Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
Magyarország két részre szakad...
  2015-06-29 22:07:53, hétfő
 
  1536. A spanyolok megalapítják Buenos Aires városát.
1536. Oláh Miklós: Hungaria c. művében egy Szilágy megyei természetes előfordulást ír le: "Nem hallgathatom el, hogy van Magyarországon olyan ragacsos föld is, a melyből, mint a viaszból, gyertyákat, fáklyákat és világító szereket is csinálnak, azonban a szaguk kellemetlen."
1536. Kálvin János megkezdi tevékenységét.
1536. Az egyébként walesi származású, a rózsák háborújának 1485-ös végével az angol trónra került Tudor-ház tagja, VIII. Henrik törvényben rögzítette Wales - a helyiek nyelvén Cymru - Angliába olvasztását.
1536. Pesti Gábor két magyar nyelvű könyvet jelentet meg Bécsben: Esopus fabuláit és az Új testamentumot.
1536. Kálvin János Institutiojának megjelenése
1536. A török több szlavóniai várat elfoglal.
1536. k. Paracelsus: A nagy sebgyógyászat.
1537. I. Ferdinánd a Magyar Kamarát a bécsi Udvari Kamra alá rendeli Nádasdy Tamás uradalmán, a Sárvár melletti Újszigeten nyomdát állít fel
1537.09. I. Ferdinánd hadvezére, Hans Katzianer sikertelen hadjárat indít Eszék elfoglalására; október 9-én Garánál (Gorjani) vereséget szenved a törököktől.
1538. I. János és Ferdinánd Váradon titokban békét kötnek
1538. Pesti Gábor Bécsben kiadja hatnyelvű szótárát.
1538. Szapolyai és I. Ferdinánd aláírják a váradi békét
1538. Magyarország két részre szakad
1538.02.24. Titkos egyezség Nagyváradon I. Ferdinánd és I. János között: a váradi béke.
1538.02.24. Váradon, ahová a béketárgyalásokat Sárospatakról áthelyezték, I. János aláírja az I. Ferdinánddal kötött békét.
1539. I. János házasságkötése I. Zsigmond lengyel kiráIy lányával, Izabellával.
1539. Karácsonyfa-állítás a strasbourgi székesegyházban.
1539. Sylvester János Grammatica hungarolatina című munkája az első rendszeres magyar nyelvtan; Kulcsár-kódex.
1539. a spanyolok Floridában
1539.03.02. Székesfehérvárott I. János feleségül veszi I. Zsigmond lengyel király leányát, Izabellát.
1540 - 1623. William Byrd élete.
1540. Budán megszületik I. János fiúgyermeke, János Zsigmond, akit a rendek Fráter György kezdeményezésére királlyá választanak Szapolyai halála után.
1540.01.01. I. János és I. Ferdinánd megbízottai eredménytelen tárgyalásokat folytatnak Göncön a felségterületek közötti határ megvonásáról
1540.07.07. I. Jánosnak Izabella királynétól fia születik: János Zsigmond.
1540.07.22. I. János király halála; utóda János Zsigmond (1540-1571), akit a rákosi országgyűlés szeptember 13-án választ királlyá. Ferdinánd király két ízben is (1540. október-november, 1541. április-augusztus) hadjáratot indít, de hiába próbálkozik Buda elfoglalásával. Bécs 1540. október elején elárulja a Portának a váradi békét.

 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Diktatúrák áldozatai 125.
  2015-06-28 21:57:36, vasárnap
 
