Regisztráció  Belépés
babi610805.blog.xfree.hu
Ki viszi át a szerelmet.... Dezső Andrea
1961.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
Szélcsend
  2015-05-31 10:19:21, vasárnap
 
  Szélcsend
Szélcsend van, az illatok megrekedtek a zsírtól,
bűztől kattogó fülkében, utazom, lehúzom ablakom,
páran hányadékkal küzdenek, rossz szájízzel
fordítom el fejem, már nem tudom leplezni
zavarom. A közös út értelmetlen, hajszolt jelekkel
bombázza agyam, már bánom, hogy megvetettem
lábam eme őstulok utazó táskában. Kihajolok,
nap égeti arcomat, elnyeli bőröm mely úgy
kiszárad mint e fülke foltos üléseinek vászna,
valaha jobb napokat is látva. Ó, csak egy kis fuvallatra
vágyom, enyhe szellőre mi megtörné ezt a monotóniát.
Fejekben tisztulna a poshadt érzés mámora,
feldereng gyermekkorom boldog zsivaja, önfeledt
játéka a széllel, mikor papírsárkányt röptettünk a
csodaszép kék égen.Vágyom az utazás végét, még
látom az utasok fáradt, megtört képét. Már terjed
az izzadtságszag, s parfüm kompozíciójának egyvelege.
Rosszul vagyok, érzem kiadom magamból a
megemésztett kalóriákat, ekkor egy kéz lágyan megsimogat,
Felriadok, micsoda megnyugvás, az egészet csak
álmodtam.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
A legény
  2015-05-29 14:19:45, péntek
 
  A legény
Egy, csak egy legény van a gáton,
hőn szeretett Magyarországon,
úgy, de úgy üli meg a lovat,
testével, lelkével simogat,
sudár mint a szép jegenyefa,
ha engedné, szakítanék róla,
tiszta mint a frissen mosott vászon,
hogyha kéri, szívem én kitárom,
a legény mikor leszáll lováról,
a sötét pokol is beszámol,
megremeg az édes anyaföld,
átöleli két karjával Őt,
mikor táncba viszi kedvesét,
regélnek róla sok szép mesét,
megpihen, ha ráköszönt az éj,
s boldogan öleli szerelmét.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Remény
  2015-05-29 08:16:32, péntek
 
  Remény
Jöttél-e már úgy, hogy közben érezted
inkább mennél?
ledobnád a múlt keserű leplét az őszi
szél fáradt levelét?
Bolyongsz, kezed már nem simítja lágyan
kezem, mint a patak csak folyik könnyed.
Mondd, kedves ha én lennék a könny
szemedben, vajon sírnál-e?
Eltűnnék arcodat simítva az élet mély,
sós tengervízében.
Ha megtartasz maradok, ha elengedsz
ígérem messzire indulok.
Engedd, hogy lélegzetem ne legyen többé
fojtogató kötél nyakamon.
virágillatra vágyom, a zavaros álom nélküli
börtönágyon.
Jöjj kedves töröld le könnyed mindörökre,
engedd, hogy életed életemmel szálljon!
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Telihold
  2015-05-28 10:26:22, csütörtök
 
  Telihold
Teliholdkor nyüszítek mint a csapdába
szorult állat, az éjszaka kegyetlen ordas,
nem jött álom mit vártam.
Szívem kalapál mint mikor az utcán
törik a flasztert, felnézek a plafonra,
Ő vigyorog, mintha azt mondaná,
-végy be pár pirulát ne bámulj engem.
Balra fordulok majd jobbra, katonáéknál
is megállnám helyemet, mintha borukban
lennék, és nem engedik megszületni testemet.
Jöjj édes álom, ne várakoztasd oly soká
szemem, boruljon sötétségbe elmém,
mikor egy forró nap után vihar közeleg.
A hold tornácán kukucskálni látom az
éjszaka királynőjét, lágyan megszólít,
-aludj kedves már nincs erőm, ott leszek
ágyad lepedőjén.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Reggel
  2015-05-28 06:51:54, csütörtök
 
  Reggel
Ébredj fel, eljött a reggel!
vaskos párnáját felrázta,
apró, pihe-puha léptek,
készül már bársony ruhája.

