|
2016-01-22 19:21:18, péntek
|
| |
| |
Kölcsey
2016 januárja
Jobban szeretted a hó fölött repülő varjúcsapatot,
mint fácánok felriadását a csalitosban.
Régmúlt korok romjai fölött elmerengtél:
milyen nagyszerű és esendő az élet.
S fájlaltad hogy az emberi nagyság mivé lett,
Athén szétporladt, s Róma fölégett.
Nem idézlek, tanulságul ki elé is állítódhatnál,
magad is kétségek között vergődő lélek.
Engem ma reggel a szánd meg
Isten a magyart - sor éget, s vélem
az áldd meg után elég nagy ütésnek,
kijózanítónak. S dicső múltba nem réved
már ezután az ember, ennyi elég szívének.
Pozsony túl harsány volt, lelkes,
Cseke túl csöndesnek találtatott.
Néha lehúzott, s boronghattál ,,kedvedre"
míg életnek tűnt az élet.
Naponta eszembe jutsz. S ez így lesz
Amíg élek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