  "A Budapesti Népbíróság szervezeti keretein belül tanácsokat állítottak fel a tárgyalások lefolytatására. A háborús- és népellenes bűntettek ügyében büntetőtanácsok, a 4080/1945. M.E. sz. rendelet nyomán az igazolóbizottságok fellebbviteli ügyeinek tárgyalására külön-tanácsok, a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről rendelkező 1946:VII. tc végrehajtása érdekében pedig külön ötös tanácsok működtek. A vádat a népügyész látta el, akinél alapvető feltétel volt a jogvégzettség. Feladatkörébe tartozott a vizsgálat, a letartóztatások elrendelése és a háborús bűnösök kiadatási ügyeinek intézése. Az elsőfokú ítélet ellen a Népbíróságok Országos Tanácsánál lehetett fellebbezni, ahová az ügyész fordulhatott az ítélet súlyosbításáért.
Az alaprendelet abból indult ki, hogy a népbíróság rendkívüli különbíróság. Ennek értelmében számos olyan elemet építettek be működésébe, amelyre addig nem volt példa. Újdonságnak számított a népbíráskodás hatásköre, amely kiterjedt polgári egyénekre és a fegyveres testületek tagjaira, a miniszterekre, valamint a magyar állam területén elfogott vagy a magyar államnak kiadott személyekre, állampolgárságukra való tekintet nélkül. A jogszabály újszerűen értelmezte a politikai jellegű bűncselekmény fogalmát is. Így a népbíróság elé kerültek azok is, akik háborús és népellenes bűncselekményekkel összefüggésben követtek el pl. gyújtogatást, közegészség elleni bűncselekményeket, vagyonrongálást stb. Mivel a nyilas terrorban sok fiatal vett részt, a rendelet korlátozta a fiatalkorúak javára fennálló speciális rendelkezéseket. Lehetővé tette a halálbüntetés alkalmazását azokkal szemben, akik a bűncselekmény elkövetésekor betöltötték 16. életévüket. Az alaprendelet minden korábbi joggyakorlattól eltérően szabályozta a tanácsvezető bíró, a védő és a vádlott jogait, valamint a fellebbezési rendszert és a vádképviseletet.
A népbíróság az alábbi büntetéseket alkalmazhatta: 1./ halál; 2./ fegyház; 3./ börtön; 4./ fogház; 5./ internálás; 6./ vagyonelkobzásig terjedő pénzbüntetés; 7./ állásvesztés vagy foglalkozástól való eltiltás; 8./ a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése. A jogszabály a büntetések közé felvette az igazoló eljárás során alkalmazható fegyelmi jellegű büntetéseket is. A felsorolt büntetésnemek mindegyike lehetett főbüntetés, míg az utolsó hármat alkalmazhatták mellékbüntetésként is.
A rendelet a háborús és népellenes bűntettek elkövetőivel szemben a halálbüntetés mellett a különböző szabadságvesztési fokozatokat állította előtérbe. Az internálás enyhe büntetésnek számított, időtartama nem haladhatta meg a két évet. Ezen belül a bíróság csak az internálás legrövidebb idejét határozta meg. Az internálási idő kitöltése után az elítéltet azonban csak akkor bocsátották szabadon, ha magaviselete példásnak bizonyult.
A rendelet áprilisi módosításakor mellékbüntetésként jelent meg a vagyonelkobzás, amely lehetett teljes, de kimondható volt a vagyon meghatározott hányadára vagy egyes vagyontárgyakra. Új jelleget és tartalmat kapott a foglalkozástól való eltiltás. Az elítélt öt évig nem folytathatta foglalkozását a bíróság által meghatározott helység/ek/ben. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése népbírósági büntetőjogban kötelező volt. Időtartam tekintetében nem volt felső határ, szólhatott egész életre is. A módosítás a főbüntetések közül a pénzbüntetést kizárta, a fogházat pedig teljesen megszüntette. Helyette - a halál és fegyház közti fokozatként - bevezette a kényszermunkát azzal az indoklással, hogy akik Magyarország lerombolói voltak, azok a felépítéséhez is járuljanak hozzá. A kényszermunkát életfogytiglan vagy határozatlan időtartamra lehetett kiszabni. Legrövidebb időtartama 5 év volt, de a fizikailag alkalmatlanokra életfogytiglani vagy 10-15 évi fegyházbüntetés várt."
[Anno - Népbírósági perek]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Izraelita temető - Kecskemét
  2015-06-26 23:24:56, péntek
 
