|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 21:00:31, hétfő
|
| |
| |
Miért mindig a hét elején jönnek az idióta Fidesz-közlemények?
ma, 17:09
Hétfő van, és már megint itt egy szórakoztató, ellenzéket zrikáló Fidesz-közlemény, melynek lényege, hogy
a Fidesz frakcióvezetője szerint az ellenzék nem hajlandó megvédeni az embereket.
Kósa Lajos ezt azzal összefüggésben közölte hétfőn az MTI-vel, hogy az MSZP-s Molnár Zsolt a baloldali pártok nevében a terrorizmus és a menekültválság kérdésének különválasztása mellett foglalt állást. A Fidesz által javasolt, a terrorveszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módosítással kapcsolatban a szocialista politikus megerősítette: a nagyobbik kormánypárt javaslatát nem támogatják.
A kormánypárti politikus úgy reagált erre: ma már mindenki tudja, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás fokozza a terrorveszélyt, a baloldali pártok mégis "ugyanazt a régi nótát fújják" és nem hajlandók megvédeni az embereket, nem hajlandók megerősíteni Magyarországon a mindennapok biztonságát.
Ugyanazok, akik most nem támogatják a kormány javaslatát, nem támogatták sem a kerítés megépítését, sem a bevándorlási szabályok szigorítását, sem azt, hogy katonákat és rendőröket küldjünk a határok védelmére - sorolta Kósa Lajos, aki szerint a baloldalnak most is fontosabbak a bevándorlók, mint a magyarok.
A Fidesz számára a magyar emberek biztonsága az első, ezért változatlanul fenntartjuk a javaslatunkat és a közelgő kihelyezett frakcióülésünkön tárgyalunk arról, hogy milyen további lépésekre van szükség ahhoz, hogy erősíteni tudjuk Magyarországon a mindennapok biztonságát
- írta a frakcióvezető.
http://propeller.hu/itthon/3188973-miert-mindig-het-elejen-jonnek-idiota?utm_sour ce=mm-2016-02-01&utm_medium=email&utm_campaign=Mi%C3%A9rt%20mindig%20a%20 h%C3%A9t%20elej%C3%A9n%20j%C3%B6nnek%20az%20idi%C3%B3ta%20Fidesz-k%C3%B6zlem%C3%A 9nyek%3F
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 18:53:52, hétfő
|
| |
| |
Biztos lesz olyan, aki félre nyom, mert autista, vagy éppen szalámis zsemléért áll sorban a büfében...
A Fidesznek két átszavazóra lenne szüksége. Végigkérdeztük a komplett ellenzéket, ez alapján pedig senki sem áll a veszélyes javaslat mellé. A kormány viszont még ezzel is nyerhet.
Jó, ha valamiért elkaszálják, akkor robbantanak párat, legyilkolnak pár ártatlant, és bedobják újra.
Elég csak lekésni a szavazást, hirtelen hígfosást kapni, miegymás...
--------------------------------------------------------------------------------- --------------------------------------
A teljes ellenzék azt ígéri, hogy nem szavazzák meg a terrorveszélyt
plankog
POLITIKA
ma 18:01
Olyasmi történhet a következő hetekben a magyar parlamentben, amire már rég nem volt példa. Tétje lesz egy szavazásnak.
A kormány alkotmányba foglalná a terrorveszélyhelyzet fogalmát. Erről bővebben itt írtunk.
Az alkotmány módosításához a képviselők kétharmadának, vagyis 133 képviselőnek a szavazatára lenne szükség.
A Fidesznek és a KDNP-nek együtt 131 képviselője van.
Vagyis minden egyes szavazatnak, esetleges félrenyomásnak nagy súlya van.
Ezért végigkérdeztük az összes ellenzéki parlamenti frakciót és egyéni képviselőt, illetve pártjaikat, hogy ha valóban a most ismert formában nyújtják be az alkotmánymódosítást, hogyan szavaznak. Ez alapján pedig
a teljes magyar ellenzék egységes abban, hogy ezt az alkotmánymódosítást, a jelenlegi feltételekkel nem szavazzák meg.
(Technikailag fontos, hogy a szavazáson az összes képviselő kétharmadának szavazatára van szükség, nem csak a jelenlévők kétharmadára. Vagyis ha egy képviselő nem megy el, az ebben az esetben lényegében a nem szavazattal egyenlő. Ahhoz, hogy egy ellenzéki támogassa a javaslatot, konkrétan arra lenne szükség, hogy igen gombot nyomjon.)
A három ellenzéki frakció: nem
A frakció álláspontja világos és egyértelmű, a Fidesz eredeti javaslatát elutasítjuk, a frakció minden tagja egységesen nemmel fog szavazni a jelenlegi formájában beterjesztett fideszes indítványra - közölte a Jobbik.
A másik két parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt, az MSZP és az LMP is azt mondta, elutasítják a javaslatot, ennek pontos formáját (nem megjelenés vagy nem szavazat) a parlamenti ülésszak kezdete előtti frakcióülésen véglegesítik.
Független képviselők: nem
Azok közül, akiknek nincs frakciójuk,
a Demokratikus Koalíció azt mondta, minden képviselő számára kötelező a részvétel és a nemmel voksolás
Együtt: "Álláspontunk egyértelműen és egységesen elutasító, az Együtt és országgyűlési képviselői nem támogatják a javaslatot".
És az egyedüli PM-es Szabó Tímea, a liberális Fodor Gábor, a független Kész Zoltán, illetve az egykori szolidaritásos, most független Kónya Péter is mind határozottan azt mondták, nemmel szavaznak a javaslatra.
Az persze elméletileg elképzelhető, hogy lesznek még módosítások, Tuzson Bence kommunikációs államtitkár ugyanis a köztévében pénteken úgy fogalmazott, a kormány valószínűleg nem változtat a javaslatán, "az egymástól nagyon messze lévő álláspontok miatt a parlament a megfelelő vitafórum".
A konkrét szavazáson pedig arra is lenne lehetőség, hogy a frakciók név szerinti szavazást kérjenek. Ebben az esetben mindenkinek egyesével kellene bemondania a szavazatát, vagyis félrenyomni sem lehetne. Azt, hogy pontosan mikor lesz a szavazás, még nem tudjuk.
Azzal is nyerhetnek, ha elbuknak
Más kérdés, hogy jól látszik az is, a kormánynak kommunikációs szempontból az sem jön rosszul, ha elbukik a javaslat.
Azt nem lehet mondani, hogy mindent megtettek volna az érdemi vitáért. Miután az ötpárti egyeztetésről kiszivárogtak a módosítás részletei, Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke arról beszélt, várják az ellenzéki javaslatokat. Majd miután ezek a javaslatok megérkeztek, Tuzson Bence közölte, nincs értelme tovább tárgyalni. A vita színvonalát Németh Szilárd hétvégi ATV-szereplése mutatta meg a legjobban, aki egyetlen kérdésre sem válaszolt érdemben.
Eközben viszont a kormány újsághirdetéseket adott fel arról, hogy a baloldali pártok nem támogatják az alkotmánymódosítást, tehát nem akarják megvédeni az országot a terroristáktól. A kommunikációban pedig meghatározó elem lett az a vonal, hogy aki nem támogatja a módosítást, az lényegében a terroristákkal van. Ha valóban elbukik a javaslat, könnyen elképzelhető, hogy ezt még jobban hangsúlyozza majd a kormány.
