Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
Az egri Kisboldogasszony temető története
  2015-03-31 22:26:00, kedd
 
  "Az egri temetőkről készített összeírás 1779-ben említi, hogy a ,,Felnémeti hóstyán a Kisasszony-kápolnánál emberemlékezetet meghaladó időben létesült" a temető (Heml Eger v. ir. 1785: 257/LXXII/a). Egy 1823-ban készült katonai térkép (vö. Breznay I., Eger múltjából. Eger, 1924. 24. I.: Még egy térkép a régi Egerről) a Kisasszonytemető helyét ,,Slovakische Capeln und Gottes-Acker"-nek jelzi, bár a XVIII. század elején, amikor a temetőkápolna létesült, Egernek számottevő szlovák lakossága nem volt.
A Kisasszony-temető, a Szent Miklós-, Rác-, vagy Felnémeti kapun kívül, 1720-ban iktatja először a halotti anyakönyv így: ,,... ante Portam Rascianam. ." vagyis Rác-kapu előtt; írták azonban úgy is a Rác-kapun kívül (Extra Portam Rasc.). A század végén, Tót-temető néven emlegetik a hivatalos írások, míg a Hatvani vagy Fájdalmas-temetőnek (Magyar-temető volt a neve).
Mivel pedig a kápolna Bucsuját, mint manapság is, szeptember 8-án, vagyis Kisboldogasszony napján tartják, lassankint a Kisasszony - temető nevet kapta. 1739-ben ily néven kap egy kis hagyatékot.
Itt is sok tekintélyes egri család temetkezett, de - sajnos - a régi síremlékek jobbára olvashatatlan írásúak.
A fertálymesterek honlapjukon megjelenített térképen úgy jelölik, hogy a Kisasszony temető a Felső-Károlyvárosi kerülethez tartozik. Mind ez a mai állást mutatja."
[Acenter]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Temetkezési szokások...
  2015-03-30 23:06:31, hétfő
 
  "László Gyula a honfoglalás kori katonáskodó vezetőréteg temetőinek ásatása során vetette fel annak lehetőségét, hogy az ott felismerhetően követett gyakorlat - miszerint egy-egy temetőterületen, összetartozó sírcsoportban azonos rokonsági kötelékbe tartozók nyugszanak - a népi, s mindenekelőtt az erdélyi hagyományokban tovább él. Erre enged következtetni az 1279-es budai zsinat határozata is, amely kimondja, hogy a halottakat csak a cinterembe vagy ott lehet eltemetni, ahol elődeik pihennek. Mivel az utóbbi másfél évszázadban valamennyi község szorgalmazta temetőiben a soros, személyválogatás nélküli, az elhalálozás sorrendjében történő temetkezést, s ez idáig nem sok rendszeres, társadalmi szempontokat is figyelembe vevő temetőfelméréssel rendelkezünk, így kevés adat alapján nehéz egyértelműen állást foglalni. A leggondosabban feltárt példát Rákosdról (Hunyad m.) ismerjük, Kós Károly munkájának eredményeképp. Itt az egyes nemzetségeknek, nagycsaládoknak a település rendjében elfoglalt helye, társadalmi rangja tükröződik egyrészt a templomi ülésrendben, másrészt - az azonos rokoni körbe tartozók sírjainak egy csoportba rendeződése által - a temetőben. A rokoni, családi, bokros temetkezés rendjét Tiszaigarról ismerjük. A családi temetkezés igénye és szokása ma is él. A soros temetőkben is mindenekelőtt házaspárok, szülők és gyermekek, s testvérek egymás melletti sorokban nyugszanak."

[MAGYAR NÉPRAJZ]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Már a koronára sem tudtak vigyázni...
  2015-03-29 21:21:46, vasárnap
 