  "A kecskeméti izraelita temetőben közel 800 sír van. Külön parcellában nyugszanak a nők és a férfiak, a temető ortodox részén helyezték el a szentélybeli szolgálatokat ellátó léviták - Jákob fiának leszármazottai - és kohaniták - Áron leszármazottainak - sírjait, és külön parcellában a csecsemő korban és a gyermekkorban elhunytak sírjait. A sírkövek egy része az egykor a vasútállomás mögött lévő temetőből került ide a 19. század közepén. Ilyen például a Zion oroszlánját ábrázoló sírkő, amely felirata szerint Jáél nevű asszony sírjára került mintegy 120 évvel ezelőtt."
[Acenter]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Az inka birodalom leigázása...
  2015-06-25 23:31:11, csütörtök
 
  1531. Thewrewk-kódex
1531. Pizarro leigázza az inka birodalmat (-1533 )
1531. Visegrádon I. Ferdinánd és I. János követei fegyverszüneti megállapodást írnak alá.
1531.02.10. Zápolya nevében Gritti körrendeletet adott ki, hogy a Dunán fellenditse a kereskedelmet. A rendelet hatása alatt több németországi kereskedő lemerészkedett a Dunán, de vesztükre, mert a pesti réven felelőtlen török alakulatok kifosztották és megölték őket.
1532. Szulejmán másodszor vonul fel Bécs ellen. Kőszegnél a támadás elakad (Jurisich Miklós j.
1532. Kriza-kódex, Tihanyi-kódex
1532.01.01. A rendek mindkét királytól független részgyűlést tartanak Kenesén (Veszprém vm.). A gyűlésre I. Ferdinánd király és V. Károly császár is megbízottakat küld
1532.04.25 - 08.31. Oszmán hadjárat Bécs ellen. Jurisics Miklós - valamint V. Károly császár Bécsújhely alatt állomásozó serege - Kőszegnél visszafordulásra készteti a törököket.
1532.05.01. I. Ferdinánd követeket indít a szultánhoz: békét kér, s ennek fejében hajlandó átengedni az egész országot Szapolyai Jánosnak (I. Jánosnak).
1532.09.10 - 30. Jurisics Miklós harca a törökkel Kőszeg védelmében
1533. Megjelenik az első teljes szövegében magyarul nyomtatott könyv, Komjáti Benedek: Az Szent Pál levelei ...
1533. Az inka Atahualpa meggyilkolása.
1533. Komjáti Benedek Krakkóban kiadja Szent Pál leveleinek magyar fordítását.
1533. VII. Kelemen pápa kiközösíti VIII. Henriket
1533. meghal III. Vaszilij. Utódja IV. ( Rettegett ) Iván
1533. I. Ferdinánd és I. János közösen elfoglalja a rablólovag Móré László várát, Palotát (Várpalota)
1534. Loyola Ignác megalapítja a jezsuita rendet.
1534. VIII. Henrik az anglikán egyház feje lesz. Ignatius Loyola jezsuita rendje.
1534. Jacques Cartier felfedezi Kanadát
1534. Gritti kormányzót Medgyesen felkoncolják.
1534.08.11. Lodovico Gritti Erdélybe érkezik, ahol meggyilkoltatja Czibak Imrét; válaszul az erdélyi nemesek szeptember 29-én kíséretével együtt Medgyesen felkoncolják.
1535. Angela Merici megalapítja a lányok oktatását vállaló Orsolya-apácarendet.
1535. Megjelenik Dévai Bíró Mátyás Orthographia Vngarica című munkája.
1535. Kolumbia meghódítása ( Quegada )
1535. Argentína, Uruguay, Paraguay, gyarmatosítása
1535. Székelyvásárhelyt az erdélyi rendek gyűlést tartanak.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Diktatúrák áldozatai 124.
  2015-06-24 22:39:50, szerda
 
