Regisztráció  Belépés
gabfe.blog.xfree.hu
Szeretni, bizni, remélni,minden új napnak örülni. Gab-fe edit
1952.12.06
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/65 oldal   Bejegyzések száma: 648 
Mindenkinek Szeretettel....
  2015-09-30 22:27:38, szerda
 
  Ezzel a szép képpel elköszönök, jó éjt mindenkinek!




 
 
0 komment , kategória:  képek  
Szabolcska Mihály: Erdélyről
  2015-09-30 22:24:21, szerda
 
 



Szabolcska Mihály: Erdélyről


/Az alföldieknek/

Pusztán születtem, ott is nevelkedtem,
A délibábok vizébe fürödtem
Az Alföld minden szépségeit szépen
A lelkembe szedtem.

Szeretem most is, messzire tőle,
A szívem, lelkem, egy darab belőle.
Őszinteségét, nyílt egyenességét,
Onnan örökölte.

Szeretem most is a szép Tiszamentét,
Bús fűzeseit, messzeható csendjét;
Kint a pusztákon, egyszerű pásztor,
Még tán ma is lennék!

Szép szülőföldem, tisztelet, becsület.
Szóval rossz, aki rosszat mond felüled.
De azért van még - bocsáss meg érte! -
Egy szép hely kívüled...

- Erdők zúgása, vizek csobogása,
Teneked, tudom én, mesék mondása.
Vagy hiszed, vagy sem, hogy mindez lehessen
A valóságba'.

Pedig lásd, a te aranyos Erdélyed,
Én hazám ilyen szépséges vidéked,
Ha jobban ösmernéd: de levetkeznéd
Egy nagy régi vétked'.

Te nagy vétked, hogy tele vagy magaddal,
S míg száz ékes dal csak téged magasztal:
Keveset gondolsz ,,Erdély ország"-gal,
Legszebb fiaddal!

Óh, mert nekem szebb az egész világnál;
Hegyet és völgyet akármerre járnál:
Küküllőnk menténél, a Maros völgyénél,
Szebbet nem találnál!

Lám a föllegek hahogy búslakodnak:
Az Alföldről mind ide szállingóznak,
S itt a hegyekben a legszívesebben
Eltáboroznak.

Villámló szemmel itt csak szerte néznek,
S úgy megszeretik ezt a gyöngy-vidéket;
Hogy kedvre gyúlnak, - amit ti hazúlnat
Szivárványnak néztek!

Gyertek elő mind magyarok kik vagytok,
S a múltakra még ha valamit adtok:
Itt ettől a földtől, sok nagy elődtökről
Csodákat hallhattok.

Rákóczi, Bocskay, Thököly, Bethlen,
Itt voltak itthon, e sas-fészkekben.
Magyar szabadság, innen lobogtatták
Zászlóidat fennen!

- Gyertek elő mind, magyarok kik vagytok.
Erdélynek ti még adósai vagytok.
S a magyart szerette: azért teremtette
Az Isten a kardot!...

Történet nem válhat rút hazugsággá,
Se honszeretet hazaárulássá,
Magyar föld ez itten, - és él az Isten:
Hogy nem is lesz mássá!

Óh, fenyves erdők sok karácsonyfája, -
Magyarok Istene ha g y ű j t ö d alája,
Ki e földet lakja mind, egy ünnepnapra,
Egyetlen családba,
Egy m a g y a r családba.

forrás.szozat.org





 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
Szabolcska Mihály KERTBEN.
  2015-09-30 22:22:29, szerda
 
 





Szabolcska Mihály KERTBEN.

Lombhullajtó, őszi alkonyattal,
Teli a kert sárguló avarral.
A kert alján régi, zöld szinében:
Egy fenyőfa pompázik kevélyen!

És a fenyő szól egy almafának:
"Jó almafa, de nagyon sajnállak,
Minden új nap búsabban virrad rád...
- Az én sorsom örök fiatalság!"

S felel rá az almafa szelíden:
"Szép a sorsod, de én nem irigylem,
Örök törvény az én lombhullásom,
S jó az Isten, van vigasztalásom!