  1436.05.10. Zsigmond végleg elhagyja az országot.
1436.08.23. Zsigmond bevonul Prágába.
1437 - 1439 Habsburg Albert a magyar király, Zsigmond veje. 1440 Kottaner Jánosné, Wolfram Ilona, Erzsébet királyné komornája Visegrádról ellopja a Szent Koronát, majd Komáromban átadja a királynénak. Erzsébet királyné fiút szül, aki később V. László néven magyar király lesz. Krakkóban a magyar rendek küldöttsége magyar királlyá választja Ulászló lengyel királyt. (Magyar-lengyel perszonálunió 1444-ig). Polgárháború tör ki Erzsébet királyné és I. Ulászló hívei között.
1437 előtt Énekek Kont Istvánról, Ozorai Pipóról, Tar Lőrincről és Toldi Miklósról.
1437 után Suky Benedek kelyhe.
1437. Erdélyben parasztfelkelés robban ki részben a megemelt adók, részben Marchiai Jakab inkvizíciós tevékenysége miatt. Kolozsmonostoron a parasztok és nemesek követei egyezményt kötnek a paraszti szolgáltatásokról.
1437. A magyarok, szászok és székelyek megkötik az ún. Kápolnai uniót, a három erdélyi rendi nemzet unióját. Az erdélyi nemesi hadak Kolozsvár mellett legyőzik a parasztok seregét. Meghal Zsigmond király, Váradra temetik.
1437. meghal Luxemburgi Zsigmond Utódja Habsburg Albert (-1439)
1437.03. Parasztfelkelés tör ki Erdélyben.
1437.03. Kardos János vezetésével parasztfelkelés tör ki aSzászföldön és az erdélyi Fehér megyében.
1437.06. A parasztmozgalom átterjed Erdély északi felére és a Tiszántúl egyes megyéire is.Az erdélyi parasztság vezére Budai Nagy Antal.
1437.07 eleje Dés közelében a parasztsereg győzelmet arat a Csáky László vajda által vezetett nemesi hadakon.
1437.07.06. Első kolozsmonostori egyezmény.
1437.07.06. A kolozsmonostori konvent előtt a nemesség és a parasztok egyezményt kötnek.
1437.09 vége Az erdélyi nemesség ismét vereséget szenved a parasztoktól Apátinál.
1437.09.16. A kápolnai unió.
1437.09.16. Az erdélyi három rendi nemzet: a magyar nemesség, a székelyek és a szászok Kápolnán unióra lépnek a fölkelő parasztok ellen.
1437.10.06 - 10. A fölkelt parasztság és a nemesség Apátiban újabb egyezményt köt.
1437.10.10. Második kolozsmonostori egyezmény.
1437.12.09. Zsigmond német-római császár, magyar és cseh király meghal a morvaországi Znaimban (Znojmó).
1437.12.10 - 14. Az erdélyi nemesi hadak Kolozsvár és Kolozsmonostor között legyőzik a parasztok seregét. Budai Nagy Antal elesik, az elfogott vezéreket kivégzik.
1437.12.18. Az országtanács királlyá választja V. Albert osztrák herceget, aki az első Habsburg-dinasztiabeli uralkodó a magyar trónon.
1437-1439. Albert uralkodása
1438 - 1471. Pachacuti uralkodása.
1438 nyara Török csapatok pusztítanak a Szászföldön.
1438. Buda magyar lakossága a németekkel szemben kivívja jogait.
1438.01.01. I. Albert királlyá koronázása.
1438.02.02. Az erdélyi három nemzet Tordán megújítja az 1437.09.16.-i kápolnai uniót.
1438.03.18. I. Albertet Frankfurtban német királlyá választják, II. Albert néven uralkodik.
1438.05.06. I. Albertet cseh királlyá választják.
1438.07. A cseh korona miatt háború tör ki V. Albert és III. Ulászló lengyel király között.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Hősök kápolnája:
  2015-03-28 23:31:39, szombat
 
 
"A kálvária dombon, a temető ÉK-i részén áll Zamárdi harmadik temploma, amely a két világháborúban elesett hősök emlékére emeltetett. A zamárdi, szántódi és tóközi hősöknek örök emléket állít e kicsiny, kerek kápolna, melyet a hazafias Laki Benő plébános saját költségén építtetett 1934-ben. Tervezője Gecse Viktor. A neobizánci stílusú körkápolna bejárata elé dór oszlopos előcsarnok épült, tetején a magához szólító Krisztus domborműve látható, alatta a frízben az ehhez illő bibliai idézet: "Jöjjetek hozzám". A bejárat kosáríves, a teret csegelyes, lapos kupola fedi. Belsejében egy-egy nagyméretű márvány emléktábla őrzi az I. és II. világháborúban életüket áldozó katonák nevét. A kápolnában nyugszik az építtető plébános. Sírja előtt a hófehér Jézus-feszület és a két lator szobra áll."