  "Bogár Imre az ország talán leghíresebb lovas betyárja volt, minden vidéken ismerték a nevét.
1842-ben született Bócsán, Nagykőrös közelében.
Mikor felcseperedett, gulyásbojtárként szolgált. 1860-ban történt, hogy a gulyából hiányzó ökrök miatt gyanúba került, vallatásba fogták, s 1861-ig börtönben ült.
A néphit szerint ebben a dologban teljesen ártatlan volt, de nagyon bántotta az igazságtalan bánásmód. Innentől azonban nem szegődött el sehova. Felcsapott szegénylegénynek, bandájával rablásokat, fosztogatásokat követett el.
Bandája tagjai voltak ,apja Bogár Szabó Imre, Jakab az öccse,továbbá unokatestvére Bogár Mihály, Zsákai Ferkó.
Betyárkodása egy évig tartott. Ez alatt nagy hírnévre tett szert.
Együtt szerezték a nyájat, amelyet távoli vidéken értékesítettek. A marhát csellel hajtották el társaiktól, amíg valami ürüggyel a pásztorokat az állatok mellől elcsalták. Az elhagyott alföldi itatókhoz, kutakhoz kapcsolódó mondák szerint azért vált ihatatlanná a víz, mert valakinek a testét beledobta.
A közvélemény nyomására országszerte elrendelt szegénylegények elleni hajtóvadászat során került kézre, 1862. július 11-én.
Bogár Imrét egy tanyán kapták el, ahol az eresz alatt aludt, s a pusztázó pandúrok álmában megkötözték. Pest, Pilis és Solt vármegye, - élve Magyarország királyi helytartója, gróf Pálffy Móric által adományozott rögtönbíráskodási joggal, - Bogár Imrét 1862. július 17-én reggel 10 órakor a pesti vármegyeháza rögtönítélő bírósága elé állították.
Bár Bogár Imre sokkal kevesebbet vallott be, mint amennyit a szemtanúk, a vádlottak rábizonyítottak, de ez is elég volt ahhoz, hogy az április 26-án a 20. életévét betöltött betyárt akasztófára ítéljék."
[]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Grőber urnatemető : Eger
  2015-06-23 22:57:12, kedd
 
  "Történeti áttekintés:
...a temető területe 1866. augusztus 31 előtt még magántulajdonban volt, a Ruttner majd a Szabó család kezelésében. A Szabó családtól a város 1866-ban a százaléki és aláírási költségekkel együtt 701 frt 28 kr-ért vásárolta meg, hogy a területen régi szükségleteket kielégítve temetőkertet hozzon létre. Id. Grőber Ferenc 400 frt-ot adományozott a városnak a kert megvételére, melynek fejében a város a legnagyobb területű sírhelyet ingyen biztosította a Grőber család számára.

A terület a Földhivatal nyilvántartásában 1868. február 6-án már temetőként van bejegyezve.

A Grőber temető több évtizeden keresztül számos jómódú, valamint helyileg és országosan ismert személyiség temetkezésére szolgált.

A temető történetében egy sajnálatos fordulópont következett be 1970-ben, amikor Eger Város Tanácsa VB. 41/1970. sz. határozatában az Eger Városi /Grőber/ temető lezárására és a hagyományos temetkezési forma megszüntetésére intézkedett és a temető hagyományos részének kiürítését - a 25 éves kegyeleti idő elteltével - 1994. szeptember 22-től elrendelte. A határozat alapján a temetőben kizárólag urnás temetkezés történhetett, a sírhelyek és sírboltok újraváltását nem engedélyezték. A határozatot követően rengeteg sírhelyből vitték el a hamvakat, szállították el a síremlékeket és kovácsoltvas kerítéseket. Többek között említést érdemel az a sajnálatos tény, hogy legelőször éppen a Grőber család hamvai lettek exhumálva és elszállítva, pedig a család nagy szerepet játszott a temető létrehozásában.

A Városszépítő Egyesület és a temetőben eltemetettek hozzátartozóinak kérésére az Eger Város Tanácsa VB. 41/1970. sz. határozatának az 1994. szeptember 22-től történő kiürítésre vonatkozó rendelkezése 1989-ben a 132/1989. /X. 5. / sz. VB. határozat alapján módosításra került. A módosító határozat elrendelte a város történeti szempontból jelentős személyiségei,
valamint képzőművészeti értékű síremlékek megtartása mellett további urnafalak létesítését.