Ettől még persze a kormánynak nem lesz igaza ebben. Ahogy az erről szóló cikkünkben is részletesen kifejtettük, ahogy Péterfalvi Atila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is megfogalmazta, és ahogy az említett tévévitában is jól látsztt, egyetlen kritikus sem azt vitatja, hogy terrorhelyzetben szükség lehet rendkívüli intézkedéseke. A kormány javaslata viszont sem azt nem tisztázta, mi számít terrorhelyzetnek, sem azt nem indokolta meg, miért kellene a rendkívüli jogrendet szokatlanul hosszan, hatvan napig fenntartani. Az pedig, hogy egy kormány saját hatáskörben, pontosan meg nem határozott feltételek mellett dönthessen arról, mikor hirdet terrorveszélyhelyzetet, nagyon veszélyes. A kritika tehát erre vonatkozik, bármit is mond a kormánypropaganda.
http://444.hu/2016/02/01/a-teljes-ellenzek-azt-igeri-igy-nem-szavazzak-meg-a-terr orveszelyt |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 18:33:50, hétfő
|
| |
| |
Barack Obama ül a fehér ház lépcsőjén és keservesen sír.
Isten lenéz rá és megkérdi
- Miért sírsz Barack?
- Tudod a szíriai helyzet, a sok halott, ezért.
- Békét kell kötnöd - feleli Isten, - és minden rendben lesz.
David Cameron az angol parlament lépcsőjén zokog.
- Miért sírsz David? - kérdi Isten.
- Az szíriai helyzet, a sok halott.
- Békét kell kötnöd - feleli Isten, - és minden rendben lesz.
Orbán Viktor ül a Parlament lépcsőjén és őrülten zokog.
- Miért sírsz Viktor? - kérdezi isten.
Orbán szótlanul végigmutat az országon. Isten lenéz rá és együtt sírnak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 18:26:05, hétfő
|
| |
| |
Ha nincs tyúk, ellopják a kaput - menekülnének a büssüiek a rácsos faluból
2016. február 1. 05:21
Nincs tyúk? Ellopják a kaput - menekülnének a rácsos faluból
- Visznek itt mindent azok... - mondta bő két hete a fonói asszony Büssü felé mutogatva, amikor faluja és Kisgyalán bűntelenségének jártunk utána. S egyedi a véleménye: a Baté és Igal közötti településeken a rengeteg lopásért, betörésért a büssüieket okolják - megpróbáltunk utánajárni, jogosan-e?
Mintha két külön világban járnánk, óriási a kontraszt. A gyönyörűen felújított parasztház két oldalán düledező, repedt falú épületek várnak sorsuk beteljesülésére, viszont közös bennük, hogy mindhárom ajtaján, ablakán, de még a veranda nyílásain is ujjnyi vastag vasrácsok próbálják visszatartani a betolakodót. No és megannyi nagytestű kutya, akad udvar, melynek kerítése mögül három-négy fenekedik az idegenre. Eszünkbe sem jutna átlépni a birtokhatárt, mások azonban nem ennyire ijedősek...
- És nem is válogatósak - jegyzi meg Kati. A fiatalasszony kislányával sétál a főutcán, s meg sem próbálja szépíteni a helyzetet. Persze érthető, nemrégiben az egyik estéről reggelre eltűnt az összes kacsájuk.
- Mindent ellopnak, amit érnek - ezt már Antal Károlyné állítja. - Teljesen tönkreteszik a falut a tolvajok. Mindent elvisznek, ami mozdítható, s nemcsak a tüke büssüiektől, de egymástól is.
Az özvegyasszony, aki születése, 1951 óta él a faluban, nem is titkolja, a többes szám harmadik személy alatt a romákat érti, akik az elmúlt negyven év során költöztek Büssüre. A hajdan közel ezerlelkes település sorsát a spórolós kálvinista életfilozófia pecsételte meg: sokan egykéztek, így a falu szép lassan elöregedett. Az üresen maradt ingatlanokba pedig cigánycsaládok költöztek.
Mindenkiből csak dőlt a panasz a faluban Mindenkiből csak dőlt a panasz a faluban
- Először a gyógynövényesek telepedtek be - magyarázza -, aztán jött utánuk az egész nagycsalád. S mára többségbe kerültek. Ami nem lenne baj, csakhogy teljesen lelakták a házakat, pedig ez a falu anno messze földön híres volt, micsoda porták sorakoztak egymás mellett.
A rendszerváltás után ez vonzotta ide a németeket is: az egykor kitelepített svábok leszármazottjai közül sokan nosztalgiából üdülőnek szánt házakat vásároltak, s gyönyörűen felújították őket - akad köztük, mely Kaposvár leggazdagabb részén sem lógnak ki a többi közül. Tulajdonosaik azonban az év nagy részében szülőföldjükön élnek, csak nyaranta jönnek látogatóba, s egyre többet bosszankodnak, amikor szembesülnek a károkkal.
- A legtöbbnek már elege van az állandó problémákból - teszi hozzá Antal Károlyné -, s próbálnának szabadulni a házaiktól, de itt szinte lehetetlen normális vevőt találni. Messze ár alatt akad csak érdeklődő, és komoly veszteséggel lehet elköltözni. Amikor nyolc éve meghalt az uram, én is el akartam menni, de ríttam, nem tudtam itt hagyni a szülőfalumat...
Azóta persze ezerszer megbánta már, hogy nem költözött el Kaposvárra, de legalább Fonóba, hiszen hozzá is rendszeresen ,,benéznek" a hívatlan vendégek.
- Csak az elmúlt években háromszor törtek be - állítja -, de ezzel még dobogón sem vagyok.
Mindent elvisznek, olykor még a kertkaput is Mindent elvisznek, olykor még a kertkaput is
- Nálam tegnap is bent jártak a kertben - veszi át a szót Kelemen Pálné, Rózsi néni, aki szintén 65 éve vallhatja magát büssüinek: Zalából jött férjhez a faluba. - A szomszédok szóltak, hogy látták, néhányan bemásztak az udvaromba, de szerencsére nem találtak semmit. Persze már nincs is mit elvinni: állatot, baromfit nem tartok, igaz, a múltkor elvitték a bejárati kaput. Gondolom, eladták valamilyen vaskereskedőnek...
- Nálunk a garázs öt centi vastag acélpántját is pillanatok alatt eltörték - replikázik Antal Károlyné. - De van olyan porta, ahonnét a rácsokat lopták le éjjel, s vitték el valamelyik MÉH-telepre. Nem gond nekik, mindnek van autója, ezért is tudnak eljárni Göllébe, Gyalánba, Fonóba, de még Batéba is...
A helyiek szerint a lopások többségével szemben a rendőrség is tehetetlen: a hatóság ugyan minden jelentett esetről felveszi a jegyzőkönyvet, de a tetteseket a legritkább esetben találják meg.
- Többször voltam már tanúként kihallgatáson - mondja Antal Károlyné -, de mindig csak széttárták a kezüket. A biztosító pedig vagy fizet, vagy nem. Általában riasztót, rácsot kérnek, különben az ember mehet panaszra a sóhivatalba... Ott tartunk, hogy menekülni kellene innen... És tényleg nem túlzok, nézzék végig a falut, sok helyen még az ereszcsatorna is hiányzik: semmi sem tartja vissza őket, sokszor a kutya sem.
Azért az ebek cseppet sem haszontalanok, a falu közepén, kőhajításnyira a bolttól például két kertből is elűzték a tolvajokat aznap éjjel, amikor ott jártunk.
- Megpróbáltak bejönni a házba úgy fél tíz körül - mondja felindultan Bálint Zsolt -, de a szomszéd kutyája átugrott a kerítésen, s elkergette őket. Előtte náluk próbálkoztak. A nagy ugatásra jöttem ki, még láttam, amikor a hátsó földek felé menekülnek. Ketten voltak, általában annyian járnak, vagy éppen hárman.
Beazonosítani persze nem tudta őket, de ő is a faluszéli Petőfi utca lakóit sejti az eset mögött. Megoldást pedig nem nagyon tud, bár talán segítene, ha felállna a polgárőrség. De lehet, már az sem.
