, az akadémia elnöke, Ralph J. Ciccerone pedig jelentést kért az amerikai titkosszolgálatoktól.
A kontár kísérletek ugyanis felmérhetetlen erkölcsi és természeti károkat okozhatnak.
forrás: Scinece News, CBC News, The Guardian
http://ripost.hu/cikk-igazuk-lesz-a-chemtrail-hivoknek-mar-tudosoknak-is-gyanusak -egyes-felhok/?source=share
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 23:14:38, kedd
|
| |
| |
Augusztus óta tartozik az Emmi a dolgozóinak
Fábián Tamás
A minisztérium szerint folyamatos, hanem egyhavi elmaradásról van szó.
Augusztus óta nem fizetik ki a túlórapénzeket az Emberi Erőforrások Minisztériumában, értesült az Index. Információink szerint a kifizetések elmaradása a EU-s források kezelését végző három főosztály alkalmazottait érinti. Úgy tudjuk, hogy körülbelül száz embernek tartoznak, nagyjából 20 millió forinttal.
Cikkünk megjelenése után azt írta az Emmi, hogy ennél kisebb összegről van szó, és kevesebb embert érint a tartozás.
Az egyik érintett minisztériumi alkalmazott szerint egész évben akadozott a túlórapénzek kifizetése, legutóbb júliusban utaltak. Állítása szerint azt mondták az Emmiben, hogy valamikor decemberben, legkésőbb a két ünnep között ki fogják fizetni a túlórákat, mert azok semmiképpen sem csúszhatnak át a jövő évre.
4333288 32a5fbafb103ca91449d29e9dab2709c o (1)
Fotó: Ránki Dániel
Minisztériumi forrásunk szerint az alapvető probléma, hogy túlságosan bonyolult túlórázni:
A dolgozó jelzi a túlóraigényét, amit ezután elrendel a közigazgatási államtitkár.
A dolgozó teljesíti a túlórákat, amiket hónap végén összesítenek.
A túlórák összesítéséről következő hónap elején készül egy teljesítési igazolás, amit a dolgozó aláír.
Az aláírt igazolás átkerül a gazdasági osztályra, ahol megnézik, hogy a vállalt és a teljesített túlórák összhangban vannak-e.
Ha igen, igazolják, hogy a fedezet rendelkezésre áll a túlórák kifizetésérre.
Ezután jön a bérszámfejtés, majd az utalás.
Hogy miért csúszik már négy hónapja a túlórák kifizetése, arra az érintettek nem kaptak választ a minisztériumban. Azt mondták nekik, hogy ,,a vállalt és teljesített túlórák valahol lógnak a rendszerben".
Délelőtt megkerestük az Emmi sajtóosztályát, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
De hogy mit is jelent az elmaradás a dolgozóknak? Egyikük így foglalta össze az Indexnek a benyomásait:
Az alapbéremre nem panaszkodom, az átlag felett keresek, de a túlórákat a túlórapénz miatt vállaltam be. Főleg karácsony előtt igencsak hiányzik a pénztárcámból majdnem egy fizetésnyi pénz, amiért hétvégéken dolgoztam.
Update 19:40
Az Emmi szerint a jogszabályban foglaltak szerint a túlóramunka, amit nem a dolgozó kér, hanem a munkáltató jelzi az igényt.
Az Emmi szerint nincs szó folyamatos elmaradásról, csak esetiről: "augusztusi időszakban teljesített rendkívüli munkaidő elszámolásával érintett 24 fő összesen 603 886 Ft kifizetését jelenti. Összehasonlításul jelezzük, hogy 2015. október 30-áig bezárólag 40 609 641 Ft összegű kifizetés történt rendkívüli munkaidőre vonatkozóan.
A minisztérium hangsúlyozza, hogy "a rendkívüli munkaidő nyilvántartásával, valamint azok ellenértékeként kifizetett díjazással kapcsolatos eljárásrend teljes mértékben összhangban van a jogszabályi rendelkezésekkel".