A temetőt továbbra is csak urnás temetkezésre lehet használni."
[Acenter]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Az első térkép Magyarországról...
  2015-06-22 22:57:13, hétfő
 
  1527.08.20. I. Ferdinánd kardcsapás nélkül elfoglalja Budavárát.
1527.11.03. Podmaniczky István püspök Székesfehérvárott Magyarország királyává koronázza I. Ferdinándot (1526-1564).
1528. Szulejmán szultán Magyarország királyának ismeri el Szapolyai Jánost, és segítséget ígér neki.
1528. Magyarország egészét először — igaz 45 fok tájolás-tévedéssel és nem kevés más pontatlansággal — Lázár deák ábrázolta térképen.
1528.01.27. I. Ferdinánd utasítást ad magyar kamara felállítására Budán. Elnöke a kincstartó. Szapolyai (I. János) szövetséget köt II. Szulejmánnal.
1528.01.27. I. János szövetség-keresése Szulejmánnál, aki őt ismeri el Magyarország királyának.
1528.03.08. A szinai csatában (Abaúj megye) elszenvedett vereségét követően I. János a lengyelországi Tarnówba menekül; száműzetése novemberig tart.
1528.05.01. I. Ferdinánd király követséget küldI. Szulejmán szultánhoz. Magyarországi uralmának elismerését és 3 évi fegyverszünetet kér.
1529 - 1531. Érsekújvári Kódex
1529. Szulejmán bevonul Magyarországra, névleg Szapolyai i támogatására. Visszafoglalja Budát, majd átadja Szapolyainak.
1529. Szulejmán sikertelenül ostromolja Bécset.
1529. Erdély első nyomdájának alapítása Szebenben; Virginia-kódex.
1529.05.10. I. Szulejmán serege élén elindul Magyarországra. Szapolyai (I. János) kiáltványban teszi közhírré a szultánnal kötött szövetségét, s azt, hogy a török sereg közeledik.
1529.08. I. János a mohácsi mezőn meghódol I. Szulejmánnak.
1529.09.03. A török sereg megkezdi Buda ostromát.
1529.09.14. I. Szulejmán átadja Budát és a fogságba került Nádasdy Tamást I. Jánosnak, s visszaadja a Szent Koronát is, majd Bécset sikertelenül ostromolja.
1529.09.16. A török pár napi vívás után elfoglalja: Budavárát, majd visszaadja János Zsigmondnak. I. Ferdinánd vezére Roggendorf.
1529.09.26 - 10.15. Szulejmán szultán serege sikertelenül ostromolja Bécset.
1530 - as évek A hajóépítés ebben a korban szépen haladt előre. A hajóépítő mesterek száma gyarapodott. ,,A hajók a XVI. században nagyobbak már, de még sem oly nehezek és esetlenek valának, mint a múlt korbeliek, sőt a tengeriekhez hasonlók is építtettek a Dunára, melyek nagyobb ágyukkal voltak ellátva". A hajóhajtás evezőkkel, vagy vontatókkal történt. A vontatást nem csak lovakkal, hanem emberekkel is végeztették. Erre a célra leginkább hadifoglyokat alkalmaztak. A magyarok a fogságba ejtett törököket, viszont a törökök a magyar rabokat használták erre az állati munkára.
1530. Budán már ismét Zápolyát találjuk, kinek kiverésére Roggendorf vezetése alatt vonultak fel az osztrák vegyes összetételű csapatok. Vác és Óbuda között folyt le a hajóhadak mérkőzése, melyben Roggendorf győzedelmeskedett.
1530. I. Ferdinánd hadaival elfoglalja Óbudát és Pestet, de Buda alól eredmény nélkül kénytelem elvonulni.
1530. Melanchton kidolgozza az evangélikus vallás 17 alaptételét.
1530. Szapolyai Lodovico Grittit nevezi ki kormányzójává.
1530. a johanniták megalapítják Máltát
1530. Roggendorff tábornok Esztergom, Visegrád és Vác bevétele után Budát ostromolja. Alvisio Grittit nevezi ki I. János Magyarország kormányzójává.
1530.02. A budai országgyűlés kormányzóvá nevezi ki Lodovico Grittit, Szulejmán bizalmasát és I. János király kincstartóját.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Diktatúrák áldozatai 123.
  2015-06-21 14:25:42, vasárnap
 
