Regisztráció  Belépés
illike.blog.xfree.hu
Az ember minden jel szerint arra lett teremtve, hogy gondolkodjék. Ebben rejlik minden méltósága és minden érdeme. Egyetlen kötelessége, hogy helyesen gondolkod... K. I.
1960.08.30
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Öt nélkülözhetetlen jellemvonás
  2015-05-22 20:11:54, péntek
 
  Öt meghatározás a végidő hívőiről

Aligha van a Bibliában időszerűbb olvasmány, végiggondolásra váróbb prófécia és tanítás a Jelenések könyvének ama részleteinél, melyek az elpecsételésről és az elpecsételtek jelleméről szólnak a 7. és a 14. fejezetben. Lesznek igazi keresztények, akik elnyerik Isten kézzelfogható oltalmát a végső időkben. Lesznek tiszta jellemű emberek, akik sokakat az üdvösségre segítenek a késői eső idején. Lesznek olyan Krisztus-követők, akik Mesterükhöz lélekben és hitben olyan közel kerülnek, mint a történelemben azelőtt senki más. Ez a száznegyvennégyezer ,,követi a Bárányt, valahová megy" és ,,ott áll vele a Sion hegyén" mint az egész megváltási terv végső dicsősége.
A felidézett részleteket talán ismerjük emlékezetből is, szó szerint ismételjük egyes kifejezéseit magunkban, és másoknak is. De hisszük-e vajon, milyen közel van beteljesedésük? Várjuk-e igazán Krisztust azzal a lelkülettel, hogy jellemünket minden részletében Hozzá igazítsuk? Meggondoltuk-e az isteni ihletett írásban az egymás után következő vonásokat Jelenések könyve 14. fejezetében?

Az alábbiakban e rövid szakaszhoz, Jelenések könyve 14,4-5 verseihez szeretnénk néhány megjegyzést fűzni.

Az első jellemvonás: A tudatos hit

A látomás után, amely János apostol elé tárult, a végidők hívőinek jellemzését olvashatjuk. E jellemzés így kezdődik: ,,Ezek azok, akik asszonyokkal nem fertőztették meg magukat, mert szüzek." Ez az első, amit az Ige említ a száznegyvennégyezer felől.
Vajon miért?
A Biblia szerint a végső történelmi időben megélénkült vallási és egyházi tevékenység jellemzi majd az emberiség életét. Az ,,asszony" a Bibliában mindig az egyház jelképe, Jeremiás, Hóseás könyvétől a Jelenések könyvéig (12,1-3; 17,1-6). A ,,hűtlen" vagy,,parázna" asszony, akitől ,,megfertőztetheti" magát az ember pedig a Krisztus nevét viselő, de Őhozzá hűtlen egyház szimbóluma. A végső idők hívő keresztényeire tehát mindenekfelett jellemző lesz, hogy a hamis egyházakkal és azok tanításaival nem tartanak kapcsolatot. Hitük ismereten és meggondoláson alapuló Krisztus-követés lesz, nem a szokás, a tekintélytisztelet vagy az érzelmi elfogultság következménye.