Miután többen is a település Fonó felöli utcájában élőket teszik felelőssé a rengeteg tolvajlás miatt, arra kanyarodunk. Az első házak éppoly takarosak, mint a központban látottak nagyobb része, minél jobban távolodunk azonban a műúttól, annál rosszabb a helyzet. A Petőfi utca vége pedig a lyukas falú-tetejű épületeivel már klasszikus péróra emlékeztet.
- Nem hallottam róla, hogy sok lopás lenne Büssüben - fordul el kérdésünk után azonnal egy középkorú férfi, s besiet az egyik udvarra. Másnál sem járunk nagyobb szerencsével, néhányan ugyan kikérik maguknak a gyanúsítást, ám a többség inkább a süketet-vakot játszik, s tagad mindent.
- Hát tényleg nincs a hátára írva senkinek, hogy ő lopta el a csirkéimet - sóhajt egy idős asszony, amikor visszakanyarodunk az utca elejére. Egyben kéri, ne írjuk le a nevét... - El tudja képzelni, hogy ez volt Büssü talán legszebb utcája? - kérdezi aztán halkan. - Aztán ez lett belőle. De mit tehetnék? Ha ellopják a tyúkokat, nevelek újakat: csak nem fogok szégyenszemre tojást venni faluhelyen?
http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/ha-nincs-tyuk-ellopjak-a-kaput-menekulnenek- a-bussuiek-a-racsos-falubol-649330 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 18:20:41, hétfő
|
| |
| |
2016. február 01
Húzz a gecibe, idős! programot indít a Kormány
A magyar átlagéletkor stabilizálásának új módszerét találta meg a Kormány, amely az idősek relokációjával oldaná meg a társadalom- és az egészségbiztosítás gondjait.
older.jpg
A Gyere haza, fiatal! sikere után új program indulhat az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofi Kft. szervezésében. Az időseket többféle módszerrel, de az erőszakot kerülve távolítanák el Magyarországról. Az egyik lehetséges megoldás hamis termékbemutatók szervezése lehet, amely során buszokkal visznek szomszédos országokba időseket, majd a termékbemutató után otthagyják őket.
A Wizzair-járatokon a hazánkat elhagyó szépkorúaknak támogatnák a külföldi desztinációk irányába vásárolt jegyet, de az sem kizárt, hogy a kiutazás után a személyi igazolványok vagy az útlevelek automatikusan lejárnának, és az országot elhagyók elveszítenék magyar állampolgárságukat is. Informális tárgyalások kezdődtek időközben szerb és közel-keleti embercsempészekkel is, akik a visszaúton használnák ki járműveik kapacitását arra, hogy a küldő országokba juttassák az időseket, ami mindkét fél számára előnyös konstrukció lehet, és csökkentheti az embercsempészet költségeit.
Az idősek eltávolításával jelentősen csökkenhetnek a társadalombiztosítási alrendszer kiadásai, számos kórházi hely szabadulhat fel, és az idősek is érdekes, új helyeket ismerhetnek meg, még ha nem is önszántukból. Amennyiben a program sikeres lesz, Bye, bye roki! fantázianévvel a fogyatékkal élők kitelepítése kezdődhet meg Bulgáriába, time sharing nyereményútnak álcázva.
http://hircsarda.blog.hu/2016/02/01/huzz_a_gecibe_idos_programot_indit_a_kormany |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 18:15:42, hétfő
|
| |
| |
2016.01.31. 21:21 Fabius
Tanmese a kétszer ellopott életről
Egyszer volt, hol nem volt, a Dunán túl de az Óperenciás tengeren innen élt egy család, akinek volt egy Gazsi nevű fia. Éltek, éldegéltek ők maguknak, nem ártottak senkinek, vitték a családi szálloda-éttermet a dunántúli középvárosban amíg a komcsiktól csak tehették. Mert egyszer egy nem túl szép napon megjöttek ám, és aszonták: nem járja, hogy itten magántulajdon van felhalmozva, úgyhogy ide vele, és tessék kedves eltakarodni az alföldre családostól, merkülönben.
komcsi.jpg
Tudták azt a II. világháború utáni időkben jól, hogy mit jelent pontosan ez a merkülönben, úgyhogy Gazsit fogták a szülei és szépen költöztek amerre mondták nekik. Boldogultak ahogy lehetett, a gyerek végezte az iskolákat egymás után, majd lediplomázott és tanár, edző lett belőle. Az évtizedek teltek, keze alatt növendékek tanultak, számtalan felnőtt válogatott lett közülük, mert ilyen ember ez a Gazsi: fél munkát sosem végzett. Vidéki megyeszékhely gimnáziumának és sportegyesületének dicsőségfalairól vigyorog le ma a képe, egykori válogatottak memoárjainak szereplője, úgy általában szeretik és becsülik akik ismerik.
Aztán egyszer csak beköszöntött a rendszerváltás, eljött a kárpótlás ideje is. A családi szállodát nem kaphatta vissza, de a jelenlegi tulajdonos a család iránti tiszteletből lakosztályt nevezett el róla. Kapott viszont kárpótlási jegyet ahogy mindenki más, ő pedig telkeket vásárolt belőle magának, jó lesz az később, tuti ami zicher. Mikor nyugalomra vágyott már kiköltözött a városszéli csendbe, és lett volna magának pecázó nyugdíjas, de az élet megint közbe szólt.
Még Feriék alatt elérte a várost az infrastrukturális fejlődés, bekötötték a közvetlen autópálya hálózatba, plusz kiszolgáló utak épültek a környéken. Az egyik bányatelke sódert rejtett, így egy szemfüles vállalkozó megkörnyékezte: járuljon hozzá a kitermeléshez, ő sem fog rosszul járni. Eleinte minden rendben is zajlott: hozzájárulásával a vállalkozó bányászati engedélyhez jutott, a kitermelés elkezdődött, aztán mire kettőt pislogott egy morálisan ingoványos elszámolású cégháló közepén találta magát. Átalakuló cégek, jogutódok útvesztője, csak fizetni meg tisztességesen elszámolni nem akart vele senki. Helyette lett a buliból éveken át elhúzódó patália, veszedelem, bírósági perek, és nyilván mondani sem kell, nem ő került a haszonban dúskálók oldalára. Hiába ment fűhöz, fához, járási kormányhivatalhoz, hogy hálló, állam bácsi, meg teccenek lopva lenni maguk is, mindenhol süket fülekre talált.
Aztán mire az egészsége is leromlott egyszer csak vége lett. Kapott valami kis pénzt amit az unokáknak adhatott, és lenyugodni látszódtak a kedélyek. Egy ideig. Mert mostanában érkezett egy levél a kormányhivataltól. Nem, nem arról értesítették, hogy végre megértették amit évek óta magyaráz, lófaszt, mama! Azt közölték vele, hogy a sokat megélt bányatelkét államosítják, és hogy kövér legyen: a fent említett vállalkozó új cégének kezdeményezésére, közérdekre hivatkozva. Merhogy az van, tecciktunni', közérdekből el kell venni ezt a telket, hogy - az ezek szerint gyurcsányorbán kompatibilis - vállalkozó ismét bányászhasson a nemrég Orbán által kiemelt projektnek minősített útépítéshez. Mer'hát lopni úgy a legegyszerűbb, ha az állammal előbb megvetetjük a helyet ahonnan ezt elkövetni szeretnénk. Ezt az államosítás dolgot úgyis olyan egyszerűre találták ki maguknak, kár lenne nem kihasználni. A magántulajdon régen nem szent, elvesszük ami kell, oszt'jónapot.
orban_varga_allamositas.jpg
Hogy erre egy 77 éves, megbecsült ember egészsége, öregkora rámegy? Közérdek miatt megdögleni dicsőség, éljen a haza.
http://varanus.blog.hu/2016/01/31/tanmese_a_ketszer_ellopott_eletrol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 18:10:09, hétfő
|
| |
| |
Országos sztrájk lesz február 13-án - itt a pedagógusok 25 pontja
2016-02-01 15:57:37
D. J.
A pedagógus-sztrájkbizottság 25 pontban fogalmazta meg követeléseit, amelyről az elmúlt hónapokban több alkalommal egyeztettek a kormányoldal képviselőivel.
hirdetés
Az egyeztetéseket február 12-én lezárják, s várják, hogy addig Balog Zoltán milyen lépéseket tesz az oktatás reformjáért - mondta hétfőn tudósítónknak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke. Elmondása szerint ,,Balogék érzik ugyan a problémákat", de rendszerszintű változtatásokra nem hajlandók, márpedig erre lenne szükség. Követeléseiknek február 13-án ezért országos sztrájkkal adnak nyomatékot, amelyen a közszféra - az egészségügyiek, közalkalmazottak, szociális szférában dolgozók - érdekképviseletei is felszólalnak majd.