  "Ez a különbség a magyar és az orosz vezetés között

1951. március 21. Kivégzik a hatodik éve raboskodó Bilkey-Papp Zoltánt (27), a Vannay-riadózászlóalj elhárítórészlegének volt tagját, aki 1945-ben orvostanhallgatóként Magyar Front néven ellenálló szervezetet hozott létre többedmagával. Miután 1946-ban halálra ítélték, Tildy Zoltán köztársasági elnök - Ries István igazságügy-miniszter és Rajk László belügyminiszter véleménye ellenére - kegyelemben részesítette. A kommunista hatalomátvétel után azonban Molnár Erik igazságügy-miniszter újra elővette az ügyét, és megerősítés végett a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztette a korábbi halálos ítéletet, amely Rónai Sándor elnökletével helyben hagyta azt. Az ítélet megsemmisítése érdekében egykori vádlott-társa, az ugyancsak halálra ítélt Homolay Zoltán által benyújtott SEMMISÉGI KÉRELMET a Legfelsőbb Bíróság Domokos Jenő tanácselnök vezette tanácsa !!1996.!! június 25-én elutasította.
1946. június 10. A Szovjetunióban 20 év kényszermunkára ítélik az előző évben letartóztatott és a Szovjetunióba hurcolt Prónay Pált (sz. 1874. november 2.), a Tanácsköztársaság elleni fegyveres harcra szerveződött első tiszti különítmény legendás parancsnokát, a Lajta-bánság megalapítóját (aki ezáltal kikényszerítette a Sopron Magyarországhoz való csatlakozásáról döntő népszavazást), az Ébredő Magyarok Egyesületének volt elnökét, a Magyar Országos Fasiszta Párt társalapítóját, a felvidéki irredenta harcokra szervezett Rongyos Gárda egykori vezérét, akit az OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ KATONAI FŐÜGYÉSZSÉGE 2001. június 27-én rehabilitált."
[Társadalmi Virtus]
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
Gepida temető : Szandaszőlős
  2015-06-19 21:49:49, péntek
 
  "Szolnok-Szandaszőlős-Repülőtér Gepida temető. Az 1952-1953., 1955. években az Alföldről eddig ismert legnagyobb kora középkori gepida temető 222 sírját sikerült itt megmenteni, valamint további 15 sírból leleteket összegyűjteni (Kaposvári Gyula, Kovrig Ilona, Szabó János Győző), ezzel azonban a temető nincs feltárva. A temetőt a gepidák közvetlenül a hunok felett aratott győzelmük után nyitották és az avar hódításig használták (455-567). Valamennyi sír keletelt, számos halott vaskapcsos koporsóban nyugodott. A kiterjedt sírdúlás ellenére a temető a gepida királyság teljes és sokoldalú emlékanyagát őrizte meg, amelyből a remekbe készült ékvéséses, bepecsételt, besimított és hullámvonaldíszes edényeken és számos fegyveren kívül a 91. sír Odoaker kori fibulája, a 73. sír germán 1. stílusú import fibulája és a 154. sír sasfejes csatja emelkedik ki."

[Bóna István]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Mohács...
  2015-06-16 21:50:24, kedd
 