Az Emmiben azon is dolgoznak, hogy "az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság munkatársai" január helyett már decemberben megkapják az ebben a hónapban végzett illetményeiket.
http://index.hu/belfold/2015/12/08/emmi_tulora_tartozas/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 23:02:25, kedd
|
| |
| |
A Hungária Értékpapír károsultjai pertársaságot alapítottak és úgy fordultak bírósághoz, hibáztatva a Magyar Nemzeti Bankot, hogy elmulasztotta a kellő ellenőrzést, ámde a mai napon a Fővárosi Törvényszék elutasította a polgári keresetüket, arra hivatkozással, hogy az MNB nem felelős a Hungária (gyanított) csalásai miatt. A bíróság szerint az MNB minden tőle telhetőt megtett.
Vagyis tárgyalás nélkül hoztak ítéletet.
És ez nem vicc! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 22:58:13, kedd
|
| |
| |
Rétvári #1: “azért nőtt az orvoselvándorlás, mert az MSZP elvette a kórházi dolgozóktól a 13. havi bért, helyette bevezette a vizitdíjat.“
Rétvári #2: "mikor a Szent Imre kórházban egy orvos túlórázott, többet tudott keresni, mint a miniszterelnök."
Fej-fej mellett a két idézet az Országgyűlésből, nem tudok dönteni hogy melyik a pofátlanabb. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 22:56:42, kedd
|
| |
| |
A 2016-os érettségi tételek:
01. Fekete Pákó betelepülése, majd kiűzetése Magyarországról!
02. Győzike vagyonosodása és az etno-biznisz összefüggései.
03. Ismertesse részletesen a századforduló médiájának egyetemes kultúrtörténeti alkotásait: (Big Brother, Való Világ, Fókusz, Aktív, Dáridó, Fásy Mulató, Éjjel nappal Budapest, Édes élet), és azok pozitív hatásait a kor társadalmának szellemiségére, intelligenciaszintjére.
04. Pataky Attila és a kozmosz közti viszony a XXI-ik században.
05.Balázs Vs. Mónika show. Melyiknek volt a nagyobb nézettsége, és közerkölcsformáló hatása?
06. A Barátok közt szappanopera 10254. részének részletes bemutatása! Ismertesse bizonyos szereplők sorozatbéli életrajzát. Mint pl. a Tilda-karakter evolúciója (1-51-ig)
07. Ki volt Kiszel Donatella édesapja?
Válassza ki, és húzza alá a megfelelő személy nevét:
- Samu a vértesszőlősi előember
- Sylvester Stallone
- Barack Obama
- Az ismeretlen katona ("akcióban eltűnt")
- Chuck Norris
- Kliment Jefremovics Vorosilov marsal
08. Kelemen Anna metamorfózisának ismertetése, munkásságának kultúrtörténeti elemzése.
09. Ismertesse Kocsor Zsolt (egykori művésznevén: Kozsó) nemzetközi elismertségének (Nobel-békedíj, Grammy-díj, Szívárvány Zászló-érdemrend) okait és pályafutásának főbb állomásait.
10. Melyik hazai mestermű vált a világörökség részévé 2015-ben?
- Kiszel Tünde "Donatellácska" naptársorozata
- A felcsúti stadion
- A Chuck Norris híd
- Schobert Norbert Update Enciklopédiája |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 22:41:28, kedd
|
| |
| |
Orbán nyugdíjrendszere, egy piramis játék.
Miután elrabolta a kötelező magánnyugdíj pénztári megtakarításokat, nincs félretett pénz a nyugdíjak fizetésére.
A nyugdíjakat mindig az aktív korosztálytól beszedett adókból fizetik.
Ez a rendszer azt feltételezi, hogy a nyugdíjasok és az aktívak aránya állandó, vagy az aktívak aránya nő a nyugdíjasokhoz képest.
Orbánék jól tudják, hogy ez a feltétel nem áll fenn.
Orbánéknak ,,köszönhetően" felgyorsult a népesség csökkenés. (Rekord mértékben csökkenő szaporodási ráta, a fiatalok rekordmértékben növekvő elvándorlása.)
Egyre csökken az aktív korúak és egyre nő a nyugdíjas korúak száma.
A nyugdíjas aktív korúak arányának magyarországi változását a következő számok (kerekítve) jól szemléltetik.
