Belépés
yaskane.blog.xfree.hu
EZ AZ ÉV AZ ÉN ÉVEM. AMIRE VÁGYOM, AZT ELÉREM. SIKERES ÉS BOLDOG VAGYOK. A CSODÁK ÚTJÁN HALADOK. yaskane :)
2008.10.16
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
Folyóiratcikkek Hajmássy Ilonáról
  2015-04-28 19:30:27, kedd
 
  Függetlenség, 1936. október 17.

Hajmássy Ilona hazajön vendégszerepelni

Évek óta többszőr szó volt már a pesti színházi világban arról, hogy Hajmássy Ilona, a Bécsben élő kitűnő magyar operaénekesnő vendégszerepeljen Budapesten. Hajmássy Ilona kint jelentős szerepeket aratott, fellépett a Staatsoper színpadán, sőt filmet is készítettek a feltűnő szépségű magyar művésznővel.
Most ismét új filmre készül, amely tavasszal lát napvilágot.
Amint értesülünk, az egyik pesti színház ismét felvette Hajmássy Ilonával a tárgyalások fonalát és minden valószínűség megvan arra, hogy a megbezélések eredményesen fejeződnek be. Hajmássy Ilona az idén télen vendégszerepelni fog egyik színházunk színpadán egy új magyar operett primadonnaszerepében.

**********

Pesti Napló, 1937. február 21.

Hajmássy Ilona beszél arról, hogy pályáját mint görl kezdte s ma már a bécsi Staatsoper tagja

Két évvel ezelőtt egy revolverlövés füstjén keresztül rajzolódott elénk egy özvegyen maradt szép fiatalasszonynak, Hajmássy Ilonának képe. Nagyon kevesen hallottak addig róla, amíg elindult a frissen ásott sírgödör felé férjének, dr. Szávozd Miklósnak koporsója. Hajmássy Ilona neve ezekben a napokban vált ismertté. Hajmássy Ilona hallgatott s egy szép napon eltünt Budapestről. Némelyek tudták róla, hogy leánykorában tagja volt az egyik budapesti operettszínház görlcsapatának. Voltak, akik arról is tudtak, hogy a fiatalasszony magyar mestereknél énekelni tanul, de mégis a meglepetés erejével hatott Budapesten az a hír, hogy Hajmássy Ilona a bécsi Volksoperben énekelt és utána a Staatsoper tagja lett, ahol a bécsi sajtó kritikusainak megállapítása szerint rendkívüli sikerrel mutatkozott be. Hajmássy Ilona most egy napra Budapestre érkezett, hogy fellépjen a Vígszínházban, a Vígszínház nyugdíjintézete tagjainak javára rendezett szombat éjszakai kabaréelőadásán. Csak néhány órát töltött Budapesten ez a nagyon érdekes arcú , szőke hajú, karcsú, fiatal operaénekesnő. Kevés olyan szerény, csendes, minden túlzástól irtózó színésznővel beszéltünk, mint amilyen Hajmássy Ilona. Mosolyog, amikor azt mondja:

- Hajmássy Ilona? ... Nem, az én igazi nevem: Hagymási Ilona, egy s-sel és y helyett i-vel... Az apám betűszedő volt addig, amíg házat és szőlőt vásároltam szüleimnek Nagykőrösön. Most ott gazdálkodnak és boldogok!...
- Gyermekkoromban Budapesten a Nefelejts utca 5. Számú laktunk egy földszinti, egyszoba-konyhás lakásban. Nagyon szegények voltunk és én varrni tanultam. Tizenötéves koromban varrónői oklevelet szereztem. Kitűnően varrtam, de én ettől a mesterségtől irtóztam. Álmaim voltak, teljesíthetetlen álmaim... Néha színházban voltam, bámultam a primadonnákat. - én is színésznő szerettem volna lenni!
- Alig múltam tizenötéves, amikor jelentkeztem a Király Színházban Lázár Ödön igazgatónál. Lázár Ödön rám nézett és megkérdezte: - Tud táncolni? Ezt feleltem: Semmit sem tudok, csak színésznő akarok lenni! Eleinte nem akart felvenni, de azután mégis bekerültem görlnek a Király Színházhoz. Egyszer előadás közben, amikor észrevette Tihanyi Vilmos főrendező, hogy a görlcsapatban halkan énekelek, rámkiáltott: Táncoljon kedves Ilona, tegyen a mit akar, csak - ne énekeljen!
- Egy esztendeig voltam görl a Király Színházban. Senki sem vett észre. Egy év után titokban énekórákra jártam dr. László Gézához és Revere Gyulához. Két évig tanultam náluk és azután férjhez mentem dr. Szávozd Miklóshoz. Már férjnél voltam, amikor az Operaházban jelentkeztem Radnai Miklós igazgatónál. Próbát énekeltem és hangom annyira tetszett Radnainak, hogy azonnal hajlandó volt ösztöndíjas tagnak szerződtetni, havi 60 pengő fizetéssel. Hiába kértem, hogy adjon valamivel több fizetést, nem adott. Közbejött férjem halála és én eltűntem Budapestről., Bécsbe mentem. Ott él Zádor Jenő, a komponista, aki régi jó barátom. Megkértem, hogy a Volksopernél vagy a Staatsopernél próbát énekelhessek. Zádor Jenő a Volksoper igazgatójához ajánlott be, aki meghallgatott és megbízott, hogy énekeljem el a Toscát. Elénekeltem. Olyan sikerem volt Puccini operájában, hogy Weingartner Félix havi 500 schilling fizetéssel azonnal szerződtetett a Staatsoperhez. Ennek most van két esztendeje. Két év óta vagyok tagja a bécsi Staatsopernek.
- A Jancsi és Juliskában, amelyben Jancsi szerepét Bokor Margit énekelte, én Juliskát énekeltem, a Koldusdiákban Bronislava, a Hegyek aljában Nuri, a Parasztbecsületben Lola, a Walkür-ben Helmwisege...
- Következő szerepek?
- Wollf Ferrarinak a Madonna ékszere című operájában Conchetta szerepe és valószínűleg már a jövő szezon elején a Bohéméletben Mimi.
- Eddig csak Bécsben énekelt?
- Csak Bécsben. Mielőtt elutaztam Bécsből, meghívást kaptam a nürnbergi Operaháztól, hogy első szerepkörre szerződjek oda.
- Elfogadja az ajánlatot?
- Lehetséges, hogy a bécsi Staatsoper mellett tíz-tizenöt estére terjedő vendégjátékot vállalok a nürnbergi Operaháznál.
- Hollywoodba még nem hívták?
- Ma este érkezik Budapestre Mr. Ricci, a hollywoodi Metro Goldwyn filmgyár igazgatója. Azért jön ide, hogy meghallgasson a Vígszínházban.
- Tudtunkkal Budapesten még nem énekelt a nyilvánosság előtt.
-De igen. Egyszer egy jótékonysági hangversenyen énekeltem egy dalt.
- Hallottuk, hogy fel fog lépni a Royal Színházban. Mikor és miben?
- Április 10. És 20. Között akarja kihozni a Vígszínház a Royal Színházban azt az operettet, amelynek szövegét Solt György, Szilágyi László és Kellér Andor írta, zenéjét György Pál komponálta. Ennek az operettnek fő női szerepét vállaltam, Szabolcs Ernő lesz a rendező.
- Gondol néha Bécsben is arra, hogy Budapestről indult el az útja? ... Eszébe jut még ez a város? Elszomorodik, könnyes a szeme. Halkan mondja.
- Nagyon sokat gondolok erre a városra. Elsőssorban azért, mert szívvel-lélekkel magyar vagyok, itt születtem Pesten... Itt voltam szegénységemben a legtöbbet szenvedő és legtöbbet szenvedő ember és ... itt voltam a legboldogabb is!
- A bécsi sikerek?
- Ezekre - bűszke vagyok! Különösen arra, hogy Weingartner és a Staatsoper mostani igazgatója, Kerber nagyon szeretnek.

******

A Mai Nap, 1937. március 9.

Hajmássy Ilona szédületes karrierje
Kóristalányból világhírű filmsztár?

Hajmássy Ilona nevét egy szomorú szerelmi regénnyel kapcsolatban ismerte meg a színházba járó közönség. Néhány éve a Király Színház görl-csoportjának tagja volt a fiatal, jó alakú és széphangú Hajmássy Ilona, aki megtetszett a dúsgazdag Szávozd-famíilia egyik fiatal tagjának. Hosszú ideig tartó udvarlás után a fiatal Szávozd Miklós feleségül vette a csinos, de egyébként jelentéktelen, kezdő színésznő és miatta hosszú ideig tartó haragba keveredett egész családjával. Az ilyenfajta házasságok ritkán végződnek jól, mert a család rendszerint addig mesterkedik, amíg a fiatalokat elválasztja egymástól. Hajmássy Ilona esetében is így történt, pedig Szávozd Miklós családjától teljesen független, önálló nagy vagyonnal bírt.

A rokonság befolyásának mégsem tudott ellenállni a fiatal földbirtokos és Hajmássy Ilonától a legnagyobb békességben és egyetértésben elvált. Hajmássy Ilona ekkor Bécsbe költözött, beiratkozott a legelső bécsi énektanár iskolájába, kiképeztette a hangját és rövidesen a Staatsoperhez szerződött. Szávozd Miklós nem tudta elfelejteni feleségét és rövid idővel a válás kimondása után szívenlőtte magát.

Hajmássy Ilonát ekkor elhalmozták budapesti szerződési ajánlatokkal, de a fiatal színésznő ízlésesen és előkelően elzárkózott minden pesti szereplés elől, nem akarta a tragikus eseményt reklámként felhasználni.

Tovább énekelt a Staatsoperben, ahol szerződése június közepén lejár. Két héttel ezelőtt véletlenül Bécsben tartózkodott a Metro-Goldwyn-filmgyár egyik vezető-igazgatója és a Staatsoperben megnézte Hajmássy Ilonát egyik szerepében. Azonnal szerződtetési ajánlatot tett neki, amelynek feltételeit A Mai Nap-nak van módjában legelőször teljes részleteiben ismertetni. Elöljáróban annyit jegyzünk csak meg, hogy ilyen fantasztikus szerződésre még a filmszakma határt nem ismerő birodalmában sem volt példa.

Hajmássy Ilona a Staatsoper-beli szerződésének lejárta után kiutazik Hollywoodba próbafelvétel céljából. A gyár ezen idő alatt fizeti a legelső osztályú teljes ellátást és a költséget, mind az ő, mind a kísérete számára, azonkívül megkapja a Staatsopernél élvezett eddigi legmagasabb fizetését.

Ha a próbafelvétel nem sikerül, akkor 3500 dollár összegű fájdalomdíjat kap, ha pedig sikerül, akkor az első hat hónapban heti 650 dollár, a második hat hónapban heti 850 dollár fizetést.

Ebben az esetben öt évre szól a szerződése, fizetése pedig minden évben hetenként 450 dollárral emelkedik. Ez annyit jelent, hogy az ötödik évben heti 2650 dollár fizetése lesz Hajmássy Ilonának.

A szerződés mindazon jogokat biztosítja a fiatal művésznőnek, amelyek a legnagyobb amerikai sztárokat megilletik. Ezek a kikötések nemcsak a reklámra és egyéb szolgáltatásokra vonatkoznak, hanem arra is, hogy Hajmássy Ilonának joga van a bécsi Staatsoperben is fellépni és operaénekesnői pályáját továbbegyengetni, azokban az időpontokban, amikor a filmgyár őt nélkülözheti.

A szerződést a filmgyár amerikai központja már táviratilag jóváhagyta és Hajmássy Ilona még a nyár folyamán áthajózik az Újvilágba. Sem a történet, sem a fentebb írt számok nem költöttek. Még csak nem is álom egyik sem. Bár nyugodtan álomnak is lehet nevezni. Egy színésznő álmának a világhírességről 1937-ben.

***

A Reggel, 1937. április 19.

Új Jeritza Mária született vasárnap a Városi Színházban

(A Reggel tudósítójától.) Jelentem, hogy a Városi Színház vasárnap délutáni előadásán új színpadi csillag lobbant fényre a Pesten eddig ismeretlen Hajmássy Ilona személyében!

A megbetegedett Németh Mária szerepét vette át háromnapi és három éjszakai próba után Kálmán Imre Josephine császárnő-jében s úgy megjelenésével, mint szárnyaló, gyönyörű, kristálytiszta hangjával, már a délutáni gyengébb ház közönsége előtt is

tomboló sikert aratott!

Hajmássy Ilona tehetségének felfedezése nem a budapesti közönségre hárult feladatként! Már Budapest előtt szerződtette a bécsi Staatsoper s első bécsi operai szereplése után hároméves szerződést kapott Hollywoodba, legkomolyabb sztárgázsiszámba menő fizetéssel (szeptemberben már el is hagyja a kontinenst, hogy szerződésének eleget tegyen). Ami ezúttal ránk t tartozik: beszámolni a fiatal énekesnő pesti, vasárnap délutáni "try-out"-járól.

Fél ház, köztük nagy számmal színházi emberek ültek a nézőtéren. Hajmássy Ilona Németh Mária átalakított ruhájában és - ifjú szőkeségének elbűvölő fényében lépett a színre. Hosszantartó "bizalmi" taps fogadta. Néhány prózai szó után belekezdett Josephine első áriájába. Halkan és fagyottan hagyták el ajkait az első hangok, a színésznő, aki a rövid próbák alatt a dalszövegeket sem tudta precízen betanulni, ájult szorongással figyelte a súgót. Aztán egyszerre magához tért és

valamilyen egeket ostromló nekiszántsággal kinyílt, felhasadt a torka, a szíve,

egész pompázatosan érdekes, jeritzaian magas és karcsú alakja felszabadult a bűvölet alól, hangja édes és meleg szárnyalással töltötte be a nézőteret s rövid első áriáját hosszantartó, ismételtetni akaró, dübörgő taps fogadta.

A csata öt perc alatt eldőlt.

Petráss-i mosolya, fitos kis arcocskája, érzékien simogató meleg hangja, melyet mintha külön a szívéből táplálkozó villanyáram fűtene kivívták számára a győzelmet! A remegő hangú színésznővel váltottunk előadás közben egyetlen szót a kulisszák mögött. Nem akarta elhinni, hogy sikere van, de fénylő pupillái meghazudtolták ajkai. A szemei tudták, hogy: sikerült!... Ezt mi is örömmel, szeretettel, szívesen bizonyítjuk.

(egyed)

**********

Reggeli Újság, 1937. április 19.

Új operettprimadonnája van vasárnap óta Budapestnek!

Hajmássy Ilona szenzációs sikere a Városi Színházban

Vasárnap délután nagy meglepetése volt a Városi Színház közönségének. A Josephine császárné volt kitűzve előadásra, a megbetegedett Németh Mária helyett - Hajmássy Ilonával a címszerepben. A közönség majdnem megtöltötte a színház nézőterét, hiszen sok előzetes híradás jelent meg arról a bravúrról, amelyre a fiatal énekesnő vállalkozott, aki két nap alatt vállalta a játékban és énekben rendkívül nehéz szerep eljátszását. A vállalkozás meglepő eredménnyel járt. A közönség szeme előtt úgyszólván percek alatt egy új operettprimadonna született meg, egy új Petráss Sárija és Péchy Erzsije a magyar színpadnak, aki szépségben és üdeségben, hangban és játékban méltó utódja ezeknek a felejthetetlen primadonnáknak.

Hajmássy Ilona tüneményes szőkesége, egyszerű, természetes beszéde, pompásan csengő, hajlékony és rendkívül kultúrált hangja a nagy magyar primadonnára emlékeztet. Ő az, akire eddig hiába vártak a bukdácsoló operettszínházak, akit nélkülözni voltak kénytelenek a librettisták és a zeneszerzők és ő igazolja majd azt a tételt, ha van primadonna, akkor van operett is!

Ez a kirobbanó siker a bennfenteseket nem érte váratlanul. Köztudomású, hogy Hajmássy Ilona, aki még néhány esztendővel ezelőtt, mint szerény görl működött a Király Színházban, Bécsbe került, ahol a művészi dolgokban oly kényes állami Operaház tagja sorába szerződtette. A bécsi Operánál is szép sikerei voltak, annak ellenére, hogy mindeddig nem jutott tehetségéhez méltó feladathoz. Az operettszínészekben oly szegény Budapest színigazgatói, mintegy hat hónap óta kísérleteznek azzal, hogy Hajmássy Ilonát a magyar operettszínpad számára megnyerjék. Ez a kísérletük mindezideig nem járt sikerrel. Egyrészt a bécsi Opera nem akart a művésznőnek nem akart szabadságot adni, másrészt megfelelő darab nem akadt.

A Josephine császárné körüli bajok, Németh Mária megbetegedése és a színház kényszerhelyzete végül meghozták Hajmássy Ilonának azt, ami olyan régen esedékes: a kirobbanó sikert. De nemcsak a művésznőnek szerezte meg a véletlen ezt az ajándékot, hanem a pesti közönségnek, amely oly régóta lesi az operett borús égboltozatán az új feltűnő csillagot. Hajmássy Ilona már megjelenésévvel és belépő áriájával meghódította a közönséget. Percekig tartott a taps az ária befejezése után. A közönség lelkesedése percről-percről fokozódott és a darab első részének a végén Hajmássy Ilonának számtalanszor meg kellett jelennie a függöny előtt, hogy megköszönje az ovációt.

Budapesten tehát ismét lehet operettet játszani. Ha nincs új, vegyék elő a régi klasszikus operetteket: a Lehárokat, a Jacobikat, a Fallokat, a Kálmánokat, sőt bátran játszhatják az Offenbachokat és a Straussokat is. Mert van egy tüneményes szépségű, gyönyörű hangú operettprimadonna, aki meghozhatja ezeknek a soha el nem hervadó remekműveknek az újjászületését!

(B.)

********

Az Est, 1937. április 20.

Az új primadonna
Egy este meghódította Budapestet Hajmássy Ilona

Bálványokat tud lerombolni egy színházi előadás alatt a budapesti közönség, de éppen úgy fel tud emelni egy új művészt, ha az méltó arra. Vasárnap délután és este a Városi Színház közönsége nagy primadonnává avatott egy fiatal énekesnőt, Hajmássy Ilonát. Tegnap már arról beszélt Budapest színházi társadalma, hogy megszületett az új primadonna, Petrás Sári, Péchy Erzsi, Lábass Juci utódja. Hajmássy Ilona Kálmán Imre "Josephine császárné" című operettjében lépett fel, Németh Mária kényszerű lemondása után, egy jóformán halálraítélt darabban, amely azonban visszanyerte életképességét és amelynek vasárnapi előadásai a legnagyobb eseménye lett a magyar színházi világnak.

Egy görl története

A Nefelejts utcában lakott Hajmássy Ilona. Ő volt a legszebb lány a környéken. Persze ilyenkor mindig arról van szó, hogy színészi pályára kell menni. Nem is volt olyan régen, hogy Budapesten csaknem minden magánszínházban operettet, revüt játszottak. Rengeteg görlre volt szükség. A csinos, jóalakú leányt a Király Színház a kórusba szerződtette. Tehetséges volt, de végeredményben csak a szépségével tűnt ki a többi közül. A szép görlt egyszer az egyik színházi hetilap fotoriportere lefényképezte. Ő volt a "tavasz".