[Acenter]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 102.
  2015-03-27 23:36:41, péntek
 
  "1956 decemberétől valóságos halálgyárként működött a magyar igazságszolgáltatás. A forradalmat követő megtorlás során Eörsi László történész kutatásai szerint 225 felkelőt végeztek ki '56-tal összefüggő cselekmények miatt. Az első áldozat a miskolci gyalogsági lőtéren, statáriális bírósági ítélet alapján agyonlőtt Soltész József volt 1956. december 15-én. Utolsóként a budapesti gyűjtőfogházban 1961. augusztus 26-án felakasztott Hámori István, Kovács Lajos és Nickelsburg László életét oltotta ki a hatalom. A kádári megtorlás áldozatainak pontos számát azért is nehéz megállapítani, mert a forradalom utáni években a felkeléssel össze nem függő politikai perekben is hoztak halálos ítéleteket - 1959 és 1961 között például 25 egykori csendőrt végeztek ki régebbi bűncselekmények vádjával. Egyes '56-osokat pedig köztörvényes vádak alapján ítéltek halálra, más esetekben viszont "valódi" köztörvényes elítéltek jutottak bitóra."
[A népköztársaság hóhérai / válasz.hu]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
900 éves körtemplomot találtak Miskolctapolcán
  2015-03-27 11:40:13, péntek
 
  "Váratlan régészeti lelettel zárult a Herman Ottó Múzeum április óta ásatása a Miskolc-tapolcai barlangfürdő előtt, egy 11. században épült kör alakú templom falait találták meg. A történészek több mint száz éve keresik a városnak is nevet adó Miskolc nemzetség monostorát, amelyet az 1500-as évek harcai pusztítottak el. [...]
A kerek templom közepén a Herman Ottó Múzeum régészei egy gondosan elkészített, téglával falazott sírt találtak. A rotunda lett tehát a kegyúr temetőkápolnája. Tőle nyugatra egyébként volt egy másik temetőkápolna is, itt szintén téglával falazott sírokat találunk. Ezek lehetnek az időközben ágakra szakadó Miskolc nemzetség tagjainak a temetkezései. Az államalapítás idején a szerveződő megye élére Szent István király állította Borsodot, akit jelentős birtokokkal adományozott meg az uralkodó. Utódai itt telepedtek le, egyiküket hívták Miskolcnak, aki nevet adott a legfontosabb birtoknak. Nem tudják, hogy az ő temetkezését találták-e meg a rotundában, mert a 15. században sírrablók dúlták szét a sírt. De azt valószínűsítik, hogy ez a sír volt a tapolcai bencés apátság alapítójának a sírja, aki a már említett egy Miskolc nevű előkelő, vagy annak közeli leszármazottja volt."

[Index]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Zsigmond honvédelmi reformjai...
  2015-03-23 21:36:21, hétfő
 