Ne gondoljuk, hogy közösségünk hitélete eleget tesz ennek az első követelménynek! Ne gondoljuk, hogy mentesek vagyunk olyan hibáktól és bűnöktől, melyekért más egyházak Isten szemében paráznáknak minősülnek. Tudva vagy tudatlanul, rejtve vagy nyíltan, a közösségben is elterjedt a szokáson, a tekintélytiszteleten és az érzelmi elfogultságon alapuló vallásosság. Sokszor nem úgy teszünk, hogy először ,,meggondoljuk, mi legyen kedves az Úrnak" (Eféz 5,10). E mögött pedig mi más állhat, mint az, hogy ,,nem él, áll bennünk az Ige igazul" (Luther); a Biblia népe nem táplálkozik naponként a Bibliából. S csoda ezután, ha emberekre nézünk, egymással kapcsolatos dolgainkba vagyunk túlságosan és emberien belebonyolódva, ahelyett, hogy Jézus Krisztusra tekintenénk, akinek ,,beszédei bennünk maradtak" (Jn 15,6; 17,6.8)? A történelemben minden egyházi eltorzulás ilyen okokból indult ki. Az, hogy keresztény közösségek ide jutottak, egytől egyig ilyen előzményekre vezethető vissza. Ha nem Isten szava tölti be a vezető szerepet, a megfertőződés elháríthatatlan lesz, akár egyéni életünkben, akár közösségeinkben.
A politikai ökumenizmustól való tartózkodásunk által sok veszélytől megóvott közösség lehetünk. De ezekben a sötét időkben még többet vár el tőlünk Isten: ,,...asszonyoktól nem fertőztették meg magukat, mert szüzek." Az igazi tisztaságot, a felülről jövő és átalakító bölcsesség tisztaságát várja tőlünk. ,,A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta..." (Jak 3,17) Elveink és hitéletünk makulátlanságát tűzzük tehát célul magunk elé, mert a száznegyvennégyezer eszerint fog üdvösséget nyerni!


A második jellemvonás: ,,Követik a Bárányt, valahová megy"

Jézus Krisztust követni! Úgy élni, ahogyan Ő élni tanított! Azt tenni, amire Ő példát hagyott! - Ez az igazi kereszténység, melyet egyedül a Biblia alapján követhet az ember. Csak az első feltétel után lehet szó erről a második jellemvonásról.
Jézust követni csak a tiszta evangélium állandó ismeretével lehet. Hadd idézzünk erre egy példát Jézus földi életéből.
,,Ezután aztán mondta Jézus tanítványainak: Menjünk ismét Júdeába. Mondták néki a tanítványok: Mester, most akartak téged megkövezni a júdabeliek, és újra odamégy? Felelt Jézus: Avagy nem tizenkét órája van-e a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világnak világosságát. De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság" (Jn 11,7-10)
S még drámai-abban, ugyanez a jelenet ismétlődik meg az utolsó vacsorán, melynek végén Jézusnak ki kell mondania:,,Ahová én megyek, ti nem jöhettek..." (Jn 13,33/b)
Követjük-e Jézust akkor is, ha az nehézségekkel, önfeláldozással kell, hogy járjon?
Népünk, világviszonylatban, hozzáidomult a földi kényelemhez és a megalkuvásokhoz. Gyülekezetek tartják hetenként összejöveteleiket, amelyekkel nem Jézus bármi áron való követését pecsételik meg, hanem a saját, korábbi elgondolásaikhoz keresnek menlevelet. Vallásosságuk önigazoló, és nem Istent megdicsőítő vallásosság lett. Ami ebből az emberi szemek számára is igen világossá vált: az elmúlt időben Keleten kialakult az államrenddel való megalkuvó kiegyezés, Nyugaton pedig az egyházakkal való kiegyezésben öltött testet ugyanez a megalkuvás. Mára ez legfeljebb annyit változott, hogy Keleten is egy minden eddiginél erősebb egyházrend látszik kiépülni, tehát a ,,nyugati út" folytatódhat tovább itt is, csak sokkal erőteljesebben.
Hívjuk fel mindenütt testvéreink figyelmét arra, hogy utunk egyre nehezebb lesz, ahogy a világ állapota is egyre súlyosabb. Nem szeretném lebecsülni a két éve megnyílt itthoni lehetőségeket, de éppen ezek ismeretében mondhatjuk el: földi szolgálatunkban veszélyekkel teljesebb szakasz nyílt meg, melyen nagyobb éberségre, hitre van szükség. Ha tanítványai nem tudták követni Jézust a legvégsőkig, a legnagyobb megalázásig és áldozatig, ne bízzuk el magunkat, mintha mi már készen lennénk! A prófécia szerint a végidők tanítványai hűségesek fognak maradni. Árulás, tagadás, széthúzás nem fogja jellemezni őket. Bárhová vezeti őket Mesterük, örömmel követik őt.
Akarunk-e teljesen megváltottak és e Földről megszabadítottak lenni a megváltás végső perceiben?
,,Minden lehetséges a hívőnek."