Négy évszakról szólt a fotoriport és mindegyik évszakot más-más nő személyesített meg. A hetilapot sokan látták, megnézték a képeket benne. Egy fiatalembernek nagyon megtetszett a nő és elhatározta, hogy meg fog vele ismerkedni. Ez a férfi Szávozd Miklós volt, jómódú, előkelő család sarja, aki annyira megszerette Hajmássy Ilonát, hogy a család beleegyezése ellenére feleségül vette. Annakidején sokat foglalkoztak ezzel a témával Budapesten. Hiába volt a nagy szerelem, a család közbelépésére Szávozdnak el kellett válni a feleségétől. A fiatalember bánatában öngyilkosságot követett el.

Próba és szerencse

Szávozdné Ilona kétségbeesetten nézett a jövő elé és nem tudta, mihez kezdjen. A válás alkalmával kapott valami pénzt és ebből úgy tervezte, hogy Bécsbe megy. Előbb megkísérelte, hogy Budapesten helyezkedjen el, ez azonban nem sikerült. Bécsben Franz Steiner kamaraénekeshez került, aki felfedezte gyönyörű hangját és tanítani kezdte. Időközben visszajött Budapestre. A Városi Színházban akkor egy operettet készültek bemutatni és az egyik impresszárió felvitte az igazgatóhoz Hajmássy Ilonát próbaéneklésre. Tetszett a hangja, a megjelenése, de nem mertek rábízni főszerepet. Azt mondták, hogy később, ha majd fejlődni fog a hangja. Hajmássy Ilona szomorú szívvel távozott és visszautazott Bécsbe.

Franz Steiner akkor bemutatta Hajmássy Ilonát Hans Duhan-nak, a bécsi állami operaház énekesének és rendezőjének, aki azt mondotta, hogy feltétlenül tovább kell tanulnia, mert szerződést fog kapni. Ekkor Budapestről Bécsbe utazott Hajmássy Ilonához Revere Gyula zongoraművész, aki korrepetált a fiatal művésznővel és előkészítette a fellépésre. Ezeket a költségeket Hajmássy Ilona abból a pénzből fedezte, amit Szávozdéktól kapott. Bécsi bemutatkozása sikerrel járt. A lapok felfigyeltek az új magyar énekesnőre. Az igazi sikert azonban ebben az évadban aratta a Staatsoper színpadán Millöcker Koldusdiák című daljátékában.

Beugrás Budapesten

Mindenki emlékszik még a közelmúltban lezajlott eseményre, arra, hogy Németh Mária makacs betegsége miatt lemondta a Városi Színházban Kálmán Imre Josephine császárné című operettjének előadását. A színház vezetősége kétségbe volt esve s a nagy művésznő helyett más főszereplőről kellett gondoskodni. Először Rita Georg-al tárgyaltak, aki tudja a szerepet, aki azonban csak németül játszott volna. Akkor megkérdezték Hajmássy Ilonát, vállalná-e a szerepet? Az énekesnő Budapesten tartózkodott és megfelelő feltételek esetén hajlandónak mutatkozott arra, hogy a beugrást elvállalja. Csütörtökön elmaradt a Városi Színház előadása, aznap már próbált Hajmássy Ilona.

Robbanó siker

Tegnap a Városi Színház színpadán megtörtént a fellépés. A remek megjelenésű, szép énekesnő gyönyörű hangjával első jelenetében meghódította a köznséget. Akik ott voltak, szemtanúi lehettek az igazi siker kibontakozásának. Az esti előadáson pedig már sok színházi szakember is megjelent a siker hírére. Délután még lámpalázzal küzdött Hajmássy Ilona, estére azonban már elmúlt rettegése és félelme. Sírva fakadt, amikor megkapta első fellépti díját. Hiába énekelt Bécsben, olyan sikere még egyetlenegyszer sem volt, mint tegnap idehaza.

Hollywood

Az új magyar primadonna ezt mondta nekünk:

- Nem tudom, hogy van-e színésznő, aki úgy remegett volna fellépése előtt, mint én tegnap. Már egyszer szerepelnem kellett volna a Royal Színházban, de a darab nem készült el és így a tervezett operabemutató elmaradt. Július közepéig maradhatok csak Budapesten, mert a Metro filmgyár hat hónpra szerződtetett Hollywoodba heti 400 dollár fizetéssel. Opciós szerződést kötöttem a Városi Színházzal, hogy még egy darab női főszerepében fellépek.

Budapest legboldogabb színésznője ma: Hajmássy Ilona.

Kristóf Károly

*************

Függetlenség, 1937. április 20.

Hajmássy Ilona kirobbanó sikere a Városi Színházban

Vasárnap este óta új primadonnája van Pestnek, Hajmássy Ilona, aki a Városi Színház operettjében Németh Mária elárvult szerepét vette át és egy nap alatt befutott a legelső énekesnők sorába. Ez a fellépés tulajdonképpen bemutatkozásnak számított. Hajmássy Ilona most lépett főszerepben a pesti közönség elé. Amikor Németh Mária kénytelen volt fellépését lemondani, először egy osztrák énekesnőre, Rita Georgra gondoltak és csak másodsorban esett szó Hajmássy Ilonáról. A fiatal énekesnő, aki a bécsi Staatsoper tagja egyébként, vállalta, hogy két nap alatt betanulja a nehéz szerepet. Vasárnap este úgyszólván percek alatt eldőlt a siker, a közönség ámultan hallgatta ennek a lenyűgözően hódító megjelenésű énekesnőnek csodálatos fényű hangját.

A siker mámorában szinte maga sem akarta elhinni, hogy mi történt. Hiszen ez a kirobbanó siker olyan váratlanul jött, bizonyára még neki is. Hétfőn beszélgettünk vele, mondja el, mi volt addig, amíg elérkezett ez a diadalmas este. Boldogan és mosolyogva válaszolt:

- Még mindig nem hiszem el, hogy ez a nagy siker mind az enyém, hiszen a karrier felé eddig csak messziről tekintgettem. Néhány esztendővel ezelőtt kezdtem tanulni énekelni, László Géza fedezte fel a hangom és először ő tanított, majd később Reverey Gyula. Itthon nem kaptam szerződést. Kimentem Bécsbe, ahol a Staatsoperben énekeltem kisebb szerepeket. Volt egy filmem is, ezzel sem dicsekszem. A főszerep, a siker, sehogy sem akart jönni. Tavasszal tárgyaltam az egyik pesti színigazgatóval, úgy volt, hogy én játszom egy tervbevett operett főszerepét. Az operett előadásából nem lett semmi, már készültem vissza Bécsbe, amikor Németh Mária váratlanul beteg lett. Eszembe se jutott, hogy én vehetném át a szerepet, - Németh Mária ajánlott Föld igazgatónak. Következett kétnapi idegfeszítő izgalom, negyvennyolc órán keresztül úgyszólván le sem hunytam a szememet. Nappal próbáltam, éjjel tanultam. Aztán jött a vasárnapi fellépés. Aki ezt nem élte át, az nem is tudja elképzelni, szinte önkívületben álltam a színpadon, azt hittem most jön a szörnyű bukás. Aztán egyszerre kinyílt bennem és csak arra ébredtem fel, hogy zúg a nézőtér, az emberek tapsolna és a nevemet kiabálják. Azt hittem álmodom, szerencsére azonban ez mégis valóság. Ébren vagyok és ez a siker mind az enyém. Azt hiszem ma Budapesten én vagyok a legboldogabb nő...

****************

Pesti Napló, 1937. április 27.

Beszélgetés Hajmássy Ilonával

Ma már be lehet vallani, hogy a színháznál korántsem számított előre senki arra a nagy sikerre, ami bekövetkezett és szemvillanásnyi idő alatt Budapest egyik legkiválóbb primadonnájává avatta az eddig úgyszólván teljesen ismeretlen Hajmássy Ilonát. Már-már az operett haláláról beszéltek néhány év óta a hozzáértők, és most hirtelen egy eddig teljesen idegen fiatal primadonna, Zara Leander vitt hihetetlen sikerre egy operettet Bécsben s nálunk ugyanilyen sikert aratott egy operettben: Hajmássy Ilona.A budapesti felújítás óta közel egy hét telt el. Ez alatt állandóan táblás házak előtt zajlottak le a Josephine császárné előadásai és a közönség szokatlanul nagy ünnepléssel vette körül valamennyi előadáson a fiatal, nagyon tehetséges, elegáns és szép primadonnát. Örülnünk kell ennek a valóban váratlan sikernek. Könnyen lehetséges, hogy a fiatal primadonna Budapesten is megteremti azt a csodát, hogy az operett új és eddig alig remélt virágzásnak indul. Hajmássy Ilona egyszer már bemutatkozott a budapestieknek. Azon az estén, amelyet a Vígszínházban rendeztek a színház nyugdíjas színészei előtt.
Ezen a esten nem volt sikere Hajmássy Ilonának. Ma már el lehet hinni, hogy a fellépés estéjén olyan nagy volt a lámpaláza, amikor szembekerült a budapesti közönséggel, hogy elfulladt a hangja és teljesen megbénulva állt a színpadon. Csak így történhetett, csak így és csak ezért, mert korábban komoly sikerei voltak Hajmássy Ilonának a bécsi Staatsoper előkelő színpadán és mestere dr. László Géza hangos szóval esküdött, hogy olyan szép, nemeshangú tanítványa még sohasem volt, mint amilyen Hajmássy Ilona. Mindegy. A görlök sorából a csúcsok felé rohanó Hajmássy Ilonának Budapesten nem volt sikere. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy egyetlen budapesti színház sem akarta, nem merte szerződtetni. Itt állt Hajmássy Ilona a Staatsopertől kapott kéthónapos szabaddsággal, gyönyörû hangjával, szépségével, fiatalságával, türelmetlen vágyával és - sehol nem tudott fellépni Budapesten. Hosszú idő után, végre... A Városi Színház igazgatója Föld Aurél mégis leszerződtette. A Josephine császárné primadonnaszerepére, amely Németh Mária betegsége miatt végképp elárvultnak látszott. Kétségtelenül bátor kísérlet volt. És a többit már tudjuk.

Beszélgetünk Hajmássy Ilonával. Megkérdezzük: Tisztában van azzal, hogy egyik pillanatról a másikra a legünnepeltebb énekes színésznője lett Budapestnek?
- El kell hinnem, hogy ez az igazság. De...
-?
- Óriási bennem a félelem: meddig tart ez a dicsőség? Ha majd egy hónap múlva is ugyanilyen dicsérettel beszélnek rólam, én leszek a legboldogabb ember Budapesten.
- Bátor vállalkozás volt Németh Mária után átvenni a Josephine császárnét.
- Az igazság az, hogy már egy héttel a szerep átvétele előtt bizamasan arra kért a színház igazgatója és Szabolcs Ernő főrendező, hogy minden kötelezettség nélkül foglalkozzam az operettel. Elkûldték az operettet. Átnéztem a zeneszámokat és nagyon tetszettek, de arra gondoltam, hogy az operett úgysem kerülhet sorra velem, mert hiszen Németh Mária nem fog kilépni a darabból. Ezért félretettem a kottákat és az operett szövegét el sem olvastam. Egy-két nap múlva jegyet kértem a színháztól, hogy csütörtökön este végignézhessem Németh Máriával a darabot és hogy személyesen gratulálhassak a nagy énekesnőnek, akit jól ismerek. Csütörtök este hét órakor megszólalt lakásomon a telefon. Szabolcs Ernő beszélt. Ezt kérdezte: Kedves Ilona, felöltözött már a mai estéhez?? Igen! Szabolcs izgatott hangon válazolt: Kérem vesse le azonnal a gálaruháját, vegyen fel próbaruhát és siessen a színházba - próbálni! Rendkívül boldog voltam, de kijelentettem, hogy csakis abban az esetben vállalkozom, ha a próbákra egy teljes hetet adnak. Szabolcs elfogadta követelésemet. Azonnal besiettem a színházhoz és csütörtök éjszakától szombat délutánig, úgyszolván szünet nélkül próbáltam. Az utolsó próba után hozzámlépett Szabolcs Ernő és mosolyogva azt mondta: Rendben van minden, holnap, vasárnap délután játszani fogsz! Nem hittem el, hogy komolyan beszél, nevettem. A színpadon hideg volt. Mellém lépett három karénekes és közülük az egyik szóról-szóra azt mondta: Mûvésznő, mindhárman arra kérjük, hogy azonnal vegye fel a kabátját, kabát nélkül ne próbáljon tovább, mert itt szörnyen hideg van! Tessék? A karénekes folytatta: Tessék azonnal felvenni a kabátját. Ha ön is meghûti magát, ismét százharminc ember családja marad kenyér nélkül!
- Ebben a pillanatban döntöttem. Játszani fogok vasárnap délután! Nem magamért, hanem mostmár csak a százharminc ember családjának kenyeréért!
- Beszéljen első fellépéséről.
- Kiléptem a színpadra és felzúgott a nézőtéren a taps. Első pillanatokban nem hittem, hogy ez a taps nekem szól. Rettenetesen le voltam gyengülve, ki voltam merülve, de ettől a tapstól felfrissültem, s úgy éreztem, hogy ismét megjött az erőm. Sikerem volt. Este megismétlődött a siker. A két előadás után hazamentem, de a szörnyû izgalomtól két éjszakán keresztül egy pillanatra sem tudtam elaludni. Amikor másnap a nagyszerû kritikákat olvastam, akkor ijedtem meg igazán: Úristen, micsoda vakmerőség volt tőlem, hogy három próba után fel mertem lépni Németh Mária szerepében a pesti közönség és a pesti kritikusok előtt! Talán ez volt az oka annak, hogy az első fellépésem után négy nappal sokkal nagyobb izgalommal léptem a Városi Színház színpadára, mint legelőször.
- Ezekután mégis itthagyja Budapestet és elutazik Hollywoodba?
- Igen. Július végén kell indulnom, de ... őszinte legyek?
- Természetesen!
- Nem tudsom, szabad-e ezt a sikert akármilyen előkelő hollywoodi szerződésért is itthagyom? Az az érzésem, hogy eleget kell tennem hollywoodi szerződésemnek, de a vágyam az, hogy ittmaradjak!
- Úgy tudjuk, hogy mielőtt Hollywoodba megy, egy második darabban is fellép Budapesten.
- A színháznak opciója van egy újabb fellépésemre, de csak abban az esetben, a bécsi Staatsopertől május 15-én túl is szabadságot kapok!
- Befejezésül mondja el még, hogy mi volt a legnagyobb élménye most Budapesten?
- Egyedül az, hogy az első bemutatkozásomkor a nézőtér legelső sorában ültek a szüleim, akik eddig még sohasem láttak színpadon.

Fazekas Imre

***********

Színházi Élet, 1937. április 25.-május 1. 18. szám, 20-23. oldal

Maga csak tudja Intim Pista, hogy mi igaz a Hajmássy Ilonáról terjesztett hírekből?

- Nevezetesen?
- "Görlből primadonna" - és hasonló legendák keringenek róla. Mondjon el mindent az új csillagról, hol született, hol élt és mit csinált, mielőtt a Tisza Kálmán-féle téren primadonnává avatták.
- Hol született? A Rókus kórházban. Hol nevelkedett? A Nefelejts-utcában. Itt éltek a szülei, - az apja nyomdai munkás - egy szoba-konyhás szerény kis lakásban. A szőke primadonna nagy sikerrel a háta mögött és világkarrier reménységével maga előtt, büszkén emlegetett szegény származását és mindent elkövet, hogy boldoggá tegye azokat, akiknek mindent köszönhet: a szüleit.
- Nézze, ne érzelegjen, hanem meséljen el mindent róla! Gyermekkora?
- A háború után ő is élvezte a külföld szerető kezének simogatását. A vézna, nyápic, sápadt kislánykát Hollandiába vitték egy gyermeknyaraltatási akcióval kapcsolatban. Künn a nevelőszüleinél megtanult hollandusul és elfelejtette a magyar nyelvet. Hazajött és nem tudott érintkezni a családjával. Újból kezdett magyarul tanulni, mint a csecsemők, de később emlékezetében mégis felderengett az anyanyelv melódiája és néhány hónap alatt újból tökéletesen beszélte a magyar nyelvet, hogy aztán lassacskán elfelejtse második hazájának érdekes beszédét.
- Hogyan lett színésznő?
- Karrierje kész operettlibrettó. Varrólány lett a kis Ilona, vézna, szőke bakfis, beadták tanonclánynak egy belvárosi varrodába. Itt tanulta meg a cérna és a tű mesterségét, de persze az első hetekben sokkal inkább alkalmazták küldöncnek és takarítólánynak, akinek rendben kellett tartani a műhelyt. Két év múlva diplomás varrónő lett, de mégsem ezt a pályát választotta.
- Felcsapott színésznőnek?
- Hol vagyunk még attól! Idősebb nővére férjhezment egy "úri és hölgyfodrászhoz" és a sógor alkalmazta a csinos és ifjú lányt az üzletben. Ült a kasszában a leendő színpadi csillag, kiáltották neki, hogy "marad hatvan fillér", udvariasan mondta az uraknak, hogy "ásszolgája" és az idősebb hölgyeknek "kisztihant"! Már perfektül tudott hajat szárítani, amikor mégis csak eszébe jutott: meg kellene próbálkozni a színpaddal.
- Ha a történet operett volna, most volna vége az első felvonásnak?
- De milyen érdekes második felvonás következik! Jelentkezett a Király Színházban Lázár Ödönnél. "Mit tud?" - kérdezte az igazgató. - "Semmit!" - felelte a szép szőke lány önérzetesen. - Énekelni tud? - Nem! - Táncolni? - Nem. - Hát akkor mit akar itt? - Görl szeretnék lenni. Lázár gyorsan elmondott egy viccet az új lányról, akit a cupringer megkérdezett, hogy mit tud. Kiderült, hogy főzni nem tud, se takarítani, vasalni se, a házimunkához sem ért. Jó lesz mindenesnek! - vágta rá a közvetítő. Így próbálkozott a fiatal lány hang, tánckészség és beszédtechnika nélkül színésznő lenni... Már majdnem eltanácsolták, de a legfelsőbb Hatalom mindig vigyáz arra, hogy az igazi tehetség el ne kallódjék. Zerkovitz Béla lépett be a szobába és megkérdezte, ki ez a csinos lány? "Görl akar lenni, nem tus semmit!" "Ha úgy tudna énekelni, mint Jeritza, akkor nem ajánlkozna görlnek!" Végül is addig protezsálta a jövevényt, amíg Lázár kijelentette "jó nézni a színpadon az ilyen teremtést" - és felvette kemény hatvan pengő havi fizetéssel. Ez az összeg vagyont jelentett a Nefelejets-utcai, szoba-konyhás otthonban.
- Fel is lépett a Király Színházban?
- Két darabban. A Diákszerelemben kezdte pályafutását. A történelmi idő távlatából bevallhatjuk, hogy nem sokat vártak tőle. Tihanyi főrendező egyszer rá is kiáltott, amikor a kórussal énekelt: "Te Hajmássy, ne nyisd ki a szádat, mert tönkreteszed a finálét!" A kis görl hallgatott, pedig a kincs akkor már a torkában hevert, csak alkalomra várt, hogy ki, napfényre jusson.
- Miért hagyta ott a Király Színházat?
- Most következik életének egy furcsa epizódja, ami megindította a karrier útján. Munkácsy Márton fényképész, ma már híres newyorki fotoriporter, akkor a Színházi Élet fotográfusa volt és bevetődött egyszer a színházba, felvételeket készített a lányokról. Hajmássy Ilonát is megörökítette. Ráírta a képre: Napsugár és miután a kép megjelent a Színházi Életben, beküldte vaktában a legnagyobb berlini folyóiratnak is. Valóban Napsugárra emlékeztetett Hajmássy Ilona, gyönyörű szőke hajával, amely selyemzuhatagként omlott nyakára (a fodrász-sógor üzletében ingyen ondolálták). Napsugár kisasszony megjelent több külföldi lapban és ismertté tette Munkácsy Márton nevét is. Kölcsönösen segítették elő egymás karrierjét, kezdő fotoriporter, kezdő kis színésznő.
- Mi köze volt a képnek Hajmássy Ilona karrierjéhez?
- A Színházi Életben meglátta a fotográfiát egy fiatal földbirtokos, beleszeretett a modellbe, majd feleségül vette. Az ifjú menyecske most jegyezte el igazán magát a művészettel. Pénzhez jutott, tanulni kezdett. Énektanárhoz járt, nyelvleckékkel tömte tele szőke fejét, táncolni tanult. Dáma lett. Fájdalom, a házasság nem végződött szerencsésen... de hagyjuk ezt, ne rontsuk szomorú fejezetekkel a siker ünnepét...
- Hogy került Bécsbe?
- Elment szerencsét próbálni az osztrák fővárosba. Ekkor már értékes útipoggyászt vitt magával, képzett, nagyszerű hangot: olyan ajánlólevelet, ami megnyitotta előtte minden zenei intézmény ajtaját. Zádor Jenő protezsálta a Volksoperhez, itt már a Toscát énekelte. "Ki ez?" - kérdezték Budapesten, amikor a jellegzetes magyar név megjelent a bécsi színház plakátán. Még három hónap és Weingartner szerződteti az állami operaházhoz. Nagy vívmány, nem is kezdő magyar énekesnőket szoktak a Staatsoper színpadára vinni, hanem beérkezett sztárokat. És ebben az előkelő környezetben Németh Mária egyengette az újdonsült énekesnő útját. Első fellépésénél kézenfogva vezette a színpadra és így szólt: "Ne félj, te csacsi! Fölösleges a lámpaláz, nem lesz itt semmi baj!"
-És most Németh Mária örökében "futott be" Budapesten?
- Nem véletlenül. Németh Mária ajánlotta Hajmássy Ilonát és bizony nem vallott szégyent védencével, mert a Josephine császárné új megszemélyesítője méltó a nagy előd produkciójára.
- Meséljen még valamit az új csillag magánéletéről!
- Tavaly készített egy filmet, elég szép gázsit kapott érte Bécsben. A filmnek nem volt nagy sikere, de a pénzt leolvasták. Ebből vett az énekesnő egy kis kertes házat Nagykőrösön, ott laknak most szülei és oda szokott ő is kirándulni, kipihenni az izgalmakat. Otthon a kezébe veszi a tűt és a gyűszűt, ilyenkor nem művésznő, hanem jó kislány, aki segít a mamának minden házi munkában.
- Valami olyasmit hallottunk, hogy férjhez megy?
- Nem mondhatom, hogy amit mesélnek, a fele sem igaz, mert ennek pontosan a fele igaz. Dúsgazdag bécsi nagyiparos kérte meg a kezét. Ausztria egyik legnagyobb vállalatának tulajdonosa, de Hajmássy Ilona - nemet mondott. Hollywoodi szerződés lapul a retiküljében, nem akarja a színes reményű karriert új házassággal komplikálni.