Míg az 1960-as években 1 nyugdíjasra 5 aktív korú jutott, addig ma 1 nyugdíjasra 2 aktív korú jut, és az előrejelzések szerint 2050-ben 2 nyugdíjasra jut 1 aktív korú.
A kötelező magánnyugdíj pénztárak belépése a nyugdíjrendszerbe azt célozta, hogy mi magunk termeljük meg saját jövendőbeli nyugdíjunk egy jelentős részét.
Orbánék a már félretett összeget (3 ezermilliárd forintot) elrabolták.
A rendszert megszüntették, hogy valamivel indokolható legyen a rablásuk, és új rendszert vezettek be.
Orbánék nyugdíjrendszere szerint az egyre fogyatkozó aktív korúaknak kellene kitermelni az egyre növekvő számú nyugdíjas nyugdíját.
Ebben a rendszerben, ha azt akarják, hogy a nyugdíjak értéke ne csökkenjen a következő főbb intézkedéseket tehetik.
1. Növelik a nyugdíjkorhatárt. (Ez várható.)
2. Növelik a nyugdíjra befizetett járulék, adó stb. összegét. (Ez megkezdődött.)
3. Szigorítják a nyugdíj feltételeket. (Ez megkezdődött.)
4. Csökkentik a nyugdíjak, járulékok értékét. (Ez megkezdődött.)
5. Csökkentik a nyugdíjasok várható életkorát. (Ez megkezdődött).
Természetesen Orbánék a kisebb ellenállás irányában indultak.
Azokkal az intézkedésekkel kezdték, aminek szenvedő alanyai a leggyengébbek, a legkevésbé tudnak védekezni az Orbáni terror ellen.
- Felülvizsgálat címén emberek ezreitől vették el a rokkant nyugdíjat, járulékot, vagy csökkentették az amúgy is szerény összeget.
Ezzel olyan emberek életkörülményeit tették még nyomorúságosabbá, akik inkább segítséget még több törődést érdemelnének.
Viszont kétszeresen spóroltak egyrészt csökkent a havonta kifizetett összeg. Másrészt lerövidül a várható életkor az életfeltételek jelentős romlása következtében, ezzel csökken az az idő amíg a nyugdíjat igénybe tudják venni..
- Tönkretették az egészségügyet.
Ezzel az intézkedéssel az idős, nyugdíjas korú emberek várható élettartama lecsökken és jóval rövidebb ideig tudják igénybe venni a nyugdíjat.
Ilyen sunyi aljas intézkedésekkel igyekeznek ideig-óráig fenntartani a nyugdíjrendszer stabilitását.
Ha ez így folytatódik, eljön az az idő, hogy akire nincs szükség, azt elpusztítják?
Meg kell előzni ezt a szörnyű jövőt.
Minél előbb kell kergetni ezeket a nemzet és nép ellenes hazaárulókat!
https://www.facebook.com/245315675667043/photos/a.245325092332768.1073741827.2453 15675667043/418288015036474/?type=3&theater
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 22:38:17, kedd
|
| |
| |
Offshore milliárdosok csapolják a magyarok pénztárcáját
titkolthirek / 1 hét ago
Magyarország egyike az offshore vagyonkimentés által legkedvezőtlenebbül érintett húsz fejlődő országnak. Az 1980-as évek óta Magyarországról kiáramlott összeg nyers számítások szerint a mostani magyar államadósság két és félszeresét teszi ki. Az államkasszából hiányzó adó nagyjából 242 milliárd dollár, és ez megelőzi a nálánál sokkal nagyobb, és korruptabb hírben álló Ukrajnát és Kazahsztánt is - idézte a fentieket egy 2012-es nemzetközi kutatás hazánkra vonatkozó megállapításaiból Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem kutatója, volt APEH elnök, egy, az offshore adóparadicsomokról szóló beszélgetésen hétfő este a Millenárison.
Pitti Zoltán Fotó: Berecz Valter
Pitti Zoltán - Fotó: Berecz Valter
Az eseményt a DemNet Alapítvány szervezte. Az volt a céljuk, hogy felhívják a közvélemény figyelmét az offshore adóparadicsomokra, és általában a túlsúlyra törő globális pénzügyi rendszerre, amely aláássa a demokráciát. Arról van szó, hogy a multinacionális vállalatok és a világ legvagyonosabb emberei egyszerűen megússzák az adófizetést, miközben az átlag állampolgár fizet az olyan közszolgáltatásokért, mint az egészségügyi ellátás, iskolák, utak és minden más, ami az adónkból épülhet.