A harmadik jellemvonás: ,,Ezek áron vétettek meg az emberek közül"

Gondolom, sokan felvetik a kérdést: ,,Mi módon lehetséges ez?" A jellemzés folytatása választ ad rá, amikor a száznegyvennégyezerről úgy szól, hogy ők ,,áron vétettek meg".
Úgy vélem, itt a Jelenések könyve azt hangsúlyozza, hogy ők megértették és megbecsülték szabadulásuk árát: Krisztus áldozatát. Ők azért ,,követik Jézust, valahová megy", mert folytonos és kimondhatatlan hála él szívükben iránta. Előttük valóban Krisztus az eszmény, a Mester és az Úr. Ha fájdalom éri őket, vagy elkeseredés, ha szenvedések jönnek és gondok halmozódnak föl, nem csüggednek el, mert tudják, és hitük állandóan táplálja ezt a tudást: Krisztus által ,,a bizonyságoknak felhője vesz körül" minket, mert ,,még vérig nem állottunk ellen, tusakodván a bűn ellen" (Zsid 12,1-4). Életükben valóságos tapasztalattá lesz az az ige, hogy ,,mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít" (Fil 4,13).

A negyedik jellemvonás: ,,Szájukban nem találtatott álnokság"

Ennél a jellemvonásnál mutatkozik meg egyértelműen, hogy nem túloztunk. Ezt a minősítést ugyanis csak Jézus Krisztusra (Ésa 53,9 és 1Pt 2,22) és a végidők hívőire (Sof 3,13) használja a Szentírás. A száznegyvennégyezerrel jelképezett sokaság valóban eljut a Megváltó által biztosított erkölcsi magaslatra.
A legtávolabb, sajnos, ettől az igei meghatározástól állunk, kicsinytől a nagyig, fiataltól a vénekig (Jóel 2. fej.). Szívünk gondolatait és szándékait beszédünk fejezi ki vagy leplezi le. Jézus beszéde azért volt tökéletes, és hatalmán azért álmélkodtunk el (Jn 7. fej.), mert megnyilvánulásaiban a szeretet mindenek feletti hatalma érződött, a legtanulatlanabb hallgatók számára is. A mi szavaink sajnos nem hordoznak ilyen megmentő erőt, magatartásunkból nem árad ilyen kedvesség és együttérzés. Minden valószínűség szerint hitbeli növekedésünk megtorpanását, imaéletünk ,,áporodott voltát" (Ellen G. White) mutatják ezek a jelzések, amelyekről nemcsak mások tudnak, hanem ezeknek mi magunk is tudatában vagyunk. Ne keseredjünk el, csak ,,Isten szerint való" módon (2Kor 7,10), s e prófécia figyelmeztetése és buzdítása szerint kérjük Istent, hogy változtassa meg a mi szívünk állapotát, hogy valóban az,,ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyünk" (Rm 8,29).


Az ötödik jellemvonás: ,,Az Isten királyi széke előtt feddhetetlenek"

Ne gondoljuk, hogy nehéz és nyomasztó út ez! ,,Ha valaki nem vétkezik, tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni." (Jak 3,2) A negyedik jellemzés után gyorsan út nyílik az utolsóhoz, a legszebbhez: nem a magunk mértéke, hanem az Istené szerint ,,feddhetetlenek"lehetünk! A bűnből való teljes megtisztulás boldog állapota ez, ekkor Sátánnak ,,nincs már bennünk semmije". Ha kísértéseivel nem hagy is fel, nincs már, amit lángra lobbantson bennünk, mert nemcsak cselekedeteinkben, de szívünkben, szánkban is megutáltuk az ő műveit. Ragaszkodásunk Teremtőnkhöz nemcsak ideig való, hanem állandó és megbonthatatlan.
Adja Isten, hogy megértsük, amit Ő tenni akar velünk üdvösségünk érdekében!