******

Nagykőrösi Híradó, 1937. június 1.

Száraz kolbászt és retket vacsorázott a Széchenyi-kertben Hajmássy Ilona

A Josephine császár pompás sikere után pár napi pihenőre Nagykőrösre érkezett Hajmássy Ilona a pesti publikum előtt remekül vizsgázott nagykőrösi születésű színművésznő. Nagykőrösre mindig hazajön és örömmel tölt el pár napot a csendes alföldi városban. Vasárnap este szülei kíséretében kisétált a Cifrakertbe egyszerű lenvászon sport ruhában kezében egy szatyorral. A szatyorban néhány szál házi kolbász volt és friss retek. A világhírűvé lett művésznő a kőrösi kislányokhoz illő háziassággal terítette meg az asztalt, hámozta meg a retket és tálalta szülei elé. Ekkora már megérkezett hírére néhány kőrösi barátja, akiket szintén megkínált az ízletes csemegével. Előkerült a cigány, Hajmássy Ilona nótázni kezdett s most már megoldódott a nagy titok: a művésznő édesapjától örökölte a hangját. Hamarosan nagy embergyűrű vette őket körül. A kioszkban megszólalt a zene, a művésznő táncolni óhajtott s elvegyült a tánciskola növendékei között.

Hajmássy Ilona pár napi kőrösi tartózkodás után visszamegy Pestre és ott várja be a Metro Goldwyn Mayer engedélyét 2 hónapi szabadságra. Ha ez megérkezik, akkor 2 hétre újra hazajön pihenni, hogy paprikás csirkét ehessen ebédre, vacsorára kolbászt s nappal szőlőbe járhasson, mert azután öt évre az új világ nyeli el a világhíressé lett nagykőrösi platina szőke művésznőt, aki minden fény és pompa mellett is hű maradt a poros kis alföldi városhoz, mely bölcsőjét ringatta. Hajnalban átmentek Kecskemétre, egy kőrösi kis sziget lett egyszerre a Beretvásban, ahol szintén kőrösi cigány játszotta a régi magyar nótákat a kőrösi művésznő fülébe.

****

Nagykőrösi Híradó, 1937. július 4.

Hajmássy Ilona Amerikában is megmarad jó kőrösinek

Felejthetetlen szép napja volt annak a néhány száz embernek, akik a MOVE nagykőrösi Torna és Vívó Egyesület és a Városszépítő Egyesület átal rendezett Hajmássy Ilona esten részt vettek csütörtökön a Széchenyi kert arénájában. Ünnepi díszbe öltözött a korhadt öreg épület, virágos színpadon reflektorok lövellték fénycsóváikat s az árnyékban üdezöld virágok pompázatos ragyogása lepte meg a terembe lépőket, de mindez mesterkélten előidézett pompa volt, mert az igazi virág, akit ünnepelni jött össze Nagykőrös társadalmának minden rendű és rangú tagja, Hajmássy Ilona a kékszemű, szőkehajú, a világhírnévre emelkedett operaénekesnő volt. Talán az idő is neki akart kedvezni, két napos szüntelen eső után, midőn délben autója begördült az ősi városháza elé, akkor oszladozni kezdtek a fellegek s borus délután után már napsugaras volt az alkonyat, de derüs pompázófényű volt az este.

Kilenc óra körül emberfürtök szállingóztak a Széchenyi kerti aréna felé s mikor megszólalt a kilencet kongató harang, már nagy tömeg hullámzott a Széchenyi kert gesztenyefái alatt. Hajmássy Ilona szüleivel érkezett meg pár perccel kilenc óra után. Feltünés nélkül, mintha ő is a hallgatóság soraiba tartozna, besurrant a feldíszített öltözőbe, ahol a többi szereplők már készen várták. A művésznő kedvesen, minden póz és nagyzolás nélkül, mint igazi kőrösi lány beszélgetett mindenkivel.

Gál Dezső a Move elnöke megnyitő beszédében, mikor üdvözölte a művésznőt, kicsillant Hajmássy Ilona őszinte egyénisége:... Érezte, hogy a hozzá eljutott hívó szó nemcsak a rendező egyesületektől, hanem az általa ragaszkodásig szeretett nagykőrösiektől is jön. Azt a Hajmássy Ilonát is szeretettel köszöntjük - mondotta - aki eddig nagy művészi sikerei alapján neki méltán járó ünnepeltetés mellett is megmaradt a maga szerény egyéniségében és szüleit rajongásig szeretve örömmel tölti a rendelkezésére álló csekély szabadidejét városunkban... Ennél szebb és méltóbb méltatást Hajmássy Ilonáról írni és mondani nem lehet. Az elnök üdvözlő szavai után Dr. Sonkoly István hegedüművész két száma ringatta a művészet világába a hallgatóságot.

Nagy taps, majd halálos csend, mintha angyal szállt volna át az arénában s valóban egy fehér ruhába öltözött szőke angyal jött ki határozott léptekkel a zongora elé: Hajmássy Ilona volt, a kis kőrösi lányból lett nagy művésznő. Tapsol a közönség, majd felmorajlanak a zongora első akkordjai Mascagni: Parasztbecsületéből ária. A művésznő hangján csendülnek a hangok, a szívekben rezonál minden atom, mintha az egész terem egy csodálatos aeol hárfa lenne s ezen a hárfán egy kivételes tehetségű kőrösi lány ragyogóan mutatja be művészetét. A csodálatos hang mellett játsza szerepét, mintha a Jupiter lámpák fényében állana s berregne a filmfelvevő gép. Minden mozdulata élmény és csodálatos kifejező kísérete énekének. Lehár: Friderikájából énekel németül egy dalt a művésznő, felzúg a taps; a hála és az elismerés tapsa; fehér rózsacsokrot nyújtanak át, már távozni készül, mikor Dr. Gusáth György főjegyző a város polgármestere és Nagykőrös város nevében köszönti a művésznőt, aki megmaradt kőrösinek s átnyújtotta a város kitüntetését az aranyplakettet. Meghatottan köszöni meg az üdvözlést: Mindig szívesen jöttem haza és igérem, hogy Amerikában is megmaradok jó kőrösinek - zúgó tapssal köszöni meg a közönség ezt az őszinte megnyilatkozást.

A zeneszámok után V. Szűcs Sándor hét kőrösi költő, Horváth József, Danóczy Antal, Göde Lajos, Pethes Béla, Nagy Lajos, Tiszaváry Ervin, Székely Miklós egy-egy versét mutatta be csodálatos kivételes művészettel. Egyik vers kitűnőbb mint a másik, de ennek az interpretálásnak a kohójában fokozottan kicsendül szépségük, amint azt a felzúgó tapsvihar is mutatta. Dr. Sonkoly István csillogtatja újra művészetét, bámulatos technikával és szívvel kezeli a vonót. Újra a közönség kedvence lép fel a pódiumra, most már otthon van teljesen, s a közönség is úgy fogadja, mint a pár pillanatra hazatért jó kőrösi leányt. Dobai Pál zenetanár aki fáradhatatlan volt a kiséretben, Puccini Tosca áriájának akkordját üti le a zongorán. Cseng a hang, mint az égi muzsika. Egy könnyű olasz dal következik. Most már nem akarja elengedni kedvencét a közönség, tombol, még akar tőle hallani valamit. Nem sokáig váratja magát és a Liliomszál... kezdetű gyönyörű magyar műdalt énekli el szeretteinek. Alig akarják elengedni, de mindennek véget kell vetni. Boldogan megy be öltözőjébe. Autogrammokat kérnek tőle: néhány kedves szót vet a papírra és a nevét, mindenkihez van néhány szava, mindenkitől - viszontlátásra - szavakkal búcsúzik el. A közönség nem akar oszlani, még egyszer látni akarják Hajmássy Ilonát. Előkerülnek a rokonok, sorra csókolja őket. Kérdezősködik felőlük, az itthoniakról.

A Kioszkban a két egyesület vezetősége látja vendégül Nagykőrös büszkeségét. aki mindenkihez közvetlenül kedves. Nincs benne a sikernek a mámora, mely gyakran félrevezeti a művészt, benne mindig az ember győzőtt s ezért tudott felemelkedni ilyen magasságra. Táncol mindenkivel, a diákok félve kisérelik meg felkérni, de az első tánc után bátrak s egyszerre ő mulat legjobban a gesztenyefák alatt.

Éjfél után egy órakot eltávozik a kertből s nemsokára itt hagyja az ősi várost is azért, hogy Amerikában is jó kőrösi lehessen s onnan is küldje hozzánk filmjeit, melyeket a kulturált világon mindenütt fognak pergetni a mozik. Néhány évig lesz távol, de azért úgy búcsúzott el a kőrösiektől a - viszontlátásra. - Kőrösiek, ha a moziban halljátok csodálatos hagját, s látjátok kulturált játékát - gondoljatok arra a művésznőre, aki a világhírnévben is is büszkén hirdeti, hogy megmaradt kőrösi kislánynak.

Báy.

**************

Nagykőrösi Híradó, 1937. július 6.

Hajmássy Ilona a református bibliakörben búcsúzott el a kőrösiektől

A református Egyház hetenkénti biblia estéin az Egyháztanács-teremben esetenként 15-20 vallásos öregasszony hallgatja a biblia magyarázatokat. Hajmássy Ilona a világhírnévre emelkedett kőrösi operaénekes filmművésznő Göde Lajos lelkész felkérésére örömmel vállalta, hogy elhalasztva egy nappal elutazását a vasárnapi bibliakörön elénekel istenáldotta hangján néhány vallásos éneket. Ezúttal a tornateremben tartották a vallásos bibliaórát, de az is szűknek bizonyult. Igen sokan ácsorogtak az udvaron is kint. A bibliakört Göde Lajos nyitotta meg és a vasárnapok neveiről tartott lebilincselő előadást. Az előadás után a terem villanykörtéi rövidzárlat következtében nem gyulladtak ki, s egy szál gyertya imbolygó fényénél, miként az őskeresztények Dobai Pál harmóniumkísérete mellett énekelte el Hajmássy Ilona Strandella Irgalmazz istenem, Handel Rinaldó áriáját. Énekszáma után, mely a belső vallásosság igazi megnyilatkozása volt percekig tapsolt a közönség s a szerény művésznő nem sokáig kérette magát, hanem fellapozta a zsoltárt és a 237. Dícséretet, a gályarabok énekét énekelte el csengő szopránján. Göde Lajos köszönte meg a művésznőnek a szereplését, melyre ő a következőket válaszolta:

- Nagyon köszönöm a Nagytiszteletű úrnak a szavait, köszönöm azt, hogy a református Egyház bibliaestjén énekelhettem a kőrösieknek és ennek a kellemes estének emlékét elviszem magammal a tengerentúli útra is.

Nagy taps fogadta Hajmássy Ilona szavait s ünnepelték a művésznőt. Széles László segédlelkész a szeretetről tartott fenséges szavakkal bibliamagyarázatot. Végezetül Göde Lajos átadta a református Egyház ajándékát énekes könyvet és bibliát az idegenbe induló művésznőnek. A bibliaest egyházi énekek eléneklésével ért véget.

A tornateremből kiözönlő közönség hosszú sorfalat állott egészen az utcáig. A sorfal között vonult el az ünnepelt művésznő. Néha néha megállt: kezitcsókolomot köszönt egyik másik rokonának. Néhány közvetlen szót váltott a szorongó embergyűrűben az egyszerű rokonokkal és ismerősökkel. A nagy embergyűrűből alig tudott kiszabadulni a tanítóképző ajtajánál. Ez az ünneplés nem megrendezett valamim volt, hanem a lelkek szeretetének igazi megnyilatkozása a nagy művésznő iránt, aki előkelő egyszerűségével itt is feledhetetlen örömöt okozott a nagykőrösieknek.

**************

Nagykőrösi Híradó, 1937. július 11.

A primadonna mint ember

Hajmássy Ilona két nagykőrösi szerepléséről annak rendje módja szerint megjelentek a beszámolók, amelyek társadalmi és művészi szempontból ismertették meg a közönségnek a két összejövetel termén kívüli részével azt a különleges eseményt, hogy a nagykőrösieknek szemtől szemben, itt Nagykőrösön is volt alkalmuk meggyőződni, hogy a nagykőrösi földhöz, a gyermekkori emlékekhez merész ívelésű pályájának egyik kimagasló csúcsán is hűen ragaszkodó művésznő, aki olyan hangsúlyozott ragaszkodással vallja magát nagykőrösinek; - nem ok nélkül áll szépségével és hangjával a legdivatosabb budapesti primadonna hírében és nem ok nélkül kapott a világ legnagyobb filmvállallatától kizárólag vezetőszerepekre emelkedő fizetésekkel több évre szerződést.

Hajmássy Ilona amerikai útja előtt nagykőrösi háromnapos tartózkodásának a művészeti és társadalmi vonatkozásokon felül azonban van egy különleges emléke, ami mellett érdemes egy kicsit gondolatban elidőzni és megállni.

Erre az istenáldotta tehetségű, szépségének legpompásabb teljességét hordozó korában élő primadonnára most az élet, a fény minden szépsége és melege áramlik, amit csak ez a sokak által irigyelt életpálya embernek nyújthat. Ragyogó karrier után ragyogónak ígérkező pálya előtt áll. Budapesten a ragyogásnak, a szépségnek ebben a kényes ízlésű világvárosában ha az utcán megjelenik, suttogva mutogatnak rá az irigykedő hölgyek és urak: ez a Hajmássy! A Nemzeti Színházban a tavasz végén magunk is szemtanúja voltunk, hogy mikor az egyik páholyban Hajmássy Ilona megjelent, az összes távcsövek pillanatok alatt az ő páholya felé irányultak. A többezerholdas ősnemes magyar család tagja, bécsi és budapesti szereplései, megkötött és meg nem kötött szerződései a legteljesebb anyagi gondtalanságot is megadták és megadják neki a hírnév, a karrier, a szépség mellé ott, ahol a kiválasztottak élvezhetik a gazdagság jóságát és szépségét.

És ez a Hajmássy Ilona Nagykőrösre jön üdülni, szórakozni hacsak egy kis ideje akad s ide is az egyszerű kis egyszoba előszobás Kölcsey utcai vakközben lévő házba, mert itt élnek az ő egyszerű kisember szülei, az édesapja, az édesanyja akikkel együtt jelenik meg az estélyen, garden partyn, bibliakörben egyaránt. Az édesanyja, ez az egyszerű kisiparos asszony a Városi Színház egyik legelőkelőbb páholyában ült, méltóságos és kegyelmes urak környezetében, mikor az egész magyar sajtó hasábokon keresztül ünnepelte az új primadonna csillag felragyogását. Itthon Nagykőrösön a délutánjait, estéit a szegény kis tabáni rokonok meglátogatásával tölti. A nénjét, aki egy kisiparosnak a felesége, a nagykőrösi sportpályán biciklizni tanítja, mert a luxusóceánjáró fedélzetén majd ő utazik vele egyedüli kisérőként és Amerikában is szükség lehet a kerékpártudományra.

Hányan tanulhatnának ezekből a példákból egyszerű családok fiai és leányai, akik ha csak egy szerény félfokkal is feljebb kerülnek abból a társadalmi kategóriából, amelyben születtek és nevelkedtek; - szégyenlik az egyszerű ruhájú, gondbarázdás homlokú, kérges kezű édesanyát és édesapát, akik az egyszerű rokonokkal, sőt testvérekkel szemben is olyan gyorsan igyekeznek letagadni és elszaggatni a kapcsolatokat. Hány szobakonyhás kis családi ház van Nagykőrösön is, ahol öreg szülők, édesapák és édesanyák elfelejtve, elhagyatva csak azért, mert az imádott gyermekből különb, nagyobb embert igyekeztek életük nyugalmának, boldogságának, kényelmének feláldozásával nevelni és céljukat elérték, de a fényből, a pompából, a jólétből, amit a gyereknek adtak, nekik csak a szülői emlékek és az elhagyott, elfelejtett szegény öregek sorsa jutott. Mert szégyen az alacsony, szegény származás, ha sokkal nagyobb is a becsület abban a szegényes kis családi viskóban.