A Pedagógusok Sztrájkbizottsága követelései
A gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos kérdések
1. Vissza kell állítani a 18. életévig tartó tankötelezettséget, megszüntetve a Híd-programokat.
2. A tartalmi szabályozás felülvizsgálatával radikálisan csökkenteni kell a tananyagot. Lehetővé kell tenni az egyéni tanulási utak kialakításának lehetőségét.
hirdetés
3. Jelentősen csökkenteni kell a kötelező tanulói óraszámokat. Az időkereteket a választható tanórai foglalkozásokhoz, illetve a szakkörökhöz kell áttenni.
4. Meg kell szüntetni az általános iskolában a tizenhat óráig tartó kötelező benntartózkodást.
5. Szülői kérésre kell biztosítani a napközit, a tanulószobát. A feltételek biztosítása mellett az egész napos iskolát kell megszervezni. Az egész napos iskolai ellátásban részt vevő tanulók részére házi feladat nem adható.
A fenntartással kapcsolatos kérdések
hirdetés
6. A köznevelésről szóló törvényben jelenjen meg újra az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács. E testületek, valamint az ágazati érdekegyeztetés fórumának meghallgatása nélkül nem kerülhet kiadásra jogszabály.
7. Az államnak mint fenntartónak, nem lehet több jogosítványa, mint a többi intézményfenntartónak. Szét kell választani az állami ellenőrzés rendszerét az intézményi ellenőrzés rendszerétől. Egyidejűleg felül kell vizsgálni és radikálisan egyszerűsíteni kell az ellenőrzés rendszerét.
8. Vissza kell állítani az intézményvezetők munkáltatói jogát, gazdálkodási jogát.
9. Jogszabályban kell rendezni a szakképzési centrumok helyzetét.
10. Valóságos, reális, a tényleges költségeket - bérköltségek, működési költségek, fejlesztési költségek - figyelembe vevő tervezésre van szükség, külön-külön intézményi költségvetések elkészítése mellett.
Pedagógusfoglalkoztatás kérdései
hirdetés
11. A köznevelésről szóló törvényben kell meghatározni a pedagóguslétszám számításának elveit: heti huszonkét óra, átlag osztálylétszám, finanszírozott időkeret.
12. A köznevelésről szóló törvényben elő kell írni, hogy az üres álláshelyeket meg kell hirdetni és be kell tölteni, beleértve az átmenetileg, pl. szülés miatt ellátatlan munkaköröket.
13. Vissza kell állítani a pedagógusok kötelező óraszámát, főszabályként heti huszonkét órával. A többlettanítás után óradíjat kell fizetni.
14. El kell törölni a kötött munkaidőt. Az intézményben való benntartózkodásról a munkáltató szabadon döntsön.
15. Vissza kell állítani az órakedvezményt - heti két óra - az osztályfőnöki feladatot, a munkaközösség-vezetői feladatot, illetve a diákönkormányzatot segítő feladatot ellátó pedagógusok részére.
16. Meg kell határozni a meglévő pótlékok differenciálási szempontjait.
17. Vissza kell hozni a minőségi munkavégzésért járó pótlékot, a minőségbiztosítás feladataiban való közreműködésért járó pótlékot, az integrált felkészítésben való részvételért járó pótlékot.
18. Új pótlékként intézményi pótlékot kell megállapítani mindazoknak, akik nem tartoznak a pedagóguséletpálya-modell hatálya alá.
19. Biztosítani kell a pedagógusnak - az állami tankönyv-monopólium megszüntetésével - a tankönyv megválasztásának szabadságát.
20. Meg kell szüntetni az öregségi nyugdíjkorhatárt elérők automatikus foglalkoztatási tilalmát. Lehetővé kell tenni, hogy az öregségi nyugdíjban lévők - nyugdíjuk folyósítása mellett - tovább dolgozhassanak.
21. A foglalkoztatást meghatározó kormányrendeletbe be kell építeni a kollektív szerződésnek azokat a rendelkezéseit, amelyeket nemcsak a Klik fenntartásában lévő köznevelési intézményekben kell alkalmazni, hanem valamennyi köznevelési intézményben.
22. Radikálisan csökkenteni kell a pedagógusok adminisztratív terheit, ennek érdekében elő kell írni, hogy csak a pedagógus-munkakörhöz kapcsolódó adminisztráció elvégzésére köteles a pedagógus. A köznevelés intézményeinek csak törvény, illetve az OSAP írhat elő adatszolgáltatási kötelezettséget.
23. A köznevelési törvényben ki kell mondani, hogy a köznevelés intézményeiben a közfoglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
Szervezési kérdések
24. Vizsgálják felül az Oktatási Hivatal által ellátott feladatokat, s szüntessék meg azt, amire nincs szükség. A pedagógiai intézeteket alapítsák újra. Az Oktatási Hivatal maradjon meg önálló szervezetként.
25. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet további működtetését biztosítani kell. Fenntartói jogát át lehet adni egy felsőoktatási intézménynek.
http://nol.hu/belfold/orszagos-sztrajk-lesz-februar-13-an-1599353?system=cachefri ssit&ajax=1 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 18:07:44, hétfő
|
| |
| |
2016. február 1., hétfő
LÁZAS TEVÉKENYSÉGGEL LEPLEZETT SEMMITTEVÉS
Poci utazik.
Szinte főállásban, merhogy utazni jó, főleg ha ezt első osztályon teheti az ember.
Ha ilyenkor az ember tízmillió magyar seggeként terpeszkedhet az ülésén, a háládatlan mezei választópolgár meg azt kívánja neki, hogy a megtett kilométereket a Wizz Air economy classának luxusülésein tegye meg.
Ne csak a légitársaságban legyen része - rossz nyelvek szerint -, legyen része a magas szintű kényelemben is, melyet látván bármelyik szardínia-konzerv gyártója zokogna az irigységtől.
Az utazásnak az a nagy előnye, hogy nincs az ember itthon, így nem kell naponta szembetalálkoznia saját dilettantizmusa következményeivel, csak becsukja a szemét hátradől a ülésben, belekortyol a whiskybe és máris elhiszi, amit hirdet - az ország felvirágzását, magyarember felhőtlen boldogságát.
Közben elmereng az utazás kapcsán realizálható eredményeken: sokszor nyolc az negyvennyolc X 20% az annyimint jajdesok, majd az Anikó elkönyveli, a szerződéseket meg felvezeti a Strómanok Könyvébe - de szép is lesz!
Merthogy utaztunk idén már Mongóliába, hol Pocogány azt találta nyilatkozni, hogy mindkét nép egyformán sikeres bizonyos összefüggésekben, emellett hosszú évek után visszatértünk Mongóliába.
A frász tört ki, hogy esetleg Csimedin Szaikhanbideg kormányfő is megígéri, hogy ők is visszatérnek hozzánk.
De nem, így aztán a gazdasági kérdésekre helyezték a hangsúlyt, és ünnepélyesen bejelentett egy huszonöt millió dolláros, EXIMBANK által nyújtott hitelt egy borkombinát felújításához, mely a világban máshol ismeretlen, úgynevezett keceli tablettás legmodernebb technológiával történő előállítását és palackozását fogja segíteni mongol testvéreinknél.