Tavaszidőm tele volt virággal,
Lombjaim közt zengett száz madárdal.
S gyümölcscsel volt rakva minden ágam...
Sorsom az, hogy nem éltem hiában!

forrás Szabolcska Mihály versei



 
 
0 komment , kategória:  őszi képek,versek,történetek  
Szabolcska Mihály ŐSZI HANGULAT.
  2015-09-30 22:19:08, szerda
 
 




Szabolcska Mihály ŐSZI HANGULAT.

Csodálatos szép őszi délután van.
Magánosan bolyongok a határban.
Szellő se lebben, - a nyárfalevél
Mozog, az is csak magában beszél.

Fejét a fűzfa szomorún lehajtja,
Több már a zöld lombnál a sárga rajta.
Üres fészek lóg a galyak alól,
Lakói már ki tudja merre, hol?

Az erdőszélen, a lombok hegyében,
Úgy úszik egy-egy békanyál fehéren:
Mint mikor a váló szerelmesek,
Fehér kendővel búcsút intenek.

Ott fönt meg kéklő selymén az egeknek,
Halványfehér bárányfelhők lebegnek.
S a táj, ameddig csak beláthatom:
Csupa békesség, csönd és nyugalom!

És mint ez őszi hangtalan határban:
Szívemben is nagy, édes némaság van.
Nyugodt a lelkem, csendes, hallgatag,
Olyan boldognak érzem magamat!

És mégis e mosolygó környezetben:
Valami mintha kényszerítne engem,
Leborulni a sárguló gyepen
És sírni, sírni, - nem tudom miért?
Hosszan, keservesen!

forrás Szabolcska Mihály versei




 
 
0 komment , kategória:  őszi képek,versek,történetek  
Szabolcska Mihály ŐSZI TÁJON.
  2015-09-30 22:17:50, szerda
 
 




Szabolcska Mihály ŐSZI TÁJON.

Őszi tájon járok elmerengve,
S gondolok a saját életemre,
Valami nagy, biztató varázs van
E mosolygó őszi elmulásban.

Hajlik a nap csendes alkonyatra,
Az árnyékot messze nyújtogatja...
S mintha onnan valamit várnának:
Kelet felé húzódnak az árnyak.

A sárguló harasztok tövébe:
Sarjadozik egy-egy zöld levélke;
Előlege egy más kikeletnek,
Biztatása csüggedő szívemnek.

S őszi alkony, őszi tájék képe
Elringat egy édes merengésbe...
És kibékít a nagy elmúlással:
Minden élet folytatódik mással!

Örökre itt semmi el nem múlik,
Az árnyék az éjszakába nyúlik,
De reggelre gyönyörű sors vár rá:
Átváltozik hajnali sugárrá.

Én lelkem te, ne félj a haláltól,
Új élet lesz minden elmúlásból.
Örök és jó a mindenek Atyja,
S a változást keze igazgatja!

forrás Szabolcska Mihály versei



 
 
0 komment , kategória:  őszi képek,versek,történetek  
Szabolcska Mihály SZEPTEMBER.
  2015-09-30 22:16:27, szerda
 
 




Szabolcska Mihály SZEPTEMBER.

Meleg még az ég boltozatja,
De már a színét hagyogatja.
A lomb is ritkul, halaványul...
S oda a legszebb dal a fákrul.

A déli nap erőlködik még,
Hogy hátha a réginek hinnék.
Mindegy, - a nyárnak vége lesz már,
Akárhogy is, szeptember ez már!

Sohse erőlködj, nap barátom,
Ez a mi sorsunk a világon.
A lángok lángja hevíthet bár:
Ellobog a láng, elszáll a nyár!

- Ám túl a lombok ritkulásán,
A nyárvégi sugár fogyásán:
Megtelik a lelkem reménynyel,
Ez őszi táj költészetével...

Nyárvégi nap sugára, hullj rám,
Nyárvégi lombsátor, borulj rám.
Tanítsatok meg bízni engem,
Egy eljövő, szebb kikeletben!


forrás Szabolcska Mihály versei






 
 
0 komment , kategória:  őszi képek,versek,történetek  
Szabolcska Mihály DAL AZ IMÁDSÁGRÓL.
  2015-09-30 22:14:39, szerda
 
 




Szabolcska Mihály DAL AZ IMÁDSÁGRÓL.