A református bibliakör vasárnapi összejövetelén az egyik vallásos tárgyú előadás a szeretetről szólott. Azt mondta többek között a Bibliát magyarázó lelkész, hogy könnyű szeretni a magasállású, a gazdag, egészséges szülőket, de nehéz szeretni az alacsony sorban élő, szegénysorsú tehetetlen szülőket és rokonokat. Érdekes, hogy Nagykőrösön éppen egy primadonna, egy ünnepelt színésznő cáfolta meg a mindennapi életben általánosan igazolt tételt. Nem nehéz szeretni az egyszerű családi fészket sem, csak a lélek magasabbrendűsége, igazán kifinomult lélek kell hozzá. Az ilyen lélek sohasem esik kétségbe, nem vesztheti el lába alól a talajt, ha lefelé fordul is vele a szerencsekerék, mert vagyoni, hitvesi, baráti kapcsolatoknál is erősebben fűzi az emberi lelket a földhöz a családi szent kötelék láncolata s ha azok megvannak, mindig van hová menekülni megtépett, megcsigázott lélekkel is.

A primadonnák, a filmcsillagok élete, ruhája, viselkedése szokta a mai modern világban a divatot diktálni. Mennyivel kevesebb múltjával meghasonlott élet volna ebben a városban is, ha az ilyen Hajmássy Ilona-féle primadonna példák teremtenék, diktálnák a divatot.

És ha már a divatról van szó, még egy másik tanulság is ittmaradt ebben a kisvárosban a primadonna után.

Nagy divat mostanában fitymálva, lenézve beszélni a vallásosságról, az egyházról, a templomról és az imádságról.

Hajmássy Ilona az egyik múltkori itthoni időzésekor egy egyszerű temetésen mutattatta be az édesanyjával a református egyház egyik lelkészét, Göde Lajost. Hogy, hogynem a rövid beszélgetés alatt szó került a vallásos idősasszonyok gyülekezetéről, a Bibliakörről.

- Alkalomadtán szivesen énekelnék ezeknek az aranyos öreg nénikéknek. - fordult az operaénekesnő primadonna a papjához. Erre a biztatásra kérte fel a múlt héten a Nagykőrösön időző Hajmássy Ilonát bibliaköri szereplésre a Bibliakör vezető lelkésze.

Vallásos estélynek vagy más egyháztársadalmi összejövetelnek évek óta nem volt akkora közönsége Nagykőrösön, mint ennek a bibliaköri áhitatnak.

- Életem egyik legkedvesebb emléke lesz, hogy én a nagykőrösi Bibliakörben az én egyházamban énekelhettem.

Ezekkel a szavakkal válaszolt a tornateremben Göde Lajos lelkész köszönő szavaira Hajmássy Ilona a primadonna, aki a bécsi Staatsoperben mondta le táviratilag szereplését azért, hogy a nagykőrösi bibliakörben énekelhessen.

Íme hát ellentétben a nagykőrösi divattal, nem szégyen vallásosnak lenni, az egyházat szeretni, ezt a divatot is bátran eltanulhatjuk Hajmássy Ilonától, a Metro filmgyár sztárjától. Talán nem vallunk vele szégyent mi, nagykőrősiek sem.

sz.

*****************

Nagykőrösi Híradó, 1937. Július 27.

Hajmássy Ilona elutazott Hollywoodba

Hajmássy Ilona pénteken délután olaszországi nyaralásából visszatérve Budapestről elutazott az amerikai filmvárosba. A búcsúzásnál édesanyja és közeli családtagjai, valamint legszűkebb baráti köre búcsúztatta könnyek között a kedves művésznőt. A fővárosi lapok képekben és cikkekben számoltak be az utazásról.

********************

Színházi Élet, 1937. augusztus 1./7. 32. szám

Hajmássy Ilona elutazott Hollywoodba

Útrakelt amerika felé Hajmássy Ilona, a villámkarriert futott magyar primadonna, aki éppen csak, hogy ízelítőt adott Pestnek szépségéből és művészetéből. Még mint a bécsi Staatsoper énekesnőjét szerződtette a Metro és Budapest csak egy kellemetlennek ígérkezett véletlenből tudta meg, hogy milyen értéket vettek el tőle - reméljük nem örökre. A megbetegedett Németh Mária után ugrott be a Josephine szerepébe és még a világsztár árnyékában is revelációként hatott énekművészetével, játékával és hódító fiatalságával. Utána egy nagyszabású nyári produkcióban kellett volna elbúcsúznia Pesttől, sajnos erre már nem került sor. Mielőtt útra kelt, egy vidám hónapot töltött a Balaton partján és ennek a boldog magyar nyárnak emlékét viszi magával útravalóul a film fővárosába, Hollywoodba.

*************************

Nagykőrösi Híradó, 1937. augusztus 15.

Lona Manders Hajmássy Ilona filmneve

A nagy amerikai világlap, a New York Herald fotoriportban számol be a Normandie francia óriásgőzös új óceáni útjáról, amelyen ismét rekordot javított, elhódítva az óceán kékszalagját a Queen Mary-től, mert az újabb rekorddal a 2936 mérföldes hajóutat 3 nap, 32 óra és 7 perc alatt tette meg. A nagy rekordteljesítménnyel egyenlő fontosságú hírként tárgyalja a New-york Herald azt is, hogy két nagy filmcsillag és Hajmássy Ilona a világhírű operaénekesnő is ezen az úton érkezett New-yorkba. A Normandie fényképe mellett közli a lap Hajmássy Ilona nagy állóképét, megemlítve, hogy a Hollywoodba utazó művésznő a Lona Manders filmnevet vette fel a Metro Goldwyn igazgatóságának kívánságára. A Normandie érkezésénél képviselt többi lapok is mind megemlítik az előkelő utasok között Lona Manderst.

A Metro Goldwyn filmjein tehát félév vagy egy év múlva nem valódi nevén, hanem Lona Manders néven ismerjük majd fel a nagykőrösi Hajmássy Ilonát, akit az új név felvételére szerződése kötelez. A nemzetközi világban ugyanis nehézkes és más nyelveken nehezen ejthető a Hajmássy név. A Hollywood felé művésznőt - mint értesülünk - más kellemesebb dologra is kötelezte igazgatósága. Parancsba kapta, hogy külön előkelő villát kell bérelnie és abban már most a nagy sztárok fényes életét kell élnie, mert ezt parancsolja a gyár propaganda érdeke, amihez természetesen a szükséges anyagi fedezetet megadja a Metro Goldwyn igazgatósága.

*****************

Nagykőrösi Híradó, 1937. szeptember 26.

- "Még álmomban is disznókarajt és szárazkolbászt látok kőrösi uborkával, jó erős zöldpaprikával"...

írja Hajmássy Ilona Hollywoodból

A Kölcsey utcai Hajmássy porta szép zöldre festett kapujában hangos csaholással ugrik rám a legfiatalabb hollywoodi filmsztár reménység fehérszőrű, árván maradt Bundása. Hajmássy néni éppen krumplit pucol az ámbituson, a papa az ananász lugast metszegeti, mikor belépek ezzel a kérdéssel:

- Mi újság Hollywoodban?

Mert a vizeskert csendes vakközében, itt Nagykőrösön a Kölcsey utca 19/a szám alatt meg lehet érdeklődni, hogy mi a legfrissebb hír a világ filmbábelében.

- Nem tudja megszokni a kosztot szegény Ilusom - sóhajt nagyot Hajmássy néni. - Írtam is neki, hogy ne engedd magad fiam annyit masszírozni, vigyázz magadra nagyon, nehogy beteg légy.

Beletemetkezem a levelek közé, amit a legszőkébb kőrösi filmprimadonna így ad fel most már a Metro Goldwyn Mayer cég végleges akaratából: Lona Massy, (I-lona Haj-massy!). Először úgy volt, hogy Lona Manders lesz a neve.

- Drága jó szüleim - írja többek között - holnap kezdik forgatni a filmemet, amelyben előbb grófkisasszonyt, aztán cigánylányt alakítok. Gyönyörű fekete selyem jelmezt kaptam... Nagyon boldog, mert a hangfelvételek is kitűnően sikerültek, előbb gramofonra vették fel a hangomat. Mindenki nagyon szeret, úgyszólván a tenyerén hord, csak a koszttal nem tudunk nővéremmel, Dodóval megbarátkozni.

Ha éhen nem halok a gyár előírt receptjeitől, még híres sztár lehet belőlem.

- Dodó a múltkor csinált jó sertés karajt zsírban sült krumplival és ecetes uborkával. Azóta sem lakhattam jól. Ha 5 dekát hízok, már rohan hozzám a masszőr, rám ken 8 kiló kenőcsöt és lemasszírozza.

- Itt közöljük a hollywoodi fogyókúra receptjét Hajmássy Ilona leveléből. Jó étvágyat kívánunk hozzá hölgyolvasóinknak: Reggel narancslé vagy tej és egy szem szilva. Délben: Banán, alma, kétszersült, narancslé. Este: zeller levél vagy petrezselyem zöldje és egy karaláb. Csoda ha ezekután így ír:

- "Még álmomban is disznókarajt és szárazkolbászt látok kőrösi uborkával, jó erős zöldpaprikával"...

- "Álmunkban mindég otthon vagyunk és majdnem mindég egyet álmodunk. Lakásunk gyönyörű, a déli villanegyed legszebb pontján. 75 dollár a havi bére. Reggel 6 órától a Stúdióban vagyok este 8-ig, 9-ig. Utána pihenés vagy mozi, vagy néha egy kis autó kirándulás. Vettem autót, mert az ötszobás lakást, autót az életmódot a gyár előírja. Lakásomnál szebbet már kívánni sem lehet. Néger szobalányomat most elküldöm, mert olyan lusta, mint a kutya. Se cipőt nem akart pucolni, se parkettot. Csak ott takarított, ahol a papok táncolnak. Nekem kellett Dodóval, holtfáradtan utánanézni a takarításnak, ha hazajöttünk a Stúdióból. Kár volt a 30 dollár bérért. De ezentúl spórolni fogunk..

." Budapest ez évi színházi évadjának legnagyobb sikert aratott énekesnője - akit a kőrösi publikum utoljára a református biblia kör délutánján láthatott - tehát már Hollywoodban filmezik. Ez a film előreláthatólag jövő márciusában kerül piacra, akkor dől el, tetszik-e a világ nyilvánosságának Lona Massy játéka, hangja, játéka? Ha nem tetszik, akkor is megérte. Az sem olyan nagy tragédia. Visszajöttek onnan már nagyobb nevek is üres tarisznyával. Visszajött onnan már Zilahy Lajos és Shaw Bernát is, hogy mást ne is említsünk. Minden esetre bíztató körülmény, hogy a Metro egyik igazgatója, a "nagy" Mayer Karlsbadban azt mondta Egyed Zoltánnak, - "Greta Garbo-i karriert jósolok neki..."

Neki legyen igaza.

Még álljon itt egy sor Hajmássy Ilona leveléből: "Minden nagyon szép itt, nagyon jó itt, csak azok a majom férfiak ne volnának úgy belém "pistulva"...

Oh azok a majom férfiak! Úgy látszik Hollywoodban sincs semmi új a Jupiter lámpák alatt...

Kmetykó Zoltán

******

Nagykőrösi Híradó, 1938. május 1.

Hajmássy Ilona első amerikai filmjének bemutatóján tapsorkán fogadta a világhírű kőrösi lányt

A Metro filmszínház e héten mutatta be Hajmássy Ilonának Hollywoodban készül első amerikai filmjét, a Rosalie-t. A pesti közönség érthető érdeklődéssel ült be a nézőtérre, hogy tanúja legyen egy világhírnév felé rajtoló magyar színésznő bemutatkozásának. A nézőtér zsúfolásig megtelt közönsége már a dohányzókban és a páholyok folyosóin boncolgatta az előadás megkezdése előtt azokat az esélyeket, amelyeket ilyenkor fel szokás sorakoztatni egy debütáló színésznő mellett és ellen. Egyöntetű volt a vélemény, hogy olyan hangja nem lehet, mint Jeanette Mac Donaldnak, de exteriőrével biztosan hatni fog.

Mikor aztán a vászon fehérségéből felhördült a Metro-Goldwyn-Mayer "Ars gratia artis" félkörében a gyár oroszlánja, a széksorok felett lélegzetet elállító csend terpeszkedett. A félelmes pesti közönség az ítélőbírák komolyságával figyelte a pergő filmszalagot. Az első filmkockánál, ahol felvillant a "mi Ilonánk" szőkesége, csak az ismerősök, a barátok szíve dobbant meg a szép angolsággal beszélő Ilona Massey színjátékán. Mert nekünk az jutott eszünkbe, ahogy utoljára láttuk a nagykőrösi gimnázium tornatermében zsoltárok éneklése közben... az első benyomásom az volt, hogy játék modora sokat, igen sokat fejlődött a Jozefin császárnő óta. A hölgyeket az fogja érdekelni, hogy szép-e? Szép. Vagyis olyan, amilyennek a Metro hatalmasságai látni akarták. Szerepe kimondottan harmadrangú még ebben a filmjében, az első és második szereposztást Eleanor Powell és az Orgonavirágzás óra felejthetetlen Eddy Nelson kapta. A rendezés Van Dyke káprázatos, ízig-vérig amerikai revüje. A film témája költött szereplők meseországában a sablonos operett kaptafa. De sok új és erőteljes humor van benne, ami szinte szokatlan. Van aztán a nagy revüképnek egy száma, ahol kizárólag Hajmássy Ilonáé "totál plán"-ban az egész kép. Ez a csúcspontja az ő szereplésének ebben a filmben. Káprázatosan szép miliőben, nagy fekete estélyi ruhában egy dalt énekel végig nagy filmdívák megszokott otthonosságával. A szám után a filmen is, a nézőtéren is felcsattant a tapsorkán. A fagyos közönség felolvadt. Hiába, magyar siker a Hajmássy sikere, ezt lehetett leolvasni az arcokról a szünetben.

De nehogy az elfogultság vádjával illessen bennünket valaki azért, - mert mi már tíz esztendővel ezelőtt is hallottuk Hajmássy Ilonát a fényes karrierről sóhajtozni nyári szünidőben a Deák cukrászda kis márványasztalánál Nagykőrösön - megkérdeztünk egypár érdektelen embert a bemutatón.

Lássuk, mit mond a jegyszedő?
- Kérem, a hölgyek sóhajtoztak az éneke alatt. Ha nő énekel a vásznon és a zsöllyében sóhajtozik a hölgyközönség, akkor ebből a filmből siker lesz. A Hajmássy jó.

Egy úr a ruhatárban:
- Le se tagadhatná ez a Hajmássy, hogy nem magyar. Olyan tipikus temperamentummal játszotta.

A pénztáros kisasszony:
- Van, aki már másodszor váltott jegyet. Elsősorban nagyon jó a film és nekem még mindenki dicsérte Hajmássy Ilonát.

Az első Hajmássy film után érdeklődéssel várjuk második filmjét, a Balalajkát, ahol már Eddy Nelsonnal a vezető főszerepet játssza.

Koppány Zoltán

*********************

Nagykőrösi Híradó, 1938. május 31.

Június végén mutatják be Hajmássy Ilona első amerikai filmjét Nagykőrösön

A kíváncsi kőrösiek Kecskemétre is átjárnak megnézni a Rosaliet

Hajmássy Ilona, a világhírűvé lett nagykőrösi filmsztár első amerikai filmjét, amelynek budapesti bemutatójáról helyszíni riport jelent meg a Nagykőrösi Híradóban, - érthető kíváncsisággal várja a nagykőrösi moziközönség . A kíváncsiságnak arról a szokatlan méretéről, amit az egyik kecskeméti lap ír , - őszintén szólva még mi sem tudtunk, akik pedig a Hajmássy ügyet elég élénk figyelemmel kísérjük.

A kecskeméti lap írja "Kőrösiek inváziója Kecskeméten" cím alatt az alábbiakat

Elözönlötték a fürdőt és megnézték a moziban földijük, Hajmássy Ilona első filmjét. Nagykőröst hosszabb idő óta semmi sem érdekli jobban, mint a város szülöttjének, Hajmássy Ilonának a sorsa, akinek első amerikai filmjét most játssza a kecskeméti mozi. A kőrösiek a tegnapi bemutatóra tömegesen jöttek át. Nemcsak két zsúfolt autóbusz hozta őket, nagyon sokan jöttek vonaton és más közlekedési alkalmatosságokon is. Délután elözönlötték a gőzfürdőt, a moziban pedig áhítattal nézték kedvencük játékát, ami, főként kőrösi szemmel nézve, igen jó volt. A mozi után a szórakozó helyeken áradozva dicsérték színésznőjüket a kőrösiek, akiknek nagy száma városszerte feltűnést keltett. Mindenütt szívesen fogadták őket.

A nagykőrösi Uránia mozgószínház vezetőségének tájékoztatása szerint a Rosalie filmet Nagykőrösön június végén tűzik műsorra és Hajmássy Ilona most készülő igazi nagy filmjére a Balalajkára is meg van már a kikötése a nagykőrösi mozinak.

A Hajmássy Ilona iránt annyira hűséges nagykőrösi közönséget meg akarjuk óvni a csalódástól, amikor újra megemlítjük, hogy a Rosalie csak próbafilmje a nagykőrösi filmsztárnak. Ennek a filmnek nem vezető, hanem csak harmadik szerepébe mindjárt Amerikába érkezése utáni napokban minden előkészület nélkül kellett beugrania kényszerből Hajmássy Ilonának, mert a már akkor készülő darab felvételei alatt a gyár egy másik művésznőjétől váratlanul elvették ezt a szerepet, hogy mintegy próbaképpen játssza el ő.

A nemzetközi filmkritika teljes elismeréssel fogadta Hajmássy Ilonát ebben a nem elsőrendű szerepében is, ahol hangjával és szépségével a Rosalie egyik nagy jelenetében arat sokat ígérő sikert.

*****************

Nagykőrösi Híradó, 1939.január 29.

Nagykőrös kéri Lona Massyt, hogy maradjon meg Hajmássy Ilonának

Másfél esztendő óta Nagykőrösön sokat gondolnak Hollywoodra, ahol a nagykőrösi Hajmássy Ilona Lona Massey néven készül a világ meghódítására. Dagad a nagykőrösi önérzet, ha a csodára gondolunk, melynek révén a hajdani ki s tabáni lányt ma már világsztár gyanánt emlegetik.

A világhír szele valóságos mesebeli kastélyt varázsolt abból a kis családi házból, ahol Nagykőrösön a Kölcsey utca 19a szám alatt a művésznő szülői a beavatottakat tájékoztatják arról, hogy mi újság Amerikában. Hogy Hajmássy Ilona karrierje nem mese, hanem Nagykőrös életének egyik legérdekesebb fejezete, azt a nagykőrösieknek igen értelmes nyelven megmagyarázzák azok az ingatlanvásárlások, melyek következtében a művésznőnek a város határában öt helyen - a Feketén, a Hangácson, a Kürtilaposban, a Temetőhegyben és a Zsiroshegyben - van már kisebb ingatlana.