Együtt fogunk működni a fejlett mongol állattenyésztéssel is, a Legnagyobb Hazai Vállalkozó vágóhídja jakot fog vágni, mi meg jó pofát vágunk hozzá, különben nem kapunk csirkefarhátat se!
A Legnagyobb Magyar Üzletlánc ezentúl kumisszal és tevehússal kedveskedik majd vásárlóinak.
Tiltakozom - nem adom a púpom!
A hitel törlesztése szárított teveszarral fog történni, Paks esetleges meghiúsulása esetén ezzel a környezetbarát technológiával fogják forrpontra hevíteni magyarember vérét, ha esetleg túlélné az éves, rendes kriopatikus terápiát, mely az egyes szervek, vagy akár a teljes test hűtésén alapul.
Ártunk és ormányunk ezt díjmentesen biztosítja elesett polgárainak, mely nagyfokú szociális érzékenységre utal.
Ezt irigyelhette meg Bokros Lajos is, mikor a Kossuth téri baráti találkozót szervezte.
A következő uticél Bulgária volt, velük is testvérek vagyunk - kivel nem - nagyon jól mutatott a Mi Vezérünk az aktuális Dimitrov mellett, aki szép nagyra nőtt bácsi.
Amikor egymás mellett álltak, azonnal kiderült, hogy a sors igazságtalan, de végtére is Napoleont se vették volna fel a Buckingham palota őrzésére, mégis mekkora nagy ember volt, csak a szarkofágja három méter hosszú.
Viktornak is ekkora lesz, a tövében tábla, melyen megmagyarázzák, hogy mi az a "kofág"!
Napóleont Szent Ilona szigetére küldték, miután, nagysokára megelégelték a hepciáskodásait.
Szerintem nekünk is megérné, hogy a mi Napoleonunkat száműzzük Szent Margit szigetére, ellenne ott békésen, mi is itt a Duna védelmében, nem egy Hosszú Katinka-alkat, ellenben mindent utál, ami hosszú, még a tőzsdén is shortolni szokott.
Bulgária elnökét is kitüntettük, megkapta a kerítésdrótot a pengékkel és tölgyfalombbal, majd kölcsönösen tiiszteltük egymást, ez pedig igen nagy dolog, merthogy a Vezér szerint a tisztelet Európában manapság hiánycikk.
Például őt se tiszteli senki, jóllehet ő az Unió falbontó golyója, csak rá nem ül még egyelőre Miley Cyrus , viszont a forma ellen senki nem vethet fel kifogásokat.
Vazallusai hiába próbálják meggyőzni arról, hogy amikor Merkel találkozásaik alkalmából maga elé suttogja: Du kleine Ratte, akkor az azt jelenti, hogy valóságos titkos belső tanácsosom vagy, merthogy az arckifejezést, meg amikor leköpi őt, nem találja ezzel a kifejezéssel egybevágónak.
Erről a tiszteletről egyébként a Keresztapában olvashatott, és annyira megtetszett neki, hogy már utasította is a caporegimeket, hogy akiről kiderül a tisztelet hiánya, az kapjon betoncsizmát és építség be a Tisztelet Házának alapjába.
Persze a fáradozás elnyeri méltó jutalmát, ki kell valahol pihenni a kumiszt meg a sopszkát, mi sem alkalmasabb erre, mint Indonézia, ahol találkozhatott sok kis muszlimmal.
Szakértők szerint az indonéz nép kedves, mosolygós, barátságos és szerető szívű, csak az a baj, hogy úgy tíz-tizenöt évenként bekattan és akkor legyilkol egymillió kommunistát, máskor ugyanennyi keresztényt, esetleg európait, a világ túlnépesedése elleni küzdelem jegyében.
Mi a magyar gógyit ajánlotuk fel nekik, ők pedig az erőt, mely velük van, hiszen a legutóbbi terrortámadás után is három-négy óra alatt stabilizálták a helyzetet, mi meg itt lacafacázunk ezzel a rendkívüli állapottal...
Kötöttünk halászati megállapodást is, melynek értelmében mi deklaráltuk, hogy nem halászunk pörölycápára az Indonéz parti vízeken, ők pedig nem tépik ki Áder keéből a pecabotot a Balaton partján.
A népes delegáció esténként kormányülést tartott, meglátogatták a jogdjakartai szultánt, a Vezér tanulmányozta a címet, mint a kissé elkoptatott "Nemzetvezető" helyett alkalmazható megnevezést - tetszik neki.
Balit, az Istenek Szigetét nem keresték fel, Nagyurunknak nem tetszett a többesszám, mi egy Istent kell, hogy tiszteljünk, keresztneve Viktor.
Persze hátra van még a feketeleves, idézése van február közepére Vlagyimír Vlagyimírovicshoz is, ahol válaszolnia kell néhány kínos kérdésre.
Tanácsadói azzal vigasztalják, hogy Putyinnak nincs pénze a paksi hitelre, ami parttalan optimizmusra vall, emellett azt bizonyítja, hogy ezek még soha nem láttak térképet, és abszolut tájékozatlanok a nagyságrendek tekintetében.
A kormányzati propaganda ugyan nem említi, de ha nem derül ki menet közben, hogy Indonéziában beléptünk az ASEAN szervezetébe, akkor még van esélyünk belépni a FÁK tagországai közé.
Mindenesetre ha Moszkva felől kattogás hallik, akkor az nem sarkantyúpengés, hanem bokacsattogás...
Utána persze lehet menni raportra nyugatra is, habár az amerikaiaknál már olyan mélyen elkaparta magát, mint egy vakond, csak le ne fejelje a rotációs kapát.
Szóval, diplomáciai nagyüzem folyik, a közeljövőben felvesszük a kapcsolatot a kanadai eszkimókokkal, és a brazil esőerdőkben is él néhány ígéretes törzs.
A kormánymegbízottak Indonéziában is körülnéztek és tapogatózó tárgyalásokat folytattak Borneon a helyi lakosok vezetőjével, a Nagy Ezüsthátúval, de távozásuk után három órával a gorillák nekimentek az orangutánoknak, talán úgy tizenöt év múlva béke lehet arrafelé is.
Hogy felénk mikor?
Fene tudja, itt talán soha nem lesz béke.
Végtére is magyarok lennénk, nem igaz?
http://www.pupublogja.hu/2016/02/lazas-tevekenyseggel-leplezett.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 16:47:33, hétfő
|
| |
| |
Nem találni munkást a munkaalapú Magyarországon
Csurgó Dénes
2015.11.02. 08:40
Lassan hivatalosan is munkaerőhiány van Magyarországon, egyre több állás marad betöltetlenül a takarítótól a szoftverfejlesztőig. De hogyan van hiány munkásból, ha van egy csomó munkanélküli? Miért mennek el a dolgozók Németországba, és Győrbe meg Nyíregyházára miért nem? Mit lehetne csinálni, hogy be lehessen tölteni az állásokat?
Ha a nyár végén megkérdeztük volna egy étterem tulajdonosát vagy egy szálloda menedzserét, hogy mi a helyzet, hogy megy a bolt, pár környi semmitmondó ,,minden szuper" után a menedzser elkezdett volna az idegtől zihálva panaszkodni, hogy már megint felmondott egy szakács, az ágyakat pedig már a szezon eleje óta ő maga veti be minden délelőtt, mert sehol nem találni takarítót. De nagy valószínűséggel bármelyik szektorban ugyanerre panaszkodna egy HR-es vagy cégvezető, csak szakács és takarítók helyett informatikust, teherautó-sofőrt, eladót vagy vasesztergályost keresne veszettül a piacon. Bizony,
lassan teljesen hivatalos lesz, hogy Magyarországon munkaerőhiány van,
ami azért furcsa kicsit, mert közben viszont van egy csomó munkanélküli. De miért nem találja meg egymást a kereslet és a kínálat, hol vannak a magyar dolgozók, és miért nincsenek ott, ahol szükség van rájuk?