  1428. I. Mohamed szultán Galambócnál legyőzi a magyar seregeket.
1428.04 - 06. Galambóc ostroma, a vár oszmán kézen marad.
1428.05 elején A híres galambóczi csata, amikor Rozgonyi Cecilia is részt vett a Dunán vívott küzdelemben. Sőt az egyik gályát ő maga kormányozta. Zsigmond király itt is, mint Nikápolynál, csónakon menekült meg a török elől.
1428.05 elején Erre az időtájra teszi körülbelül Bél Mátyás (Notitia Hungariae, Anno 1736. III. köt. 44. old.) Zsigmond király hídépítési kísérleteit is, melynek emlékét Pesten, a romokon talált felírat eképpen örökíti meg: ,,Zsigmond király míve, aki kőhidat akart vala a Dunán által építeni."
Bél Mátyás szerint: ,,A hajóhíddal átkapcsolt Duna mindkét várost összekötötte egymással. Zsigmond azonban, mivel ezt a hidat a gyakori viharok megrongálták s a teherhajók járásait amúgy is megnehezítette, úgy határozott, hogy hatalmas ívekkel kiképzett kőhíddal cseréli fel. Ezen elhatározására talán Traianus példájáról jutott. A megkezdett munkálatok maradványai, de már omladozó romokban, Pest határai fölött ma is fennállanak.
Mikor mi egy alkalommal utána kutattunk, hogy a folyó partján mire szolgál ez a hatalmas, abbamaradt épülettömb, az itt lakó falusi nép, amelynek emlékezetében e helyekhez fűződő történeti események élnek, igazának biztos tudatával erősítette meg."
1429 - 1433. A veszprémi káptalanban összeállítják a könyvtár jegyzékét.
1429. A gönci pálos templom felszentelése.
1429.05. A Német Lovagrend betelepítése a szörényi bánságba.
1430 körül A pozsonyi vár újjáépítése.
1430.04. Magyar sereg Nagyszombatnál vereséget szenved a huszitáktól.
1430.05.03. Rendelkezik Zsigmond király a Pozsonyban építendő hajóhídról. S mint a későbbiekben látjuk, a pozsonyi híd mindig állandó gondoskodás tárgya marad. A két part közti összeköttetés fenntartása Pozsonynál a török uralom alatt is a mi feladatunk volt.
1431 - 1444. A bázeli zsinat.
1431. Zsigmondot Milánóban itáliai királlyá koronázzák.
1431. Jeanne d'Arc máglyahalála
1431.11.09. A husziták Vág völgyében vereséget szenvednek a magyaroktól.
1431.11.29. Zsigmondot Itália királyává koronázzák.
1432 - 1433. Felépült az Al-Duna őrzésére Szendrő vára. Brankovits György szerb despota volt az építtető, aki nem bírt a törökök terjeszkedésével megbirkózni. Ebben a várban érte utol a halál Brankovitsot, mint 90 esztendős aggastyánt.
1432. Zsigmond nagyszabású honvédelmi reformokat tervez a törökkel szemben.
1432.06. A husziták elfoglalják Nagyszombatot.
1432.08. Az országnagyok elrendelik a husziták ellen az általános nemesi felkelést. A törökök betörnek a Szászföldre.
1433. Zsigmondot Rómában német-római császárrá koronázza IV. Jenő pápa.
1433. Luxemburgi Zsigmond császár lesz
1433.05.31. Zsigmondot német-római császárrá koronázzák.
1433.06.04. Ötéves fegyverszünet Velencével.
1433.06.04. Zsigmond Rómában öt évre fegyverszünetet köt Velencével.
1434 előtt Stibor-síremlékek.
1435. Zsigmond a pozsonyi országgyűlésen közzéteszi a bírósági reformokat tartalmazó dekrétumot, majd a honvédelem szervezéséről szóló törvényt.
1435. Az 1435. évi II. dekrétum 23. cikkelye 5. §, és 6. §-ában megújítja Zsigmond király a kompok, révek és átkelő helyek jó karbantartására vonatkozó elődei által kiadott szigorú rendelkezéseket.
1435.03. A pozsonyi országgyűlés, a nagy dekrétum kiadása.
1435.03.12. Zsigmond Pozsonyban kibocsátja a honvédelem szervezéséről szóló törvényét.
1436.01. Zsigmond megegyezik a cseh rendek követeivel Székesfehérvárott.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
A szkíták temetkezése...
  2015-03-22 21:36:54, vasárnap
 
  "A szkíták réges-régen a mai Ukrajna területén éltek. Nomád állattenyésztéssel foglalkoztak, ami azt jelentette, hogy egyik helyről a másikra vándoroltak friss legelőt keresve állataiknak. Ilyen életmód mellett nem építettek várakat, tornyokat, nagy falakat. Csupán kurgánjaik (sírjaik) maradtak fenn napjainkig. Mivel hittek abban, hogy az evilági élet befejezése után kezdetét veszi a túlvilági, halottaikat legjobb ruháikban, ékszereikkel, fegyvereikkel hantolták el. Melléjük finom ételeket és italokat is tettek. A szkíta sírok földalatti házakhoz hasonlítottak, több helyiséget alakítottak ki fából. Ezeket katakombáknak nevezik.
A szkíta főurakkal együtt eltemették lovaikat és rabszolgáikat is. A földalatti palotát deszkákkal fedték le, amire földet, kurgánt hánytak. Minél előkelőbb volt az elhunyt, annál magasabb volt a kurgánja."
[Ukrajna története / V. Sz. Vlaszov]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Diktatúrák áldozatai 101.
  2015-03-21 20:38:17, szombat
 
  "A forradalmat a szovjet túlerő leverte. Az országban ötvenkét helyen likvidáló sortüzeket tartottak, ahol válogatás nélkül végeztek ki nőt, férfit, gyereket, aggastyánt megtorlásképpen. Több mint 500 ezer ember ment el nyugatra. A politikai fogoly úgy érezte feleségével, Veronkával - aki ekkor már gyermeket várt -, hogy biztonságban vannak itthon. 1958. október 6-án mindkettejüket elvitte az ÁVH.
A módszerek nem változtak, 2 hétig ütötték ahol érték, a bal lába meg is bénult. Feleségét mikor hónapok múltán újra látta nem ismerte meg. Elvesztették babájukat magzati korban, 5 és fél hónaposan, fiú lett volna. Veronka később idegszanatóriumba került, miután kijött onnan, a megpróbáltatások miatt a vonat alá ugrott Agárdon és sérüléseibe belehalt.