Csak az bántja a kőrösieket, hogy városunk nagy lánya ősi családi nevét, mely Nagykőrös egyik legrégibb családneve, kénytelen volt a film nemzetközisége kedvéért megváltoztatni. Ezen szeretnének segíteni és ezért most egy nagy társadalmi akció indult, melynek keretében több ezer nagykőrösi írásban kéri Lona Masseyt, hogy maradjon meg Hajmássy Ilonának.

Lehet, hogy nem lesz eredménye a mozgalomnak, de napjaink történetének egyik érdekes dokumentuma ez a levél, melyben a magyarság faji önérzete sikong Hollywood felé.

- Kedves Művésznő!
- A maga szülővárosából Nagykőrösről, de az egész ország helyett, az egész féltő szeretettel figyelő, reménykedő magyarság nevében küldjük ezt a levelet és kérjük, hogy ne engedje elferdíteni, elcsúfítani a szép, zengő magyar nevét!
- Ide, mifelénk csak szállongó hírek, reklám-kommünikék jutnak el Magáról, de ezekből is sejtjük, hisszük, reméljük, hogy sikere lesz, hogy nagy filmművésznővé, világsztárrá fog nőni, a szépsége, a hangja, a játéka, de nem utolsósorban a magyar földből kinőtt egyénisége meg fogja hódítani az öt világrészt, a nevét szász- meg százezer városban, faluban fogják harsogni öles plakátotk és tízmilliók fogják megtanulni.
- Bele tudna nyugodni abba, hogy ez a név a színtelen, nemzetközi Lona Massey legyen? Nem akarja, hogy a maga jövendő dicsőségéből a szegény, ismeretlen, letiport szülőhazájára is essen egy sugár? Nem azt akarja, hogy a Maga nevét a szulei, a magyar ősei nevét visszhangozza a világ egy kitalált, idegen tucatnév helyett?
Ma még nem késő talán, ma még a sarkára állhat és a tehetsége, sikere és dicsősége jogán követelheti, hogy hagyják meg bántatlanul a legegyénibb tulajdonát; a nevét. Ne szaporítsa az Anne Rosellek táborát, akinek a neve mögött ugyan ki sejtené a világban Gyenge Annust, a magyar tehetséget?
- Pedig nekünk, a maroknyi magyarságnak szükségünk van minden tehetségünkre, hogy a népek zajló és fenyegető tengervészében meg tudjunk maradni. Ne gyöngítse Maga is ezt a sok vért vesztett, sok hibával, sok átokkal megvert, de sok nemes értékkel és szépséggel is ékes, nekünk minden fogyatékosságával együtt drága és egyetlen magyar fajtánkat, ne vegye el tőle egy, innen a távolból biztosra vett, nagy karrier visszfényét.
- Mi bízunk Magában, csak arra kérjük, hogy maradjon ne csak a szívében, de a nevében is magyar!

Az akció vezetősége mindenkinek módot akar adni, hogy a levelet aláírhassa. hogy ez mi módon történhet meg, legközelebbi számmunkban ismertetjük.

*********************

Nagykőrösi Híradó, 1939. február 19. 6. p.

Szétfoszlott egy nagy álom:

Hajmássy Ilona a jövő hónapban már Pesten játssza a "Szép Helénát"

- Az Est szerint

Ezen a héten new yorki keltezésű táviratok közölték a pesti hírszolgálati irodákkal, hogy Lona Massy hazafelé indul rövidesen Amerikából, sőt már érintkezésbe lépett legutóbbi pesti igazgatójával, Föld Auréllal.

A szűkszavú jelentés mögött - amit fenntartással kell fogadni - egy magasbaívelő pálya keserű tapasztalata - ha úgy tetszik - csalódása áll. Amerikából már nagyobb művészek, írók jöttek haza a világhír kétes értékű medáliája nélkül, mint Hajmássy Ilona, akinek másféléves amerikai tartózkodása kezdettől fogva magán hordozta a balszerencse ballasztját. Tudjuk, hogy előkészítés, tanulás nélkül ráncigálták a Rosalie jeleneteinek eljátszásába s a szerencsésnek éppen nem mondható bemutatkozás másodrendű szerepköre végleg kijelölte azt az utat számára, amely most március végére a Tisza Kálmán téri Városi Színház színpadára visszavezeti Ilonánkat.

Ahogyan őt ismerjük, nem hisszük, hogy különösebb csalódást jelenthet számára ez a hazatérés, hiszen alig van nagyobb rizikó egy művész életében, mint ha elhagyja a megszokott környezetét és kiszolgáltatja magát az amerikai filmvilág mondvacsinált iparművészei szeszélyének. Mindenki tisztában volt vele, hogy így is történhetik, mindenesetre a kőrösi lajbik jobban dagadtak volna, ha Hajmássy Ilona nevét úgy ismerték volna Indiától Grönlandig, mint Deana Durbinét.

Hajmássy Ilona most már teljesítheti a kőrösiek kérését, módjában lesz megmaradni Hajmássynak, Lona Massey helyett és talán jobban is fog érvényesülni a Szép Helénában - ami a legközelebbi pesti szerepe lesz előreláthatólag - mint a tőle idegen szellemiségű amerikai "storyk"-ban.

Mi ugyanolyan szeretettel várjuk őt haza, ahogyan hosszú útjára engedtük. A mi szemünkben akkor sem volt nagyobb, mikor kiment a világhír után és most sem lesz kisebb, ha hazajön Kőrösre egy kis szárazkolbász uzsonnára.

-Welcome! - köszöntjük majd márciusban angol módra és barátilag szorítjuk meg kezét abban a hitben, hogy a magyar ének - és színikultúráját szolgálni itthon is éppen úgy lehet, ha nem jobban, mint Californiában.

(k. z.)

************************

Nagykőrösi Híradó, 1939. február 19. 7. p.

Hajmássy Ilona mégsem jön haza, hanem Amerikában marad és filmezni fog?

Lapunk más helyén foglalkoztunk Az Est című lap közlése nyomán Hajmássy Ilona hazatérésével. Pénteken délben, lapzárta előtt jött be szerkesztőségünkbe Hajmássy Ferencné, a művésznő édesanyja és megcáfolta az összes Amerikából szárnyra kelt (úgy látszik kacsaszárnyra kelt) híreket.

- Tőlem írhatnak a lapok össze-vissza, amit akarnak, nem érdekel bennünket, - mondja Hajmássy néni. - Tegnapelőtt a következő táviratot kaptuk kislányunktól Amerikából:

Levél megy stop filmemet rövidesen kezdem stop Ilus.

Nos, mit szólnak ehhez Az Esték, illetve a színházi rovat szerkesztője?

A Hajmássy-ügy most kezd érdekes lenni. Érdeklődéssel várjuk a beígért levelet.

***************

Nagykőrösi Híradó, 1939. március 5. 4. p.

"A honvágy már nagyon gyötör" - írja Hollywoodból Hajmássy Ilona, akinek már február 5. óta forgatják új filmjét

A pesti sajtó hangja az utóbbi időben nagyon megváltozott. Persze nem általánosságban mondjuk ezt. Vonatkozik ez a kivétel a reggel, délben, este konszern nagy mellbőségű orgánumaira, amelyek közül az egyik a közel múlt hetekben már egyenesen azt a hírt kürtölte világgá, hogy Hajmássy Ilona útban van hazafelé és márciusban már fellép a Városi Színház egyik operettjében. Mi ezt a hírt fenntartással átvettük, de már akkor félre nem érthető módon kifejezést adtunk annak a gyanúnak, hogy a színházi rovat szerkesztője nem egészen jóhiszeműen tévedett, vagy legalább is töltőtollából szopta ezt a kora tavaszi kacsát.

Hajmássy Ilonától a Híradó is, édesapjáék is e héten levelet kaptunk Kaliforniából. A repülő posta hozta nagy barna boríték bal felső sarkán ott a Metro-Goldwyn-Mayer Stúdiók cégjelzése, megdőlt tehát az a hamis beállítás is, mintha Ilona Massey New Yorkban lenne.

A levél különben a Híradó szerkesztőségén át a város közönségének is szól, amelyből a vonatkozó részleteket szóról szóra itt adjuk:

"Én a magyar mivoltomra nagyon büszke vagyok!"

- Nagykőrösi testvéreim! Meghatott szívvel és könnyes szemmel olvastam Nagykőrös harcát magyaros nevem elcserélése ellen. Sajnos nekem semmi beleszólásom nincsen nevem elváltoztatásába. Tudniillik, az amerikai közönség a nevemet nem tudja helyesen kiejteni és ami a legfontosabb - megjegyezni. Ezért kellett egy rövid, de jól hangzó nevet választani. a filmgyárnak. Az Ilona magyar név, tehát ebből már mindenki következtet magyarságomra. Massey pedig nem más, mint az igazi nevem fele, mint Haj Mássy.

- Én a magyar mivoltomra nagyon büszke vagyok s ezért minden alkalmat meg is ragadok annak hirdetésére. A nyáron, ha hazamehetek, magammal viszem az itteni újságokat, amelyekben Nagykőrös is sokat szerepel. Mégegyszer megköszönöm a kedves nagykőrösieknek irántam érzett szeretetét és remélem, hogy soha nem fognak bennem csalatkozni.

- Rengeteget tanulok és dolgozom a jövőm érdekében. Hogy milyen nehéz az itteni érvényesülés, az szinte elképzelhetetlen. Reggel 10-től délután 6-ig pihenés nélkül dolgozom. Ebédem, ami csak salátából áll, tanulás közben fogyasztom el. A jó kőrösi ételekre még csak nem is gondolhatok (De a nyáron majd kipótolom). Augusztusban már két éve lesz, hogy eljöttem Kőrösről. A honvágy már nagyon gyötör. A mielőbbi viszontlátásig üdvözlök minden jó nagykőrösit és kérem őket, továbbra is tartsanak meg szeretetükben. Február 5. óta forgatják legújabb filmemet, a hangfelvételek nagyon jól sikerültek. Lakásom valóságos virágerdő, pedig ezeknek a virágoknak szála itt 10-12 dollárba kerül. Mégis kicsit sok már ez a szeretet. Nagyon ki vagyok már merülve. Adja Isten, hogy új filmemnek sikere legyen otthon is, hogy én is veletek együtt örülhessek. Maradok igaz hívük, szeretettel: Hajmássy Ilona.

Tíz pengő Bakos Lidikának

Levele utóiratához gém kapoccsal odatűzve tíz pengőt küldött Bakos Lidikának, valamint egy nagy dedikált fényképet. Ez az utóirat így hangzik: "A Híradóban olvastam a szegény kis Bakos Lidikáról, kérem Szerkesztő Úr, adja át neki a mellékelt 10 pengőt a fényképemmel együtt. Nem sok, de szívből jön."

Ebből a gesztusából is ráismertük éppen nem régen, hogy Hajmássy Ilona az Amerikában bajbajutott szerencsétlen magyar színészeken is állandóan segít.

******************

Magyar Nemzet, 1940. január 10.

Lydia: Ilona Massey

Beszélgetés Massey (Hajmássy) Ilonával

A newyorki Radio City Music Hall-ban, Amerika legelső filmszínházában most mutatták be a Metro legújabb filmjét: a Balalajkát. A női főszerepet a pompás szoprán: Massey Ilona játssza. A darabnak feltűnő sikere van.

A Duna-Tisza közéről az Újvilágba került magyar tehetséggel ülök szemben.

Az előkelő szálloda ablakai a téli Central Parkra néznek. Künn éles, téli szél tördeli a száradt lombokat; itt benn Massey Ilona személye varázsol tavaszt.

Férfiakra azt szoktuk mondani: nagy ember! Nőre nem. Ez a férfinem önzése. Vagy talán udvariassága. És talán belenyugszunk abba, hogy megelégszünk a megközelítővel: Massey Ilona nagyszerű ember. A közvetlensége, szerénysége, a mosolya és kacagása mögött ott élő határozottsága, a mozdulataiban, szavaiban megnyilatkozó egyénisége sugározzzák a tehetséget. Ahogy szemben ülünk egymással és figyel a kérdésekre, fekete szemei már választ is adnak. Igen, igen! Ez a Balalajka Lydiája. A kacagó, villogó fogú, szívét a hangjába és a dalait hallgató szívébe csempésző aranyszőke szépség. Ugyanaz a Massey Ilona, akiről millió és millió amerikai veszi ma kezébe a hírlapokat, a jegyet rendelő telefonkagylót, akiért milliónyi dollárt költ el a legnagyobb filmvállalkozás: a Metro - csak reklámra, akinek a nevéhez millió és millió ember teszi hozzá, fel nem becsülhető értékkel: The Hungarian. Ugyanez a Massey Ilona most Nagykőrösről beszél. A hazájáról, a tanyájáról... "az én kis falatka földemről..., ahol van egy kis "kuckóm", egy olyan ici-pici csőszkunyhóm a szőlőmben... és a drága édes szüleim."
- És a magyar közönsége - teszem hozzá -, nemrég forró tapsokkal avatta világsikerre éretté bécsi operai szereplése után.
Az előbb még gyönyörűen csiszolt angol mondatokkal, amerikai szellemességgel csevegett: kezében tartotta, irányította a társaság beszélgetését. Most, hogy egy kis időre ideülünk az egyik sarok halványfényű lámpája alá, még a kacagása is magyar, amint gondolatai hazakalandoznak a szavai. Önkénytelen a kérdésem: hogy tanulta meg ilyen tökéletességgel ezt a nehéz nyelvet?
- Egy szavam van csak erre - mondja -, legfeljebb háromszor is egymás mellé teszem: munka, munka, munka!
- És a sikere...?
- A sikerem, amit nem kevéssé köszönhetek Eddy Nelson-nak, a "legédesebb partnernek", a rendezőknek, a Metro tökéletes szervezetének - teszi hozzá szerényen -, tudtam, hogy elérem, hiszen nagyon akartam! De ami növelte a boldogságomat, hogy magyar szerző nagy sikere után (Lengyel Menyhért Ninocskájára céloz) újra magyar nevet láthat a Radio City Hall közönsége.
- Magyar vagyok! A Duna-Tisza köze rónáinak szellőjétől, egyszerű mezítlábas szülők köréből az amerikai nemzet nagyszerű forgatagának viharába került magyar, akinek életcélja a Szép, a Művészet, az Alkot. Szerződésem a Metróhoz köt és újabb két énekes szerep vár rám. Még szebbet, még többet, mind tökéletesebbet nyújtani: ez minden vágyam. Tizenkét órát tanulok és dolgozom naponta. Mégsem fáraszt a munka, hiszen hollywoodi hazámba odavarázsolja a házunk táját Teruska, az édesapám huga. S már hozza is a fényképeket: ez ő - mutat az egyikre- s már lapoz is tovább... ez a kis kutyus pedig a kedvencem.

Feláll, megigazítja sima, egyenes vonalú, kevés arannyal díszített sárgászöld ruháját. Látom a pillantásán, hogy falakon, Óceánon, sok ezer mérföldön túl most otthon jár gondolatban a nagykőrösi határban. Odaborul az "édesek" ölére és boldog-könnyes szemmel köszöni meg az életét, a hangját, a szőke szépségét, a magyar rögről szakadt, magyar rögöt törő szüleinek.

Magyar csillag ragyog a Broadway egén, magyar sikert hirdet Massey Ilona neve.

DNL

**************

Újság, 1941. március 8.

Hajmássy Ilona őszinte vallomása a Metrotól való távozásáról, a személyes szabadságról és arról, hogy még nem törte be Hollywood

Hollywood, március hó. Hollywood tévedett, amikor azt hitte, hogy a mézsárga hajú, búzakék szemű magyar leány, Ilona Massey - Hajmássy Ilona karrierje kettétört. Arról van szó, hogy a Metro-val váratlanul felbontotta a szerződését, majd ezután közvetlenül Dél-Amerikába túrnéra utazott, hogy legutóbbi filmje premierjein személyesen megjelenjen. A túrné után nem tért vissza a Metro stúdiójába. Furcsa, de úgy van, hogy arról az okról, amiért ez a szerződésbontás történt, többet beszélnek a film fővárosában, mint magáról a tényről. Örömmel jelentem a pestieknek, hogy a tündérkarcsúra lefogyasztott és művészileg is rendkívül előnyösen megváltozott szép Ilonkának karrierje nemhogy kettétörött volna, hanem csak most indult el. Korda leszerződtette a Franz Schubert életéről készülő Új bor című főszerepére és csak azután következik a Királyi páholy című filmje, amelyet nagy meglepetésként már a Paramount-nál forgat.

Mi történt a Metroval?

- Óriási élmény számomra - mondta Hajmássy Ilona mélyzengésű és izgalmas hangján, amely egy kicsit Marlene Dietrich, egy kicsit Greta Garbo hangszínéivel dicsekedhetik -, bizony, óriási élmény számomra, hogy szabad lehetek és azt csinálhatok, amit akarhatok. A Metro-nál két évig folytonosan csak várta, vártam, tanultam és készültem. Felőrölte idegeimet ez a folytonos várakozás, bár meg kell mondanom, Mr. Mayer nagyon jó volt hozzám. De nem tudok egy helyben ülni és várni arra, hogy a sült galamb a szájamba repüljön. Ez érlelte meg bennem az elhatározást, hogy döntsek. Nincs semmi viszály közöttünk, egyszerűen elváltunk, talán azért is, mert úgy látszik, nem volt elég story Jéanelte McDonald és az én számomra. Ketten mégsem fértünk meg egy csárdában!

Nem titok az sem, hogy a Metro vezetősége nem nézte jó szemmel Hajmássy Ilona és egy tehetséges fiatal hollywoodi színész Allan Curtis vonzalmát. A stúdiónak az volt a véleménye, hogy ha ebből a barátságból házasság lenne, ez rendkívül sokat ártana a most induló sztár karrierjének. Nyílt kérdés elé állította Hajmássy Ilonát (mint nemrég Durbin-t is az Universal-nál) és a művésznő, mint mondja, nem tűrte, hogy magánéletébe és boldogságába beleszóljanak.

- Még nem törtem be egészen - mondotta - körülbelül ez történt. Egy okkal több volt, hogy teljesen szabaddá tegyem magam. Nem bírom még Hollywood még annyira szeges jármát!
Csengőn kacag hozzá, láthatóan tetszik a hasonlat. Kicsit elszomorodik azonban, amikor ezeket mondja:
- Egyelőre nem megyek haza, valószínűleg amerikai állampolgár leszek. Többszőr próbáltam, de most már le tudom tenni a vizsgát. Igaz, hogy egyelőre nem jelentkezhetem, mert a magyarok számára a kvótát négy évre előre betöltötték. Mint látogatóvízum tulajdonosa idegenként tartózkodom egyelőre Kaliforniában, remélem nem alkalmatlan idegenként - teszi hozzá mosolyogva.
Úgy érzem magam, mint egy gonosztevő
- Mint minden idegentől, ujjlenyomatot vettek tőlem is. Úgy éreztem magam, mint egy gonosztevő. Furcsa és kínos érzés volt, pedig tudom, hogy ez csak formalitás volt. Nagyon szerettem volna, ha apám és anyám is kijön ide hozzám. Hála Istennek van már annyi pénzem, hogy hajójegyet küldhettem volna nekik. Izgalommal vártam válaszukat, de ők szegények, nem tudják elhagyni azt a kis kunyhójukat, ami Nagykőrösön van és azt a kevéske földet, amely hozzátartozik. Azt írták vissza, vajon mit csinálhatnának ők itt, mit tudnának ők Amerikának adni?
- Nem kell aggódni - vetettük közbe -, az öregek adtak már valami nagy dolgot Amerikának, Ilona Massey-t és ez egyelőre elég.
Kevés ilyen nő van Hollywoodban, mint Hajmássy. Az amerikaiak ezt mondják róla olyan becsületes, mint a tükör. Legföljebb nem olyan brutálisan őszinte.
- Valóban nem tudok hazudni - mondja nevetve -, mert nincs jó memóriám.

