Regisztráció  Belépés
pircsi09.blog.xfree.hu
"Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz" /Fodor Ákos/ Papp Irén
1936.09.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
Egyszer megérted fiam!
  2015-06-27 08:05:43, szombat
 
  ...... ...........


Kun Magdolna
...... ....... Egyszer megérted fiam!


Egyszer, ha már elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel
esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...
De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona..



 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Magamnak rajzoltalak
  2015-06-25 10:39:30, csütörtök
 
 
Farkas Éva
Magamnak rajzoltalak



Messze jársz, csak az álmok érnek el,
találgatom, valóban létezel?
Vagy csak magamban teremtettelek,
szabadon hagyva képzeletemet...
Rajzoltam neked szemet, alakot,
s arcodra mosolyt, amely rám ragyog.
Lelked kiszíneztem csodaszépen,
akartam, az enyém légy egészen.
Velem oszd meg minden gondod, bajod,
érezd mindig, hogy melletted vagyok.
Fogd meg kezem, hogy már ne féljek,
tárd ki ajtód, hogy hozzád betérjek.
Leülhessek temelléd egy székre,
s azt kívánjam, sosem legyen vége.
Legyen rá néha-néha alkalom,
hogy eljátszd nekem a kedves dalom.
S ha mégis könnyes lesz a két szemem,
töröld le azt, s maradj kicsit velem.
Messze jársz, tán soha nem érlek el,
itt ez a kép, tudom, hogy létezel.
 
 
0 komment , kategória:  Farkas Éva  
Ha valahol jársz...
  2015-06-25 10:37:53, csütörtök
 
 
Jószay Magdolna :
Ha valahol jársz...


Ha valahol jársz,
szép tájakon,
hol csodákat látsz,
s megosztanád,
rám gondolj akkor,
én kedvesem,
s ott tegyél ki
szép csendesen,
hadd nézzek körül
én is veled,
gondolatodban
így létezzek.

Ha valahol rád
süvít a szél,
rossz idők járnak
vagy kemény a tél,
rám gondolj akkor,
én kedvesem,
emelj szívedbe
szerelmesen,
megmelegít majd
emlékfényem,
tartsd meg e lángot
szép reményben.
 
 
0 komment , kategória:  Jószay Magdolna  
Tünődés a csillagok alatt
  2015-06-23 20:11:34, kedd
 
  ...... ........... ......


Kányádi Sándor
...... .............Tűnődés csillagok alatt





Hosszan néztem én az este
a ragyogó csillagokat.
Addig néztem, addig-addig,
amíg lassan kialudtak.

Eltűnődtem. A magas ég
tűnődésre elég tágas,
s csöndessége bennem olykor
reményt reményre zöldágaz.

Most is, hogy ott nézelődtem,
megkapott a végtelenség.
Úgy éreztem, mintha máris
fönn a csillagok közt lennék.

Gyermekálmom két pej lovát
befogtam a Nagy Göncölbe,
s hajtottam a Hadak útján
komótosan, hátradőlve.

Csupa-csupa ismerőssel
találkoztam, és a holdnál
lovaimra alkudott a
kapcáját szárító bojtár.

Vásárt csaptam, s jegyet vettem
egy induló rakétára.
- Körülbelül kétezeret
írhatott a Föld naptára. -

Akkor megfázott a hátam
(nem csoda, hisz ingben voltam),
s az induló rakétáról
vissza, le a földre hulltam.

Földi tárgyak nőttek körém,
mindennapok kis tényei.
Hajnalodott, s a csillagok
messzibbről kezdtek fényleni.

Iszonyúan magasra nőtt,
s reám kacagott az égbolt:
"Talán meghalsz, anélkül, hogy
látnád Rio de Janeirót.

Tán a hangod se jut tovább,
annál a két fenyőfánál,
amelyik a dombhajlaton,
szinte látom, téged sajnál.

És te akarsz hinni, merni,
álmodozni más bolygóról?" -
Csúfondáros kicsi ködök
szálltak fel a keskeny Oltból.

Szárközépig ért a harmat,
nyomot hagytam benne verten,
de tudtam, ha jő az este,
konok álmom újrakezdem.

Végzem, mit az idő rám mér,
végzem, ha kell százszorozva!
Hinni kell csak, s följutunk mi,
föl a fényes csillagokba!

 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Kicsi kacsa
  2015-06-23 19:45:32, kedd
 
  ...... .........


Aranyosi Ervin:
...... ............. Kicsi kacsa


Pihe-puha és sipákol,
gondolkodom mi lehet?
Nagyon kedves és esetlen,
megérinti szívemet.
Totyog, motyog, örökmozgó
és kíváncsi, jaj, nagyon!
De hajamból a virágot
kicsipkedni nem hagyom!
Kicsi kacsám kecsessége,
mosolyogtat, felvidít,
ügybuzgóan mondogatja:
- sok mindent kell tenni itt!
Csipegeti a fűszálat,
hangyát kerget fű között.
Nem figyelte, hol a kanyar
és egy fának ütközött.
Olyan kedves, olyan muris,
és igazi jó barát,
hát az ember nevet rajta
és fogja az oldalát!
 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Hegedű
  2015-06-23 19:33:43, kedd
 
  A kép címe: Szól a hegedű
...... ........