Schrötter Tibor egy nemzetközi egyezmény miatt került ki a börtönből. Azóta sem tud megbocsátani az ellene vétkezőknek, a rabok fohászát imádkozza. Az emeleti kiállító teremben a bemutatott fotók és egyéb dokumentált anyagok bejárták a világot Izraeltől Norvégiáig. Csorna volt a negyvennyolcadik állomás, ahol kiállították gyűjteményét. A személyesen megélt élmények megismerése után válik valóságos tragédiává a történelem borzalma - zárta előadását az egykori politikai fogoly."

[Senki sem tudja, hogy hol vagy, a bőröddel sem kell elszámolni]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
A pozsonyi Pawer-ház építése
  2015-03-20 18:37:37, péntek
 
  1419-1434. Huszita háború
1420 - 1430 körül Elkészül a Huszita Biblia címen ismert első magyar Biblia-fordítás; a boszniai ferences rendtartomány vikáriusa, Szalkai Balázs rendje múltjával kapcsolatos anyaggyűjtésbe kezd.
1420 - 1446. Brunellesci elképzelései szerint elkészül a firenzei dóm 40 méter széles ,,rekord-kupolája".
1420. Zsigmond csehországi hadjárata.
1420.07. Trau és Sebenico meghódol Velencének, Dalmácia velencei fennhatóság alá kerül.
1420.07. Zsigmondot cseh királlyá választják Prágában.
1420-as évek A budai gótikus lelet szobrainak készítése.
1421 - 1451. II. Murád szultán uralkodása alatt az Oszmán Birodalom újból terjeszkedni kezd a Balkánon és Kis-Ázsiában.
1421. Ekkor kelt a főrendieknek az az okmánya, mellyel megerősítik Zsigmond királynak intézkedéseit, melyek értelmében az egész Csepel szigetet nejének Borbála királynénak ajándékozta.
A Csepel sziget nevéről is tudnunk kell, hogy egy ideig Csepel helyett Ráczkevei-sziget nevet is használták, vagy röviden csak Nagy-Szigetnek nevezték. A törökök Kovinska Ada, meg Kovil szigetnek hívták.
1421. meghal V. Henrik a Plantagenet -házból
1421. VI. Henrik kerül az angol trónra
1421.09.03. Zsigmond megtiltja a városoknak, hogy nemesek felett ítélkezzenek.
1421.09.28. V. Albert feleségül veszi Erzsébetet, Zsigmond király egyetlen lányát.
1422. A pozsonyi Pawer-ház építése.
1423. A váci ötvöscéh János illuminátor által díszített misszáléja; az ozorai ferences kolostor alapítása.
1423.03. Zsigmond Késmárkon találkozik II. Ulászló lengyel királlyal és Vitold litván nagyfejedelemmel. Pálóczi György az esztergomi érsek.
1424. A Garaiak cseszneki várának újjáépítése.
1425. Filippo Scolari újjáépítteti a székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templom délnyugati tornyát és benne kápolnát alapít; Zsigmond díszkardot adományoz Harcias Frigyes szász választófejedelemnek.
1426 - 1433. Összeállítják a zágrábi káptalan legterjedelmesebb könyvjegyzékét, mely mintegy 225 kötetet említ - előtte 1394, illetve 1406-1410 körül készült ilyen lajstrom.
1426. Zsigmond király nyílt parancsot adott ki, melyben a csllóközi Somorja város kérelmére elrendeli, hogy a Duna árja ellen elzárások és töltések építttessenek, mert az alacsony fekvésű Csallóköz rettenete sok szenvedést élt át a Duna árvizei miatt.
1426.05. Tatai szerződés Lazarevics István szerb despota és Zsigmond között.
1426.05. Zsigmond és Lazarevics István szerb despota Tatán szerződést kötnek.
1427 vagy 1428. Segesvári plébániatemplom déli kapujának építése.
1427. Giovanni D'Arcoli a rossz fogak ,,megjavítására" a fog aranylemezzel való beborítását javasolja.
1427. Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki Kálvária-oltára.
1427.03.17. Zsigmond szabályozza a bírósági eljárás módját a hadba vonulók által okozott kártételek ügyében.
1427.07.19. Lazarevics István despota halála.
1428. Zsigmond sikertelenül ostromolja az Al-Dunánál Galambóc várát.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2015.02 2015. Március 2015.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 19 db bejegyzés
e év: 311 db bejegyzés
Összes: 1029 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 312
  • e Hét: 2244
  • e Hónap: 5293
  • e Év: 14913
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.