A régi megaláztatások

Hajmássy keveset gondol magára és talán keveset is beszéltet magáról. Nincsenek sztári allűrjei és a magánéletében talán olyan, mint Joan Fontaine a Manderley ház asszonyában. Ijedt, rebbenő kis teremtés, aki sehogy sem tudja elhinni, hogy nagy karriert csinált. Hollywood hatalmas aranyainak súlyát érzi állandóan vállain. - Sokszor ijedten ébredek álmomból - mondja - és valósággal szívdobogást kapok, ha arra gondolok, hogy mi jogom van nekem mindehhez. Ügyetlen, nagycsontú parasztlány vagyok, akivel megtörtént Grimm valamelyik meséje. Viszont azt is tudom, hogy a mese a valóságban nincs és bizony akkor nagyon elszomorodom. Sokszor kísért még most is egy gyermekkori megaláztatásom emléke, talán ezért vagyok oly bizalmatlan az élettel szemben. Az iskolában a tanító különállított, amikor a gyermekszereplőket kiválasztotta valamelyik előadásra, mert nem voltam csinos. Talán ez a tanítói kegyetlenség vette el a bátorságomat és ennek sérülését érzem. De otthon is arra tanítottak, hogy szerénynek kell lennem, mert a gyereket csak látni szabad, de semmiesetre sem hallani.
- Budapesten árusítólányként kezdtem - ezt kevesen tudják -, de kidobtak a második napon, mert egy vevőt felvilágosítottam arról, hogy nem tiszta selyem a harisnya, amit meg akart venni. Aztán Teréz nénémmel, mint varrónő kerestem meg a kenyeremet és havonta 60 pengőt takarítottam meg. Ebből a pénzből tanultam később táncolni, énekelni, bár féltem az apámtól, aki hiábavalónak vélte az egészet. Végre felvittem egészen odáig, hogy a Király Színházban a kórust fújhattam. Igaz, hogy csak a leghátsó sorból, egyrészt, mert magas voltam, másrészt a rendező szerint sem előnyös külsejű...
- Mi szeretne lenni, ha nem lenne Hajmássy Ilona? - kérdeztük.
- A nagyanyám! - válaszolta. Tizenhat gyermeke volt! - tette hozzá kicsit mosolyogva, kicsit komolyan, de szemében látszott a békés és boldog családi élet utáni vágy.

Így sem beszélt még sztár Hollywoodban.

F.R.M.

*******************

Film Színház Muzsika, 1988. január 23.

Hajmássy Ilona

Ma már kevesen emlékeznek Hajmássy Ilonára, aki Ilona Massey néven 1938-tól több mint egy évtizeden át a Metro-Goldwyn-Mayer, az United Artists és más vezető nagy filmvállalatok produkcióinak sztárja volt. Szép koloratúr hangjának, dekoratív megjelenésének, színészi képességeinek köszönhetően az amerikai filmsztárok élvonalába emelkedett. Elsősorban zenés filmek főszerepeit játszotta a filmmusical műfajának kibontakozása idején. Később krimik, kémtörténetek kedvelt hősnője. Pályája végén pedig az amerikai televízióban szerepelt.

Nagykőrösön született, egyszerű családból, nehéz gyermekévei voltak. Fiatal lányként varrni tanult. A csinos, szőke, jó hangú, jó mozgású lány megpróbálkozott a színpadi szerepléssel. Feljött a fővárosba, a Király Színház görlcsapatába került. Érdekes megjelenése, szép hangja feltűnt a színházi szakembereknek, kritikusoknak. Bíztatásukra énekelni tanult, előbb Budapesten, majd Bécsben. Kisebb szerepekben fel is lépett.

1935-ben a filmmel is kapcsolatba került. Két osztrák produkcióban játszott (A cirkusz hősei, Az ég a földön). A harmincas évek derekán már mint elismert énekesnő érkezik vissza Budapestre és az akkoriban operetteket játszó Városi Színházban (a mai Erkel Színház) arat jelentős sikert. Már többször emlegetett színészi értékei, a tetszetős külső, az iskolázott énekhang, jellemábrázoló készség, megnyitották útját a nagy álom, az amerikai szerződés felé. A Metro-Goldwyn-Mayer filmgyár próbafelvételt készített róla, ennek alapján szerződtették, 1937-ben már vezető nagy sztárokkal együtt forgatott filmet, letelepedett Amerikában, felvette az Ilona Massey nevet. Nemsokára férjhez ment Alan Curtis filmszínészhez.

Hajmássy Ilonát Amerikába utazása előtt Budapesten érzelmi szálak fűzték a kor nagyon egyéni hangú, gyakran szélsőségesen ítélkező színházi újságírójához, szerkesztőjéhez, Egyed Zoltánhoz. Szerelmük történetét maga Egyed panaszolta el el színházi és filmújságokban, így saját lapjában, a film Színház Irodalomban is. A panaszra igen csak meg volt az oka. Mikor Hajmássy Ilona Hollywoodba utazott, úgy érezte, lezárta Egyeddel való kapcsolatát. Nem úgy a szerkesztő, aki költséget és fáradtságot nem kímélve utána utazott. Találkozni azonban nem sikerült vele, a filmstúdió "gorillái" vigyáztak szerelmére, a filmgyárba pedig a gyári őrök zordsága miatt be sem tudott jutni. Hiába kelt át az óceánon, még csak nem is láthatta az imádott nőt. Egyed Hollywoodi kaland címen regényben írta meg keserű szerelme történetét.

Hajmássy Ilona mindjárt élvonalbeli produkciókban mutatkozott be, a Rosalie című filmben, amelyet a nagy veterán W. S. Van Dyke rendezett, s zenéjét Herbert Stothard és Cole Porter szerezte. A kollégiumi futballsztár és az inkognitóban lévő balkáni hercegnő kalandjairól szóló történetben Hajmássy kiváló partnerekkel játszott: a pályája csúcsán levő, behízelgő hangú Nelson Eddyvel, a "géppuska lábú lány"-nak nevezett kiváló táncos színésznővel, Eleanor Powellel, Frank Morgannel, Reginald Owennel.

Hősnőnknek az igazi nagy sikert második filmje hozta meg, a zenével, dallal fűszerezett Balalajka. Rendezője Reinhold Schünzel, aki német színészből lett egy évtizedre hollywoodi rendező. A Koldusopera 19321-es filmváltozatában ő játszotta Tigris Brownt, a rendőrfőnököt. Az 1939-ben készült film hozzánk is eljutott: a korabeli magyar recenzens így írt róla: "Nelson Eddy trojkán vágtat át egy álomszerű erdei ösvényen. Száguld a három ló. Hajmássy Ilona mellette ül, hófehér ruhában, nagy tüllkalapban. Álomszerű."

Reinhold Schünzzel még két filmet forgatott Hajmássy, az Új bort (1941) és a Tavaszi felhők az égent (1944). Mindkét mű Franz Schubert életének szokványosan szomorkás feldolgozása. Az elsőben a művésznő férje, Alan Curtis játszotta a boldogtalan zeneköltőt, Beethowen szerepében az emigráns nagy német színész, Albert Bassermann nyújtott megragadó alakítást.

A negyvenes évek elejétől tűntek fel a kém-, sőt a rémfilmek Hajmássy Ilona pályáján. A nemzetközi hölgy 1941-ben készült, a partnerek: George Brent, Basil Rathbone, Gene Lockhardt. Különösen érdekes produkció az 1943-as Frankenstein találkozik a farkasemberrel; ahol két ismert mozirém találkozik össze. Hajmássy Ilona az ifjabb Lon Chaney-vel, s egy másik, ugyancsak világhírű magyar színésszel, Lugosi Bélával, Drakula kongeniális alakítójával játszott együtt.

A második világháború éveiben Hajmássy az antifasiszta harcból is kivette részé, nagyon humánus módon: a hangversenyeiből befolyt egymillió dollárt felajánlotta a vöröskeresztnek. A háború után egyre-másra küldte a csomagokat az öreg szüleinek Nagykőrösre. 1946-ban, az akkori színházi és filmlapok beszámolói szerint az édesanya, Lidi mama is kutazott a lányához. "Soha nem hittem hogy New York ilyen közel van Nagykőröshöz" - üzente megérkezése után Hagymási néni (valójában ez volt Ilona családi neve). A művésznő közben új férjet választott, Jay B. Kurt katonatiszt és feltaláló személyében. Találmányai különféle automatákra vonatkoztak, többre vitte a katonai pályán, ahol a tábornokságig jutott el.

A második világháború után még őrizte sztár rangját Hajmássy Ilona. Joe Pasternak produkciójában Mexikói vakáció címen forgatott filmmusicalt, Jose Iturbival. Több krimiben és westernben játszik. Érdekes neveket találunk az 1949-ben forgatott Szerelmi boldogság stáblistáján: Hajmássy partnerei a nevezetes Marx-testvérek, Chico, Gaucho, Harpo. A filmet Mary Pickford, a néma korszak világszerte ismert sztárja finanszírozta, írói ben Hecht, neves, progresszív filmek forgatókönyvírója és Frank Tashlin, az animációs filmek egyik mestere, később filmkomédiák alkotója. A szereplők között még egy fiatal színésznő nevét találjuk. Marylin Monroe-ét. A film egyébként fergeteges komédia, amelyben lepasszolt színészek bandája próbálja megszerezni a Romanova-gyémántokat.

Több mint egy évtized az élvonalban Hollywoodban - nagy idő. Különösen zenés, énekes műfajban. Új nevek, új sztárok bukkannak fel. 1952-től már csak a televízióban szerepelt. Férjével együtt Washington közelében, Bethesdában telepedtek le. Hajmássy Ilona állandó kapcsolatot tartott a kint élő magyarokkal, fellépett vagy védnökséget vállalt különböző rendezvényeken. 1975-ben, Bethesdában halt meg.

Karcsai Kulcsár István

*****************

Képes Európa, 1997. augusztus 27. p. 54.

Nagykőröstől Hollywoodig

Lapunkban nemrégiben megemlékeztünk Hajmássy Ilonáról, a magyar származású filmsztárról, aki a hollywoodi filmekben nyújtott alakításaival vált világhírűvé. Több olvasónk jelezte, szívesen olvasna még a művésznőről. Most kérésüknek eleget téve részletet közlünk J. W. Mason Nagykőröstől Hollywoodig című könyvéböl.

A próbafelvételeken kívül a sajtó számára is készítettek Ilonáról felvételeket, és tanulmányi szempontból is többször a Jupiter-lámpák elé kellett állnia. E felvételek során sok híres, irigyelt "sztárral" kötött barátságot. Ilonát mindenki megszerette, mert vonzó egyéniség volt. Hollywoodban semmi sem olyan drága és irigyelt kincs, mint az egyéniség. Ha valaki csak szép, vagy csinos, vagy ügyes, vagy érdekes, vagy akár tehetséges színésznek bizonyul, abból statiszta is lehet, megbízható epizódszínész, jól kereső, állandó kis szereplője az egyre-másra forgatásra kerülő filmeknek. De ha valaki "egyéniség", s ezt a filmgyárak vezetö nagyságai kimondják róla, az a tarsolyában hordja a marsallbotot. Abból vagy sztár lesz, vagy semmi. Kis szerepekre nem alkalmas, ki kell várnia a nagy lehetőséget, tanulnia kell és küzdenie, néha éveken át, de érdemes, mert lehet, hogy sikerül.

És Ilonáról a próbafeIvétel után egyhangúan kimondták, hogy egyéniség. Hollywood felfigyelt rá, az újságírók interjúkat kértek tőle, s mindenki igyekezett megismerkedni vele. Egyik sajtófelvétel alkalmával megismerkedett Hedy Lamarral, aki később egyike lett legjobb barátnőinek.

Pár napig maradt csak Hollywoodban, ezalatt minden idejét a műteremben töltötte. Tanulmányozta a lámpákat, a maszkokat, a felvételek beosztását, a különféle műtermi szokásokat. E pár nap alatt pásztorleánykától egyiptomi királynőig mindenféle jelmezbe beöltöztették a serény öltöztetőmesterek. Volt fogatlan, vén boszorkány, chicagói vamp és görög istennő. Volt rongyos ruhás koldusasszony, trikónadrágos apród és falusi menyasszony. Megismerte a különböző filmszempillákat, festékeket és frizurákat. Megtanulta a mindennapi műtermi szakkifejezéseket és általában a hollywoody gyárak illemtanát. Azután bevonult a Santa Barbara-i csendes szanatóriumba.

Angol nyelvleckéket kellett vennie elsősorban. Azután le kellett fogynia tíz fontot. Nem volt éppen kövér, de a moziközönség megszokta a friss atlétatermetű női főszereplőket, s a Metro-Goldwyn-Mayer gyár szakértőbizottsága, mely hivatva volt véleményt mondani Ilonáról úgy ítélt, hogy fogynia kell.

A szanatóriumba egész kis udvartartás kísérte el, viszont kívülről senkinek sem volt szabad még csak látogatóba se jönni hozzá. A leveleit is ellenőrizték. Semmiféle külső behatás meg ne zavarja a felkészülésében.

Az otthoniak közül vele volt Teréz néni. A már ismerős Miss Burns volt az angoltanárnője, Maestro Romani, a gyár legkiválább mestere az énektanárja. Vele ment az új titkár, Mr. James a tétova, kopott, borzas kis ember, aki ügyetlen volt és félszeg, egyáltalán nem alkalmas rá, hogy valaha is jó titkár váljék belőle, de Ilona megszerette, mert Árpádra emlékeztette, ezért elnézte hibáit és fogyatékosságait. Mr. James kezelte a gramofonlemezeket, melyekre nagy szükség volt az új sztárjelölt udvartartásában. Olly, a félvér szobalány masszírozta Ilonát minden reggel. A személyzet egyik fontos tagja volt Tommy, a sofőr. Hónapokig egyforma volt minden napja a szanatóriumban. Fél hétkor kelt, reggeli és masszázs után az első éneklecke következett Maestro Romani vezetésével. Kilenc órakor lépett a porondra Miss Burns, s kezdetét vette az angolóra. Tizenegytől egyig tartott a második, az igazi énekóra. Egykor löncs, utána jól megérdemelt, egyórás pihenés. Háromtól ötig különféle tanárok, mesterek, színészek színjátszásra tanították Ilonát.

Szigorúbb volt az órarendje, mint akármelyik iskolás leánykának. És aligha lehetett volna beteget jelenteni, hacsak tényleg nincsen valami baja. De nem volt, és Ilona nem is akart mulasztani. Egyetlen betegség, mely megtámadta időnként: a honvágy. Ha a honvágy vad rohama erőt vett rajta, az egész udvartartás megelevenedett, s tanárok , tanárnők, szabalányok, titkárok, szóval, mindenki vállvetve dolgozott a beteg meggyógyítása érdekében.

Esténként házivetítőjében üldögélt a sztárjelölt két-három órán keresztül különböző filmeket vetíttettek neki. Le-leállították a képet, visszapergették a tanulságosabb jeleneteket, s alaposan megmagyaráztak mindent, amit csak tudni kellett a filmről.

Mindezek után persze fáradtan feküdt ágyába Ilona, de fáradtsága egészséges fáradtság volt, s másnap erővel, jókedvűen kezdte újra a munkát.

Az esti vetítéseket szerette legjobban. Ült a sötétbe borult, langyos ki házi vetítőben, körülötte az udvartartása: a tanárok, szobalányok, szabók és öltöztetők s peregtek a vásznon a legújabb, közönség elé még nem került filmek. Külön az ő számára vetítették, a sötét, pesti külvárosi bérházban nevelkedett, kócos kis "csúf Ilus" számára. Mit tudják ezek a mosolygó, hajbókoló rabszolgák, hogy ki ő tulajdonképpen. (Nem vette észre, dehogy vette észre, hogy nem rabszolgák, hanem inkább rabszolgahajcsárok )

Így teltek a napok a Santa Barbara-i rejtekhelyen. Olyan gyorsan múlt az idő az érdekes munka közben, hogy észre sem vette Ilona, máris eltelt egy év. Közben szinte észrevétlenül, megtanulta az angol nyelvet, megtanulta a filmszínészmesterség minden csínját-bínját, s énektudását is tökéletesítette.

Most már türelmetlen volt. Sokszor azt hitte, hogy megfeledkeztek róla. A Metro-Goldwyn-Mayer gyár igazgatói azóta sem adtak jelt magukról. Legalábbis Ilonának nem volt róla tudomása, hogy valaki is kérdezősködött volna utána.

Éppen ideje volna, hogy történjék valami.

Link


 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Hajmássy Ilona útja Nagykőröstől Hollywoodig
  2015-04-28 17:49:40, kedd
 
  Varga István: Hajmássy Ilona útja Nagykőröstől Hollywoodig

Ma már nem sokan emlékeznek Hajmássy Ilonára, aki Ilona Massey néven 1937-től több mint egy évtizeden át a Metro-Goldwyn-Mayer, a United Artists és más vezető nagy filmvállalatok produkcióinak sztárja volt. Nekünk nagykőrösieknek különösen fontos, hogy emlékét megőrizzük és ápoljuk, hiszen a magát mindig is kőrösinek valló művésznő a magyar filmszinészek közül talán a legtöbbre vitte Hollywoodban.

Mindenek előtt el kell oszlatnunk egy félreértést, mely több lexikonunkban és újságcikkben föllelhető: ezek szerint Hajmássy Ilona Nagykőrösön született, amely tény - fájdalom -, így, ebben a formában nem igaz. A valóság az, hogy régi, tősgyökeres nagykőrösi családból származik, hiszen a református egyház Anyakönyveiben kutakodva megállapíthatjuk, hogy édesapja, Hagymási Ferenc (1882-1944) és édesanyja, Kis Lídia (1879-1958) is e város szülötte. Lányuk, Hagymási Ilona viszont akkori lakó- és munkahelyükön, Budapesten született 1910. június 16-án. Gyermekkora is a fővároshoz kötődik, ahol meglehetős szegénységben teltek az évek. Az első világháború után ő is élvezte a külföld szerető kezének simogatását. A vézna, nyápic, sápadt kislánykát Hollandiába vitték egy gyermeknyaraltatási akcióval kapcsolatban. A nevelőszüleinél megtanult hollandul és egy időre elfelejtette a magyar nyelvet. Hazajött és nem tudott érintkezni a családjával. Újból kezdett magyarul tanulni, mint a csecsemők, de emlékezetében felderengett az anyanyelv dallama és néhány hónap alatt újból tökéletesen beszélte a magyar nyelvet, hogy aztán lassacskán elfelejtse időleges lakóhelyének érdekes beszédét.