Ki hiányzik honnan?
Először talán a vendéglátásban tűnt fel, hogy nem találni embert a betöltendő helyekre, ott ugyanis a nyári szezonban nagyon megnő a munkaerőigény. Az éttermek és szállodák vezetői egyszer csak azt vették észre, hogy a dolgozók nem jönnek be dolgozni, esetleg később írnak egy sms-t, hogy elhúztak Németországba vagy a szomszéd étterembe, ahonnan meg egy héttel korábban emigrált a fél konyha.
Fotó: Rafa Rivas
Egy debreceni étterem tulajdonosa arról panaszkodott az Indexnek, hogy még az iskolából frissen kikerült szakácstanulót sem lehet megtartani, mert még ha be is jön egy próbanapra, a nap végén elmondja, hogy amúgy valószínűleg Németországba megy majd inkább. Aki pedig marad, azért kapkodnak az éttermek, még ha amúgy panaszkodnak is a vendégek, hogy vacak a kaja.
De nemcsak a vendéglátásban van kevés dolgozó, hanem gyakorlatilag mindenhol. Sőt, a kormány adatai szerint a vendéglátás csak az ötödik legrosszabbul érintett iparág, a szállodáknál és éttermeknél sokkal rosszabb a helyzet a gyárakban, építkezéseken, az utakon vagy a kórházakban.
Melyik szektorban a legnehezebb munkaerőt találni?A cégek hány százaléka nem talál elég dolgozót az egyes szektorokban, forrás: NGM21,321,214,113,111,49,88,97,76,2FeldolgozóiparEgészségügySzállításÉpítőiparTur izmus, vendéglátásTudományos tevékenységAdminisztrációKereskedelemMezőgazdaság0510152025
És nem csak arról van szó, hogy nagy tudást vagy szakképesítést igénylő munkakörökbe keresnének embereket, a munkanélküliek meg mind képzetlenek lennének. Igaz, mérnökből, informatikusból, irodai alkalmazottból is hiány van, de ugyanúgy kellenek gyári összeszerelők, takarítók, bolti és gyorséttermi eladók, de még utcaseprők is.
Közben viszont az a paradox helyzet, hogy bár csökken a munkanélküliek száma Magyarországon (részben persze közmunkával), még mindig rengeteg embernek nincs munkája. Májusban a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 71 551 betöltetlen munkahely volt Magyarországon 384 700 álláskeresőre. Ráadásul még azokon a részeken is sok a munkanélküli, ahol amúgy sok az álláshirdetés is.
Csakhogy mégsem talál egymásra a kereslet és a kínálat több okból sem. Elsősorban például azért nem, mert a munkanélküliek többségének nincs megfelelő képesítése, például nem végezte el még a nyolc általánost sem, nem tud olvasni, nem alkalmas az adott állás betöltésére. De aki alkalmas lenne, az is nehezen költözik, Magyarországon egy-egy munkahelyért ritkán váltanak lakóhelyet az emberek. Aki pedig hajlandó költözni, azok többsége már Angliában, Németországban és Ausztriában dolgozik jóval több pénzért.
Az okosak, ügyesek és szépek már elmentek
A legfrissebb adatok szerint 2012-ben nagyjából 80 ezren mentek el az országból, és ez a trend nagy valószínűséggel nem állt meg. Ez az, amit Rolek Ferenc, a munkaadókat képviselő MGYOSZ alelnöke egy konferencián úgy nevezett, hogy beteljesedik az európai integráció. Ennek viszont a magyar munkáltatók eléggé a vesztesei. Ha ugyanis a magyar főnök a német főnökkel versenyez a dolgozókért, akkor akkora bért is kellene tudnia adni, mint egy német főnök, vagy legalább annyival többet, hogy már ne érje meg kiköltözni.
Egy dolgozó a BorgWarner Oroszlány Kft. kipufogó-alkatrész gyárában az avatóünnepség napján 2015. október 2-án
Egy dolgozó a BorgWarner Oroszlány Kft. kipufogó-alkatrész gyárában az avatóünnepség napján 2015. október 2-án
Fotó: Bodnár Boglárka
Ez pedig most nem nagyon megy, a vendéglátásban még a magyar átlagnak is csak a 60 százaléka az átlagbér. Így pedig egyáltalán nem csoda, hogy aki tud vagy akar, az inkább német bérért mosogat, takarít vagy főz, mint egy magyarért.
És amíg az egy főre jutó német GDP több mint kétszerese a magyarnak, addig nincs igazából gazdasági ösztönző arra, hogy aki tud, az ne menjen el.
Akik itt maradnak, azokkal nem lehet mit kezdeni?
Az anekdotikus magyarázat másik része az, hogy aki Magyarországon maradt és munkanélküli, az nem is tudja betölteni azokat a munkahelyeket, amikre embereket keresnek. De persze ha nem tudjuk itt tartani azokat, akik jól képzettek, akkor az is megoldás lehetne még, hogy növeljük a képzett munkavállalók számát. A kormány erről is beszél állandóan, amikor a szakképzési rendszer átalakításáról van szó. Azzal, hogy a szakiskolákat az emberierőforrás-minisztériumtól a gazdasági minisztériumhoz rakta, szimbolikusan is és gyakorlatilag is a magyar gazdaság igényeinek rendelte azt alá, a duális képzési rendszer pedig elvileg jobban beköti a jövőbeni munkavállalókat a cégekhez. Hogy a szakképzés jelenlegi állapotában mennyire lesz képes betölteni ezt a szerepet, az legalábbis kérdéses, de ebbe itt most nem mennénk bele.
Viszont az biztos, hogy a duális képzés és az átalakított szakiskola a mostani munkanélkülieknek már nem igazán segít.
Ami segíthetne, az a felnőttképzés vagy átképzés vagy aktív munkaerő-piaci politika, vagy ahogy hívni akarjuk. A lényeg az, hogy olyan programok, amik felnőtt, munkanélküli embereknek tanítanak új szakmákat, amiknek van is felvevőpiacuk. Az ilyen programok általában hatásosak abban, hogy végül munkát kapjanak az abban részt vevők. Az ilyen programok viszont, ahogy Rolek Ferenc is megállapította, elsikkadtak a közfoglakoztatás mellett, pedig erre sokkal több erőforrást is lehetne fordítani.
Ahogy azt kutatások is megállapították, az ilyen átképzések sokkal hatékonyabbak ebben, mint az elvileg ugyanerre (mármint arra, hogy az embereket visszasegítsék a munkaerőpiacra) kitalált közfoglalkoztatás.
A kormány viszont nagyjából másfélszer annyit költ a közmunkára, mint az aktív foglalkoztatáspolitikára.
Persze a közfoglalkoztatásban is vannak ilyen elemek, de mégsem mind erre költi azt a sok pénzt a kormány.
Akik itt maradnak, azok nem mozdulnak?
Bár biztos igaz a munkanélküliek jó részére, hogy nem tudják betölteni azokat a munkákat, amikre cégek embert keresnek, és emiatt aztán lehet az oktatási rendszert, a magyar jóléti államot és még sok mindent okolni. Viszont olyan munkakörökben is emberhiány van, ahol van szakképzett ember, csak nem biztos, hogy földrajzilag egy helyen.
Egy dolgozó szaniterárut készít a Villeroy Boch Magyarország Kft. hódmezővásárhelyi gyárában 2015. október 8-án
Egy dolgozó szaniterárut készít a Villeroy Boch Magyarország Kft. hódmezővásárhelyi gyárában 2015. október 8-án
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
a magyarok jelentős része nehezen költözik el azért, hogy munkát találjon.