Dr. Reisinger János

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Albert Einstein gondolata
  2015-05-17 19:59:03, vasárnap
 
  Kedvességgel és jó szándékkal hamarabb célhoz lehet érni, mint dühvel és erőszakkal.

A világ amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. (Albert Einstein)

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Bocsáss meg
  2015-05-17 19:42:24, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Észrevetted ?
  2015-05-15 21:38:10, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Amikor az fizet, akinek tartoznak...
  2015-05-15 21:36:06, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az utolsó út
  2015-05-12 17:32:28, kedd
 
 



Az utolsó út

"Taxis vagyok. Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok. De aztán mégis kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem.

- Egy pillanat! - válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről.

Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki. Mellette egy kis bőrönd pihent. Körülnéztem. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenfélével teletömve.

- Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék néhány percre egyedül maradni. Aztán, ha Ön is úgy gondolja, visszajöhetne értem, hogy lekísérjen az autójáig. Nem vagyok valami jó erőben.

Miután beraktam a bőröndöt a csomagtartóba és visszaértem, belém karolt. Lassan, nagyon lassan odasétáltunk a taximhoz. Közben végig a kedvességemért hálálkodott.

- Semmiség - feleltem. Minden utasommal úgy bánok, ahogyan mástól is elvárnám, hogy az édesanyámmal bánjon.

- Milyen jó fiú maga! - mondta, ahogy beült a hátsó ülésre. Odaadta a címet, aztán megkérdezte: - Mehetnénk esetleg a belvároson keresztül?

- Nem az a legrövidebb út - vágtam rá gyorsan.

- Ó, azt egyáltalán nem bánom - mondta. - Egy hospice-házba tartok.

Belenéztem a visszapillantó tükörbe, és láttam, ahogyan a szemeiben csillogtak a könnycseppek.

- Nincs már családom. Mindenki meghalt. - Nagyon csendesen beszélt. - A doktor úr szerint nekem sincs túl sok hátra.

Csendben a műszerfalhoz nyúltam és kikapcsoltam az órát.

- Mit szeretne, merre menjünk?

A következő két órában bebarangoltuk a várost.
Megmutatta nekem azt az épületet, ahol réges-régen liftes kisasszonyként dolgozott. Aztán elmentünk abba a városrészbe, ahová új házasként a férjével költöztek. Egy picit megálltunk egy bútorraktár előtt. Azt mondta, lány korában az még bálterem volt, és a többiekkel odajártak táncolni.

Néha megkért, hogy álljak meg egy-egy sarkon vagy egy épület előtt. Nem mondott semmit, csak maga elé révedt.

Ahogy a hajnal első sugarai megjelentek a horizonton, azt monda:

-Most már mehetünk. Elfáradtam.

Szótlanul haladtunk a megadott címig. Két alkalmazott jelent meg, ahogy megérkeztünk az ajtó elé. Udvariasan kisegítették az autóból. Kinyitottam a csomagtartót, és elvittem a bőröndöt az ajtóig. Az utasomat már beültették egy kerekesszékbe.

- Mennyivel tartozom? - kérdezte és benyúlt a retiküljébe a pénztárcájáért.

- Semmivel - feleltem.

- Magának is meg kell élnie valamiből - mondta.

- Vannak más utasaim is - szereltem le.

Aztán, egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajoltam és megöleltem. Meglepő erővel szorított magához.

- Nagy örömöt okozott egy kis öregasszonynak - mondta végül. -Köszönöm.

Megszorítottam mindkét kezét és visszasétáltam a kocsihoz. Hallottam, ahogy mögöttem becsukódik a ház ajtaja.

Egy életre zárták rá az ajtót.

Aznap csak vezettem, céltalanul.