Miközben az egyszerű állampolgárokon, azaz a többségen egyre nagyobb az adóterhelés, a gazdagok és a multicégek alig fizetnek adót. Ez részben a globálissá vált offshore adókimentésnek köszönhető, amelyben Magyarország is érintett. Érezzük, hogy ez nem jól van így, ezen változtatni kellene, erre hívták fel a figyelmet a szervezők és a meghívottak.
A DemNet eseményén a hazai közönség először láthatott egy brit dokumentumfilmet az adóparadicsomokról (Pay We Price, r.: Harold Crooks, 2015.), majd a filmvetítés után meghívott szakértő vendégek beszélgetését hallgathatta meg a témáról. A beszélgetésen Pitti Zoltán mellett, Oszkó Péter jogász, volt pénzügyminiszter, és Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója vett részt. Tudósításom a dokumentumfilm, a kerekasztal-beszélgetés, illetve némi utánaolvasás alapján készült.
Két csoport kezében az offshore vagyon
Ha a Kajmán-szigetek holnap elsüllyedne az óceánban, nem változna semmi, mert ugyanúgy megmaradna a világ egyik offshore nagyhatalmának. Bár a világ offshore pénzügyi vagyonának 20 százaléka itt van bejegyezve, a valóságban a pénz multinacionális nagyvállalatok és a világ leggazdagabb embereinek bankszámláin található a londoni Cityben, Svájcban vagy Szingapúrban. A Kajmán-szigetek központi bankjának elnöke soha nem dolgozott pénzügyi területen. Ő egy stróman, aki 25 éve aláírja, amit elé tolnak neki - hangzott el a brit dokumentumfilmben.
Kicsit utánaolvasva, kiderül: a világ teljes pénzügyi vagyonának 20 százaléka lehet offshore központokban. Ennek döntő része feltehetőleg soha nem adózott sehol. Ez a vagyon nagyjából 18 500 milliárd dollár lehet, ami 41 444 000 milliárd forint, a magyar GDP 150-szerese - írja a Tax Justice Network jelentése.
A felfoghatatlan méretű offshore vagyont két csoport tartja a kezében a világon: a multinacionális vállalatok és a világ leggazdagabb emberei. Vajon hány kórházat, iskolát, óvodát lehetne építeni ebből a vagyonból, amelyet eltitkoltak a nemzeti adóhatóságok elől világszerte? - kérdezheti a tisztelt olvasó.
A világban nagyjából a hatvanas évektől az a trend, hogy a multinacionális vállalatok világszerte egyre kevesebbet adóznak a saját országukban. Az Amazonnak, a Starbucksnak nincs székhelye Európában, a számlázás Luxemburgból történik, ami Európa egyik adóparadicsoma. A Google éves adózatlan nyereségének 80 százalékát egy bermudai fantomcégen keresztül optimalizálja. Így a teljes adófizetésének nagyjából a felét megússza. Az USA-ban 1952-ben még az állam adóbevételeinek 32,1 százalékát adta a társasági adó, tavaly már csak 8,9 százalékát - hangzott el a filmben.
A multik azt mondják erre, nagyon sok iparűzési adót fizetnek, és közterhek formájában visszaadják az államnak a nyereségük egy részét. Ez igaz, de ezt ugyanúgy el lehet mondani az egyszerű brit kisvállalkozóról is, aki egyébként éppen a multik miatt megy tönkre - hangzott el a filmben egy brit parlamenti bizottság ülésén, ahol a Starbucksot és az Apple képviselőit hallgatták meg, illetve vonták felelősségre igen kemény szavakkal a brit politikusok a cégek ellen indult vizsgálatok kapcsán.
Magánemberek
Nemcsak a multik, hanem a nagyon gazdag magánszemélyek is offshore-ban tartják vagyonukat. És ezek nem feltétlenül piszkos vagyonok, de többnyire azok. Tehát a zavarosban halászó politikusok, fegyverkereskedők, strómanok, tőzsdeügynökök, milliárdosok mellett ugyanúgy megtalálhatók vállalatbirodalmakat felépítő üzletemberek, neves bankvezérek, vagy ismert emberek, akik tisztességes úton szerezték vagyonukat.