Árvai Attila:
...... ..........Hegedű


Hallik egy hegedű, az élet hegedűje
Alantas fáradtság, lerogytam a fűre
Lelkem szaggatóját, elhallgatom onnan
Kékes, tiszta az ég, régen álmodoztam

Halkan sír a hangszer, zokogok utána
Szerelmes mosolyra, szebb életre várva
Pázsit hűs illatát, szívem mellé hívom
Ez a régi hazám, erre vagyok itthon...

Tulipánt rajzolok egem szegletébe
Minden olyan nyugodt, végre, végre, végre...
Nem hallok már semmit, a megkopott világból
Lenyugodott vére, e kínnal teli tábor

Fülembe édesget angyalom hű szava
Minden másképp lenne, örökre tartana
Talán a csillagok, vagy a holdam segít
Elernyedésemben más világra repít...

Áldott a jó hangszer, nótámat elsírja
Szép röptű pillangó, átszellemült díva
Sejlik benne bíbor, átdereng a fűre
Elhúzza keservét a szívem hegedűje...
 
 
0 komment , kategória:  Árvai Attila  
Hang a lemezen
  2015-06-23 19:12:12, kedd
 
  ...... ............


Várnai Zseni :
...... ..........Hang a lemezen



Most itt van Ő, a hangját hallgatom,
milyen hatalmas, mégis lágy zene,
lázasan jegyez minden rezdülést
fülem és lelkem viaszlemeze.

Ne vesszen el most semmi árnyalat,
mert újra elmegy, nem lesz itt velem,
csupán a hang visszhangja az enyém,
amint lelkemmel lefényképezem.

Ha messze él majd, mégis hallom Őt,
mint Beethoven a nagy dallamot,
süket leszek, ha kinti zaj recseg
csupán belső zenémre hallgatok.

Bezárom lelkem. Hangja fogva már,
örök zenéje mindig itt marad
s úgy rejtem, mint az őserdei fák
lombsátora egy ritka madarat.

S mikor elhívja Őt a messzeség,
kinyitom rejtett, titkos hangszerem
s hangjának színét, ízét, illatát
a lemezről szívemre pergetem.
 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni  
Visszavágyás
  2015-06-22 21:00:31, hétfő
 
  ...... ...........


Kun Magdolna:
...... ....... Visszavágyás


Mikor az ember átlépi az élet küszöbét,
és felsebzett sorsára könny-eső szitál,
hazavágyik hársillatú kicsi falujába,
ahol még szeretetről mesél a ház, a kert, a táj.

Odavágyik vissza, hol ismert volt az utca,
ismert volt a szomszéd, a szél-frissült határ,
s mindaz a megszokottá váló csendes nyugalom,
amiben ezer színt tetőzött a tél, az ősz, a nyár.

Odavágyik, hol a szó, dallam volt a szívnek,
ahol megbecsültek minden szép pillanatot,
ahol bűvös mesék világába hajókáztattak
a kukoricaháncsú fosztás-halmazok.

Mert a régi otthon szépségei élénk színben élnek,
nem hervaszthatja el az idő múlása,
hisz minden olyan emlék mit a szív magába vés,
tiszta fényt ragyog a jelen-árnyakba.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Elveszíthetetlen öröm
  2015-06-15 20:28:58, hétfő
 
 

Bodás János
Elveszíthetetlen öröm

Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen,
sok öröm van, elveszíthetetlen.
Van öröm, amely mindörökre tart,
nem árt neki szó, se tűz, se kard,
se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor,
mitől a világ oly sokszor komor.
Van öröm, amely soha nem apad,
s ez az öröm: add másoknak magad!
Míg élsz, magadat mindig adhatod.
Adj szót, vigaszt, ha van falatot,
derűt, tudást, vagy békítő kezet,
mindez Tiéd! Vesd másba s nézheted,
hogy nő vetésed, hozva dús kalászt,
s meggazdagítva lelked asztalát.
Csoda történik: minél többet adsz,
Te magad annál gazdagabb maradsz.
 
 
0 komment , kategória:  Bódás János  
Nem bánat az
  2015-06-11 09:12:49, csütörtök
 
 
Gyóni Géza
Nem bánat az.....


Nem bánat az, bárhogy sajog a szíved,
Ha már Tiéd volt, s akkor elveszíted.
Nem bánat az, ha csókolt már az ajka,
S most más csüng édes szédülésben rajta.

Ha boldog órák, pásztorórák képe
Kísér a puszta, magányos sötétbe,
Mint téli kertbe a színes tavasz
- Nem bánat az!

De az a bánat, ha kezét se fogtad
, Álmodba jött csak csodának, titoknak.
Ha úgy szóltál csak hozzá imádságban
, Dalos fohászban, kérve, sírva, vágyva.

Tiéd se volt s már életedhez kötve,
És akkor, érzed, elveszett örökre,
És nem lesz fénye többet éjszakádnak:
Az a bánat.
 
 
0 komment , kategória:  Gyóni Géza  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 32 
2015.05 2015. Június 2015.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 32 db bejegyzés
e év: 582 db bejegyzés
Összes: 4789 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 244
  • e Hét: 7257
  • e Hónap: 35459
  • e Év: 97235
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.