Ilonából varrólány lett. Beadták tanonclánynak egy belvárosi varrodába. Itt tanulta meg a cérna és a tű mesterségét. Két év múlva diplomás varrónő lett, erről tanúskodik az a munkakönyv, amelyet 1927. február 8-án állítottak ki és a Budapesti Női Ruhakészítő Ipartestület által Hagymási Ilona női-szabónak minősíttetik. A Munkakönyvből még azt is megtudhatjuk, hogy termete közepes, arca hosszas, szeme kékes, szemöldöke barna, orra, szája rendes, fogai épek, haja világos barna. Azonban megszerzett szakmájában nem dolgozott, hiszen álmai másfelé csábították.

Idősebb nővére - anyjának korábbi házasságából származó lánya, Dodó - férjhez ment egy "úri és hölgyfodrászhoz" és a sógor alkalmazta a csinos és ifjú lányt az üzletben. De nemsokára jelentkezett a Király Színházban Lázár Ödönnél. "Mit tud?" - kérdezte az igazgató. - "Semmit!" - felelte a szép szőke lány önérzetesen. - Énekelni tud? - Nem! - Táncolni? - Nem. - Hát akkor mit akar itt? - Görl szeretnék lenni. Már majdnem eltanácsolták, de a legfelsőbb Hatalom mindig vigyáz arra, hogy az igazi tehetség el ne kallódjék. Zerkovitz Béla lépett be a szobába és megkérdezte, ki ez a csinos lány? "Görl akar lenni, nem tud semmit!" "Ha úgy tudna énekelni, mint Jeritza, akkor nem ajánlkozna görlnek!" Végül is addig protezsálta a jövevényt, amíg Lázár kijelentette "jó nézni a színpadon az ilyen teremtést" - és felvette hatvan pengő havi fizetéssel. Ez az összeg vagyont jelentett a Nefelejets-utcai, szoba-konyhás otthonban. Két darabban lépett fel, a Diákszerelemben kezdte pályafutását.

Életének egy furcsa epizódja következett, ami megindította a karrier útján. Munkácsy Márton, a később világhírűvé vált fényképész, fotoriporter, akkor a Színházi Élet fotográfusa volt és bevetődött egyszer a színházba, felvételeket készített a lányokról. Hajmássy Ilonát is megörökítette. Ráírta a képre: Napsugár és miután a kép megjelent a Színházi Életben, beküldte vaktában a legnagyobb berlini folyóiratnak is. Valóban Napsugárra emlékeztetett Hajmássy Ilona, gyönyörű szőke hajával, amely selyemzuhatagként omlott nyakára Napsugár kisasszony megjelent több külföldi lapban és ismertté tette Munkácsy Márton nevét is. Kölcsönösen segítették elő egymás karrierjét, kezdő fotoriporter, kezdő kis színésznő.

A Színházi Életben meglátta a fotográfiát egy fiatal földbirtokos, beleszeretett a modellbe, majd feleségül vette. A férj, Szávozd Miklós Lajos jómódú, előkelő család sarja volt, aki annyira megszerette Hajmássy Ilonát, hogy a család beleegyezése nélkül feleségül vette. A Fejér megyében többezer hold földdel rendelkező család birtokán a férj gondtalan életet biztosított volna Ilonának - ha lemond színésznői karrierjéről. Erre azonban nem volt hajlandó. Annak idején sokat foglalkoztak ezzel a témával Budapesten. Hiába volt a nagy szerelem, a család közbelépésére Szávozdnak el kellett válni a feleségétől. A fiatalember bánatában öngyilkosságot követett el. A temetésen Hajmássy Ilona énekkel búcsúztatta el szerelmét. Évtizedekkel később az elhunyt lánytestvére minden harag nélkül tartott kapcsolatot Ilonával.

A rövid házasság ideje alatt jegyezte el igazán magát a művészettel Hajmássy Ilona. Pénzhez jutott, tanulni kezdett. Énektanárhoz járt és nyelvleckék színesítették nem túl vidám életét.

A szomorú esemény után elment szerencsét próbálni az osztrák fővárosba. Ekkor már értékes útipoggyászt vitt magával, képzett, nagyszerű hangot: olyan ajánlólevelet, ami megnyitotta előtte minden zenei intézmény ajtaját. Zádor Jenő protezsálta a Volksoperhez, itt már a Toscát énekelte. "Ki ez?" - kérdezték Budapesten, amikor a jellegzetes magyar név megjelent a bécsi színház plakátján. Alig három hónap múltán Weingartner Félix szerződtette az állami operaházhoz. Nagy vívmány, nem szokás kezdő magyar énekesnőket a Staatsoper színpadára vinni, hanem beérkezett sztárokat. És ebben az előkelő környezetben Németh Mária egyengette az újdonsült énekesnő útját. Első fellépésénél kézenfogva vezette a színpadra és így szólt: "Ne félj, te csacsi! Fölösleges a lámpaláz, nem lesz itt semmi baj!"

A méltán híres operaénekesnő, Németh Mária - a véletlen folytán - később is meghatározó szerepet játszott Ilona pályájában. Megbetegedett s ő ajánlotta Hajmássy Ilonát Josephine császárné szerepébe - maga helyett. Új megszemélyesítője méltó volt a nagy előd produkciójára. A bemutató másnapján nem jelent meg Magyarországon újság, amelyik ne írt volna a szenzációs beugrásról. A Reggeli Újság 1937. április 19-én így ír az emlékezetes napról:

"Vasárnap délután nagy meglepetése volt a Városi Színház közönségének. A Josephine császárné volt kitűzve előadásra, a megbetegedett Németh Mária helyett - Hajmássy Ilonával a címszerepben. ... A közönség szeme előtt úgyszólván percek alatt egy új operettprimadonna született meg, egy új Petráss Sárija és Péchy Erzsije a magyar színpadnak, aki szépségben és üdeségben, hangban és játékban méltó utódja ezeknek a felejthetetlen primadonnáknak.

Hajmássy Ilona tüneményes szőkesége, egyszerű, természetes beszéde, pompásan csengő, hajlékony és rendkívül kulturált hangja a nagy magyar primadonnára emlékeztet. ...

... A Josephine császárné körüli bajok, Németh Mária megbetegedése és a színház kényszerhelyzete végül meghozták Hajmássy Ilonának azt, ami olyan régen esedékes: a kirobbanó sikert. De nemcsak a művésznőnek szerezte meg a véletlen ezt az ajándékot, hanem a pesti közönségnek, amely oly régóta lesi az operett borús égboltozatán az új feltűnő csillagot. Hajmássy Ilona már megjelenésévvel és belépő áriájával meghódította a közönséget. Percekig tartott a taps az ária befejezése után. A közönség lelkesedése percről-percről fokozódott és a darab első részének a végén Hajmássy Ilonának számtalanszor meg kellett jelennie a függöny előtt, hogy megköszönje az ovációt."

Természetesen a Nagykőrösi Híradó is megemlékezett a nem mindennapi eseményről, "Én vagyok a legboldogabb színésznő a világon" - olvashatjuk a korabeli újság első oldalán.



A nagy siker előtti években már készített egy filmet Bécsben, amelynek nem volt nagy sikere, de az érte kapott pénzből "vett az énekesnő egy kis kertes házat Nagykőrösön, ott laknak most szülei és oda szokott ő is kirándulni, kipihenni az izgalmakat. Otthon a kezébe veszi a tűt és a gyűszűt, ilyenkor nem művésznő, hanem jó kislány, aki segít a mamának minden házi munkában" - írta a Színházi Élet Intim Pistája 1937 tavaszán.

Ezt a sikert nem szabad átlépni úgy, hogy ne olvassuk a történetet attól, aki az egészet átélte. A Pesti Naplónak adott interjújában Hajmássy Ilona a következőképpen mesélte el az emlékezetes beugrást:

"Az igazság az, hogy már egy héttel a szerep átvétele előtt bizalmasan arra kért a színház igazgatója és Szabolcs Ernő főrendező, hogy minden kötelezettség nélkül foglalkozzam az operettel. Elküldték az operettet. Átnéztem a zeneszámokat és nagyon tetszettek, de arra gondoltam, hogy az operett úgysem kerülhet sorra velem, mert hiszen Németh Mária nem fog kilépni a darabból. Ezért félretettem a kottákat és az operett szövegét el sem olvastam. Egy-két nap múlva jegyet kértem a színháztól, hogy csütörtökön este végignézhessem Németh Máriával a darabot és hogy személyesen gratulálhassak a nagy énekesnőnek, akit jól ismerek. Csütörtök este hét órakor megszólalt lakásomon a telefon. Szabolcs Ernő beszélt. Ezt kérdezte: Kedves Ilona, felöltözött már a mai estéhez?? Igen! Szabolcs izgatott hangon válaszolt: Kérem vesse le azonnal a gálaruháját, vegyen fel próbaruhát és siessen a színházba - próbálni! Rendkívül boldog voltam, de kijelentettem, hogy csakis abban az esetben vállalkozom, ha a próbákra egy teljes hetet adnak. Szabolcs elfogadta követelésemet. Azonnal besiettem a színházhoz és csütörtök éjszakától szombat délutánig, úgyszólván szünet nélkül próbáltam. Az utolsó próba után hozzámlépett Szabolcs Ernő és mosolyogva azt mondta: Rendben van minden, holnap, vasárnap délután játszani fogsz! Nem hittem el, hogy komolyan beszél, nevettem. A színpadon hideg volt. Mellém lépett három karénekes és közülük az egyik szóról-szóra azt mondta: Művésznő, mindhárman arra kérjük, hogy azonnal vegye fel a kabátját, kabát nélkül ne próbáljon tovább, mert itt szörnyen hideg van! Tessék? A karénekes folytatta: Tessék azonnal felvenni a kabátját. Ha ön is meghűti magát, ismét százharminc ember családja marad kenyér nélkül!

- Ebben a pillanatban döntöttem. Játszani fogok vasárnap délután! Nem magamért, hanem mostmár csak a százharminc ember családjának kenyeréért!

A nevezetes délutánt így idézte föl a magát mindig is kőrösinek valló művésznő: "Kiléptem a színpadra és felzúgott a nézőtéren a taps. Első pillanatokban nem hittem, hogy ez a taps nekem szól. Rettenetesen le voltam gyengülve, ki voltam merülve, de ettől a tapstól felfrissültem, s úgy éreztem, hogy ismét megjött az erőm. Sikerem volt. Este megismétlődött a siker. A két előadás után hazamentem, de a szörnyű izgalomtól két éjszakán keresztül egy pillanatra sem tudtam elaludni. Amikor másnap a nagyszerű kritikákat olvastam, akkor ijedtem meg igazán: Úristen, micsoda vakmerőség volt tőlem, hogy három próba után fel mertem lépni Németh Mária szerepében a pesti közönség és a pesti kritikusok előtt! Talán ez volt az oka annak, hogy az első fellépésem után négy nappal sokkal nagyobb izgalommal léptem a Városi Színház színpadára, mint legelőször."

A riport végén megtudhatjuk azt is, hogy az egészben mi okozta Ilonának a legnagyobb örömöt: "...az, hogy az első bemutatkozásomkor a nézőtér legelső sorában ültek a szüleim, akik eddig még sohasem láttak színpadon."

A kirobbanó siker után pár napi pihenőt természetesen Nagykőrösön töltötte Hajmássy Ilona. Kőrösre mindig hazajött és örömmel töltött el pár napot a városban. Az egyik este szülei kíséretében kisétált a Cifrakertbe egyszerű lenvászon sport ruhában kezében egy szatyorral. A szatyorban néhány szál házi kolbász volt és friss retek. A világhírűvé lett művésznő a kőrösi kislányokhoz illő háziassággal terítette meg az asztalt, hámozta meg a retket és tálalta szülei elé. Ekkora már megérkezett hírére néhány kőrösi barátja, akiket szintén megkínált az ízletes csemegével. Előkerült a cigány, Hajmássy Ilona nótázni kezdett s most már megoldódott a nagy titok: a művésznő édesapjától örökölte a hangját. Hamarosan nagy embergyűrű vette őket körül. A kioszkban megszólalt a zene, a művésznő táncolni óhajtott s elvegyült a tánciskola növendékei között.

Másnap hajnalban átmentek Kecskemétre, egy kőrösi kis sziget lett egyszerre a Beretvásban, ahol szintén kőrösi cigány játszotta a régi magyar nótákat a kőrösi művésznő fülébe. Ekkor már Hajmássy Ilona zsebében volt a hollywoodi szerződés, amely szerint július végén utaznia kell a film fővárosába, próbafelvételekre.

Június végén ismét hazalátogatott szüleihez Ilona. Ezekről a napokról a helyi újságban részletes tudósításokat találhatunk, szinte minden lépését nyomon követhetjük. A Nagykőrösi Híradó, 1937. július 4-én arról tájékoztatta olvasóit, hogy felejthetetlen sikert aratott az az est, amelyet a MOVE nagykőrösi Torna és Vívó Egyesület és a Városszépítő Egyesület rendezett - Hajmássy Ilona tiszteletére és közreműködésével a Széchenyi-, ma Cifra-kert arénájában.

Gál Dezső a Move elnöke üdvözölte a művésznőt: "Azt a Hajmássy Ilonát is szeretettel köszöntjük - mondta - aki eddig nagy művészi sikerei alapján neki méltán járó ünnepeltetés mellett is megmaradt a maga szerény egyéniségében és szüleit rajongásig szeretve örömmel tölti a rendelkezésére álló csekély szabadidejét városunkban..." Az elnök üdvözlő szavai után hegedűszó ringatta a művészet világába a hallgatóságot. Kisvártatva a művésznő lép a színpadra s hangján csendültek a hangok egymás után többszőr. Már távozni készült, mikor Dr. Gusáth György főjegyző a város polgármestere és Nagykőrös város nevében köszöntötte a művésznőt, aki megmaradt kőrösinek s átnyújtotta a város kitüntetését az aranyplakettet. Hajmássy Ilona meghatottan köszönte meg az üdvözlést: "Mindig szívesen jöttem haza és ígérem, hogy Amerikában is megmaradok jó kőrösinek" - a közönség zúgó tapssal köszönte meg ezt az őszinte megnyilatkozást. Később aztán újra a közönség kedvence lépett a pódiumra, a közönség is úgy fogadta, mint a pár pillanatra hazatért jó kőrösi leányt. Az est végén a Kioszkban a két egyesület vezetősége látta vendégül Nagykőrös büszkeségét. aki mindenkihez közvetlenül kedves volt.

A néhány napos szabadság lehetővé tette azt is, hogy Hajmássy Ilona a református bibliakörben búcsúzzon el a kőrösiektől. A Nagykőrösi Híradó 1937. július 6-án számolt be a kedves búcsúestről.

A kőrösi operaénekes-filmművésznő Göde Lajos lelkész felkérésére örömmel vállalta, hogy elhalasztva egy nappal elutazását a vasárnapi bibliakörön elénekel istenáldotta hangján néhány vallásos éneket. Ezúttal a tornateremben tartották a vallásos bibliaórát, de az is szűknek bizonyult. Az éneklés után Göde Lajos köszönte meg a művésznőnek a szereplését, melyre ő a következőket válaszolta:

"Nagyon köszönöm a Nagytiszteletű úrnak a szavait, köszönöm azt, hogy a református Egyház bibliaestjén énekelhettem a kőrösieknek és ennek a kellemes estének emlékét elviszem magammal a tengerentúli útra is."

A helyi újság július 27-én számolt be arról, hogy Hajmássy Ilona nyaralásából visszatérve Budapestről elutazott az amerikai filmvárosba, Hollywoodba. Az állomáson édesanyja és közeli családtagjai, valamint legszűkebb baráti köre búcsúztatta a művésznőt. A fővárosi lapok képekben és cikkekben számoltak be az utazásról. Mint például a Színházi Élet, amelyből megtudhatjuk, hogy Ilona mielőtt útra kelt, egy vidám hónapot töltött a Balaton partján és ennek a boldog magyar nyárnak emlékét vitte magával útravalóul.

Hajmássy Ilonát Amerikába utazása előtt Budapesten érzelmi szálak fűzték a kor egyéni hangú színházi újságírójához, szerkesztőjéhez, Egyed Zoltánhoz. Szerelmük történetét maga Egyed panaszolta el színházi és filmújságokban, így saját lapjában, a Film Színház Irodalomban is. Mikor Hajmássy Ilona Hollywoodba utazott, úgy érezte, lezárta Egyeddel való kapcsolatát. Nem úgy a szerkesztő, aki költséget és fáradtságot nem kímélve utána utazott. Találkozni azonban nem sikerült vele, a filmstúdió "gorillái" vigyáztak szerelmére, a filmgyárba pedig a gyári őrök zordsága miatt be sem tudott jutni. Hiába kelt át az óceánon, még csak nem is láthatta az imádott nőt. Egyed Hollywoodi kaland címen regényben írta meg keserű szerelme történetét.

Aztán néhány hét elteltével érkeztek az első híradások a messzi Amerikából. A Nagykőrösi Híradó 1937. szeptember 26-án számolt be először a friss hírekről, a szülők Kölcsey utcában történt meglátogatása után. A szigorú hollywoodi filmmogulok már akkor sem bíztak semmit a véletlenre, így a színésznőknek a következő fogyókúrás recept szerint kellett a mindennapjaikat tengetniük: Reggel narancslé vagy tej és egy szem szilva. Délben: Banán, alma, kétszersült, narancslé. Este: zeller levél vagy petrezselyem zöldje és egy karalábé. Mindezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a jóféle kőrösi koszthoz szokott Ilona a következő sorokkal búcsúzott el szüleitől: "Még álmomban is disznókarajt és szárazkolbászt látok kőrösi uborkával, jó erős zöldpaprikával"

De essék néhány szó Hajmássy Ilona filmkarrierjéről is, aki Ilona Massey néven 1938-tól több mint egy évtizeden át a Metro-Goldwyn-Mayer, az United Artists és más vezető filmvállalatok produkcióinak sztárja volt. Szép koloratúr hangjának, dekoratív megjelenésének, színészi képességeinek köszönhetően az amerikai filmsztárok élvonalába emelkedett. Elsősorban zenés filmek főszerepeit játszotta a filmmusical műfajának kibontakozása idején. Később krimik, kémtörténetek kedvelt hősnője. Pályája végén pedig az amerikai televízióban szerepelt.

Hajmássy Ilona mindjárt élvonalbeli produkciókban mutatkozott be, a Rosalie című filmben, amelyet a nagy veterán Van Dyke rendezett. A kollégiumi futballsztár és az inkognitóban lévő balkáni hercegnő kalandjairól szóló történetben Hajmássy kiváló partnerekkel játszott: a pályája csúcsán levő, behízelgő hangú Nelson Eddy-vel, a "géppuska lábú lány"-nak nevezett kiváló táncos színésznővel, Eleanor Powel-lel.

Hősnőnknek az igazi nagy sikert második filmje hozta meg, a zenével, dallal fűszerezett Balalajka. Az 1939-ben készült film hozzánk is eljutott: a korabeli magyar recenzens így írt róla: "Nelson Eddy trojkán vágtat át egy álomszerű erdei ösvényen. Száguld a három ló. Hajmássy Ilona mellette ül, hófehér ruhában, nagy tüllkalapban. Álomszerű."