A gazdagok azt mondják, keményen megdolgoztak a vagyonukért, és nem hajlandóak tőkejövedelmük felét befizetni az amerikai, brit, svájci, svéd, esetleg magyar államkasszába. Azt is mondják, ők a legnagyobb személyijövedelem-adózók, és ha ők nincsenek, munkahelyek ezrei nem jöttek volna létre. Nekik ez a pénz jár, mert ők sokkal többet adtak bele a közös kasszába, mint amennyit kivesznek, és ez így erkölcsös.
És mi a helyzet Magyarországon?
Ahelyett, hogy értelmetlen kapitalista-gyalázásba és demagóg multiellenességbe fordulna a cikk, nem árt felidézni: a magyar állam számára is közismert, hogy majdnem minden jelentősebb gazdasági szereplő offshorozik hazánkban. Nemcsak a multinacionális vállalatok, illetve egyes szolgáltatóközpontok, hanem a magyar tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncok, pénzügyi cégek, ingatlanfejlesztők, és más válallatok is kiviszik a tőkejövedelmüket, a külföldiekhez hasonlóan. Ez egy globális probléma, és a világ minden országát érinti.
A beszélgetés legérdekesebb részei éppen azok voltak, amelyben a résztvevők hazai tapasztalataikat osztották meg a közönséggel. A résztvevők személyes élményeik alapján visszaemlékeztek egykori hivatali idejükre, illetve részben megerősítették a fenti állításokat.
A beszélgetésből az körvonalazódott bennem, hogy a magyar vagyonkimentés a hazai adórendszer 1988-as megalakulásával egyidős, illetve komoly magyar vállalati és egyéni érdekek (ami Magyarországon sajátosan is egybefonódik) akadályozzák elsősorban, hogy a törvényalkotás, a mindenkori kormány érdemben kezelje ezt a problémát.
Pitti Zoltán, aki az APEH elnöke volt 1994-1997 között, például elmondta: ő a Pénzügyminisztériumban 1992-ben találkozott először magyar offshore vagyonokkal, amelyeket külföldre vittek ki.
A minisztérium érzékelte ezt a problémát. Próbáltunk felállítani egy akciócsoportot, hogy kövesse, tárja fel ezeket az offshore ügyeket, de ez kudarcba fulladt.
Azt mondta, azért fulladt kudarcba, mert 1992-ben nem voltak képzett, nyelveket beszélő adóellenőrök, nem volt számítástechnikai infrastruktúra, és a kétezer felkért adóellenőrből nagyjából nyolc volt, aki tényleg értett is ehhez az új területhez, de ebből négy nem vállalta a munkát, mert kevés volt a fizetés, amit kínálni tudtak nekik a piaci szférához képest.
És hogy azóta mi történt? Szerinte rosszabbodott a helyzet.
Pitti úgy vélte, mára általánosan elterjedtté vált a magyar vállalatok körében a külföldre történő vagyonkimentés.
Csak meg kell nézni a top500 hazai vállalat kiadványokat. Ebből világosan látszik, hogy sok cég adózás utáni eredménye azonos az adózás utáni eredményével, ami adózási nonszensz. Ez azt is jelentheti: ezek a cégek egy fillér társasági adót nem fizetnek.
Oszkó Péter a Bajnai-kormány pénzügyminisztere volt 2009-ben. Ő azt mondta, hogy amikor a Bajnai-kormány meghozta az offshore-vagyonok kimentését megakadályozó jogszabályokat, felhívta egy nagyon ismert, magyar nagyvállalkozó, hogy mi ez az egész.
Az ismert magyar üzletember kifejezte nemtetszését az offshore törvényekkel kapcsolatban. Azt válaszoltam neki, hogy mi ehhez sajnos ragaszkodunk, legfeljebb a következő kormány majd eltörli. Így is lett.