  1526. aug.19 - 23. A török sereg Eszéknél átkel a Dráván.
1526.03. Az alsó-magyarországi bányamunkások zavargása.
1526.04 vége Az országgyűlés leváltja Verbőci István nádort.
1526.04.23. A szultáni sereg elindul Isztambulból Magyarország ellen.
1526.07.12. A Dunán Pétervárad és Újvidék között Ibrahim basa 100 főnyi hajóhadával szembeszállt Tomory érsek 40 naszádja.
1526.07.20. II. Lajos király seregével elindul Budáról Mohács felé
1526.07.27. A törökök elfoglalják Péterváradot.
1526.08.08. A törökök elfoglalják Újlakot.
1526.08.29-iki. A mohácsi csata színhelyére rengeteg hajó szállította fel a török ágyúkat és élelmiszereket.
1526.08.29. A mohácsi csata. A 25 ezer fős magyar sereg, miután nem tudta megakadályozni a török átkelését a Száván, Mohácsnál vereséget szenved a mintegy 80 ezer fős török seregtől. II. Lajos menekülés közben a Csele patakba fullad. A középkori magyar állam rövid agónia után 1541-ben felbomlik, három részre szakad.
1526.08.29. A mohácsi csatában a Balkán félszigetről benyomult törökök szétzúzzák a középkori Magyarországot (mohácsi vész). Az ország nagy része török uralom alá kerül, Észak- és Nyugat-Magyarország. az osztrák Habsburg-dinasztia német-római császárait ismeri el Magyarország királyának. Erdély török védnökség alatt önálló fejedelemség lesz
1526.08.29. A mohácsi csata, II. Lajos király halála; a török hadak győzelme után a magyar királyi udvar Pozsonyba menekül. Szulejmán ellenállás nélkül bevonul Budára, majd elhagyja az országot.
1526.08.30 - 31. Menekül Budáról Mária királyné s hajókra rakva minden kincset felhajózik Pozsonyba. A hajók közül egy arannyal megrakott el is süllyedt a mai esztergomi híd táján.
1526.09.11. A török sereg bevonul Buda várába, kirabolja, felgyújtja. A város 3 napig ég.
1526.09.12. I. Szulejmán szultán hadai élén bevonul a védtelenül hagyott Buda várába.
1526.09.15. A száguldozó török csapatok Pilismarót környékén a Duna-parton (1708 km. kőnél) érik utol Dobozy Mihályt és hitvesét, akiknek ismeretes tragédiája ekkor játszódott itt le.
1526.09.18-án kelt át 5 napig Budáról Pestre a török haderő a Dunán, mikor is a rosszul megépített hajóhíd az erős szélben a török tüzérség alatt kettészakadt s rengeteg török a Dunába veszett.
1526.09.19. A török hajóhidat ver Buda és Pest között.
1526.09.26. A török sereg a vert hídon átkel és elpusztítja Pest. várósát is. A foglyok egy részét leölik, a várost felgyújtják és elvonulnak.
1526.10.10. A szultáni sereg Nándorfehérvárnál átkel a Dunán és elhagyja Magyarországot.
1526.11.10. A székesfehérvári országgyűlésen Podmaniczky István nyitrai püspök magyar királlyá koronázza I. (Szapolyai) Jánost (1526-1540).
1526.11.10. Székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.
1526.12.17. A pozsonyi országgyűlés királlyá választja Ferdinánd cseh királyt és osztrák főherceget.
1526.12.17. A pozsonyi országgyűléskirállyá választja Ferdinánd cseh királyt. Várday Pál az esztergomi érsek.
1527. Ferdinánd hadat indít János király ellen, bevonul Budára.
1527.08.09. A Zápolya hűségéről letért Révay István naszádos vajda, Ráckevéről, ahol a naszádosok akkor állomásoztak, feljött hajóval Buda alá, hogy a Dunán felhatolva Komáromba evezzen, melyet akkor ostromoltak meg Ferdinánd hadai s félnapi ostrom után kiragadtak Zápolya hatalmából. Viszont Zápolya a Dunát vaslánccal zárta el Budánál, hogy meggátolja Révayt terve keresztül vitelében. Révay hajói azonban a láncot elszakították s már Visegrádig feljutottak, mikor a parton üldözésökre indult Zápolya csapatoknak őket sikerült visszatérésre kényszeríteni.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
2015.05 2015. Június 2015.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 25 db bejegyzés
e év: 311 db bejegyzés
Összes: 1056 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 283
  • e Hét: 819
  • e Hónap: 9464
  • e Év: 48705
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.