Magyarországon évente durván 200 ezren költöznek egyik településről a másikra átlagosan, tavaly a KSH szerint például 214 707-en, ami csak 1082-vel több, mint ahányan 1990-ben fogták a sátorfájukat, és költöztek egyik helyről a másikra. Ennek a vándorlásnak Budapest a fő nyertese, a fővárosnak tavaly például 5448 új lakója lett, míg a többi város együttvéve 3600, a községek pedig 1800 polgárt veszítettek.
Az emberek tipikusan a keleti országrészről mennek a közép-magyarországi régióba és a nyugati határhoz,
vagyis Budapest vonzáskörzetébe és a Győr-Sopron-Szombathely háromszögbe. Közép-Magyarországon ezer lakosra 5 új bevándorló jutott tavaly, a Nyugat-Dunántúlon pedig 3. A másik oldalon az észak-alföldi és észak-magyarországi régióból ezer lakosra majdnem 5 elvándorló jutott.
Grafika: Index
Már legalább tíz éve ez a trend, a migrációs kedv 2007-2009-ben volt a legnagyobb, akkor ezer emberből 8 volt új beköltöző Közép-Magyarországon és 7 volt elköltöző északon. A költözködők a pénzt követik, vagyis a rosszabb gazdasági helyzetben lévő területekről költöznek oda, ahol alacsonyabb a munkanélküliség és nagyobb az egy főre eső GDP. De ha van is, aki költözik, arányaiban
kevesebben veszik rá magukat a költözködésre mint mondjuk Nyugat-Európában vagy pláne Amerikában.
Ezzel nem vagyunk egyedül, a kelet-európai térség sokkal röghöz kötöttebb, mint más régiók, leszámítva mondjuk a dél-európai országokat. 2004-ben például Németországban a dolgozók 1,5 százaléka, Franciaországban 2, az Egyesült Államokban pedig 3 százaléka költözött el az országon belül, míg Magyarországon csak 0,4 százalék. Ez azóta egy picit nőtt, de nem jelentősen.
Belső migrációs ráta 2004-ben
Belső migrációs ráta 2004-ben
Grafika: Világbank
És hogy miért nem költöznek az emberek? Ha csak gazdasági alapon nézzük, akkor elvileg az emberek úgy döntenek arról, hogy elköltözzenek-e valahova máshova dolgozni, hogy összevetik, mennyit keresnének a másik helyen, mennyit tudnak keresni ott, ahol vannak. Persze ha csak ennyi lenne a dolog, akkor már rég mindenki Pesten meg Győrben lenne, pedig nincs. Ugyanis ilyenkor még bejönnek bizonyos költségek, például az, hogy tudok-e majd lakni valahol az új helyen .
Nehezen mozdulunk
Ahhoz, hogy valaki el tudjon költözni, vagy találnia kell egy albérletet, vagy el kell adnia a házát/lakását, és venni egy másikat. Viszont egy észak-alföldi településen sokkal nehezebb eladni egy házat, mint mondjuk Pest megyében, és ha egyáltalán megveszi valaki, az azért kapott pénzből aligha lehet az ország gazdagabb részén venni egy másikat. Egy egyszerűbb munka pedig, amit komolyabb szaktudás nélkül el lehetne végezni, mondjuk a takarítás vagy az eladói munka, nem fizet annyit, hogy fedezze ezeket a költségeket, így bár ezt valószínűleg el tudná végezni egy nyolc általánost végzett munkanélküli is egy borsodi faluból, mégsem tud elköltözni a falujából.
Az ingázásra még sokkal inkább hajlandók a magyarok, 2004-ben a dolgozók 10 százaléka ingázott, igaz, ebben benne vannak azok is, akik Budapesten dolgoznak és Szentendrén laknak. De az ingázásnál is felmerülnek a költségek, illetve az, hogy milyen a közlekedési hálózat, vagyis megéri-e annyiszor átszállnom és annyit utaznom a munkáért, vagy inkább várok valami közelebbire.
Ezeken a költségeken persze mind lehetne csökkenteni, mint ahogy voltak is erre gyenge próbálkozások a 2000-es évek végén. Akkor az Országos Foglalkoztatási Alap egy kísérleti programban át akarta vállalni a dolgozók migrációs költségeit, elősegítendő az ingázást vagy a költözést, de a programra nem volt túl nagy érdeklődés. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehetne ezt jobban vagy jól csinálni, vagy hogy a közlekedés fejlesztése vagy több lakás építése, esetleg célzott lakhatási vagy utazási támogatások ne segítenének a magyaroknak oda költözni, ahol dolgozni tudnának.
http://index.hu/gazdasag/allas/2015/11/02/munkaero_mobilitas/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-02-01 16:40:30, hétfő
|
| |
| |
,,Megyünk, míg elegen nem leszünk"
2015-11-02 09:39:15
Danó Anna
Egészségügyet mondott? Nincs arról mit beszélni, az maga a Balkán! Ha kicsit nem figyel oda, a végén még lábbal előre hozzák ki - a sommás véleményt Debrecen belvárosában egy idős úr veti oda a fekete ruhás nővér, Sándor Mária csapatával érkezett ápolónak, Kiss Lászlónak.
hirdetés
A férfi nemrég még a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke volt, most meg péntek délelőtt, a Csapó utcában több tucat társával Sándor Mária néhány hete született civilszervezete, a Magyarország a Magyar Egészségügyért nevében szólongatja a járókelőket: ,,Hallott rólunk? Volt már beteg? Elégedett az ellátással?" Az utóbbi mondat fölér egy provokációval, mert erre még a nagyon igyekvők is megállnak, elveszik a szórólapot, és jönnek a történetek: a hosszú órákra az ürülékében hagyott betegről, a többórás, kilátástalan várakozásokról. A lekezelő bánásmódról.
Sándor Mária és csapata útközben
Földi D. Attila / Népszabadság
A sétálóutcában összesen 29 fekete pólós ,,tartja föl" a járókelőket és hívja őket, hogy, néhány perc múlva üljenek közéjük, a Roncs kocsmához fölállított székekre. Az agitálók mind többen vannak, megérkeznek a debreceniek is. Köztük azok is, akiket október közepén nem engedtek be a Független Egészségügyi Szakszervezet tisztújító közgyűlésére, mondván: adminisztrációs hiba miatt még nem regisztrálták őket a szakszervezetben, bár hónapok óta fizették a tagdíjat. Végül az incidens miatt Sándor Mária a gyűlésről kizártakkal elhagyta a szakszervezetet. Húsz társával alakította meg a Magyarország a Magyar Egészségügyért civil szervezetet, vele tartott Kiss László is. Országjárásba kezdtek. Ennek első állomása Debrecen és Hajdúszoboszló.
,,Bemozdítjuk a civileket, mert nincs már miről tárgyalni. Van egy csapat nővér és orvos, akik változást akarnak, akikkel együtt kimegyünk az emberekhez az utcára. És ha már elég sokan vagyunk egy helyen, akkor majd ott maradunk, és nem megyünk haza" - magyarázza Sándor Mária, hogy miért is indultak el kora reggel majd egy busznyi ápolónővel, valamint az Eleven Emlékmű csoport tucatnyi tagjával. Utóbbiakat eredetileg a Szabadság téri, német megszállási emlékmű elleni tiltakozás hozta össze. Előbb az emlékmű kijelölt helyére vittek mécseseket, emléktárgyakat, valamint állítottak két fehér széket. Azóta a székeik szaporodtak, hol itt, hol ott állítják föl őket, hogy az emberek odaülve elmondhassák véleményüket fontos társadalmi ügyekben. Székeik most Debrecen sétálóutcájára kerültek. A moderátor Lukács András egyetemi tanár, matematikus. Őszi szünete van, ráér a csapatot erősíteni.
Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár is beállt a sorba
Földi D. Attila / Népszabadság
Lassan itt is elkel minden szék. Újabb fekete pólós is érkezik, Harasztosi Lászlóné ápolónő, a berettyóújfalusi kórházból. Míg Máriát meg nem ismerte, nem érdekelte az érdekvédelem. Most, egyetlen szabadnapját is föláldozza a fórumra. Mint mondja: 37 éve van a szakmában, de most először büszke arra, hogy ápolónő. Az ápolónők hozzák a saját történeteiket, például arról, hogy a kormány hiába mondja: európai szintű ellátást kapnak a betegek, ha az intenzív osztályon a múlt héten sem jutott az életveszélyes állapotban beérkezőnek őrzőmonitor. Beszerezni is csak fél év alatt lehetne. Az, hogy mi lett a beteggel, a képzeletünkre marad.
Közben a fehér székek közönségének Kiss László arról beszél, hogy mostanra olyan terhek vannak az egészségügyben dolgozókon, akkora a pénzhiány, hogy már senkinek sem tudnak biztonságos ellátást nyújtani. Ők is nehezen élik meg, hogy a betegek nem azt kapják, ami elvárható lenne. A debreceniek kevéssé méltányolják ezt a vallomást, ha már szót kaptak a beszélgetésben, az egészségügyben elszenvedett személyes sérelmeiket sorolják.
A fekete pólósok akciója Debrecen belvárosában
Földi D. Attila / Népszabadság
Vásárhelyi Mária Magdolna nyugdíjas szülésznő szerint sincs az jól, hogy a kormány focipályákat építtet, a magyar nép meg hullik, mint a légy. Hiába egykori kolléga, úgy bánnak vele, mintha a futószalagon egy tárgy lenne. Mert hogy lehet az, hogy az asszisztens előbb szúr a vénába, és aztán paskolja meg a karját? És ha ezt szóvá teszi, azt mondják: ha nem tetszik, menjen máshova. Máskor meg, amikor nem egyezett bele a harmadik mellműtétbe, az orvos kiröhögte, és azt mondta: csak pszichés baja van, nincs szüksége orvosra.
Sándor Mária bocsánatot kér azok helyett, akik az asszonyt viselkedésükkel megbántották. Szerinte éppen a fizetség hiánya miatt vannak olyanok a szakmában, akik nem oda valók, és ezért nincs elég jó szakember a betegágyak mellett. Elismeri, jogosak a sérelmek, és hogy éppen azért küzd, hogy tisztességes, becsületes ellátást kapjon, olyat, ami jár neki. Megyünk, míg ehhez elegen nem leszünk - állítja a karizmatikus asszony.
Kulcsár Sándorné betegként jól ismeri az egészségügyet, mint mondja, ő soha nem tapasztalt figyelmetlenséget. De azt nem érti, hogy a megyei kardiológián hat hónapos előjegyzés után miért kellett a vizsgálatra megjelölt időponthoz képest még hat-hét órát várnia, mire megérkezett az orvos. Száznál is többen várakoztak rá, s amikor végre előkerült, alig jutott 3-5 perc egy betegre, ezalatt is főként a számítógépbe írt valamit. Hogyan lehetséges ez?
Sándor Mária egyenként szólította meg az embereket az utcán
Földi D. Attila / Népszabadság
A körbe csöppent civilek közül Beke Mária a férje történetét meséli, aki 2013 tavaszán halt meg, éjjel vitte be a mentő légzési nehézséggel, másnap, amikor meglátogatta, azt látta, hogy a férje ki van kötve az intenzív osztályon. Kiderült, beszállítása óta azon kívül, hogy kikötözték, nem nézett rá senki, nem kapott se enni, se inni. Úgy vélte: az egészségügyben dolgozók nem félnek semmitől és senkitől. Mert kérdem én - mondja -, ha a szakma azt írja elő, hogy lekötheti a beteg kezét, akkor azt nem írja elő, hogy rá is kell nézni? Hiába van tízezer jól dolgozó, ha van egy ilyen, ez ellen is kéne tenni - mondja.
Soltész Sándor, a kardiológiai intenzíves ápoló azt meséli, hogy egy, a saját szakállára végzett felmérése szerint a debreceni klinikán 147 ápoló hiányzik, ahhoz képest, amit a minimumként előírnak. Csak a tüdőklinikán feleannyian vannak, mint ahányra szükség lenne. Mindenki jóval a megengedhető túlmunka-lehetőségek fölött dolgozik. Fáradtak, kiégettek az emberek. De ez még - mondja - nem jogosít fel senkit, hogy méltánytalanul bánjon a beteggel. A változáshoz viszont szükség van összefogásra, támogatásra.
Egy idős férfi, nevét nem mondja, elnézést kér, hogy panasza van, és arról beszél, hogy tízéves kálvária után a felesége meghalt. Négyszer műtötték, de a háziorvos egyszer sem ment ki meglátogatni, pedig külön elment hozzá és kérte. Csak egy hospice nővért rendelt ki nekik, aki viszont olykor valóban becsöngetett, de soha nem akkor, amikor szükségük lett volna arra. Az orvos csak akkor jött, amikor a felesége már meghalt. Most ő is beteg, januárban szüksége lett volna egy laborvizsgálatra, de csak most novemberre kapott időpontot. Reklamált, hogy ennyi idő alatt egy olyan öreg ember, mint ő, akár meg is halhat, nem segítettek. Annyit mondtak: menjen el a magánrendelőbe, ott rögtön megcsinálják. Csakhogy 40-50 ezer forintos havi jövedelemből nem tud odamenni...
Egy hajléktalan férfi sűrűn elnézést kér és azt kérdi: ennek mi értelme van? Nem tíz embernek kéne itt beszélgetni, miért csak ennyien vannak itt? Nincs válasz. Egy asszony azért ragadja magához a mikrofont, hogy elnézést kérjen a debreceniek nevében, hogy azok nem jöttek el nagyobb számban a térre.
Autósokat is győzködött Sándor Mária
Földi D. Attila / Népszabadság
A fekete pólósok következő állomása Hajdúszoboszló. Itt a város alpolgármestere, Holoda Attila személyesen is részt vett a szervezésben. A helyi vezetők, köztük ő is, függetlenként, civilszervezetek képviseletében politizálnak. A város ettől a béke szigete időtlen idők óta. Az egészségügy ugyan itt is hoz panaszt, de nem annyira a városi szakrendelő, mint a debreceni kórházi ellátás a téma.
Ahogy besötétedik a csapat megint buszra száll. Megfáradtak a molinótartó nővérek, Kiss László pedig, aki éjszakai műszak után indult debreceni útra, már nem is álmos. Lelkesen beszélnek arról, négy- vagy ötszáz szórólapot osztottak, és számtalan kitűzőt adtak az embereknek. Van, aki aggódik, időben Pestre érünk-e, mert műszakja van. Várják a betegei.
A fórumokról, az egészségügyben dolgozókkal nem éppen szolidáris megszólalások ellenére Sándor Mária utóbb azt mondja: ő elégedett, a lényeg, hogy az emberek leültek közéjük és beszélgethettek. A cél amúgy is az, hogy rátaláljanak helyi civilszervezetekre, olyanokra, amelyekkel egymásba kapaszkodva egymást segíthetik. ,,Sokan az asztal mellett akarnak eredményt elérni, pontosan azok, akik már húsz éve csak tárgyalnak, és nem jutottak sehova. Mi azt gondoljuk, radikálisabb fellépésre van szükség. Mindig is azt mondtuk, hogy a mi érdekképviseletünk a magyar kormány, őket mi arra választottuk, hogy képviselje az érdekeinket, és mi vagyunk azok a civilek, akik ezt számon kérjük rajtuk. Egyre többen leszünk, akik azt gondolják, hogy jár a magyaroknak a tisztességes ellátás."
Úgy legyen.
http://nol.hu/belfold/megyunk-mig-elegen-nem-leszunk-1572683 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2016. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
477 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1524
- e Hét: 3446
- e Hónap: 7191
- e Év: 160687
|
|
|
Offline