Szeme még az éjszaka fogja,
lassan leveti álruháit,
csitt, ébrednek a madarak,
tollászkodnak a fák lombjain.

Cseresznyefa ásít csendben,
lesi az éltető napfényt,
szerelem gyümölcse édes,
óvom Őt, mennyei ízét.

Csahos már a hűséges eb,
jelzi, vigyázta a rendet,
kakas ébreszt mint a vekker,
lelkem repes, felébredtem.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Búcsú
  2015-05-27 17:34:09, szerda
 
  Búcsú
Eltűntél mint a szivárvány,
ködös, homályos már a múlt,
az emlék amit itt hagytál,
illata lelkembe simult.

Álmomban még követellek,
testem sikolt ébredéskor,
hát meddig tart e gyötrelem?
gyűrött takaróm foltozom.

Lépted kopogását hallom,
tétován, egykedvűn mozdulok,
súlytalan testem rég elhagyott,
s szállnak velem az angyalok.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Kiáltom
  2015-05-27 17:32:14, szerda
 
  Kiáltom
Beborítanálak szemem hűs patakjával,
érezned kell miként vész el szívem bánatában,
mert a madár is elvész ha nincs tápláléka,
haldoklik az élet bilincsbe vert magja,
a vén országút is megtelt, kiált fölhörögve,
eltűnő fénysugár fekete köntösébe,
hallani vélem a holt lelkek jajongását,
felemészt a bánat, megvívtam forradalmát,
míg ragyognak csillagok a tündöklő égen,
összetört szívem darabjait én keresgélem.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Reggel
  2015-05-26 10:02:55, kedd
 
  Szép reggelt
Harmatos pázsiton lépkedek egykedvűen,
merengőn,
még kattognak fejemben a tegnap lidérces
álmai.
Köröttem lágy fuvallat, mely megrezegteti
a virágok szirmait,
pirkad, éled az élet s már kúsznak az égen
a bárányfelhők.
Az éjszaka elköszön, szabadul fekete
csuhájától,
s megdől a mámoros csend, a madarak
hajnali dalától.
Belesajdul a lélek, hisz oly szépen indul
e csodás nap,
lábam nedvesen gázol tovább, s követem
a szív ritmusát.
Ím, megszólal kis falum templomának
mennyei harangja,
ébresztőt fúj, kezdődik frissen a reggel,
s az időt múlatja.
Felveszem a ritmust, haladok tovább,
két karom kitárom,
most már jó kedvűen, futva a nedves,
harmatos pázsiton.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
A légy
  2015-05-25 11:04:25, hétfő
 
  A Légy
Csak egy légy vagyok a falon,
rövid az életem s zajos,
fekete ruhámban szorgos,
félek valaki eltapos.

Apró testem úgy éhezik,
akár az újszülött madár,
anyám már rég nem érkezik,
teste rég az élet falán.

Félem én az emberfiát,
könnyű kioltani életem,
a zümmögő kórus kiált,
hisz oly régóta éhezem.

Kegyelmet soha nem kapok,
vesznünk kell hát,adom vérem
örök életről álmodom,
érzem, hamarosan végem.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Múlt, Jelen, Jövő
  2015-05-25 10:34:18, hétfő
 
  Múlt, Jelen, Jövő
Csitítanám testem mert a múltam itt
dohog a jelenemben,
álarc mögé bújik s feldúlja virággal
borított lelkemet.
Magányos vagyok mint az a szép cédrus
a festői vásznon,
ígérem amit nem háltam el, azt most
csendben én elhálom.
Azt sem bánom ha követ hajítanak rám,
hisz emberből vagyok,
szívem ritmusát követem a tegnapból
és a hangos mából.
A csillagok is köszöntötték bátor lépteim
e rögös úton,
észre sem vettem, hogy ragyog a fény
a csodás, sötét égbolton.
Oly pompás lehet életünk, hisz kulccsal
nyithatjuk bezárt szívünk,
Ó remény ne hagyd el az ember fiát,
hinnünk kell csak s szeretnünk.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 29 
2015.04 2015. Május 2015.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 29 db bejegyzés
e év: 280 db bejegyzés
Összes: 687 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 13
  • e Hét: 279
  • e Hónap: 2593
  • e Év: 9197
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.