Nem az az imádság,
Amit annak hívnak,
Amit az iskolás könyvek
Lapjain tanítnak.

Nem az az imádság,
Amit így neveznek,
Mikor sok-sok ájtatos szót
Olvasóra szednek.

Óh más az imádság,
Lélek az és élet...
Nem kedveli Isten a sok
Hasztalan beszédet!

- Ha igazsággal jársz
Teljes életedbe',
S becsületes munkássággal
Töltöd a helyed be.

Ha az elhagyotthoz
Hajlasz a szíveddel,
S könnyes képét felszárítod
Édes szeretettel.

Ha minden emberben
Csak az embert nézed,
S bármilyen koldus megérzi
A testvériséged;

Ha nem gyűlölködtél,
Csak megbocsátottál:
- Föl van írva az Istennél,
Hogy jól imádkoztál!


forrás Szabolcska Mihály versei




 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
Szabolcska Mihály Édes jó anyámnak
  2015-09-30 22:13:16, szerda
 
 




Szabolcska Mihály Édes jó anyámnak

Édes jó anyámnak
A nevenapjára,
Belefogok százszor
A levél írásba.

Mit írjak? Mit írjak?
Hogy mikor olvassa:
Engemet érezzen,
Engem lásson abba'.

Bíznám a szívemre,
Bíznám a lelkemre.
De szót nem találok,
Sem arra, sem erre.

És fölé hajolva
A fehér levélnek,
Köszöntő szó helyett
A könnyem ered meg.

Mintha az ő fehér
kezére hajolnék,
Mintha őt ölelném,
Mintha otthon volnék!

S ím, mire a papírt
Lassan teleírtam:
Azon veszem észre,
Hogy amit akartam,
Mind, de mind megírtam!

Szabolcska Mihály

forrás .keresztényversek



 
 
0 komment , kategória:  Ünnepi ,szülinapi képek,versek  
Szabolcska Mihály: A Grand Caféban
  2015-09-30 22:10:38, szerda
 
 




Szabolcska Mihály: A Grand Caféban


Sír a nóta, magyar nóta,
Muzsikálnak este óta
Messze, messze idegenben,
Mesebeli tündérkertben,
Egy párisi fogadóba';
- Fogadóba'!
Mennyi érzés, mennyi bánat,
Szíve van tán a nótának.
Oly szomorún sírdogálja:
Miben áll a mulatsága
Kondoroson a bojtárnak,
- A bojtárnak!
A teremnek minden lángja,
Mintha pásztortűzzé válna
- Csak itt lent a cifra lányok,
Fényes urak, asszonyságok
Nem figyelnek a nótára,
- A nótára!
Nevetgélnek, beszélgetnek,
De ők arról nem tehetnek.
- Tudja a jó Mindenható,
Mi is azon sírnivaló,
Hogy a ménes ott delelget
Valahol egy csárda mellett,
- Csárda mellett!


forrás.szozat.org.





 
 
0 komment , kategória:  versek, idézetek.  
Szabolcska Mihály ÉDESANYÁK
  2015-09-30 22:08:19, szerda
 
 




Szabolcska Mihály
ÉDESANYÁK


Nem féltem én a világot
Süllyedéstől, elromlástól,
Lesz itt mindig résztvevő szív,
Szeretet, mely másért lángol.

Az örök szép, az örök szent
Mindörökké fönt ragyognak:
S lesznek mindig egész lelkek,
Akik imádkozni fognak!

Lesznek mindig követői,
Nagy, vezérlő eszményeknek...
Szóval mindig lesz jó ember,
Míg csak - édesanyák lesznek!




 
 
0 komment , kategória:  Anyák napra,apák napra..  
     1/65 oldal   Bejegyzések száma: 648 
2015.08 2015. Szeptember 2015.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 648 db bejegyzés
e év: 6365 db bejegyzés
Összes: 34838 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1781
  • e Hét: 16591
  • e Hónap: 71320
  • e Év: 1073322
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.