Hozzátette: személyesen is furcsa helyzetbe került ezen törvények kapcsán, mert miközben az ellenzékben lévő Fidesz őket offshorelovagozta meg bankárkormányozta, kormányra kerülve egyik első intézkedésükkel (Rogán Antal egyéni képviselői indítványával) eltörölték az offshore vagyonok kimentését megakadályozó szabályokat.
Oszkó Péter Fotó: Berecz Valter
Oszkó Péter - Fotó: Berecz Valter
Lyuk a rendszerben
A volt pénzügyminiszter elmondta, azért hozták az offshore jogszabályokat 2009-ben, mert a hazai fogyasztásban olyan vagyonelemeket találtak, amelyeknek nem volt, nem lehetett forrása. Senki nem tudta, honnan jöttek ezek a vagyonok, mi az eredetük - mondta.
Oszkó Péter elmondta még, szerinte nagyon figyelemreméltó, hogy amikor egy ismert magyar üzletemberről a napokban ,,egyszer csak kiderült", hogy 64 milliárd forintnyi magánvagyonát évek óta Szingapúrban tartja, ez vajon miért nem okoz országos felháborodást, a sajtó miért nem ír róla megfelelő kontextusban.
Mi a megoldás?
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az offshore ellen csak nemzetközileg lehet érdemben fellépni, hiszen a vagyonkimentés nincs tekintettel az országhatárokra. Hiába hoznak az egyes országok progresszív szabályozást, ha ezt nem követik a többiek. Az egyensúlytalanságok miatt ráadásul a fejlődő országokban van egy káros nemzetközi adóverseny, amelyben a kormányok jelentős kedvezményrendszerekkel igyekeznek egymásra licitálni, hogy idecsábítsák a fejlett világ multinacionális vállalatait. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a cégek nullához közelítő társasági adót, csökkentett iparűzési adót fizetnek, plusz forintmiliárdokat kapnak a munkahelyteremtéshez.
Oszkó Péter szerint a kormányok mindenhol kettős játszmát űznek az offshore-ral kapcsolatban. Egyrészt élvezik ennek előnyeit, mint Luxemburg, másrészt csak szavakban akarnának harcolni, és mindenki a másik országra vár. Bár Oszkó szerint az USA mintha az utóbbi időben nagyobb elszánást mutatna az offshore elleni küzdelemben.
Pogátsa Zoltán Fotó: Berecz Valter
Pogátsa Zoltán - Fotó: Berecz Valter
Pogátsa Zoltán úgy vélte: a magyarországi offshore vagyonkimentés sikere azt bizonyítja, hogy a megszorítások többsége, amivel a lakosságot megnyomorították az elmúlt 35 évben, teljesen értelmetlen volt. Ezen felül pedig örökre érvényét vesztik azok a kijelentések, amelyek szerint a magyar állam túl nagy lenne, a jóléti juttatásokat pedig tovább kellene kurtítani.
Pogátsa szerint ugyanis az adóparadicsomok központi szerepet játszanak abban, hogy az állami újraelosztó rendszerek finanszírozhatlanokká váltak. Szerinte a gazdagok és a szegények közötti különbség 1920 és 1960 között világszerte nagyon alacsony volt. Az olló az offshore megjelenésével kezdett szétnyílni a hatvanas években. Ma már a világ vagyonának 85 százalékát a felső 1 százalék birtokolja.
Szavaiból azt is ki lehetett hallani, hogy az offshore a kapitalizmus, és talán a demokrácia végnapjainak a jele, és ha nem történik valami jelentős változás, az egész hirtelen összeomolhat, és akkor sokkal nagyobb bajok jöhetnek az emberiségre, mint az gondolhatnánk.
Kis offshore történelem
A brit dokumentumfilm szerint az offshore-paradicsomokat a londoni Cityben találták ki adójogászok az 1970-es években. A városrésznek még II. Edward király adott előjogokat a XIV. században, amelyeket a mai napig is megőriztek. A City közigazgatásilag, adójogilag ma sem része a mai Londonnak. Az okos adójogászok azokat a szabályozásokat, melyek eredetileg a helyi gazdaságot voltak hivatottak támogatni, és melyek Londont a világ első adóparadicsomává tették, a Brit Birodalom többi részére is exportálták, mint például a Kajmán- vagy a Seychelles-szigetekre. Így az offshore gyorsan túlnőtt önmagán: kivételből általános szabállyá vált. Ezt a folyamatot erősítette a 80-as években kezdődött globalizáció, illetve a 90-években kialakuló internet. A világkereskedelem több mint fele adóparadicsomokon keresztül folyik, legalábbis papíron. Az adóparadicsomokban akár 32 billió dollár (elképesztően sok forint) lehet elrejtve; ez az USA és Japán együttes vagyonának felel meg.