Reinhold Schünzzel még két filmet forgatott Hajmássy, az Új bor-t (1941) és a Tavaszi felhők az égen-t (1944). Mindkét mű Franz Schubert életének szokványosan szomorkás feldolgozása. Az elsőben a művésznő férje, Alan Curtis játszotta a boldogtalan zeneköltőt. Curtis Hajmássy férje is volt 1941 és 1942 között.

A negyvenes évek elejétől tűntek fel a kém-, sőt a rémfilmek Hajmássy Ilona pályáján. Nemzetközi hölgy 1941-ben készült. Különösen érdekes produkció az 1943-as Frankenstein találkozik a Farkasemberrel; ahol két ismert mozirém találkozik össze. Hajmássy Ilona egy másik, ugyancsak világhírű magyar színésszel, Lugosi Bélával, Drakula kongeniális alakítójával játszott együtt.

A második világháború éveiben Hajmássy az antifasiszta harcból is kivette részé, nagyon humánus módon: a hangversenyeiből befolyt egymillió dollárt felajánlotta a Vöröskeresztnek.

A művésznő közben új férjet választott, Jay B. Kurt katonatiszt és feltaláló személyében. Találmányai különféle automatákra vonatkoztak, többre vitte a katonai pályán, ahol a tábornokságig jutott el.

A második világháború után még őrizte sztár rangját Hajmássy Ilona. Joe Pasternak produkciójában Mexicói vakáció címen forgatott filmmusicalt. Több krimiben és westernben is játszott. Érdekes neveket találunk az 1949-ben forgatott Szerelmi boldogság stáblistáján: Hajmássy partnerei a nevezetes Marx-testvérek, Chico, Gaucho, Harpo. A szereplők között még egy fiatal színésznő nevét találjuk. Marylin Monroe-ét.

Visszatérve a nagykőrösi vonatkozásokhoz egy érdekes közjátékot föltétlenül meg kell említeni. Abban az időben dagadt a nagykőrösi önérzet, ha a csodára gondoltak, amelynek révén a hajdani kis kőrösi lányt már világsztár gyanánt emlegették.

Az bántotta a kőrösieket, hogy városuk nagy lánya ősi családi nevét, mely Nagykőrös egyik legrégibb családneve, kénytelen volt a film nemzetközisége kedvéért megváltoztatni. Ezen szerettek volna segíteni és ezért 1939. januárjában egy társadalmi akció indult, amelynek keretében több ezer nagykőrösi írásban kérte Lona Masseyt, hogy maradjon meg Hajmássy Ilonának. Álljon hát itt maga a levél:

"Kedves Művésznő!

A maga szülővárosából Nagykőrösről, de az egész féltő szeretettel figyelő, reménykedő magyarság nevében küldjük ezt a levelet és kérjük, hogy ne engedje elferdíteni, elcsúfítani a szép, zengő magyar nevét!

Ide, mifelénk csak szállongó hírek, reklám-kommünikék jutnak el Magáról, de ezekből is sejtjük, hisszük, reméljük, hogy sikere lesz, hogy nagy filmművésznővé, világsztárrá fog nőni, a szépsége, a hangja, a játéka, de nem utolsósorban a magyar földből kinőtt egyénisége meg fogja hódítani az öt világrészt, a nevét száz- meg százezer városban, faluban fogják harsogni öles plakátok és tízmilliók fogják megtanulni.

Bele tudna nyugodni abba, hogy ez a név a színtelen, nemzetközi Ilona Massey legyen? Nem akarja, hogy a maga jövendő dicsőségéből a szegény, ismeretlen, letiport szülőhazájára is essen egy sugár? Nem azt akarja, hogy a Maga nevét a szülei, a magyar ősei nevét visszhangozza a világ egy kitalált, idegen tucatnév helyett?

Ma még nem késő talán, ma még a sarkára állhat és a tehetsége, sikere és dicsősége jogán követelheti, hogy hagyják meg bántatlanul a legegyénibb tulajdonát; a nevét.

Nekünk, a maroknyi magyarságnak szükségünk van minden tehetségünkre, hogy a népek zajló és fenyegető tengervészében meg tudjunk maradni. Ne gyöngítse Maga is ezt a sok vért vesztett, sok hibával, sok átokkal megvert, de sok nemes értékkel és szépséggel is ékes, nekünk minden fogyatékosságával együtt drága és egyetlen magyar fajtánkat, ne vegye el tőle egy, innen a távolból biztosra vett, nagy karrier visszfényét.

Mi bízunk Magában, csak arra kérjük, hogy maradjon ne csak a szívében, de a nevében is magyar!"

Természetesen nem késett sokat a válasz sem Hajmássy Ilona részéről, márciusban érkezett a következő levél:

"Nagykőrösi testvéreim!

Meghatott szívvel és könnyes szemmel olvastam Nagykőrös harcát magyaros nevem elcserélése ellen. Sajnos nekem semmi beleszólásom nincsen nevem elváltoztatásába. Tudniillik, az amerikai közönség a nevemet nem tudja helyesen kiejteni és ami a legfontosabb - megjegyezni. Ezért kellett egy rövid, de jól hangzó nevet választani. a filmgyárnak. Az Ilona magyar név, tehát ebből már mindenki következtet magyarságomra. Massey pedig nem más, mint az igazi nevem fele, mint Haj Mássy.

Én a magyar mivoltomra nagyon büszke vagyok s ezért minden alkalmat meg is ragadok annak hirdetésére. A nyáron, ha hazamehetek, magammal viszem az itteni újságokat, amelyekben Nagykőrös is sokat szerepel. Még egyszer megköszönöm a kedves nagykőrösieknek irántam érzett szeretetét és remélem, hogy soha nem fognak bennem csalatkozni.

Augusztusban már két éve lesz, hogy eljöttem Kőrösről. A honvágy már nagyon gyötör. A mielőbbi viszontlátásig üdvözlök minden jó nagykőrösit és kérem őket, továbbra is tartsanak meg szeretetükben.

Maradok igaz hívük, szeretettel: Hajmássy Ilona"

Időközben a pesti sajtó azt a hírt kürtölte világgá, hogy Hajmássy Ilona útban van hazafelé és márciusban már fellép a Városi Színház egyik operettjében. Ez a hír azonban jókora kacsának bizonyult.

A hazai sajtó mindenesetre nem felejtette el Hajmássy Ilonát. A Magyar Nemzet 1940. január 10-én közölt interjút vele. Ebből sem hiányozhatott azonban az, hogy ne említse meg városunkat: "Massey Ilona most Nagykőrösről beszél. A hazájáról, a tanyájáról... "az én kis falatka földemről..., ahol van egy kis "kuckóm", egy olyan ici-pici csőszkunyhóm a szőlőmben... és a drága édes szüleim." Majd így folytatta később: "Magyar vagyok! A Duna-Tisza köze rónáinak szellőjétől, egyszerű mezítlábas szülők köréből az amerikai nemzet nagyszerű forgatagának viharába került magyar..."

Aztán egy évvel később az Újság, 1941. március 8-i száma közölt egész oldalas beszélgetést Hajmássy Ilonával. A városra vonatkozó részt ismét szó szerint idézzük: "Nagyon szerettem volna, ha apám és anyám is kijön ide hozzám. Hála Istennek van már annyi pénzem, hogy hajójegyet küldhettem volna nekik. Izgalommal vártam válaszukat, de ők szegények, nem tudják elhagyni azt a kis kunyhójukat, ami Nagykőrösön van és azt a kevéske földet, amely hozzátartozik. Azt írták vissza, vajon mit csinálhatnának ők itt, mit tudnának ők Amerikának adni?"

Több mint egy évtized az élvonalban Hollywoodban - nagy idő. Különösen zenés, énekes műfajban. Új nevek, új sztárok bukkannak fel. 1952-től már csak a televízióban szerepelt. 1954. november elejétől 1955. januárjáig játszották showműsorait.

Az 1956-os megmozdulások idején az USA-ban tüntetéseket szervezett a forradalom eszméje mellett. A Fehér Ház előtti megmozduláson petíciót adott át a kormány képviselőjének, Donald S. Dawson tábornoknak, akivel kezdetben nem volt felhőtlen a viszonya. Aztán még abban az évben férjhez ment hozzá s csak a halál választotta szét őket 1975-ben. Mivel Ilona hitet tett a forradalom mellett, ezután soha többé nem jöhetett haza, hiába kérvényezte.

A Washington Post 1958. június 13-án számolt be arról, hogy Hagymási Lídia, a színésznő Ilona Massey édesanyja szerdán, június 11-én 79 évesen elhalálozott. Több mint tíz évvel előtte, 1947-ben utazott ki a lányához, amely tényről úgy a hazai mint az amerikai lapok is fényképes tudósításokkal számoltak be. Egy hazaküldött fényképen "Lidi mama" azt írta, "annyi virágot kaptam, hogy másnak is sok jutott belőle."

Hajmássy Ilona férjével együtt Washington közelében, Bethesdában telepedett le. Ilona állandó kapcsolatot tartott a kint élő magyarokkal, fellépett vagy védnökséget vállalt különböző rendezvényeken. 1974. augusztus 20-án, Bethesdában hunyt el. Halála után férje ellátogatott a kőrösi református temetőbe s Hajmássy Ilona hamvait édesapja sírjára szórta.


Köszönöm dr. Novák Lászlónak, az Arany János Múzeum igazgatójának és Hajmássy Ilona unokatestvérének, dr. Konrád Zoltánné Hagymási Katalinnak a segítségét.

Varga István
(Nagykőrösi Kalendárium 2000., p. 80-85.)

Folyóiratcikkek Hajmássy Ilonáról ...

Link



 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Hollywoodi fogyókúrás recept 1937-ből
  2015-04-28 17:45:18, kedd
 
  Hajmássy Ilona (Lona Massey néven ismert, nagykőrösi származású filmcsillag, ) Hollywoodban
...
A szigorú hollywoodi filmmogulok már akkor sem bíztak semmit a véletlenre, így a színésznőknek a következő fogyókúrás recept szerint kellett a mindennapjaikat tengetniük: Reggel narancslé vagy tej és egy szem szilva. Délben: Banán, alma, kétszersült, narancslé. Este: zeller levél vagy petrezselyem zöldje és egy karalábé. Mindezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy a jóféle kőrösi koszthoz szokott Ilona a következő sorokkal búcsúzott el szüleitől: "Még álmomban is disznókarajt és szárazkolbászt látok kőrösi uborkával, jó erős zöldpaprikával"

Link
 
 
0 komment , kategória:  NAGYKŐRÖS-ről  
Testvérek (1958), háttérben a Madonnával
  2015-04-28 17:15:50, kedd
 
  Link



Bujtor István, Frenreisz Károly és Latinovits Zoltán
Technika:Könyv
Szigethy Gábor:Latinovits (1988)
Terra-Kossuth Nyomda

Fotó:Ismeretlen
Forrás Link
 
 
0 komment , kategória:  Érdekes-hír-tudomány-ezotéria  
Tragikomikus de aktuális :/
  2015-04-28 17:07:30, kedd
 
 



forrás: facebook, HáziorvosBlog
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Így pusztul szép lassan a földünk :(
  2015-04-24 13:46:15, péntek
 
  Az ember tudja és megis folytatja !!!!!!!! Sajnos











még több elborzasztó kép
Link
 
 
0 komment , kategória:  Érdekes-hír-tudomány-ezotéria  
Kínai szerv-óra
  2015-04-23 11:49:08, csütörtök
 
  A kínai szerv-óra, amely testünk 12 csatornáját mutatja. Mindegyiknél megfigyelhető egy olyan kétórás periódus, amikor aZ ÉLETERŐ áramlása maximális

1 és 3 óra között: a szervezet teljesítőképessége ebben az időben a legalacsonyabb.
A máj teljes erővel méregtelenít, nem szabad tovább terhelni.

3-5 óra között: eljött a tüdő aktív ideje, felkészül az egész napi munkára. A férfiak nemi aktivitása ebben az időintervallumban a legnagyobb, mert ilyenkor termelődik a legtöbb nemi hormon.

5-7 óra között: ekkor működik legaktívabban a vastagbél. Ez az egészséges székletürítés ideje. Megszabadítjuk szervezetünket a salakanyagban található mérgektől, így azok nem tudnak visszaszívódni és teljesítőképességünket csökkenteni.

7-9 óra között: a gyomor leginkább terhelhető időszaka. Ekkor tud a leghatékonyabban dolgozni,:
tehát bőséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag reggelit vegyünk magunkhoz.

9-11 óra között: testhőmérsékletünk optimális, az idegrendszer ebben az időszakban a legnyugodtabb, teljesítőképességünk igen magas.

11-13 óra között: 11 óra a szívciklus csúcspontja, tehát legjobb idő a sportolásra. Délben erősödik a gyomorsav-, majd később az epetermelődés, készen állunk egy finom ebéd elfogyasztására.

13-15 óra között: lassul a vérkeringés, az energiák a vékonybélben koncentrálódnak, csökken a fájdalomérzékelés is, ezért ilyenkor érdemes a fogorvoshoz bejelentkezni.

15-17 óra között: a húgyhólyag dolgozik a legintenzívebben, ezért fogyasszunk bőségesen cukor és alkoholmentes folyadékot. Szervezetünk kiüríti a méreganyagokat, ismét ereje teljében van, tehát tanulhatunk, sportolhatunk, dolgozhatunk teljes energiabedobással.

17-19 óra között: vesénk a legnagyobb tisztító munkában, ezért ebben az időben ne terheljük tovább zsírral, cukorral, sóval és egyéb mérgező anyagokkal. SEMMIVEL !!! ---esetleg: kevés,tiszta víz!
Vérnyomásunk csökken, szívműködésünk lassul, egy kicsit nem árt megpihenni munka közben.
- ESETLEG ,de inkább ne, a könnyű vacsorát !

19-21 óra között: ha most vacsorázunk, azt már nem dolgozza fel szervezetünk, elraktározza reggelre. Energiapályáink lelassulnak, felkészülünk az éjszakai pihenőre, érzékeink kifinomulnak.

21-23 óra között: az úgynevezett "hármas melegítő" időszakában testünk és lelkünk nyugalomra, pihenésre vágyik, teljesítőképességünk erőteljesen csökken, ez a legpihentetőbb alvás ideje, tehát ne végezzünk se testi, se szellemi aktív tevékenységet igénylő munkát. A hármas melegítő nem szerv, hanem azt a helyet jelöli, ahol testünk alsó-középső és felső részének szervei együttműködnek. Feladata, hogy a légzés, az evés és az ivás során a szervezetünkbe jutó, a tüdő és a gyomor által felvett energiákat a testünkbe irányítsa.

23-1 óra között: legintenzívebb az epehólyag görcskészsége, kevésbé csillapítható a fájdalom. A kínai orvoslás szerint akkor vagyunk egészségesek, ha a szervezet energiakeringése harmonikus. Ez az energia az életerő(Qi, Chi, Csí), a vitalitást, életerőt jelenti.
A keringés akadályoztatása betegséghez vezet.!
Érdemes tehát figyelemmel kísérni biológiai óránkat.
 
 
0 komment , kategória:  EGÉSZSÉG, életmód, filozófia  
Isten patikája fantasztikus !
  2015-04-23 11:44:21, csütörtök
 
  Sárgarépa
Egy szelet sárgarépa úgy néz ki, mint egy emberi szem.
A pupilla, az írisz, a sugárirányú vonalak úgy néznek ki, mint az emberi szem. És IGEN, a tudomány ma már tudja, a sárgarépa nagyszerűen feljavítja a szem vérkeringését és működését

Paradicsom
A paradicsomnak négy kamrája van és piros.A szívnek négy kamrája van és piros
A kutatások azt mutatják, hogy a paradicsomok tele vannak lycopine-okkal amik igazi táplálék a vérnek és a szívnek. (lycopine: antioxidáns, hatása erősebb a C -vitaminnál, lassítja a sejtek öregedését)

Szőlő
A szőlők fürtökben lógnak, formájuk, mint egy szív. A szőlőszem olyan, mint egy vérsejt, a mai kutatások szerint a szőlő élénkíti a szívet és a vért.

Dió
A dió olyan, mint az agy, jobb és bal félteke, a kisagy és a nagyagy.
A gyűrődések és a behajtások olyanok, mint az agykéreg.
Tudjuk, hogy a dió jelentősen segíti az agyműködést.

Kidney bean
A vesebab segíti a vese működését és valóban úgy néz ki, mint egy vese.

Zeller, Kínai kel, Rebarbara
A zeller, a kínai kel és a rebarbara olyanok, mint a csontok.Ezek erősítik a csontokat.
A csontok 23 % szódát tartalmaznak. Ezek a zöldségek is 23 % szódát tartalmaznak.
Ha nincs elég szóda az étrendedben, a szervezet kivonja a csontokból és emiatt csontjaid meggyengülnek.Ezek az ételek megerősítik a csontvázat

Avocado
Az avokádó, a padlizsán és a körte segítik anyaméh és a méhnyak egészséges működését. Hasonlítanak is rájuk.
A tudományos kutatások szerint, ha egy nő heti egy avokádót elfogyaszt, egyensúlyban tartja a hormonjait, megakadályozzák a nemkívánatos születési súlyt és megelőzik a méhnyakrákot.
Mennyire megalapozott ez?
Pontosan 9 hónap kell, hogy az avokádó bimbóból érett gyümölccsé fejlődjön, több mint 14000 különböző élelem alkotóelem található minden egyes gyümölcsben, a modern tudomány eddig csak 141 -et tanulmányozott.

Füge
A fügék tele vannak magokkal és párosával lógnak, míg fejlődnek.
A fügék elősegítik a spermák mozgási sebességét és növelik a
mennyiségüket, ami kizárja a magtalanságot.

Édesburgonya
Az édes burgonya a hasnyálmirigyre hasonlít és ténylegesen egyensúlyban tartják a szervezetet a cukorbetegség megelőzése szempontjából.

Oliva
Az oliva bogyó segíti a petefészek egészséges működését.

Narancs
A narancs a grapefruit és az egyéb citrusfélék olyanok, mint a női
emlőmirigyek és segítik a mell egészségét és a nyirokmirigy csomók a mellből való eltávozását.

Hagyma
A hagyma olyan, mint az emberi sejt.
A tudomány mai állása szerint a hagyma segít eltávolítani a hulladék anyagokat a sejtekből. Könnyeket fakasztanak, amik viszont tisztítják a szemet
Társa a fokhagyma szintén segít eltüntetni a hulladék anyagokat és a veszélyes mérgező anyagokat.

 
 
0 komment , kategória:  EGÉSZSÉG, életmód, filozófia  
Virágos tengerpart - mozgó gif
  2015-04-23 11:28:13, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szép képek, képes idézetek  
Nyíló virágok - mozgó gif képek
  2015-04-23 11:21:16, csütörtök
 
 




















































 
 
0 komment , kategória:  Szép képek, képes idézetek  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
2015.03 2015. április 2015.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 26 db bejegyzés
e év: 282 db bejegyzés
Összes: 8092 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1227
  • e Hét: 10259
  • e Hónap: 29143
  • e Év: 618962
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.