Nem vittem utasokat. Nem volt kedvem beszélgetni.

Egyre csak az járt az eszemben, mi lett volna, ha a hölgy egy dühös sofőrt fog ki? Vagy valakit, aki türelmetlen? Vagy mi lett volna, ha én magam vagyok türelmetlen és elhajtok kopogás nélkül?

Lassan megértettem, hogy egész életemben nem tettem még fontosabb dolgot, mint előző éjszaka.

Egész életünkben a nagy lehetőségekre várunk. Pedig mindig ott vannak körülöttünk, csak néha meglepő álruhában érkeznek. Úgy vannak csomagolva, hogy aki nem figyel, az észre sem veszi, mennyi lehetőséget kapunk arra, hogy jobb hellyé tegyük a világot... "

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A lehetetlen Isten szótárában nem létezik
  2015-05-05 20:48:41, kedd
 
 




Lukács 18:A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél.
A "|ehetetlen" Isten szótárában NEM létezik.
A lehetetlen NEM tény hanem csupán egy vélemény.
A saját korlátaink felismerése.

Ez lenne az első lépés, a második annak felismerése hogy a lehetetlen egy lehetőség Isten számára hogy kinyilvánítsa erejét és hatalmát, azok számára akik HISZNEK benne!
Isten elég erős ahhoz hogy általa megharcold, és megnyerd a csatáidat.

Isten eléggé gazdag ahhoz hogy betöltse minden szükségedet.
Isten bölcsessége elégséges ahhoz hogy meggyógyítson.
De mindenek felett Isten szeretete több mint elegendő ahhoz hogy egy sikeres beteljesedő keresztény életet élj.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Egyszer neked is el kell számolnod
  2015-05-02 15:06:11, szombat
 
 



Egyszer neked is el kell számolnod, és azon a napon, bizony lesz néhány megválaszolandó kérdés. Nem az lesz a fontos hogy milyen autód van, hanem az, hogy hány embert vettél fel az autódba.
Nem az számít majd, hogy mekkora házad volt, hanem az, hány embernek adtál otthont.
És akkor már nem a ruha tesz téged, hanem az a tudat, hogy mennyinek segítettél felöltözni.
És akkor már nem számít se pénzed, se aranyad, de számít, hogyan éltél azért, hogy azokat megszerezd.
És ott nem az lesz a kérdés, mi volt a munkád, a kérdés az lesz, tettél-e elegendő jót.
Nem az lesz a fontos, hány barátod volt, hanem az, hogy te hány embernek voltál igaz barátja.
A bőröd színe és a külsőd akkor már nem lesz fontos, de a mosolyod és a szemed csillogása elárulja majd ki vagy... és, hogy ki voltál...
Az utolsó ítélet leírásában Jézus felfed egy dolgot, egy tényt, amely egyszerre lehet ajándék és egyben felelősség.
Akkor a király így felel: ,,Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!" Mt 25,31-46

Bármit teszünk-, vagy nem teszünk meg másokért, azt neki tesszük-, vagy nem tesszük. Talán már mi is valamikor elgondolkoztunk azon, vajon milyen lenne beszélgetni Jézussal, vendégül látni Őt a házunkban vagy mellette lenni a szenvedés idején.
Ha szemtől szembe, mint hozzánk hasonló Istenembert nem is láthatjuk, azonban iránta való szeretetünket mindig és mindenhol, bárkin keresztül megmutathatjuk.
De mivel részünk van ebben a lehetőségben, felelősek is vagyunk azért, hogy hogyan cselekszünk. Óriási ajándék, de legalább akkora felelősség: felebarátainkból mindig Jézus néz ránk: hogyan viselkedünk vele szemben?

 
 
0 komment , kategória:  Egyszer neked is el kell számo  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2015.04 2015. Május 2015.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 113 db bejegyzés
Összes: 1824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 323
  • e Hét: 3181
  • e Hónap: 8053
  • e Év: 122293
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.