https://titkolthirek.wordpress.com/2015/12/01/offshore-milliardosok-csapoljak-a-m agyarok-penztarcajat/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 22:32:54, kedd
|
| |
| |
A házaspár otthon ül a tévé előtt.
A férj mogyorót eszik, feldobja őket, és a szájával elkapja. Amikor azonban a felesége szól hozzá és félrefordítja a fejét, az egyik mogyoró a szája helyett a fülébe pottyan.
A feleség próbálja kiszedni, de csak még jobban benyomja. Miközben ott próbálkoznak, hazaér a lányuk egy fiúismerősével.
Amikor a fiú meghallja, mi történt, átveszi az irányítást. Bedugja a két ujját a férfi orrába, majd azt mondja neki, hogy vegyen egy nagy levegőt, csukja be a száját és próbálja az fülén kifújni a levegőt. A férfi megpróbálja, és
csodák-csodája, a mogyoró kirepül a füléből.
A nagy műtét után a lányuk kiviszi a fiút a konyhába, hogy egyenek valamit.
A feleség azt mondja a férjének:
- Nagyon okos gyerek ez. Szerinted mi lesz belőle, ha felnő?
- Hát, az ujjának a szagából kiindulva a vejünk... |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-12-08 22:29:43, kedd
|
| |
| |
Drámai fordulat Németországban!
2015.12.08.
Merkel egyre hosszabban hallgat, de beszél helyette más. Most éppen azt jelentette ki a belügyminisztere, hogy a szírek sem kellenek már Németországnak. Hol vagyunk már a Wilkommenskultur agyrémétől!
Merkel vagy a bukás szélén áll és ezért hallgat, vagy végre belátta, hogy egyre nagyobb baromságokat művelt, amit vissza kell valahogyan csinálni, de másra bízza a szar visszalapátolását a lóba...
Minapi hír, amiről a magyar sajtó nagy része szemérmesen hallgat:
,,Németországban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) rövidesen ismét teljes körű eljárás alá vonja a szíriai menedékkérőket, szakítva az egyszerűsített eljárás egy éve bevezetett gyakorlatával.
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter csütörtökön elmondta, hogy utasítja a minisztériuma felügyelete alá tartozó menekültügyi hatóságot, hogy térjen vissza az eredeti gyakorlathoz.
A jobbközép CDU politikusa fontosnak nevezte, hogy valamennyi menedékkérő esetében folytassák le a benyújtott dokumentumok vizsgálata mellett a kérelmező meghallgatására is kiterjedő, teljes körű eljárást.
A miniszter azzal érvelt, hogy a szíriai menedékkérők a korábbi időszakkal ellentétben már jellemzően nem közvetlenül a polgárháború sújtotta hazájukból érkeznek Németországba, hanem a Szíria térségében működő biztonságos menekülttáborokból, ezért nem indokolt a rendszerint a polgárháborús menekülteknek járó státusz szinte automatikus megadását eredményező gyakorlat fenntartása."
Jó reggelt, Németország! Ez itt a való világ!
Mint kiderült egyébként, a belügyminiszter már november elején ezt akarta, de akkor megakadályozta az intézkedést Merkel és koalíciós baloldali párt. Várhatóan most már nem merik ezt megtenni.
És akkor vége lehet a sokszázezer - január elsején született Mohamed nevű - ,,szír menekült" tobzódásának Németországban és Európában.
Ezzel persze beismerték, hogy ebben is Orbánnak volt igaza, akik kezdettől fogva mondta, hogy ezek nem háborús menekültek...
http://demagog.blogstar.hu/2015/12/08/dramai-fordulat-nemetorszagban-/22998/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 31
|
|
|
|
2015. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
411 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 509
- e Hét: 3611
- e Hónap: 14722
- e Év: 168218
|
|
|
Offline
